Az egyenáramú motor

I

I

D

É

I

I

D

É

É

D

állórész „elektromágnes”

forgórész„áramjárta

vezetőhurok”

kommutátor„áramirányváltó”

szénkefe

+

-

I

forgási irány

I

I

D

É

I

I

D

É

É

D

állórész „elektromágnes”

forgórész„áramjárta

vezetőhurok”

kommutátor„áramirányváltó”

szénkefe

+

-

I

Az egyenáramú motor működési elve

I

I

É

I

I

É

É

D +

-

I

D

I

I

É

I

I

É

D

É +

-

I

D

D DA kommutátorszerepe

I

I

D

É

I

I

D

É

-

+ID

É

forgási irány

I

I

D

É

I

I

D

É

+

-IÉ

D

forgási irány

A forgási irány megváltoztatása

II

É

D

II

É

D

+

-

I

É

D

forgási irány

II

D

É

II

D

É

+

-

I

É

D

forgási irány

A forgási irány megváltoztatása

I

I

D

É

I

I

D

É

É

D

+

-

I

I

I

É

D

I

I

É

D

D

É

-

+

I

A forgási irány nem változik

forgási irányforgási irány

12. rész vége

Az egyenáramú motor felépítése: két fő, elektromosan aktív része az álló- és forgórész.

Az állórész a főpólusokból és azok gerjesztőtekercseléseiből áll. A forgórész általában dob alakú, amelyen a tekercselés (vezetőhurok) található.

A forgó dob végén található a kommutátor, amihez a forgórész tekercselése csatlakozik.

A kommutátor külső részéhez rugók nyomják az áramvezető szénkeféket.

Az egyenáramú motor működési elve: az álló- és forgórész mágneses tere egymásra vonzó-taszító hatást fejt ki.

Ennek hatására a forgórész elmozdul.

A folyamatos forgó mozgás biztosításához a forgórészben az áram irányát a megfelelő időpillanatban meg kell változtatni, amit a kommutátor biztosít.

A forgórész elmozdulása addig tartana, amíg az álló- és forgórész mágneses tere egymással párhuzamos helyzetbe kerül.

Ebből a helyzetből a forgórészt a lendülete tovább viszi, miközben a kommutátor rézlemezei a szénkefék alatt felcserélődnek.

Így a forgórész tekercsében az áram iránya megváltozik, ami a forgórész mágneses terének irányváltozását okozza.

Ezért az álló- és forgórész vonzása, taszítása tovább folytatódik, a forgórész pedig azonos irányban tovább mozog.

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható, ha a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát megváltoztatjuk.

A forgási irány azért változik meg, mert az áramjárta vezető körül kialakuló mágneses tér iránya is megváltozik, így az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás ellentétes irányú elmozdulást okoz.

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható úgyis, ha az állórész mágneses terének irányát megváltoztatjuk.

Ez elérhető, ha a gerjesztőtekercsekben folyó áram irányát megváltoztatjuk.

A forgási irány azért változik meg, mert az állórész körül kialakuló mágneses tér irányának megváltozása miatt, az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás, a forgórésznek az ellentétes irányú elmozdulását okozza.

Az egyenáramú motor forgási iránya nem változik meg, ha az állórész mágneses terének irányát és a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát egyszerre változtatjuk meg.