Az Új Munka Törvénykönyve

Gyakorlati Alkalmazás

2012.07.01-től

A munkaviszony létesítése• Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony

kezdetének megjelölésével

• A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhet el

• A munkaszerződést írásba kell foglalni

• Át kell adni és ezt (átadás tényét) is igazolni kell

• A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

A munkaviszony létesítése

• Eltérő megállapodások

• Szabadság

• Munkaközi szünet

• Órabér

• Munkavégzés helye

• Készenléti jellegű munkakör

• Osztott munkaidő

Tájékoztatási kötelezettség• a napi munkaidőről, •  az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés

gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, •  a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint •  a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő

megállapításának szabályairól, továbbá •  arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,

valamint •  a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Ideje: a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban

A munka- és pihenőidőMunkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó

idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is.

Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló

• munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen,• külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem munkaidő• a) – a készenléti jellegű munkakört és eltérő megállapodást kivéve – a

munkaközi szünet, továbbá• b) a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges

munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama

A munka- és pihenőidő

Munkáltatói tevékenység és munkaidő

A munkáltató tevékenysége:a) megszakítás nélküli, ha

• naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

• aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

• ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

• b) Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,

• c) Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

A munkaidő nyilvántartása

• A munkáltató nyilvántartjaa) a rendes és a rendkívüli munkaidő,b) a készenlét,c) a szabadságtartamát.

• A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

• A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Automatikus nyilvántartás vezetés

Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben

1) ellenőrizhetőség

• A beosztott és a teljesített munka kezdő és befejező időpontja dokumentálva legyen, ezzel lehetővé téve, hogy a munkavállalók és a hatóság számára ellenőrizhető legyen.

2) naprakészség

• A munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen.

• Az ellenőrizhetőséggel és a naprakészséggel függ össze az a követelmény, hogy a munkaidő nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie, amennyiben a munkakör jellege, illetve a munkaszervezés körülményei azt lehetővé teszik. A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl. üzemzavar elhárítás esetén.

Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben

3) hitelesség

• A munkaidő-nyilvántartással, mint a bérszámfejtés alapjául szolgáló dokumentummal szemben támasztott követelmény az, hogy az hiteles legyen. A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóságnak megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja.

4) teljesség és valóság

• Valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló tekintetében rögzítse a munkaidő kezdetét és végét.

A munkaidő-keretA munkaidő-keret tartama legfeljebb 4 hónap, illetve tizenhat hét.A munkaidő-keret tartama legfeljebb 6 hónap, illetve huszonhat hét• a) a megszakítás nélküli, • b) a több műszakos, illetve • c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint• d) a készenléti jellegű,• e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (mobil

munkavállalók)foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidő-keret tartama, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, legfeljebb 12hónap, illetve ötvenkét hét.

A munkaidő-beosztás szabályai

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).

Kötetlen munkarend - A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti.

Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Módosítás - a munkáltató

• az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást,

• ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.

A munkaidő vasárnapra történő beosztásaVasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli, valamintd) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű munkakörben,f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A munkaidő munkaszüneti napra történő beosztása

102. § Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be.

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli, valamintg) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés soránfoglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A munkaközi szünet

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő) , tartama

• a) a hat órát meghaladja 20 perc,• b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe rendkívüli munkaidő tartamát be kell

számítani.Kiadása - A munkaközi szünetet • a munkavégzés megszakításával, • legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni.

Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.

A rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő• a) a munkaidő-beosztástól eltérő, • b) a munkaidő-kereten felüli, valamint• c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló

heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá• d) az ügyelet tartama.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára

rendelhető el.

Mérték és arányosság

• Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

• Az éves 250 órát arányosan kell alkalmazni, haa) a munkaviszony évközben kezdődött,b) határozott időre vagyc) részmunkaidőre jött létre.

A kollektív szerződés legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését írhatja elő.

Szabadság – jogszerző időkA munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és

pótszabadságból áll.A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő

után.Munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából:

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szabadság,c) a szülési szabadság,d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama.

Szabadság kiadása

• A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.

• (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

• (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

• (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A bérpótlékok• A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül

illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.

Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg.

• d) a több műszakos tevékenység keretében,• e) a készenléti jellegű munkakörben, • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi

tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A bérpótlékokMunkaszüneti napi - Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő

munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.A munkavállalónak, • ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja

rendszeresen változik,• a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén

30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.• ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a

munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Éjszakai munkavégzés esetén – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót -, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

Átlagkereset helyett távolléti díj 174-es osztó!

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér + bérpótlék illeti meg ha a beosztása szerint járt volna neki.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg:

• a szabadság tartamára,

• óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

A kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum

A minimálbér és a garantált bérminimum

=a törvényben: kötelező legkisebb munkabér

A munkaviszony megszűnik• Munkáltató jogutód nélküli

• Határozott idő lejárta (munkavállaló is élhet felmondással)

• Más törvény hatálya alá kerülés (15 napos szabály)

• Munkavállaló halála

• Munkakörmegosztás esetén, ha a munkavállalók száma 1 főre csökken

• Többmunkáltatós munkaviszony esetén, ha a munkáltatók száma 1-re csökken

• Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésekor

A munkaviszony megszűntetése

• Közös megegyezéssel,

• Felmondással,

• Azonnali hatályú felmondással.

• Közös szabályok

– Írásba foglalás (elektronikus dokumentumban kerül sor. )

– Indokolás

– Jogorvoslatra való kioktatás

– Általános magatartási követelmények betartása (pl. együttműködés, egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és tisztesség elve stb.

Az igazolások kiadása

• A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól,

egyébként

• legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Köszönöm Figyelmüket!

Erzse Tibor

munkaügyi szakértő, tanácsadó

Munkaügyi Fórum

www.munkaugyiforum.hu

E-mail: info@munkaugyiforum.hu