az európai unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere
DESCRIPTION
Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás. Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/1.jpg)
Az Európai Unió döntéshozatali
mechanizmusa és jogrendszere
![Page 2: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/2.jpg)
A közösségi döntéshozatal és jogalkotás
Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat.
„ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt.
A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.
![Page 3: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/3.jpg)
A Bizottság döntés-előkészítő szerepe
kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog), előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, azt az EP és Tanács elé terjeszti, az EB képviselője a tanácsi és parlamenti üléseken jelen van, így: a módosító javaslatokat megismeri, javaslatát a tanács csak egyhangúan módosíthatja, ha az EB a módosításokkal nem ért egyet, akkor joga van javaslatát visszavonni,
![Page 4: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/4.jpg)
A közösségi döntéshozatal és jogalkotásAz EU döntéshozatali mechanizmusa
Munkacsoportok
COREPER
TANÁCSMiniszterek Tanácsa
Nemzeti Parlamentek
EP(EU + EU
állampolgárok érdekei
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók BizottságaRegionális és helyi érdekek
állásfoglalás
kez
dem
énye
zés
vélemény
közös
döntés
kezd
emén
yezé
s
véle
mén
y
BIZOTTSÁGA közösség érdekei
TAGÁLLAMOKkormányai
Munkacsoportok
COREPER
TANÁCSA tagállamok
nemzeti érdekei
döntés
![Page 5: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/5.jpg)
A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása
Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt.1970. szerepet kap a költségvetés elfogadásában1979. A közvetlen választás = erős legitimáció 1986. Az Egységes Európai Okmány bevezette az :
- együttműködési- hozzájárulási - döntéshozatali eljárást
A Maastrichti Szerződéstől kezdve minden szerződés újabb területekre terjesztette ki a Parlament jogkörét a döntéshozatalba
![Page 6: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/6.jpg)
A közösségi döntéshozatal és jogalkotás1. KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSa legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje
2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁSjelentősége mára csökkent
3. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁSvétójogot jelent az EP számára
4. EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁSaz EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó
a. INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS
b. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS
c. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS
Jogalkotási eljárások
Döntéshozatali eljárások
![Page 7: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/7.jpg)
Konzultációs eljárás (consultation procedure)
EEO-ig egyetlen eljárás, jelentősége csökkent, de még mindig fő eljárás, konzultációs eljárás során a Bizottság kezdeményez, és a Tanács fogadja el a döntést, kötelező kikérni a Parlament véleményét, bár ezt a véleményt nem kötelező figyelembe venni. ugyanakkor a Parlament késlekedhet véleményével, amellyel nyomást gyakorol a többi döntéshozóra,
![Page 8: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/8.jpg)
Együttműködési eljárás (cooperative procedure)
az EEO vezette be, az MSZ erősítette meg,A Bizottság kezdeményezésére a Tanács döntéstervezetet fogad el, amelyet kötelező a EP elé utalni. Az EP max. három hónap alatt megvitatja a tervezetet, és visszaküldi a Bizottságnak,majd a Tanácsnak, Ha az EP véleménye pozitív, a döntés megszületik, ha negatív, akkor a Tanácsban konszenzus, (egyhangú döntés) kell az EP véleményének figyelmen kívül hagyásához.
![Page 9: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/9.jpg)
Hozzájárulási eljárás(assent procedure)
Az 1986-os Egységes Európai Okmány vezette be
a Parlament vétójoggal rendelkezik a Miniszterek Tanácsa által hozott
bizonyos fontos döntések tekintetében, vagyis indok nélkül elutasíthat egy-egy
kérdéskört.Parlament egyetértése szükséges a Tanács
döntése előttA hozzájárulás erős döntési jogkört biztosít
![Page 10: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/10.jpg)
Együttdöntési eljárás (codecision)
A Bizottság javaslatát egyszerre terjeszti a Tanács és a Parlament elé,
amit ezek a testületek párhuzamosan, de egymástól függetlenül vitatnak meg.
Tanács megküldi a Parlamentnek a kérdésre vonatkozó
közös álláspontját, amelyre az módosító javaslatokat tehet.
1. ha a Parlament nem ért egyet a Tanács álláspontjával, a döntés nem
születik meg az adott témában. 2. ha a Parlament nem fűz hozzá semmit,
a döntés automatikusan megszületik.
![Page 11: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/11.jpg)
3. ha a Parlament módosító javaslatokat kíván hozzáfűzni, fel kell állítani egy egyeztető
bizottságot, amelyben egyenlő arányban képviseltetik magukat a
Parlament és a Tanács képviselői.
Ha az egyeztető bizottságban egyetértésrejutnak a felek, döntés csak akkor születik, ha a Parlament és a Tanács külön-külön is
elfogadja a döntéstervezetet.Az együttdöntési eljárás során van a
Parlamentnek a legszélesebb jogosítványa, mivel társ-jogalkotó szerepet kap.
![Page 12: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/12.jpg)
Információs eljárásAz 1957-es Római Szerződés előírja
néhány esetben, hogy a döntéshozatal során a Parlamentet informálni kell,
a döntésbe beleszólási joga azonban nincs.
![Page 13: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/13.jpg)
Költségvetési eljárás
A Parlament a Tanáccsal közösen megosztott hatáskörrel rendelkezik
az Unió költségvetésének elfogadásában. Az Európai Bizottság elkészíti a költségvetés tervezetét, aztán a
Parlament és a Tanács elé terjeszti megvitatásra. A költségvetési eljárás során a
Parlamentnek lehetősége nyílik a Közösség költségvetésén módosítani,
vagy elvetheti azt.Amennyiben a Parlament nem fogadja el
újra kell kezdeni. A Parlament elnöke írja alá.
![Page 14: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/14.jpg)
Egyeztetési eljárásegyik alapszerződés sem említi,
azonban a Tanács kötelezettséget vállalt, hogy néhány esetben a
Parlamenttel egyeztetve hoz döntést.Jogalkotás során
felmerülő vitás kérdések rendezése, kompromisszum létrehozása.
Komitológia„bizottságosdit” jelent,
a Tanács a döntési jogot átruházza a kezdeményezőre, vagyis a Bizottságra,
ha a döntést gyorsan kell meghozni.
![Page 15: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/15.jpg)
Közösségi jog
![Page 16: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/16.jpg)
A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG VISZONYANemzeti jogJogalanyai: természetes és jogi személyekJogforrásai: jogszabályok
Közösségi Jog = egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásaivannakJogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek,Jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok
Nemzetközi jog = az államközi viszonyokat szabályozzaJogalanyai: államok,Jogforrásai: nemzetközi szerződések
![Page 17: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/17.jpg)
ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK
1.Alapító szerződések, azok módosításai és a csatlakozási szerződések
2. Általános, közösségi jogelvek (alapjogok - Karta, jogállami garanciák)
MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
EGYÉB JOGFORRÁSOK
ACQUIS COMMUNAUTAIRE
A közösségi jog forrásai
![Page 18: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/18.jpg)
Alapító szerződések:
ESZAK (2002-ben hatályát veszítette) 1951 EGK (-> EK) 1957 EURATOM 1957 + Európai Uniót létrehozó Szerződés (EUSZ) (Maastrichti
Szerződés) 1992
1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: SZERZŐDÉSEK
A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek csak konszenzussal,minden aláíró államnak ratifikálnia kell,létrehozzák az intézményrendszert és biztosítják a működést
![Page 19: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/19.jpg)
- 1. Csatlakozási Szerződés (1973, DK, UK, IRL)- 2. Csatlakozási Szerződés (1981, GR)- 3. Csatlakozási Szerződés (1986, Spo., Po.- 4. Csatlakozási Szerződés (1995, Finn, Au, Svédo.)- 5. Csatlakozási Szerződés (2004, 10 új ország)
- 6. Csatlakozási szerződés (2007, Ro. Bulg.)
- Egyesítő Szerződés (1965)- Egységes Európai Okmány (1986)- Maastrichti Szerződés (1992)- Amszterdami szerződés (1997)- Nizzai Szerződés (2001)
Kiegészítő, módosító és csatlakozási szerződések
![Page 20: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/20.jpg)
A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK
A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.
Nem kötelezőAjánlások
(recommendation)Vélemények
(opinion)
kötelezőRendelet
(regulation)Irányelv
(directive)Határozat(decision)
fajtái
![Page 21: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/21.jpg)
Rendelet (regulation)
általános hatályú (tagállamokra, EU intézményekre, term. és jogi személyekre kötelező) közösségi jogi norma, egészében, minden részletében és minden tagállamban kötelező (a tagállamok nem tehetnek módosítást, kiegészítést, nem lehet szelektív alk.) közvetlenül alkalmazandó (nem kíván meg tagállami jogalkotást) egy adott kérdés pontos és részletes szabályozása,
![Page 22: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/22.jpg)
Az irányelv (directive) az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak, az eredmény a kötelező, kompromisszum: a közösségi jog kötelezettsége és a tagállami szuverenitás között, nem közvetlenül hatályos, a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani meghatározott határidőn belül (ált. 1-3 év),
![Page 23: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/23.jpg)
A nemzeti jogrendbe illesztés metódusát az egyes tagállamok saját maguk döntik el: új jogszabályt hoznak-e, vagy egy meglévőt módosítanak, milyen nemzeti jogforrást alkalmaznak (törvényt? rendeletet?) Az irányelvek általában a rendeletekhez képest kevésbé részletezettek, céljuk, hogy általános elveket határozzanak meg egy adott terület szabályozására.
![Page 24: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/24.jpg)
A határozat (decision)
meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, teljes egészében kötelezi címzettjeit, a címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi személy is, a határozatok általában adminisztratív jellegűek, egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban alkalmazzák őket (pl. támogatások engedélyezése a közösségi alapokból, bírság kiszabása, dömpingellenes intézkedés, stb.)
![Page 25: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/25.jpg)
ajánlás címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg,nem tekinthető teljesen a közösségi jog elemének,olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a helyzet a közösségi szabályozás kötelező érvényű formáinak alkalmazásáravélemény álláspontot ad, gyakran valakinek a kérésére,
Hatályát tekintve egyik sem kötelező,de a nemzeti bíróságok, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, ha nem is normakéntkell alkalmazniuk, de figyelembe kell venniük.Tartalmukat az EU Bíróság is figyelembe szokta venni.
![Page 26: Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022070414/56814db3550346895dbb0968/html5/thumbnails/26.jpg)
ACQUIS COMMUNAUTAIRE
az EU teljes joganyaga, acquis, magyarul közösségi (jogi) vívmányok, magában foglalja az elsődleges és másodlagos joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve az EU Bíróság gyakorlatát), amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelező-e vagy sem, az acquis összetevői képezik a csatlakozási tárgyalások tematikáját is, a csatlakozási folyamat az acquis átvételéről szól.