az iso 9000 szabványcsaládra épített...

Minőségirányítás

Az ISO 9000 szabványcsaládra

épített minőségirányítási

rendszer

4. Előadás

2010.09.29.

Miért kell minőségirányítási rendszer?

EURÓPAI válasz :

Mert: - a MINŐSÉGHEZ vezető egyetlen út a

minőségirányítási rendszer bevezetése és

működtetése

- ez az EGYETLEN lehetőség

kifogástalan, egyenletes minőségű termék,

szolgáltatás kibocsátására.

A minőségirányítási rendszer nézőpontjai:

Hagyományos Modern

a termelékenység és minőség

egymásnak ellentmondó rendszercélok

termelékenység és nyereség csak

minőségfejlesztés révén érhető el

a minőség = megfelelés az

előírásoknak, szabványoknak

minőség = a felhasználók igényeinek

való megfelelés

a minőséget a nem megfelelés foka

alapján mérik

minőséget a folyamatos folyamat és

termék-javítás-fejlesztés és a felhasz-

nálók elégedettsége alapján mérik

a minőséget az erős minőségellenőrzés

segítségével kívánják elérni

a minőséget a termékdizájn határozza

meg és hatékony szabályozással

kívánják elérni

néhány hiba (selejt) megengedett, ha a

termék eléri a szabványminimum

szintjét

a hibákat folyamatszabályozási

technikákkal kívánják megelőzni

a minőség egy önálló funkció,

amely a termelés ellenőrzésére

koncentrál

a minőség szerves része a

termékéletciklus valamennyi fázisára

Hagyományos Modern

a dolgozókat hibáztatják a rossz

minőségért

a menedzsment felelős a minőségért

a beszállítókkal a kapcsolat rövidtávú

és költségorientált

a beszállítókkal a hosszútávú és

minőségorientált

százalékban mérik a hibát “ha nincs

semmi baj, akkor ne nyúlj hozzá”

milliomod részben mérik ( pph ) a

hibát ( ppm - ppb, ppt ! ) javítás-

fejlesztés ( PDCA ,TQM , CQI-CIP )

passzív befolyásolási módszerek öntevékeny minőségteamek

“győzelem- vereség” stratégia “győzelem-győzelem” stratégia

A minőségirányítási rendszer nézőpontjai:

A rendszer bevezetésének indokai :

Belső Külső

a versenyképesség, a nemzetközi

sikeresség érdekében

a keményedő piaci versenyfeltételek

miatt(kínálati piac)

a mai szerződéses követelmények

kielégíthetősége érdekében

a vevők egyre erősödő minőségtudata

(tudása) miatt

a termékfelelősségi kockázat

csökkentése érdekében

a vevők egyre erősödő minőségtudata

(tudása) miatt

a hibamegelőzés érdekében a termékfelelősségi igény erőteljes

növekedése miatt

a minőségköltségek csökkentése

miatt

6

ISO 9001:2008

MSZ EN ISO 9001:2009

Ez a szabvány negyedik kiadása.

Nemzetközi kiadás dátuma: 2008.11.15.

Magyar kiadás: 2009. január

Ennek a kiadásnak a célja:

• A szöveg egyes pontjait világossá, könnyebben

értelmezhetővé tegyék.

• Növeljék a kompatibilitást az ISO 14001-es

szabvánnyal.

• általános

• minőségbiztosítás helyett minőségirányítás

• kizárás lehetősége

• összhang az ISO 14001-gyel

• felső vezetés szerepének kihangsúlyozása

• vevőközpontúság

• folyamatorientáció

• folyamatos fejlődés követelménye

Jellemzői:

Mire jó?:

• Az ISO 9001 rendszerrel rendelkező cég működése

szabályozottabbá válik, hatékonysága nő

• A minőségbiztosítás révén a folyamatok átláthatóvá

vállnak, a beosztottak munkája nyomon követhetővé válik

• A minőségbiztosítási, minőségirányítás csökkenti a

selejtet, a hibás szolgáltatás arányát

• Az átláthatóságból adódóan csökken a raktári, ráfordítási

veszteség

• Az ISO 9001 segítségével a feladatokhoz kapcsolódó

felelőségek egyértelművé válnak

• A SZABVÁNY CÉLJA

„ Ezt a nemzetközi szabványt belső vagy külső felek,

beleértve a tanúsító testületeket, annak értékelésére

használhatják, hogy képes-e a szervezet teljesíteni a

vevő, a jogszabályok és a szervezet saját

követelményeit. ”

A MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány alapelvei:

1. Vevőközpontúság

A szervezetek vevőiktől függenek, ezért

ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik

szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők

követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni

a vevők elvárásait.

A vevő elégedettsége

1 2 3 4

A vevő elvárásai

A vevő összehasonlítja a

tapasztalatot az elvárással

A vevő

igényeiTermék vagy

szolgáltatás

1

2

Kommu-

nikáció

i

n

Hűséges

vevő

A vevőesetleg vissza-

jön

Elveszettvevő

Másokszóbeli

értesítése

Elragadtatott

1 Különleges szükségletek

2

3

Másoktól szerzett értesülések

Tömegkommunikációban kialakított imázs

Korábbi tapasztalatok

Elégedett a vevő?

Panaszkodik a vevő?

2. Vezetés

A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és

igazgatásának egységéről. Olyan belső

környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn,

amelyben a munkatársak teljes mértékig részt

vesznek a szervezet céljainak elérésében.

3. A munkatársak bevonása

A szervezet lényegét minden szinten az emberek

jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi

lehetővé képességeik kihasználását a szervezet

javára.


Tanulás és fejlődés nézőpontja

Működési folyamatok

nézőpontja

Vevői nézőpont

Pénzügyi nézőpont

Éves szabad

rendelkezésű

jövedelem

A stratégiai

térkép (egy

egyén

szintjén)

A célok és

oksági össze-

függések

konzisztens

rendszere

Meghívások a

munkahelyi

kulcs

projektekbe

Megvalósulatlan

álmok

Minőségi

baráti

kapcsolatok

Minőségi

családi

kapcsolatok

Munkatársi

elismertség

Külső

elismertség

Személyi

konfliktusok

magas szintű

menedzsmentje

Rekreáció

Szabad

rendelkezésű

idő

Kitűnő egészségi

állapot

Publikálás

Részvétel

tanfolyamokon,

konferenciákon

Vezetői

elismertség

4. Folyamatszemléletű megközelítés

A kívánt eredményt hatékonyabban lehet

elérni, ha a tevékenységeket és a velük

kapcsolatos erőforrásokat folyamatként

irányítják.


É

R

D

E

K

E

L

T

F

E

L

E

K

A vezetőség

felelőssége

Mérés, elem-

zés, fejlesztés

Erőforrás -

gazdálkodás

Termék -vagy/és szolgáltatás

előállítás

E

L

É

G

E

D

E

T

T

S

É

G

Minőségügyi rendszerfolyamatos fejlesztése

Bemenet KimenetTermék/

szolgál-

tatás

É

R

D

E

K

E

L

T

F

E

L

E

K

E

L

V

Á

R

Á

S

O

K

Az ISO 9000 szabványcsalád: Folyamatmodell

6. Folyamatos fejlesztés

A szervezet működésének átfogó, folyamatos

fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.


7. Tényeken alapuló döntéshozatal

Az eredményes döntések az adatok és egyéb

információ elemzésén alapulnak.


8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a

(be)szállítókkal

A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek

egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat

fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.


A SZABVÁNY FELÉPÍTÉSE

• Előszó

• Bevezetés

• 1. Alkalmazási terület

• 2. Rendelkező hivatkozások

• 3. Kifejezések és meghatározások

• 4. A minőségirányítási rendszer

• 5. A vezetőség felelőssége

• 6. Erőforrás gazdálkodás

• 7. A termék előállítása

• 8. Mérés, elemzés és fejlesztés

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Folyamatok definiálása, sorrendjük,

kapcsolataik és kölcsönhatásaik

meghatározása

Dokumentációra vonatkozó követelmények

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Belső dokumentumok kezelése

Külső dokumentumok kezelése

Feljegyzések kezelése - iratkezelés

Feljegyzések kezelése – elektronikus adatok

Dokumentációra vonatkozó követelmények

A VEZETŐSÉG FELELŐSÉGI KÖRE

Elkötelezettség MinőségpolitikaVevőközpontúság

Tervezés (minőségcélok!)

Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

Vezetőségi átvizsgálás

GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL

Erőforrások biztosítása

Emberi erőforrások

Infrastruktúra

Munkakörnyezet

A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA

Termék előállítás megtervezése

Vevővel kapcsolatos folyamatok

Tervezés és fejlesztés

(Szabályozás – Azonosítás és nyomon követhetőség – Vevő tulajdona – Termék

megóvása)

Beszerzés

A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése

Szolgáltatás nyújtása

MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS

Megrendelők megelégedettsége

Belső audit

Szolgáltatás és folyamatok figyelemmel kísérése

Helyesbítő tevékenységek

Nem megfelelő szolgáltatás kezelése

Adatelemzések

Megelőző tevékenységek

A megvalósítás legfontosabb feltételei:

A felső vezetés egyértelmű

elkötelezettsége.

Az alkalmazottak teljes

körének bevonása.

A megvalósítás lépései

• Előkészítés

• A minőségirányítási rendszer dokumentumainak elkészítése és beillesztése a folyamatokba.

• A dokumentumoknak megfelelő működés megkezdése.

• A minőségirányítási rendszer előauditja

• Tanúsító audit

Alapelvek

• „Írd le, amit csinálsz és csináld úgy!”

• „A fő szabály: a józan ész.”

• „A minőségügy nem a fegyelmezés és jutalmazás eszköze.”

• „Örülünk minden hibának.”

• „A mindenséggel mérd magad.”

• „Senki sem maradhat ki.”

• „A papírfelhasználás nem növekedhet!”

A minőségügyi célok

meghatározása és kihirdetése a felső vezetőség feladata.

megszervezése, segítségnyújtás a végrehajtásban a min. vezető feladata.

végrehajtása a szervezet összes munkatársára vonatkozik.

támogassák a szervezet céljait!

segítsék a kitűzött minőségpolitika megvalósulását!

irányuljanak a MIR rendszerben aktuálisan meglévő legnagyobb hiányosságok kiküszöbölésére!

teljesülése legyen mérhető (vagy maguk a célok, vagy a hozzájuk kapcsolódó intézkedések által)!

A TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁS

PRÓBAMŰKÖDÉS

DOKUMENTÁCIÓ

FELÜLVIZSGÁLATELŐAUDIT

MINŐSÍTŐ AUDIT

32

Jogi követelmények kiterjesztése

„jogszabályi és egyéb szabályozókövetelmények” …az egész szövegben

Magyarázat: Az eddigi „jogszabályi” (regulatory)követelmények kiegészülnek „jogszabályi ésegyéb szabályozó” (statutory and regulatory)követelményekké.

Ezzel kiterjeszti annak értelmezését is. (Pl.érthető alatta a törvényi és annak hatóságivégrehajtása is.) Ez az egész szabványbanvégigvonul, és egységesen így szerepel!

33

Kockázat megjelenése a szabványban

0.1. Általános rész …

…A szervezet minőségirányítási rendszerének

megtervezésére és bevezetésére hatással

van(nak):

a) a szervezet környezete, ennek a környezetnek

a változásai, az ezzel a környezettel

kapcsolatos kockázatok, …

Magyarázat: A kockázat szó első használata a 9001-

ben.

34

Termék értelmezés kiterjesztése

1.1. Általános rész …

1. MEGJEGYZÉS: Ebben a nemzetköziszabványban a "termék" kifejezés csaka) a vevőnek szánt vagy az általa igényelt termékre,

b) termék-előállító folyamatokból származó bármelytervezett kimenetre alkalmazzák.

Magyarázat: A szabvány eddig csak avégtermékre vonatkozott, mostantól abeszerzett és a félkész termékekre is.

6. Erőforrás gazdálkodás

6.1. Általános rész

6.2. Emberi erőforrások

6.2.1 Személyzet kialakítása

6.2.2 Oktatás, minősítés

6.3. Infrastruktúra

6.4. Munkakörnyezet

6. Erőforrás gazdálkodás

6.5. Információ

6.6. Beszállítók és partnerek

6.7. Természeti erőforrások

6.8. Pénzügyek

7.1. Általános követelmények

7.2. Vevővel kapcsolatos folyamatok

• 7.2.1 Vevői követelmények meghatározása

• 7.2.2 Vevői követelmények átvizsgálása

• A szervezeti adottságok átvizsgálása

meghatározott igények kielégítésére

• 7.2.3 Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a

vevővel

7. Folyamatirányítás

7.3. Tervezés és fejlesztés

7.3.1 Általános követelmények

7.3.2 A tervezés és fejlesztés bemenő adatai

7.3.3 A tervezés és fejlesztés kimenő adatai

7.3.4 A tervezés és fejlesztés átvizsgálása

7.3.5 A tervezés és fejlesztés igazolása

7.3.6 A tervezés és fejlesztés érvényesítése

7.3.7 A módosítások kezelése



7.4. Beszerzés

7.4.1 A beszerzés szabályozása

Beszállítók értékelési rendszere

7.4.2 Beszerzési információk

7.4.3 A beszerzett termék és /vagy szolgáltatás

igazoló ellenőrzése


7.5 Termelési és szolgáltatási műveletek

7.5.1 A működés szabályozása

7.5.2 Azonosítás és nyomonkövethetőség

7.5.3 A vevő tulajdonát képező javak

7.5.4 Árukezelés, csomagolás, raktározás,

állagvédelem és kiszállítás

7.5.5 A folyamatok érvényesítő ellenőrzése

7.6 Ellenőrző, mérő- vizsgáló és figyelőeszközök kezelése

É

R

D

E

K

E

L

T

F

E

L

E

K

A vezetőség

felelőssége

Mérés, elem-

zés, fejlesztés

Erőforrás -

gazdálkodás

Termék -vagy/és szolgáltatás

előállítás

E

L

É

G

E

D

E

T

T

S

É

G

Minőségügyi rendszerfolyamatos fejlesztése

Bemenet KimenetTermék/

szolgál-

tatás

É

R

D

E

K

E

L

T

F

E

L

E

K

E

L

V

Á

R

Á

S

O

K

Az ISO 9000 szabványcsalád: Folyamatmodell

8. Mérés, elemzés és javítás

8.1 Általános követelmények

8.2 Ellenőrzés, mérés, és figyelés

8.2.1. A rendszer teljesítményének

mérése és figyelése

8.2.1.1 A vevők/ügyfelek

elégedettségének mérése és

figyelése

8. Mérés, elemzés és javítás8.2.1.2 Belső audit


Belső audit


8.2.2 A folyamatok mérése és figyelése

8.2.3 A termék és/vagy szolgáltatás mérése és

figyelése

Megvalósítás

• önellenőrzés

• szúrópróba szerű ellenőrzés

• laboratóriumi mérés

• végellenőrzés


8.3 A nemmegfelelőség kezelése


8.3.2 A nemmegfelelőség átvizsgálása és

rendelkezés a továbbiakról


8.4 Adatok elemzése

8.5 Minőségügyi rendszer fejlesztése


8.5.2 Helyesbítő tevékenység

8.5.3 Megelőzési tevékenység

az iso 9000 szabványcsaládra épített...

Documents