Az ipari forradalom

ANGLIÁBAN az alábbi feltételek voltak adottak az ipari forradalomhoz:

• az eredeti tőkefelhalmozás a 16- XVII. században lezajlott, kialakult a szabad munkaerő és felhalmozódott a tőke,

• az óriási gyarmatbirodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot és jó piaci lehetőség volt,

• fejlett hitelszervezet alakult ki: bankok, takarékpénztárak jöttek létre (pl. Angol Bank 1694-től),

• fejlett kereskedelmi hálózat épült ki,

• a manufaktúraiparban kialakult a munkamegosztás-> a részfolyamatokat könnyen lehetett gépesíteni,

• gazdag vas-és szénlelőhelyekkel rendelkezett,

• a polgári forradalom korai győzelme (1640) elhárított minden akadályt a polgári (=tőkés) fejlődés elől,

• a mezőgazdaság tőkés fejlődése már a forradalom előtt megkezdődött, így csökkenő mezőgazdasági népesség is el tudott látni növekvő városi népességet; a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság.

Az ipari forradalmak

1. Klasszikus vagy első ipari forradalom (kb. 1760 – 1870-ig)

2. Második ipari forradalom (kb. 1870 – az első világháborúig.

3. Harmadik ipari forradalom (a két világháború között, a fogyasztási javak tömegtermelése)

4. Tudományos-technikai forradalom (2. világháborútól 1970-ig)

5. A mikroelektronika forradalma (1970-től napjainkig)

Ipari forradalom

Ipari forradalomnak azt a komplex és láncreakciószerűen lejátszódó folyamatot nevezzük, amely az emberi tevékenység minden szférájára kiható forradalmi jelentőségű változást idézett elő a XVIII. században. Így kiterjedt a gazdaságra, a demográfiai, infrastrukturális viszonyokra és a kultúrára is. Ennek eredményeképp a mezőgazdaság helyett az ipar, azon belül is a gépesített gyári nagyipar vált a gazdaság meghatározó erejévé.

Az ipar fejlődése

Bérmunkásokat foglalkoztató központosított üzemek (manufaktúrák) elterjedése

Gyarmati piacok bővülése-> textilipar fejlődése -> ezen a területen volt a leggyorsabb a technikai fejlesztés a termelés növelése érdekében

A Hargreaves által készített "fonó Jenny"

A fonaltermelés nem volt termelékeny a szövőszékek számára, így ezen kellett sürgősen változtatni. A nagy ügyességet és figyelmet igénylő kézi fonást igen nehéz volt gépesíteni, azonban 1764-ben James Hargreaves megalkotta a "fonó Jenny"-t, amely egyszerre nyolc csavart fonalszálat tudott előállítani.

Új erőforrás: GŐZ -> gőzgép-> textilipar

Új erőforrás: GŐZ -> szerszámgépek

Új erőforrás: GŐZ -> közlekedés->

GŐZMOZDONYGŐZHAJÓ, 1807.

Fulton

Gyárak kialakulása

Közlekedés forradalma: Első vasútvonal, 1825, Stephenson

Társadalmi hatásaiA 18. század második felében Angliából kiinduló technikai újítások

(gőzgépek, gyárak, gépsorok stb.) és gazdasági változások hosszú távú forradalmi következményekkel jártak: alapvetően alakították át az európai társadalmakat, a világgazdaságot. Az agrártársadalmak fokozatos átalakulásával megszületettek az ipari társadalmak, kezdetét vette az un. indusztriális korszak.

E korszak kezdetét a „kettős forradalom” korának is szokás nevezni, hiszen a francia forradalom (1789-99) politikai-eszmei, ill. katonai jelentőségével szintén jelentős alakítója volt a korszaknak, nagymértékben hozzájárult az európai politikai (feudális) rendszerek, az európai társadalmak tőkés-polgári átalakulásához.

A gyári munkásság megjelenése számos új jelenséget hozott magával. Az egyre nagyobb tömegeket jelentő új társadalmi réteg rendkívül rossz körülmények között (16-20 óra munka naponta, kevés bér, nők és gyermekek gyári munkán, szociális védelem hiánya) élt. A gyárak felszívták a vidéki munkaerőt, a falusi háziipar szinte teljesen eltűnt. Létrejöttek a nagyipari városok, a munkásnegyedek, az európai országok település-szerkezete a városiasodás (urbanizáció) következtében lassan átalakult. A városlakók aránya a 19. század végére megközelítette, majd meghaladta a vidéki lakosságét.

Hamarosan jelentkeztek az urbanizáció árnyoldalai is. A munkásság nyomora, a környezetszennyezés (füst, szemét majd vegyi-anyagok), az egyre nagyobb túlzsúfoltság, a gyakori járványok (himlő, tífusz, kolera), a rossz közbiztonság (bűnözés, prostitúció) megoldásokat kívánt.

Gyermekmunka a bányában

OWEN, a jótékony gyártulajdonos

Megvette a skóciai New Lanark textilgyárát. Itt a lakosok negyede gyermek volt Glasgow és Edinburgh szegényházaiból, velük korábban jól bántak, bár nem tanulhattak, de a felnőttek szörnyű körülmények közt, bűnben és erkölcsi fertőben éltek.

Owen felújíttatta a házakat, példával és rendre, takarékosságra és tisztaságra próbálta szoktatni az embereket. Üzletei olcsón árultak jó minőségű árukat, a munkaórákért kapott jegyekkel fizettek pénz helyett, a szeszesitalok forgalmát korlátozták. 1816-ban nyitotta az ország első bölcsődéjét, gyáraiban óvoda és iskola volt, a munkaidőt 10 és fél órára korlátozta, egészségügyi ellátást és nyugdíjat adott, tiltotta a gyermekmunkát.

-       Hol dolgozol? -       Walden Moorban, egy New Engline elnevezésű helyen. -       Mi a munkátok? -       Szén elvitele egy embertől. -       Mondd el közelebbről. -       Övek és láncok vannak testünk köré csavarva, és hozzájuk való csöbrök. -       Ilyenformán a csöbrök hozzátok vannak erősítve? -       Vannak horgaink a láncok végén, ezekre a csöbör ráerősíthető, mi pedig ide-oda húzzuk, kétrét hajolva. (A

gyermek megmutatja a mozdulatot.) -       Mikor mentek le a bányába? -       Többnyire fél hatkor megyünk le, vagy fél hat és hat között. -       Mikor jöttök föl? -       Ez nálunk nem egyforma; néha tizenkettőkor, néha előbb: van úgy, hogy hat után, és van úgy, hogy tizennégy

órán át vagyunk lent. -       Mikor esztek? -       Többnyire tíz vagy tizenkettő körül eszünk, nincs időnk hozzá. -       Megálltok a munkában, amikor esztek? -       Igen megállunk egy percre vagy ilyenforma időre, olykor pedig egyszerre dolgozunk és eszünk, ha a kosarak

tele vannak, több időnk van.  

(A gyermekmunkát vizsgáló angol parlamenti bizottság jegyzőkönyvéből)

Egyre kevesebben éltek mezőgazdaságból, a társadalmi differenciálódás (vagyoni különbségek) feszültségekhez vezetett.

A munkásság, helyzetének javítása érdekében kezdetben az ösztönös tiltakozások eszközeivel lépett fel (géprombolások, éhségsztrájkok, utcai barikádharc), később tudatos szerveződéssel (egyletek, szakszervezetek, választójog követelése, pártok létrehozása) próbált nyomást gyakorolni a politikai hatalomra.

A problémák felismerése következtében, azok enyhítése érdekében a városokban megkezdődött a közművek (vízellátás, csatornahálózat, útburkolatok, közvilágítás, közfürdők) kiépítése, a szakszerű hivatali apparátusok felállítása (rendőrség, tűzoltóság, hivatalok).

A tudományos eredmények segítségével a védőoltások bevezetése, a 19. század második felében megjelent a tudatos várostervezés (közterek, sugárutak, parkok, bérlakások).

Európa lakossága 1800 és 1900 között kb. 180 millióról kb. 410 millióra nőtt, pedig jelentős kivándorlás is történt az új államba, az USA-ba. A népesség gyors növekedésének (demográfiai robbanás) okai között a halálozások számának csökkenése (a születések magas száma ugyanakkor változatlan maradt), az egészségügyi (higiénés) viszonyok javulása, a jobb táplálkozási feltételek (egyre ritkább éhínségek), az átlagéletkor lassú emelkedése (tovább maradnak életben az emberek) említhetők.

A nők munkába állásával „kétkeresős” családmodell született meg, ezzel párhuzamosan megindult a női egyenjogúság (emancipáció) kivívásának hosszú folyamata is. A 19. század végére a születések száma is lecsökkent, a népesség növekedése lelassult (a nők is később kötnek házasságot, így kevesebb gyermek születhet meg, ill. a kevesebb vállalt gyermek nagy eséllyel életben maradt). A tudományok szerepének felértékelődésével megváltozott a tudás és a hit viszonya is. Az egyház fokozatosan kiszorult a politika, a társadalom irányításából (szekularizáció), az egyre szélesebb körben kiterjesztett oktatás az állam kezébe került, bevezették a polgári anyakönyvezést, házasságot.

Ipari táj Angliában az ipari forradalom idején

A második ipari forradalom

Az 1850-60-as években a világgazdaság rohamos fejlődésnek indult újra. Általános modernizációra került sor több vezető szektorban. Anglia előnye megszűnt, mert az USA és Németország a későn indulók előnyével elhúzott gazdaságilag. Míg Anglia hosszú évek alatt tökéletesítette a találmányokat, addig az USA és Németország csak adoptálta a legfejlettebb technikát, így előnyre tett szert. Fejlődött Skandinávia, Közép- és Kelet- Európa, de ezek e térségek periférián maradtak. Fejlődésük komplementer volt (követte a centrumot lemaradva). Az itteni fejlődést a centrum tőkéje és igényei határozták meg.

Az autó

1876-ban Nicolaus Otto feltalálta a négyütemű motort, mely jóval csendesebb, takarékosabb és könnyebben indítható volt elődeinél. 1898-tól Henry Ford futószalagon gyártotta az autókat, melynek karburátorát Csonka János fejlesztette ki, a főkonstruktőr Galamb József volt.

Az autó fejlesztésében szintén Németország és az USA jártak az élen. Az utóbbiban 20 év alatt 15 millió kocsit adtak el. Az első autógyárak között volt a Ford, az Opel, a Mercedes és a Bugatti.

A Cugnot-féle gőzautó

Karl Benz „Velo” modellje

Fejlődött a repülés is. 1900-ban Zeppelin feltalálta a kormányozható léghajót, 1903-ban a Wright testvérek pedig a motoros repülőt. Ezután nagy verseny indult a két repülőeszköz között, amiből a gyorsabb és erősebb repülők kerültek ki győztesen.

Rendkívüli gyorsasággal terjedt az elektromosság világszerte. Feraday felismerte az elektromágneses indukciót, Jedlik feltalálta a dinamót, elterjedtek a villamos motorok. A legnagyobb feltaláló Edison volt, aki több, mint 1000 találmányával forradalmasította az elektromosságot. Ő alkotta meg a szénszálas izzót, a fonográfot (mozi elődje).

Az első repülés 1903 dec. 17-én

Kommunikáció, mezőgazdaság

A kommunikáció is tökéletesedett. 1840-ben Morse feltalálta a távírót, 1876-ban Bell a telefont. Puskás Tivadar építette az első telefonközpontot. Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a rádiózás alapját.

A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. Megjelentek a műtrágyák. Elkezdték használni a cséplőgépet és a traktort.