A A sinosino--tibetitibeti nyelveknyelvek

Bartos HubaBartos Hubahttphttp://://budling.nytud.hubudling.nytud.hu/~/~bartosbartos/kurzus//kurzus/kinai.htmlkinai.html

A A sinosino--tibetitibeti nyelvcsalnyelvcsaláád d

�� a ma máásodik legnagyobb nyelvcsalsodik legnagyobb nyelvcsaláád d (besz(beszééllıık k szszááma szerint, IE utma szerint, IE utáán)n)

�� kb. 350kb. 350––400 400 nyelvnyelv (9(9--neknek van > 1millivan > 1millióó beszbeszééllııjeje))

�� hosszabbhosszabb íírráásbelissbeliséégg: : kkíínainai (kb. 3000 (kb. 3000 éévv), ), tibetitibeti (kb. 1300 (kb. 1300 éévv), ), burmaiburmai (kb. 900 (kb. 900 éévv))

�� sok a bizonytalanssok a bizonytalansáág a besorolg a besoroláásban sban ((←← kevkevéés s nyelvnek van nyelvnek van íírráásbelissbeliséége, azok egy rge, azok egy réésze sem sze sem hangjelhangjelööllıı + genetikus + genetikus vsvs. . areareáálislis hathatáások)sok)

A A sinosino--tibetitibeti nyelvek eloszlnyelvek eloszláásasa

Forrás: WALS

A A sinosino--tibetitibeti nyelvek eloszlnyelvek eloszláásasa

Forrás: G. Jacques

A A rréégigióó nyelvcsalnyelvcsaláádjaidjai

Forrás: G. Jacques

sino-tibeti

ausztroázsiai

ausztronéz

tai-kadai

hmong-mien

…… éés az altaji nyelvek (?)s az altaji nyelvek (?)

Forrás: G. Jacques

Egy kis tudomEgy kis tudomáánytnytöörtrtéénetnet

�� A sinoA sino--tibeti nyelvcsaltibeti nyelvcsaláád hipotd hipotéézisziséének nek „„fejlfejlııddééststöörtrtéénetenete””

Kezdeti tKezdeti téévutak vutak

�� John C. John C. LeydenLeyden (1808): (1808): indoindo--kkíínainai nyelvcsalnyelvcsaláádd–– az India az India éés Ks Kíína kna köözti rzti réégigióó, K, Kíína, na, éés a s a „„keleti tengerekkeleti tengerek”” nnéépeinek nyelveipeinek nyelvei

�� MaxMax MMüüllerller (1855): (1855): turturááni elmni elmééletlet ((uralural--altajialtaji+ dravida ( + kauk+ dravida ( + kaukáázusi?) nyelvek ( + kzusi?) nyelvek ( + kíínai?) nai?) ( + jap( + japáán?)) n?)) –– ffııleg tipolleg tipolóógiai jegyek alapjgiai jegyek alapjáán n (nem komparat(nem komparatíív alapokon)v alapokon)–– (tur(turááni = ni = ’’resztliresztli’’: eur: euráázsiai zsiai myelvekmyelvek = s= séémi mi

(afro(afroáázsiai) + zsiai) + áárja (rja (indoindo--eureuróópaipai) + tur) + turááni) ni)

Korai sejtKorai sejtéések a helyes sek a helyes iriráányrnyróól l �� JuliusJulius HeinrichHeinrich KlaprothKlaproth (1823): a tibeti (1823): a tibeti éés a s a

kkíínai knai köözeli rokonok, de a vietnami zeli rokonok, de a vietnami éés a thai s a thai nem tartoznak ebbe a rokonsnem tartoznak ebbe a rokonsáági kgi köörberbe

�� egy nehegy nehéézszséég: a kg: a kíínai nai íírráás nem hangjels nem hangjelööllıı�� éés ami ebbs ami ebbııl kl köövetkezik: nem tudunk meg vetkezik: nem tudunk meg

belbelııle semmit az le semmit az óókkíínainai éés a s a protoproto--kkíínainaimorfolmorfolóógiai rendszergiai rendszeréérrııl, komplexitl, komplexitáássáárróóll

�� →→ nehnehééz a rokonz a rokonííttáás als alááttáámasztmasztáása a sa a tibetotibeto--burmaiburmai nyelvekkelnyelvekkel

Korai sejtKorai sejtéések a helyes sek a helyes iriráányrnyróól l

�� DE mDE méégis:gis:�� LepsiusLepsius (1861): az (1861): az óókkíínaibannaiban lehettek lehettek

olyan morfololyan morfolóógiai mozzanatok giai mozzanatok (affixumok) melyek t(affixumok) melyek töörtrtéénetileg eltnetileg eltőőntek ntek ((éés pl. a ts pl. a tóónusok eredeteknusok eredetekéént nt azonosazonosííthatthatóók)k)

�� WilhelmWilhelm GrubeGrube (1881): az (1881): az óókkíínaibannaibanlehettek affixumok lehettek affixumok

TibetoTibeto--burmaiburmai

�� NathanNathan BrownBrown (1854): a (1854): a karenkaren nyelv nyelv rokon a tibetivel, a burmaival, a rokon a tibetivel, a burmaival, a csingpcsingpóóvalval ((JinghpawJinghpaw), ), éés tovs továábbi bbi himalhimaláájai nyelvekkeljai nyelvekkel

�� John John LoganLogan (1859): (1859): tibetotibeto--burmaiburmainyelvcsalnyelvcsaláádd (a (a karenkaren is is bennefoglaltatikbennefoglaltatik))

IndoIndo--kkíínainai →→→→→→→→ sinosino--tibetitibeti

�� AugustAugust ConradyConrady (1896): (1896): indoindo--kkíínainai = = tibetotibeto--burmaiburmai + k+ kíínai + nai + kadaikadai–– nyelvtani tulajdonsnyelvtani tulajdonsáágokkal igyekezett gokkal igyekezett

alalááttáámasztani a hipotmasztani a hipotéézistzist

�� JeanJean PrzyluskiPrzyluski (1924): (1924): „„sinosino--tibtibéétaintain””(az (az „„indoindo--kkíínainai”” frfr. ford. fordííttáása)sa)–– a a hmonghmong--mienmien nyelvek is belekernyelvek is belekerüülnek (a lnek (a

kadaikadai áágon)gon)

IndoIndo--kkíínainai →→→→→→→→ sinosino--tibetitibeti

�� →→ „„sinosino--tibetitibeti”” = = áátctcíímkmkéézett zett éés s pontospontosíított tott „„indoindo--kkíínainai”” (?)(?)

indo-kínai=

sino-tibeti

sino-thaitibeto-burmai(karen nélkül)

kínaitai-kadai

(benne: hmong-mien)

RobertRobert ShaferShafer

�� ShaferShafer (1966(1966––1974): ingadoz1974): ingadozóó vvéélemleméény ny az elsaz elsııdleges tagozdleges tagozóóddáásrsróól, valamint a l, valamint a kadaikadai nyelvek esetleges idetartoznyelvek esetleges idetartozáássáárróól l

sino-tibeti

kínai dai bódikus burmai barikus karen

RobertRobert ShaferShafer

�� ShaferShafer (1966(1966––1974): ingadoz1974): ingadozóó vvéélemleméény ny az elsaz elsııdleges tagozdleges tagozóóddáásrsróól, valamint a l, valamint a kadaikadai nyelvek esetleges idetartoznyelvek esetleges idetartozáássáárróóll

sino-tibeti

tibeto-burmaikínai dai

RobertRobert ShaferShafer�� ShaferShafer nem volt szakknem volt szakkéépzett pzett komparativistakomparativista, de , de

hatalmas munkhatalmas munkáával val óóririáási adattsi adattöömeget rendszerezett meget rendszerezett a a tibetotibeto--burmaiburmai nyelvekrnyelvekrııll

Ókínai Írott tibeti Írott burmai jelentés*ngag 我 nga Na 'én'*s´m 三 gsum sum 'három'*ngag 五 lnga Na 'öt'*mj´k 目 mig mjak 'szem'*ngjag 鱼 nya Na 'hal'*khwin犬 khyi khwe 'kutya'*srat 杀 bsat sat 'megöl'*sjin 薪 shing sac '(tűzi)fa'*mjing 名 ming ´-man) 'név'*khag 苦 kha kha 'keserű'

A rokonszavakon tA rokonszavakon túúl: l: szerkezeti hasonlszerkezeti hasonlóóssáágokgok

–– sok a sok a tontonáálislis nyelv (pl. knyelv (pl. kíínai, tibeti, burmai)nai, tibeti, burmai)–– tipikus a tipikus a monoszillabikussmonoszillabikussáágg éés az s az analitikus analitikus

(izol(izoláállóó)) jellegjelleg–– gyakori a gyakori a szszáámlmláállóószavakszavak hasznhasznáálatalata–– SVOSVO (k(kíínai, nai, karenkaren, , pajpaj) ) vsvs.. SOVSOV (a t(a tööbbi bbi

tibetotibeto--burmaiburmai nyelv)nyelv)

�� DE: mennyi ebbDE: mennyi ebbııl az l az arealitarealitááss??�� ÉÉS: miS: miéért nincsenek kellrt nincsenek kellııen rendszeres en rendszeres

hangmegfeleltethangmegfeleltetéések?sek?

IndoszfIndoszfééra ~ sinoszfra ~ sinoszféérara

�� aa TBTB--áágg tipoltipolóógiai giai éés kulturs kulturáális felosztlis felosztáása: sa: indoszfindoszfééraravsvs. . sinoszfsinoszféérara (az (az indoindo--áárjarja ill. a kill. a kíínai nyelv/kultnai nyelv/kultúúra ra domindominááns ns hathatáása)sa)

�� analitikus/izolanalitikus/izoláállóó�� monoszillabikusmonoszillabikus�� tontonáálislis

�� szintetikus/agglutinszintetikus/agglutináállóó�� poliszillabikuspoliszillabikus�� nem tonnem tonáálislis

sinoszfsinoszfééraraindoszfindoszféérara

ShaferShafer „ö„örröökskséégege””

�� PaulPaul K. K. BenedictBenedict(1941/1972, 1976): (1941/1972, 1976): ST = kST = kíínai + nai + tibetotibeto--burmaiburmai//tibetotibeto--karenkaren–– kadaikadai nyelvek sznyelvek száámmőőzzéése se

a a STST--bbııll; a csal; a csaláádfa dfa ((StammbaumStammbaum) ) reprezentreprezentáácicióó problprobléémmááii

–– a jelenleg legsza jelenleg legszéélesebb lesebb kköörben ismert rben ismert éés s elfogaelfoga--dottdott hipothipotéézis alapjazis alapja

sino-tibeti

kínaitibeto-karen

tibeto-burmai karen

ShaferShafer „ö„örröökskséégege””

�� PaulPaul K. K. BenedictBenedict(1941/1972, 1976): (1941/1972, 1976): ST = kST = kíínai + nai + tibetotibeto--burmaiburmai//tibetotibeto--karenkaren–– kadaikadai nyelvek sznyelvek száámmőőzzéése se

a a STST--bbııll; a csal; a csaláádfa dfa ((StammbaumStammbaum) ) reprezentreprezentáácicióó problprobléémmááii

–– a jelenleg legsza jelenleg legszéélesebb lesebb kköörben ismert rben ismert éés s elfogaelfoga--dottdott hipothipotéézis alapjazis alapja

sino-tibeti

kínaitibeto-burmai

De mit gondolnak a De mit gondolnak a kkíínaiak?naiak?((Li FangLi Fang--Kuei (Kuei (李方桂李方桂李方桂李方桂李方桂李方桂李方桂李方桂), Luo Changpei (), Luo Changpei (罗常培罗常培罗常培罗常培罗常培罗常培罗常培罗常培))))

A A sinosino--tibetitibeti hipothipotéézis zis „„nagy nagy summsummáázatazata””:: MatisoffMatisoff / STEDT / STEDT

�� JamesJames A. A. MatisoffMatisoff (2003)(2003)�� protoproto--sinosino--tibetitibeti ııshaza: a himalshaza: a himaláájai jai

fennsfennsííkon, a nagy folykon, a nagy folyóók (Sk (Sáárgarga--folyfolyóó, , Jangce, Jangce, Mekong, Mekong, BrahmaputraBrahmaputra, , SalweenSalween,, IrrawaddyIrrawaddy) forr) forráásvidsvidéékkéénnéél, l, i.e. 4000 i.e. 4000 kköörrüüliglig

�� STEDT projekt:STEDT projekt:�� http://stedt.berkeley.edu/index.htmlhttp://stedt.berkeley.edu/index.html

A A sinosino--tibetitibeti hipothipotéézis zis „„nagynagysummsummáázatazata””:: MatisoffMatisoff / STEDT / STEDT

ıshaza ?

A A sinosino--tibetitibeti hipothipotéézis zis „„nagynagysummsummáázatazata””:: MatisoffMatisoff / STEDT / STEDT

A STEDT A STEDT éés a nagy s a nagy vvááltozltozáások korasok kora

�� kkíínai rekonstrukcinai rekonstrukcióó: a karlgreni rendszer : a karlgreni rendszer felfelüülvizsglvizsgáálata (Pulleyblank, Jaxontov, Li lata (Pulleyblank, Jaxontov, Li FangFang--Kuei, Coblin, Baxter, Kuei, Coblin, Baxter, ……) )

�� protoproto--STST--morfolmorfolóógia feltgia feltáárráása (Sagart, sa (Sagart, Baxter)Baxter)

�� a TBa TB--oldalon: terepmunkoldalon: terepmunkáák k →→ jelentjelentııs s mennyismennyisééggőő úúj adat, j adat, úúj nyelvlej nyelvleíírráásoksok

A STEDT A STEDT éés a nagy s a nagy vvááltozltozáások korasok kora

→→ Benedict rendszerBenedict rendszeréének globnek globáális lis felfelüülvizsglvizsgáálata: lehetslata: lehetsééges ges éés szs szüükskséégesges

�� éés ami ms ami méég mg máás tudoms tudomáánynyáágak gak hozadhozadééka ill. befolyka ill. befolyáása: rsa: rééggéészet, szet, genetika genetika

→→ teljesen teljesen úúj komplex interdiszciplinj komplex interdiszciplinááris ris szemlszemlééletlet

KKééssııbbi mbbi móódosdosííttáási javaslatoksi javaslatok

�� NicholasNicholas BodmanBodman (1980): a tibeti k(1980): a tibeti köözelebbi zelebbi rokonsrokonsáágban gban ááll a kll a kíínaival, mint a himalnaival, mint a himaláájai jai éés s burmai nyelvekkel burmai nyelvekkel →→ sinosino--himalhimaláájaijai hipothipotééziszis

sino-himalájai

sino-tibetitibeto-burmai

(himalájai)

kínai tibeti

KKééssııbbi mbbi móódosdosííttáási javaslatoksi javaslatok

�� SzergejSzergej A. A. SztarosztyinSztarosztyin (1994): a k(1994): a kíínai nai legklegköözelebbi rokonai a zelebbi rokonai a TBTB--nn belbelüül a l a kirantikiranti((bbóódikusdikus stb.) nyelvek stb.) nyelvek →→ sinosino--kirantikiranti hipothipotééziszis

sino-tibeti

sino-kiranti tibeto-burmai

kínai kiranti

KKééssııbbi mbbi móódosdosííttáási javaslatoksi javaslatok

�� SztarosztyinSztarosztyin reduxredux (2005): a (2005): a nosztratikusnosztratikuselmelmééletek hatletek hatáása alatt sa alatt –– sinosino--denedene--kaukkaukáázusizusihipothipotééziszis

VariVariáácicióók a k a sinosino--bbóódikusdikus

hipothipotéézisre: Van zisre: Van DriemDriem

�� legflegfııbb alapja: a rekonstrubb alapja: a rekonstruáált lt óókkíínainai éés s a lea leíírt TB rt TB morfolmorfolóógiaigiai viselkedviselkedéésmintsmintáák k (Van (Van DriemDriem 1997)1997)

�� lexikostatisztikailexikostatisztikai, r, rééggéészeti szeti éés genetikai s genetikai evidencievidenciáákat is keresnek hozzkat is keresnek hozzáá (Van (Van DriemDriem 1999)1999)

VariVariáácicióók a k a sinosino--bbóódikusdikus

hipothipotéézisre: Van zisre: Van DriemDriem

�� protoproto--TBTB ııshaza: a mai Szecsuan shaza: a mai Szecsuan terterüületletéén, i.e. 10.000 n, i.e. 10.000 kköörrüüliglig

PTB

nyugati TB keleti TB

északi TB déli TB

ÉNy-TB ÉK-TB

Macsiajao neolit k. Jangsao neolit k.

bódikus kínai

indiai keleti neolit k.

lolo-burmai, karen, csiang

VariVariáácicióók a sinok a sino--bbóódikus dikus hipothipotéézisre: Van Driemzisre: Van Driem

SinoSino--ausztronausztronéézz: : SagartSagart

�� LaurentLaurent SagartSagart (1993, 1995, 2005): (1993, 1995, 2005): rokonsrokonsáág keresg kereséése az se az ausztronausztronéézznyelvekkel nyelvekkel –– v1.0: v1.0: sinosino--ausztronausztronéézz + t+ táávoli/kvoli/kéérdrdééses ses

kkíínai ~ TB kapcsolatnai ~ TB kapcsolat–– v1.5: v1.5: sinosino –– tibetotibeto--burmaiburmai –– ausztronausztronéézz–– v2.0: v2.0: ‘‘tibetotibeto--burmoburmo –– ausztronausztronéézz’’ (?)(?)

SinoSino--ausztronausztronéézz: : SagartSagart

’ketrec’krungH*k´-rong 笼*kurung

’szarv’rung*k-rok 角*uRung

’emlő’nuw*nok 乳*nunux

’ás’kot (csingpo)*m-khut 掘*-kut

’tojás’twiy*c´-lo(r?) 卵*qiCeluR

’agy’(s-)nuk*nuk 脑*punuq

JelentésTibeto-BurmaiÓkínaiProto-

Ausztronéz

SinoSino--ausztronausztronéézz: : SagartSagart

Irodalom Irodalom

�� BenedictBenedict, P.K. 1972. , P.K. 1972. SinoSino--TibetanTibetan: A : A ConspectusConspectus (Cambridge UP, Cambridge, UK)(Cambridge UP, Cambridge, UK)�� van van DriemDriem, G. 1997. , G. 1997. SinoSino--BodicBodic. . Bulletin Bulletin ofof thethe SOASSOAS 60: 45560: 455--488.488.�� van van DriemDriem, G. 1999. A , G. 1999. A newnew theorytheory onon thethe originorigin ofof ChineseChinese. . IndoIndo--PacificPacific

PrehistoryPrehistory AssociationAssociation BulletinBulletin 18: 4318: 43--58.58.�� Li FangLi Fang--Kuei 1973Kuei 1973.. 'Languages and Dialects of China'. 'Languages and Dialects of China'. Journal of Chinese Journal of Chinese

LinguisticsLinguistics 11: 1: 1--1313�� Ma Xueliang 1991Ma Xueliang 1991.. A General Introduction to SinoA General Introduction to Sino--Tibetan LanguagesTibetan Languages. (Beijing . (Beijing

University Press, Beijing)University Press, Beijing)�� MatisoffMatisoff, J.A. 2003. , J.A. 2003. HandbookHandbook ofof ProtoProto--TibetoTibeto--BurmanBurman ((UnivUniv. . ofof CaliforniaCalifornia PressPress, ,

L.A.)L.A.)�� ShaferShafer, R. 1966, R. 1966--1974. 1974. IntroductionIntroduction toto SinoSino--TibetanTibetan II--IV.IV. ((HarrassowitzHarrassowitz, ,

WiesbadenWiesbaden))�� SagartSagart, L. 1993. , L. 1993. Chinese and Austronesian: Evidence for a genetic relationship.

Journal of Chinese Linguistics, 21(1): 1–62.� Sagart, L. 2005. Sino-Tibetan-Austronesian: an updated and improved argument.

In: L. Sagart, R.M. Blench and A. Sanchez-Mazas (szerk.) The Peopling of EastAsia:Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics (RoutledgeCurzon, London)

� Thurgood, G. & R. LaPolla (eds.) 2006. The Sino-Tibetan Languages. (Routledge, London)