az eurÓpai uniÓ kÖzÖs agrÁrpolitÁja -...

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP)

Common Agricultural Policy

(CAP)

A mezőgazdasági szakpolitika rövid története

1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat ország létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget. Ebben külön foglalkoznak a mezőgazdasággal. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország

1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) • Európai népek közötti szoros együttműködés létrehozása • Vámunió felállítása, a vámok fokozatos megszüntetése • Európát szétválasztó korlátok megszüntetése

• Közös kereskedelempolitika a közösségen kívüli országokkal • Közös cselekvés a gazdaság terén elősegítve versenyképességét • Népek élet- és munkakörülményeinek állandó javítása • Jogharmonizáció megvalósítása


1958: Római Szerződés 39. cikke A mezőgazdaságot érintő célok: • Mezőgazdasági tevékenység növelése • Mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal

biztosítása

• A mezőgazdasági önellátás garantálása • Piacok stabilizálása • Ellátás folyamatos biztosítása • Fogyasztók számára az élelmiszer ellátás biztosítása megfelelő

árszínvonalon


1962: Megszületik a Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) Kezdetben ártámogatási politika Fő célkitűzése: • Az árak stabilitásának garantálása • A mezőgazdasági termelőknek pedig megfelelő

életszínvonalat biztosítása


1962: Megszületik a Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) Az árpolitika három fontos területet szabályozott: • korlátozta az importot, • támogatta az exportot és • szabályozta a termelők jövedelmét.


Három fontos mechanizmus: • Vámokat vetnek ki bizonyos EU-ba importált árukra. Ezeket

olyan szinten tartják, hogy a vámmal növelt ár világpiaci ár az EU-s termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön.

• Egy belső intervenciós árat állapítanak meg. Ha a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron.

• A termelési támogatások rendszere. Történelmi okokból a

különböző termények után különböző összegű támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a megművelt föld területe alapján. Ezen kívül még pótlólagos támogatást adnak a környezeti szempontból előnyös földművelési módokra.


1992: Ray MacSharry mezőgazdasági biztos a piaci támogatásokról a termelők támogatására helyezi a hangsúlyt. Az ártámogatás helyébe a termeléshez kötött közvetlen támogatások lépnek. 2000 A vidékfejlesztés a KAP részévé válik. 2003 Franz Fischler mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos megszünteti a közvetlen támogatások és a termelés közötti kapcsolatot.


2004-2007: 10+2 zömében kelet-európai ország csatlakozásával megkétszereződik a mezőgazdaságból élők száma az EU-ban. 2011-2013: A KAP újabb reformjának célja: • a mezőgazdaság gazdasági és ökológia

versenyképességének növelése, • az innováció előmozdítása, • a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése,

valamint a • foglalkoztatás és a gazdaság növekedésének előmozdítása

a vidéki térségekben.


KAP kiadások 1980-2020

0

10

20

30

40

50

60

70

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

mil

liá

rd €

Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám.

Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés

EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

• A Közös Agrárpolitikát a magas terméshozamot biztosító technológia korszakában vezették be

• Túltermelésre ösztönözte a termelőket

• Nem bizonyult hatékonynak a kisgazdaságok fenntartására

• Nem akadályozta meg a gazdák elvándorlását a mezőgazdaságból

• Leginkább azok a gazdák hagyják el a mezőgazdaságot, akik a legképzettebbek, és vonzó munkalehetőséget találnak az agrárszektoron kívül.

KAP folyamatos reformjának indokai

• A Közös Agrárpolitika a természet- és környezetvédelmet sem segítette elő

• Az európai környezetvédőkről gyakran hangzik el olyan kritika, hogy nem veszik tekintetbe a globális környezetvédelem problémáját, csupán a saját vidéki tájkép megőrzésével vannak elfoglalva

• Nem sikerült komoly eredményeket felmutatni vidékfejlesztési politikával

• Agrártámogatás beleágyazódott a földárba és szinte megfizethetetlen földárak kialakulásához vezetett.

KAP folyamatos reformjának indokai

Jövőbeli kihívások

• 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni a népesség növekedése, illetve a jólét terjedésével megugró húsfogyasztás miatt,

• ugyanakkor ezzel egy időben az éghajlatváltozás okozta problémákat (a biodiverzitás csökkenését, a talaj- és vízminőség romlását) is kezelni kell.

A közös agrárpolitika célkitűzései

Célkitűzések:

1. Segíti a termelőket, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszerrel láthassák el az európai fogyasztókat;

2. Garantálja az élelmiszerbiztonságot (például a nyomonkövethetőség révén);

3. Megóvja a termelőket a túlzott áringadozások és a piaci válságok hatásaitól;

4. Segíti a gazdaságok korszerűsítési beruházásait;

5. Támogatja az életképes, többrétű gazdasági tevékenységet folytató vidéki közösségeket;

6. Munkahelyeket teremt és őriz meg az élelmiszeriparban;

7. Védi a környezetet és gondoskodik az állatok jólétéről.

KAP költségvetés és finanszírozás 2014-2020

• KAP költségvetése 373 milliárd euró/7 év

• Az EU költségvetésének 38 %-a (össz:960 milliárd euró)

• KAP költségvetése pedig 11%-kal kevesebb, mint 2007-2013 időszaké

• Magyarország 12,3 milliárd euró az első és a második pillér kerete

• A vidékfejlesztési keret 490 millió euró

• Magyarország tekintetében ez 1,9 milliárd euró emelkedést jelent

• Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.

KAP támogatások rendszere 2014-2020

Tagállam számára kötelező elemek:

• Alaptámogatás (BPS/SAPS) • Zöld komponens • Fiatal gazdálkodóknak

juttatott támogatás • Nemzeti tartalék

Tagállam által választható önkéntes elemek:

• Termeléshez kötött támogatás

• Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása

Tagállam számára önkéntes, gazdák számára választható elem:

• A kisgazdaságok számára kialakított egyszerű támogatási rendszer

• Zöldítés követelményei alól mentesül

Közvetlen kifizetések új rendszere 2014-2020

Támogatások szintje

Aktív termelő meghatározása

• A 2014-2020 időszaktól csak aktív termelők juthatnak támogatáshoz

• Azon termelők akik nem végeznek tényleges termelői tevékenységet,

• nagy legelőterülettel rendelkező vállalatok (pl repülőterek),

• nem igényelhetnek mezőgazdasági termelői támogatást.

• Kivételek lehetnek a tagállamok döntésétől függően.

KAP Közvetlen támogatások Magyarországon

2014-2020

Zöldítés

• Kötelező a tagállam és a gazdák számára.

• Zöldítésre a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30 % kell, hogy fordítsák.

• Hektáronkénti összege 80 euró.

• Kisgazdaságoknak nem kell teljesíteniük

• Aki nem tartja be szankciókat von maga után

Feltételek:

• A tárgyévben termesztett növények diverzifikálása

• Állandó gyepek fenntartása

• Ökológiai célterületek fenntartása

Terménydiverzifikáció

• Nem vetésváltás!!!

Térbeli diverzifikáció: • 10 ha alatt 1 növény, • 10 ha szántó felett 2 növény (főnövény max. 75 %) • 30 ha szántó felett 3 növény (2 növény max. 95%) termesztésének kötelezettsége.

Mentesülő üzemtípusok: • egy vagy több követelményt automatikusan teljesítők (biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalkozók) • az állandó gyepterületek.

Állandó gyepterületek

• Állandó legelők fenntartása érdekében országos szinten 5%-ban lehetne csökkenteni a gyepek nagyságát a 7 év alatt,

• Könnyebbség a gazdálkodóknak, hogy a követelmény nemzeti szinten teljesíthető, így az egyes termelők esetében ettől el lehet majd térni.

• Ugyanakkor azoknak, akik éltek a csökkentés lehetőségével – indokolt esetben – visszaállítási kötelezettséget is elő lehet írni a határérték betartása végett.

Ökológiai célterületek

• Minden termelőnek, aki 15 hektár fölötti szántón gazdálkodik, a saját területén vagy bizonyos fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5 százalékos arányban önálló ökológiai fókuszterületét.

• A mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása a cél.

• A bevezetés kétlépcsős: 2015-től 5%, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően akár 7%.

Ökológiai célterületek

• Ugaroltatott területek

• Teraszok

• Tájképi elemek

• Védelmi sávok

• Erdőszélek mentén elhelyezkedő támogatható erdősávok

• Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények (ha nem használnak műtrágyát)

• Nitrogénkötő növényekkel beültetett területek (lucerna!!)

Nitrátérzékeny területek védelme

Nitrátszennyezés csökkentés célja:

A mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken

Nitrátérzékeny területek védelme

Követelmények:

1. Nyilvántartás vezetése:

A gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó

2. Műtrágyázás:

A nitrátérzékeny területeken a műtrágya felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel. Ez alapján kell meghatározni a szükséges műtrágya mennyiségét.

3. Talajmintavétel és talajvizgálat elvégzése:

A mintavétel optimális időpontja, a termés betakarítása után, trágyázás és vetés előtt.

Fiatal gazdák támogatása

Fiatal mezőgazdasági termelő, olyan természetes személy:

• aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet

• aki az alaptámogatási rendszer, vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében, a kérelem első benyújtását megelőző évben hozott létre ilyen üzemet és

• aki a kérelem benyújtásának évében 40 évnél nem idősebb.

Fiatal gazdák támogatása

• A mezőgazdasági termelők generációváltását segíti elő.

• Az intézkedés kötelező a tagállamok számára, éves pénzügyi keretük maximum 2% fordíthatják rá.

• Magyarország azonban e támogatási címre az érintettek alacsony száma (9000 fő)

• A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg

• A támogatás legfeljebb 2020-ig, maximum 5 éven keresztül nyújtható, területi felső korlátja 90 hektár, összege pedig mintegy 34 euró/ha.

Termeléshez kötött támogatások

• önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret

• 13%-a (pl. rizs, vetőmag, tej és tejtermékek, juh és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, zöldség, gyümölcs )

• plusz 2% kizárólag fehérjenövények támogatására

• Magyarország célja e keret teljes felhasználása.

A közvetlen támogatások értékei

Egységes területalapú támogatás (SAPS) + zöldítés:

220 €/hektár (140+80 €)

Fiatal gazdák kiegészítő

támogatása: 34 €/hektár

Termeléshez kötött

támogatások: ágazattól/teljesítménytől függő (191 M €/év)

Kisgazdaságok egyszerűsített

egyösszegű támogatása: max. 1250 €/év/termelő

az eurÓpai uniÓ kÖzÖs agrÁrpolitÁja -...

Documents