B5. Az IKT-eszközök alkalmazása a könyvtári referensz-szolgáltatásokban. A Web2- és K2-alkalmazások helye, szerepe a könyvtári munkában. Az internet-könyvtárak/gyűjtemények hasznosítása a szaktudományi tájékoztatásban.

A referensz szolgáltatások az egyetemi könyvtárak működésének kulcsfontosságú részét képezik. Ide tartozik mindaz a személyes, nyomtatott, elektronikus és online tájékoztatás, amely segítséget nyújt a könyvtár olvasói számára a szakirodalom, valamint a különböző szakmai anyagok, információk, adatok közti eligazodásban és azok fellelésében. Minthogy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, és oktatóinak mély szakmai ismeretekre van szüksége munkájuk hatékony és eredményes végzéséhez, különösen fontos az akadémiai könyvtárak tartalomszolgáltatása. Az elmúlt két évtizedben mélyreható változások történtek az egyetemi könyvtárak referensz szolgáltatásaiban), a referensz könyvtárosok fő funkciói, amelyeket már az 1870-es években meghatároztak, azonban ugyanazok maradtak:

- a felhasználók könyvtárhasználati oktatása,

- az olvasók kérdéseinek megválaszolása,

- a felhasználók segítése a források választásában,

- a könyvtár népszerűsítése a felhasználók körében.

Az elektronikus források bővülésének, valamint az internet és az információs technológia könyvtári szolgáltatásnyújtásban való jelentőségének növekedése következtében a tájékoztató könyvtárosok oktatási és web-alapú szolgáltatás-fejlesztési szerepe megnövekedett. A könyvtár használók oktatásával foglalkozó cikkek többsége a technológiák oktatásban való alkalmazásával, a felhasználók különböző szinteken való képzésével, valamint az információs műveltség fejlesztésével foglalkozik. Az elektronikus kutatási környezetet tekintve azonban nagyon keveset tudunk még arról, hogy a technológiában bekövetkezett változások hogyan hatnak a felhasználók segítség kereső magatartására és preferenciáira.

Az egyetemi könyvtárak működésére – és így a referensz szolgáltatásokra is – rendkívül nagy hatást gyakorol, hogy a felsőoktatásban, a tudásközvetítésben és a kutatómunkában mind nagyobb szerepet játszik az információs technológia és az internet, valamint ezzel egyidejűleg a szakirodalom, az információ és az adatok dinamikus növekedése, és mind komplexebb formában, környezetben való megjelenése.

A hagyományos referensz szolgáltatások alapvető jellemzője: közvetlenek, szemtől szembe vagy telefonon kerül kontaktusba a könyvtáros és az olvasó, és többnyire a könyvtárban nyújtják őket. Mindebből adódóan csak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt érhetők el.

A technológia fejlődése hatással van a könyvtári referensz munkára is; egyre többen férnek hozzá távolról a könyvtári információkhoz, forrásokhoz, ezzel párhuzamosan pedig csökken a személyes (face-to-face) tájékoztatás aránya. Az egyetemi könyvtárak működését érintő változásokhoz és az átalakuló felhasználói igényekhez való alkalmazkodás egyik fontos eleme

az online referensz szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása. Nagy előnyük, hogy időtől és tértől függetlenül hozzáférhetőek, továbbá több alternatívát és nagyobb flexibilitást nyújtanak a felhasználók számára, különösen azoknak, akik virtuális tanulási környezetben dolgoznak. Mindez nagyban magyarázza azt, hogy szerepük folyamatosan növekszik (Shachaf 2008).

Online referensz szolgáltatások: Az online tájékoztatás legalapvetőbb formái az e-mail, a chat és a skype, amelyek viszonylag könnyen és gyorsan elterjedtek. + pl.!

web 2.0

A web 2.0 fogalom születése – Tim O’Reilly, web 2.0 Conference, 2004.

- Tudományos koncepció vagy buzzword?

Inkább mozgalom, mint technikai előrelépés.

Jellemzők:

- a web, mint platform

- közösség, saját kontent

- folyamatos frissítés

- open source, creative commons, mixed culture, free

- blog, wiki, flickr, google docs, fb, ebay, rss, podcast, last.fm, youtube

- folkszonómia (közösségi címkézés)

A webkettő üzleti modellje: long tail

- bizonyos termékekkel nem lehetett elérni a tömegtermelést, de egy globális piacon megtalálják a vásárlójukat a szűk rétegek igényeit kielégítő cikkek is. Új alkotók, új piacok, új ízlésformálók.

A webkettő kritikája:

- csak buzzword? – divatszó

- nem fedi le a teljes webet, az adatok többsége még mindig web 1.0-ás

- időrabló tevékenységek (facebook, blog)

- állandó jelenlét

könyvtár 2.0

A könyvtárakkal szembeni elvárások: átfogó, könnyen használható, minőségi, bárhonnan bármikor elérhető szolgáltatásokat működtessenek.

Jellemzők:

- online közösségi terek

- jelenlét közösségi oldalakon (facebook, flickr, iwiw, blogok, stb..)

- webkettes szolgáltatások beépítése (közösségi katalógus, meebo)

- webkettes szolgáltatások építése (klog.hu, konyvtar.hu)

- webkettes szemléletű nem online szolgáltatások (Veszíts el egy..)

liblogs:

- közösségépítés, kapcsolattartás, infoáramlás

- feedback

- modern külső

könyvtári rss:

- tájékoztatás

- hivatalos hirdetmények

- új könyvek

instant messaging:

- azonnali üzenetküldés (meboo, skype)

- gyors, rövid válaszok referensz (előnyök, hátrányok)

közösségi oldalak:

- facebook, twitter, linkedin, google+

könyvtári wiki:

- szócikkek készítése

képmegosztó oldalak:

- flickr, picasa, instagram

A könyvtár 2.0 kritikája:

- lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználó a könyvtár alakításában aktívan részt vegyen a dokumentumok létrehozásától a feldolgozásáig és elérhetővé

tételéig a használók azonban az esetek többségében ezzel nem kívánnak élni.

- nem sikerült idáig tömegeket megszólítani

- a könyvtár hiába blogol, a használók nem olvassák, ill. nem kommentelnek

- nem sikerült megszerezni a használók tudását, véleményét, részvételét

A könyvtár 2.0 természete a könyvtár alapvető hagyományára és küldetésére alapul: a társadalom szereplői által előállított információhoz való hozzáférés, megosztás és felhasználás a társadalom céljai szerint. Így a 2.0-ás könyvtár valóban a demokrácia alappillére. Maga a Library 2.0 koncepció nincs egyéves sem; jellemzően a könyvtári blogvilágban született, mielőtt a nagy szaklapok címlapra vették. Tárgyszerű definíciója: interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért. Ugyanazt az alkalmazásokat és technológiákat alkalmazza, mint a közösség (Magyarországon a legdinamikusabb könyvtári célcsoport, a blogokat, wikiket, rss-t, chat-ot stb. használó fiatalok ). Ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben. A 2.0-ás könyvtár nem a keresésről, hanem a megtalálásról szól. Elfogadja, hogy az emberek az információt nem egymagukban keresik és használják fel, hanem közösségbe ágyazottan. Néhány technológiai példa a könyvtár 1.0-ból 2.0-ra váltásra:

Email referensz kérdés/válasz oldalakból: chat-referensz (is) Szövegalapú eligazítás, tájékoztatás mellett: egyidejű elektronikus adatfolyamon

alapuló oktatás interaktív adatbázisokkal

Email-levelezőlisták, webmesterek mellett: blogok, wikik, RSS-ek

Szabályozott osztályozási sémák mellett: használók általi címkézés is

OPAC mellett: személyre szabott közösségi hálózati interfész

Főként nyomtatott és elektronikus tartalmakat reprezentáló katalógusok mellett honlapok, blogok, wikik stb. kínálata.

+ Máté diái, ha valaki részletesebben akarja, http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/238/index.php

Az első lépéseket a szociális hálókat kezelő alkalmazások közeledése jelentette a tag-alapú rendszerekkel, pl. Wikipédia http://en.wikipedia.com/, (tag: a felhasználók által adható címke, amellyel az adott tartalmat -- kép, pl. http://flickr.com/, szöveg, videó; http://youtube.com/ stb. jelölik) és blogok. Mindez a következő változtatásokat vonta magával:

a kisebb-nagyobb, egymástól elszigetelt „információs szigetek” egybeépültek, egységes szolgáltatási és keresési felületet alakítottak ki;

a társadalmi változásoknak köszönhetően a kommunikáció és az információáramlás egyre szabadabbá, decentralizáltabbá és kontrollálatlanabbá vált;

egyre inkább belső igénnyé vált a tartalmak kategorizálása, rendezése;

a web üzleti értéke ismét megugrott (a 'dot-com lufi' kidurranása után);

új lehetőségek nyíltak meg az internet segítségével (webalkalmazások és -szolgáltatások).

Ezek eredményeképpen jött létre az, amit ma látunk: szabványok - http://w3c.org/, blogok (freeblog - http://freeblog.hu/, blogter - http://blogter.hu/ ), linklogok (linkgyűjtő 'közösségek' -- book.mark.hu http://book.mark.hu , del.icio.us -- http://del.icio.us ), wikik, podcastok, RSS-csatornák stb. (e technikákat később részletezzük).

Tim O'Reilly mindezt egy 4+1-es struktúrába rendezte, a 3-astól a 0. szintig, ahol a legfelső szintre a teljesen online szolgáltatások, alkalmazások kerültek, a legalsóra pedig azok, amelyeknek voltaképpen nincs szükségük hálózatra, de jól néznek ki a neten is (pl. GoogleMaps http://maps.google.com/).

A 0. alatti szinthez pedig az email-, instant-messaging (pl. MSN http://messenger.msn.com/ vagy Skype http://skype.com/ ) kliensek és a telefon tartoznak.

Az 'új' webnek tehát lényege az egységesség (a hangsúly a szabványokon van, a közösség (ez egyfajta új demokráciát teremtett), a platformfüggetlenség (operációs rendszer és - elvileg - böngészőfüggetlenség) és a dinamizmus. Mindezeken alapul tehát a könyvtár 2.0 kifejezés.

Az internet-könyvtárak/gyűjtemények hasznosítása a szaktudományi tájékoztatásban.

- OSZK

- referensz tájékoztató szolgáltatások: LibInfo

- szakirodalmi adatbázisok, katalógusok: MNB, MOKKA, NEKTÁR

- szakirodalmi adatbázisok, full text hozzáférések: EPA, MEK, HUMANUS, E-Corvina, Magyar Nyelvemlékek Honlap

- egyéb: Magyar Digitális Képkönyvtár, OSZK Digitális Könyvtár, Örkény honlap

- DEENK

- Digitális Könyvtár

- TIBI adatbázis (főként folyóiratok digitalizálva)

- DEA

- MTAK

- e-könyvtár – digitális gyűjtemények

- BME OMIKK

- NKR (Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer)

- HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

- II. VH-s hadifogoly adatbázis

Továbbá: szakkönyvtárak, közkönyvtárak (helytörténet), iskolai könyvtárak

Tudásközpont web. 2.0 as szolgáltatásai:http://www.lib.pte.hu/hu/web2-szolgaltatasok

Zoho Chat - Kérdezze a könyvtárost szolgáltatás! RRS -feed Twitter Facebook - https://www.facebook.com/tudaskozpont#_=_ Wordpress blog - http://kaptarpecs.wordpress.com/ Meghosszabbíthatja a kölcsönzéseit. (Bővebben itt olvashat a szolgáltatásról.) Online beiratkozási lapot tölthet ki a könyvtárunkba való beiratkozáshoz. (Hamarosan

elindítjuk ezt a szolgáltatást.) Én még ide sorolnám a folyóíiratok QR-kódos beolvasását is a 3. emeleten.