Az emberi szervezet különbözı szerveinek a

mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

össze, amelynek részei az

• idegrendszer,

• érzékszervek, és

• a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Szabályozó rendszerek

Az idegrendszer :Az idegrendszer :

�� tartalmazza az tartalmazza az éérzrzéékszervek pkszervek páálylyááitit éés ks köözpontjait, zpontjait,

�� befolybefolyáásolja a solja a hypothalamushypothalamus--hypophysishypophysis tengelyen tengelyen

keresztkeresztüül, a l, a belsbelsıı elvelváálasztlasztáássúú mirigyek mmirigyek mőőkkööddéésséétt,,

�� tartalmazza az tartalmazza az agykagykéérgetrget, ami az idegrendszer, , ami az idegrendszer, éés ezs ezááltal ltal

a szaba szabáályozlyozóó rendszerek legmagasabb szintje, a tudatos rendszerek legmagasabb szintje, a tudatos

gondolkodgondolkodáás szs szíínhelye.nhelye.

Az idegrendszer felelAz idegrendszer felelııs a szervezet gyors vs a szervezet gyors váálaszailaszaiéért, a rt, a

szervezetet szervezetet éérrıı ingerekhez valingerekhez valóó gyors alkalmazkodgyors alkalmazkodáásséért.rt.

IDEGRENDSZERIDEGRENDSZER

�� AkciAkcióós potencis potenciááll

�� KKöözponti idegrendszerzponti idegrendszer

�� KKöörnyrnyééki idegrendszerki idegrendszer

�� AlapegysAlapegyséég: neurong: neuron

�� Reflex Reflex íívv

�� SzinapszisSzinapszis

�� IngerIngerüületvezetletvezetéés, s,

idegrostokidegrostok

�� GerincvelGerincvelıı

Akciós potenciál

Azt a legkisebb energiát, ami egy neuront ingerelni képes, ingerküszöbnek nevezzük.

Az idegrostok annál gyorsabban vezetik az ingerületet, minél

vastagabb az axon körüli hüvely. Vezetési sebességük és

keresztmetszetük alapján az idegrostokat különbözı csoportokba

oszthatjuk.

Típus Funkció Átm. µm Vezetési sebesség m/s

A-α annulospirális afferensmotoneuronok

12-20 70-120

A-β tapintás, nyomás 5-12 30-70

A-γ izomorsó efferens 3-6 15-30

A-δ fájdalom, hı, tapintás 2-5 12-30

B veg.praeganglionáris 3 3-15

C fájdalom, vegetatív postganglionáris

0,3-1,3 0,7-2 ,3

A leggyorsabban vezetı rostok:

• a mozgató idegsejtekben

hasonló gyors ingerületvezetés:

• az izomorsók, nyújtási receptorok afferens rostjaiban.

Viszonylag gyors:

• a bır érzékelés,

• a tapintás,

• a nyomás,

• a fájdalom és hı érzékelés.

A belsı szervek alkalmazkodása lassúbb.

A leglassúbb vezetést (C rostok) részben szintén a vegetatív idegrendszerben,

részben pedig a fájdalom lassú, második hullámú vezetésében látjuk.

Szinapszis

Szinapszisnak nevezzük két sejt azon kapcsolódási területét, ahol az

ingerületátadás végbemegy.

Az egymással kapcsolódó sejtek fajtája szerint megkülönböztetünk :

(1) idegsejt-idegsejt (neuroneuronális),

(2) ideg-izomsejt (neuromuscularis) és

(3) ideg-mirigy (neuroszekretoros) szinapszist.

� a másik neuron sejttestén, azaz

perikaryonján (axo-szamatikus),

� a dendriteken (axo-dendritikus) vagy

� az axonokon (axo-axonos).

A neuronok között a kapcsolódásnál az ingerületet hozó neuron

axonja végzıdhet:

Reflex ív

Az idegrendszer feladatai:

•Érzékelési funkció

•Mozgató feladatok

•Vegetatív mőködések irányítása

•Magasabb rendő agyi tevékenység

ReceptorokÉrzékelési folyamatokat speciális érzıideg-sejtek végzik = receptorok

•Mechano-receptorok

•Kemo-receptorok

•Termo-receptorok

•Foto-receptorok

Motoros egység: a gv-ben található

mozgató idegsejtbıl és az általa

beidegzett izom izomsejtekbıl áll.(Szemmozgásoknál 3-5 izomsejtet, pl. farizom akár több

százat.)

KKöözponti idegrendszerzponti idegrendszer

Perifériás idegrendszer

GerincvelGerincvelıı

Felszálló pályák Leszálló pályák

- Goll-Burdach - piramis

- tractus spinothalamicus - extrapiramidális

- tractus spinocerebellaris (automatikus, jól begyakorolt mozdulatok)

Hátsó kötegi felszálló (Goll- Burdach) pályák

Eredése: Izmok és inak proprioceptoraiból

Afferentáció: ‘A’ alfa rostok

Átkapcsolódás: a nyúltvelıben, innen mint lemniscus medialis halad a

thalamushoz, majd az elsıdleges kérgi érzı központhoz.

Feladatai:

• a hely- és helyzetérzés, a tudatosuló mélyérzés közvetítése,

• a bır felületes tapintás- és nyomásérzékelés,

• a tapintás útján történı tárgyfelismerés.

Tractus spinothalamicus (gerincvelı-thalamus pálya)

Eredése: a bır tapintás, hı, nyomás és fájdalom receptorai.

Afferentáció: A-béta, A-delta és C rostok.

Átkapcsolódás: Szegmentális keresztezıdés után a thalamusban,

majd irány az elsıdleges kérgi érzı központ.

Mőködése: a bır érzékelésének afferentációja.

Tractus spinocerebellaris (gerincvelı-kisagyi pálya)

Receptorok: az izmok receptorai,

Afferentáció: A-alfa rostokon keresztül a gerincvelıbe

Átkapcsolódás: gerincvelıben ezután irány a

kisagy.

Feladata: a kisagy tájékoztatása az izmok

helyzetérıl.

A piramispálya

� Az agykéreg elsıdleges, és nem

elsıdleges mezıibıl indul ki.

� Kevés szinapszisú, gyors vezetéső pálya.

� A gerincvelı mellsı szarvának nagy

mozgató neuronjain végzıdik.

� Mőködése a finom, tanult mozgások,

szabályozása.

Az extrapyramidális rendszer

� Az agykéreg nem elsıdleges mozgató

központjaiból, valamint a kéreg alatti

szürke magvakból indul ki.

� Sok szinapszisú, lassú vezetéső pálya,

a gerincvelı mellsı szarvának nagy

mozgatósejtjein végzıdik.

� Mőködése a durva, ösztönszerő

mozgások szabályozása.

A A myotatikusmyotatikus reflexreflex

GerincvelGerincvelııi reflexeki reflexekA gerincvelA gerincvelıı proprioceptproprioceptíívv reflexeireflexei

�� A A myotatikusmyotatikus reflex (reflex (nynyúújtjtáási si

vagy feszvagy feszííttéési), si), patellapatella reflexreflex

�� Az inverz Az inverz myotatikusmyotatikus reflex reflex

(izom ny(izom nyúújtjtáásra sra –– ttúúlnylnyúújtjtáásra sra

–– ellazul), izomgellazul), izomgöörcsrcsöök k

megszmegszüüntetntetéése, egyszerse, egyszerőő

stretchingstretching gyakorlatok is.gyakorlatok is.

�� IzomnyIzomnyúújtjtáással kivssal kivááltott ltott

flexorflexor reflex reflex (jelent(jelentıısséége ge

csekcsekéély roncsolt agyly roncsolt agyúú

áállatokban vllatokban váálthatlthatóó ki).ki).

A gerincvelA gerincvelıı exteroceptexteroceptíívv reflexeireflexei

�� Azonos oldali Azonos oldali flexorflexor reflex reflex ( ( a ba bıırt rt éérrıı

ingerek hatingerek hatáássáára az azonos oldal vra az azonos oldal véégtagjainak gtagjainak

flexorflexor izmai izmai öösszehsszehúúzzóódnak, aminek hatdnak, aminek hatáássáára ra

a va véégtag eltgtag eltáávolodik az ingerlvolodik az ingerléés helys helyééttııl).l).

�� Keresztezett reflexek (Keresztezett reflexek (a flexia flexióóban levban levıı

vvéégtaggal ellentgtaggal ellentéétes tes éés az azonos oldali ms az azonos oldali máásik sik

vvéégtag gtag extensiextensióóbaba, az , az áátltlóósan elhelyezkedsan elhelyezkedıı

vvéégtag szintgtag szintéén flexin flexióóba kerba kerüül. Jelentl. Jelentıısséégege

nem tnem túúl nagy, voltakl nagy, voltakééppen egy primitppen egy primitíív v

prpróóbbáálkozlkozáás az egyenss az egyensúúly megtartly megtartáássáára, az ra, az

eleseleséés megakads megakadáályozlyozáássáára)ra)

�� ExtenzorExtenzor llöökkéés s ( a( a hajlhajlííttóó-- éés feszs feszííttıı izomzat izomzat

egyidejegyidejőő megfeszmegfeszüülléése. )se. )

Az agytAz agytöörzs felrzs felééppííttéése se éés ms mőőkkööddéésese

NyNyúúltvelltvelııProjekciProjekcióós ps páálylyáák k ááthaladnak rajta.thaladnak rajta.keringkeringéés, ls, léégzgzéés. s. kköözpzp..ReflexkReflexköözpontok: tzpontok: tüüsszentsszentéés, ks, kööhhööggéés, hs, háánynyáás, szemhs, szemhééjzjzáárrááss……

HHííddKKöözzéépagy pagy éés s formatioformatio reticularisreticularis

Az agytAz agytöörzs felrzs felééppííttéése se éés ms mőőkkööddééseseKKöözzéépagy pagy éés s formatioformatio reticularisreticularis

�� 1. Az agyk1. Az agykééreg aktivreg aktiváálláásasa

�� 2. Szerep az izomt2. Szerep az izomtóónus nus éés a testtarts a testtartáás szabs szabáályozlyozáássáábanban

�� 3. Vegetat3. Vegetatíív automatikus v automatikus éés reflex ks reflex köözpontokzpontok

�� Az automatikus kAz automatikus köözpontokzpontok: :

a keringa keringéésszabsszabáályozlyozóó kköözpontok, lzpontok, léégzgzéésszabsszabáályozlyozóó kköözpontok. zpontok.

�� A vegetatA vegetatíív reflexkv reflexköözpontok:zpontok:

1.) A l1.) A lááttóószervvel kapcsolatos kszervvel kapcsolatos köözpontok a kzpontok a köönnyeznnyezéés s éés a s a szemhszemhéélyly zzáárráás, azaz s, azaz

pislogpislogáás reflexei.s reflexei.

2.) A l2.) A léégzgzééssel kapcsolatos vssel kapcsolatos véédekezdekezıı reflexek a treflexek a tüüsszentsszentéés s éés ks kööhhööggéés reflexei.s reflexei.

3.) Az em3.) Az eméésztsztééssel kapcsolatos reflexkssel kapcsolatos reflexköözpontok, amelyek elszpontok, amelyek elsıısorban a normsorban a normáál l

ememéésztsztéést segst segíítik eltik elıı, m, máásodsorban tsodsorban tööltenek be vltenek be véédekezdekezıı funkcifunkcióót (nyelt (nyeléés, s,

nynyáálelvlelváálasztlasztáás, szops, szopáás a csecsems a csecsemııkorban, hkorban, háánynyááss))

A kisagyA kisagy

1. Megtartó izomtónus kialakítása: az álláshoz, járáshoz, üléshez (alkoholos

befolyásoltság alatt a Purkinje sejtek).

2. Erısíti az izomtónust (a felemelt végtag elengedve lezuhan, rongybaba).

3. Az agy mozgató kérgével való kapcsolat valósítja meg a kisagy legfıbb

mőködését, a mozgások összerendezését. Szerepet játszik megindításában

és leállításában.

4. Szerepe lehet bizonyos endokrin, azaz belsı elválasztású mirigy

funkciókban. A

ThalamusThalamus éés s HypothalamusHypothalamus

• A belsı környezet állandósága

• Magatartás szabályozás

• Biológiai óra szabályozás

•Átkapcsoló (relé) funkciók

•Szerepe az agykéreg

aktiválásában.

Szerepe van a testtartás

szabályozásában: a tónusos

fogó reflex és a tónusos

kerülési reflex.

Az agykAz agykééreg lebenyeireg lebenyei

Homlok lebeny mozgató közp.Fali lebeny érzı közp.Halánték lebeny halló közp.Nyakszirti lebeny látó közp.

Az agykAz agykééreg (reg (cortexcortex))

SzSzüürke rke áállomllomáányny

FehFehéér r áállomllomáányny

SzigetszerSzigetszerőő szszüürke magok, rke magok, ganglionokganglionok

•asszociatív•kommisszurális•projekciós

Érzı kéregbeli terület alapján

Magasabb szintő agyi tevékenység

•Gondolkodás•Emlékezés•Asszociáció•Beszéd

Szimpatikus idegrendszer

Paraszimpatikus idegrendszer

A normál alvás két fázisa:

•Lassú hullámok (non-REM)

•Rapid eye movement (REM)

•Non-REM (70-90 perc); 4 alfázisa:•átmeneti lépcsı, általában 1-7 percig tart•felületes alvás•közepesen mély alvás (20 percig utána mély alvásba kerül)•Mély alvás fázisa

REM• a legtöbb álomkép megjelenése• az 50-90 perc között az elalvás után• kezdetben 5-10 percig tart, mely fokozatosan emelkedik az utolsó kb 50 percig• NAGYON FONTOS része az alvásnak!