az ÖkoszisztÉmÁk És az emberi ÉletminÕsÉg szintÉzis

KÖKÖ RR NYEZETVÉDELEMNYEZETVÉDELEM É SÉ S KÖRNYEZETPOLITIKAKÖRNYEZETPOLITIKA

AMillenniumi ökoszisztéma-felmérési jelentés egy

nagyszabású nemzetközi program, amely a dön-

téshozók és a lakosság számára tudományos tájékozta-

tást ad az ökoszisztéma-változások emberi jólétre gya-

korolt hatásairól és lehetséges válaszokat ad a változá-

sokra, hogy azokat kezelni, ellensúlyozni tudjuk. A fel-

mérést az ENSZ fõtitkára, Kofi Annan indította el 2001

júniusában, és 2005. márciusában zárták le. Az elké-

szült dokumentumok a http://www.millenniumassess-

ment.org oldalról letölthetõk. A Jelentés hozzájárul

számos kiemelten fontos ENSZ egyezmény végrehajtá-

sának értékeléséhez is. Ha a jelentés hasznosnak bizo-

nyul az érdekelt felek számára, várhatóan minden 5-10

évben sor kerül ilyen integrált értékelésre és emellett le-

hetnek akár rendszeres, nemzeti szintû ökoszisztéma-

értékelések is.

AJelentés az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, az

ökoszisztémákból nyerhetõ javakat és hasznot

vizsgálja: hogyan változtak meg és miért, hogyan be-

folyásolják változásai a jólétet a jelenben és a jövõ év-

tizedekben és hogy a különbözõ szinteken milyen

válaszok adhatók egy fenntarthatóbb ökoszisztéma-

gazdálkodás érdekében. A Jelentés a tudományos iro-

dalom, adatsorok, tudományos modellek és a külön-

bözõ érintett felek tudásának szintézisével készült. Az

eredmény 15 tematikus jelentés, amelyek a fent említett

honlapon elérhetõk. A számos közremûködõ a

www.MAweb.org oldalon olvasható.

AJelentés így olyan eszköz, amely azonosítja a cse-

lekvési prioritásokat. Útmutatást ad a tervezéshez

és a gazdálkodáshoz, és szembesít az ökoszisztémák-

ra ható múltbeli és jövõbeli döntéseink következmé-

nyeivel. Segít a különbözõ válaszok megtalálásában,

amelyekkel a fenntarthatósági célok elérésében segíte-

nek. Úgy gondoltuk, hogy az általános szintézis jelen-

tés, amely jó összefoglalót ad ezekrõl, hasznos infor-

mációkkal, rendszerszemléletû gondolatokkal szolgál-

hat olvasóinknak. Hírlevelünkben a döntéshozók szá-

mára készített rövidítését adjuk közre, és az esetleges

szakkifejezéseket mindenhol megmagyarázzuk, kifejtjük.

A Szerkesz tõk

k ü l ö n s z á m 2 0 0 5 . d e c e m b e r - 2 0 0 6 . j a n u á r

AA ZZ ÖÖ KK OO SS ZZ II SS ZZ TT ÉÉ MM ÁÁ KK ÉÉ SS AA ZZAA ZZ ÖÖ KK OO SS ZZ II SS ZZ TT ÉÉ MM ÁÁ KK ÉÉ SS AA ZZ

EE MM BB EE RR II ÉÉ LL EE TT MM II NN ÕÕ SS ÉÉ GGEE MM BB EE RR II ÉÉ LL EE TT MM II NN ÕÕ SS ÉÉ GG ---- SS ZZ II NN TT ÉÉ ZZ II SSSS ZZ II NN TT ÉÉ ZZ II SS

Készült a M I L L E N N I U M E C O S Y S T E M A S S E S S M E N T (Millenniumi ökoszisztéma-felmérési jelentés) nyomán

beliv angol.qxd 31/01/2006 18:22

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETPOLITIKA KÜLÖNSZÁM

2.

A. ábra

AA MMIILLLLEENNNNIIUUMMII JJEELLEENNTTÉÉSS FFOOGGAALLMMII KKEERREETTRREENNDDSSZZEERREE AA BBIIOOLLÓÓGGIIAAII SSOOKKFFÉÉLLEESSÉÉGG,, AAZZ

ÖÖKKOOSSZZIISSZZTTÉÉMMAA--SSZZOOLLGGÁÁLLTTAATTÁÁSSOOKK,, AAZZ EEMMBBEERRII JJÓÓLLÉÉTT ÉÉSS AA VVÁÁLLTTOOZZÁÁSS TTÉÉNNYYEEZZÕÕII

((HHAAJJTTÓÓEERRÕÕII)) KKÖÖZZÖÖTTTTII KKÖÖLLCCSSÖÖNNHHAATTÁÁSSOOKKRRAA

A biológiai sokféleségre közvetetten ható tényezõk, mint a populáció, technológia és életstílus (az ábra jobb fel-sõ sarka) változásokat okozhatnak a biológiai sokféleséget közvetlen befolyásoló tényezõkben, mint a halászat ésmûtrágyák használata (jobb alsó sarokban). Ezek változásokat idéznek elõ az ökoszisztémákban és az általuk biz-tosított szolgáltatásokban (bal alsó sarok), ezáltal hatással vannak az emberi egészségre. E kölcsönhatások többszinten és szintek között is elõfordulhatnak. Például az épületfa iránti nemzetközi kereslet regionális erdõborított-ság-csökkentéshez vezethet, amely megnöveli egy helyi folyó mentén az áradás mértékét. Hasonlóan, a kölcsön-hatások különbözõ idõléptékek mentén is megvalósulhatnak. Különbözõ stratégiák és beavatkozások alkalmazha-tók az ábrázolt struktúra számos pontján, hogy az emberi jólétet és az ökoszisztémák megõrzését segítsük.

globális szint

regionális szint

helyi szint

rröövviiddttáávvúú iiddõõllééppttéékk

hhoosssszzúúttáávvúú iiddõõllééppttéékk

EMBERI JÓLÉT ÉS A SZEGÉNYSÉG VISSZASZORÍTÁSA

*Az élethez szükséges alapvetõ anyagok

*Jó társadalmi kapcsolatok*Biztonság*A választás és cselekvés szabadsága

ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOK (ÖKOSZOLGÁLTATÁSOK)*Ellátó (élelmiszer, víz, rost és tüzelõanyag)*Szabályozó (éghajlati szabályozás, víz, betegségek)

*Kulturális (spirituális, esztétikai, pihenés (rekreáció), oktatás-nevelési)

*Háttérszolgáltatások (elsõdleges produkció/termelés, talajképzõdés)

Élet a Földön - Biológiai sokféleség

A VÁLTOZÁS KÖZVETLEN TÉNYEZÕI, HAJTÓERÕI*Helyi földhasználat és borítottság változásai*Új fajok megjelenése vagy fajok eltûnése*Technológiai alkalmazkodás és használat*Külsõ ráfordítás (mûtrágyahasználat,

kártevõ elleni védekezés és öntözés) *Betakarítás és források fogyasztása*Éghajlatváltozás*Természeti, fizikai és biológiai tényezõk, hajtóerõk (evolúció, vulkánok)

Stratégiák és beavatkozások

A VÁLTOZÁS KÖZVETETT TÉNYEZÕI, HAJTÓERÕI*Demográfiai*Gazdasági (globalizáció, kereskedelem, piac és politikai irányelvek)

*Társadalmi-politikai (kormányzás, intézményi és jogi háttér)

*Tudományos és technológiai*Kulturális és vallási (hitek, fogyasztási

szokások)



3.

Az ökoszisztémákkal való bánásmódunkból eredõenhárom fontos probléma már most jelentõs károkatokoz, fõképp a szegényebb rétegeknek; és amennyi-ben nem kezeljük a felmerült gondokat, akkor hosszútá-von az ökoszisztémákból származó haszon csökkené-sével kell számolnunk.- Elõször is, a Millenniumi ökoszisztéma-felmé-rési jelentés (Millennium Ecosystem Assess-ment, továbbiakban Millenniumi Jelentés) általvizsgált ökoszisztémák nyújtotta lehetõségek (röviden"ökoszisztéma szolgáltatások" vagy ökoszol-gáltatások) 60 százaléka folyamatosan hanyatlikvagy fenntarthatatlan mértékben használjuk. Ebbe akörbe tartozik az édesvíz, a halászatra és horgászatralétesített halastavak, a lég- és víztisztítás, valamint a re-gionális és helyi klíma, a természeti veszélyforrások ésa kártevõk szabályozásának területe. Az imént felsoroltökoszolgáltatások színvonalának romlásából és meg-semmisülésébõl származó veszteséget nehéz felmérni,ám a meglévõ bizonyítékok alapján elmondható, hogya kár mértéke jelentõs, és folyamatosan növekszik. Szá-mos ökoszolgáltatás annak következtében indult ha-nyatlásnak, hogy más szolgáltatások - például a táplálék- kínálatát igyekeztünk növelni bizonyos eljárások so-rán. Az ilyen fajta "átváltás" oda vezet, hogy a hanyatláskövetkezményeit sokszor egy másik embercsoport vi-seli, vagy a jövendõ generációk fizetnek majd érte. - Másodszor: megalapozott - azonban nem teljes - bi-zonyíték alapján az ökoszisztémákban kiváltott átalaku-lások megnövelik az egyenetlen (gyorsuló, váratlan éspotenciálisan visszafordíthatatlan) változások bekövet-keztének valószínûségét, amelyek az emberi életminõ-ség tekintetében fontos következményekkel járnak. Pél-daként említhetjük a következõket: betegségek megje-lenése, a vízminõség hirtelen változása, holt zónák ke-

letkezése a parti vizekben, a halastavak populációjánakösszeomlása és a regionális éghajlatban bekövetkezetteltolódások. - Harmadsorban az ökoszolgáltatások hanyatlása (ami-kor egy ökoszisztéma szolgáltató képessége tartósancsökken) olyan káros hatásokkal jár, amelyek a szegé-nyeket aránytalanul súlyosan érintik, illetve társadalmiegyenlõtlenségek kialakulásához vezetnek. Néha ép-pen ezek a szegénység és a társadalmi viszályok fõokozói. Ez nem azt jelenti, hogy az ökoszisztémábanvégbement változások - mint például a megnövekedettélelmiszer-termelés - nem emeltek ki sokakat a szegény-ség vagy éhezés körülményei közül, azonban ezek aváltozások olyan egyéneket és közösségeket károsítot-tak meg, akiknek nehéz helyzetét legtöbbször nem ve-szik figyelembe. Minden régióban, különösen a Szaharától délre esõ af-rikai országokban, az ökoszisztémák állapota és "szol-gáltatásainak" kezelése meghatározó tényezõ a sze-génység csökkentésében. Az ökoszolgáltatások ha-nyatlása már így is jelentõs akadályt gördít a - nemzet-közi közösség által 2000 szeptemberében elfogadott -Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítása elé, továbbisúlyosbodásuk várható azonban az elkövetkezendõötven év során. Az ökoszolgáltatások sok esetbenfenntarthatatlan mértékû, túlzott kiaknázása 2050-ig to-vább növekszik a GDP jövõbeli - várhatóan háromtól-hatszoros - növekedése következtében, annak ellené-re, hogy a Föld népességének gyarapodása a századközepére lelassul, majd egy adott szinten stabilizálódik.Nem valószínû, hogy az ökoszisztéma-változás legfon-tosabb gerjesztõi, hajtóerõi gyengülnének a század el-sõ felében; sõt ezek közül kettõ - az éghajlatváltozás éstúlzott tápanyag-ellátás - minden valószínûség szerinttovább súlyosbodik.

ÖSSZEFOGLALÓ A DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRE

A világon mindenki teljes mértékben függ a Föld ökoszisztémáitól és az általuk nyújtott olyan "szolgáltatásoktól"mint a táplálék, a víz, a betegségek kezelése, az éghajlat szabályzása, a lelki beteljesedés és az esztétikai élvezet.Az elmúlt ötven év során az emberiség minden eddiginél gyorsabban és szélesebb körben változtatta meg eze-ket az ökoszisztémákat - fõként abból az okból kifolyólag, hogy megfeleljen a táplálék, az édesvíz, a faanyag, fa-rost és az üzemanyag iránti rohamosan növekedõ keresletnek. Bolygónk ebbõl adódó átalakítása ugyan jelentõ-sen hozzájárult az emberi jólét növekedéséhez és a gazdasági fejlõdéshez, azonban a különbözõ régiók megle-hetõsen egyenlõtlenül részesedtek az elõnyökbõl és a folyamatok költségei a maguk teljességében is csak mosta-nában válnak nyilvánvalóvá.

AZ ÖKOSZISZTÉMÁK1

ÉS AZ EMBER I ÉLETMINÕSÉG - SZ INTÉZ IS

1Az ökoszisztéma szó szerint ökológiai rendszert jelent. Bármely biológiai objektum, amely rendelkezik a rendszer és ökológiai kritériumokkal (egyed feletti, még inkábbpopuláció feletti szervezõdéssel bír), ökorendszernek tekinthetõ. A rendszer fõ kritériumai , hogy komponensei egymással tényleges kapcsolatban legyenek, és mûködõ-képes legyen. Az ökológiai modell a valóság leírására nem, csak annak megközelítésére alkalmas. Forrás: Környezetünk magazin. Más oldalról: az ökoszisztéma területilegjól lehatárolható, a fajok meghatározott számával és arányával rendelkezõ mûködési alapegység. Minden ökoszisztémát az élõhely és a (növény-, állat-, mikroorganizmus)fajok együttese alkotja. - a ford.


2 Trade-off: az ökológiában "csereviszony" vagy "cserearány", a közgazdaságban "átváltás". Akkor beszélünk róla, ha olyan döntéssel állunk szemben, mikor egyik vagymásik aktivitásba való befektetésrõl kell határoznunk. Az egyikbe történõ befektetés a másikba való befektetés rovására történik, hiszen a források végesek.


4.

A Millenniumi Jelentés négy kulcsfontosságú megállapítása- Az elmúlt ötven év során az emberiség minden eddi-ginél gyorsabban és széleskörûbben változtatta megaz ökoszisztémákat, fõként abból kifolyólag, hogy meg-feleljen a táplálék, az édesvíz, a faanyag, farost és azüzemanyag iránti rohamosan növekedõ keresletnek. Eza földi élõvilág sokféleségének jelentõs és nagyrésztvisszafordíthatatlan csökkenését okozta. - Az ökoszisztémákban létrehozott változások javítot-tak az életminõségen és gazdasági fellendüléshez ve-zettek; azonban a nyereségnek ára volt: számos ökos-zolgáltatás hanyatlását, egyenetlen változások növekvõveszélyét, valamint bizonyos embercsoportok növek-võ szegénységét idézve elõ. Hacsak nem kezeljük õket,ezek a problémák jelentõsen csökkentik az ökosziszté-mák haszonélvezeti lehetõségét a jövendõ generációkszámára.- Az ökoszolgáltatások hanyatlása jelentõs mértékbenrosszabbodhat jelen század elsõ felében; illetve akadá-lyozza a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulását. - Az ökoszisztémák hanyatlási folyamatának visszafor-dítása és a "szolgáltatásaik" iránti növekvõ kereslet egy-idejû kielégítése olyan kihívást jelent, melyeket a Millen-niumi Jelentés által vizsgált lehetséges forgatókönyveknémelyike megvalósíthatónak tart. Ehhez azonbanolyan jelentõs változások szükségesek - az ágazati poli-tikák, az intézmények és a gyakorlati alkalmazás terén -amelyek még meg sem indultak. Számos lehetõség kí-nálkozik egyes ökoszolgáltatások megõrzésére vagy ja-vítására olyan módszerekkel, amelyek csökkentik a ne-gatív átváltásokat (csereviszony, trade off2) , ugyanak-kor a más ökoszisztémákkal való pozitív együtthatás(szinergia) lehetõségét nyújtják.

Azok a régiók, amelyek számára a Millenniumi Célok tel-jesítése a legnagyobb kihívást jelenti, egybeesnek azok-kal a régiókkal, amelyek az ökoszisztémák hanyatlásábólszármazó gondokkal küszködnek. Általában a vidékenélõ szegények - a Millenniumi Célok elsõdleges célcso-portja - azok, akik a legközvetlenebb módon támasz-kodnak az ökoszolgáltatásokra, ezáltal õk a leginkábbkiszolgáltatottak az e szolgáltatásokat érintõ változásoktekintetében.Még egyszerûbben szólva, bármely elõrelépés a Mil-lenniumi Célok - a szegénység és az éhínség eltörlése,az egészségi állapot javulása, és a környezeti fenntart-hatóság - terén valószínûleg nem lesz tartós, ha azonökoszolgáltatások, amelyektõl az emberiség leginkábbfügg, folyamatosan tovább romlanak. Ezzel szembenaz ökoszolgáltatásokkal való megfelelõ gazdálkodás

költséghatékony lehetõségeket teremt arra, hogy segít-ségével együttes (szinergikus) módon kezeljük a több-rétû fejlesztési célokat.

Nem létezik egyetlen egyszerû megoldás ezekre aproblémákra, hiszen számos, már ismert kihívás köl-csönhatásából származnak - ide sorolható az éghajlat-változás, a biológiai sokféleség csökkenése és a talajle-romlás (talajdegradáció). Mindegyikük önmagában iselég összetett ahhoz, hogy külön, kiemelten foglalkoz-zunk vele. Az ökoszisztémák hanyatlásának lassításátvagy visszafordítását célzó múltbeli eljárások jelentõshaszonnal jártak, de általában véve nem tudtak lépésttartani az erõsödõ terheléssel és kereslettel. Mindezekellenére tág terünk nyílik arra, hogy e problémák sú-lyosságán enyhítsünk a következõ évtizedekben. Való-jában a Millenniumi Jelentés által részletesen elemzettnégy lehetséges forgatókönyv közül három arra engedkövetkeztetni, hogy az ágazati politikák, az intézmé-nyek és a cselekvéseink által enyhíthetjük az ökosziszté-mákra nehezedõ növekvõ nyomás számos, bár nemminden negatív következményét. Ehhez tekintélyes vál-tozásokra van szükség, melyek azonban még el semkezdõdtek.

Az ökoszisztémákkal való fenntartható gazdálkodástbiztosító hatékony válaszainkhoz jelentõs változtatá-sokra van szükség az intézmények és a kormányzás, agazdaságpolitika és a gazdasági ösztönzõk, a társadal-mi és viselkedésbeli tényezõk, a technológia, illetve atudás terén. Az eljövendõ néhány évtized alatt a követ-kezõ intézkedések által tudnánk lényegesen csökkente-ni a problémák súlyosságát: az ökoszisztémákkal valógazdálkodás célkitûzéseinek különbözõ ágazatokba(például mezõgazdaságba, erdészetbe, pénzügyekbe,kereskedelembe és egészségügybe) történõ integrálá-sa, az ökoszisztémákkal való gazdálkodásban résztve-võ kormányzati és magángazdasági teljesítményre vo-natkozó elszámoltathatóság és átláthatóság növelése, avisszás támogatások, szubvenciók eltörlése, a gazdasá-gi eszközök és a piac-alapú megközelítésmódok gya-koribb alkalmazása, az ökoszisztéma szolgáltatásaitólfüggõ vagy az ezek romlása által érintett csoportok"helyzetbe hozása", olyan technológiák szorgalmazása,amelyek hozzájárulnak ugyan a terméshozam növelé-séhez, de nincs a környezetre káros hatásuk, az öko-szisztémák helyreállítása, valamint az ökoszisztémák ésszolgáltatásaik nem-piaci értékének beszámítása a gaz-dálkodási döntésekbe. A döntéshozók részére készültjelen összefoglaló további részében bemutatjuk a Mil-lenniumi Jelentés négy fõ megállapítását a megoldandó



5.

problémákkal kapcsolatban, valamint az ökoszisztémákmegõrzésére és fenntartható használatuk biztosításárajavasolt lépéseket.

A világ ökoszisztémáinak mûködésében ésszerkezetében gyorsabb változások mentekvégbe a huszadik század második felében,mint az emberi történelem bármely más sza-kasza során. [1. megállapítás]- Az 1950-es éveket követõ harminc év során újonnanmûvelésbe vont terület mennyisége meghaladja az1700 és 1850 között eltelt százötven év alatt feltörtföldterület nagyságát. Napjainkban a szárazföldi terüle-tek egynegyede áll mûvelés alatt (azaz olyan táj, amely-nek legalább harminc százalékán folyik gabonaterme-lés, vetésforgó, bekerített jószágtenyésztés, vagy víz-kultúra). - A világ korallzátonyainak körülbelül 20%-a elpusztult,további 20%-a pedig károsodott a huszadik századutolsó évtizedeiben. Ugyanezen idõszakban a mangro-ve erdõk körülbelül 35%-a tûnt el (azokban az orszá-gokban, amelyekrõl elegendõ adatunk van, és amelyeka mangrove által borított összterület csaknem felét je-lentik). - 1960 óta a gátak mögé szorított víz mennyisége meg-négyszerezõdött, és három-hatszorosa a víztározók-ban lévõ víz mennyisége a folyókban találhatónak. 1960óta a folyókból és tavakból történõ vízkivétel megdup-lázódott; melynek legjelentõsebb része (mintegy 70százaléka) mezõgazdasági célokat szolgál. - 1960 óta megkétszerezõdött a reaktív (biológiailaghozzáférhetõ) nitrogén mennyisége a talajban, míg afoszforé megháromszorozódott. A Földön - 1913 óta -gyártott összes szintetikus nitrogén-tartalmú mûtrágyamennyiségének több mint felét 1985 óta használták fel. - 1750-tõl 2003-ig a széndioxid légköri koncentrációjakörülbelül 32%-kal növekedett (kb. 280 ppm-rõl 360ppm3 -re), elsõsorban a fosszilis tüzelõanyagok (kõolaj,földgáz) égetésébõl adódóan, valamint a talajhasználat-ban lezajlott változások következtében. A növekedéskörülbelül 60%-a (60 ppm, azaz 60 per millió részecs-ke) az 1959 utáni idõszakban következett be.

Az emberiség alapvetõen - és jelentõs mér-tékben visszafordíthatatlan módon - megvál-toztatja a földi élõvilág változatosságát; s eváltozások legnagyobb része a biológiai sok-féleség kárára történik, veszteséget jelent. [1]- A világ 14 fõ szárazföldi biomja4 közül kettõ terüle-tének több mint kétharmadát, további négy területénekpedig több mint felét alakították át 1990-re, elsõsorban

mezõgazdasági hasznosítás céljából (lásd a 3. ábrát). - Jelenleg számos taxonómiai csoporton belül a leg-több faj populációjának nagysága vagy változatossága,esetleg mindkettõ egyszerre csökken.- Földünkön a fajok eloszlása egyre homogénebbé vá-lik; más szóval: a világ bármely pontján található fajkész-let egyre jobban hasonul a világ más pontjain élõ fajokösszetételéhez, elsõsorban az új fajok - véletlenszerû,vagy szándékos - behurcolása következtében, mely fõ-képp a növekvõ utazási és szállítási igényeknek kö-szönhetõ.- A bolygón élõ fajok száma csökken. Az elmúlt né-hány száz év során a fajkihalás üteme az emberiségnekköszönhetõen ezerszeresére emelkedett a földtörté-net tipikus átlagához képest. Az emlõsök, madarak éskétéltûek 10-30%-a jelenleg kihalással veszélyeztetett.Veszélyeztetett fajok legnagyobb arányban fõképp azédesvízi ökoszisztémákban találhatók.- A genetikai változatosság világszinten is csökkent, kü-lönösen a tenyésztett-termesztett fajok esetében.

Az ökoszisztémákban legtöbbször azért haj-tottak végre változtatásokat, hogy a táplá-lék, a víz, a fa- és rostanyag, valamint a fûtõ-anyag iránti drámaian megnövekedett keres-letet kielégítsék. [2] Bizonyos ökoszisztémabeli változások olyan, az ökos-zolgáltatások felhasználásához nem kapcsolódó tevé-kenységek - nem szándékos - következményei, mintpéldául az utak, kikötõk, városok fejlesztése, és szen-nyezõanyagok kibocsátása. A legtöbb ökoszisztéma-beli változás azonban olyan átalakítások közvetettvagy közvetlen eredménye, amelynek során az ökos-zolgáltatások iránti növekvõ keresletet igyekeztek kielé-gíteni. Fõképp a táplálék, a víz, a fa- és rostanyag, vala-mint a fûtõanyag - tûzifa és vízerõ - iránti keresletre gon-dolunk itt.

1960 és 2000 között az ökoszolgáltatások iránti igényjelentõsen megnövekedett, mivel a világ népességemegkétszerezõdött (elérte a 6 milliárd fõt), a világgaz-daság pedig több mint hatszorosára növekedett. A ke-reslet kielégítése érdekében az élelmiszertermelés kö-zelítõleg két és félszeresre növekedett, a vízfelhaszná-lás megkétszerezõdött, a cellulóz- és papírcélú fakiter-melés megháromszorozódott, a vízenergia kapacitásmegkétszerezõdött, a faanyag kitermelés pedig több,mint felével gyarapodott.Az ökoszolgáltatások iránti növekvõ igényre válaszul akínálat egyre nagyobb hányadát használtuk fel (példá-ul egyre több vizet használtunk öntözésre, emeltük a

3 ppm: pars per million, azaz hány ilyen részecske (itt: széndioxid-molekula) van egymilló között. -ford.4Biomok: a Föld klimatikus hatásra kialakuló sajátos növény- és állatvilággal rendelkezõ övezetei. Pl. a mérsékelt övi erdõk..



6.

tengeri halászat intenzitását), valamint növeltük olyanszolgáltatások termelését mint a gabonafélék vagy állat-állomány. A termelésnövelést új technológiák beveze-tésével (új gabonafélék, mûtrágyázás és öntözés), vala-mint a gabonatermelés, az állattenyésztés és vízkultúraesetében a termõterület kiterjesztése által értük el.

Mind az átlagot, mind a legtöbb országot te-kintve elmondható, hogy az elmúlt évtizedeksorán az ökoszisztémákban végrehajtott vál-toztatások tekintélyes mértékben hozzájá-rultak az életminõség javulásához és a fejlõ-déshez. [3]A ökoszisztémákon végrehajtott legjelentõsebb változ-tatások nagy részére szükség volt az élelem és ivóvíziránti növekvõ igények kielégítése érdekében. Ezen vál-toztatások nyomán csökkent az alultáplált emberekszáma, és javulás következett be az emberi egészségterén is. Századokon át a mezõgazdaság (ide értve ahalászatot és az erdészetet is) volt a fejlõdési stratégi-ák tartóoszlopa az államok számára, hiszen az ebbõlszármazó bevételeket ipari beruházásokra és a sze-génység csökkentésére fordíthatták. Habár 2000-benaz élelmiszertermelés értéke a világ GDP-jének csak 3%-át jelentette, mégis a mezõgazdaság a Föld népességé-nek körülbelül 22%-át, azaz a világ teljes munkaerõ-kíná-latának felét foglalkoztatja. A 765 USA dollár per fõ alat-ti jövedelemmel rendelkezõ (a Világbank által alacsonyjövedelmû fejlõdõnek titulált) országokban pedig a me-zõgazdaság a bruttó hazai termék 24%-át adja.

Ezen nyereségek tagadhatatlanok, azonban egyre na-gyobb árat fizettünk értük: számos ökoszolgáltatás ká-rosodott, megnõtt az ökoszisztémákban bekövetkezõnem lineáris változások kockázata, egyesek számára sú-lyosbodott a szegénység, és a társadalomban nõtt azegyenlõtlenség és igazságtalanság.

AAZZ ÖÖKKOOSSZZOOLLGGÁÁLLTTAATTÁÁSSOOKK HHAANNYYAATTLLÁÁSSAA

ÉÉSS NNEEMM FFEENNNNTTAARRTTHHAATTÓÓ HHAASSZZNNÁÁLLAATTAA

A jelen vizsgálat során felmért ökoszolgál-tatások körülbelül 60%-át (a 24-bõl 15-öt,ideértve a szabályozó és kulturális szolgálta-tások 70%-át) károsítottuk jelentõsen vagyhasználjuk nem fenntartható módon. [2] (Ld. 1.táblázat)

A következõ ökoszolgáltatások minõsége romlott je-lentõsen az utóbbi 50 év során: halastavak, vízellátás,hulladékkezelés és méregtelenítés, víztisztítás, termé-szeti katasztrófák elleni védelem, levegõminõség-sza-bályozás, helyi és regionális klíma-szabályozás, eróziószabályozás, lelki beteljesedés, esztétikai élvezet. Kétszolgáltatás - a halastavak és az édesvizek - kiaknázásamár jóval a felett a szint felett történik, mint ami - nem-hogy a jövõbeli, de már - a jelenlegi igények mellettfenntartható lenne. Nagy biztonsággal állítható, hogy akereskedelmi szempontból fontos halállományok leg-alább egynegyede túlhalászott. Alacsony vagy köze-pes bizonyosság mellett állítható, hogy a globális édes-víz-használat 5% és 25% közötti szinten haladja meg ahosszútávon hozzáférhetõ kínálatot és már most isvagy mesterséges (gépesített) vízkivétellel vagy a fel-szín alatti vízkészlet terhére elégítjük ki az igényeket.Alacsony és közepes bizonyossággal állítható, hogy azöntözés miatti vízkivétel 15-35%-kal haladja meg a ren-delkezésre álló készletmennyiséget és ezért fenntartha-tatlan. A 15 ökoszolgáltatás minõségének romlásávalszemben, csak 4 szolgáltatásé javult az elmúlt 50 év so-rán, melybõl három az élelmiszer-termelést érinti: ter-mények, állatállomány és vízkultúra. A 19. század folya-mán és a 20. század elején a szárazföldi ökoszisztémákátlagban (nettó) forrásai voltak a CO2-kibocsátásnak,azonban a múlt század közepén nettó széndioxid-nye-lõkké váltak. Ennek következtében az elmúlt 50 év so-rán az ökoszisztémák szerepe a szén-megkötésen ke-resztül megnövekedett a globális éghajlat szabályozá-sában.

Egy ökoszolgáltatás javítására tett kísérletgyakran okoz károkat más szolgáltatásokranézve [2, 6] Példaként említhetõ, hogy az élelmiszertermelés növe-lése tipikusan együtt jár a fokozott víz- és mûtrágya-használattal vagy a megmûvelt földterület kiterjesztésé-vel; ami azonban gyakran okoz hanyatlást az egyébökoszolgáltatásokban olymódon, mint például a vízmás célra való hozzáférhetõségének csökkenése, a víz-minõség romlása, a biológiai sokféleség és az erdõbo-rítottság csökkenése (amely viszont az erdészeti ter-mékek csökkenéséhez és üvegházhatású gázok kibo-csátásához vezethet). Hasonlóan, az erdõk mezõgaz-dasági területté alakítása jelentõsen megváltoztatja azáradások gyakoriságát és nagyságát, bár e hatást befo-lyásolják a helyi ökoszisztéma jellemzõi és a növényzet-tel való borítottság változásának jellege.



7.

s z o l g á l t a t á s a l k a t e g ó r i a á l l a p o t m e g j e g y z é s e k

ELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Élelmiszer Termények � jelentõs termelés-növekedés

Állatállomány � jelentõs tenyésztés-növekedés

Halastavak � túlhalászat miatt csökkenõ hozam

Vízkultúra � jelentõs termelés-növekedés

Vadhús � csökkenõ hozam

Rostanyag épületfa +/- erdõfelület-csökkenés egyes régiókban, növekedés másokban

Pamut kender selyem +/- csökkenõ termelés egyes rostanyagoknál, növekedés másoknál

Fa tüzelõanyag � csökkenõ termelés

Genetikai források � kihalás miatt elveszett, termények genetikai forrásának vesztesége

Biokémiai anyagok,

Természetes

Gyógyszerek és

Gyógyhatású anyagok � kihalás miatt elveszett, túlzott betakarítás

Édesvíz � nem fenntartható ivóvíz-használat, ipari tevékenység és öntözés, a

vízenergia mennyisége változatlan, de a gátak miatt nõ az energia

kiaknázása

SZABÁLYOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Levegõminõség-szabályozás � a légkör öntisztító képessége csökkent

Éghajlat-szabályozás

Globális � a szénbefogás nettó forrás a huszadik század közepe óta

Regionális és helyi � a negatív hatások túlsúlya

Víz-szabályozás +/- ökoszisztéma-változás illetve helyrajz szerint változik

Erózió szabályozása � megnövekedett talajleromlás

Víztisztítás és hulladékkezelés � romló vízminõség

Betegség szabályozás +/- ökoszisztéma-változástól függõ

Kártevõ szabályozás � a természetes kontroll leromlott

a mesterséges növényvédelem miatt

Beporzás �a szembetûnõ globális csökkenés a beporzók egyedszámában

Természeti veszélyhelyzet-szabályozás � a természetes pufferekben veszteség (lápok, mangrove erdõk)

KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Lelki és vallási értékek � a szent helyek és fajok gyors csökkenése

Esztétikai értékek � a természetes területek minõségének és mennyiségének csökkenése

Rekreáció és ökoturizmus +/- sok terület bevonva, de sok leromlott

A MILLENNIUMI JELENTÉSBEN ÉRTÉKELT ELLÁTÓ, SZABÁLYOZÓ

ÉS KULTURÁLIS ÖKOSZISZTÉMA - SZOLGÁLTATÁSOK

Az állapot jelzi, hogy a szolgáltatás körülményei globálisan javultak-e ( például ha a szolgáltatás termelési kapa-citása növekedett) vagy romlottak-e a közelmúltban. A javulás ill. romlás meghatározása az alsó Jegyzetbenolvasható. A negyedik szolgáltatási kategória, a háttérszolgáltatások, nem szerepelnek e táblázatban, mert azemberek nem közvetlen használják ezeket.

Jegyzet: Az ellátó szolgáltatásoknál a javulás alatt azt értjük, hogy a szolgáltatás (termelése) megnövekedett a változások miatt azona területen, ahol a szolgáltatás elérhetõ (pl. mezõgazdaság elterjedése) illetve megnövekedett termelést értünk egységnyi területre.A termelést akkor tekintjük leromlottnak, ha a jelenlegi használat meghaladja a fenntartható szintet. A szabályozó és háttérszolgálta-tások esetében a javulás, erõsödés olyan szolgáltatásbeli változásra utal, amely nagyobb haszonnal jár az emberek számára (pl. egybetegség-szabályozó szolgáltatás javítható azzal, ha egy köztes-hordozó faj eltûnik, ezáltal nem adja át a betegséget az emberre).A szabályozó és háttérszolgáltatások leromlása azt jelenti, hogy a szolgáltatásból nyerhetõ haszon csökken, akár a szolgáltatásbanbekövetkezett változás miatt (pl. mangrove erdõ vesztesége csökkenti egy ökoszisztéma viharvédelmi hasznát), akár a szolgáltatáshatárainak kiterjesztésére irányuló emberi nyomás miatt (pl. kiterjedt szennyezés, amely meghaladja az ökoszisztéma vízminõség-fenntartó képességét). A kulturális szolgáltatásoknál a javulás, erõsödés olyan ökoszisztéma-jellemzõ változására utal, amely az öko-szisztéma által nyújtott kulturális (rekreációs, esztétikai, lelki stb. ) elõnyöket, hasznot növeli. "a" jelentése: alacsony-közepes bizonyosságú. Minden nem jelölt egyéb trend közepes vagy magas bizonyossággal állítható.

1. táblázat



8.

Az ökoszolgáltatások hanyatlása gyakran je-lentõs károkat okoz az emberi jólétre nézve[3, 6] Az ökoszolgáltatásokban bekövetkezõ változásoknakaz emberi jólétre gyakorolt hatásairól meglehetõsen ke-vés információ áll rendelkezésre. Sokökoszolgáltatást nem monitoroznak,emellett nehéz az ökoszolgáltatásokbanbeállt változások egyedi hatását megbe-csülni a szociális, kulturális és gazdaságitényezõkhöz képest, melyek szintén hat-nak az emberi jólétre. Ennek ellenére, akövetkezõ példák azt bizonyítják, hogyaz ökoszolgáltatások hanyatlásának amegélhetésre, az egészségre, illetve ahelyi és nemzetgazdaságra gyakorolt ká-ros hatásai számottevõek. 1. Az erõforrások kezelésével kapcsola-tos legtöbb döntést elsõdlegesen a pia-cosított ökoszolgáltatások befolyásolják,míg a nem piacosított / piacosíthatóhasznok elvesznek vagy hanyatlanak.Ezen nem piacosított hasznok gyakranigencsak jelentõsek és számos esetbenértékesebbek, mint a piacosított szolgál-tatásokból származók. Például az egyik legátfogóbb tanulmányszerint, amely az erdõkbõl származó pi-acosított és nem piacosított gazdaságiértékeket vizsgálta 8 mediterrán ország-ban, az épületfa és a tûzifa általában azerdõ teljes gazdasági értékének keve-sebb, mint egy harmadát tette ki az ösz-szes vizsgált országban. A nem fa-ala-pú, erdõbõl származó termékek, így arekreáció, vadászat, vízgyûjtõ terület vé-delem, szénmegkötés és passzív hasz-nálat (a közvetlen használattól függetlenértékek) "haszna" 25% - 96% -át jelenti azerdõk teljes gazdasági értékének. 2. A fenntarthatóbb ökoszisztéma-gaz-dálkodáshoz kötõdõ teljes gazdaságiérték gyakran magasabb, mint az öko-szisztéma átalakításával (gazdálkodás,tarvágás és más intenzív használat) nyerhetõ érték. Vi-szonylag kevés tanulmány hasonlította össze az öko-szisztémák teljes gazdasági értékét (beleértve mind apiacosított, mind a nem piacosított "szolgáltatások" ér-tékét) különbözõ kezelési módok esetén, de az ebbena témakörben létezõ tanulmányok szerint az ökoszisz-témák fenntarthatóbb gazdálkodásából származó ha-

szon meghaladja az átalakításból eredõt. (1. ábra)3. Az ökoszolgáltatások hanyatlásához köthetõ gazda-sági költségek és egészségügyi kiadások mértéke igenjelentõs lehet. - A Newfoundland-i tõkehal-állomány túlhalászat miatt

bekövetkezett összeomlása az 1990-es évek elejéntöbb tízezer embert tett munkanélkülivé, a segély és azátképzés költsége legalább 2 Mrd USA dollár volt. - 1996-ban az Egyesült Királyságban 2,6 Mrd USA dol-lárra rúgtak a mezõgazdaság azon extra költségei, ame-lyek a mezõgazdasági gyakorlatnak a vízre ( szennye-zés és eutrofizáció5 ), a levegõre (üvegház hatású gázok

5Tápanyagoknak, különösen nitrogén- és/vagy foszforvegyületeknek a vízben való feldúsulását jelenti, ami algák és magasabb rendû növényi életformák növekedésénekfelgyorsulását okozza, és ezzel nemkívánatos zavart eredményez a vízben lévõ szervezetek egyensúlyi helyzetében, és a szóban forgó víz minõségében. (Forrás: www.euvki.hu)

1. ábraA VÁLTAKOZÓ GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT GAZDASÁGI HASZNAMinden esetben a fenntarthatóbb ökoszisztéma-gazdálkodás nettó haszna na-gyobb, mint az annak megfelelõ átalakított ökoszisztéma, még akkor is, ha a ma-gán (piaci) haszon nagyobb lenne az átalakított ökoszisztéma esetében. (Aholértéksávok vannak megadva az eredeti forrásban, ott az alacsonyabb becsléstvettük és ezt jelenítettük meg az ábrában. )

Nettó (jelenlegi) érték USA dollárban hektáronként

fenntartható ökoszisztéma-gazdálkodásátalakított ökoszisztéma

érintetlen lápterület

fenntarthatóerdõgazdálkodás

kisléptékû (kisparcellás)gazdálkodás

érintetlen mangroveerdõk

hagyományoserdõhasználat

nem fenntarthatóépületfa betakaríáskisrák-halászat

intenzív mezõgazdaság

Láposterület,Kanada

Trópusiesõerdõ,Kamerun

Mangroveerdõ,Thaiföld

Trópusiesõerdõ,Kamdodzsa

10 000

9 000

8 000

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

Forrás: Millenniumi Jelentés



9.

kibocsátása), a talajra (területen kívüli erózió, üvegházhatású gázok kibocsátása) és a biológiai sokféleségregyakorolt káros hatásaiból adódtak. Hasonlóan, azédesvízi eutrofizáció okozta károk (a telkek elértéktele-nedése, vízkezelési költségek, a víztestek csökkent rek-reációs értéke és a turizmus gyengülése) csak Angliá-ban és Walesben az 1990-es évek folyamán évi 105-160millió dollárra becsülhetõek és további 77 milliót jelen-tett a károk helyreállításának költsége. - A tengeri élõlények megbetegedésének és új kóroko-zók felbukkanásának gyakorisága növekvõben van. Né-hányuk, mint a ciguatera (tropikus és szubtropikus ten-geri halfajban felhalmozódó algaméreg okozta emberimérgezés; keringési, emésztõrendszeri és idegi tüne-tekkel -a ford.) az ember egészségére is veszélyt jelent.A parti vizekben elõforduló káros illetve mérgezõ alga-virágzások eseteinek gyakorisága és intenzitása egy-aránt növekszik, károsítva más tengeri erõforrásokat(például halászat) és az embert. Egy különösen súlyosalgavirágzás-sorozat alkalmával 1989-ben, Olaszországparti vízkultúra-ipara 10 millió, a turizmus 11,4 millió USAdollárt veszített. - Az áradások és tüzek gyakorisága és hatása egyarántjelentõsen növekedett az elmúlt 50 év során, ami rész-ben az ökoszisztémákat érintõ változásoknak tudhatóbe. Példaként említhetõ a partmenti élõvilág trópusi vi-harokra való nagyobb érzékenysége (illetve a viharokravaló nagyobb hajlam) a mangrove erdõk kivágásánakkövetkeztében, illetve a megváltoztatott földhasználatkövetkeztében gyakoribbá váló áradások a Jangce alsófolyásán. Az extrém körülményekbõl, eseményekbõladódó éves gazdasági veszteségek tízszeresére növe-kedtek az 1950-es évekhez képest. Ez az érték 2003-ban 70 millió USA dollár volt, amibõl a természeti ka-tasztrófák (áradás, tûz, vihar, aszály, földrengés) a bizto-sítással fedezett veszteségek 84%-áért felelõsek.

4. A kulturális szolgáltatások veszteségeibõl eredõ ha-tásokat különösen nehéz felmérni, pedig sokunk számá-ra nagyon jelentõsek. Az ökoszisztémák mindig is erõ-sen befolyásolták az emberi kultúrákat, tudásrendsze-reket, vallásokat és szociális kölcsönhatásokat. A Millen-niumi Jelentés számos, globális szint alatti felméréseúgy találta, hogy az ökoszisztémák lelki és kulturális ér-tékei a többi szolgáltatás fontosságával vetekszenekszámos helyi közösségben, mind a fejlõdõ (szent liget-erdõk Indiában), mind az iparosodott országokat (vá-rosi parkok) tekintve.(1. táblázat)

Az ökoszolgáltatások leromlása a tõkejavak-ban bekövetkezett veszteséget is jelent. [3] A megújuló erõforrások - mint például az ökoszolgál-tatások - csakúgy, mint a nem megújuló erõforrások -mint az ásványtartalékok, néhány talaj-tápanyag, és afosszilis tüzelõanyagok - a tõkejavak közé sorolhatók. Ahagyományos nemzetgazdasági mérlegek azonbannem mérik, nem mutatják ki a veszteségek között ezenforrások kimerülését vagy hanyatlását. Ennek eredmé-nyeként egy ország kivághatná erdõit és kimeríthetnéhalastavait, miközben ez csak a GDP (a "folyó" gazdasá-gi jólét mérõje) növekedéseként jelentkezne, mivel nemtartjuk nyilván a tõkében (gazdagságban) keletkezettcsökkenést, amely pedig megfelelõbben jelzõje a jövõ-beli gazdasági jólétnek. Ráadásul sok ökoszolgáltatás(mint az édesvíz a víztározókban és a légkör használa-ta szennyezõanyag-nyelõként) szabadon hozzáférhe-tõ mindenki számára, így ezek hanyatlását nem tükrözika standard gazdasági mutatók. Amikor a természeti értékek kimerítésével kapcsolatosgazdasági veszteségek becslését beépítik a teljes nem-zeti jólét mérésekor a számításokba, ezek jelentõsenmegváltoztatják azon országok mérlegét, melyek hang-súlyosan függnek a természeti erõforrásoktól. PéldáulEcuador, Etiópia, Kazahsztán, a Kongói DemokratikusKöztársaság, Trinidad és Tobago, Üzbegisztán és Vene-zuela, nettó megtakarítása pozitív mérleget mutatott2001-ben, azaz az ország nettó jólétének növekedésé-re utalt, holott ezek az országok valójában veszteségetkönyvelhettek el a nettó megtakarítások terén, ha a szá-mításokba belevesszük a természeti erõforrások (ener-gia és erdõk) hanyatlását és a szén-kibocsátás okoztakárokat (ami az éghajlatváltozáshoz járul hozzá).

Bár egyes szolgáltatások hanyatlása néha ga-rantálhat nagyobb nyereséget más szolgálta-tásokban, gyakrabban fordul elõ, hogy a tár-sadalom érdekeinél jelentõsebb mértékû ez adegradáció, mivel sok leromlott szolgáltatása "közjó" kategóriájába tartozik. [3] Bár az embereknek hasznuk származik az olyan ökos-zolgáltatásokból, mint például a levegõ és vízminõségszabályozása, vagy az esztétikus táj, még sincs piacukezeknek a szolgáltatásoknak és senki sincs ösztönözvearra, hogy fizessen ezen javak fenntartásáért. Mikor pe-dig egy cselekvés egy szolgáltatás olyan leromlásáhozvezet, ami más egyéneknek kárt okoz, nem létezik(vagy egyes esetekben nem is létezhet) olyan piaci me-chanizmus, amely biztosítaná, hogy a károsodottegyéneke kárát megtérítsék.



10.

A tehetõs társadalmi csoportok sem zárkóz-hatnak el az "ökoszisztéma szolgáltatások"leromlása elõl. [3]A mezõgazdaság, a halászat és az erdõgazdálkodásegykor a nemzetgazdaságok gerincét alkotta és a ter-mészeti erõforrások feletti ellenõrzésbõl állt döntõen apolitikai napirend. Bár ezen iparágak továbbra is meg-õrizték fontosságukat, más iparágak viszonylagos gaz-dasági és politikai jelentõsége túlszárnyalta õket az ipa-rosodott országokban a múlt század folyamán. Ennekokai között olyanokat találunk, mint a gazdaság váltásaa mezõgazdasági jellegrõl ipari és szolgáltatási alapúra,a városiasodás, illetve új technológiák fejlesztése annakérdekében, hogy néhány szolgáltatás termelékenysé-gét fokozzák ill. másokat helyettesítsenek. Ennek ellené-re az ökoszolgáltatások hanyatlása számos módonérezteti hatását az iparosodott régiókban és a fejlõdõországok tehetõs rétegeiben is: - Az ökoszolgáltatások hanyatlásának fizikai, gazdaságivagy szociális hatásai túlterjedhetnek a nemzethatáro-kon (Ld. 2. ábra). Például a talajpusztulás és az ebbõladódó porviharok vagy tüzek más, közeli országok le-vegõminõségét is ronthatják.

- A szolgáltatások hanyatlása súlyosbítja a fejlõdõ or-szágokban a szegénységet, lassítva a regionális gazda-sági növekedést, továbbá konfliktusok kirobbanásához,ezáltal menekültáradat megindulásához vezethet.Mindezek hatással lesznek a szomszédos iparosodottországokra is. - Ha az ökoszisztéma- változás hozzájárul az üvegház

hatású gázok kibocsátásához, erõsítve ezáltal a globá-lis éghajlatváltozást, akkor ennek hatása alól egy országsem vonhatja ki magát. - Számos iparág még ma is közvetlenül függ az ökos-zolgáltatásoktól. A halászat összeomlása például sokközösséget károsított az iparosodott országokban. Azerdészet, a mezõgazdaság, a halászat és az ökoturiz-mus (mint ipar) jövõbeli kilátásai egyaránt közvetlenülkötõdnek az ökoszolgáltatásokhoz, míg más szektorokpl. biztosítás, bankok és az egészségügy erõsen, bárkevésbé közvetlenül függnek az ökoszisztémák "szol-gáltatásaiban" bekövetkezett változásoktól.- A tehetõsebb rétegek mentesülhetnek ugyan a ha-nyatlás egyes hatásaitól, de nem mindegyiktõl. A kultu-rális szolgáltatásokat például nem lehet helyettesíteni. - Bár a mezõgazdaság, a halászat és az erdõgazdálko-dás relatív gazdasági jelentõsége csökken az iparoso-dott országokban, más ökoszolgáltatások - pl. az eszté-tikai élvezet és a rekreációs lehetõségek - szerepe nõ.

Nehéz hatékonyan gazdálkodni az ökoszisz-témákkal és felmérni a bennük végbemenõváltozások horderejét, mert a hatások jelen-tõs része késleltetve jelentkezik. Elképzelhe-tõ, hogy a hatás távolabb jelentkezik a válto-zás helyszínétõl, illetve a változás költségeés haszna gyakran nem ugyanannál az érintettcsoportnál merül fel. [7] Számottevõ tehetetlenség (a rendszer a zavarásra kés-leltetve válaszol) jellemzõ az ökológiai rendszerekre.Ennek következtében gyakran hosszú idõ telik el a vál-tozás és az összes következmény érzékelhetõvé válá-sa között. A foszfor például nagy mennyiségben hal-mozódik fel sok mûvelés alatt álló talajban, feltöltõdés-sel, eutrofizációval fenyegetve a folyókat, tavakat és se-kély óceánpartokat. Beletelhet azonban évekbe vagyévtizedekbe is, míg az erózió vagy más folyamatok ré-vén a foszfor által okozott hatás nyilvánvalóvá válik. Hasonlóan, évszázadok telnek majd el, míg a globálishõmérséklet újra egyensúlyba kerül a megváltozott lég-köri üvegházgáz-koncentráció mellett és még több idõ-re van szükségük a biológiai rendszereknek arra, hogyválaszolni tudjanak az éghajlatváltozásra.

Ráadásul az ökoszisztéma-változások hatásainak egy ré-sze messzebb jelentkezik a változás helyétõl. Például avízgyûjtõ terület felsõ folyásánál bekövetkezõ változá-sok befolyásolják a vízfolyást és a vízminõséget az al-sóbb szakaszokon, illetve egy fontos ívási vízterület sé-rülése másutt csökkenti majd a fogást. Mind az ökológi-ai rendszerek tehetetlensége, mind az ökoszisztéma-

2. ábraPORFELHÕ AFRIKA ÉSZAKNYUGATI PARTVONALÁNÁL, 2004. MÁRCIUS 6.Ezen a képen a vihar a Föld kerületének mintegy egyötödényiterületét fedi. A porfelhõk több ezer kilométert utazva Floridanyugati partjánál vassal termékenyítik meg az óceánt. Ez ösz-szefügg a régióban tapasztalható toxikus algavirágzással,Észak-Amerika területén légzési problémákkal és hat a karibitérség korallzátonyaira is. A száraz területek leromlása súlyos-bítja a porviharok miatt fellépõ problémákat.

Forrás: Nemzeti Repüléstani és Világûr Hivatal, földi obszervatórium



11.

változások költségeinek és hasznának idõbeli és térbelikülönválása okozhat olyan gyakori helyzetet, hogy a ha-tásokat elszenvedõ egyének (jövõbeli generációk vagyaz alsó folyásnál élõ földtulajdonosok) nem ugyanazok,mint akik a hasznot húzták. Ezek az idõbeli és térbelimintázatok rendkívül megnehezítik, hogy az ökosziszté-ma-változások teljes költségét és hasznát felmérjükvagy különbözõ érintett felekhez kössük a költségeketés hasznokat. Ezen túlmenõen a jelenlegi intézményirendszerek és intézkedések nem alkalmasak arra, hogymindeme kihívással megbirkózzanak. (1. ábra)

NNÖÖVVEEKKVVÕÕ VVAALLÓÓSSZZÍÍNNÛÛSSÉÉGG

AAZZ ÖÖKKOOSSZZIISSZZTTÉÉMMÁÁKK NNEEMM LLIINNEEÁÁRRIISS

((LLÉÉPPCCSSÕÕZZEETTEESS)) ÉÉSS PPOOTTEENNCCIIÁÁLLIISSAANN

HHIIRRTTEELLEENN VVÉÉGGBBEEMMEENNÕÕ VVÁÁLLTTOOZZÁÁSSAAIIRRAA

Megalapozott, de hiányos bizonyítékok van-nak arra nézve, miszerint az ökoszisztémák-ban bekövetkezõ változások növelik annakvalószínûségét, hogy e rendszerek nem lineá-ris (esetenként gyorsuló, hirtelen avagy po-tenciálisan visszafordíthatatlan) változáso-kat szenvednek, mely változások az emberi-ség jólétére nézve is jelentõs következmé-nyekkel járnak. (7)Az ökoszisztémák változásai általában fokozatosanmennek végbe. A változások közül néhány nem lineáris.Azonban ha bármilyen rendszer átlép egy bizonyoshatárértéket, az a rendszert egy más, az elõzõtõl nagy-mértékben eltérõ állapotba juttatja. Jellemzõ ezen vál-tozásokra, hogy néha hirtelenszerûen következnek be,nagy területeket érintenek és nehéz, költséges vagy ép-penséggel lehetetlen a visszafordításuk. Néhány eset-ben ugyan elõrelépés történt egyes nem lineáris válto-zások elõrejelzése terén, azonban az ökoszisztémák ésnem lineáris változások többségénél a tudomány - an-nak ellenére, hogy gyakorta képes a változás bekövet-keztének fokozódó veszélyére felhívni a figyelmet -képtelen elõre jelezni a határértéket, melyet átlépve aváltozás bekövetkezik. Néhány példa a nagy kiterjedé-sû nem lineáris változásokra:- Betegségek felbukkanása. Ha egy fertõzött személyátlagban legalább egyvalakit megfertõz , akkor a jár-vány tovaterjed, ha azonban ez a szám egy alatt marad,a járvány megszûnik. Az 1997-98-as El Nino idején azáradások kolerajárványhoz vezettek Dzsibutiban, Szo-máliában, Kenyában, Tanzániában és Mozambikban. Azafrikai Nagy-Tavak klímaváltozás okozta felmelegedése

olyan körülményeket teremthet, melyek megnövelik akolera környezõ országokba való tovaterjedésénekkockázatát.- Eutrofizáció és oxigénhiány. Amint a tápanyagtartalomelér egy bizonyos határértéket, az édesvízi és part mentökoszisztémák nagymértékû és hirtelen változásokatszenvedhetnek, káros algavirágzást (a toxikus fajok fel-szaporodását is ideértve) eredményezve, amely szá-mos esetben oxigénhiányos zónák kialakulásához vezet,kipusztítván ezzel az állati szervezetek többségét.- A halászat összeomlása. Szomorú példája ennek azAtlanti-óceáni Newfoundland szigetétõl keletre esõ tõ-kehal-állomány 1992-es összeomlása, amely a hosszúévszázadokon át megélhetési forrást biztosító halászatfeladására kényszerítette az ebbõl élõket. Magáért be-szél, hogy a legyengült állomány regenerálódása akárévekig is eltarthat, ha egyáltalán képes lesz rá annak el-lenére, hogy a halászatot jelentõsen csökkentették vagyteljesen be is szüntették.- Új fajok betelepülése, fajok kihalása. A zebrakagyló-nak (Dreissena polymorpha) az Egyesült Államok édes-vizeibe való behurcolása a St. Clair tó õshonos kagyló-fajainak eltûnéséhez vezetett, továbbá éves szinten 100millió USA dollár extra kiadást jelent az energiaiparnakés más, a vízrendszert igénybe vevõ ágazatoknak.- Regionális éghajlatváltozás. Az erdõirtások általábanaz esõzések gyakoriságának csökkenését eredménye-zik. Mivel az erdõségek léte alapvetõen csapadékfüg-gõ, az erdõfelület csökkenése és a csapadékmennyiségcsökkenése között pozitív visszacsatolás léphet fel (az-az a visszahúzódó erdõterületek csökkenõ csapadék-mennyiséget eredményeznek tovább csökkentve ez-zel az erdõterületek nagyságát - a ford.), amely bizo-nyos körülmények között az erdõborítottság nem line-áris változásához vezet. (2. ábra)

A fokozódó bozóthús- kereskedelem különö-sen jelentõs, a nem lineáris változásokkalösszefüggõ veszélyt rejt magában, jelen eset-ben felgyorsítja a változás sebességét (7)Különösen Afrikában és Ázsiában okoz gondot a nö-vekvõ bozóthús fogyasztás és bozóthús-kereskede-lem, amely egyre nagyobb nyomásnak tesz ki számos,ezeken a területeken elõforduló fajt. Noha a vadászottfajok populációmérete - egy bizonyos ideig - képes fo-kozatos mértékben csökkenni a fokozódó vadászat kö-vetkeztében, amint a vadászat mértéke meghaladja a(populációk által) még fenntartható szintet, a populáci-ók gyorsuló ütemû hanyatlásnak indulnak. Ez a fajok ki-halásához vezethet, továbbá hosszabb távon csökken-ti az ezen élelemforrásoktól függõ emberek készleteit.



12.

Mindezeken felül, a bozóthús-kereskedelem és -fogyasztás egy olyan, meglehetõsen közeli kapcsolatkialakulásához vezet az ember és (az emberrel vi-szonylag közeli rokonságban álló) táplálékul szolgálóállat között, mely magában hordozza a nem lineáris vál-tozás kockázatát, nevezetesen eddig ismeretlen és ko-moly veszélyt jelentõ kórokozók felbukkanását. Tekint-ve az országhatárokon átívelõ, nemzetközi utazásoksebességét és nagyságrendjét, az újonnan megjelenõkórokozók gyorsan szétterjedhetnek az egész világon.

A nem lineáris változások bekövetkezténeknövekvõ valószínûsége a biológiai sokféle-ség csökkenésére és az ökoszisztéma válto-zásokat elõidézõ összetett elsõdleges té-nyezõk (hajtóerõk) fokozódó nyomására ve-zethetõ vissza. (7)A fajok és a genetikai sokféleség eltûnése csökkenti azökoszisztémák rezilienciáját (rugalmasságát), azaz azt atartományt amelyen belüli zavarást (diszturbanciát)még képes kivédeni az ökoszisztéma anélkül, hogy át-lépné azt a határértéket, mely egy merõben más szer-kezet és mûködés kialakulásához vezetne. Ezen felül, aváltozást kiváltó tényezõk (hajtóerõk), mint például atúlhasznosítás, klímaváltozás, invazív fajok és a táp-anyagterhelés, mind olyan határértékek felé terelik azökoszisztémákat, amelyekkel egyébként lehet, hogy so-ha nem kerültek volna szembe.

AAZZ EEGGYYÉÉNNTT ÉÉSS KKÖÖZZÖÖSSSSÉÉGGEEKKEETT ÉÉRRIINNTTÕÕ SSZZEEGGÉÉNNYYSSÉÉGG SSÚÚLLYYOOSSBBOODDIIKK,, MMEELLYY EEGGYYÚÚTTTTAALL HHOOZZZZÁÁJJÁÁRRUULL AA KKÖÖZZÖÖSSSSÉÉGGEEKK KKÖÖZZÖÖTTTTII JJOOGGTTAALLAANNSSÁÁGG ÉÉSS EEGGYYEENNLLÕÕTTLLEENNSSÉÉGG NNÖÖVVEEKKEEDDÉÉSSÉÉHHEEZZ IISS

Az ökoszisztémák nyújtotta lehetõségek ki-aknázása valamint ezen szolgáltatások meg-termelése terén elért fejlõdés ellenére a sze-génység aránya még mindig magas, növekvõegyenlõtlenséggel kell számolni, és sokakszámára az ökoszolgáltatások vagy az ezek-hez való hozzáférés lehetõsége nem kielégí-tõ. (3)- 2001-ben 1,1 milliárd ember jövedelme nem érte el anapi 1 USA dollárt. Döntõ többségük, mintegy 70%-ukvidéken, falvakban él, akiknek megélhetése nagybanfügg a mezõgazdaságtól, legeltetéstõl és vadászattól.- Az elmúlt évtizedben nõtt az egyenlõtlenség mind ajövedelmek, mind az emberi jólét mérésére szolgálóegyéb mutatók terén. Egy, az Afrika szub-szaharai tér-

ségében született gyermek húszszor nagyobb valószí-nûséggel hal meg 5 éves kora elõtt, mint egy iparilag fej-lett országban született társa, és ez a fajta egyenlõtlen-ség nagyobb mint volt egy évtizeddel ezelõtt. A 90-esévekben 21 ország - közülük 14 a szub-szaharai régió-ban található - esetében mutatkozott visszaesés a hu-mán fejlõdés index (Human Development Index) alap-ján történõ besorolásban, amely a gazdasági jólét, azegészség és az oktatás mérésére szolgáló három kom-ponensû mutató.- Az egy fõre esõ élelmiszertermelés elmúlt négy évti-zedben bekövetkezett növekedése ellenére, a 2000-2002 közötti idõszakban mintegy 852 millióra becsültékaz alultápláltak számát, 37 millióval többre, mint az1997- 99 közötti idõszakban. Mind az alultápláltak szá-mát, mind az egy fõre esõ élelmiszertermelésben mu-tatkozó növekedést tekintve Dél- Ázsia és Afrika szub-szaharai térsége a leginkább visszamaradott régiók.Méginkább feltûnõ, hogy az egy fõre esõ élelmiszerter-melés a szub-szaharai régióban visszaesett.- Mintegy 1,1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvíz-hez, és több mint 2,6 milliárd számára nem áll rendelke-zésre megfelelõ szennyvízelvezetõ hálózat. Világszer-te hozzávetõlegesen 1-2 milliárd embert érint a vízhi-ány. 1960 óta folyamatosan, tízévente mintegy 20%-kalnõ a felhasznált vízmennyiség a rendelkezésre állómennyiséghez képest.

Az ökoszolgáltatások pusztulása nagy káro-kat okoz a világ legszegényebbjei közül so-kaknak és nem ritkán ez a szegénység fõ oko-zója is egyben (3,6)- Afrika, Ázsia, Latin- Amerika és a karibi térség városilakosságának több mint a fele szenved egy vagy többbetegségben a nem kielégítõ vízellátásnak és szenny-vízhálózat kiépítettségnek köszönhetõen. Évente meg-közelítõleg 1,7 millió ember hal meg világszerte a nemkielégítõ víz- és higiéniás viszonyok, valamint szenny-vízkezelés következtében.- A saját ellátást szolgáló halászat visszaszorulása miatta fejlõdõ országokban csökken az olcsó fehérjeforrás.Az 1985-1997 közötti idõszakban, Kína kivételével azegy fõre esõ halfogyasztás a fejlõdõ országokban visz-szaesett.- Az elsivatagosodás milliók - közöttük a száraz- ésfélszáraz területeken élõ szegények nagy részének -megélhetését befolyásolja.(3. ábra)



13.

Az ökoszisztéma változások "nyertesei" és"vesztesei" által kialakított mintázat - és kü-lönösen e változások szegényekre, nõkre ésõslakosokra gyakorolt hatása - mind a mai na-pig nem szerepel kellõ súllyal a gazdálkodásidöntések meghozatala során. (3, 6)Jellemzõ, hogy míg az ökoszisztéma változások néhá-nyaknak hasznot hajtanak, addig másoknak -, akik vagy aforrásokhoz való hozzáférésüket vagy a megélhetésü-ket veszthetik el, esetleg a változásokkal járó egyéb fo-lyamatok érintik õket kedvezõtlenül - kiadásokat okoz-nak. Számos okból kifolyólag, elsõsorban a szegények,a nõk és a bennszülött, õslakos közösségek azok, akikleginkább megszenvedik a változásokat. - Az ökoszisztéma-gazdálkodás terén bekövetkezettszámos változás azzal jár, hogy a korábban közös javakmagánkézbe kerültek. Emiatt gyakran megtörténik,hogy az ezen javaktól függõ egyének és közösségek(mint a bennszülöttek, erdõlakó közösségek és egyébmarginalizált, a nagy a politikai és gazdasági befolyássalbíró centrumoktól viszonylag távol esõ csoportok) el-vesztik a források használata feletti jogaikat.- Egyes, az ökoszisztémák és ökoszolgáltatások válto-zásai által érintett emberek és területek igen kiszolgálta-tottak és szegényesen ellátottak ahhoz, hogy képeseklegyenek megbirkózni az ökoszisztémák esetlegesnagymértékû változásaival. E nagymértékben veszé-lyeztetett csoportok közé tartoznak azok, akiknek szük-ségletei a rendelkezésre álló ökoszolgáltatásokkal nemfedezhetõek, például nem kielégítõ a vízellátottságvagy olyan területek lakói, ahol az egy fõre esõ mezõ-gazdasági termelés folyamatosan hanyatlik.- A számos társadalomban jelenlévõ, a férfiak és nõkszerepét és jogait illetõ nagyfokú különbségek oda ve-zetnek, hogy nagymértékben megnövekszik a nõk ki-szolgáltatottsága az ökoszolgáltatásokban beálló válto-zások következtében.- Mivel elvétve születnek csak arra vonatkozó felméré-sek, hogy a vidéki szegények milyen mértékben veszikigénybe az ökoszolgáltatásokat, így jellemzõnek mond-ható, hogy a szegénység feltérképezése céljából ké-szült nemzeti statisztikák átsiklanak e tény fölött. Ez akörnyezeti erõforrásokkal mint szegénységcsökkentõtényezõvel nem számoló, ezáltal (a szegénység vissza-szorítására) alkalmatlan stratégiák kialakításához vezet.Például, egy közelmúltban készült, 17 ország adataitösszesítõ tanulmány arra a végeredményre jutott, hogyaz erdõs területeken lévõ háztartások jövedelmének22%-a olyan forrásokból származik, amit a nemzeti sta-tisztikák rendre nem tartalmaznak, úgy mint a természetbiztosította élelemforrások, tüzifa, takarmány, gyógynö-

vények és épületfa. E tevékenységekrõl elmondható,hogy összehasonlítva a szegényebb és jómódúbb csa-ládokat, az elõbbiek teljes bevételének jóval nagyobbrészét képezték, és különösen nagy jelentõségük voltazokban az idõszakokban, mikor egyéb megélhetésiforrások - elõrelátható vagy elõre nem látható módon -csökkentek.

A fejlõdõ országok száraz és félszáraz terü-leteinek jövõbeni fejlesztése leginkább azoncselekvésektõl függ, melyek az ökosziszté-mák hanyatlásának elkerülését - illetve, aholaz már megindult, annak lassítását vagy visz-szafordítását - célozzák meg. (3, 5)Bolygónk szárazföldjeinek mintegy 41%-a száraz ésfélszáraz területként határozható meg. Több mint 2 mil-liárd ember lakja ezen területeket, akiknek több mint90%-a fejlõdõ országokban él. A Millenniumi Jelentésáltal vizsgált összes rendszert figyelembe véve, a szá-raz és félszáraz ökoszisztémák (a vidéki és városi terü-letekre esõeket egyaránt beleértve) mentek keresztül alegnagyobb népességnövekedésen a 90-es évek folya-mán. Noha a száraz és félszáraz területek adnak ott-hont a Föld népessége mintegy egyharmadának, a Földmegújuló vízforrásainak mindössze 8%- át birtokolják.A kevés és egyenetlen eloszlású csapadék, a magashõmérséklet, a talaj alacsony szervesanyag-tartalma, aközmûszolgáltatásokkal - mint az elektromos áram ésvezetékes víz - való ellátás magas költségei, továbbá azalacsony népsûrûségbõl adódó korlátozott infrastruk-turális beruházások mind nagy kihívást jelentenek azezen a területen élõknek. Rájuk jellemzõ leginkább,hogy az emberi jólét legalacsonyabb szintjén élnek; itta legalacsonyabb az egy fõre jutó GDP és a legmaga-sabb a csecsemõhalandóság aránya.

A környezeti feltételek nagyfokú változékonysága és aviszonylag nagymértékû szegénység kombinációja egy-felõl ugyan rendkívül rugalmas földhasználati stratégiákkialakulásához vezetett, másfelõl azonban mégiscsakazt eredményezi, hogy a térség lakói igen kiszolgálta-tott helyzetbe kerülhetnek az ökoszisztémák változásaisorán. A száraz és félszáraz ökoszisztémákra neheze-dõ nyomás egyes ökoszolgáltatások esetében, mintamilyen a talajképzõdés vagy vízellátás, már meghalad-ta a még fenntartható szintet és folyamatosan növek-szik. Jelenleg az egy fõre esõ vízellátás mindössze két-harmad része az emberi jólét minimális szintjéhez szük-ségesnek. A Föld száraz és félszáraz területeinek meg-közelítõleg 10- 20%-a leromlott állapotú (közepes biz-tonsággal megítélhetõ), amely az ezeken a területeken



14.

élõket közvetlenül károsítja, és közvetve - biofizikai(porviharok, üvegházhatású gázok kibocsátása és regi-onális klímaváltozások) továbbá szocio-ökonómiai ha-tások (emberek elvándorlása és növekvõ szegénység,melyek nem ritkán konfliktusok és instabilitás kialakulásá-hoz vezetnek) révén - egy nagyobb népességet isérint.A hatalmas kihívások ellenére, mind e területek népes-sége, mind pedig az általuk kifejlesztett gazdálkodásistratégiák már bizonyították rugalmasságukat és azt,hogy képesek a talajleromlás megelõzésére. Mindeztazonban egy elhibázott közösségi politika vagy nemmegfelelõ fejlesztési stratégia alááshatja vagy ellenkezõesetben, alkalmas módszerek révén tovább erõsítheti.

A Millenniumi Jelentés négy különbözõ, a jövõ öko-szisztémáira és az emberi jólétre vonatkozó valószínû-síthetõ forgatókönyvet dolgozott ki (lásd A MillenniumiJelentés forgatókönyvei címû keretes írásunkat). A for-gatókönyvek két, az egész világra kiterjedõ fejlõdésiirányt vizsgáltak; az egyik szerint a világ nagymértékbenglobalizálódik, míg a másik egy fokozódóan regional-izálódó világgal számol. Ezen kívül szemügyre vettékaz ökoszisztéma-gazdálkodás két lehetséges útját is; atörténésekre pusztán válaszreakciókat adó, a problé-mákat azok nyilvánvalóvá válása után néven nevezõúgynevezett reaktív megközelítést és a kezdeménye-zõ, az ökoszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságátmegcélzó megoldásokat tudatosan keresõ, úgyneve-zett pro-aktív megközelítést.(4. ábra)

Napjainkban a legtöbb, az ökoszisztéma vál-tozásokért felelõs elsõdleges tényezõ (hajtó-erõ) vagy állandónak tekinthetõ vagy - és alegtöbb ökoszisztémára ez jellemzõ -, foko-zódó ütemû átalakuláson megy keresztül. (lásda 3. ábrát a 16. oldalon) A Millenniumi Jelentésáltal vázolt mind a négy forgatókönyv az öko-szisztémákra ható nyomás növekedésével szá-mol a XXI. század elsõ felében. (4, 5)Az ökoszisztéma változásokat kiváltó legfontosabb el-sõdleges tényezõk (hajtóerõk) az élõhely változások (a földhasználat változásai, a folyók vízkivétel hatásárabekövetkezõ fizikai megváltozása), a túlhasznosítás,invazív idegen fajok, szennyezés és klímaváltozás, me-lyek gyakorta egymást erõsítõ hatásúak. A földhaszná-lat változásai például nagyobb mérvû tápanyagterhe-lést eredményezhetnek (ha a földterület intenzív me-zõgazdasági mûvelés alatt áll), az üvegházgázok kibo-csátásának mértéke növekedhet (ha az erdõterületeket

felszámolták) és növekedhet az invazív fajok száma (anagy zavarású élõhelyeknek köszönhetõen).- Élõhely átalakítás, különösképpen a mezõgazdaságimûvelésbe vonás. A Millenniumi Jelentés forgatóköny-vei szerint a füves és erdõs területek további 10- 20 %-át alakítják át (nagy részüket mezõgazdasági mûvelésalá vonják) 2000 - 2050 között és ez várhatóan az ala-csony jövedelmû országokra és a száraz, félszáraz te-rületekre koncentrálódik majd. A fejlett ipari országok-ban tovább nõ az erdõvel borított területek nagysága.- Túlhasznosítás, elsõsorban a túlhalászat. A tengerekés óceánok halállománya (a célfajokat és a véletlenül ahálóba akadt fajokat egyaránt ideértve) szinte minde-nütt 90%- kal csökkent az ipari mértékû halászat kezde-teit megelõzõ szinthez képest, és a kifogott fajok egyreinkább a kevésbé értékes kategóriába esnek, a táplálék-lánc alacsonyabb szintjeirõl származnak, mivel a maga-sabb szinten elhelyezkedõ fajok populációi kimerülõ-ben vannak. Ez a fajta terhelés a Millenniumi Jelentésmind a négy forgatókönyve szerint fokozódik a jövõ-ben.- Invazív idegen fajok. Fokozódik az invazív idegen fa-jok és a kórokozó organizmusok terjedése. Ez egyrészta szándékos betelepítéseknek, másrészt az egyre gya-koribbá váló utazásoknak és intenzív kereskedelmi te-vékenységbõl adódó véletlenszerû behurcolásoknakköszönhetõ, és rendkívül káros következményei van-nak mind az õshonos fajokra, mind az ökoszolgáltatá-sokra nézve egyaránt.- Szennyezõdések, kiváltképpen a tápanyagterhelés.Az emberi tevékenység hatására a szárazföldeken cir-kuláló reaktív nitrogén mennyisége a duplájára nõtt ésegyes elõrejelzések szerint 2050- ig további kéthar-maddal növekszik majd. A Millenniumi Jelentés háromforgatókönyve szerint a tengerparti ökoszisztémák felétörténõ, az egész Földre kiterjedõ globális nitrogén-áramlás további 10- 20 %- kal fog növekedni 2030-ig(közepes bizonyossággal állítható), és leginkább a fejlõ-dõ országokat érinti majd. Mindez nemcsak az édesví-zi és tengerparti ökoszisztémák eutrofizációjához járulhozzá, hanem az édesvízi és szárazföldi ökosziszté-mák elsavasodását is okozza (amely ezen ökosziszté-mák biológiai sokféleségére is kihat). A nitrogén bizonyos mértékig szerepet játszik a talaj-közeli ózon kialakulásában (amely a mezõgazdasági ter-melékenység és az erdõk produktivitásának csökkené-séhez vezet), a sztratoszféra ózonrétegének pusztulá-sában (a vékonyodó ózonréteg a Földre érkezõ UV-Bsugárzás növekedéséhez vezet, növelve ezzel a bõr-rákos megbetegedések számát), és az éghajlatválto-zásban is. Mindezek egészségügyi vonzatai közé



15.

A Millenniumi Jelentés négy különbözõ forgatókönyvetdolgozott ki a célból, hogy megvizsgálja az ökosziszté-mák és az emberiség jólétének valószínûsíthetõ jövõjét.A forgatókönyvek mindegyike az ökoszisztéma változá-sokat kiváltó elsõdleges tényezõkre és kölcsönhatásairavonatkozó elõfeltevésekbõl indul ki.

A Globális hangszerelés (Global Orchestration) egy glo-bális szinten összekapcsolt társadalmat ír le, amely fi-gyelmét a globális kereskedelemre és gazdasági liberali-zációra összpontosítja. Noha fontos lépéseket tesz aszegénység és egyenlõtlenség mértékének csökkentéseérdekében és az állami beruházások (mint infrastruktúraés közoktatás) fejlesztése terén, az ökoszisztémákatérintõ problémákra késlekedve reagál (nem kísérli megmegelõzni a problémákat, csak utánuk megy). Itt a legna-gyobb a gazdasági növekedés a négy forgatókönyv kö-zül, és 2050- re ez számol a legkisebb népességgel.

A Hatalmi rend (Order from Strength) egy régiókra szét-tagolt világot ábrázol, amely a biztonságra és védelem-re rendezkedett be, elsõsorban a helyi piacokat hangsú-lyozza, kevés figyelmet fordít a közösségi feladatok ellá-tására és az ökoszisztémákkal kapcsolatos problémáknálszintén nem kezdeményez, csak reagál rájuk. A gazdasá-gi növekedés aránya az összes forgatókönyv közül itt alegalacsonyabb (különösen a fejlõdõ országok eseté-ben), és idõvel tovább csökken, mialatt a népességnö-vekedés a legnagyobb.

A Mozaikos alkalmazkodás (Adapting Mosaic) szerintaz egyes vízgyûjtõ területekre kiterjedõ, regionális öko-szisztémák állnak a politikai és gazdasági aktivitás közép-pontjában. A helyi intézményrendszer erõs, általánosgyakorlat a helyi szintû ökoszisztéma-gazdálkodás ésebben erõteljes a társadalom kezdeményezõ szerepe.A kezdeti lassú gazdasági növekedés idõvel felgyorsul;majdnem akkora népességgel számol, mint a Hatalmirend forgatókönyve.

A Technokert (Technogarden) egy globális kapcsolato-kon és nagymértékben környezetbarát technológián ala-puló világot vetít elõre, amely az ökoszolgáltatások biz-tosítása érdekében intenzíven kezelt, gyakran mestersé-gesen átalakított ökoszisztémákat használ. A nehézsé-gek elkerülése érdekében a kezdeményezõ, pro-aktívökoszisztéma-gazdálkodás útját követi. A gazdasági nö-vekedés viszonylag nagy és gyorsuló ütemû, a populá-cióméretet illetõen a forgatókönyv közepes nagyságúnépességgel számol 2050-re.

A forgatókönyvek nem hivatottak a jövõbeni eseménye-ket megjósolni. Céljuk az volt, hogy feltérképezzék azökoszisztémákat alakító tényezõk (hajtóerõk) és az ökos-zolgáltatások változásainak elõre nem kiszámítható visel-kedését. Mindegyik forgatókönyvre jellemzõ, hogy nap-jainkban zajló tendenciákból indul ki, és azt az álláspontotképviseli, hogy az eddigi irányvonal nem követhetõ; nemtehetünk úgy, mintha mi sem történne. Kifejlesztésük so-rán mennyiségi és minõségi analízist egyaránt igénybevettek. Néhány ökoszisztéma alakító tényezõ (mint aföldhasználat változás, szén- kibocsátás) és ökoszolgál-tatás (vízkivétel, élelmiszer-termelés) mennyiségi elõrejel-zése már "bejáratott", szakértõk által felülvizsgált globálismodelleken alapultak. Egyéb tényezõk, mint például atechnikai fejlõdés és gazdasági növekedés sebessége,az ökoszolgáltatások közül különösen a háttérszolgálta-tások (például a talajképzõdés) és kulturális szolgáltatá-sok (például kikapcsolódási és pihenési lehetõségek), ésaz emberiség jóléte mutatóinak (például egyészségi álla-pot, szociális kapcsolatok megléte) becslése minõségialapon történt.

Általánosságban elmondható, hogy a forgatókönyvek ki-dolgozása során használt mennyiségi modellek növekvõváltozásokkal számoltak, ennek ellenére a határértéke-ket, az extrém események bekövetkeztének kockázatátvagy az ökoszolgáltatásokat érintõ nagy kiterjedésû, ha-talmas költségekkel járó vagy visszafordíthatatlan válto-zásokat nem tudták kezelni. Ennélfogva a nagy és elõrenem jelezhetõ ökoszisztéma változások veszélyét és ha-tásait mindegyik forgatókönyv minõségileg tünteti fel. AGlobális hangszerelésben megfogalmazottak szerintmegszüntetik a kereskedelmi határokat és a torzító tá-mogatásokat, a fõ hangsúlyt a szegénység és éhezés fel-számolására helyezik. A Mozaikos alkalmazkodás szerint2010- re a világ legtöbb országa GDP- jének közel 13%-át az oktatásra költi (összehasonlításképpen 2000- benez mindössze 3,5% volt) és szaporodnak azon intézmé-nyi megállapodások, melyek a tudás és különbözõ ké-pességek régiók közötti cseréjét, transzferét célozzákmeg. A Technokert politikája arra helyezi a fõ hangsúlyt,hogy fizet az ökoszolgáltatásokat biztosító vagy fenntar-tó magánszemélyeknek és cégeknek. A forgatókönyvpéldául azzal számol, hogy 2015- re az európai mezõ-gazdaság 50 %- a, míg az észak- amerikai 10%- a célozzaaz élelmiszertermelés és egyéb ökoszolgáltatásokegyensúlyba hozatalát. Ezen kívül figyelembe kell venni,hogy a környezetkímélõ technológiák kifejlesztése azökoszolgáltatások produktivitásának jelentõs növekedé-sével jár, új helyettesítõket talál és egyúttal csökkenti akáros átváltások (trade-off) számát is.

AA MMIILLLLEENNNNIIUUMMII JJEELLEENNTTÉÉSS FFOORRGGAATTÓÓKKÖÖNNYYVVEEII

1. szövegdoboz



16.

3. ábra A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGBEN ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁKBAN FELLÉPÕ VÁLTOZÁS FÕ TÉNYEZÕI (HAJTÓERÕI)

A cella színe az adott tényezõ, hajtóerõ hatását jelzi a biológiai sokféleségre minden egyes ökoszisztéma-típusnál, az utóbbi 50-100

évben. A jelentõs hatás az, ha az utóbbi évszázadban a hajtóerõ jelentõsen megváltoztatta a biológiai sokféleséget az adott biom-

ban; gyenge hatás az, ha kevés befolyással bírt ugyanerre. A nyilak a hajtóerõ irányát, trendjét jelzik. Vízszintes nyilak: a jelenlegi ha-

tás szintje változatlan, átlós és függõleges nyilak: folyamatban levõ növekvõ hatástrendek. Például ha egy ökoszisztémát nagyon erõs

hatás érte egy bizonyos tényezõ-hajtóerõ oldaláról az elmúlt évszázadban (pl. invazív fajok megtelepedésének hatása szigeteken),

a vízszintes nyíl jelzi, hogy ez a nagy hatás valószínûleg folytatódik. Ez az ábra szakértõk bevonásával készült, a Millenniumi Értéke-

lés Feltételek és Trendek Munkacsoportjának jelentése alapján, melyben a változás hajtóerõit, tényezõit elemzik. Az ábra globális ha-

tásokat és trendeket jelenít meg, ami eltérhet a specifikus régiókétól.

Erdõk

Száraz területek

Édesvizek

Partmenti vizek

Nyílt tenger

Szigetek

Hegyvidék

Sarkvidékiterületek

tajga

mérsékelt övezeti lombhullató

trópusi

mérsékelt övezeti füvespuszta

mediterrán tüskés bozót(macchia)

Fás és füves szavanna

sivatag

Élõhely megváltozása

Éghajlatváltozás Invazív idegen fajok

Túlhasználat, kizsákmányolás

Szennyezés(nitrogén, foszfor)

A hajtóerõ hatása a biológiai sokféleségre a múlt század folyamán A hajtóerõ jelenlegi irányvonala

gyenge hatás

közepes hatás

erõs hatás

nagyon erõshatás

gyengülõ hatás

folytatólagoshatás

erõsödõ hatás

nagyon gyorsannövekvõ hatás



17.

sorolható az ózonszennyezés asztmát és légzési funk-ciókat károsan befolyásoló hatása, a fokozódó pollen-termelés miatt megnövekedett allergiás és asztmásmegbetegedések száma, az úgynevezett csecsemõbekékülés szindróma, a rák és egyéb krónikus megbe-tegedések kialakulásának fokozott veszélye az ivóvíz(megengedettnél magasabb) nitráttartalma miatt illetvea légkör kisméretû részecskéi okozta számos tüdõ- ésszívbetegség.- Emberi (antropogén) eredetû éghajlatváltozás. A kö-zelmúlt éghajlatváltozásai, különösen néhány regionálisszintû hõmérséklet-emelkedés a biológiai sokféleség ésaz ökoszisztémák igen jelentõs átalakulását eredmé-nyezte. Így például megváltozott egyes fajok elterjedé-si területe, populációmérete, szaporodási vagy ván-dorlási idõszaka. Egyes kártevõk inváziója és számosbetegség kitörése gyakoribbá vált. A tengervíz felszínirétegeinek - a legmelegebb hónap középhõmérséklet-ét 0,5 - 1 oC- al meghaladó - felmelegedése számos ko-rallzátony nagyarányú, szerencsére az esetek nagy ré-szében visszafordítható kifehéredését eredményezte(melyet a zátonyok felépítésében részt vevõ színes al-gák pusztulása okoz - a ford.).

A század végére az éghajlatváltozás és annak hatásaiválhatnak olyan legfontosabb elsõdleges tényezõkkéglobális szinten, melyek leginkább felelõssé tehetõk abiodiverzitás csökkenéséért és az ökoszolgáltatásokmegváltozásáért. Az Éghajlatváltozási KormányköziTestület (Interngovernmental Panel on Climate Change,IPCC) által kidolgozott forgatókönyvek az ipari forradal-mat megelõzõ szinthez képest a földfelszín átlaghõ-mérsékletének 2- 6,4 oC-os növekedését jósolják 2010-re. Emellett számolni kell az egyre gyakoribbá váló árvi-zekkel és szárazsággal illetve a tengerszint további 8-88 cm- es emelkedésével; ez utóbbi az 1990- 2100 kö-zötti idõszakra érvényes. Világszerte mind nagyobbmértékû lesz a biodiverzitás (= biológiai sokféleség) ká-rosodása, gyorsuló ütemben zajlik az éghajlatváltozásés egyre szaporodnak az ökoszisztémát érintõ egyébváltozások is. Ennek ellenkezõje is igaz azonban; az elõ-re jelzett éghajlatváltozások (hõmérséklet-emelkedés,csapadékmennyiség növekedése) eredményeképpenegyes régiók ökoszolgáltatásai kezdetben feljavulhat-nak, így ezen régióknak elõnyük származhat a mérsékeltklímaváltozásból. A mélyrehatóbb változások bekövet-keztével egyidejûleg azonban a káros hatások túlsúlybakerülnek az elõnyökkel szemben, és ez a világ legna-gyobb részére igaz. Számos tudományos bizonyítékvan arra, hogy ha a földfelszín átlaghõmérséklete többmint 2 oC- al meghaladja az ipari forradalom elõtti szin-

tet vagy a hõmérséklet- emelkedés sebessége megha-ladja a tízévenkénti 0,2 oC- ot, akkor az világszerte jelen-tõs változásokat okoz az ökoszolgáltatások terén (köze-pes biztonsággal állítható). Arra vonatkozóan azonbansemmi biztosat nem lehet állítani, hogy mekkora hõmér-séklet-emelkedéshez vezet az, ha az üvegházgázokkoncentrációja stabilizálódik a légkörben, noha a Testü-let elõrejelzései szerint ez a koncentráció nem haladhat-ja meg a 450 ppm - et (hogy a veszélyessé váló hõmér-séklet-emelkedés elkerülhetõ legyen.).

A Millenniumi Jelentés mind a négy forgató-könyve azzal számol, hogy az ökoszisztémaváltozásokat okozó tényezõk (hajtóerõk)elõrevetített változása maga után vonja azökoszolgáltatások használatának jelentõs nö-vekedését, számos esetben a szolgáltatásokhanyatlását és a biológiai sokféleség továb-bi csökkenését. (5)- A Millenniumi Jelentés forgatókönyvei szerint az elkövet-kezendõ ötven évben a különbözõ termények iránti igény70- 85 %- kal, míg a víz iránti igény 30- 85%- kal fog növe-kedni, továbbá a fejlõdõ országokban jelentõsen megnö-vekszik majd a vízkivétel, a fejlett ipari országokban azon-ban csökkenni fog (közepes biztonsággal állítható).- Az élelmiszerbiztonság kérdése 2050- re nem megol-dott, nem számolják fel a gyermekkori alultápláltságot(a Millenniumi Jelentés egyes forgatókönyvek szerintnéhány régióban növekedni fog) a növekvõ élelmiszer-ellátottság és változatosabb táplálkozás ellenére sem(közepes biztonsággal állítható).- A forgatókönyvek, különösen amelyek a környezetvé-delmi problémák megoldása során a reaktív, a problé-mákra utólag reagáló megközelítést alkalmazzák, azédesvízi szolgáltatások (vízi élõhelyek, halprodukció,háztartási, ipari és mezõgazdasági célú vízellátottság) ha-nyatlását vetítik elõre (közepes biztonsággal állítható).- Az elõrejelzések szerint 2050- re az õshonos fajok he-lyi szintû biológiai sokféleség csökkenésének fõ oka azélõhelyek eltûnése és egyéb ökoszisztéma változásoklesznek a Millenniumi Jelentés mind a négy forgató-könyv szerint (nagy biztonsággal állítható). Az egészbolygót tekintve, a növények esetében az egyensúlyifajszám az Millenniumi Jelentés forgatókönyvei szerintelõreláthatóan mintegy 10- 15%- kal fog csökkenni pusz-tán az élõhelyek eltûnésének köszönhetõen az 1970-2050 közötti idõszakban (kis biztonsággal állítható), to-vábbá egyéb tényezõk, mint a túlzott begyûjtés,invazív fajok, szennyezõdések és klímaváltozások to-vább növelik a kihalás arányát.



18.

Az ökoszolgáltatások hanyatlása jelentõsenkorlátozza a Millenniumi Fejlesztési Célok(Millennium Development Goals) és ezek cél-kitûzéseinek 2015-ig történõ megvalósítását.(3)Az ENSZ által 2000- ben elfogadott Millenniumi Fejlesz-tési Célok nyolc pontban megfogalmazott szándéka azemberi jólét növelése a következõk révén: a szegény-ség, éhezés, gyermek- és anyai halandóság csökkenté-se; a mindenki számára elérhetõ oktatás; a betegségekmegfékezése és kézben tartása; a nemi egyenlõtlensé-gek felszámolása; a környezeti állapot fenntarthatósá-gának biztosítása és a nemzetközi együttmûködés elõ-mozdítása révén. Az országok egyetértettek abban,hogy az egyes pontokban megfogalmazott célkitûzé-seket 2015- re teljesítik. Gyakori egybeesés, hogy azok-nak a régióknak okozza a legnagyobb gondot a kitûzöttcélok megvalósítása, melyek a legsúlyosabb ökoszisz-téma hanyatlással néznek szembe. A Millenniumi Fej-lesztési Célok elérésében kétségkívül a társadalom- ésgazdaságpolitikai eszközök játsszák majd a legfõbbszerepet, azonban számos cél és célkitûzés nem leszmegvalósítható az ökoszisztéma gazdálkodás jelentõsjavítása nélkül. Az ökoszisztéma változások szerepétegyes embercsoportok súlyosbodó szegénysége kap-csán (1. pont, 1. célkitûzés) már korábban megfogal-mazták. Hasonlóképpen szóltunk már egy hanyatlóökoszisztéma rendszer keretei között a környezeti álla-pot fenntarthatóságának - többek között a biztonságosivóvízhez jutás (7. pont, 9., 10., 11. célkitûzések) - képte-lenségérõl. További három Millenniumi Fejlesztési Cél el-érése szintén nagymértékben függ a környezetbarátökoszisztéma gazdálkodástól:- Éhezés (1. pont, 2. célkitûzés). A Millenniumi Jelentésmind a négy forgatókönyve számol azzal, hogy az éhe-zés felszámolása érdekében történnek elõremutató lé-pések, azonban a folyamat sokkal lassúbb lesz annál,semmint hogy teljesüljön a nemzetközi megállapodásalapján született célkitûzés, amely szerint 1990 és 2015között felére csökkentik az éhínségben szenvedõk szá-mát. Mindezeken felül, ott a leglassúbb ütemû a fejlõ-dés, ahol legnagyobb a probléma, nevezetesen Dél-Ázsiában és Afrika szub-szaharai régiójában. Az öko-szisztémák állapota, különösen az éghajlat, a talajpusz-tulás és víz hozzáférhetõsége, nagymértékben befo-lyásolják a célok elérhetõségét azáltal, hogy erõteljeshatással vannak mind a termesztett, mind a vadon ter-mõ élelmiszernövények terméshozamára.- Gyermekhalandóság (4. pont). A gyermekhalandóságnagy része az alultápláltságra vezethetõ vissza. A Mil-lenniumi Jelentés három forgatókönyve 2050- re a

gyermekek alultápláltságának mintegy 10- 60%- os csök-kenését jósolja, azonban a Hatalmi rend forgatókönyveszerint az alultápláltság 10 %- kal növekedni fog (kis biz-tonsággal állítható). A gyermekhalandóság és a nem ki-elégítõ minõségû víz okozta megbetegedések szoroskapcsolatban állnak egymással. A csecsemõhalandóságegyik fõ oka a hasmenéses megbetegedésekre vezet-hetõ vissza világszerte. Ehhez jön még a malária, mint agyermekhalandóság egy másik fontos tényezõje Afrikaszámos szub-szaharai országában.- Betegségek (6. pont). A Millenniumi Jelentés derûlá-tóbb forgatókönyvei szerint a 6. pontban megfogalma-zottak már megvalósultak. A Hatalmi Rend szerint el-képzelhetõ azonban, hogy az egészségügyi és szociá-lis különbségek mélyülnek Észak és Dél között, továbbsúlyosbítva a helyzetet számos alacsony jövedelmû ré-gióban. Az ökoszisztéma változások az emberi kóroko-zók - mint a malária, kolera - egyes területekre vonat-koztatott egyedszámát (abundanciáját) is befolyásolják,továbbá új betegségek jelentkezésének veszélyét ismagukban hordozzák. Afrika összes megbetegedései-nek mintegy 11%-áért a malária felelõs, és becslésekszerint a kontinens GDP -je 100 milliárd USA dollárraltöbb lett volna (ami hozzávetõlegesen 25%- os többle-tet jelent) 2000- ben, ha a betegséget 35 évvel ezelõttfelszámolják. Az alábbi fertõzõ betegségek gyakorisá-gát különösen nagymértékben befolyásolják az öko-szisztéma változások: malária, bilharsiasis (vérmétely-betegség), lymphomatikus filariasis (elefántiázis), japánagyvelõ-gyulladás (encephalitis), dengue láz (csonttö-rési láz), leishmaniasis, Chagas kór, meningitisz (agyhár-tyagyulladás), kolera, nyugat-nílusi vírus és Lyme-kór.

A Millenniumi Jelentés három forgatókönyvejelzi, hogy a politikai-, intézményi- és gya-korlati szint jelentõs változásai mérsékelhe-tik az ökoszisztémák fokozódó megterhelé-sének negatív következményeit, ehhez azon-ban igen mélyreható változásoknak kell vég-bemenniük és jelenleg semmi nem mutat ezirányba. (5)Kizárólag a Hatalmi rend forgatókönyve jósolja, hogy azökoszolgáltatások közül a háttér- , szabályozó- és kultu-rális szolgáltatások mind rosszabb állapotban lesznek2050- re, mint napjainkban. A másik három forgató-könyv szerint a három kategória közül legalább az egyikjobb állapotban lesz 2050- re, mint az volt 2000- ben.(lásd 4. ábra) Ahhoz, hogy ezek a pozitív változásokbekövetkezzenek, elengedhetetlen, hogy a beavatko-zás kellõen átfogó és mélyreható legyen. Továbbá a



19.

következõket kell, hogy magában foglalja: jelentõs be-fektetések környezetbarát technológiákba; aktív és al-kalmazkodó gazdálkodás; kezdeményezõ (pro-aktív)cselekvési formák kialakítása a környezeti problémák ke-zelésére, mielõtt azok teljes mélységükben éreztetnékhatásukat; az állami beruházások (oktatás, egészségügy)jelentõs növelése; határozott lépések megtétele a társa-dalmi- és gazdasági egyenlõtlenségek csökkentésére ésa szegénység felszámolására; végül a humán kapacitásmind nagyobb bevonása az ökoszisztéma gazdálko-dásba, annak alkalmazkodóbbá tétele érdekében. Mind-egyik forgatókönyvben, még azokban is, ahol az egyvagy több ökoszolgáltatási kategóriában fejlõdés mutat-kozik, a biológiai sokféleség csökkenése folytatódik, en-nélfogva kétséges, hogy az ökoszolgáltatások hanyatlá-

sának mérséklésére irányuló cselekvési programok hos-szú távon való mûködtetése sikeres lehet.

Múltbéli cselekvések azt mutatják, hogy azökoszisztéma hanyatlás visszafordítása je-lentõs eredményeket hozott, általában azon-ban ezek a fejlesztések nem képesek lépésttartani a növekvõ terheléssel és követelmé-nyekkel. (8)Noha a Millenniumi Jelentés által felmért ökoszisztémákmindegyike valamilyen mértékû negatív változáson márkeresztülment, a hanyatlás mértéke jóval nagyobb lettvolna, ha e változásokra semmiféle választ nem próbál-tunk volna adni az elmúlt évtizedekben. Például több

4. ábraA 2050-IG ERÕSÖDÕ VAGY GYENGÜLÕ

ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMA A NÉGY MILLENNIUMI ÉRTÉKELÉS FORGATÓKÖNYV SZERINT

Az ábra az erõsödõ illetve gyengülõ ökoszisztéma-szolgáltatások (ökoszolgáltatások) számában tapasztalható nettó változást mu-

tatja, a Millenniumi Jelentés mind a négy forgatókönyvénél, minden szolgáltatás-kategóriára és az iparosodott és fejlõdõ országok-

ra egyaránt. A változást az adott kategóriában vizsgált szolgáltatások teljes számának adott százalékaként fejeztük ki. Így a 100%

degradáció azt jelenti, hogy az adott kategóriában 2000-hez képest minden szolgáltatás leromlott 2050-re, míg az 50% javulás azt je-

lentheti, hogy hat szolgáltatásból három erõsödött és a többi változatlan maradt, vagy a hatból négy erõsödött és egy romlott, gyen-

gült. A vizsgált szolgáltatások teljes száma minden kategóriánál: hat ellátó szolgáltatás, kilenc szabályozó szolgáltatás és öt kulturális

szolgáltatás volt.

Az ökoszisztémákban bekövetkezett változások százaléka

JAVULÁS

LEROMLÁS

Globális hangszerelés Hatalmi rend Mozaikos alkalmazkodás Technokert 100

80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

Forrás: Millenniumi Ökoszisztéma-Jelenetés

Ellátó

Szabályozó IPAROSODOTT ORSZÁGOK

FEJLÕDÕ ORSZÁGOK

szolgáltatások számaerõsödött

nincs változásgyengült, romlott

KulturálisEllátó

SzabályozóKulturális

Ellátó Szabályozó KulturálisEllátó

Szabályozó

Kulturális

3 4

2 2

1 0

0 1

8 2

1 6

0 1

3 2

2 2

1 1

3 0

2 5

0 0

3 0

6 9

0 1

2 0

3 4

4 3

2 1

0 2

5 6

4 3

0 0

4 4

0 0

1 1

4 4

2 2

0 0

4 6

4 2

1 1

1 1

2 2

2 2



20.

mint 100 ezer védett területet (nemzeti parkokat és afenntartható hasznosítás - mint a fûrészáru, természetnyújtotta források betakarítása - érdekében kezelt terü-leteket), amely a szárazföldek 11,7 %-át borítja, hoztaklétre napjainkig. Ezek fontos szerepet játszanak a bioló-giai sokféleség és az ökoszolgáltatások megõrzésében(noha e területek eloszlásában, különösen egyes fontostengeri és édesvízi ökoszisztémák esetén, még mindighézagok mutatkoznak). A technikai haladás szintén se-gített az ökoszisztémákra nehezedõ nyomás csökken-tésében, melyet az ökoszolgáltatásra vonatkozó igényfokozódása eredményezett.

Helyettesítõk mindössze néhány ökoszolgál-tatásra dolgozhatók ki, de ezek költségerendszerint magas, illetve a helyettesítõk al-kalmazása negatív környezeti hatásokat iseredményezhet. [8] Példaként megemlíthetõ, hogy a fa felhasználása a vinil,mûanyagok vagy a fém helyettesítõjeként, a világ fafel-használásának lassú növekedéséhez vezetett az elmúltévekben. Ám annak ellenére, hogy a helyettesítõk

igénybevétele csökkentheti az ökoszolgáltatásokragyakorolt nyomást, végül nem mindig beszélhetünk po-zitív hatásokról. Az energiatermeléshez használt fa he-lyettesítése fosszilis energiahordozókkal például le-csökkenti az erdõkre gyakorolt nyomást, valamint abeltérben mérhetõ légszennyezést, ugyanakkor meg-

növeli az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ahelyettesítõk gyakran drágábbak is, mint az eredetiökoszolgáltatások. Az ökoszisztémák pusztulásának folyamatátleginkább olyan tevékenységekkel lehet visz-szafordítani, amelyek kezelni próbálják a ne-gatív hatásokat vagy a változás öt közvetetthajtóereje közül egyet vagy többet erõsíte-nek. E hajtóerõk a következõk: népesség-vál-tozás (ideértve a növekedést és vándorlást),változás a gazdasági teljesítményben (ideért-ve a gazdasági növekedést, egyenlõtlensége-ket a vagyonelosztásban és kereskedelmimintázatokban), szociálpolitikai tényezõk(ideértve a konfliktus jelenlététõl egészen adöntéshozatalban való részvételig fennállótényezõket), kulturális tényezõk és technoló-giai változás. [4]Összességében e tényezõk befolyásolják a termelésszintjét, az ökoszolgáltatások fogyasztását, illetve a ter-melés fenntarthatóságát. A gazdaság, illetve a népes-ség növekedése egyaránt az ökoszisztémák szolgálta-tásainak fokozott igénybevételéhez vezet, noha a - bár-

milyen volume-nû - fogyasztásnegatív környe-zeti hatása azontechnológiák ha-tékonyságátólfügg, amelyekete szolgáltatásoke lõá l l í tásakorigénybe ve-szünk. Az öko-szisztémák le-r o m l á s á n a kcsökkentése ér-dekében tetterõfeszí tésekazonban gyak-ran nem foglal-koznak e közve-tett alakító té-nyezõkkel. Pél-dául az erdõ-

gazdálkodás döntéseit a belsõ érdekek helyett egyreinkább a szektoron kívüli tényezõk befolyásolják, úgy-mint a kereskedelempolitikai döntések és intézmények,a makro-ökonómiai politikák, illetve az egyéb szekto-rokban - mezõgazdaság, infrastruktúra, energiaipar ésbányászat - hozott döntések.



21.

Az ökoszisztémák fenntartható gazdálkodá-sát biztosító hatékony válaszlépéseknek fel-adatként meg kell célozniuk az elõbb bemu-tatott közvetett tényezõket (hajtóerõket),valamint le kell gyõzniük a következõ akadá-lyokat: [8]:- Nem megfelelõ intézményi és kormányzati intézkedé-sek, a korrupció jelenléte, illetve a gyenge szabályozásiés elszámoltatási rendszer.- Piaci hiányosságok, illetve a gazdasági ösztönzõkrendszerének hibás kialakítása.- Szociális és viselkedési tényezõk, amely kiterjedegyes csoportok politikai és gazdasági erejének hiányá-ra is (mint pl. szegény emberek, nõk, illetve bennszülöt-tek), akik kifejezetten függnek az ökoszisztéma szolgál-tatásaitól, illetve kedvezõtlenül hat rájuk a leromlás. - A befektetések hiánya olyan technológiák fejlesztéseés terjesztése esetében, amelyek növelhetnék az ökos-zolgáltatások felhasználásának hatékonyságát, és le-csökkenthetnék az ökoszisztémák változását elõidézõkülönbözõ tényezõk negatív hatásait.- Nincs elégséges tudás (ugyanakkor a jelenleg elérhe-tõ ismereteket nem használják ki) az ökoszolgáltatásokkezelésérõl, és a politikai, technológiai, viselkedési és in-tézményi válaszokról, amelyek segítségével ezen szol-gáltatások elõnyei kiaknázhatóvá válnának az erõforrá-sok megõrzésével egyidejûleg.

A felsorolt akadályokat tovább növeli, hogy az ökos-zolgáltatások értékelésére és kezelésére fordított em-beri és intézményi kapacitás gyenge, hiányoznak a be-ruházások a szolgáltatások használatának szabályozásaés kezelése területén, illetve társadalmi, valamint dön-téshozói szinten hiányzik a tudatosság a szolgáltatásoklepusztulása következtében fennálló veszélyekkel, vala-mint az ökoszisztémák fenntarthatóbb gazdálkodási le-hetõségeivel kapcsolatban. A Millenniumi Jelentés 74 válaszlehetõségetvizsgált meg az ökoszolgáltatások, az integ-rált ökoszisztéma gazdálkodás, a biológiaisokféleség fenntartható használata és védel-me illetve az éghajlatváltozás témakörében.Számos ezek közül figyelemreméltó ígéretekkel ke-csegtet az említett akadályok legyõzésére, az ökoszisz-téma által nyújtott szolgáltatások megõrzésére vagyfenntartható fejlesztésére vonatkozóan. Az egyesszektorokban (ágazatokban) alkalmazható bíztató lehe-tõségek ismertetése a 14. oldalon (“A MillenniumiJelentés forgatókönyvei”) található, míg a következõ ré-szekben a kulcsproblémákra, a legnagyobb akadályok-ra adnak hatékony válaszlehetõségeket.

IINNTTÉÉZZMMÉÉNNYYEEKK ÉÉSS KKOORRMMÁÁNNYYZZÁÁSS

Az intézményi és környezetvédelmi igazga-tásban lezajló változások általában szüksége-sek ahhoz, hogy kialakuljanak a hatékonyökoszisztéma-gazdálkodáshoz szükséges fel-tételek, míg egyéb helyzetekben a meglévõintézmények tudják kezelni a felmerülõ prob-lémákat, de jelentõs akadályokat kell leküz-deniük. [8] Számos létezõ intézménynek mind nemzetközi, mindnemzeti szinten megvan a jogosultsága arra, hogy fog-lalkozzon az ökoszolgáltatások szintjének csökkenésé-vel, ám eközben különbözõ kihívásokkal kell szembe-nézniük, amelyek elsõsorban az ágazatok közötti na-gyobb együttmûködés szükségességébõl erednek, va-lamint a sok szint között kialakítandó, koordinált vála-szok hiányából. Ugyanakkor, mivel ebben az értékelés-ben azonosított számos kérdés az elmúlt rövid idõ-szakban vált aktuálissá, a ma létezõ intézményrendszertmég nem e gondolatok jegyében alakították ki, ezért -elsõsorban nemzeti szinten - szükséges lenne egyesesetekben új intézmények kialakítása.

Különösen figyelemmel kell lenni a meglévõ nemzeti ésglobális intézményekre, amelyek létrehozása nem azérttörtént, hogy a - legtöbb ökoszolgáltatásra jellemzõ -közös tulajdonú erõforrások kezelésével foglalkozza-nak. A tulajdonjog és az erõforrásokhoz való hozzáfé-rés, a döntéshozatalban való részvételhez való jog, va-lamint az egyes forráshasználati módok szabályozásavagy a hulladék-kibocsátás kérdéskörei erõteljesen be-folyásolhatják az ökoszisztéma-gazdálkodás fenntart-hatóságát, illetve alapvetõ meghatározói annak, hogy kinyer, illetve ki veszít az ökoszisztéma változások miatt.A korrupció, amely a hatékony ökoszisztéma-gazdálko-dás jelentõs akadálya lehet, szintén a gyenge szabályo-zási rendszerbõl és a gyenge felelõsségre vonhatóság-ból táplálkozik.

Bíztató beavatkozási lehetõségek lehetnek a következõk:- Az ökoszisztéma-gazdálkodás céljainak más szekto-rokba, illetve szélesebb fejlesztési-, tervezési keretbe in-tegrálása. A legfontosabb, ökoszisztémákat érintõ politi-kai döntéseket gyakran olyan ügynökségek, illetve politi-kai platformok hozzák, amelyek nem egyeznek megazokkal, akik az ökoszisztémák védelmét tûzték zászla-jukra. Például, a Szegénység Csökkentési Stratégiát a fej-lõdõ országok kormányai készítették a Világbank, illetveegyéb olyan intézmények részére, amelyek erõteljes



22.

A következõkben illusztrációként bemutatunk né-hány olyan válaszlehetõséget, amelyek egyes szek-torok esetében bíztatónak és hatékonynak bizo-nyultak.. A válasz abban az esetben tekinthetõ hatékony-nak, ha kiemeli és javítja a célul kitûzött ökoszolgál-tatást és hozzájárul az emberi jóléthez anélkül,hogy jelentõs negatív hatást gyakorolna egyébszolgáltatásokra vagy károsan befolyásolna másembercsoportokat. Egy válasz nem akkor tekinthe-tõ bíztatónak, ha hosszú értékelhetõ eredménylis-tával rendelkezik, hanem akkor ha sikeresnek tûnikvagy léteznek olyan ismert módszerek, amelyekmódosítják a választ annak érdekében, hogy haté-kony legyen.

Mezõgazdaság- A káros gazdasági, szociális és környezeti hatásteredményezõ termelési támogatások megszünte-tése.- A megnövekedett élelmiszerellátást negatív hatá-sok nélkül - túlzott víz-, tápanyag-, illetve növényvé-dõszer-felhasználás - biztosító mezõgazdasági tu-domány és technológia fejlesztése és terjesztése.- Olyan politikai válaszlehetõségek alkalmazása,amelyek elismerik a nõk szerepét az élelmiszerekelõállításában és felhasználásában, és amelyek jo-gokkal ruházzák fel a nõket valamint számukra hoz-záférést illetve ellenõrzést biztosítanak az élelmi-szerbiztonság szempontjából fontos erõforrásokfelett. - Szabályozási-, ösztönzõ- és piaci alapú eszközökkombinációjának alkalmazása a tápanyagok túlzotthasználatának elkerülése érdekében.

Halászat és vízkultúra- A tengeri halászati kapacitás csökkentése.- A tengeri halászat szigorú szabályozása mind akvóták elosztása, mind a bevezetésük tekinteté-ben, továbbá intézkedések megtétele a bejelentésnélküli és szabályozatlan fogások elkerülése érde-kében. Egyedi, átruházható kvóták alkalmazása

megfelelõ lehet bizonyos helyzetekben, így elsõsor-ban hideg vizeken, egy fajra épülõ halászhelyek ese-tében. - Megfelelõ szabályozási rendszer kialakítása a víz-kultúra káros környezeti hatásainak csökkentése ér-dekében.- Tengeri védett területek kijelölése, amely tartal-maz olyan területeket is, ahol ideiglenesen megha-tározott módon tilos a halászat.

Víz- A vízgyûjtõk által nyújtott ökoszolgáltatásokpénzügyi ellentételezése. - Az édesvízi erõforrásokhoz való jog elosztásánakfejlesztése a természetmegõrzés fontossága vala-mint az ösztönzõk összhangba hozása érdekében. - A vízgazdálkodásra vonatkozó információ átlát-hatóságának növelése és a perifériára szorult érde-kelt felek nagyobb fokú képviselete. - A víz piacainak fejlesztése. - A természetes környezet használatának növekvõhangsúlya, illetve a gátaktól, töltésektõl eltérõ esz-közök alkalmazása az árvízi védekezésben. - Befektetések ösztönzése a tudomány és techno-lógia területén, és a hatékonyabb vízfelhasználásérdekében a mezõgazdaságban is.

Erdészet- A jóváhagyott fenntartható erdõgazdálkodásigyakorlatok integrálása a pénzügyi intézmények,kereskedelmi elõírások, globális környezeti progra-mok, illetve globális biztonsági döntések esetén. - A helyi közösségek felhatalmazása az erdészetitermékek fenntartható felhasználásának támogatá-sa érdekében. E kezdeményezések összességé-ben jelentõsebbek, mint azok, amelyek kormányza-ti vagy nemzetközi folyamatok eredményei, ám azelterjesztésben fontos a támogatásuk. - az erdészeti irányítás reformja, illetve a nemzetiirányítás alatt álló nemzeti erdészeti programok fej-lesztése és érdekelt felekkel történõ egyeztetése.

P É L D A N É H Á N Y , B I Z O N Y O S S Z E K T O R O K B A N

A L K A L M A Z H A T Ó B Í Z T A T Ó É S H A T É K O N Y V Á L A S Z R A

2. szövegdoboz:



23.

hatással vannak a nemzeti fejlesztési prioritások alakulá-sára, ám általánosságban megállapítható, hogy ezen in-tézmények nem veszik figyelembe az ökoszisztémákfontosságát a legszegényebbek alapvetõ emberi ké-pességeinek és lehetõségeinek fejlesztésekor.- Többoldalú környezetvédelmi megállapodások, két-oldalú környezetvédelmi egyezmények, valamint másnemzetközi gazdasági és szociális intézmények közöttikoordináció növelése. A nemzetközi egyezményeknélkülözhetetlen eszközei a nemzeti határokon átterje-dõ, ökoszisztémákhoz kapcsolódó problémák megol-dásának, ám jelenlegi hatékonyságukat számos akadálygyengíti. Lépések történtek annak érdekében, hogy nö-vekedjen a koordináció e mechanizmusok között, ami

segített kiszélesíteni az alkalmazott eszközök sorát.Mindamellett további szükség van a többoldalú kör-nyezetvédelmi egyezmények és a politikailag nagyobberõvel rendelkezõ nemzetközi intézmények - mint gaz-dasági és kereskedelemi megállapodások - közötti ko-ordinációra, annak biztosítására, hogy ne egymással el-lentétes célok érdekében harcoljanak. Ezen túlmenõengondoskodni kell arról, hogy a megszületõ egyezmé-

nyeket nemzeti szinten koordinálják a vonatkozó intéz-mények, illetve a szektorok egymás között. - Növelni a kormányzatok, illetve a magánszektor dön-téshozatalainak átláthatóságát, illetve felelõsségre von-hatóságát, amennyiben az hatással van az ökosziszté-mákra, ugyanakkor biztosítani az érdekelt felek na-gyobb részvételét a döntéshozatalban. A nyilvánosságrészvételével kialakított törvények, intézkedések, intéz-mények és piacok nagyobb valószínûséggel hatéko-nyak és inkább ezeket tartják igazságosnak. Az érdekeltfelek közremûködése hozzájárul a döntéshozatali fo-lyamathoz, mivel lehetõvé teszi a hatások és a sebez-hetõség, illetve az átváltásokkal (csereviszonyokkal,trade-off) együtt járó költségek és hasznok megoszlá-sának jobb megértését, valamint a speciális helyzetek-ben rendelkezésre álló válaszlehetõségek szélesebbkörének azonosítását. Ezen túlmenõen az érdekelt fe-lek bevonása és a döntéshozatal átláthatósága növel-heti a felelõsségrevonás lehetõségét, illetve csökkenti akorrupció kialakulásának esélyét.

GGAAZZDDAASSÁÁGG ÉÉSS ÖÖSSZZTTÖÖNNZZÕÕKK

A gazdasági és pénzügyi beavatkozások azökoszisztémák javainak és szolgáltatásainakhasználatát szabályozó erõs eszközöket biz-tosítanak. [8]Mivel a legtöbb ökoszolgáltatás adás-vételére nincsenkialakult piac, így a piaci eszközök nem alkalmasak arra,hogy kielégítõ jelzést adjanak, amelyek egyéb esetek-ben alkalmazhatók lennének a szolgáltatások hatékonyelosztására, illetve fenntartható használatának megvalósí-tására. Az emberi viselkedést befolyásoló lehetõségektárháza áll rendelkezésre arra, hogy e kihívást gazdaságiés pénzügyi eszközök segítségével megoldjuk. Ennek el-lenére a piaci mechanizmusok, illetve a legtöbb gazdasá-gi eszköz csak akkor tud hatékonyan mûködni, ha a tá-mogató háttérintézmények is rendelkezésre állnak, így amechanizmusok elterjedtebb alkalmazása érdekébenszükség van az intézményi kapacitás építésére.

Bíztató beavatkozások a következõk:1. Olyan támogatások megszüntetése, amelyek azökoszolgáltatások túlzott igénybevételét eredménye-zik (illetve, ahol lehetséges e támogatások átcsoporto-sítása a nem piaci-alapú ökoszolgáltatások finanszírozá-sára). 2001-2003 között az OECD országok mezõgaz-daságai részére kifizetett kormányzati támogatásokösszege meghaladta a 324 milliárd USA dollárt évesszinten, ami harmada a világ 2000. évi mezõgazdasági



24.

termelésének. Az összeg jelentõs részét termelési tá-mogatás formájában fizették ki, ami nagyobb élelmi-szertermeléshez vezetett az ipari országokban, mintamennyit a globális piaci lehetõségek biztosítottak.Ezen túlmenõen elõsegítette a mûtrágyák ésnövényvédõszerek túlzott felhasználását ez országok-ban, illetve ezzel párhuzamosan lecsökkentette a me-zõgazdaság termelékenységét a fejlõdõ országokban.Az OECD-n kívüli országok jelentõs része szintén hely-telen anyagfelhasználási/ráfordítási, illetve termelési tá-mogatási rendszert mûködtet, amelyek alkalmazásagyakori más szektorokban, így a vízgazdálkodás, halá-szat és erdõgazdálkodás területén is. Noha e vitathatótámogatási formák megszüntetése nettó elõnnyel járna,költségeket is eredményezne. Kompenzációs mecha-nizmusokra lenne szüksége olyan szegény emberekesetében, akiket negatívan érint a támogatások hiánya,illetve a mezõgazdasági támogatások OECD országo-kon belüli megszüntetését össze kellene kapcsolniolyan tevékenységekkel, amelyek célja az ökoszolgál-tatásokra gyakorolt negatív hatások minimalizálása a fej-lõdõ országokban. 2. Gazdasági eszközök, illetve piaci alapú megközelíté-sek szélesebb körû használata az ökoszolgáltatásokkalvaló gazdálkodásban. Ilyenek például a következõk:- Adók vagy használati díjak igénybevétele azexternális költségekkel6 járó tevékenységek esetében(olyan átváltások/csereviszonyok, amelyeket nem szá-molnak el a piacon). Példaként megemlíthetõk a kiter-jedt, megnövekedett tápanyag-felhasználás esetén al-kalmazott adók vagy az ökoturizmus használati díjai. - Piacok kialakítása, ideértve a maximált kereskedés(cap-and-trade) rendszereit. Az egyik legdinamikusab-ban fejlõdõ piac, amely az ökoszolgáltatásokhoz kap-csolódik, a szén-piac. Megközelítõleg 64 millió tonnaszén-dioxid ekvivalens cserélt gazdát különbözõ pro-jekteken keresztül a 2004. január-május közötti idõszak-ban, közel annyi, mint a teljes 2003. év folyamán. A2003-as kereskedések értéke körülbelül 300 millió USDvolt. A kereskedések közel negyede valamilyen beru-házást is tartalmazott az ökoszolgáltatás javítására vo-natkozóan (vízenergia vagy biomassza). Elõrelátható-lag a piac 10-44 milliárd USD -ra nõ 2010-re. A tápanyag-ok kereskedelmére vonatkozó rendszer piaci formá-ban való kialakítása a túlzott tápanyag-felhasználáscsökkentését szintén alacsony költségbõl oldaná megaz Egyesült Államokban. - Az ökoszolgáltatások megfizetése. Costa Rica példá-ul 1996-ban egy nemzeti természetvédelmi díjszabásirendszert alakított ki, mellyel rábírja a földtulajdonoso-kat arra, hogy ökoszolgáltatásokat nyújtsanak. E prog-

ram keretein belül a costa rica-i brókerek teremtik mega kapcsolatot a nemzetközi, illetve a hazai "vevõk" vala-mint a helyi "eladók" között a különbözõ "termékeknél",mint a szén, a biológiai sokféleség, vízgyûjtõ szolgálta-tások és a tájképi szépség. Egy másik innovatív termé-szet-megõrzési finanszírozási mechanizmus a "biológiaisokféleség ellentételezés", ahol a fejlesztõk fizetnek atermészet-megõrzési tevékenységekért, kompenzálan-dó azt az elkerülhetetlen károsítást, amelyet a projektvégrehajtása okoz a biológiai sokféleségnek. - Olyan mechanizmusok, amelyek lehetõvé teszik a fo-gyasztók számára, hogy preferenciáik kifejezésre kerül-jenek a piacon keresztül. Például a jelenlegi, halászati éserdõgazdálkodási gyakorlatokra vonatkozó tanúsításirendszer lehetõséget nyújt az embereknek arra, hogytámogassák a fenntarthatóságot a fogyasztói döntései-ken keresztül.

SZOCIÁLIS ÉS VISELKEDÉSI VÁLASZOK

A szociális és viselkedési válaszok - beleért-ve a népességpolitikát, közoktatást, a civiltársadalmi tevékenységeket, illetve közössé-gek, a nõk, valamint a fiatalok jogokkal valófelruházását, feljogosítását,- eszközöketbiztosíthatnak a környezet leromlása problé-májának megoldására. [8] Ezek rendszerint olyan beavatkozások, amelyeket azérdekelt felek kezdeményeznek és hajtanak végre azeljárási vagy demokratikus jogaik érvényesítésén ke-resztül az ökoszisztémák és emberi jólét javítása érde-kében.

Bíztató beavatkozások lehetnek a következõk:1. Intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy anem fenntarthatóan kezelt ökoszolgáltatások összesí-tett fogyasztása csökkenjen. A fogyasztói döntést, azazhogy az egyének mit és mennyit fogyasztanak nemcsakaz árak alakulása befolyásolja, hanem a kultúrához, eti-kához és értékekhez kapcsolódó viselkedési szem-pontok is. Kormányzati lépések (mint például oktatási-és lakossági tudatosság-növelési programok vagy a ke-reslet-vezérelt gazdálkodás támogatása), ipari kezde-ményezések (tanúsító által igazolt fenntartható forrá-sokból származó nyersanyagok felhasználása, példáultovábbfejlesztett termékcímkézés), valamint civil szer-vezetek (az emberek tudatosságának növelésén ke-resztül) elõsegíthetnek olyan viselkedésbeli változáso-

6negatív externális (külsõ) költségrõl van szó. Ez azt az összeget jelenti, amellyel olyan személyek jólétcsökkenése fejezhetõ ki, akiknek az adott gazdasági ügylethez sem-mi közük nincsen (nem termelõk és a terméknek nem vásárlói), s akik az elszenvedett hátrányokért semmiféle kárpótlásban nem részesülnek. (Ilyen lehet például egy gyár-hoz közeli lakos kéményfüst miatti megbetegedése.) Az externális költség tehát nem a vállalatnál jelenik meg, ezért az adott termék vagy szolgáltatás ára sem tartalmazza.(A szerk.)



25.

kat, amelyek hatására lecsökkenhet a leromlott ökos-zolgáltatások iránti kereslet. Az összfogyasztás csök-kentésére irányuló erõfeszítések ugyanakkor néhaolyan intézkedéseket is igényelnek, amelyek az azonosökoszolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint ezekfogyasztásának növelését célozzák olyan speciális cso-portok számára, mint a szegények. 2. Kommunikáció és oktatás. A kommunikáció és az ok-tatás fejlesztése kulcsfontosságú a környezeti egyez-mények (ill. a Johannesburg-i Intézkedési Terv) általmegfogalmazott célok elérése érdekében, illetve általá-nosságban a természeti erõforrásokkal való fenntartha-tó gazdálkodás érdekében. Mind a közvélemény,mind a döntéshozók elõnyt kovácsolhatnak az öko-szisztémákról, illetve az emberi jólétrõl szóló oktatás-ból, bár jellemzõen és általában az oktatás inkább jelen-tõs szociális hasznot termel, amely segíthet az öko-szisztémák leromlásában szerepet játszó számos hajtó-erõ semlegesítésében. Míg a kommunikáció és az okta-tás fontossága jól ismert, a hatékony munkavégzéshezszükséges emberi és pénzügyi erõforrások biztosításatovábbra is problémát jelent. 3. Olyan csoportok jogokkal való felruházása, amelyekkülönösen függnek az ökoszolgáltatásoktól, mint a nõk,

bennszülöttek és fiatalok. A nõk által birtokolt tudás ésa bennük rejlõ lehetõségek ellenére a döntéshozatal-ban való részvételüket általában leszûkítik a fennállógazdasági, szociális és kulturális struktúrák, szerkezetek.A fiatalok szintén kulcsfontosságú érdekelt felek, mivel

õk a jelenlegi, ökoszolgáltatásokra vonatkozó döntésekhosszabb távú "haszonélvezõi". A hagyományos föld-területek bennszülöttek általi ellenõrzése környezetielõnyökkel járhat egyes esetekben, noha ennek elsõd-leges igazolása továbbra is emberi és kulturális alapo-kon nyugszik.

TECHNOLÓGIAI VÁLASZOK

Ismerve az ökoszolgáltatások iránti növekvõigényt, továbbá az ökoszisztémákra neheze-dõ növekvõ nyomást, alapvetõ fontosságúolyan technológiák kifejlesztése és terjesz-tése, amelyek a forráshasználat hatékonysá-gának növelését, vagy a hajtóerõk, mint azéghajlatváltozás vagy tápanyagterhelés hatá-sainak csökkentését célozzák. [8] A technológiai változás alapvetõ néhány ökoszolgál-tatás iránti növekvõ igény kielégítése szempontjából, ésa technológia ígéretes lehetõségeket rejt a jövõben je-lentkezõ keresletnövekedés kielégítésére. A túlzott táp-anyag-felhasználásból eredõ szennyezõdések csökken-tésére vonatkozóan már rendelkezésre állnak elfogad-

ható költségszerkezetû technológiai lehetõségek. Idetartoznak az olyan technológiák is, amelyek a pontforrá-sokon keresztüli kibocsátások csökkentését célozzák,vagy változást jelentenek a szántóföldi növénytermesz-tés gyakorlatában, illetve precíziós farmgazdálkodást



26.

tesznek lehetõvé, hogy például ellenõrizhetõvé váljona felhasznált (mû)trágya. Azonban új politikai szabályo-zás szükséges ezen eszközök megfelelõ mértékû alkal-mazása érdekében, hogy csökkenthetõ, illetve végsõsoron megfordíthatóvá váljon a tápanyag-felhasználásnövekedése (még akkor is, ha bizonyos területeken,mint például az afrikai szub-szaharai régióban növelni iskell a tápanyagbevitelt, mivel ott túl kevés trágyát hasz-nálnak). Ugyanakkor, a környezetre és az emberi jólét-re gyakorolt negatív hatások ugyanúgy megfigyelhetõkegy új technológia bevezetésekor, ezért bevezetésükelõtt alapos értékelés és vizsgálat szükséges.

Bíztató beavatkozások lehetnek a következõk:1. Olyan technológiák támogatása, amelyek magasabbtermésmennyiséget eredményeznek, de nem vezetneknegatív hatásokhoz a vízkészletre, a tápanyagkészletrenézve, valamint a növényvédõszer használatból eredõ-en. A mezõgazdaság terjedése továbbra is az egyiklegjelentõsebb oka a biológiai sokféleség csökkenésé-nek a 21. században. Speciális technológiák fejlesztése,értékelése és terjesztése szükséges ahhoz, hogy jelen-tõs mértékben csökkenthetõ legyen az ökoszolgáltatá-sokra gyakorolt nyomás. Lényeges, hogy segítségükkelfenntartható módon növelhetõ legyen az egységnyi te-rületre esõ élelmiszertermelés olyan káros mellékhatá-sok, átváltások (csereviszony v. trade-off) nélkül, minta megnövekedett víz-, tápanyag vagy növényvédõ-szer felhasználás.2. Ökoszolgáltatások helyreállítása. Az ökoszisztémahelyreállítása számos országban alkalmazott gyakorlatjelenleg. A korábbi, átalakulás elõtti ökoszisztémákhozhasonló rendszerek rendszerint helyreállíthatók és azeredetihez hasonló szolgáltatásokat tudnak nyújtani.Ugyanakkor a helyreállítás költsége általában rendkívülmagas a környezet pusztulását megelõzõ intézkedé-sekhez képest. Nem minden szolgáltatás helyreállítha-tó, ugyanakkor a jelentõsen leromlott szolgáltatásokcsak tetemes idõráfordítás árán hozhatók helyre.3. Az energiahatékonyságot és az üvegházhatású gá-zok kibocsátását csökkentõ technológiák támogatása.Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentõs csök-kentése technológiailag lehetséges, az energiaellátás-ban, energiaigények kialakításában, illetve hulladékgaz-dálkodásban elérhetõ tág technológiai lehetõségek kö-vetkeztében. Az elõre jelzett kibocsátások csökkenté-se az energiatermelési technológiák széles körét kíván-ja meg az üzemanyag-átállástól (szén/olajról gázra), va-lamint erõmû hatékonyság-növeléstõl egészen a meg-újuló energiaforrások technológiáinak nagyobb felhasz-nálásáig, kiegészítve az energiahatékonyabb közleke-déssel, építõiparral és más ipari termeléssel. A kibocsá-

tás-csökkentés szükségszerû velejárója egyrészt a tá-mogató háttérintézmények és politikák kialakítása ésbevezetése, hogy a technológiák piacra történõ beve-zetésével kapcsolatban fellépõ akadályokat leküzdjék,másrészt a kutatás és fejlesztés közszféra és magán-szféra általi finanszírozásának megnövekedett igénye,illetve a hatékony technológia-transzfer.

TUDÁSBELI VÁLASZOK

Az ökoszisztéma-gazdálkodás hatékony meg-valósítását akadályozza mind az ökosziszté-mák különféle jellemzõire vonatkozó tudás ésinformáció hiánya, mind annak kudarca, hogya rendelkezésre álló információkat megfele-lõen használjuk fel gazdálkodási döntéseinksorán. [8, 9] A legtöbb régióban például viszonylag behatárolt in-formációk állnak rendelkezésre az ökoszisztémák szol-gáltatásainak gazdasági értékére és helyzetére vonat-kozóan, illetve ezek fogyását csak ritkán regisztrálják anemzetgazdasági elszámolási rendszerekben. Megle-põen kevés globális alapadat áll rendelkezésre a külön-bözõ típusú ökoszisztémák, illetve területhasználatokkiterjedésére és változásának trendjeire vonatkozóan.

A környezeti és gazdasági körülmények jövõbeni alaku-lásának modellezésére használt eszközök csak korláto-zottan képesek az ökológiai visszacsatolások (visszajel-zések, feedback) beépítésére, beleértve az ökoszisz-témák nem-lineáris változásait, illetve viselkedési vála-szok beépítésére, mint például olyan tanulás, amely azökoszisztémák adaptív kezelése segítségével valósulmeg. Ugyanakkor a döntéshozók nem használnak felminden rendelkezésre álló, kapcsolódó információt.



27.

Ez részben az intézményi elégtelenségnek tudható be,amely megakadályozza, hogy a politikákhoz köthetõtudományos információk eljussanak a döntéshozók-hoz. Másrészt köszönhetõ annak a hiányosságnak,hogy nem jut felszínre a más formában rendelkezésreálló tudás és információ (pl. hagyományos tudás, illetvea gyakorlati tudás), amely sokszor jelentõs értéket kép-visel az ökoszisztéma gazdálkodásban.

Bíztató beavatkozások a következõk:1. Az ökoszisztémák nem-piaci értékének beépítése azerõforrás gazdálkodás, illetve beruházási döntésekbe.A legtöbb erõforrás-gazdálkodási, illetve beruházásidöntésre nagy hatást gyakorol az alternatív politikaidöntések pénzben kifejezhetõ költsége és haszna. Adöntések minõsége javítható, ha a döntéshozók infor-mációhoz jutnak az alternatív lehetõségek összes gaz-dasági értékével kapcsolatban, illetve ha tanácskozásimechanizmusokat iktatnak be, amellyel nem-gazdaságimegfontolásokat is mérlegelnek a döntés-elõkészítésifolyamat során. 2. Valamennyi kapcsolódó tudás és információs lehetõ-ség, így a hagyományos ismeretek és a gyakorlati tudásfelhasználása az értékelési-, illetve döntéshozatali folya-matokban. Az ökoszisztémákkal való hatékony gazdál-kodás tipikusan "helyszín-alapú" tudást igényel, a speci-ális tulajdonságokra és az ökoszisztéma történetére vo-natkozó információkra is szükség van. A hagyományostudás vagy a gyakorlati ismeretek, amelyekre a helyierõforrással gazdálkodók tettek szert, sokszor jelentõsértéket képviselnek az erõforrás-gazdálkodás terüle-tén, de csak ritkán építik be a döntéshozatali folyama-tokba, és sokszor helytelenül nem kerülnek a figyelemközéppontjába. 3. Az ökoszisztéma változás emberi jólétre gyakorolthatásainak értékelésére létrehozott intézményi kapaci-tás továbbfejlesztése és fenntartása, illetve az értékelé-sek végrehajtása. Nagyobb technikai kapacitásra vanszükség a mezõgazdaság, erdészet és halgazdálkodásterületein. Ám e szektorok esetében már fennálló kapa-citások, még amilyen kicsi is egyes országokban, mégmindig nagyobb, mint amilyet egyéb ökoszolgáltatásokhatékony kezelése igényelne.

Számos keretrendszer és módszer áll rendel-kezésre annak érdekében, hogy bizonytalanadatok, jóslatok, összefüggések és lépté-kek, arányok mellett jobb döntéseket hoz-zunk. Az aktív adaptív kezelés különösen ér-tékes eszköz lehet az ökoszisztéma-gazdál-kodásokra vonatkozó döntések bizonytalan-ságának csökkentésére. [8]

Széles körben alkalmazott döntést segítõ módszer aköltség-haszon elemzés, a kockázatelemzés, a több kri-térium alapján történõ értékelés, az elõvigyázatosságelve, illetve az érzékenységvizsgálatok. A forgatóköny-vek kialakítása szintén eszköz lehet abban, hogy a bi-zonytalanság számos arcával megküzdjünk, ám az öko-lógiai rendszerekre és az emberi válaszokra vonatkozóbehatárolt ismereteink következtében akármilyen egye-di forgatókönyv továbbra is bizonytalan marad. Az ak-tív adaptív kezelés olyan eszköz, amely különösen ér-tékes lehet, figyelembe véve az összekapcsolódottszocio-ökológiai folyamatokban rejlõ bizonytalanságo-kat. Ez magában foglalja olyan kezelési programok kiala-kítását, amelyek célja azon hipotézis tesztelése, hogyaz ökoszisztéma egyes funkciói mennyire hatnak egy-másra, ezáltal gyorsabban lecsökkenti a rendszer bi-zonytalanságát.

A fenntartható fejlõdést elõsegítõ döntés-hozás megerõsítéséhez elegendõ információáll rendelkezésre az ökoszisztémát érintõ vál-tozások hajtóerõirõl, valamint az ökoszolgál-tatások változásának emberi jólétre gyako-rolt hatásairól, illetve a különbözõ válaszle-hetõségek szerepérérõl. A kutatások szüksé-gességét, valamint az információs hiányokatszintén feltárták e tanulmány keretein belül.Megmutatta azokat a tevékenységeket is,amelyek az említett szükségletekre választadhatnak és jelentõs elõnyöket hozhatnak, apolitika és az intézkedések tökéletesebb in-formációellátásának köszönhetõen. [9] Az adat- és tudásbeli hiányosságok következtében ezértékelés nem tudott teljes mértékben választ adni va-lamennyi, a felhasználók által feltett kérdésre. A hiá-nyosságok egy része az ökoszolgáltatások monitoringrendszerének és ezeknek az emberi jóléthez kapcsoló-dó gyengeségeibõl ered.

Más esetekben a felmérés jelentõs igényeket támaszttovábbi kutatások elvégzésére, ilyen igény volt példáulaz ökoszisztémák nem-lineáris változásainak jobb meg-értése és az alternatív gazdálkodási lehetõségek gaz-dasági értékének meghatározása. Ha a monitoring- éskutatási rendszereket fejlesztenék, és ezeket összekap-csolnák az ökoszolgáltatások vizsgálatával más nemze-tek és régiók esetében is, az jelentõs mértékben emel-né az ökoszisztéma változás emberi jólétre gyakorolthatásával foglalkozó jövõbeni globális vizsgálatok hasz-nosságát.

2005


KÖ R N Y E Z E T V É D E L E M É S K Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A

K Ü L Ö N S Z Á M

AZ ÖKOSZISZTÉMÁK ÉS AZ EMBER I ÉLETMINÕSÉG - SZ INTÉZ ISA Z Á B R Á K , T Á B L Á Z A T O K É S S Z Ö V E G E S I L L U S Z T R Á C I Ó K F O R R Á S A :

M I L L E N N I U M I Ö K O S Z I S Z T É M A - F E L M É R É S I J E L E N T É S Á L T A L Á N O S S Z I N T É Z I S E

K I A D J A É S T E R J E S Z T I : MA G Y A R TE R M É S Z E T V É D Õ K SZ Ö V E T S É G E

1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B. III. 21. TEL: 216-7297 FAX:216-7295 DRÓTPOSTA: [email protected]

SZERKESZTÕ: BO T Á R AL E X A

FO R D Í T O T T Á K : N I K L ÁG N E S , PÁ S T I AN G É L A , ZÓ L Y O M I ÁG N E S MTVSZ-Ö N K É N T E S E K

GRAFIKAI SZERKESZTÉS-TÖRDELÉS: KISS JÓZSEF

NYOMDAI MUNKÁK: MICROPRESS KFT.

KÉSZÜLT 700 PÉLDÁNYBAN, KÖRNYEZETBARÁT PAPÍRON

A szerkesztõk köszönettel vesznek minden - a hazai környezetvédelemmel és az Unióval kapcsolatos eseményekre, kiadványokra vonatkozó -

információt és a hírlevelet érintõ egyéb (kritikai) észtevételt. Lapzárta minden hónap 20-án. A cikkben közölt kijelentések és vélemények nem

feltétlenül tükrözik a szerkesztõk álláspontját! A Hírlevélben közölt írások egyeztetés után a forrás feltüntetésével közölhetõk más kiadványokban.

A hírlevél anyagai, illetve a terjedelmi okokból kimaradt cikkek az interneten is olvashatók: www.mtvsz.hu/EU-oldal. A link:

http://www.mtvsz.hu/eukornypol/hirlevel

MAGYAR TERMÉSZETVÉDÕK SZÖVETSÉGE

B U D A P E S T

ÜLLÕI ÚT 91/B. III. 21.

1 0 9 1

A HÍRLEVÉL K IADÁSÁT A KÖVICE 7.3 ÉS A NEMZET I C IV IL ALAPPROGRAM TÁMOGATJA


az ÖkoszisztÉmÁk És az emberi ÉletminÕsÉg szintÉzis

Documents