az ajkai brÓdy imre gimnÁzium És alapfokÚ mŰvÉszeti … · 2017-04-07 · - emelt szintű...
TRANSCRIPT
1
"...az a pajzsunk, az a vértünk,
mit itt tanultunk s végigéltünk."
Jobbágy Károly
AZ AJKAI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM
ÉS
ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
Tartalom I. RÉSZ ...................................................................................................................................................... 8
A BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................ 8
ISKOLÁNK NÉVADÓJA ...................................................................................................................... 9
NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 10
I. Praembulum ....................................................................................................................................... 11
I.1. Az iskola rövid bemutatása ......................................................................................................... 11
I.2. Az iskola irányítási struktúrája.................................................................................................... 12
I.3. Az iskola oktatási szerkezete ...................................................................................................... 14
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és
eljárásai .................................................................................................................................................. 16
II. 1. Alapelvek .................................................................................................................................. 16
II.2. Általános érvényű célok és feladatok ........................................................................................ 17
II.3. Részcélok és feladatok ............................................................................................................... 19
II.4. Speciális célok és feladatok ....................................................................................................... 20
II.5. A sikeresség kritériumai ............................................................................................................ 20
II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek ............................................................... 22
II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek ....................................................... 24
III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 32
III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 32
III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................. 34
III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei ..................................................................... 35
IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 37
IV.1. Egészségnevelés az iskolában .................................................................................................. 37
IV. 2. Mi az egészség? ....................................................................................................................... 37
IV.3. Mi az egészségfejlesztés? ......................................................................................................... 38
IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere ................................................... 38
IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei ........................................................................................ 39
3
IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok ............................................................... 40
IV.7. Módszerek ................................................................................................................................ 41
IV.8. Tanórai foglalkozások .............................................................................................................. 42
IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................... 42
IV.10. Kiemelt feladataink ................................................................................................................ 43
IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai................................................................................. 48
IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása ...................................... 48
V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai
............................................................................................................................................................... 52
V.1. A pedagógusok intézményi feladatai ......................................................................................... 52
V.2. A pedagógus munkaköri leírása ................................................................................................ 53
V.3. A pedagógus munkaideje .......................................................................................................... 55
V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................. 55
V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre ...................................................................................... 56
VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........... 57
VI.1. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 57
VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanulókkal való foglalkozás iskolai formái ........................................................................................ 59
VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység ................................ 59
VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje .. 66
VII.1. Jogi biztosítékok ..................................................................................................................... 66
VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat................................................................................................. 66
VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................. 67
VIII.1. Együttműködési formák ........................................................................................................ 67
IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................................... 70
IX.1. A javítóvizsga ........................................................................................................................... 70
IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga ............................................................................ 70
IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja ....................................................................................... 72
4
X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................................. 75
X.1. Az intézménybe való felvétel módja ......................................................................................... 75
X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül .................................................................................... 76
X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből ................................................................................ 76
XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................. 77
XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása ........................................................................................ 77
HELYI TANTERV ............................................................................................................................... 79
I. A TANTERVI HÁLÓ: helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről
szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei szerint készítettük. ................................. 80
--- ........................................................................................................................................................... 81
II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban ............................................................. 84
III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban .................................................. 89
III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása ....................................................... 89
III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja .............................................................. 89
III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi szabályozása
(HÁZIREND szerint) ........................................................................................................................ 91
III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 92
IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás ............................................................. 94
IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai ...................................... 94
IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei ............................................................................ 96
IV.3. Próbaérettségi vizsgák ............................................................................................................ 111
V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása ......................................................................... 111
V.1. Az ismeretek értékelésének a módja ....................................................................................... 111
V.2. Osztályzatok ............................................................................................................................ 111
V.3. A számonkérés formái és arányai ............................................................................................ 111
V.4. A magatartás és szorgalom értékelése ..................................................................................... 114
V.5. A tanuló jutalmazása ............................................................................................................... 116
V.6. A tanuló büntetése ................................................................................................................... 117
5
V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................... 118
VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési elvek és szempontok ...... 123
VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei ................................................................. 123
VI.2. Az órarend elkészítésének, a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének általános
elvei ................................................................................................................................................. 123
VI.3. Helyettesítési szabályzat ........................................................................................................ 124
VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§) ................................................. 125
VII. Feladataink a környezeti nevelés terén ........................................................................................ 126
VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ......................................................... 126
VII.2. Alapelvek, célok ................................................................................................................... 127
VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés ......................................................................................... 128
VII.4. Erőforrások ........................................................................................................................... 129
VII. 5. Kommunikáció ..................................................................................................................... 131
VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos helyzetű tanulók oktatási
sikeressége érdekében ......................................................................................................................... 133
VIII.1. Fogalmi bevezetés ............................................................................................................... 133
VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége ........................................................................................... 134
VIII. 3. A program célja .................................................................................................................. 134
VIII.4. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 135
VIII.5. Fejlesztési feladataink ......................................................................................................... 138
VIII.6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................. 141
IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................... 142
IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények ................................................... 142
IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás öntevékeny
használata ........................................................................................................................................ 142
IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok ................................ 143
IX.4. Tanulmányi kirándulások ....................................................................................................... 143
IX.5. Vakációs kínálatok ................................................................................................................. 144
6
X. Az iskola helyi tanterve tantárgyanként a tantervi hálóval összhangban ....................................... 145
II. RÉSZ ................................................................................................................................................. 146
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (ZENEISKOLA) ............................................................................... 146
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................. 146
I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a zeneiskolában ................ 147
I.1. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 147
I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek ............................................................................ 148
II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései ................................................................................... 149
II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja ....................................................... 149
II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei .............................................................................................. 150
II.3. A Zeneiskola alapvető céljai .................................................................................................... 150
II.4. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 152
II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába ............................................................. 152
III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA .............................................................................................................. 154
III.1. Képzési idő tanszakonként ..................................................................................................... 154
III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve ........................................................................................... 157
III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai ........................................................................................ 158
III.4. Tanulói jogviszony ................................................................................................................. 159
III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában ........................................................... 160
IV. A beszámoltatás és számonkérés formái ...................................................................................... 161
IV.1. Beszámoltatási formák ........................................................................................................... 161
IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái ................................................................. 162
IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése................................................................................ 163
IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése ................................................................................. 163
IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten ................................................. 163
V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei .............................................................. 164
VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................... 164
7
VI.1.Tehetséggondozás ................................................................................................................... 164
VI.2. Hangversenyek, nyári táborok................................................................................................ 165
VI.3. Könyvtárhasználat .................................................................................................................. 165
VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere ....................................................................... 165
9
ISKOLÁNK NÉVADÓJA:
Bródy Imre
1891-1944(45)
Az emberi nagyság, a kutatói zsenialitás, a gyakorlati megvalósítás tehetsége tette teljessé
Bródy Imre viszonylag rövid életét. Neve összefonódott a haladást jelképező fénnyel, a
hosszabb élettartamú kriptontöltésű izzó feltalálójaként.
Eötvös Loránd tanítványa, középiskolai, majd egyetemi tanár, kutatófizikus Göttingenben
Max Born professzor munkatársaként, később pedig újra Magyarországon dolgozik az
Egyesült Izzó laboratóriumában.
1930-ra kidolgozza és szabadalmaztatja a nemesgázzal töltött izzólámpát, majd megoldja a
kriptongáz közvetlenül levegőből történő veszély nélküli, gazdaságos előállításának
problémáját.
A világ első kriptongyára a mai Ajka területén Alsócsingerben épült fel 1937-ben. A
levegőből előállított kriptonnal töltött izzók hatalmas sikert arattak szerte a világban.
Az 1944-ben felerősödő faji üldöztetésnek esett áldozatul, amikor családját önként követve
koncentrációs táborba került.
Nevét hűen őrzi a tudományos élet, valamint legmélyebb tisztelettel iskolánk,
az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
11
I. Praembulum
Az intézmény neve: Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú
Művészeti Iskola
Székhelye: 8400 Ajka, Bródy Imre utca 4.
Telephelye: 8400 Ajka, Városliget 1. (Zeneiskola)
Telefonszáma: 88/ 508-240
Telefon/Fax száma: 88/508-241
Igazgatója: Mihályfi László
Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Intézményi azonosító: 170003
Az iskola működtetője: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal (Városi
Intézmények Működtető Szervezete)
Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Alapítás ideje: 1953
1962 (Zeneiskola)
I.1. Az iskola rövid bemutatása
Az ajkai Bródy Imre Gimnázium 1953. szeptember 1. óta áll a középfokú oktatás
szolgálatában, az 1961/62-es tanév óta jelenlegi épületében. A gimnázium mellett az iskola
falai között történetének jelentős részében szakközépiskolai oktatás is folyt. 2007. július 1-
jétől iskolánk keretén belül működik az ajkai zeneiskola, külön telephelyen.
12
Az intézmény célja, hogy a szülők, a tanulók és a környezet igényeinek mindjobban
megfelelni kívánó, összetett oktatási szerkezetű középiskolaként működjön, amely érettségire
készíti fel gimnáziumi keretek között 6, 5 illetve 4 évfolyamon a tanulókat, megteremtve
ezzel a középfokú és a felsőfokú szakmai továbbképzés lehetőségét. A tantestület igényes
szakmai munkája, a kiemelkedő tárgyi feltételekkel rendelkező oktatási környezet a
középiskolát az elmúlt években megbízható, stabil értékeket közvetítő, mértékadó tudást
kialakító intézménnyé tették elsősorban Ajkán, illetve szűkebb-tágabb környezetében. Annak
érdekében, hogy az iskolát elhagyó tanulók mindinkább megfeleljenek az Európához
csatlakozott társadalom elvárásainak, kiemelt fontosságúnak tartjuk a szilárd erkölcsi,
szellemi értékrendszer kialakításán túl a nyelvoktatást és az információs technológiák
alkalmazásának megismertetését. A megfelelő kommunikációs készség megszerzésén kívül
mindezzel elsődleges célunk az, hogy tanulóinkat olyan tudás birtokába juttassuk, melyek
megteremtik már itt a középiskolában, de még inkább felnőtt életükben annak a lehetőségét,
hogy elérhessék a mindenkori legmodernebb információkat az általuk kiválasztott
szakterületen, s ezáltal boldoguljanak pályájukon.
I.2. Az iskola irányítási struktúrája
Az iskola irányítási struktúrája
Igazgató
Igazgatóhelyettes
1.
Igazgatóhelyettes
2.
Technikai
apparátus
tevékenységét
irányító
gazdasági
dolgozó
(VIMSZ alkalmazásában
)
H
um
án m
un
kakö
zöss
égek
R
eál m
un
kakö
zöss
égek
Angol nyelvi
Magyar-
történelem
Osztályfő-
nöki
Matematika-
fizika
Természet-
tudományi
Informatika
Technikai
dolgozók (VIMSZ
alkalmazásában)
Sporttevékenység
Könyvtár
Német
nyelvi
Igazgatóhelyettes
3.
Tanszakvezetők
Pedagógusok
Iskolatitkár
1.
Iskolatitkár
2.
13
Döntést hozó testületek:
Magasabb vezetők
Igazgató tanács
A kibővített igazgató tanács tagjai – az igazgató tanács tagjain kívül – a munkaközösség-
vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke és a diákönkormányzatot segítő tanár.
Igazgató
Igazgatóhelyettes
3.
Igazgatóhelyettes
1. Igazgatóhelyettes
2.
Igazgató
Igazgatóhelyettes 2. Igazgatóhelyettes 3. Igazgatóhelyettes 1.
Közalkalmazotti
tanács elnöke
14
Társadalmi vezetői tanács
Az intézmény vezető tanácsai konzultatív testületek: véleményező és javaslattevő joggal
rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt
szükségesnek látja.
I.3. Az iskola oktatási szerkezete
I.3.1. Nappali tagozat
érettségi
12. évf.
11. évf.
10. évf.
9. évf.
8. évf.
7. évf.
6 évf. gimn. 4 évf. gimn.
kilépési lehetőség
érettségi
13. évf.
12. évf.
11. évf.
10. évf.
9. évf.
5 évf. gimn.
kilépési lehetőség
A fent vázolt oktatási szerkezet keretein belül, nappali tagozaton a következő típusú
osztályok indítása tartozik az intézmény profiljába:
- 6 évfolyamos gimnáziumi képzés
- 5 évfolyamos gimnáziumi képzés (kimenő jelleggel):
DÖK-öt segítő tanár Közalkalmazotti
tanács elnöke
Igazgató
15
- nyelvi előkészítő (angol) + haladó angol nyelvi képzés
- nyelvi előkészítő (német) + haladó német nemzetiségi képzés
- 4 évfolyamos gimnáziumi képzés:
- emelt szintű nyelvi (angol, német) képzés
- emelt szintű angol-informatika képzés
- emelt óraszámú matematika-informatika képzés
- emelt óraszámú humán tagozatos képzés
- természettudományi tehetséggondozó képzés
- általános gimnáziumi képzés
- műszaki felsőoktatásra felkészítő specializáció
I.3.2. Felnőttoktatás
I.3.2.1. A képzés formája: 2 vagy 3 éves levelező vagy esti tagozat
Érettségire felkészítő képzés.
16
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,
céljai, feladatai, eszközei és eljárásai
Az oktatási és nevelési célok meghatározása előtt e szempontból is szükség van rövid
helyzetelemzésre.
Iskolánk egy kisváros egyik középiskolája. Beiskolázási körzete meglehetősen szűk. Mind
Ajka, mind a környező megyei városok jól ellátottak középiskolákkal, középfokú
intézményekkel. A középiskoláknak előírt átlag osztálylétszám viszonylag magas. Iskolánk
olyan képzési struktúrát alakított ki, amely kínálatával egyszerre biztosít lehetőséget a
különböző képességű, irányultságú, igényű és célú tanulók számára. Ugyanakkor szem előtt
kell tartanunk azt is, hogy ezen életkorban még ne jelentsen végleges, megmásíthatatlan
döntést az iskolatípus megválasztása.
Természetesen a fent leírtakkal együtt azt is szeretnénk, ha a képzési struktúránkon belül a
legjobb válogatási lehetőséggel rendelkeznénk a hasonló helyzetű középiskolák között.
II. 1. Alapelvek
Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai
elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív vagy negatív irányban befolyásolja munkánk
eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai
alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítására, érvényesítésére törekszünk:
Az egyenrangúság elve, a tanuló emberként való tisztelete.
A hátrányos megkülönböztetés lehetőség szerinti teljes kizárása az iskolai élet minden
területéről. Az esélyegyenlőség elvét érvényesítjük mind a tanulók, mind a
foglalkoztatottak körében.
A tanulók és az intézményi dolgozók személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.
A pedagógusi vezető szerep megvalósulásának a fontossága.
Az életkori és egyéni sajátosságok mellett a közösség igen erőteljes hatásának a
figyelembe vétele. A közösségek biztosítanak ugyanis terepet – a pedagógus vezető-,
17
irányító-, kezdeményező tevékenysége mellett – a tanulók önállóságának,
öntevékenységének, az önkormányzó képesség kibontakoztatásának.
A tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve.
A bizalom meglétének fontossága.
A nevelés ellentmondásossága még erőteljesebben irányítja figyelmünket a
következetesség elvének megvalósítása mellett az empátia fontosságára.
Hiszünk abban, hogy minden tanuló a saját szintjéhez képest akar és tud is fejlődni.
Az eredményes oktató-nevelő munka alapvető feltétele a jó munkafegyelem mellett az
alkotó, nyílt, demokratikus iskolai légkör megléte.
II.2. Általános érvényű célok és feladatok
II.2.1. Intézményünk alapvető nevelési-oktatási célja a XXI.sz.-ban is az érettségire és a
továbbtanulásra való sikeres felkészítés. A követelmények ismeretében törekszünk arra, hogy
a négy-, öt- ill. hat évfolyamot elvégző tanulóink lehetőleg valamennyien érettségit
szerezzenek és minden tanulónk igyekezzen valamilyen szakképesítéshez jutni. A végzősök
60%-a kerüljön be felsőfokú oktatási intézménybe, s jusson ezzel oklevélhez vagy
diplomához. Azon fáradozunk, hogy ezen tanulók közül mind többen és egyre sikeresebben
vegyenek részt különböző tantárgyi versenyeken, bizonyítva ezzel a felkészülés egy-egy
fázisában is az eredményességet.
II.2.2. Az említett célok elérése érdekében a diákok értelmi képességeinek fejlesztését, a
racionális, értő gondolkodásra való nevelését tűztük ki magunk elé alapfeladatként.
Természetesen a hatékony, önálló tanulás technikájának megismertetésével kell kezdenünk,
majd a megfelelő érdeklődés kialakításával kell folytatnunk e tevékenységünket. A jövőben
az eddigieknél is hangsúlyosabban kell odafigyelnünk arra, hogy a túlzott mennyiségi
szemlélet ne menjen a minőség rovására! A felsorolt célok eléréséhez szükséges optimális
tananyagmennyiség mindenkori kijelölése a munkaközösségek feladata, felelőssége.
II.2.3. A jövőben is különös figyelemmel kezeljük a tanulók önálló, problémamegoldó
gondolkodásra való nevelését, a korszerű vitakészség elsajátíttatását. Az átgondolatlan
magolás helyett minden tantárgy oktatása során különös hangsúlyt kapnak a "miértek?" és a
"hogyanok?". Tanáraink mindegyike azon fáradozzon, hogy az általa oktatott tárgy
logikájának megfelelő gondolkodásmódot sikerüljön a diákokban kifejlesztenie. Cél, hogy
18
például a földrajz órán a földrajz, a matematika órán a matematika "nyelvén" gondolkodjanak
diákjaink!
II.2.4. Célunk a tanulók matematikai-logikai kompetenciájának, gondolkodásának a
fejlesztése, hogy képesek legyenek matematikai ismereteiket - képleteket, modelleket,
struktúrákat, grafikonokat, táblázatokat - a mindennapokban alkalmazni.
II.2.5. Valamennyi kollégánk törekszik arra, hogy a tanulókban minél korábban és minél
tartósabban - lehetőleg egész életre szólóan - kifejlődjön az önművelés igénye, ismerjék fel és
fogadják el az élethosszig tartó tanulás jelentőségét.
II.2.6. Korunkban mind az anyanyelven, mind az idegen nyelven történő kommunikációs
készség megfelelő szintű elsajátítása alapkövetelmény. Ennek érdekében valamennyi képzési
formánk keretén belül nagy súlyt helyezünk a magyar nyelv és két idegen nyelv oktatására.
II.2.7. Alapkövetelmény a tanulók anyanyelvi kommunikációs készségének, azaz
beszédkészségének, beszédkultúrájának fejlesztése, valamint a megfelelő szintű szövegértés
elsajátíttatása.
II.2.8. Ezek mellett - a kor igényeinek megfelelően - a különböző kommunikációs technikák
oktatását, a digitális kompetencia kialakítását is kiemelten fontosnak tarjuk.
II.2.9. Egyre jobban elanyagiasodó, az évezredes erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyó
világunkban jelentős teret szentelünk az egyetemes erkölcsi értékek - becsület, tisztesség,
hűség stb. - átadására is, miközben felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy bárhol
helyezkedjenek el az életben, szüleik, barátaik, kollégáik tisztelete és megbecsülése
elsődleges. Természetesen nem feledkezünk el az egészséges önbecsülés, a
kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák kialakításáról sem.
II.2.10. Hangsúlyoznunk kell a jövőben is, hogy a hazafiság nem frázis, hanem igenis érték,
ha nem torkollik szélsőséges nacionalista szemlélet kifejlődésébe. A magyar nép 1100 éves
története során vívott szabadságharcai, forradalmi eredményei a XXI.sz.-ban is példaként
állíthatók a fiatalság elé. Célunk, hogy szociális érzékenységgel rendelkező, tudatos
állampolgárként szervezzék felnőtt életüket.
19
II.2.11. A XXI. század követelményei szellemében valamennyi képzési formánkban oktatjuk
a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Alapvető cél a helyes
környezeti szemlélet, természettudományi kompetencia kialakítása és annak megértetése a
tanulókkal, hogy az egyén is aktív részese kell legyen a lokális ill. globális problémák
megoldásának. Korunk világméretű problémáin keresztül értetjük meg a diákokkal az ez
irányú szemléletváltás mind sürgetőbben jelentkező szükségességét. Bízunk abban, hogy a
fiatalok nevelésén keresztül a jövő nemzedékekre is pozitív hatást gyakorolhatunk.
II.2.12. Valamennyi tantárgy, de különösen a művészeti tárgyak oktatása közben nagy súlyt
helyezünk a tanulók esztétikai nevelésére. Célunk, hogy munkájukban, öltözködésükben,
mindennapos tevékenységük során maximális igényességre törekedjenek, középiskolai
tanulmányaik során fejlődjön esztétikai-művészeti tudatosságuk és kifejezőkészségük.
II.2.13. Megismertetjük a tanulókat az egészséges életvitel kritériumaival, hangsúlyozva a
rendszeres sportolás szükségességét. Meggyőződésünk, hogy csak a mindennapos testedzés
biztosíthatja azt a fizikai hátteret, mely az eredményes szellemi tevékenység végzéséhez
szükséges. E téren nagyobb feladatunk az igények kialakítása, mint kielégítése.
E sokrétű célok elérését iskolánk képzési profiljának széles skálája alapozza meg.
II.3. Részcélok és feladatok
II.3.1. Arra törekszünk, hogy az emelt szintű nyelvi képzés során minden tanuló minimum
egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványt szerezzen, vagy a középfokú nyelvvizsgával
egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyen. A többi tanulócsoport tanulóit is
motiváljuk a középfokú nyelvtudást igazoló bizonyítvány megszerzésére.
II.3.3. A továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók szakmai képzésbe való bekapcsolása és
szakirányú közép- vagy felsőfokú képesítés megszerzésére való ösztönzése is fontos
feladatunk.
20
II.4. Speciális célok és feladatok
II.4.1. Alapvető feladatunk valamennyi középiskolai osztályunkba felvett tanuló tanulási
technikájának javítása, az iskolaváltás okozta nehézségek leküzdése, a hatékony beilleszkedés
elősegítése, az illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges
hátrányok megszüntetése.
II.4.2. Már a középiskolai tanulmányok megkezdése után rövidesen, a későbbiekben pedig
meghatározott időközönként felmérjük a követelményeket csak nehezen teljesíteni tudók
számát. A tanulók igényei alapján külön korrepetálás keretében gondoskodunk mielőbbi
felzárkóztatásukról.
II.4.3. Szorgalmazzuk a tanulók közéleti szereplésre való felkészítését, a kulturált közéleti
szereplés normáinak elsajátítását, melyek irányadóak lehetnek egész életükben
II.4.4. Megfelelő érdeklődés esetén a 11-12. évfolyamon megszervezzük az Utazás és
turizmus és a Gazdasági alapismeretek fakultatív tárgy oktatását.
II.4.5. A tanulók szociális helyzetének a javítására és eredményességének támogatására a
különféle pályázatokon való részvételt szorgalmazzuk.
II.5. A sikeresség kritériumai
II.5.1. Az alapvető célok esetében
II.5.1.1. Iskolánk tanulóinak tanulmányi átlaga minden félévben legalább 3,8 legyen.
II.5.1.2. Lehetőleg minden - a középiskolai tanulmányait befejező - tanulónk sikeres érettségi
vizsgát tegyen.
21
II.5.1.3. Az érettségizett tanulók mindegyike szerezzen szakképesítést, főiskolára, egyetemre
a végzősök legalább 60 %-a nyerjen felvételt.
II.5.1.4. A tanulók valamennyi iskolai megnyilvánulásánál törekszünk a mechanikus tanulás
kiküszöbölésére, s helyette az ok-okozati összefüggések megláttatására helyezzük a
hangsúlyt.
II.5.1.5. Az önművelés igényének kialakulását a kutató, a problémáknak mindig utánanéző, a
könyvtárat rendszeresen látogató, a meglevő információs csatornákat értve használó tanulók
számán keresztül mérhetjük le.
II.5.1.6. A számítógép és egyéb információs technikák elsajátítását a mindennapi tanórai
tevékenység során mérhetjük.
II.5.1.7. Az alapvető erkölcsi normák személyiségbe való beépülését a tanulók felnőttekkel és
társaikkal szembeni magatartásán, hozzáállásán át kontrollálhatjuk.
II.5.1.8. A helyes környezetvédelmi szemlélet kialakulását szintén a diákok mindennapos
megnyilatkozásain ill. ilyen irányú tevékenységek végzésén keresztül (pl. szárazelem-gyűjtés,
anyagtakarékos szemlélet, a rendelkezésre álló termékek közötti tudatos válogatás stb.)
ellenőrizhetjük.
II.5.1.9. Az esztétikai nevelés hatékonyságát az iskolai tevékenységek közben folyamatosan
nyomon követhetjük. Tanítványaink öltözködése, ízlésvilága, szépérzéke a 4, 5 ill. 6 év
folyamán szinte az iskolai élet majd minden területén - pl. osztálydekoráció - figyelemmel
kísérendő, s szükség esetén azonnal korrigálandó.
II.5.1.10. Az egészséges életszemléletre nevelést egyrészt a mindennapos testedzés meglétén
vagy hiányán keresztül, a helyes táplálkozási és higiénés szokások, a felelős párkapcsolatok
kialakulását pedig a tanulók viselkedése, a velük való beszélgetések alapján ítélhetjük meg.
Törekszünk arra, hogy tanulóink ismerjék meg az egészség értékét és tegyenek meg mindent
annak megtartása, erősítése és fejlesztése érdekében.
22
II.5.2. A részcélok esetében
II.5.2.1. Az idegen nyelvek megfelelő szintű elsajátítását a sikeres C-típusú nyelvvizsgák
illetve emelt szintű érettségi vizsgák számán keresztül kontrollálhatjuk. Célunk, hogy az
érettségizett tanulóink legalább 50 %-a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szerezzen.
II.5.2.2. A megfelelő szintű számítástechnikai-informatikai tudást úgy kontrollálhatjuk, hogy
hány tanuló szerez ECDL vizsgát, emelt illetve középszintű érettségit informatikából. Célunk,
hogy az érettségizett tanulóink legalább 30 %-a ECDL-bizonyítványt szerezzen.
II.5.2.3. Az egyetemen, főiskolán továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók lehető
legnagyobb százaléka kapcsolódjon be szakmai képzésbe. Ennek érdekében felzárkóztató
foglalkozást szervezünk - ha szükséges - az érettségi tárgyakból és a számukra nehézséget
okozó tananyagból.
II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek
II.6.1. Tantestületünk nemcsak tudomásul veszi, hanem tudja is, hogy minden tanuló
szuverén „egyéniség”, tulajdonságait, ismereteinek, gondolkodásának, neveltségének szintjét
illetően éppen úgy, mint külső megjelenése vonatkozásában. Ebből kiindulva azt is tudjuk,
hogy pedagógiai munkánk során nem támaszkodhatunk „receptekre”, mivel minden
pedagógus más, és különbözőek a pedagógiai szituációk és körülmények is.
II.6.2. Minden pedagógusnak feladata, hogy mind elméleti, mind gyakorlati felkészüléssel és
felkészültséggel megtalálja azokat a módszereket, amelyek egyéniségének legjobban
megfelelnek ahhoz, hogy pedagógiai munkája minél eredményesebb legyen, úrrá tudjon lenni
a legváratlanabb pedagógiai szituációkon is. Ez az, ami a pedagógus munkát egyszerre teszi
nehézzé és széppé.
II.6.3. Tanári munkánk mindennapi mechanizmusát, kereteit a központi és helyi szabályzatok
határozzák meg. Ezen túlmenően minden iskolai dolgozónak a maga helyén egyéniségének
megfelelően kell a célok és feladatok minél színvonalasabb megoldása érdekében azonos és
pozitív irányban dolgozni azért, hogy egymás munkáját kellő eredményességgel erősítsük. Az
együttműködésünk szintje döntően határozza meg tantestületünk egységét, mely lényegesen
befolyásolja munkánk hatékonyságát.
23
II.6.4. Mivel a pedagógiai problémák legtöbb esetben akkor és ott oldhatók meg a
legeredményesebben, amikor és ahol keletkeztek, azt tartjuk a legcélravezetőbb eljárásnak, ha
a problémát a vele elsőként találkozó pedagógus oldja meg. A pedagógus tekintélye ugyanis
csak így alakulhat ki, így tartható meg, illetve így növelhető. Ha a probléma olyan jellegű,
hogy további beavatkozást (osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató, szülő) követel meg,
akkor ez a szükséges mértékben történjen meg a vele kapcsolatos adminisztráció elvégzésével
együtt.
II.6.5. Iskolai munkánk, életünk állandó velejárója a nevelési tevékenység. Sajnos,
törvényszerű a negatív szélsőséges esetek előfordulása is. Ezekben az esetekben is higgadtan,
tudatosan, a szituáció megoldásának leghatékonyabb módját választva kell eljárnunk.
Pedagógiai, szakmai felkészültségünk próbakövei ezek az esetek. Jó és eredményes
megoldásukra joggal lehetünk büszkék.
II.6.6. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolában is megtanulják a
gyerekek a kollektív gondolkodás módját. A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt
tesz, amit akar. A demokráciához az önfegyelem és az önkorlátozás mellett a
felelősségvállalás is szükséges.
II.6.7. Az iskola mutassa meg, hogy sokféle vélemény létezik. Véleményét mindenkinek joga
van képviselni. A tanár olyan toleráns magatartásra neveljen, amely tudomásul veszi a másik
ember másféle gondolkodását is.
II.6.8. A módszerek megválasztásánál fontos szempontok lehetnek pl. a következők:
Habitus, egyéni stílus, az osztály, a csoport, a tanuló milyensége, nevelési célok, motivációs
tényezők (biztatás, dicséret, szankciók stb.) várható hatékonysága, központi tantárgyi
követelmények, szülők elvárásai, szociális és kulturális háttér, munkaközösségben kialakult
pedagógiai elvek, értékrend, az iskola légköréből a tanulókkal szembeni bánásmód szokásos
gyakorlatából fakadó eljárások, kötöttségek.
II.6.9. A tanulókkal való együttműködés hatékonyságát növelik a tanórán kívüli közösségi
alkalmak. Ilyenek: színházlátogatás, kirándulások, osztályrendezvények, tanórán kívüli
projektek, nyelvi csereprogramok, színjátszás, filmklub, zenei rendezvények, beszélgetések,
vetélkedők stb.
24
II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek
Kompetenciafejlesztő oktatás
Intézményünkben 2006. szeptemberében a HEFOP 3.1.3-as pályázati program keretében
kompetenciafejlesztő oktatási projekt indult 3 szakterületen:
Olvasás és szövegértés
Matematika
Idegen nyelvek (angol és német) oktatása
A rohamosan bővülő, információrobbanással járó tudományos eredmények összessége
megkívánja az ismeretszerzés módjának a megváltoztatását az iskolában és az iskolán kívüli
élethosszig tartó tanulási folyamatban. Ehhez olyan előrelépésre kényszerülnek az oktatás
szereplői, melynek során gazdagítják meglévő módszertani ismereteiket, új tanulási
technikákat, hatékonyabb módszereket ismernek meg és alkalmaznak. A kompetenciaalapú
oktatás olyan módszerekkel, eljárásokkal gazdagította tanáraink pedagógiai kultúráját,
amelyek bevezetése, általánossá tétele hatékonyabbá, könnyebbé teszi a diákra szabott
megismerési folyamatot. Pedagógiai programunkat ezek közül a következőkkel egészítjük ki:
II.7.1. Kooperatív tanulás
A kooperatív tanulás egy együttműködésen alapuló tanulásszervezés, amelynek a célja a
társas és a kognitív képességek fejlesztése. A kooperatív pedagógia a hangsúlyt a tanulói
együttműködésre helyezi. Így a kooperatív tanulás során a tanulók együtt dolgoznak közös
céljuk elérése érdekében. A tanulók között pozitív kölcsönös függés alakul ki, ugyanis akkor
és csak akkor érhetik el a céljukat, ha a kiscsoport minden tagja eléri célját. A kooperatív
kiscsoport-mozgalom célja nem az, hogy kiszorítsa a versenyszerű és az individuális tanulást
az iskolákból, hanem az, hogy a tanárnak választási lehetőséget nyújtson, hogy a céloknak és
a körülményeknek megfelelő tevékenységstruktúrát alakíthasson ki.
A következő négy alapvető feltétel szükséges hozzá:
Pozitív kölcsönös függés. A tanulóknak érezniük kell, hogy „egy hajóban eveznek”. Ezt el
lehet érni a közös cél kialakításával, a munka megosztásával, az anyagi vagy információforrás
megosztásával és a közös jutalom kilátásba helyezésével.
Közös cselekvés. A verbális interakciók, a közös cselekvés alakíthatják ki a tanulók között a
pozitív kölcsönös függés érzetét.
25
Egyéni felelősség az anyag elsajátításáért. Minden csoporttag felelős a saját eredményéért. A
tanulási szituáció célja, hogy maximalizálja minden egyes tanuló teljesítményét. Időről időre
fel kell mérni, hogy ki hol tart, éppen azért, hogy a tanulók segíthessenek egymásnak.
Az interperszonális és kiscsoport-képességek megfelelő szintű használata. Az együttműködés
képességét – mint minden más képességet – gyakorlással fejleszteni kell: a tanulók számára
megfelelő tevékenységeket kell biztosítani, melyek során fokozatosan egyre jobban képesek
lesznek együttműködni egymással, és motiválni kell őket arra, hogy használják is az így
elsajátított képességüket. Lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy elemezzék az
együttműködés során elkövetett hibákat, hogy egyre hatékonyabbá váljék a
munkakapcsolatuk.
Leggyakoribb módszerei:
a probléma alapú tanulás
a vitamódszer
a dráma módszer
a projektmódszer
A gyakorlatban a tanórán a kooperatív tanuláshoz csoportokat kell létrehozni, pl. ugyanaz a
négy fő dolgozik együtt tartósan. Fontos az erős, pozitív összetartástudat, az együttműködési
készség és szándék, ugyanakkor a csoportok versengenek és együttműködnek egymással. A
csoportalakítás módszerei: szimpátia, közös érdeklődési kör, sorsolás alapján vagy a tanár
jelöli ki (pl. kép-puzzle, úti cél, interest-pie alapján). Fontos a csoportban fejleszteni a
csoportidentitást (pl. név, logo vagy induló készítése), ki kell alakítani a szerepeket (pl.
témafelelős, időfigyelő, jegyző, feladatmester, eszközfelelős, csendkapitány stb.). A terem
berendezésekor ügyelni kell arra, hogy lehetővé tegye a csoporton belüli és a csoportok
közötti kapcsolatokat. Ki kell alakítani a csoportok működésének szabályait. A kooperatív
tanulás legfontosabb alapelvei:
építő egymásrautaltság
egyéni felelősség
egyenlő részvétel
párhuzamos interakciók
A munka megszervezése során alkalmazható tanulásszervezési technikák:
- Mesteri módszerek: ellenőrzés párban, kerekasztal, kérdezősdi, villámkártya
- A gondolkodás fejlesztése: sorbarendezés, szóháló, mind-map, spider web, puzzle
26
- Az információ megosztása: szóforgó, jegyzet, beszámoló, interjú, sajtókonferencia, poszter,
prezentáció
- A kommunikáció-fejlesztés: szavazás, konszenzus, érvelés, véleményvonal
A kooperatív oktatási módszer előnyei:
- A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban
haladóknak is a munkában való részvételre.
- A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen
háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását.
- A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez.
- A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az
alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak.
- A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben,
hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a
figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség,
tolerancia.
- A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási
kedv és sikerélmény, valamint az eredményesség biztosítására.
- A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a
tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is.
II.7.2. Tanulói differenciálás heterogén csoportban
A differenciálás az egyéni különbségek figyelembe vétele, a tanulók aktuális fejlettségéhez és
az egyéni stílusához való alkalmazkodás. A differenciálás célja, hogy hatékonyabban
tanítsunk, segítséget nyújtsunk a tanulóknak a tanulásban, pozitívabbá tegyük a tanulók
iskolához fűződő viszonyát.
A csoportmunka legfontosabb eleme, hogy a gyerekek egymást tanítva saját maguk és társaik
tudását egyszerre fejlesztik. A módszer működésének előfeltétele a heterogén csoportok
létrehozása. Ez történhet sorsolással is, de jobb, ha előre kialakítjuk a csoportokat úgy, hogy
képességek szerint heterogének legyenek. A csoport ideális létszáma négy: egy jó, egy gyenge
és két közepes képességű diákból áll. Így a csoporton belül a feladatok kiosztásakor a jobb
képességű gyerek nehezebb feladatot kap, a gyengébb könnyebbet. Néha nehéz rávenni az
27
ügyesebbeket, hogy segítsenek társukon, de ha olyan jutalmazási formát választunk, amely
erre ösztönzi őket, akkor hamar rájönnek, hogy a csoport érdekében is érdemes dolgozni. A
gyengébbek gyakran jobban megértik társuk magyarázatát, mint a tanárét, mert korban,
nyelvhasználatban is közelebb állnak egymáshoz, ezen kívül a csoportmunka során a fizikai
értelemben vett távolság is kisebb közöttük. Ennek következtében fokozottabban figyelnek
egymásra. Így a szerényebb képességű gyerek is könnyebben megbirkózik a nehezebb
feladatokkal is.
A módszer másik előnye az, hogy a diákok nem csak a saját, de a társaik hibáiból is tanulnak,
így a gyakrabban előforduló, úgynevezett „típushibák”-at is eredményesebben küszöbölik ki.
A differenciált tudásszervezés szintjei:
1. Érdeklődés szerinti csoportbontás: a homogén csoport azonos feladatot kap, alkalmankénti
kooperáció lehetséges, ez a differenciálás felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmazható.
2. Tartalmi differenciálás: képesség szerint homogén csoportokat kell létrehozni, a csoport
tagjai egyénre szabott feladatokat végezhetnek, de alkalmankénti kooperáció lehetséges
közöttük.
3. Szervezeti tanulócsoportos bontás: homogén vagy heterogén team-ek a csoporton belül
azonos feladatot kapnak, de eltérő képességű csoporttagok esetén további tartalmi
differenciálás is lehetséges.
4. Tanulási követelmények differenciálása: ez a módszer a tanulásban akadályozott, vagy
részképesség zavaros gyermekek integrációjára alkalmas.
A differenciálás megvalósításának feltételei:
A differenciálás folyamatba építése előtt készítsünk szintfelmérést, listázzuk ki a fejlesztendő
területeket, jelöljük ki a fejlesztési szinteket! Tervezhetünk évfolyamokra, vagy csoportokra.
Ezután készítsük el a differenciált feladatokat. Fontos, hogy a tanuló fejlődését nyomon
28
kövessük, ehhez szükséges az elsajátított tananyag és a képességek rendszeres mérése és
értékelése.
II.7.3. Drámapedagógiai módszerek
A drámapedagógia a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott
dramatikus eljárások összessége.
A szakemberek egy része pedagógiaként, ezen belül is reformpedagógiai irányzatként
határozza meg, másutt módszerként, művészetpedagógiai módszer együttesként szerepel.
Valamennyi meghatározás megegyezik abban, hogy középpontjában a cselekvésen, ezen belül
is a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll. A dráma pedig olyan csoportos
tevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe
a világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal
találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert.
A drámapedagógia a tanítást, nevelést szolgáló módszer, használhatjuk készségfejlesztésre
(beszédkészség, érzékelésfejlesztés), önismereti és csoportfejlesztő célokra és új tananyag
elsajátítására, illetve a tudás mélyítésére. A tanítási drámában egy témát próbálnak minél
alaposabban feltárni dramatikus eszközökkel, szerepek felvételével. A drámatanár különböző
játékok, munkaformák sorát alakítja ki, a drámát előre megtervezi, teret adva az egyéni
megoldásoknak is. Természetesen mindig figyelembe kell venni a tanítási-nevelési célt, a
gyerekek életkorát, érdeklődését, a csoport összeszokottságát és drámajátékos tapasztalatát,
valamint a rendelkezésre álló időt és teret.
A drámán belül számtalan munkaforma lehetséges. Pl. tanári irányítás mellett végzett
gyakorlatok (egyszemélyes munka), páros munka, játékok, gyűlés, élőképek, szimuláció,
mozgássorok a tanár irányításával, írásos munka, rajzolás, mímes játékok. Az egyes módok
között természetesen vannak átfedések. Egy foglalkozáson belül, a csoport munkájának
„olvasatától” függően számos módot alkalmazhatunk. De ha az a célunk, hogy képessé tegyük
a gyerekeket arra, hogy egy gondolat mélyére hatoljanak, akkor azokat a módokat fogjuk
választani, amelyek növekvő elvárásokat támasztanak velük szemben. Fontos, hogy a munka
átlátható, követhető legyen, különben zavarossá válik a résztvevők számára. E foglalkozások
számára ideális csoportlétszám a tizenkét-tizenhat fő.
29
A dráma nem mindig zajos, kaotikus, és nincs szándékában teret adni a gyerek „szabad
önkifejezésének”. Úgy kell inkább tekinteni, mint egy eszközt, amely strukturált keretet
teremt az értelmezésre, visszajelzésre, értékelésre és a gondolatgazdag, aktív, feltáró munkára.
A drámához bármely korosztálynál lehet kiindulópont egy irodalmi mű, egy vers. A
bevonódás, átélés mozgósítja az érzelmeket, fantáziát, s ezáltal pozitív változásokat idéz elő a
viselkedésben, gondolkodásban, kellemes emlékként raktározódik el.
II.7.4. A tanulók megismerésének hatékony technikái
A pedagógiai folyamatban szinte minden átfogóbb tevékenység keretei között jelentős
szerepet játszik a tanulók megismerése, a tanulók fejlődésének, fejlettségének, előzetes
tudásának és intelligenciájának, kommunikációs kompetenciájának felmérése, feltérképezése.
A gyermek- és kompetenciaközpontú pedagógiák hatékony működéséhez feltétlenül
szükséges a diákok alapos és szakszerű, a nevelési-oktatási folyamat segítésére irányuló
megismerése. A távlati cél az, hogy a tanulók differenciált, a képességeknek, kulturális
háttérnek, az ambícióknak, a készségeknek megfelelő fejlesztése szakmailag megalapozott, a
pszichológia és a pedagógia tudományainak legmodernebb módszereit alkalmazó megismerő
folyamatokra épülhessen, hogy a diákok tudása ténylegesen belső, személyes konstrukcióként
valósulhasson meg, egy kiteljesedő individuum önálló alkotásaként.
A tanulók szakszerűbb, árnyaltabb, a személyiség sokféle összetevőjére kiterjedő
megismerése alapvető feltétele a hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő, az
esélyegyenlőtlenségeket lényegesen tompító képzésének, nevelésének. A diagnosztizáló
technikák a kiemelkedő képességű diákok hatékonyabb és személyiségközpontú fejlesztését is
lehetővé teszik
Az alkalmazható módszerek, technikák:
A megfigyelés módszere
Az interjú módszere
Dokumentumelemzés
A kérdőív
30
A hatékony tanuló-megismerés területei:
A bio-, pszicho-, és szociális fejlődés;
A személyiség kognitív funkcióinak megismerése;
Nyelvi képességek, kommunikáció;
A tanulói értékek, attitűdök, érzelmek, motivációk megismerésének lehetőségei.
II.7.5. Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazása a pedagógiai munka
hatékonyabbá tétele érdekében
Multimédiás rendszereken általában a számítógépet és az azzal vezérelt digitális technikát
értjük. A multimédiás rendszerek oktatásban történő elterjedésének az oka, hogy az oktatási
tapasztalatok szerint több médium egyidejű használatával igen kedvező oktatási eredmények
érhetők el. Különböző kísérletek bizonyítják, hogy az információk 80%-át nem felejtjük el
abban az estben, ha látjuk, halljuk is az információkat és ezzel kapcsolatos tevékenységeket is
végzünk (interaktivitás).
Szorgalmazzuk az IKT eszközök rendszeres tanórai alkalmazását, a különböző tantárgyi
szoftverek, digitális tananyagok, elektronikusan hozzáférhető információk használatát.
II.7.6. Projektmunka, epochális oktatás
A projektmunka alapelvei közül az első az építő egymásrautaltság, ami nagyon hasznos,
mivel a közös cél minél sikeresebb megvalósulásáért dolgozó diákok egymást segítik, tanítják
és ösztönzik. A második elv az egyéni felelősség elve. Az egyéni felelősség növeli az egyéni
részvételt, optimálisan a jutalom is csak úgy nyerhető el, ha mindenki részt vesz a munkában.
Természetesen jelentős különbségek lehetnek a tanulók között ezen a téren, de a
projektmunka alkalmazása, s ez elv előtérbe helyezése révén segíthetjük ezen eltérés
kiegyenlítődését. A harmadik elv, az egyidejű interakció, nagyon fontos a kooperativitást
fejlesztő projektekben. A feladatmegoldás során ennek kell kialakulnia a csoporton belül és a
csoportok között egyaránt, ami megfelelő szervezés mellett a tanulási lehetőségek egész
tárházát hordozza.
31
Összegzésképpen elmondható, hogy a projektmódszerrel egy olyan tanulási egység
teljesíthető, melynek központjában egy komplex téma, probléma áll. Tudatos tervezést és
szervezést igényel, a résztvevők tapasztalataira, képességeire épít és együttműködéssel, közös
cselekvéssel valósul meg. A téma feldolgozása során teret kapnak az egyéni képességek, de
ezen képességek egymásra épülve, egymást kiegészítve egy magasabb szintű közös célt
hoznak létre, miközben számos új dolog megtanulására nyílik lehetőség.
II.7.7. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés
Az oktatáspolitikai szakértők felismerték, hogy a multikulturális oktatási koncepció
bevezetése nemcsak az egész világon jellemző globalizáció miatt elodázhatatlan, hanem mert
így csökkenthetők a kisebbségben lévő családok hátrányai és a többség idegenkedése velük
szemben, s közben hosszú távon az integrálódást segíti. Ennek révén az oktatás fontos
kohéziós erővé válik, elkerülve, hogy maga is kirekesztő tényező legyen.
A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező
társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket. További jellemzője az
inkluzivitás, azaz befogadás, amely mindenki, így a többségi középosztálybeli diákok számára
is hasznos lehet. Alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik, az esélyegyenlőség, az
egyenlő oktatáshoz való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma minden egyes állampolgár
számára szintén fontos elv.
Banks (2003) a multikulturális nevelés öt dimenzióját különbözteti meg. Az első a tartalmi
integráció, mely szerint a különböző kisebbségekről, etnikai csoportokról, rasszokról milyen
tudáselemek kerüljenek a tananyagba, azok hogyan integrálódjanak egy már meglevő tantervi
anyaghoz. A második a tudáskonstrukciók dimenziója azt fogalmazza meg, hogy a rassz, az
etnikai csoport, a családi háttér, az egyén osztályhelyzete miként befolyásolják a tudásalkotás
folyamatát. A harmadik az előítéletek csökkentése. E megközelítés célja a demokratikusabb
értékek és viszonyulás kifejlesztése minden tanulóban, mely területen sokat köszönhetünk a
kooperatív technikák fejlődésének. Az esélyegyenlőség pedagógiája azt jelenti, ha a
pedagógus azért használ különböző célzott technikákat, módszereket az iskolai osztályban,
mert ezzel a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai
eredményességét szeretné növelni. Az ötödik az iskola kultúrája és szervezete. A
multikulturális nevelés e területe az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti,
beleértve az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az
adminisztratív személyzet elvárásait, a tanítás stílusát és stratégiáit, a tesztelés, vizsgáztatás
módját, tankönyvválasztást, használatot az oktatási folyamatban.
32
III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
III.1.1. Általános (a nevelő-oktató munka egészére jellemző) törekvések
III.1.1.1. A tanulók értelmi nevelése
Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény és képesség
kialakítása és fejlesztése. A sokszempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a
személyes észlelés fejlesztésének a fontossága.
III.1.1.2. A tanulók erkölcsi nevelése
Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé
alakítása.
III. 1.1.3. A tanulók emocionális nevelése
A környezet (materiális és szociális) egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív irányú
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
III.1.1.4. A tanulók akarati nevelése
Az identitásélmény (autonóm világkép és önismeret) kialakítása, illetve a mind jobb
önismeret következtében az önépítés iránti igény felébresztése, fejlesztése. Kitartás,
céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában.
III.1.1.5. A tanulók környezeti nevelése
Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az ember a környezetével egységes rendszert alkot, és
a rendszert alkotó elemek működésük során folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással.
A tanulók felelősségének felélesztése az élet, a természet és az eljövendő generációk - az
utódok – iránt.
33
III.1.1.6. A tanulók testi nevelése
A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A testi és szellemi
egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény
kialakítása, fejlesztése.
III.1.2. Particionális (a nevelő-oktató munka részterületein érvényesülő) törekvések
III.1.2.1. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése
Az identitástudat részeként a nemzeti identitástudat, hazaszeretet mibenlétének a felismerése,
erősítése. A szülőhely és haza iránti elkötelezettség kialakítása, a tradíciók ápolása és
megbecsülése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése. Érdeklődés és igény
kialakítása a közélet problémáinak a megismerésére és e problémák megoldásában való
részvételre.
III.1.2.2. A tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése
A toleráns magatartásforma kialakítása, fejlesztése. A döntések demokratikus formáinak
erősítése. A kulturált probléma-megfogalmazás, kiegyensúlyozott értékelés fejlesztése. Az
együttműködési készség erősítése, a közös munka szabályainak elsajátítása. A megfelelő
konfliktuskezelés gyakorlása.
III.1.2.3. Az elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése
A másság tolerálása, elfogadása. Az érzékszervi fogyatékos tanulók beilleszkedésének a
segítése, a tanulóközösség pozitív hozzáállásának a kialakítása.
III.1.2.4. A személyes biztonság megteremtésének a készsége
A veszélyhelyzetek felismerése, a pozitív és negatív környezeti hatások
megkülönböztetésének a képessége. A döntéseik következményeinek kiszámítása. A negatív
hatások elutasításának a képessége, a konfliktusok megfelelő kezelése.
34
III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok
III.2.1. Osztályközösségek fejlesztése
III.2.1.1. Normakövető magatartás kialakítása
rendszeres iskolalátogatás
rendszeres iskolai munkavégzés
rendes magaviselet
megfelelő együttműködési készség
megfelelő tanulmányi eredmény
III.2.1.2. Az osztály közösségjegyeinek kialakítása, fejlesztése
az élményadás képessége, a közös élmények intenzitása
közös történettudat, belső válságmegoldó képesség
saját utalásrendszer, saját nyelv és szimbólumrendszer
jellegzetes, közös értékrend, értéktoleráns magatartás
közösségtudat, bizalom a közösség meglétében
tagolt, mozgásban lévő belső társadalom, kapcsolatrendszer
bizalom (intimitás és félelemmentesség)
kooperációs készség
konfliktusmegoldó képesség
érdeklődés és nyitottság
III.2.1.3. Iskolaközösségek fejlesztése
a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése
a közösségért érzett felelősség
szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége
35
a tradíciók tisztelete
egészséges büszkeség, öntudat az adott közösséghez tartozással kapcsolatban
a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete
III.2.1.4. A társadalmi közösséghez való tartozás tudatának fejlesztése
az egyén és a társadalmi közösség viszonyának helyes értelmezése
közéleti érdeklődés és tenni akarás
az egyéni felelőssége a közösségben
III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei
III.3.1. Egyéni foglalkozás keretein belül
felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon
egyéni problémák megbeszélése
III.3.2. Osztályközösségen belül
viták, megbeszélések meghatározott témákról (osztályfőnöki órák témakörei)
filmek megtekintése, megbeszélése
aktuális konfliktusok, események megbeszélése
szituációs játékok
kérdőívek
közös programok, csoportkohézió megteremtése (közös osztálydíszítés, kirándulások,
elsősavató, klubdélutánok, megemlékezések)
III.3.3. Az iskolaközösség keretei között
közösségformálás rendezvényekkel (szakkörök, klubok, vetélkedők, elsősavató,
diszkó stb.)
iskolai ünnepségek, ünnepélyek, megemlékezések és emléknapok
36
a névadóra való emlékezés köré szerveződő események
az eredményekre való figyelemfelhívás, a kiemelkedő teljesítmények megfelelő
keretek között való elismerése, megörökítése
az iskoláról szóló kiadványok kiadása
III.3.4. Az iskolaközösség keretein túl
részvétel városi, megyei, országos mozgalmakban, megemlékezésekben
nemzetközi kapcsolatépítés – külföldi iskolákkal való együttműködés (testvérvárosi
kapcsolatok, Európai Uniós oktatási projectek lehetőségeinek a felhasználása).
37
IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok [E feladatokat a 20/2012 EMMI rendelet X. fejezete (128-133§) szabályozza.]
IV.1. Egészségnevelés az iskolában
A 20/2012. EMMI rendelet 128. §-a (1-2. pont) szerint „A teljes körű egészségfejlesztés célja,
hogy a nevelési- oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes
testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási
intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben.” Ez
tehát olyan folyamat, amely pozitívan befolyásolja a pedagógusok tevékenységét, a
pedagógiai programot és szervezeti működést, és a gyermek valamint a szülő szemléletének
befolyásolásával kedvezően alakítja a tanuló egészségi állapotát.
A tartalmi körök meghatározásánál (az idézet EMMI rendelet 128.§-ának 3. pontja szerint) a
következő feladatokra kell kiemelt figyelmet fordítani:
az egészséges táplálkozás
a mindennapos testnevelés, testmozgás
a testi-lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának a megelőzése
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás
személyi higiéné
IV. 2. Mi az egészség?
Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is
definiálható: az egyszerűbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális
felfogások is. Másképp gondolkodtak a filozófusok és másképpen az egészségügyben
dolgozók, de a különböző kultúrákban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla.
38
Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és
az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza a egészség dinamikus és pozitív
természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak „az élethez szükséges erőforrásnak”
tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is Az egészség „ A teljes testi és lelki, valamint
szociális jó közérzet állapota.”
IV.3. Mi az egészségfejlesztés?
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát
magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az
egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.
A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amel képessé teszi az
embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó
társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának
erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a
társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy
azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen.
IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere
A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi
hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az
életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az
iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Létezik egy
nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől
függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai
mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége
egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó
kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének
kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.
39
IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az
iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az
alábbiak:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás és a tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
a rizikóvállalás és határai
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
az egészséges táplálkozás témái
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
a testi higiénia
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
40
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény
szervezettségével. Csak néhány példa:
Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről?
Tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a
részképesség zavarokról?
Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, más iskolai
dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelő munkában?
Megfelel–e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e
asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás?
Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése?
Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására?
Ügyelnek-e arra, hogyaz ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak
változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében?
IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok
Szülők, család (A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett
munkában. A szülők a megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel tudják
támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan
szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.)
Szülői munkaközösség (A szülői munkaközösség hidat jelent az oktatási intézmények
és a tanulók szülei között. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők
lehetőségükhöz mérten minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.)
Iskolaorvos, háziorvos, védőnő (Fő feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata,
amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követésén kívül a
41
krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerését. Közreműködnek
közegészségügyi-járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozás- egészségügyi,
balesetvédelmi feladatok ellátásában és a tanulók elsősegélyben való részesítésében.
Felkérésre közreműködnek egészségügyi szakértői feladatokban.)
Iskolapszichológus (A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. Kívánatos
bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.)
Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők (Gyermekvédelmi
munkában tudnak segítséget nyújtani.)
Az ANTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más
egészségügyi intézmények, szervezetek (Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben
a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.)
Rendvédelmi szervek (A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a
bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi,
gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával
tudnak segítséget nyújtani az iskolának.)
IV.7. Módszerek
Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít
az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját
ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok),
amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek:
Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott
előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára,
egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel
rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos,
védőnő, stb.
42
Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a
tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket.
Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is
vonjuk be ezekbe.
Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként
jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.
Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület is részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben:
olyan cselekvési, tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve, amelyek révén a tanulók testi-
lelki-szellemi egészsége kiteljesedhet, az egészség és környezettudatos életvitel iránt
elkötelezett fiatalok nevelése megerősödhet. A terület magában foglalja a családi életre való
felkészülést, érintve a tudatos párválasztás, gyermekvállalás, gyermeknevelés témáját, a
család életének és tevékenységének szervezését, a családon belüli mindennapi teendők
ellátását, a konfliktuskezelést, illetve megelőzést. A tanulók testi-lelki egészségét és ezt
támogató életvitelét a mindennapokban hasznos ismeretek, tevékenységek körének
bővítésével, a balesetmentes közlekedési ismeretek megalapozásával, a betegségek
megelőzéséhez kapcsolódó tartalmak elsajátításával, a családi és közösségi kapcsolatainak
tudatosításával,valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alakíthatjuk ki.
IV.8. Tanórai foglalkozások
Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv
tervezése során külön figyelmet fordítunk. Az ide kapcsolható témák megjelennek az egyes
tantárgyak tematikájában.
IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások
Délutáni szabadidős foglalkozások
Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők,
43
Versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.
Egészségnap
Az iskola egészét átfogó, előre tervezett programok. komoly szervezést, felkészülést
igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül.
Hétvégi iskolai programok
Sportrendezvények, kulturális programok.
Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
Minden felsorolt foglalkozás lehetőséget biztosít kiemelt témáink érintésére.
A középiskolás diákoknak érettségi bizonyítványuk megszerzéséhez 50 óra közösségi
szolgálat elvégzését kell igazolniuk. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi,
szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet és természetvédelmi,
katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős
emberekkel közös sport és szabadidős területen folytathatnak tevékenységet, ami szintén
lehetőséget biztosíthat az egészségnevelésükre.
A közösségi szolgálat szabályait külön szabályzat tartalmazza.
IV.10. Kiemelt feladataink
IV.10.1. Az egészséges táplálkozás
Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások
viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra
keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megválasztására,
hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék
lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása
során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon
mindenképpen szükség van-e változtatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok
szerepe.
44
A tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismertünk- e olyan táplálkozási
szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A
tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-,
gyümölcscukor-mentestáplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. (például a vallási okok).
Számos egyéb oka is lehet az eltérő táplálkozási szokásoknak, így betegség
(lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek,
továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozási szokásokat
IV.10.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás
Mindennapos testmozgással, fizikai aktivitással több jelentős népbetegség kockázatának
hatékony csökkentése valósulhat meg. Szív- és érrendszeri betegségek kockázatának
csökkentése. A kövérség megelőzése. A mozgás védelem a gerinc porckopásos betegségei
ellen. A rendszeres mozgás a lelki egészség védelme is. A pszichoszomatikus betegségek
(lelki eredetű testi betegségek) kialakulása ellen is védelmet jelent a kellő és örömteli
testmozgás (stressz-oldó hatás, önértékelés és testtudat javítása) Vizsgáljuk meg a gyerekeket,
hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben
lehet részük, hogy elérhető – e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt valamikor az
osztálykirándulást megelőző időszakban megbeszélni vagy közvetlenül utána, amikor lehet
utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, a közös
élményekre. Így, ebben az összefüggésekben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú
egészségforrásnak. Nagyon fontosnak tartjuk a rekreációs és élethosszig tartó testmozgások
megismertetését, megtanítását.
IV.10.3. A testi-lelki egészség fejlesztése:
Mi befolyásolja a jóllétemet? A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy
miként tudják felismerni a jólétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb
helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem.
Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet
előidézése során. Szerep és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek
sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére,
leírására.
45
Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási”
formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok +
filmek). Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban.
Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat e témán belül.
„Mielőtt” című videó-film. (Az ajkai rendőrség által készített film.) Példák csoportosítása,
például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Feltétlenül szükséges annak a
kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? Az emberiség ősidők
óta használ olyan szereket, melyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott
tudatállapotot idézzenek elő.
Ezek a hagyományosan és elsősorban fájdalomcsillapításra használt szerek
(ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek
sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha bemutatjuk,
hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott
tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az
egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi
aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az
alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az
alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a
világ országaiban általában tiltottak, de ismertünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta
egyes szerek (marijuana) forgalmát.
Tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az
egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a
párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban
állnak – e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen
következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a
diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor
bátoríthatjuk őket a mérlegelésre.
Lelki egészségvédelem. Vagyis: a lelkileg egészséges személyiség kialakítására való
igyekezet, erőfeszítés, mely magába foglalja:
a politikai cselekvés
46
a jogalkotás
a szociális gondoskodás
a nevelés - oktatás
a közművelődés
a megelőzés és gyógyítás működési területeit
IV.10.4. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
Elhanyagolás: A gyermek szándékosság vagy hanyagság miatt számára elkerülhető
szenvedéseket kénytelen elviselni és/vagy tartós hiányt szenved azon általánosan elfogadott
tényezőkben, melyek fizikai, intellektuális és érzelmi fejlődéséhez feltétlenül szükségesek.
Abúzus: Sérülés, fájdalom okozása gyermeknek, illetve ha valaki a gyermek sérelmére
elkövetett cselekményről tud, és nem akadályozza meg, nem jelenti.
Az iskolai prevenciós programok a családok megerősítését, az „elég jó szülőkké válás”
segítését, a problémás esetek korai felismerését, a negatív és egészségre káros megbirkózási
stratégiák idejében történő megszüntetését szolgálják.
„ Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre.
És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra”
IV.10.5. Balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás
A balesetek megelőzésének legfontosabb eszközei: jogi szabályozás és annak betartatása,
biztonságos termékek tervezése, előállítása, forgalmazása, biztonságos környezet kialakítása,
a családok látogatása, oktatás, készségfejlesztés, közösségre építő komplex baleset-
megelőzés.
Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert
szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét,
egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó
47
helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra
rászorulókat.
Az elsősegélynyújtás általános szabályai:
Nyugalom megőrzése, határozott fellépés, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget
Segélykérés (hívjunk orvost vagy mentőt)
Gyorsan cselekedjünk, a sérültet óvjuk a további veszélytől
Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet és a friss levegőt
Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk
Nyugtassuk a sérültet
Elsősegélynyújtást követően jutassuk a sérültet orvoshoz.
IV.10.6. Személyi higiéné
Személyi higiéné: az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes
egészségügyi szokások összessége. Testünk és környezetünk tisztasága befolyásolja
egészségünket.
A mindennapi személyi higiéné, a testápolás legfontosabb higiénés területei:
Bőrápolás
Hajápolás
Száj és szájüregápolás
Ajakápolás
Kéz és lábápolás
Szem és szemkörnyék ápolása
Fül és orrápolás
Nemi szervek ápolása
Az iskola nem csak oktató, hanem nevelő intézmény is. A diákok más-más családokból
jönnek, különböző értékrendet hoznak otthonról. Optimális esetben az iskola nevelői munkája
kiegészíti a családi nevelést. A személyi higiéné szokásrendszerré formálása nehéz nevelési
48
feladat. Kialakítása, megkövetelése csakis következetes nevelés eredménye lehet. Egy
önmagával szemben igényes gyermek tud csak vigyázni környezetére.
IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai
IV.11.1. Az iskolaorvos és a védőnők az iskola-egészségügyi szolgálat keretein belül
tevékenykednek az iskolában.
IV.11.2. Feladataik a következők:
A védőnők a tanév elején elkészítik a tanévre vonatkozó éves munkatervet, melyet az
iskola igazgatójának adnak át.
A tanév elején az iskolaorvossal testnevelési csoport-besorolási vizsgálatokat
szerveznek és végeznek.
A védőnők heti egy alkalommal az iskolában a diákok számára fogadóórát tartanak,
mely az óraközi szünetekben négyszemközti beszélgetésre is alkalmat ad.
Szervezik és végrehajtják a szűrővizsgálatokat az iskolaorvossal együtt. A
szűrővizsgálatok az ifjúság-egészségügyi rendelőben történnek.
A szűrővizsgálatokról minden korosztálynak megfelelő, írásbeli tájékoztatást adnak.
A vizsgálatok eredményéről, azok befejezése után, tájékoztatót adnak az iskola
vezetésének, testnevelő tanárainak.
AZ ÁNTSZ által előírt kötelező és kampányoltások szervezésében és lebonyolításában
részt vesznek, tájékoztatják a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat a védőoltások
jellegéről szükségességéről, lebonyolításának módjáról.
Indokolt esetben személyi higiénés vizsgálatokat végeznek az iskolában.
IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása
IV.12.1.Képzési tematika
IV.12.1.1. Elméleti témák
Jogszabályi háttér
49
Mikor hívjunk mentőt?
Belgyógyászati jellegű rosszullétek
Légúti idegentest
Eszméletlenség
Mérgezések
Áramütés
Égés, fagyás, csípés
Sebek, vérzések
Törés, ficam, rándulás
Egyéb sérülések
Kötözések
Újraélesztés
IV.12.1.2. Gyakorlati témák
Eszmélet vizsgálata, eszméletlenség eldöntése
Újraélesztés szükségességének eldöntése
Stabil oldalfekvés
Alapszintű újraélesztés gyakorlása
IV.12.2. Elsősegélynyújtás a kerettantervben
A NAT az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelményeket a következő tantárgyak
keretében tartalmazza:
IV.12.2.1. Biológia 7-8. évfolyam
Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség
Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás
mozgássérülések esetén.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek
kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az
elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.
IV.12.2.2. Biológia 11-12. évfolyam
Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű
gyakorlottság elérése.
50
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás
alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb
szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani
jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és
ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az
alapvető újraélesztési protokoll.
Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és
rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).
Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések
fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések
típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek.
Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések
esetén.
IV. 12. 2.3.Technika, életvitel és gyakorlat
Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem.
IV.12.3. A tanórai kereteken túl az elsősegélynyújtás témakörébe tartozó újraélesztést tanórán
kívüli, tanfolyami keretek között kívánjuk megoldani. Lehetőségeink függvényében a
következő alternatívák megvalósítást tervezzük:
Alapszintű újraélesztő tanfolyam
4 órában, 1 oktatóval
Tematika:
- Elméleti áttekintés
- Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete
- Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata
- Defibrillálás elmélete
- Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata
- Stabil oldalfektetés gyakorlata
51
Alapszintű újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam
8 órában, 2 oktatóval
Tematika:
- Elméleti áttekintés
- Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete
- Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata
- Defibrillálás elmélete
- Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata
- Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása
- Stabil oldalfektetés gyakorlata
- Gyakoribb sürgősségi kórképek és ellátásuk
- Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözések, fektetések stb.)
Haladó újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam
8 órában, 2 oktatóval
Tematika:
- Elméleti áttekintés, helyszíni teendők
- Alapszintű újraélesztés és defibrillálás elméletének ismétlése
- Alapszintű újraélesztés és defibrillálás gyakorlatának ismétlése
- Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása
- Páciens pozícionálási ismeretek és fogások elmélete
- Páciens pozícionálási ismeretek és fogások gyakorlata
- Sürgősségi kórképek ellátása
- Kötözési ismeretek elmélete
- Kötözési ismeretek gyakorlata
- Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözési, fektetési gyakorlatok)
- Írásbeli vizsga
52
V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka
tartalma és az osztályfőnök feladatai
V.1. A pedagógusok intézményi feladatai
V.1.1. A pedagógus az intézményben közalkalmazottként vagy óraadóként látja el nevelő-
oktató feladatát. Munkáját vezetők - intézményvezető és helyettesek – irányítják, illetve a
nevelő-oktató munkáját intézményen belül közvetlenül segítők (iskolatitkár, pedagógiai
asszisztens, iskolapszichológus, laboráns, könyvtáros, rendszergazda, esetlegesen gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős, szabadidőszervező) és intézményen kívüli segítőként szakértők,
szaktanácsadók támogatják.
V.1.2. Intézményünk pedagógusainak alapvető feladata a 12-18 éves korosztály nevelése,
oktatása az intézmény által összeállított kerettantervi anyag átadásával, az átadott anyag
elsajátításának ellenőrzésével, a tanulók érdemjegyekkel történő értékelésével. E munkája
során különös figyelmet kell szentelnie mind a tehetséges, mind a felzárkóztatásra szoruló
tanulók támogatására, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésére.
V.1.3. Pedagógusaink - személyes példájukkal is – gondoskodjanak a rájuk bízott diákok
erkölcsi fejlesztéséről: törekedjenek a pozitív magatartásformák kialakítására, mások és a
másság elfogadására és tiszteletére, közösségen és családon belüli együttműködésre és
szeretetre, egészség- és környezettudatos életformára és aktív hazaszeretetre.
V.1.4. Pedagógusaink céljaik elérése érdekében törekedjenek hatékony együttműködésre a
tanulók szüleivel: rendszeresen tájékoztassák őket gyermekük iskolai teljesítményéről,
adjanak tanácsot a diák fejlesztésének általuk legjobbnak ítélt módjáról, kérjék a szülőket az
iskolával azonos pedagógiai elvek otthoni megvalósítására a pedagógiai siker érdekében.
V.1.5. Pedagógusaink olyan iskolai légkör kialakításán munkálkodjanak, amely a tanulók
testi-lelki egészségét szolgálja megteremtve ezzel az értelmi fejlesztés feltételeit. Az
iskolában és az iskolával kapcsolatban sem a tanulók, sem a szüleik nem kerülhetnek olyan
helyzetbe, amelyben sértve érzik emberi méltóságukat és jogaikat. Ugyanakkor a szó
hétköznapi értelmében is feladatunk, hogy diákjaink egészséges, biztonságos, esztétikus és
balesetmentes környezetben nevelkedjenek.
53
V.1.6. Az oktatómunka során az intézmény minden pedagógusának kötelessége tudása
legjavát adni, az általa közvetítendő ismereteket sokoldalúan, változatos módszerekkel, a
modern technika iránt fogékony diákokat a rendelkezésre álló IKT eszközök szakszerű és a
tantárgy jellegéhez igazodó formában való alkalmazásával, érdeklődésük felkeltésével
motiválni.
V.1.7. Feladataik mind hatékonyabb teljesítése érdekében pedagógusaink rendszeresen -
hétévente legalább egyszer - továbbképzéseken vesznek részt, folyamatosan tájékozódnak a
szakmai továbblépés lehetőségeiről. Segítik tanítványaikat továbbtanulási szándékaik
realizálásában. Mindennapi munkájukat az iskolavezetés óralátogatásainak tapasztalataival is
gazdagítják, valamint megfelelő minősítést szereznek.
V.1.8. A közvetlen nevelő-oktató munkán túl pedagógusaink részt vesznek az iskola életének
szervezésében szerepet játszó értekezleteken, a szülőkkel való kapcsolattartás módját jelentő
szülői értekezleteken, fogadóórákon, a hagyományteremtés és ápolás fórumait jelentő
rendezvényeken és iskolai ünnepségeken, s végzik adminisztrációs tevékenységüket.
V.2. A pedagógus munkaköri leírása
V.2.1. Az intézmény pedagógusai munkájukat névre szólóan megfogalmazott munkaköri
leírás szerint végzik. A munkaköri leírás tartalmazza a következőket:
V.2.1.1. A pedagógus tanórák ellátásával kapcsolatos feladatait:
A pedagógus alapvető feladatát a tanórai munka pontos, hiánytalan elvégzése
érdekében
Tantárgyfelosztás szerinti óráinak ellátási kötelezettségét.
Tanmenet készítési kötelezettségét a munkatervben meghatározott időpontig, illetve
annak követését a tanév során.
Kötelezettségét az oktató-nevelő munkája során követendő módszerek, tantárgya(i)
követelmény- és értékelési rendszerének kidolgozására és annak közvetítésére.
Kötelezettségét a tanulói teljesítmény rendszeres ellenőrzésére és értékelésére a
Pedagógiai Programban meghatározottak szerint.
54
Tanórai nevelő, fegyelmező és vagyonvédelmi kötelezettségét.
Az adott pedagógus adminisztrációs feladatait.
Kapcsolattartási kötelezettségét kollégáival illetve a tanuló osztályfőnökével.
Feladatait a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén.
V.2.1.2. A pedagógus tanításon túli főbb tevékenységeinek és felelősségeinek
összefoglalását:
Az iskolában tartózkodásának rendjét és időtartamát. Meghatározott munkakezdése
előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie az iskolában.
Kötelezettségét és feladatait az éves munkatervben konkrétan rögzített szervezési
munkák elvégzése során (szalagavató, ballagás, kirándulás stb.), melynek teljesítésére
szabadnapon is berendelhető.
Tanítás nélküli munkanapokon munkavégzési kötelezettségének rendjét, formáját,
tartalmát és időtartamát.
Feladatait a nevelőtestületi értekezletekkel (hónapok első szerdája, osztályozó
konferenciák, tanévnyitó, félévi, tanév végi, az igazgató által összehívott egyéb
értekezletek) kapcsolatban.
A szülőkkel való kapcsolattartásának formáit, módját és idejét.
Részvételét az iskolai tantárgyfelosztásban, helyettesítési, felügyeleti kötelezettségét.
Folyosóügyeleti feladatok ellátását.
A diákönkormányzat segítésének formáját.
Feladatait előre látható távolmaradása esetén.
A szakmai munkaközösségen belül végzendő feladatait.
Továbbképzési, önképzési kötelezettségét.
Megbízás szerinti vizsgáztatási feladatait.
Megbízás szerinti egyéb feladatait (munkaközösségvezető, osztályfőnök, DÖK segítő
tanár, esélyegyenlőségi felelős, beiskolázási felelős, stb.)
55
V.3. A pedagógus munkaideje
A pedagógus heti munkaideje heti 40 óra. 2013. szeptember 1-sejétől heti 32 órát tölt
munkahelyén, amelynek keretein belül minimum 22, maximum 26 órát tanít, az iskolában
töltött idejének többi részét pedig munkaköri leírásának megfelelően, illetve az iskolavezetés
által meghatározott aktuális feladatok megoldásával tölti.
V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka tartalmi vonatkozásai a heti 1 osztályfőnöki órán feldolgozandó,
nevelési-oktatási munkát támogató tematikával hozhatók összefüggésbe. Ezen tematika a
következő témakörök feldolgozásával teljesíthető:
- A munkaterv szerint osztályfőnöki órán tartandó megemlékezések: megemlékezés az
aradi vértanúkról (október 6.), megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól
(február 25), megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16), a Föld napja (április
22.), megemlékezés a fasizmus feletti győzelemről (május 9.), nemzeti összetartozás
napja (június 4.), nemzeti emléknap (az utolsó szovjet katona elhagyta az országot:
június 19). Mindezen megemlékezésekhez, a történelmi hitelesség igényével, az
osztályfőnök kérheti a történelemtanárok segítségét.
- A névadó életpályájának megismerése, a Házirend ismertetése
- Egyén és társadalom témakörei: iskola és közösség; érdekek, konfliktusok és
megoldásuk; emberi értékek és jogok; média; család; vallás és hit; modern tudomány
és technika; az ifjúság szerepe a társadalomban; ügyintézés, vélemény és előítélet;
példaképek; nemzet és nemzetiségek.
- Egészségnevelés: egészséges életmód, személyi higiéne, egészséges táplálkozás, a
sport szerepe, egészségre ártalmas szerek, a szexualitás kérdései, stressz, szorongás, az
élet értéke, az emberi élet szakaszai.
- Környezetvédelem: fenntartható fejlődés, környezeti veszélyek, környezetszennyezés.
- Viselkedéskultura
- Pályaorientáció: önismeret, tanulásmódszertan, tanulási szokások és napirend,
pályatükör, munkaerőpiaci tájékozódás, érettségi és továbbtanulás.
- Közlekedési ismeretek
56
- Osztálykirándulások, osztályrendezvények szervezése és lebonyolítása, ezen belül a 7.
illetve 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig terjedő időben - központi költségvetési
támogatás elnyerése esetén - egy alkalommal határon túli kirándulást szervez
magyarlakta területre, lehetőleg cserekapcsolat keretében.
- Adminisztrációs és szervezési feladatok
- A tanulókról való egyéni gondoskodás, törődés, segítség személyes problémáik
megoldásában.
V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre
Az osztályfőnökkel kapcsolatban intézményünkben megfogalmazott elvárások a következők:
- alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint
neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,
- együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,
- koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat,
- aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a
tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő
személyekkel (pl. pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős, gyámügyi munkatárs, stb.)
- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,
- minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti, melyről a konferencia vita esetén többségi szavazat alapján dönt
(szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt),
- szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján szükség
szerint tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,
- ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat
- gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításáról,
- tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
- az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére,
büntetésére,
57
- részt vesz az osztályközösség munkájában, javaslataival és észrevételével a kijelölt
feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,
- a nevelő-oktató munkához tanmenetet készít.
VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje
Az Nkt (4. § 12. pont) szerint a kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő tanuló
fogalma a kiemelten tehetséges diákokat, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat foglalja magában. A gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény mindezt kiegészíti a hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre fordítandó kiemelt figyelemmel. Nevelési
programunk e fejezetében e tanulócsoportok helyi foglalkoztatását részletezzük. Az Nkt. 27.
§-ának 5. bekezdése értelmében a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett
heti időkerete (6. sz melléklet) terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel diagnosztizált tanulók 1-3 fős csoportjai számára differenciált fejlesztés
szervezendő. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként további (a 6. sz
melléklethez képest) heti 1 óra biztosított.
VI.1. Tehetséggondozás
Az Nkt (4.§ 13. pont) szerint kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő
tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú
kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
VI.1.1. A tehetséggondozás iskolai keretei:
A hatévfolyamos gimnáziumi képzés, amely az Nkt. szerint (11.§ 2. pont) a
gimnáziumi tehetséggondozás speciális formája az intézményünkben folyó
tehetséggondozás egyik legsikeresebb formája (versenyeredmények, kompetencia
mérési eredmények, továbbtanulási mutatók).
58
Emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb
követelményekkel történő tanítása (Nkt. 4§ 5.pont). Iskolánkban ez meghatározóan
nyelvi (angol, német) emelt szintű képzést takar 4 évfolyamos gimnáziumi keretek
között, valamint természettudományi tehetséggondozó és humán tagozatot.
Emelt szintű oktatást folytatunk (heti +2 órában) az utolsó két évfolyam diákjai
számára évfolyamonként kialakított csoportokban az emelt szintű érettségi magasabb
követelményeire való felkészítés céljából a következő tantárgyakból (amennyiben erre
a diákok legalább 8-10 fős csoportja igényt tart): magyar nyelv és irodalomból,
történelemből, angol és német nyelvből, informatikából, matematikából, fizikából,
biológiából, kémiából és földrajzból.
A tehetséggondozás lehetséges formájaként az osztályokon belül bizonyos tárgyak
esetében, pedagógiai céljainkkal összhangban, csoportbontást alkalmazunk a
hatékonyabb oktatómunka vagy a differenciált oktatás érdekében. Ezek a tárgyak a
következők: idegen nyelvek, informatika, matematika, magyar nyelv.
Az órarendi alapidőn túl megfelelő igény esetén képességfejlesztő foglalkozásokat
szervezünk minden olyan tárgyból (pl.: idegen nyelv, informatika, matematika, stb.),
melyek tanításában jelentős teljesítményjavulás várható a gyakorlóidő
megnövelésének eredményeképpen.
Tanulmányi versenyekre (OÁTV, OKTV, szaktárgyi versenyek) való felkészítés
céljával egyéni vagy kiscsoportos, alkalomszerű foglalkozások szervezhetők.
Tanulói érdeklődés esetén szervezünk a tanulói kreativitást, művészetek iránti
fogékonyságot aktiváló tanórán kívüli foglalkozásokat mint énekkar, irodalmi színpad,
rajz szakkör.
VI.1.2. A tehetséggondozás kereteit országos szinten a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki,
amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program az oktatásért felelős miniszter
irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik, meghatározza az elérendő célokat és
tartalmazza a finanszírozás módját.
59
VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai formái
VI.2.1. E tanulók nevelése-oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik.
Számuk az átlagot tekintve iskolai szinten 4-5 tanuló. E diákokat - szakértői javaslatot
követve - a tanórákon külön odafigyeléssel oktatjuk, ha szükséges, fejlesztő szakember,
nevelési tanácsadó segítségét javasoljuk vagy kérjük. A 20/2012 EMMI rendelet 139.§ 1-2.
pontja értelmében e tanulók számára fogyatékosságuk függvényében egyéni fejlesztési tervet
készítünk, melynek megvalósulását évente rögzítjük és központi fejlesztési lapon
dokumentáljuk.
VI.2.2. Iskolánkba kerülő 9. évfolyamos tanulók számára a kulcskompetenciák közül
matematikából és magyar nyelvi ismeretekből – év eleji felmérés után – heti 1 óra
felzárkóztatást szervezünk. A foglalkozás hatékonyságát összehasonlító mérés segítségével
teszteljük.
VI.2.3. A gimnáziumi képzés utolsó két évfolyamán a nehézségekkel küzdő tanulók számára
– tanulói igény esetén - középszintű érettségire felkészítő, heti 2 órás foglalkozást szervezünk
matematikából, idegen nyelvekből és informatikából.
VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység
VI.3.1. Teendőink a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló esetében:
VI.3.1.1. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű (alacsony jövedelmű,
szociokulturális hátránnyal küzdő családokban nevelkedő) és halmozottan hátrányos helyzetű,
valamint veszélyeztetett tanulók kialakuló deviáns viselkedésének megnyilvánulásaira, a korai
korrekcióra.
VI.3.1.2. Az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével felfigyelünk az észlelhető, a
problémákat jelző jelenségekre (túl gyakori hiányzás, igazolatlan hiányzások megjelenése,
kialvatlanság, készületlenség, viselkedési zavarok, romló tanulmányi eredmények) és
gondozásba vesszük a tanulót (szülői, tanulói elbeszélgetés).
VI.3.1.3. Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus által összeállított kérdőív segítségével
felmérést készítünk, amely kiterjed a család életkörülményeire, a szabadidő eltöltésére, a
tanulási szokásokra. A kérdőívből szerzett információt a tanuló javára fordítjuk.
60
VI.3.2. Feladatunk az egyéni hátrányok felismerése, azonosítása és feltárása, melynek
okai a következők:
Egészségi okból eredő hátrányok
- látható eltérések (sántaság, tikk)
- szakorvosi vizsgálattal igazolt maradandó egészségkárosodás
Pedagógiai okból eredő hátrányok
- beilleszkedési zavarok, leszakadás, iskolai kudarcok
- tanulási nehézséggel küzdő tanulók, tanulási kudarcok
Szociális okból eredő hátrányok:
- többszörösen hátrányos helyzet
- magatartási rendellenességek
- gyermekbántalmazás (szexuális, fizikai)
VI.3.3. Az eltérő viselkedés megoldásának lehetőségei a különböző
problémacsoportokban:
A Nkt adta adminisztratív lehetőségek:
- Az Nkt 45 § 3. bekezdése szerint a tankötelezettség meghosszabbítása (a 23. életév végiig
a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az
iskola igazgatója dönt).
- Magántanulói státusz (hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának
döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét is – Nkt. 45.§ 6. bek.).
Intézményi szinten meghatározott megoldások:
- Az osztályfőnöki óra keretében történő családi életre nevelés témakörei alkalmasak
lehetnek a figyelem irányítására (családtípusok, a család nevelési elvei és azok
következményei, brutalitás, gyermekbántalmazás)
- A Családsegítő Központ keretében működő Gyermekjóléti Szolgálattal való szoros
kapcsolattartás eredményeként konkrét segítséget is igénybe veszünk, kooperálunk
problémás esetekben
61
VI.3.4. Feladataink a tanulók hátrányos megkülönböztetésének tilalma érdekében:
- A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból (beleértve a
különbségtételt, kizárást, valamely okból való korlátozást és kedvezést, a tanuló
zaklatását).
- Nem elegendő a gyermek, a tanuló nevelése, oktatása során a hátrányos megkülönböztetés
tilalmát betartani, hanem úgy kívánunk nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésünkben,
cselekedetünkben, döntésünkben a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdeke
érvényesüljön. Ezt a következők szolgálják:
o ha törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s
olyan formában biztosítjuk számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki
aránytalan terhet;
o ha megadunk számára minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége
kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és
korszerűsítéséhez szükséges;
o ha ügyeiben az iskola, a kollégium, a nevelőtestület, az egyes pedagógus
méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi
gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb
lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.
- Ha mégis hátrányos megkülönböztetés éri a tanulót vagy azok egy csoportját a hátrányos
megkülönböztetés következményeit úgy kívánjuk orvosolni, hogy a sérelem orvoslása ne
járjon más gyermek, tanuló jogainak sérelmével, és a sérelem orvoslása törvényes keretek
között történjen.
VI.3.5. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő nevelési feladatok
Az Nkt. szerint beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő az a különleges
bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási,
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek.
62
VI.3.5.1. Okfeltárás (egyéni megfigyelésre ill. szaktanári jelzésre végzi az osztályfőnök v. az
ifjúságvédelmi felelős).
Valószínűsíthető okok:
- iskolaváltás; osztályismétlés
- áthelyezés
- egyéni személyiségjegyek (pl. gátlásosság, agresszivitás, stb.)
- alacsony toleranciaszint
- hátrányos megkülönböztetés vélt vagy valós pedagógusi hibák (üldözési mánia,
tényleges elutasítás, stb.)
- másság (nemzetiség, vallás, bőrszín, stb)
- szociális helyzet
- képességproblémák (túl rossz, túl jó)
VI.3.5.2. Prevenció:
- a jelentkezők korrekt tájékoztatása (a jelentkezőnek tudnia kell, hova fog kerülni,
mire számítson)
- a fogadótanárok felkészítése
- a fogadó közösség felkészítése
- testre-, egyéniségre szabott közösségi feladatok
- tanulói, szülői jelzések komolyan vétele, kivizsgálása
- esettanulmányok
- kommunikációs és önismereti tréningek (szükség szerint külső előadókkal)
- a vezetés elkötelezettsége a másság tűrésére, elfogadására
- közösségi-érzet fejlesztő szabadidős tevékenységek biztosítása
63
VI.3.5.3. Iskolánkban a fenti problémakör kezelésére elsődlegességet a prevenciónak
biztosítunk. Természetesen mindezek ellenére előfordulhat a nehézségek kiterjedése,
expanziója, amikor is "kezelésképpen" külső szakemberek, szervezetek segítségét kell
igénybe vennünk.
Ezek pl. a következők lehetnek:
- pszichológus
- pszichiáter
- szociológus
- különböző hatóságok
- gyerekjóléti szolgálat
VI.3.5.4. A kérdéskör kezelése során talán a legfontosabb, hogy valamennyi érintett
pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy minden gyermek (tanuló) külön egyéniség,
nincsenek sztereotípiák, rutinkezelések.
VI.3.6. A különböző devianciák (dohányzás, alkohol, kábítószer, AIDS) kezelése
- Osztályfőnöki órákon folyamatosan - egyéni észlelés alapján
- Programozott felvilágosító előadások – témakörönként osztály, iskola, városi szinten
külső előadó segítségével egy-egy nevelési problémához kapcsolódva,
- Filmvetítés osztályfőnöki órák keretében
- Különféle egészségnevelési célzatú szórólapok terjesztése
- Az elért eredmény feldolgozása, értékelése iskolai szinten
- Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus szervezésében egészségnevelési - felvilágosító
előadások osztályfőnöki órákon
- Szakemberek (egészségnevelő, szociálpedagógus, pszichiáter, addiktológus konzultáns,
rendőr) bevonása a felvilágosító-megelőző munkába az iskola osztályközösségei számára
az Ifjúsági és Sportminisztérium által támogatott Iskolai Egészségnevelési és
Drogmegelőzési Program keretében.
64
- A veszélyekre történő időszakos figyelemfelkeltés a faliújságon megjelenő cikkeken
keresztül és a DÖK által szervezett programokban
VI.3.7. A korai szexuális kapcsolatok és terhesség megelőzése
- Az egészségmegtartó, az egészségerősítő és egészségfejlesztő valamint az
egészségkárosító magatartást ismertető és felvilágosító előadások az osztályfőnöki órák
keretében.
- A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő előadások szervezése az osztályfőnök,
a biológia tanár és az ifjúságvédelmi felelős bevonásával. Ezen órák lehetséges témái:
-
o az egészséges ifjú, a hormonális rendszer működése
o fogamzásgátlás
o biztonságos sex (AIDS, Hepatitis veszélyei)
o a nem kívánt terhesség
o szexuális eltévelyedések
VI.3.8. Teendőink a szorongás és a stressz okozta elváltozások esetén
VI. 3.8.1. Diagnózis felállítása
- Konfliktushelyzetek felderítése:
o tanuló - tanuló között,
o tanuló és önmaga között,
o tanár - diák között,
o tanár és önmaga,
o a tantestületen belül,
o tanuló - szülő között.
- A szorongó tanulók felderítése:
o az osztályfőnök és a szaktanárok jelzése alapján,
65
o kérdőívekkel,
o személyes beszélgetéssel (célzott beszélgetés),
o egyéni megfigyeléssel.
VI.3.8.2. Teendőink feltárt problémák esetén
- A konfliktusok oldása az adott közösségen belül a problémás helyzetek mielőbbi
megoldásával:
o Személyes beszélgetés,
o Csoport megbeszélés,
o Szervezett tréning formájában.
- Tanulói csoportfoglalkozások szervezése:
o önkéntes önismereti tréning
o klub jellegű foglalkozások
66
VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának a rendje
VII.1. Jogi biztosítékok
VII.1.1. Az Nkt 46. §-ának 6/g pontja értelmében a tanulónak joga, hogy szabadon véleményt
nyilvánítson, tájékoztatást kapjon személyt illetően, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az
iskolavezetéshez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, s erre 15 napon belül érdemi
választ kapjon.
VII.1.2. Az Nkt 46. §-ának k pontja szerint az iskola diákja személyesen vagy képviselői
útján vehet részt az érdekeit érintő döntések meghozatalában, képviselőit megválaszthatja
(46.§/o pont). A diákokat képviselő érdekvédelmi szerv iskolánkban a Diákönkormányzat.
VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat
VII.2.1. Az iskolai Diákönkormányzat tagjait az osztályok delegálják, maguk közül vezetőt
(elnököt) választanak, munkájukat a Diákönykormányzatot - a diákok javaslatára - az
igazgató által 5 évre megbízott segítő tanár támogatja.
VII.2.2. A tanulók a Diákönkormányzaton keresztül véleményt nyilváníthatnak a következő
ügyekben:
az SZMSZ vonatkozó pontjainak elfogadása előtt
szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök céljának meghatározása előtt
a Házirend elfogadása előtt
VII.2.3. A Diákönkormányzat véleményét megválasztott elnöke közvetíti, miután a
Diákönkormányzat ülésén annak tagjai megismerik a dokumentumot és kifejthetik
véleményüket vagy javaslataikat.
VII.2.4. Tanévente legalább egy alkalommal a Diákönkormányzat Fórumot szervez, amelyen
az iskolavezetés a képviselők útján megfogalmazott kérdésekre válaszol.
67
VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei
kapcsolattartásának formái
VIII.1. Együttműködési formák
Az érdekegyeztetés, az érdekvédelem az iskolai élet igen fontos területe. A jól szervezett
érdekegyeztetés, érdekvédelem egyfajta garanciát jelent a jó döntések megszületésére.
Mindenekelőtt legfontosabb az ezzel kapcsolatos törvények maximális betartása,
érvényesítése. Ugyanakkor nem mellékes, hogy a tanulók - életkori sajátosságuknak
megfelelően - az iskolai élet legkülönbözőbb területein tanulják meg és gyakorolják a
demokrácia szabályait.
A tanulók személyiségjogainak védelmében az ifjúságvédelemért felelős pedagógus a
Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával tevékenykedhet. Minden tanulót megillet a
személyes védelem, a szülő tudta és beleegyezése nélkül semmilyen, a kiskorú tanuló
helyzetét megváltoztató kérdésben nem születhet döntés.
Az érdekérvényesítést a következő formákban realizáljuk:
VIII.1.1. Az intézmény vezetése és pedagógusai közötti kapcsolattartás
VIII.1.1.1. Az érdekek megfelelő szinten és mértékben történő figyelembevételét szolgálják
az igazgató által rendszeresen szervezett tanácskozások (kibővített, a munkaközösségek
vezetőit, érdekképviseleti vezetőket és az iskola vezetését magába foglaló igazgatótanácsi
értekezletek; igazgatótanácsi ülések; illetve a társadalmi szervezetek - diákönkormányzat,
szakszervezet, közalkalmazotti tanács, ifjúságvédelem - vezetőivel szervezett találkozók)
valamint a tantestületi értekezletek. (Az egyes értekezletek témáit és időpontjait az SZMSZ és
az éves munkaterv tartalmazza.)
VIII.1.1.2. Rendszeres és tervszerű a középvezetők, munkaközösség-vezetők és a különböző
szakterületekért felelős vezetők beszámoltatása munkatervben rögzített időpontokban.
68
VIII.1.2. Az iskola és a diákok kapcsolata
VIII.1.2.1. A diákönkormányzat működési feltételeit a törvényben megfogalmazottaknak
megfelelően az iskola biztosítja. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola vezetése és
tanárai kötelesek - ahol csak lehet - segíteni tevékenységében.
VIII.1.2.2. A diákönkormányzatot segítő tanár (a diákságot érintő kérdések tárgyalásakor), a
közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti titkár (amennyiben a tagok létszáma eléri az
alkalmazotti létszám 50%-a plusz 1 főt) az 1997/98-as tanévtől kezdődően tagja az
igazgatótanácsnak. Az igazgató tanácsi tagság - mely testület havonként rendszeresen ülésezik
- az iskola működésével kapcsolatban maximális mértékű tájékozottságot,
információszolgáltatást jelent, valamint nagyobb lehetőséget a döntések befolyásolására.
VIII.1.2.3. Az érdekegyeztetés fontos területe a tanévenként megrendezett fórum,
Diákparlament, mely az osztályok által delegált diákok (osztályonként minimum 1 fő) és az
iskola vezetésének találkozója az iskolában felmerülő problémák megvitatására.
VIII.1.2.4. Nem önálló jogi szervként működik az Iskolai Diáksportkör. Éves közgyűlésükön
a diákok véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az intézmény testnevelési és
sportlétesítményeinek, eszközeinek használatát, fejlesztését illetően.
VIII.1.2.5. Az érdekegyeztetés és érdekképviselet talán legfontosabb helye az
osztályközösségek kapcsolata az osztályfőnökkel ill. őket tanító tanárokkal.
VIII.1.3. Az iskola és a szülők, valamint a kollégium kapcsolata
VIII.1.3.1. Különböző formájú együttműködéseknek egyfelől azt kell elősegítenie, hogy a
szülők milyen módon működhetnek közre, illetve segíthetik az iskolában folyó nevelőmunkát,
másfelől az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőknek gyermekük
helyes neveléséhez.
A mai oktatásügy vitathatatlan eredménye a gyermek, a tanuló középpontba állítása. Egyetlen
iskolának sem lehet mellékes a tanulók és szülők kialakult véleménye az iskoláról, a
69
pedagógusokról. Mivel a vélemények törvényszerűen könnyebben alakulnak ki „csak” a
gyermek, a tanuló oldaláról, ezért is nagyon fontos, hogy az iskolának minél szélesebb,
hatékonyabb együttműködése legyen a szülőkkel is.
VIII.1.3.2. A diákok és a felnőttek érdekegyeztetési és érdekvédelmi tevékenységében a
diákönkormányzat közvetlen lehetőségén túl igen nagy a jelentősége a szülői
munkaközösségnek. A szülői munkaközösségbe a szülők osztályonként választással
delegálnak egy vagy két főt. A testület saját tagjai közül megválasztja elnökét és alelnökét. A
szülői munkaközösség tagjaival és vezetésével a rendszeres kapcsolatot az osztályfőnökök, az
osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az iskolavezetés tartja. A kapcsolattartás módját az
igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szülői munkaközösség vezetése, az osztályfőnöki
munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök határozzák meg. Az iskola vezetősége a tanév
során szervezett két szülői értekezlet közötti időpontban és tanév végén találkozik a szülői
munkaközösség tagjaival, megbeszélik a tanév során adódó feladatokat és a tanév közben
felmerült problémákat.
VIII.1.3.3. A tanév során négy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint
(általában október, december, március és május első szerdáján) fogadóórát tart az iskola
minden pedagógusa. Természetesen időpont-egyeztetés esetén a tanulóval kapcsolatos
problémák bármikor rendezhetők. Amennyiben az osztályfőnök szükségét látja,
családlátogatásra is sor kerülhet.
VIII.1.3.4. Félévenként az osztályfőnökök, az általuk meghatározott, más programmal nem
ütköző időpontban szülői értekezletet tartanak. A kezdő osztályok különböző időpontban
ismerkedési délutánnal egybekötve – az osztályban tanító kollégák részvételével – szervezik
meg az első szülői értekezletet. A szülői értekezleten felmerülő problémák közül azok,
amelyek az osztályfőnök által nem oldhatók meg, az iskola vezetésének továbbítandók.
VIII.1.3.5. Jól segítik az együttműködés eredményességét a nyílt napok, nyílt tanítási órák,
ellenőrző könyvek, telefon, levelezés és a digitális napló.
VIII.1.3.6. Fontos a jó kapcsolat a kollégiumban lakó tanulóink tekintetében is. Közvetlen
(szükség esetén napi) kapcsolatot tartanak egymással az osztályfőnökök, szaktanárok a
kollégiumi nevelőtanárokkal, a kollégiumi vezetővel. Természetesen az ifjúságvédelemért
felelős pedagógus bevonása is megtörténik, ha arra szükség van.
70
VIII.1.3.7. Minden tanév elején a hetedik ill. kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulók
szülei számára összevont szülői értekezletet tart az igazgató.
VIII.1.3.8. A különböző együttműködési formák eredményességi szempontokat és
prioritásokat figyelembe véve mind tartalmi mind formai szempontból állandóan
aktualizálandók és fejlesztendők.
IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012 EMMI rendelet 64-78 §-a alapján szabályozhatjuk.
IX.1. A javítóvizsga
IX.1.1. A tanuló felső évfolyamba léphet, ha nincs elégtelen osztályzata év végén.
IX.1.2. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki maximum három tantárgyból elégtelen minősítést
kapott, vagy az osztályozó, különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad
vagy engedély nélkül távozik.
IX.1.3. Javítóvizsga augusztus 15-től 31-ig tehető, az igazgató által meghatározott
időpontban. A vizsga időpontjáról az iskola titkárságán és az iskola honlapján keresztül
tájékozódhatnak a tanulók, legkésőbb augusztus 1-ig.
IX. 1.4. A tanév megismétlésére kap lehetőséget az a tanuló, aki a javítóvizsgán valamely
tárgyból elégtelen minősítést szerzett.
IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga
IX.2.1. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha félévi és évvégi osztályzata nem
állapítható meg, mivel felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól vagy engedélyt
kapott arra, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
(pl. előrehozott érettségi vizsga érdekében), illetve a tanítási órák 30 %-ánál többet
mulasztott. Saját kérésére is tehet a diák osztályozó vizsgát, ha osztályzatának megállapítását
független vizsgabizottság előtt kéri. Ha a tanuló félévi vagy évvégi jegyét valamennyi
tantárgyból osztályozóvizsgán szerzi meg, az igazgató a készségtárgyakból felmentést adhat.
71
IX.2.2. Az osztályozóvizsgán egy adott tantárgy egy adott évfolyamának anyagából számol
be a tanuló. A tanítási év lezárásául szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell
megszervezni.
IX.2.3. Különbözeti vizsgát más osztályból vagy iskolából való átvétel esetén tehet a diák
abban az iskolában, ahová átvették.
IX.2.4. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki a vizsgáról – neki fel nem róható okból – elkésik,
távol marad vagy engedéllyel távozik. A pótló vizsgát a diák az igazgató engedélyével még az
adott vizsganapon, vagy a legközelebbi alkalmas időpontban teheti le.
IX.2.5. E vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, melynek
időpontjáról a tanulót három hónappal a vizsga előtt írásban értesíteni kell.
IX.2.6. E tanulmányok alatti vizsgákat csak akkor teheti a tanuló más intézményben, ha
vizsgáztatását független vizsgabizottság előtt kéri.
IX.2.7. A vizsgára kijelölt időponttól eltérni igazgatói engedéllyel vagy független
vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetőjének engedélyével lehet:
e vizsgát a kormányhivatal szervezi
a félévet vagy az utolsó tanítási napot megelőző 30. napig (mulasztása miatt
osztályvizsgára bocsátott tanuló esetén, ha a tantestület engedélyezi az osztályvizsgát,
az engedély megadása utáni 5. napban) kérhető
javítóvizsgára bocsátás esetén a bizonyítvány kézhezvétele után 15 napon belül
kérhető.
72
IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja
IX.3.1. A vizsgát legalább három tagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amely bizottságban
legalább két pedagógus a tantárgy tanítására jogosult.
IX.3.2. A vizsga részeit iskolánk a következőkben határozza meg:
magyar nyelv és irodalom írásbeli, szóbeli
matematika írásbeli (elégtelen írásbeli esetén szóbeli)
történelem, filozófia, társadalmi ismeretek írásbeli, szóbeli
idegen nyelv írásbeli, szóbeli
fizika írásbeli, szóbeli
kémia írásbeli, szóbeli
biológia írásbeli, szóbeli
földrajz írásbeli, szóbeli
informatika gyakorlati, szóbeli
ének-zene írásbeli, szóbeli
rajz írásbeli, szóbeli
testnevelés gyakorlati, szóbeli
utazás és turizmus, gazdasági ismeretek gyakorlati (projekt), szóbeli
IX.3.3. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ezért
ellenőrzi, hogy a tanuló jogosult-e vizsga megkezdésére (ellenkező esetben kizárja), vezeti a
szóbeli vizsgákat, átvizsgálja a vizsga iratait és véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
IX.3.4. A vizsga kérdező tanára csak az lehet, aki az adott tárgyat Nkt szerint taníthatja.
73
IX.3.5. A vizsgát és a vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő: dönt a vizsga
előkészítésével kapcsolatban releváns ügyekben, írásban kiadja a megbízásokat, gondoskodik
helyettesről, ellenőrzi a vizsgát.
IX.3.6. A vizsgát reggel 8 és délután 17 óra között kell megtartani.
IX.3.7. Az írásbeli vizsga speciális szabályai:
a vizsgáztató pedagógus megfelelő ülésrendet készít
a vizsgabizottság elnöke (a vizsgáztató pedagógus jelenlétében) megállapítja a
vizsgázók személyazonosságát, ismerteti a szabályokat, majd kihirdeti a tételeket
(segítség nem adható)
a vizsgafeladatokat az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, tintával kell
megoldani (vázlat is erre készíthető)
ha a feladatlap előírja számológép, számítógép használatát, azt az intézménynek kell
biztosítania
íróeszközökről a vizsgázó, segédeszközökről az iskola gondoskodik
az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik
a vizsgázó mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a dátumot és a tantárgy
megnevezését
a tantárgyanként írásbelire szánható maximális idő 60 perc (rendkívüli esemény
esetén növelhető)
sajátos nevelési igényű tanulók esetében – szakvélemény alapján – ez az idő
legfeljebb 30 perccel hosszabítható, illetve a tanuló az iskolai tanulmányok során
alkalmazott speciális segédeszközt is használhatja
egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet (a vizsgázó
kérheti, hogy 10-30 perces szünetet kapjon a vizsgák között)
szabálytalanság esetén a felügyelő a dolgozatot elveszi, ráírja a szabálytalanság
jellegét, időpontját, majd a dolgozatot visszaadja (az igazgató a vizsga után
kivizsgálja, majd a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli az ügyet)
74
IX.3.8. A szóbeli vizsga speciális szabályai:
egy tanuló egy napon legfeljebb három tárgyból vizsgázhat
a vizsgázó a vizsga előtt legalább 10 perccel megjelenik a vizsga helyszínén
a vizsgázó tantárgyanként húz tételt, majd kiválasztja a szükséges segédeszközt,
melyről a vizsgáztató tanár gondoskodik
a vizsgázónak a felkészüléshez (jegyzet készítéséhez) legfeljebb 30 perc (sajátos
nevelési igény esetén plusz 10 perc), a felelethez maximum 15 perc áll rendelkezésére,
majd önállóan felel (sajátos nevelési igényű tanuló szóbeli vizsga helyett írásbelit,
illetve írásbeli vizsga helyett szóbelit tehet)
teljes tájékozatlanság esetén az elnök póttételt húzat, ez esetben azonban a póttételre
kapott pontszámát felezni kell
két szóbeli felelet között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani
a szóbeli vizsgán tapasztalt szabálytalanságot jegyzőkönyvezni kell, az elért eredmény
megsemmisíthető
IX.3.9. A vizsgák lebonyolításának egyéb vonatkozásai:
IX.3.9.1. A vizsgák tartalmi követelményeit a vizsgáztató szakos tanárok a szakmai
munkaközösségek egyetértésével alakítják ki a helyi tanterv (évfolyamonkénti
követelmények, továbbhaladás feltételei) alapján. Az írásbeli vizsgák során alkalmazott
mérőlapokat és a szóbeli vizsgák tételeit, vizsgakérdéseit a szakmai munkaközösségeknek
közösen, a munkaközösség-vezető irányításával és jóváhagyásával kell megalkotniuk.
IX.3.9.2. A vizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli teljesítményt az adott tantárgy esetében
szokásos, évközi értékelési rendszernek megfelelően kell minősíteni. Amennyiben százalékos
teljesítményértékelés történt, azt érdemjegyre kell átváltani.
IX. 3.9.3.A vizsgák végső értékelése a félévi és évvégi jegyekhez hasonlóan, a Nkt 54.§ (2)
bekezdésével összhangban, ötfokozatú skálán történik. Különbözeti vizsga esetén
alkalmazható a „megfelelt” illetve „nem megfelelt” minősítés.
IX.3.9.4. A tanulmányok alatti vizsgákon jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és az
igazgató írnak alá.
IX.3.9.5. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos információkat a tanügyi
dokumentumokban az osztályfőnök rögzíti a 20/2012 EMMI rendelet 1. sz. mellékletében
felsorolt záradékok alkalmazásával.
75
IX.3.9.6. A különbözeti és osztályozóvizsga jegyzőkönyve a tanuló törzslapjának mellékletét
képezi. A javítóvizsga eredményét a tanuló osztályfőnöke a törzslapon rögzíti, a vizsga
jegyzőkönyve (Tü.1023.r.sz. nyomtatvány) az irattárba kerül. Osztályzatát a vizsga évében és
ezt követően minden tanévben a törzslapján és bizonyítványában fel kell tüntetni.
X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
Intézményünk széles skálán mozgó képzési profilját magas színvonalú feltételrendszer
szolgálja. Ezért úgy véljük, hogy a szülők ill. tanulók igényeihez úgy tudunk a leginkább
alkalmazkodni, hogy azokat a képzési formákat preferáljuk elsősorban, amelyek iránt
nagyobb az igény. Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolát jó gazdaságossági mutatókkal
tudjuk működtetni anélkül, hogy a minőségi mutatóink veszélybe kerülnének.
A beiskolázásunk így igazodik a két legfontosabb célkitűzésünk minél hatékonyabb
megvalósításához, mégpedig:
- A képességük és szorgalmuk alapján felsőfokú tanulmányokra predesztinált tanulók minél
hatékonyabb segítése céljuk eléréséhez.
- A képességük és szorgalmuk alapján az eredményes érettségi megszerzésére predesztinált
tanulóknak minél nagyobb segítség megadása. E tanulókat érettségire épülő szakképesítés
megszerzésére motiváljuk.
X.1. Az intézménybe való felvétel módja
Az intézménybe való felvétel módját évenként, az előző évi tapasztalatok birtokában
(jelentkezők száma, túljelentkezés mértéke, a helyi középiskolák felvételi stratégiájának
összehangolása alapján) kívánjuk meghatározni. Erről az általános iskolák tanulóit és
szüleiket a KÖRPI által koordinált megyei továbbtanulási kiadvány a KIR tagozatkódokat is
tartalmazó közleményében megjelenő információk segítségével, a Gyermekek Háza által
szervezett Pályaválasztási Hét keretében, Nyílt Napokon, helyi lapok hirdetéseiben, illetve
tájékoztató anyagok közvetlen biztosításával értesítjük. Az elmúlt évtizedben felvételi vizsgát
nem szerveztünk, az általános iskolai eredmények alapján rangsoroltuk a diákokat.
76
X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül
A más intézményből való átvétel vagy iskolán belül más osztályba átlépés az igazgató
döntési hatásköre a szakmai helyettesek és a leendő osztályfőnök véleményének
meghallgatása után alapvetően a következő elvek figyelembevételével:
X.2.1. A hatévfolyamos gimnáziumi képzésből átléphet a tanuló a 4 évfolyamos képzésbe az
első két év elvégzése után különbözeti vizsga nélkül.
X.2.2. A négyévfolyamos gimnáziumi képzésen belül átléphet a tanuló az emelt szintű
képzést folytató osztályokból, illetve csoportokból az általános képzésben részesülő
csoportba.
X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből
X.3.1. Amennyiben az osztály létszáma lehetővé teszi más intézmény azonos típusú képzési
formáiról különbözeti vagy osztályozóvizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult
tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben azonos.
X.3.2. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból
kell osztályozó- vagy különbözeti vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az
összehasonlítás alapja minden esetben csak a tanult tárgyak óraszáma, illetve
évfolyamonkénti elosztása lehet.
X.3.3. Amennyiben vizsgák letétele szükséges az adott tárgyat tanító pedagógus egyénileg
felméri, mely anyagrészekből, milyen időbeosztás szerint tudja pótolni a tanuló a tananyagot,
türelmi időt és segítséget ad számára a felkészüléshez.
X.3.4. Amennyiben az előzetes egyeztetés során kiderül, hogy a tanulónak aránytalan terhet
jelentene a különbözeti vagy osztályvizsga letétele, átvétele csak évfolyamismétléssel oldható
meg.
77
XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai
XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása
XI.1.1. A házi feladat fő típusai:
- lexikális ismeretek elsajátítása segédanyagok felhasználásával
- írásbeli munka
- elektronikus feladat megoldása
- gyűjtőmunka
- kutató tevékenység
- művészeti tevékenység
- projektmunka
- prezentáció készítése
- adott tantárgy jellegének megfelelő speciális feladat.
XI.1.2. A házi feladat meghatározásának általános elvei
- A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével kell kijelölni a feladatokat.
- A feladatokat megfelelően elő kell készíteni.
- A megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek.
- Törekedni kell a házi feladat kijelölésekor a differenciálásra, az érdeklődés felkeltésére,
változatosságára, és kellő mértékben segítse a tananyag elsajátításának hatékonyságát.
- Az oktatás kezdeti szakaszában a házi feladatok célja elsősorban a gyakorlás,
képességfejlesztés, a tanulási technika fejlesztése.
- Felsőbb évfolyamokon a házi feladatok fő célja az előzőeken túl az egyéni kutatómunka,
kiselőadás előkészítése, gyűjtőmunka, forráselemzés, projekttevékenység, szintetizáló
elemzések készítése.
- Ügyelünk arra, hogy a házi feladatok megoldásához szükséges időkeret ne lépje túl
tantárgyanként a napi 0,5-1 órát. Nagyobb terjedelmű feladatok megoldására távolabbi
határidőt jelölünk ki.
78
- A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges
értékeléssel, illetve érdemjeggyel.
- Hétvégére és iskolai szünetekre nem adható a szokásos mennyiségnél több házi feladat.
80
I. A TANTERVI HÁLÓ: helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet
mellékletei szerint készítettük.
TANTÁRGY 6 évfolyamos
7-8.
6 évfolyamos
9-12.
4 évfolyamos emelt ill.
középszintű
érettségire
felkészítő
11-12.
emelt idegen
nyelvi
9-12.
általános
9-12.
természet-
tudományi
9-12.
humán
9-12.
Magyar irodalom
2+2 3+3+3+3
4+4+3+3 2+2
Magyar nyelvtan
1+2 1+1+1+1
1+1+1+1
I. idegen nyelv
(angol/német)
4+4
(angol/német)
5+5+4+4
(angol/német)
6+6+5+5
(angol I. és II.
/német)
5+5+4+4
(angol/német)
4+4+4+4
(angol/német)
2+2
(angol/német)
II. idegen nyelv
(angol/német/
francia/olasz/orosz)
---- 3+3+3+4
(angol/német/francia/olasz/orosz)
81
Matematika
3+3 4+4+3+4 3+3+3+4 4+4+3+4 3+3+3+4 5+6
Erkölcstan/
Etika
1+1 0+0+1+0
---
Történelem, társ. és
állampolgári
ismeretek
2+2 2+2+3+3 3+3+3+4 2+2
Fizika
2+1,5 2+2+2+0 3+2+2+0 2+2+2+0 2+2
Kémia
1,5+2 2+2+0+0 3+3+0+0 2+2+0+0 2+2
TANTÁRGY 6 évfolyamos
7-8.
6 évfolyamos
9-12.
4 évfolyamos emelt ill.
középszintű
érettségire
felkészítő
11-12.
emelt idegen
nyelvi
9-12.
általános
9-12.
természet-
tudományi
9-12.
humán
9-12.
Biológia – 2+1,5 0+2+2+2 0+3+2+2 0+2+2+2 2+2
82
egészségtan
Földrajz
1,5+2 2+2+0+0 2+2
Ének-zene
1+1 1+1+0+0 ---
Vizuális kultúra
1+1 1+1+0+0 ---
Mozgóképkultúra és
médiaismeret
--- 1+0+2+2 ---
Informatika
2+2 2+2+1+1 2+2+0+0 2+2+1+1 1+1+1+1 2+2+1+0 2+2
Életvitel és gyakorlat
1+0 0+0+0+1 ---
83
Testnevelés és sport
(3+2)+(3+2) (3+2)+(3+2)+(3+2)+(3+2) ---
Osztályfőnöki
1+1 1+1+1+1 ---
TANTÁRGY 6
évfolyamos
7-8.
6 évfolyamos
9-12.
4 évfolyamos emelt ill.
középszintű
érettségire
felkészítő
11-12.
emelt
idegen
nyelvi
9-12.
általános
9-12.
természet-
tudományi
9-12.
humán
9-12.
Gazdasági
ismeretek
--- --- 2+2
Utazás és turizmus
--- --- 4+4
84
II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium
Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 4 4 5 5 4 4
II. Idegen nyelv 3 3 3 4
Matematika 3 3 4 4 3 4
Erkölcstan 1 1
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2 3 3
Fizika 2 1,5 2 2 2
Kémia 1,5 2 2 2
Biológia – egészségtan 2 1,5 2 2 2
Földrajz 1,5 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra
és médiaismeret 1
Mozgóképkultúra és
médiaismeret 2 2
Informatika 2 2 2 2 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 31+4 31+4
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret
kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy
kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a
pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi
tartalommal tölthet meg.
85
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon (Általános)
Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 5 5 4 4
II. Idegen nyelv 3 3 3 4
Matematika 4 4 3 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és
médiaismeret 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 2 2 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4
86
Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 6 6 5 5
II. Idegen nyelv 3 3 3 4
Matematika 3 3 3 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és
médiaismeret 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 2 2
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4
A 11-12. évfolyamon választható az informatika közép- és emelt szinten is.
87
Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 4 4 4 4
II. Idegen nyelv 3 3 3 4
Matematika 4 4 3 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Fizika 3 (2+1) 2 2
Kémia 3 (2+1) 3 (2+1)
Biológia – egészségtan 3 (2+1) 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és
médiaismeret 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4
A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak egy emelt szintű tárgyat a
biológia, a kémia és a fizika tárgyak közül.
88
Emelt szintű (tagozatos) humán képzés
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 4
I. Idegen nyelv 4 4 4 4
II. Idegen nyelv 3 3 3 4
Matematika 3 3 3 4
Etika 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek (+
filozófia)
3 3 3 4
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és
médiaismeret 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika 2 2 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4
A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választják emelt szinten a magyar
nyelv és irodalmat vagy a történelmet.
89
III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban
III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása
Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára,
hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a
tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen
pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulást nem kérünk. A munkaközösségek ellenőrzésén kersztül a
tankönyvcsomagok ára összhangban kell, hogy legyen az egy főre jutó normatív
tankönyvtámogatás összegével.
III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a
nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik,
megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. §
(6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán
kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben.
III.2.1. A rendelkezés indokai közé tartozik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
2010-es, Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása
szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal,
tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve
régiójában elő kortársaik közül. A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik
súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport,
a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős
mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a
tanulási képességekre - rögzítették.
III. 2.2.Iskolánkban a heti 5 órás testnevelés bevezetésének lépcsőfokai a következők:
90
2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
7. évfolyam
8. évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
III.2.3. A mindennapos testnevelés bevezetésének az indoka tehát az, hogy napjainkban
felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában.
Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális,
fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át
lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. Célja az is, hogy a tanuláshoz szükséges
tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással
járó idegi és fizikai terhelést.
III.2.4. A mindennapos testnevelés megvalósításának szervezeti keretei iskolánkban:
órarendi keretek közt (beillesztve a délelőtti tanórák sorába) heti 3 testnevelés óra
(kerettanterv szerint)
a tanulók (és szüleik) választása szerint a fennmaradó 2 testnevelés óra iskolai,
kiegészítő tantervi keretek között, délutáni 1x2 tanóra formájában vagy iskolán
kívüli sportegyesületi keretek között. A kötelező heti1x2 órás foglalkozáson kívül
iskolánk sportági edzések formájában, illetve kondícionáló helyiség biztosításával
minden nap megteremti a lehetőségét a délutáni sportolásnak.
III.2.5. A délutáni foglalkozások alkalmával azokat a mozgásformákat helyezzük előtérbe,
amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére.
Célunk, hogy a diákok minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek
megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a
számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki
91
egészségük. E foglalkozásokat nem osztálykeretben szervezzük, hanem a diákok számától
függően összevont csoportokban.
III.2.6. A délutáni 2 óra testnevelés teljesítését sportegyesületekben választók érdekében
iskolánk testnevelő tanárai kidolgozzák az egyesületekkel való együttműködés formáit, annak
a módját, hogy diákjaink hogyan igazolják havi rendszerességgel a teljesített foglalkozásokat.
Munkájukat összehangolják a diákok kondicionális és koordinációs képességének
edzésmódszertani alapú fejlesztése érdekében.
III.2.7. A program iskolai tárgyi feltételei:
tornaterem
kondícionáló terem
kinti aszfaltozott pályák, futópálya és távolugró lehetőség
szervezett túralehetőségek
III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi
szabályozása (HÁZIREND szerint)
III.3.1.Az iskola Házirendjének szabályozása szerint a tanulónak korlátozás nélkül joga van
részt venni bármely, az iskolában működő, adott évfolyam számára szervezett szakkör,
diákkör munkájában. Jelentkeznie minden tanévben az első tanítási hét végéig kell az adott
foglalkozást vezető pedagógusnál.
III.3.2. A szakkörök, diákkörök munkájában a beiratkozott tanulóknak a tanév végéig részt
kell venniük.
III.3.3.Szakkörök, diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának bármely
tanuló, szülő, nevelő. A javasolt szakkör, diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a
jelentkezők számának és a lehetőségeknek figyelembevételével – az iskolavezetés dönt.
III.3.4. A 11. és 12. évfolyamos tanulók két tantárgyból emelt szintű oktatásban, középszintű
érettségire felkészítő foglalkozáson vagy gyakorlati ismereteket tárgyaló fakultatív órákon
vehetnek részt (l. tantervi háló) összesen heti 4 órában. Jelentkezésüket írásban, szülői
92
egyetértéssel a 10. évfolyamon adhatják be, minden tanév május 15-ig. Lehetőség szerint
választhatnak foglalkozást tartó pedagógust.
III.3.5. A választott foglalkozáson való részvétel a tanulmányok befejezéséig kötelező, ez alól
indokolt esetben, tanév végén, a tanuló és szülő közös írásbeli kérvénye alapján az iskola
igazgatója adhat felmentést. Az utolsó évi emelt szintű csoportba való belépés feltétele az
előző évi emelt szintű tantárgyi követelmények teljesítése. A választott foglalkozásokkal
együtt a tanulónak évfolyamonként meghatározott összóraszámot kell teljesítenie.
III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
III.4.1. A munkaközösség-vezetők és szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a
kerettantervek megvalósítását biztosító tankönyv- és taneszköz kínálatot, a tankönyv- és
taneszköz-piac kínálatát összevetik a helyi tantervekben megfogalmazott igényekkel.
III.4.2. A taneszközök pótlása, fejlesztése folyamatosan történik: a munkaközösség igényét az
intézmény az adott szakterület igazgatóhelyettesének véleménye alapján az anyagi feltételek
függvényében törekszik kielégíteni.
III.4.3. A szakmai munkaközösségek tagjai közösen választják ki a tankönyvkínálatból a
következő tanévben használt, a követelményeknek megfelelő tankönyveket, munkafüzeteket,
törekedve arra, hogy azonos tantervi követelmények esetén lehetőleg azonos tankönyvet
válasszanak valamennyi osztályban, és hasonló tartalmi színvonal esetén előnyben részesítsék
a kedvezőbb árú tankönyvet.
III.4.4. A munkaközösség-vezetők a fentiek alapján minden tanév január végéig összeállítják
osztályonkénti bontásban a következő tanévre megrendelni kívánt tankönyvek listáját.
93
III.4.5. Az e feladattal megbízott tankönyvfelelősök összesítik a munkaközösségek igényeit,
minden osztály számára elkészítik a tankönyvek listáját, feltüntetve az árakat is.
III.4.6. A szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményezi és jóváhagyja a
tankönyvlistát. Amennyiben valamelyik szervezet részéről kifogás merül fel, az illetékes
munkaközösség – a szakmai szempontok szem előtt tartásával – a szülők illetve diákok
számára is elfogadható megoldást keres.
III.4.7. Az intézmény tankönyvfelelősei az osztályfőnökökön keresztül minden év február 5-
ig írásban jelzik a szülőknek a következő tanév tankönyveinek listáját, február 15-ig kikérik
nyilatkozatukat arról, hogy mely tankönyveket rendelik meg gyermekük számára a következő
tanévben.
III.4.8. A tankönyvfelelősök november hónapban felmérik a jogosult családok igényét az
ingyenes tankönyvellátásra és tájékoztatják az érintett szülőket a jogosultság igazolásának
módjáról.
III.4.9. A költségvetés által biztosított éves tankönyvtámogatás pénzbeli támogatásként
felhasználható összegét – a törvény előírásainak megfelelően – elsősorban az ingyenes
tankönyvellátásra jogosultak azon tankönyveinek megvásárlásra fordítjuk, amelyek célszerű
használata nem biztosítható kölcsönzés által (kötelező érettségi tárgyak tankönyvei,
munkafüzetek).
III.4.10. Az esetlegesen fennmaradó összegből – az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi
felelős véleménye alapján – támogatja az intézmény az ingyenes tankönyvellátásra nem
jogosult, ám rászoruló tanulóinak tankönyvvásárlását.
94
IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás
IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai
IV.1.1. Az érettségi vizsga szabályait a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet határozza meg. E
rendelet 2. §-a szerint az érettségi vizsgatárgyak követelményeit az oktatásért felelős
miniszter szabályozza az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes
vizsgakövetelmények formájában. E rendelet 4. §-a szerint az érettségi vizsga egyes
vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. Továbbá a
középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból (magyar
nyelv és irodalom, történelem, matematika) biztosítania kell, hogy a tanuló – választása
szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.
IV.1.2. E rendelet 6. §-ának (2) pontja szerint az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy
kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) –
vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően
választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott
vizsgatárgyak). A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében
határozza meg, hogy mely további – legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt
szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a
kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a
középszintű vizsgára történő felkészülést.
IV.1.3. Iskolánkban a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül, elegendő számú jelentkező
(átlagos csoportlétszám:12) esetén, a következő tantárgyakból szervezünk emelt szintű, heti
plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat a 11-12. évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom
történelem
matematika
idegen nyelvek (angol, német)
fizika
biológia
informatika
földrajz
kémia
95
Kis számú jelentkező esetén felmérjük annak a lehetőségét, hogy a felkészítő csoportot az
Ajkai Szakképző Iskola vagy a Fekete-Vörösmarty Gimnázium diákjaival közösen szervezzük
meg.
VI.1.4. A középszintű vizsgákra az órarend szerinti tanórákon készítjük fel a tanulókat. A
következő, a készségfejlesztést előtérbe helyező tantárgyakból - választható foglalkozásként –
középszintű, heti plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat is szervezünk megfelelő számú
(átlagos csoportlétszám: 12) jelentkező esetén:
idegen nyelvek (angol, német)
matematika
informatika
VI.1.5 Az alábbi tárgyakból csak órarenden kívül, fakultatív választás alapján készülhetnek a
diákok a középszintű érettségire:
gazdasági ismeretek
(utazás és turizmus)
VI.1.6. A felsorolt emelt illetve középszintű foglalkozások közül a tanulónak az adott
évfolyamra előírt kötelező óraszám elérésig kell a 11-12. évfolyamon választania. Ez felmenő
rendszerben a következőképpen alakul:
2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
11. évfolyam 30 30 35 35
12. évfolyam 30 30 30 35
Ha az adott évfolyamon a kötelező óraszám 30, a tanuló maximum 33 óra erejéig választhat.
Amennyiben a kötelező óraszám 35, ezt a tanuló nem lépheti túl.
VI.1.7. A kötelező érettségi tárgyakon kívül érettségi vizsgatárgyként bármely, központi
vizsgakövetelményekre épülő tantárgy választható középszintű érettségi tantárgyként, amely
az iskola pedagógiai programja szerint helyi tantervvel rendelkezik. Az utazás és turizmus
akkreditált tantárgy csak hatodik, azaz szabadon válaszható vizsgatárgyként jelölhető.
VI.1.8. Az iskola fogadja mindazon tanulói jogviszonnyal rendelkező diák emelt szintű
érettségi vizsgára történő jelentkezését is, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.
VI.1.9. A vizsgázó attól függetlenül dönt a megjelölt érettségi tantárgy közép- vagy emelt
szintjéről, hogy a középiskolában milyen szintű felkészítésben részesült.
96
IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei
1. Magyar nyelv és irodalom
1.1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv
1.2. Kommunikáció
1.3. A magyar nyelv története
1.4. Nyelv és társadalom
1.5. A nyelvi szintek
1.6. A szöveg
1.7. A retorika alapjai
1.8. Stílus és jelentés
1.2. Magyar irodalom
2.1. Szerzők, művek
2.1.1. Életművek
2.1.2. Portrék
2.1.3. Látásmódok
2.1.4. A kortárs irodalomból
2.1.5. Világirodalom
2.1.6. Színház- és drámatörténet
2.1.7. Az irodalom határterületei
2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok
2.2.2. Műfajok, poétika
2.2.3. Korszakok, stílustörténet
97
2. Történelem
1. Az ókor és kultúrája
2. A középkor
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11. A jelenkor
12. A mai magyar társadalom és életmód
3. Matematika
1. Halmazok
1.1 Matematikai logika
1.2 Kombinatorika
1.3 Gráfok
2. Számelmélet, algebra
2.1 Alapműveletek
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.3 Racionális és irracionális számok
2.4 Valós számok
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
2.6 Betűkifejezések
98
2.7 Arányosság
2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények, az analízis elemei
3.1 A függvény
3.2 Egyváltozós valós függvények
3.3 Sorozatok
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
4.1 Elemi geometria
4.2 Geometriai transzformációk
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
4.4 Vektorok síkban és térben
4.5 Trigonometria
4.6 Koordinátageometria
4.7 Kerület, terület
4.8 Felszín, térfogat
5. Valószínűségszámítás, statisztika
5.1 Leíró statisztika
5.2 A valószínűségszámítás elemei
4. Biológia
1.1. A biológia tudománya
1.2. Az élet jellemzői
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.2. Az anyagcsere folyamatai
99
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.2. Önálló sejtek
3.3 Többsejtűség
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4.1. Homeosztázis
4.2. Kültakaró
4.3. A mozgás
4.4. A táplálkozás
4.5. A légzés
4.6. Az anyagszállítás
4.7. A kiválasztás
4.8. A szabályozás
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés
5.1. Populáció
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
5.3. Bioszféra
5.4. Ökoszisztéma
6.1. Molekuláris genetika
6.2. Mendeli genetika
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok
6.4. A bioszféra evolúciója
5. Földrajz
1. Térképészet
1.1. A térképi ábrázolás
100
1.2. Térképi gyakorlatok
1.3. Az űrtérképezés
2. A Föld kozmikus környezete
2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben
2.2. A Nap és kísérői
2.3. A Föld és mozgásai
2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában
3. Geoszférák
3.1. A kőzetburok
3.2. A levegőburok
3.3. A vízburok földrajza
3.4. A talaj
3.5. A geoszférák kölcsönhatásai
4. A földrajzi övezetesség
4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség
4.3. A forró övezet
4.4. Mérsékelt övezet
4.5. A hideg övezet
4.6. A függőleges földrajzi övezetesség
5. Népesség és településföldrajz
5.1. A népesség földrajzi jellemzői
5.2. A települések földrajzi jellemzői
6. A világgazdaság a XXI. század elején
6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai
6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai
101
6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása
6.5. A tercier és a kvaterner szektor jelentőségének növekedése
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
7.1. A világgazdasági pólusok
7.2. A világgazdaság peremterületei
7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok
8. Magyarország földrajza
8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
8.2. Magyarország természeti adottságai
8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői
8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-
földrajzi kép
8.6. Magyarország környezeti állapota
9. Európa regionális földrajza
9.1. Európa általános természetföldrajzi képe
9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe
9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
9.4. Észak-Európa
9.5. Nyugat-Európa
9.6. Dél-Európa
9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe
9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai
10. Európán kívüli földrészek földrajza
10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
10.2. Ázsia
10.3. Ausztrália és Óceánia
102
10.4. Afrika általános földrajzi képe
10.5. Amerika
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei
11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
6. Kémia
1.1 Atomszerekezet
1.2 Kémiai kötések
1.4 Anyagi halmazok
1.5 Kémiai átalakulások
2.1 Hidrogén
2.2 Nemesgázok
2.3 Halogén elemek és vegyületeik
2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik
2.7 Fémek
3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői
3.2 Szénhidrogének
3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének
3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek
3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
3.6 Szénhidrátok
3.7 Fehérjék
3.8 Nukleinsavak
103
3.9 Műanyagok
3.10 Energiagazdálkodás
4.1 Az anyagmennyiség
4.2 Gázok
4.3 Oldatok, elegyek, keverékek
4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban
4.5 Termokémia
4.6 Kémhatás
4.7 Elektrokémia
7. Fizika
1. Mechanika
1.1 Newton törvényei
1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya
1.3 Mozgásfajták
1.4 Munka, energia
2. Termikus kölcsönhatások
2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
2.2 Hőtágulás
2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje
2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
2.6 Kalorimetria
2.7 Halmazállapot-változások
2.8 A termodinamika II. főtétele
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás
104
3.1 Elektromos mező
3.2. Egyenáram
3.3 Az időben állandó mágneses mező
3.4 Az időben változó mágneses mező
3.5 Elektromágneses hullámok
3.6 A fény mint elektromágneses hullám
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás
4.1 Az anyag szerkezete
4.2 Az atom szerkezete
4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek
4.4 Sugárvédelem
5. Gravitáció, csillagászat
5.1 A gravitációs mező
5.2 Csillagászat
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei
6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek
8. Idegen nyelv
1. Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontosabb állomásai (fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai., otthoni teendők
Személyes tervek
2. Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése
105
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke
(a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a
természet megóvásáért?
Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása
(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
106
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet
Kulturális események
8. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon és külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
9. Informatika
1. Információs társadalom
2. Informatikai alapok - hardver
3. Informatikai alapok - szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat
107
10. Ének
1.1. Éneklés
1.2. Műelemzés
2.1. Zenetörténet
2.2. Zenefelismerés
2.3. Zeneelmélet
2.4. Dallamírás
11. Rajz
A./ ALKOTÁS
1. Vizuális eszközök
1.1Vizuális nyelv
1.2 Technikák
2. Tevékenységszintek
2.1 Ábrázolás, látványértelmezés
2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
B./ BEFOGADÁS
1. Vizuális eszközök
1.1 Megjelenítés sajátosságai
1.2 Technikák
2. Tevékenységterületek
2.1 Vizuális kommunikáció
2.2 Tárgy- és környezetkultúra
2.3 Kifejezés és képzőművészet
12. Testnevelés
108
Elméleti ismeretek témakörei
1. A magyar sportsikerek
2. A harmonikus testi fejlődés
3. Az egészséges életmód
4. Testi képességek
5. Gimnasztika
6. Atlétika
7. Torna
8. Ritmikus sportgimnasztika
9. Küzdősportok, önvédelem
10. Úszás
11. Testnevelési –és sportjátékok
12. Természetben űzhető sportok
Gyakorlati ismeretek témakörei
1. Gimnasztika
2. Atlétika
a. Futások
b. Ugrások
c. Dobások
3. Torna
a. Talajtorna
b. Szekrényugrás
c. Felemáskorlát
d. Gerenda
109
e. Ritmikus gimnasztika
f. Gyűrű
g. Nyújtó
h. Korlát
4. Küzdősportok, önvédelem
5. Úszás
6. Testnevelési –és sportjátékok
a. Kézilabda
b. Kosárlabda
c. Labdarúgás
d. Röplabda
13. Utazás és Turizmus
1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái
2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők
3. A szervezett utak típusai
4. Szálláshelyek
5. Közlekedés
6. Vendéglátás
7. Programszervezés
8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz
9. Fenntartható fejlődés
10. Vállalkozási formák
11. A turisztikai termék jellemzői
12. Marketing
110
13. Vállalkozás indítása
14. Falusi vendéglátás a múltban és a jelenben
15. A falusi vendéglátás jellegzetességei
14. Gazdasági ismeretek
1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei.
2. A piaci mechanizmus alapvetőelemei, működése a piacgazdaság jellemzői.
3. A pénz kialakulása és funkciói.
4. A fogyasztó mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai. A racionális
fogyasztói magatartás
5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők.
6. A vállalkozás fogalma, célrendszere. Vállalkozási formák.
7. Termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik
8. Piaci formák, és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok
mellett
9. A vállalkozások finanszírozása. A vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló
tényezők
10. A piaci mechanizmus működési zavarai.
11. A munka, mit termelési tényező a gazdálkodás folyamatában.
12. A makrogazdaság szereplői, a makrojövedelem keletkezése.
13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac
14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése
15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági
válságok.
16. A költségvetési politika jellemzői
17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői
18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai.
19. Aktuális gazdasági problémák, és megoldási alternatívák
20. A globalizáció
111
IV.3. Próbaérettségi vizsgák
A végzős diákokkal az érettségire való felkészítés részeként a kötelező érettségi tantárgyakból
(magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) az írásbeli érettségi időpontját megelőző egy
hónapban az írásbeli feladatlapok mintájára és azzal egyező időtartamban próbaérettségi
dolgozatot íratunk. Ennek eredményét a tanulmányi előmenetelbe is beszámítjuk. A
szaktanárok döntése alapján a szabadon választott tárgyból is íratható próbaérettségi dolgozat.
V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása
V.1. Az ismeretek értékelésének a módja
V.1.1. A 4 és 6 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés során tanév közben,
félévkor és évvégén osztályzatokkal értékelünk.
V.1.2. A középiskolát elvégzett tanulók a 12. illetve 13. osztály (NYEK) után érettségi vizsgát
tesznek.
V.1.3. A levelező tagozaton az értékelés módja a következő: tanév közben beszámolókkal,
tanév végén osztályozóvizsgákkal alakul ki a tanulmányi eredmény.
V.2. Osztályzatok
V.2.1. Intézményünkben – összhangban a Nkt 54. §-ának 2. bekezdésével - 1-től 5-ig terjedő
osztályzatokkal értéklejük a diákokat.
V.2.2. Alternatív lehetőségként a tanár személyes döntése alapján az értékelés folyamatában
használhat olyan megoldásokat, melyeket a tanulók is ismernek és értelmezni tudnak - fekete-
piros pont, kis jegy -, de a digitális osztályozó naplóba és az ellenőrzőbe csak az előző pont
szerinti osztályzatok kerülhetnek.
V.2.3. Az osztályzatok a tanulók teljesítményét értékelik, és nem lehetnek eszközei a
fegyelmezésnek.
V.3. A számonkérés formái és arányai
V.3.1. Szóbeli feleltetés, kiselőadás.
V.3.2. Írásbeli - dolgozat, teszt, felmérő, esszé, on-line feladat, értékelés feleltetőgéppel.
V.3.3. Gyakorlati munka végzése (testnevelés, rajz, ének, utazás és turizmus, gazdasági
alapismeretek, stb).
112
V.3.4. A számonkérési formák arányai tanév közben
V.3.4.1. Ügyelni kell arra, hogy iskolánk egyik kiemelt nevelési célja - a szóbeliség
fejlesztése - teljesüljön. A szóbeli számonkérés mindemellett lehetőséget ad arra, hogy a
pedagógus az osztály előtt is szemléltetni tudja a logikus gondolkodást, elvárásait, értékelési
szempontjait. Ha szükséges, segíthet, korrigálhat, rövidzárlatot oldhat fel. Közismert, hogy
azonos képességű tanulók közül egyik írásban, a másik szóban képes magát jobban kifejezni.
Mindkettőnek meg kell adni az esélyt, hogy "saját nyelvén" is teljesíthessen.
V.3.4.2. A számonkérés év közben folyamatos legyen. Az osztályzatok kialakításához a félév
során minimum 3 érdemjegy szükséges, de törekedjünk ennél nagyobb (pl. havi) gyakoriságú
értékelésre. Szerencsésnek tartjuk, hogy a minimum 3 érdemjegy közül legalább egy szóbeli
felelet vagy kiselőadás alapján kerüljön megállapításra valamennyi tantárgyból.
V.3.4.3. Egy tanuló napi kettő, egész tanórán át tartó dolgozatnál többet nem írhat. A
harmadik dolgozatot íratni szándékozó szaktanár ezt köteles tudomásul venni és későbbi
időpontban kérheti csak számon az adott tananyagrészt.
V.3.5. Osztályzatok megállapítása
V.3.5.1. A számonkérés bármely formája mellett a pedagógus köteles gondoskodni arról,
hogy a tanulók tisztában legyenek a követelményrendszerrel, kiemelve ebből is a
minimumfeltételeket.
V.3.5.2. Szóbeli és írásbeli számonkérést követően a tanár gondoskodjon arról, hogy a tanuló
az általa elkövetett hibákat megismerje. Lényeges, hogy a számonkérés érdemjegyeit szóban
is indokoljuk, írásbeli munkák esetében a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel lássuk
el, kiosztásuk során pedig szóban is fűzzünk hozzá rövid kiegészítést. A javításokat lehetőleg
a következő alkalomra, de maximum 2 héten belül el kell végezni, ha annak nincs objektív
akadálya (pl. betegség). Két hetet meghaladó értékelést követően a tanuló dönthet, hogy
elfogadja-e az érdemjegyet.
V.3.5.3. Az érdemjegyek megállapítása a tanárok döntési kompetenciája, így természetesen
szubjektív. Ahol lehetőség van rá, ott a tanár igyekezzen (pl. pontrendszerrel) növelni a
figyelembe vehető objektív tényezők számát. Az érdemjegy megállapítása előtt szóbeli
számonkérés esetén érdemes megismerni a tanuló önértékelését. "Kétes" esetekben, ha
lehetséges, további kérdésekkel kell meggyőződni a tudásszintről, ha erre nincs lehetőség (pl.
írásbeli számonkérés esetében), a tanuló számára kedvezően kell dönteni vagy az alternatív
értékelést választani.
113
V.3.5.4. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Lényeges, hogy az osztályzatok véglegesítése előtt kb. 1 héttel a tanulók megismerjék a
várható eredményt, esélyt adva ezzel indokolt esetben a javításra is.
V.3.6. Témazáró értékelések
Ahol a tantárgy jellege a főbb témákra bontást lehetővé teszi, gondoskodni kell arról, hogy a
tanulók rendelkezzenek témazáró érdemjeggyel. Ennek a leggyorsabb és legcélszerűbb
formája az írásbeli számonkérés, de természetesen történhet szóban is. Ezeket az
érdemjegyeket a digitális naplóba és az ellenőrző könyvbe a megfelelő módon rögzítsük.
V.3.7. Az osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás
Az osztályzatokat a digitális naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a
bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi,
ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az értékelést végző tanárnak alá kell írnia.
A szülőket az érdemjegyekről az ellenőrzőben folyamatosan értesítjük, a digitális naplóhoz
hozzáférést biztosítunk. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok
minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe és a digitális naplóba a naprakész
tájékoztatás érdekében.
A szülői visszaigazolást az osztályfőnök a fogadóórák előtt, valamint a félévi és év végi
záráskor ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a digitális naplót.
V.3.8. Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció
V.3.8.1. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt
természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem
érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a
negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit
megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy
közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.
V.3.8.2. A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók
fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van
a pozitív motiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is.
V.3.8.3. Lényeges, hogy kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez
egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az
interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is.
V.3.8.4. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata és a digitális napló segítségével is
tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat
fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező
114
visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során
tisztázzuk.
V.4. A magatartás és szorgalom értékelése
Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek, az
osztályzatok a Nkt 54.§-ának 2 bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó
konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület
elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályzat egyszerű
szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök
szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót,
tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli
elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye.
A javaslat előkészítésének munkafázisai:
V.4.1. Egyéni, saját vélemény kialakítása.
Ennek során figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a
tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv és a digitális napló szöveges bejegyzései,
közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai.
V.4.2. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés.
Az osztályfőnök tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a
megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte
vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó
módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitásoktól eltávolodnak,
célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek
tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az
osztályfőnök véleményével.
V.4.3. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye.
Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes
megbeszélés során kérje ki, ismerje meg.
V.4.4. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is,
akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi
rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során).
Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó
konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy a véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok)
115
ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjait, melyek
az alábbiak:
V.4.5. A tanuló magatartása:
Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó
kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik,
társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott
tanuló magatartása példásra nem értékelhető.
Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az
iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- ill. iskolai légkör
kialakításához.
Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz
részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével
kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet
mutat a hibák kijavítására.
Rossz, ha rendszertelenül és felelőtlenül végzett munkájával, valamint
fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában
rossz példát mutat.
V.4.6. A tanuló szorgalma:
Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a
tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a
cselekvőkészség jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.)
Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való
felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet.
116
Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése
rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára
pedig a közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít.
Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez
mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan.
A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra
vonatkozó megállapításait is. Ezek a következők:
- Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan
mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet.
- 1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a
magatartásjegy változónál jobb nem lehet.
- 20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a tanuló magatartása
rossz.
V.5. A tanuló jutalmazása
V.5.1. Évközi elismerések (digitális naplóban, ellenőrzőben)
V.5.1.1. szaktanári dicséret
V.5.1.2. osztályfőnöki dicséret
V.5.1.3. igazgatói dicséret
V.5.1.3.1. Igazgatói dicséretet kaphatnak a tanulók a következő kritériumok alapján:
- aki bejutott valamely egyéni verseny országos fordulójába,
- megyei versenyt követő területi forduló első 10 helyezettje,
- megyei verseny 1. helyezettje,
- csapatban elért, a fentiekkel megegyező helyezés esetén,
- a tantestületi valamely tagjának javaslata alapján.
117
V.5.2. Év végi elismerések, jutalmak
V.5.2.1. Bródy Díj (feltételrendszere mellékletben)
V.5.2.2. Könyvjutalom (a teljesítménytől függő mértékben) az osztályfőnök javaslata alapján
az osztályozókonferencia egyetértésével a következő tanulóknak:
- akik a tanév közben elért teljesítményükért igazgatói dicséretben
részesültek,
- akik dicséretes tanulmányi eredményt értek el (4.75 vagy annál jobb
átlageredmény, példás magatartás, példás szorgalom, "jó"-nál gyengébb
osztályzata nincs)
- akit az osztályfőnök javaslatára a tantestület példamutató cselekedetéért
jutalmazni kíván.
V.5.2.3. Dicsérő, elismerő oklevél az osztályfőnök javaslata alapján az
osztályozókonferencia egyetértésével azon tanulóknak, akik
- jó (4.3-4.75 közötti) tanulmányi eredményt értek el, nincs közepesnél
rosszabb osztályzatuk, magatartás és szorgalomjegyük példás
és/vagy
- olyan cselekedetet hajtottak végre, amellyel a közösség elismerését
kivívták.
V.5.2.4. Tantestületi dicséret
V.6. A tanuló büntetése
V.6.1. Igazolatlan mulasztás esetén a tanuló büntetése a házirendben szabályozottak szerint
történik.
V.6.2. A tanuló fegyelmezetlensége esetén:
V.6.2.1. Ha a tanuló kötelezettségeit megszegi - tanórán a szaktanár, tanórán kívül, de az
iskolai élet keretein belül az osztályfőnök kezdeményezésére - fegyelmező büntetésben
részesíthető. Ennek formái a következők:
- szóbeli figyelmeztetés
- írásbeli büntetés: szaktanári figyelmeztetés
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnöki intés
118
igazgatói figyelmeztetés
igazgatói intés
tantestületi intés
V.6.3. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,
írásbeli határozattal büntetésben részesíthető. Az eljárás módját és a büntetés formáit a
köznevelési törvény (58. §). alapján készült, az SZMSZ részét képező fegyelmi szabályzat
rögzíti.
V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról c. törvény 26. (A tanulók fizikai állapotának és
edzettségének vizsgálata) pontjában a 81. § (1) szerint „Az iskola a pedagógiai
programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával
tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint
felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének
mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető
legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének
mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.
A 81. § (2) pontja szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a
vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és
évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal
közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges
intézkedéseket.
V.7.1. A fizikai állapot mérésének módja
Iskolánkban a diákok fizikai állapotának felmérése a testnevelés órák keretében, évente
kétszer (ősszel és tavasszal) a Hungarofit módszerrel történik. A fizikai állapot mérését
119
indokolja, hogy a gyermekek, tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt
különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést igényel.
V.7.2. Helyzetelemzés
Felmérések mutatják, hogy a tanulók fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek
(pl. elhízás, magas-vérnyomás, tartáshibák stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek, s az
egészségügyi és statisztikai adatok szerint, az iskolában eltöltött évek alatt nő a gyakorisága
és az esetek súlyossága. Ennek okai lehetnek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító
életmód, táplálkozási hiányosságok, lehet az iskolai padok az otthoni székek, asztalok mérete
(görnyedés), a számítógép elhelyezése és használata, az iskolatáska súlya stb.
A tanulók testneveléshez és sporthoz való hozzáállása negatív tendenciát mutat: a heti tanórai
testnevelésen kívül nem sportolnak semmit, vagy csak 1-2 órát mozog hetente. Mindenesetre
valóban tény, hogy egyre kisebb gyerekek egyre nagyobb számban szorulnak a
gyógytestnevelési foglalkozásokra.
V.7.3. A mindennapos testnevelés (heti 5 óra) és a fizikai mérés kapcsolata
A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi
szintjének, fizikai fejlődésének évente két alkalommal (őszi, és tavaszi időszakban) történő
mérése, vizsgálata. A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése,
hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai
szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa. Növelni kell azon tanulók
arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban
gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A tanulók fittségének, edzettségi szintjének
rendszeres vizsgálata, a mérési eredmények feldolgozása nélkül a mindennapos testnevelés
felülről jövő bevezetése nem érné el a célját. Az iskolai tanév helyi rendjében kell rögzíteni a
tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját.
V.7.4. A „MINI HUNGAROFIT” fizikai mérés lényegi vonásai (Forrás:
www.Hugarofit.hu)
Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az
eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja,
hogy milyen a fizikai állapota.
120
Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a
távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. A lényeg, hogy vegyenek fel egy
kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a
megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot,
természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra
érvényes).
A második felmérés a helyből távolugrás. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak
a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság,
amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.
A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre
megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit tud megcsinálni a felmérendő
személy (személyek). A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a
talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem
sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.
A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is),
itt is van egy elérhető maximum. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a
tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét;
leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát.
Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve-nyomás. A felmérés lényege,
hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a
földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.
A pontozás így alakul:
1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont
2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont
3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont
4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont
5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont
A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám
63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a
pontozás is változik.
121
Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat
összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.
Igen gyenge
0-20.5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől
rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan
odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb
fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó
feladat elé állítják.
Gyenge
21-40.5 pont
A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában
elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben
már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
Kifogásolható
41-60.5 pont
A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában
kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe
veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja
megfelelő hatékonysággal végezni.
Közepes
61-80.5 pont
A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb
kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink
szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét,
esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az
egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és
intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés
életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a
közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy
122
összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak
olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani,
mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú
életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros
szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású
testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése
és folyamatos megtartása.
Jó
81-100.5 pont
Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb
szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal
rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni,
legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél
fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott
sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez.
Kiváló
101-120.5 pont
A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként
kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.
Extra
121-140 pont
Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi
élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális
képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.
123
VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési
elvek és szempontok
VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei
VI.1.1. A munkaközösség közös tervezéssel, konszenzussal kialakított állásponttal jut el a
javasolt tantárgyfelosztáshoz!
VI.1.2. Ha nincs akadálya, érvényesítsük a felmenő rendszerben történő tanítást!
VI.1.3. Az új osztályok óráinak elosztásakor gondoljunk arra is, hogy fokozatosan mindenki
kapjon lehetőséget arra, hogy jobb képességű osztályokban is taníthasson.
VI.1.4. Ha a munkaközösség tagjai valamilyen okból nem tudják érvényesíteni
munkaközösségen belül ezeket a szempontokat, illetve nem sikerül megegyezésre jutni,
kérjék a területvezető igazgatóhelyettes vagy az igazgató véleményét, segítségét.
VI.1.5. A végső döntést a munkaközösségek javaslata alapján - a beosztott vezetők
véleményének figyelembevételével - az igazgató hozza.
VI.2. Az órarend elkészítésének, a csoportbontások és egyéb foglalkozások
szervezésének általános elvei
VI.2.1. Az órarend a munkaközösségek által javasolt, a tankerület által elfogadott
tantárgyfelosztás elkészülte után a Sc Timetables program segítségével készül.
VI. 2.2. Az órarend a kerettantervi óraszámokat tartalmazza. A tanórák elsődlegesen - a
Házirenben rögzített csengetési rendet követve – a 8.05-kor kezdődő 1. tanóra és a 7. tanóra
közé tervezendők. Ez alól kivételt képez a testnevelés óra, amely a tornatermi kapacitás mind
teljesebb kihasználása érdekében a 0. órában, 7.15 perckor kezdődhet.
VI.2.3. A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások, felmenő
rendszerben a heti 2 testnevelés óra, a szakkörök, sportkörök és más szabadon választható
124
foglalkozások időpontja a délutáni órákban, a munkaközösségek és a foglalkozást vezető
szaktanárok szeptember első hetében létrejött egyeztetése alapján alakul ki.
VI.2.4. Az idegen nyelvi és informatika órákat minden esetben csoportbontásban tartjuk. A
második idegen nyelvi órákat évfolyamszinten, vegyes csoportokban szervezzük.
VI.2.5. A helyi tanterv azon további tantárgyait, amelyekben a készségfejlesztés dominál
(matematika, magyar nyelvtan), az engedélyezett iskolai összóraszám függvényében nagyobb
létszámú osztályokban – megfelelő munkaközösségi indokolás esetén – szintén
csoportbontásban tanítunk.
VI.3. Helyettesítési szabályzat
VI.3.1. A hiányzó pedagógus helyettesítését a felelős igazgatóhelyettesnek lehetőség szerint
szakszerű helyettesítéssel kell megoldania.
VI.3.2. Ha a szakszerű helyettesítés nem megoldható, a tanórát meg kell próbálni osztályon
belül elcserélni a jelen lévő pedagógusok eredetileg más időpontban tartandó óráival. Ez
esetben a helyettesítő pedagógus nem végez túlmunkát.
VI.3.3. Ha az óracsere sem megoldható, a tanulók órarendje szerinti első és utolsó órája
elmaradhat. Erről az adott napi helyettesítési rend megismerése után az osztályfőnök értesíti a
tanulókat.
VI.3.4. Csoportbontás esetén – ha ezt a csoport tanmenete megengedi – összevonásra kerülhet
sor.
VI.3.5. A helyettesítendő órákról a felelős igazgatóhelyettes a tanáriban kifüggesztett értesítés
illetve a Dnaplóban tett bejegyzés formájában tájékoztatja a tantestület tagjait és a diákságot.
A tájékoztató táblázat tartalmazza a helyettesítendő óra megnevezését, a helyettesítő
pedagógus nevét és aláírását (annak elismeréseként, hogy e feladatáról értesült és azt vállalja).
VI.3.6. A fent megnevezett értesítés alapján a felelős igazgatóhelyettes rendszeresen vezeti a
helyettesítési naplót.
125
VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§)
VI.4.1. A pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje az iskolában töltött kötött
munkaidő (heti 32 óra) 55-65%-a (22-26 óra) lehet, a mindenkori tantárgyfelosztás
függvényében. A kötött munkaidő fennmaradó részét – az intézményvezető beosztása szerint
- nevelést-oktatást előkészítő munkára, felügyeletre, eseti helyettesítésre fordítja. Ezekről a
pedagógus a megbízott igazgatóhelyettes irányítása mellett elektronikus nyilvántartást vezet,
melyet az adott hónap végén kinyomtatva lead. A pedagógus 40 órás heti munkaideje
fennmaradó 8 órájának felhasználásáról saját maga dönt.
VI.4.2. Az intézmény vezetője és helyettese(i) – a tanulólétszám függvényében – az Nkt. 5.
sz. melléklete szerinti tanórát tölt közvetlenül neveléssel-oktatással. Munkaidejének (heti 40
óra) fennmaradó részét a vezetői megbízatásával kapcsolatos feladatok elvégézésére fordítja.
Munkaidejének egészéről (40 óra) a fenntartó által kiadott jelenléti ívet vezet, melyet a hónap
végén a fenntartó részére átad.
VI.4.3. A gyakornok kötött munkaidejének 50 %-át fordítja nevelésre-oktatásra.
VI.4.4. A könyvtárostanár a kötött munkaidő 60%-ában (heti 24 óra) nyitva tartja a
könyvtárat és könyvtári órákat vezet. A kötött munkaidő fennmaradó részéből 6 órát a
könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára fordítja, 2 órát pedig
a munkahelyen kívül végzett kapcsolatépítésre, állománygyarapításra.
VI.4.5. A pedagógusok és a könyvtárostanár a 32 óra kötött munkaidőről, az intézmény
vezetői a 40 óra munkaidőről (benne a napi 30 perc ebédszünettel) a fenntartó által
meghatározott formában nyilvántartást vezetnek.
VI.4.6. A munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerint a következő esetekben nem kell,
hogy teljesítse napi kötelező óráját:
a) ha a dolgozó állampolgári kötelezettségét teljesíti
b) két munkanapra közeli hozzátartozója halálakor
c) önkéntes tűzoltási vagy műszaki mentéskor, véradáskor/legalább 4 órára
d) a munkaszüneti napon
e) szabadság időtartama alatt
g) munkaviszonya vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés
időtartamára (igazgatói igazolással)
VI.4.7. A helyettesítésekről a Digitális napló nyilvántartása mellett Helyettesítési naplót
vezetünk.
126
VII. Feladataink a környezeti nevelés terén
A Kormány 110/2012. (VI. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és
alkalmazásáról mellékletében a NAT köznevelési feladatait és értékeit részletezve a
következőket fogalmazza meg „Fenntarthatóság, környezettudatosság” címszóval:
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a
természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan
és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és
a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság
mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel
kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok
gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és
társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá
kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének
megőrzésébe, gyarapításába.”
E gondolatok jegyében iskolánkban a környezeti nevelés következő alapelveit és feladatait
határozzuk meg:
VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból
VII.1.1. A múlt
Iskolánk Ajka központjában található. Az 1959-ben várossá váló település az 1930-as
években kezdődő fokozott iparosítás eredményeként környezetvédelmi szempontból erősen
terheltté vált. Nem véletlen, hogy az 1980-as években a „Piszkos 12” között tartották számon
városunkat, hisz levegője, talaja, felszíni és felszín alatti vizei is nagymértékben
elszennyeződtek. Ebben az időszakban intézményünk több európai környezetvédelmi
programban is részt vett („Savas eső program”, „Felszínközeli ózon mérési program”). A
környezet- és természetvédelem fontosságát felismerve kezdtük el 1991-től az „Ember és
környezete” tárgy tanítását a 9. évfolyamon. Tanulóink ennek keretében ismerkedhettek meg
az elméleti alapokkal, sőt gyakorlati tevékenységet is végezve folyamatosan részt vettek a
szárazelem-gyűjtésben. Időszakosan papír és alumínium-hulladék szelektív gyűjtését is
megszerveztük diákjaink körében. Az ipari termelés részleges leépülésével, valamint
környezetvédelmi beruházásaik erősödésével párhuzamosan szűnt meg a külön tantárgy
keretében zajló környezet- és természetvédelmi oktatás iskolánkban. A Föld Napján
127
intézményünk tágabb környezetében szinte a teljes tanulói létszámmal veszünk részt
hulladékgyűjtési akcióban.
VII.1.2. A jelen
Intézményünkben a 40-50 fős tantestületből jelenleg 8-10 kolléga foglalkozik intenzíven
környezeti nevelési kérdésekkel, a természettudományos tárgyak keretében. A tantestület két
tagja rendelkezik környezetmérnöki végzettséggel. Természetesen egy-egy anyagrésszel
összefüggésben szinte valamennyi műveltségi területen érintenek bizonyos környezetvédelmi
problémát kollégáink.
VII.2. Alapelvek, célok
VII.2.1. Rendszerszemléletre nevelés
A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni
az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és
önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók
képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.
VII.2.2. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása
Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem,
ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók.
Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az
alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz
kiválasztására.
VII. 2.3. A globális összefüggések megértése
A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek
globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket
a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek
128
képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg
ezeket szem előtt tartva cselekedni.
VII.2.4. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása
Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója,
mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb
megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.
Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük
fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.
VII.2.5. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik
környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet
minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség
nélkül nincs emberi létezés sem.
VII.2.6. Környezettudatosságra nevelés
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak
fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan
életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól.
VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés
Tanulóink évről-évre részt vesznek a környezet- és természetvédelmi témájú
versenyeken (Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi
Verseny, Herman Ottó Országos Biológia Verseny).
Különböző környezetvédelmi programokban veszünk részt:
A DÖK szervezésében iskolai papír-gyűjtés
129
Szárazelem-gyűjtés
Hulladékgyűjtés a Föld Napján az iskola tágabb környezetében
Iskolánk udvarának „zöldebbé-tétele” érdekében évről-évre sikerrel pályázunk
fásítási pályázatokon, melynek révén folyamatosan pótoljuk a kivágott fákat és
cserjéket. E munkákba a tanulók egy részét is bevonjuk.
Pályázati forrásból végzett projektjeink egy része is környezetvédelmi indíttatású
(Comenius FFISH project: 2012-2014)
VII.4. Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai
élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló
együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
VII.4.1. Nem anyagi erőforrások
VII.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés
Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,
munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés
illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve
tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik
most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb
kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése a 2. számú
igazgatóhelyettes feladata.
Diákok. Az iskola minden diákjának kötelessége, hogy vigyázzon környezetére és
figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt
különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
130
Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal
való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.
Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési
akcióknak. Ez az együttműködés nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet
létrehozásához és megőrzéséhez is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek
határozzák meg.
Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és
az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt
a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon
keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is
alkalmazzák a tanulók.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai
dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai
adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást
(pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás), helyette egyre
inkább a digitális információáramlást erősítsük, illetve folyamatosan gyűjtsük a
hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az
iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas
tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének
feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív,
környezettudatos munkájára is szükségünk lesz.
VII.4.1.1.2 Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és
költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén
belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola
igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb
helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is
finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat, illetve az ezirányú pályázatok
megvalósítását szakmailag és anyagilag is segítse.
131
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti
programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények, nagyvállalatok
meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a helyi
nagyüzemek, a kommunális szennyvíztisztító, a kommunális hulladéklerakó megtekintése.
Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak
legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott
intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.
Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy
környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.
Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé
kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy
nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos,
hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.
Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a
büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt
az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés
megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
VII.4.2. Anyagi erőforrások
VII.4.2.1. Saját erőforrások
Alapítvány. Az iskolai alapítvány anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a különböző
környezetvédelmi versenyeken való részvételt, helyi versenyek lebonyolítását.
VII.4.2.2 Külső erőforrások
Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes
tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az
elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
VII. 5. Kommunikáció
A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a
kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a
132
nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve
tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni,
az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell
tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot
kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
VII. 5.1. Iskolán belüli kommunikáció formái
Kiseladások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek
készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés:
tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok
készítése.
VII.5.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái
Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról
megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós
hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel
az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés
az illetékes önkormányzattal.
VII. 6. Minőségfejlesztés
Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola
életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai
ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot
és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az osztályfőnök és a szaktanárok
megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az
attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és lehetőség szerint a 12. évfolyam végén is
elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek
keretében kerülnek mérésre is.
VII.7. Továbbképzés
133
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell
tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Cél, hogy a jövőben
több kolléga vegyen részt továbbképzésben a környezeti nevelés témájában.
VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos
helyzetű tanulók oktatási sikeressége érdekében
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. §-a szerint az intézmény Pedagógiai programja
tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Iskolánkban a
hátrányos szociális helyzetű tanulók esélyeit növelő intézkedéseket kívánjuk előtérbe
helyezni. Ennek érdekében készítettük programunkat.
VIII.1. Fogalmi bevezetés
Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók és intézményeik
feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és
előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak,
amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása
olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport
számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a
védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.
Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül,
az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az intézmény fogadókészségét a fenti
elvek szerint fejleszteni kell, ki kell alakítani a:
megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,
az emberi méltóság tiszteletben tartását,
a társadalmi szolidaritás érzését.
Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése,
ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy
134
részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés
lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi
megközelítés.
Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések
végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak az a feladata, hogy olyan keretet
biztosítson az intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb
felhasználását teszik lehetővé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek
meghatározása és az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.
VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége
Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben
elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és
meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi
programmal különösen az oktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell
ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell
fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a
beruházásokban, fejlesztésekben. Kiemelten fontos az oktatásszervezési gyakorlat
áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak
vizsgálata, hogy érvényesül-e az intézményben a diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség, és a hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
oktatási integrációjának támogatása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés
biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek
csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.
VIII. 3. A program célja
135
Az intézmény esélyegyenlőségi programjának alapvető célja az intézményen belül a
szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az
intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az
esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű tanulók
hátrányainak kompenzálása. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény
minden tevékenysége során:
- a beiratkozásnál, felvételinél
- tanításban, ismeretközvetítésben
- a tanulók egyéni fejlesztésében
- az értékelés gyakorlatában
- tanulói előmenetelben
- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
- a továbbtanulásban, pályaorientációban
- a humánerőforrás-fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében
- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és
társadalmi környezettel
érvényesülnie kell a szegregációmentességnek, az esélyegyenlőség előremozdításának.
VIII.4. Helyzetelemzés
Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok
feltárása érdekében. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló
beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért a program eredményességének
alapvető feltétele, hogy alapos és pontos elemzést végezzünk az alábbi vizsgálati
szempontoknak megfelelően.
136
VIII.4.1. Statisztikai adatok
Iskolánkban végzett statisztikai mérések eredményeként megállapíthatjuk, hogy több év
átlagában hátrányos helyzetű tanulóink az összlétszám 18-20 %-át, halmozottan hátrányos
diákjaink 1,8-2%-át, SNI-s tanulóink pedig a tanulói létszám 1%-át alkotják. A helyzetfelmérés
nem tért ki az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulókra tekintettel arra, hogy e
gyermekek az eredeti tanulói jogviszonyuk szerinti oktatási intézményben mérendők. Ezen
adatok alapján az is bizonyított, hogy az intézményben nincs szegregáció. A hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása és eloszlása az intézménybe
való jelentkezésüknek megfelelő. Lényeges szempont, hogy osztályonként a számuk nem
haladja meg a 25%-ot.
Az intézmény Bródy utcai épülete nem akadálymentesített, kiemelt fejlesztési szempontként
kell kezelni ennek megoldását.
Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sikerességét jelzik az országos kompetencia
mérések eredményei is. A mérésben résztvevő hátrányos illetve halmozottan hátrányos
tanulók számára sajnos nem lehet következtetni, mert a mintavétel központilag és
véletlenszerűen történik.
Az intézményben végző tanulók továbbtanulási hajlandósága és sikeressége is növekedett az
elmúlt években. A halmozottan hátrányos és hátrányos tanulók továbbtanulásáról jelenleg
adatok nem állnak rendelkezésre. A jövőben azonban ki kell dolgozni az adatgyűjtés
módszerét a mutatók továbbfinomítása érdekében.
VIII.4.2. Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere
137
Az intézményen belül ifjúságvédelmi felelős látja el a halmozottan hátrányos és hátrányos
helyzetű tanulókkal, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos
feladatokat. Iskolán belüli folyamatosan végzett feladatai a következők:
- kérdőív segítségével rendszeresen felméri a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett
tanulók létszámát, statisztikát vezet számuk alakulásáról,
- év elején minden belépő új tanuló részére osztályfőnöki órán információt ad
elérhetőségéről, fogadó óráiról,
- szükség esetén tanulókkal, szülőkkel, gondviselőkkel és a kijelölt gyámmal
megbeszéléseket tart,
- az osztályfőnökökkel konzultálva információt gyűjt az érintett tanulók tanulmányi
előmeneteléről,
- minden év elején 20-25 választható téma megjelölésével minden osztályban
egészségnevelési órákat tart az életkori sajátosságoknak megfelelően, kihangsúlyozva
a téma által adott preventív tényezőket,
- hiányzási körképet készít az osztályfőnökök segítségével, ellenőrzi a hiányzások
indokoltságát gyermekorvossal való konzultáció segítségével, kiszűri a „hamisított
orvosi vizsgálatokat és következményeként megteszi a szükséges intézkedéseket,
- jogszabály szerint elért igazolt és igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges
intézkedéseket
- folyamatos kapcsolatot tart az ifjúsági- iskolaorvossal, fogorvossal a rendszeres
szűrővizsgálatok lebonyolítása érdekében,
- személyes megbeszéléséket folytat a veszélyeztetett körbe tartozó diákokkal,
figyelemmel kíséri tanulmányaikat, mentorálja aktuális problémáikat,
- részt vesz a fegyelmi eljárások lebonyolításában,
- pályázatfigyelést folytat, gondozza a halmozottan hátrányos tanulók részére kiírt
pályázatokra való jelentkezéseket, ellátja a már megnyert pályázatok ügyviteli
feladatait.
138
Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer keretében az ifjúságvédelmért felelős pedagógus
kapcsolatot tart:
- a Gyermekjóléti Szolgálattal esetjelzés, esetmegbeszélés céljából, heti, havi
rendszerességgel a gyermekjóléti felügyelőkkel,
- az illetékes önkormányzat gyámügyi osztályával deviáns magatartási probléma, lógás
észlelése, szülői kötelességmulasztás, a tanuló otthoni tanulási feltételeinek hiánya
esetén,
- a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, gyermek
pszichológussal, a „Vadaskerti” Gyermekpszichiátriával, rendőrséggel,
drogambulanciával, a Humán Szakszolgálattal,
- szabadidős programok szervezése érdekében a Városi Szabadidő Központtal,
Gyermekek Házával,
- a Dajka Alapítvánnyal.
A fenti szervezetekkel, hivatalokkal azonnal felveszi a kapcsolatot lelki-, etikai-, erkölcsi
problémák, a tanuló családjának anyagi ellehetetlenedése esetén, magatartási-,
viselkedési-, serdülőkori zavarok esetén, alkohol-, drog okozta pszichés zavarok
tapasztalásakor, szülők elvesztése, csonka család esetén mentor keresés érdekében,
anorexia nervosa, depresszió gyanúja esetén.
VIII.5. Fejlesztési feladataink
VIII.5.1.Középtávú feladatok
Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program akcióterve a helyzetelemzés által feltárt
problémákra, hiányosságokra, esélyegyenlőségi kockázatokra hivatott reagálni. A
helyzetelemzésre alapozva megállapítható, hogy intézményünkben a halmozottan hátrányos
tanulók száma, aránya és eloszlásuk aránytalansága nem éri el a vonatkozó jogszabályban
intézkedésre megjelölt értékeket, így a jelenlegi program nem tartalmaz azonnali beavatkozási
feladatokat, intézkedéseket.
139
Érzékelhető javulást kell azonban elérni középtávon:
- az eredményességi mutatók alapján a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
továbbtanulási sikerességében, tanulmányi előmenetelükben, hiányzásaik
csökkentésében,
- a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási gyakorlatában, a feltételek javításában,
fejlesztésében, időszakos felülvizsgálatuk kezdeményezésében,
- a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók tanórai és tanórán kívüli
foglalkozásainak megszervezésében,
- a tanulók mentori támogatásában, prevenciós felvilágosításukban.
VIII.5.3. Hosszú távú általános feladatok, kötelezettségek
Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az intézmény vezetője felelős azért, hogy az
intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és társadalmi partnerek ismerjék az
intézmény esélyegyenlőségi programját, annak biztosításáért, hogy az intézmény dolgozói
minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához,
illetve az egyenlő bánásmód elvét sértő esetek kivizsgálásának jogszerűségéért és a szükséges
intézkedések megtételéért.
A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és
esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást,
nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az
esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen,
ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön azok megvalósításában. Az
esélyegyenlőség sérülése esetén az azt észlelő pedagógusnak jeleznie kell azt feletteseinek,
illetve az illetékes munkatársnak.
VIII.5.2. Folyamatos intézkedést igénylő feladatok
Bár az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra kell
reagálnia, jelen esetben a terv összeállításánál azonban arra törekszünk, hogy ne csak a
140
hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása
mindenképpen fontos célkitűzés. Iskolánkban a fő feladat a prevenció, illetve olyan
garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását.
Intézkedési tervünket az intézmény sajátosságaira, helyzetelemzésére építettük. Ebből
következő feladataink a következők:
Az SNI-s, HH és HHH tanulók számának évenkénti felülvizsgálata, a mindenkori
jogszabálynak megfelelő igazolások és nyilatkozatok beszerzése.
Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi feltételeit az integrált oktatás
személyi hátterének megteremtésével, a meglévő, a jelenlegi személyi feltételek
továbbfejlesztésével. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az integrált
oktatásban résztvevő SNI-s tanulók, HH és HHH tanulók megfelelően felkészült
szakemberek irányításával tanuljanak (Szaktanárok továbbképzésének támogatása.
Továbbképzési terv) a megyei szakértői bizottság javaslatának figyelembe
vételével.
A sajátos nevelési igényű tanulók naprakész nyilvántartása. a nyilvántartás
számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala a hátrány kompenzáció
érdekében.
Fokozott figyelem a magántanulói státusz odaítélésére az okok alapos
vizsgálatával.
Feladatunk a különböző támogatások és normatívák, pályázatok
igényjogosultságának számbavétele, integrációs ill. képesség-kibontakoztató
támogatások igénylése. különös tekintettel az esélyegyenlőség szempontjából
A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat
meg kell tartani, azokba be kell kapcsolódni. Útravaló ösztöndíj program és egyéb
ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok és a szülők ismerjék meg.
A tanulói lemorzsolódások csökkentése. A lemorzsolódás okainak vizsgálata,
feladatok meghatározása. A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos
figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozások szervezése.
141
A tanulói hiányzások csökkentése. A hiányzás okának feltárása, feladatok
meghatározása. A hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése, szülők értesítése,
az adott település családsegítőinek tájékoztatása.
Növelni kell az SNI, a HH és HHH tanulók emeltszintű oktatásban és a tanórán
kívüli foglalkozásokon való részvételét. Minden érintett tanulót tájékoztatni kell a
részvétel lehetőségéről. Figyelemmel kell kísérni a foglalkozásokra való
jelentkezést, azokon való részvételt.
Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóinak
további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról.
A gyógytestnevelés biztosítása, a gyógytestnevelésre utalt tanulók teljes körű
szakszerű ellátásának biztosítása. A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba
sorolása. A gyógytestnevelés feltételeinek megteremtése.
Akadálymentesítés, infrastruktutális fejlesztések.
VIII.6. Monitoring és nyilvánosság
Az intézmény esélyegyenlőségi programjában fontos szerepet tölt be a program
megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:
- az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,
- az éves monitoring vizsgálatok eredményének nyilvánossá tétele, a személyes adatok
védelmének figyelembe vételével,
- az évente történő ellenőrzés időpontját az intézmény a munkatervében határozza meg,
- szükséges minden elérhető eszközt és médiát bevonni (honlap, tájékoztatók,
rendezvények, fórumok, helyi sajtó, stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet
kialakítása érdekében,
- az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell
készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek,
határidők, sikerkritériumok.
142
IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK
A kötelező, tanulási alapidőben folyó és a fakultatív, azaz tanulási alapidőn túl folyó oktatás-
nevelés keretein kívül az intézmény lehetőséget kíván teremteni az önművelésre, az ismeretek
bővítésére, a szabadidő kulturált környezetben való hasznos eltöltésére. Ennek jegyében a
következő extracurriculáris, azaz tanterven kívüli szolgáltatásokat kínáljuk tanulóink számára:
IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények
IX.1.1. tanévnyitó ünnepély
IX.1.2. megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, az iskolához és a névadóhoz köthető
évfordulókról
IX.1.3. szalagavató ünnepély és Bródy bál
IX.1.4. ballagás
IX.1.5. tanévzáró ünnepély
IX.1.6. az iskolához kötődő, arculatbefolyásoló, saját szervezésű versenyek (Megyei Bródy
Fizikaverseny, Városi Idegen nyelvi, Informatika, Természettudományi, Könyvtárhasználati
verseny, Bródy Gála)
IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás
öntevékeny használata
IX.2.1. Öntevékeny könyvtárhasználat - lyukas órákban, illetve tanórák után a könyvtár
nyitvatartási idejében
- a szakirodalom tanulmányozása, házi feladat elkészítése a kézikönyvtár
anyagának a felhasználásával, a könyvtáros segítségével és felügyeletével,
- a könyvtárban elhelyezett számítógép, fénymásoló, szkenner-kapacitás
használata a könyvtárból kikölcsönzött CD-k, információhordozók
143
felhasználásával tanulásra (nyelvtanulás, felvételikre való felkészülés,
gyakorlás), szövegszerkesztésre, a könyvtáros segítségével és felügyeletével.
Számítógép és internet-használat.
IX.2.2. A kondicionáló terem öntevékeny használata a testnevelő tanárok szabályozása szerint
történik.
IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok
IX.3.1. Évente több alkalommal szervezett szórakoztató programok, melyek tanulói ötletek,
elképzelések alapján speciális céllal (pl. elsősök bemutatkozása, karácsonyi ünnepség, farsang
stb.), tanári felügyelettel zajlanak.
IX.3.2. A Bródy Nap - a Diákönkormányzat döntése szerint szervezett tanítás nélküli nap.
IX.3.3. Fórum - a tanulók képviselői által összegyűjtött kérdések, kérések megvitatása az
iskolavezetés részvételével.
IX.3.4. Bródy Gála – a tanév végén jótékonysági céllal (az intézmény alapítványának
támogatására) szervezett kulturális és sport bemutató, amely reprezentálja a diákok igényes
szabadidős tevékenységének sokszínűségét.
IX.4. Tanulmányi kirándulások
IX.4.1. Intézményünkben a tanulmányi kirándulás a szülők illetve tanulók igényeit is
érvényesítő, a pedagógusok által meghatározott szakmai szempontok alapján tanulmányi
céllal tett osztálykirándulás, amelyet tanítás nélküli munkanapként szervezünk. A tanulmányi
kirándulás időpontja a munkatervben rögzített (minden osztály számára azonos időpont), az
őszi vagy tavaszi időszakban kerül rá sor pénteki napon. Kísérőtanárként a tanulmányi
kiránduláson minden főállású pedagógus részt vesz, ahol heti 40 órás munkaidejükön belül
144
felügyelnek, a felmerülő költségeket pedig a tanulók állják. A tantestület szorgalmazza a
kevésbé költséges megoldásokat.
IX.4.2. Emelt szintű foglalkozás és a német nemzetiségi oktatás keretében valamint tantervi
követelményekhez kapcsolódóan is szervezhető tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat a
képzés oktatási céljának megfelelően a IX.4.1. pontban megfogalmazott anyagi vonzatokkal.
IX.5. Vakációs kínálatok
IX.5.1. A téli időszakban sítábort szervezünk az érdeklődő tanulók számára a környező
országok valamelyikébe.
IX.5.2. Lehetőleg valamely évközi tanítási szünethez kapcsolódva külföldi tanulmányi utak
szervezését szorgalmazzuk azzal a céllal, hogy az idegen nyelvek tanulásában kitartást és
eredményt tanúsító tanulók külföldön (Anglia, Ausztria, Németország, Franciaország,
Olaszország), anyanyelvi környezetben gyakorolhassák és fejleszthessék nyelvi ismereteiket,
szerezzenek tapasztalatokat az adott nyelvet beszélő nép kultúrájáról, hagyományairól,
mindennapjairól. Törekszünk angol és német munkanyelvű testvérkapcsolat kialakítására, az
Európai Unió oktatási programjai által nyújtott lehetőségek hasznosítására.
IX.5.3. A nyári szünetben tanulói érdeklődés alapján a következő programokat szervezzük:
- vízi túra
- sporttábor
- kosártábor
Az intézmény vezetői, a DÖK és a programokat szervező pedagógusok törekszenek arra,
hogy a szünidei tanulói programokban résztvevőket pályázati, alapítványi lehetőségek
kihasználásával anyagilag is támogassák.
147
I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a
zeneiskolában
I.1. Helyzetelemzés
A Művelődési Minisztérium 1962-ben adott engedélyt önálló zeneiskola alapítására. Első
önálló épületünk a Gyár utca végén egy barakk volt. A szervezett tanítás 109 tanulóval és
négy tanárral kezdődött hegedű, zongora és szolfézs szakon. Később megindult a fa- és
rézfúvó hangszerek oktatása, majd a cselló- és ütőtanszak is. A tanári kar tíz főre, a gyerekek
száma 213 főre gyarapodott.
Az évek folyamán a zenélési kedv egyre nőtt városunkban, de jelentős számú vidéki
növendékünk is lett. Az összlétszám ekkor 522, tanári létszám 24 fő volt.
Fiókiskolát nyitottunk Devecserben, mely 1982-ig működött.
1977-ben készült el az új zeneiskola a Városligetben, ahol végre saját termünkben tarthattunk
hangversenyeket. A faházakból álló épületegyüttes 1988-ban egy téglaépülettel bővült.
Ajka Veszprém megyei város a Bakony szélén, a Kab-hegy szomszédságában. Környező
települések: Devecser, Városlőd, Kislőd, Ajkarendek, Magyarpolány, Bakonygyepes, Nyirád,
Halimba, Padragkút, Úrkút, Bakonyoszlop.
A város a mai napig iparáról közismert, bár a rendszerváltás idején közel 5000 ember vált
munkanélkülivé különböző üzemek megszűnése miatt. Így a lakosság fele került egyszerre
hátrányos helyzetbe. A gyermekek viselkedése, lelkük torzulása hűen tükrözi ezen állapotot.
Pedagógiai programunk különös figyelmet fordít a sérült növendékek nemcsak zenei, de
emberi gondozására is.
Iskolánk Ajka kulturális életének aktív részese. A tanítás mellett fontosnak tartjuk a
közművelődési tevékenységet is. Hangversenyek, ismeretterjesztő sorozatok, vetélkedők,
nyári zenei táborok mind egy célt szolgálnak: lakóhelyünkön minél többen vegyenek részt
nemcsak oktatásunkban, hanem programjainkon is. Szoros a kapcsolat a város művelődési
intézményeivel, iskoláival, óvodákkal, nyugdíjas klubok vezetőivel. Természetesen az
önkormányzat rendezvényein is – igény szerint – rendszeresen szerepelnek növendékeink.
148
Zeneoktatásunk az elmúlt években is arra törekedett, hogy kiegészítője legyen a
közoktatásnak, fejlessze az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül közösségi
formákon belül teljesedjen ki. Elért eredményeink, sikereink abban erősítenek meg minket,
hogy helyes az az irány, amit választottunk, és a továbbiakban is ezen az úton kell haladnunk.
Pedagógiai programunkat egy olyan közegben szeretnénk megvalósítani, ahol nagy szükség
van ránk.
I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek
Az ajkai zeneiskolában a vezetési munkamegosztás lineáris szerkezetű:
igazgatóhelyettes
tanszakvezetők
nevelőtestület
iskolatitkár
takarító
I.2.1. Személyi feltételek:
A zeneiskola tantestületében nem egy olyan tanáregyéniség van, akinek szakmai munkája,
emberi magatartása meghatározza iskolánk arculatát. Nevelő-testületünk olyan közösség,
amelynek tagjai képesek szakmai megújulásra, fejlesztési elképzelések megvalósítására, és
aktívan együttműködve végig tudják vinni a megkezdett folyamatokat.
I.2.2. A nevelőtestület szakmai felkészültsége
A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munka feltétele a megfelelő képzettségű
pedagógusokból álló, jó közösséget alkotó nevelőtestület. A pedagógusok alkalmazásánál az
előírt főiskolai végzettség meglétére, a tanított tárgyakra és a továbbképzésre kell
figyelemmel lenni. A továbbképzés a pedagógiai munka színvonalának emelkedését
garantálja.
Pedagógusok végzettsége:
egyetem: 5 fő
főiskola: 15 fő
Továbbképzésben részt vett : 11 fő
Egykori növendékünk: 7 fő
Tantestületünknek 20 éve pedagógusa: 9 fő
149
Kitüntetettjeink: 10 fő
I.2.3. Tárgyi feltételek
A zeneiskola jelenleg a Városligetben található. Nagy zöldterület tartozik hozzá. Az
épületegyüttes egy nagy, négy kisebb faházból, illetve egy téglaépületből áll.
A nagyházban van a hangversenyterem, két iroda, vizes helyiségek. A többi épületben
hangszeres illetve szolfézstermek.
I.2.4. Szülők
Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók
mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír. Fontos
az állandó kapcsolattartás a szülőkkel. Az iskolának ismernie kell a szülő elvárásait, igényeit,
véleményét.
I.2.5. Tanulók
A zeneiskola növendéklétszáma 239 fő
A növendékek megoszlása iskolatípus szerint:
általános iskolás: 212
- ebből ének-zeneiskolás: 88
középiskolás: 27
II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései
II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint:
“16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi
képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú
továbbtanulásra.”
A zeneiskolai oktatás további célja a művészeti ismeretek, készségek, képességek
fejlesztésével minél teljesebb személyiség kibontakoztatása.
150
Az alapfokú művészetoktatás követelményeit tartalmazó 27 / 1998. (VI.10) MKM rendelet ezt
a célrendszert foglalja össze, amelyet adaptálunk a következő kiegészítésekkel:
II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei
A művészetek és a művészeti nevelés értékeinek elfogadható értelmezése nélkül a
pedagógus napi erőfeszítésének nincs sem iránya, sem igazolása. A zenei gyakorlat kritikai
elemzéséből és az emberi tudat természetéből kiindulva a zenei nevelés alapvető minden
gyermek fejlődésében. Már csak azért is, mert a zene és zenei nevelés elsődleges értékei
egybeesnek alapvető életértékeinkkel. A művészeti nevelésnek egyaránt fontos célja az
értelemre és érzelmekre gyakorolt hatás.
A zeneiskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának
függvényében értékek jönnek létre. Mivel a művészeti oktatásnak képességfejlesztő és
értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatása van,
ennek megfelelően egy művészeti tárgyakat oktató iskola profilja nem lehet egyoldalú tárháza
egyetlen irányzatnak sem. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján
teljesedhetnek ki.
II.3. A Zeneiskola alapvető céljai
II.3.1.A művészeti tantárgyak oktatásának cél- és feladatrendszere
Zeneművészetben
1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei
nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére,
biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A
képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére
építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes
kultúra, az európai műveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az
értékmegőrzés formáinak kialakítására.
2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség,
fogékonyság-alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és
énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei
tevékenység tudatosítására.
3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait
ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának
gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.
151
A művészetoktatás célja
Legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén
képességeit, tehetségét amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül.
Ezek a képességek: - aktivitás
- együttműködés
- kreativitás
- belső koncentráció ( figyelem, munkamorál, kitartás
- minőség felismerése
Mind olyan képességek, melyekre az embernek a hétköznapi életben és munkájában egyaránt
szüksége van. Ezeket a célokat pedagógusaink az alapfokú művészeti oktatás tantervein
keresztül képesek teljesíteni úgy, hogy a tehetséges fiatalokat egy-egy területen magasabb
művészeti szintre juttassák.
Ezen belül kiemelt szempontok:
- A nemzeti kultúra, népi hagyományok ápolása, megőrzése
- Az egyházzene-történet feldolgozása, kapcsolata az európai zenei
kultúrával
- Élményszerűbb oktatásra való törekvés, kiemelt figyelemmel a 6-
9 éves korosztályra
- Tehetséggondozás
- A hátrányos helyzetűek differenciáltabb fejlesztése
- Nyitás a technikai fejlődés irányába
II.3.2. Kiemelt célok
Programunkban fontos szerepet kap, hogy megőrizzük a hazai zenei nevelés értékeit. Ebben
iránymutató Bartók és Kodály zenei munkássága: halláskultúra, éneklésben kifejeződő
érzékenység, nemzeti hagyomány, egyszerű de magas színvonalú zenei anyag. Mindezt egy
módszertanilag átgondolt úton kívánjuk végigvinni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a
zenepedagógia csak a zenekultúra és az általános emberi kultúra egységében szemlélhető.
Oktatásunkban nyitottakká kell hogy váljunk más alternatív módszertani irányzatok iránt is. /
Carl Orff, Menuhin, stb. / Mindegyikünk igyekszik a számára leghasználhatóbb irányokat
kiválasztani és a gyakorlatba beépíteni. A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció
miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezi a közös európai kulturális
szintet oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Ennek
következtében továbbképzési programunkban is jelentős szerepet kap az új személyiség- és
képességfejlesztő pedagógiai módszerek megismerése.
152
II.4. Tehetséggondozás
A tehetség fogalma nehezen definiálható. Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni
ahhoz, hogy kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak
lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi
és társadalmi körülmények, az iskolarendszer és persze maga a konkrét iskola, esetleg a
tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség
kibontakozásának. Nagyon fontos a családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a
negatív tendenciákat is, mivel tanításunkban zömében egyéni foglalkozásokat tartunk.
Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek.
Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani
tudjuk-e fejlődésüket. Tanáraink felelőssége ebben igen nagy. A Zeneiskola feladata, hogy
megadjon hozzá minden szakmai hátteret és a differenciált képességfejlesztés érdekében az
oktatáshoz nagyobb óraszámot biztosítson.
II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába
II.5.1. Iskolánk jelenlegi oktatási céljai és területei
• Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi
képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen
szakirányú továbbtanulásra.
• Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van,
melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon
folyik
• Befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam
elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet a növendék.
• Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti
iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy
gyakorlatának és elméletének elsajátításához,
• Biztosított az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata.
Kiemelt fejlesztési feladatok
• az önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés;
• a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztése;
• az aktív részvétel, öntevékenység, a kreativitás
• a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülése;
• a zenei és vizuális képességek egymásra hatása;
153
Jelenleg zeneiskolánkban oktatott tanszakaink: Billentyűs (zongora)
Vonós (hegedű. gordonka)
Fafúvós (furulya, fuvola, klarinét)
Rézfúvós (trombita, kürt, harsona)
Akkordikus (ütő, gitár)
Zeneismeret (szolfézs)
II.5.2. A zeneiskolai képzés lehetséges irányai:
Iskolánk művészetoktatásának alapvető iránya a zeneszeretetre, zeneértésre, az emberi
önbecsülés kialakítására vonatkozik, ezen túlmenően az arra alkalmas növendékek középfokú
és felsőoktatási intézményekbe való eljuttatása is célunk.
Ezen intézménytípusok:
zenei szakközépiskolák
óvónőképző
pedagógiai főiskolák készségtárgyi szakjai
művészeti főiskolák zeneelmélet szakon
Amatőr és hivatásos együttesek utánpótlásának biztosítása
énekkar
zenekar
A zeneiskola fejlesztési tervében megfogalmazott oktatási koncepcióval nem az a célunk,
hogy a művészetoktatásban résztvevő növendékek létszámát növelve esetleges színvonal
csökkenés jöjjön létre, éppen ellenkezőleg, a képességek differenciáltabb fejlesztésével a
nálunk oktatott fiatalok személyiségét sokoldalúan alakítsuk és a tehetséggondozást idejében
fel tudjuk vállalni.
154
II.5.3. Pedagógusképzés, továbbképzés
A nevelésügy egyik nagy innovációs tartaléka a pedagógusképzésben rejlik. Nem kutatókat,
hanem olyan gyakorlati szakembereket kell nevelni, akik elsajátítják a tudományos
ismeretanyagot, tudják kritikailag felhasználni azt. Alkalmazzák a legújabb kutatási
módszereket, technikákat, felkészültek legyenek az innováció ellenőrzésében. Ahhoz, hogy
az oktató-nevelő munkában a pedagógus meg tudjon újulni, tanításában eredményes munkát
tudjon végezni, ismernie kell az új irányzatokat, tanítási módszereket, az oktatás folyamatát,
aktívan részt kell vállalnia benne. Az innovációs fejlesztéshez nélkülözhetetlen az újat
befogadó gondolkozásmód, egy újszerű mentalitás.
Innovációs feladataink része a pedagógusképzés és a továbbképzés. A továbbképzések
fejlesztendő oktatási területeink függvényei.
III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA
A zeneművészeti ágban a zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt
a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írásolvasással. A szolfézs előképzősöket
tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk.
A hangszeres növendékek „A” és „B” tagozaton tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az
amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangverseny-
látogató közönség nevelése.
„A” tagozaton növendékeink hetente 2x30 perces hangszeres órát kapnak. Célunk az, hogy
tizennyolc éves korukig megtartsuk őket a zeneiskolában. A „B” tagozaton az arra rátermett
és kiváló tehetségű, zenei pályára készülő növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott
zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B”
tagozatra, természetesen a szülők egyetértésével. Ezek a tanítványaink hetente 2x45 perces
hangszeres órában részesülnek. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást jelenti
zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé.
Mindkét tagozaton a hangszeres főtárgyi órák mellett a növendékek 2x45 percben - kötelező
tárgyként - szolfézst tanulnak. Választható tárgyként a hangszeres főtárgy és kötelező szolfézs
órákon kívül zenekar, kamarazene, kórus stb. foglalkozást biztosít/biztosíthat a zeneiskola.
III.1. Képzési idő tanszakonként
155
Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
"A" tagozat
furulya xx xx X X X X X X X X X X
fuvola xx xx X X X X X X X X X X
klarinét xx xx X X X X X X X X X X
kürt xx xx X X X X X X X X X X
harsona X X X X X X X X
trombita xx xx X X X X X X X X X X
ütő xx xx X X X X X X X X X X
gitár xx xx X X X X X X X X X X
zongora xx xx X X X X X X X X X X
hegedű xx xx X X X X X X X X X X
gordonka xx xx X X X X X X X X X X
zeneismeret xx xx X X X X X X
156
Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
"B" tagozat
Furulya X X X X X X X X
Fuvola X X X X X X X X
klarinét X X X X X X X X
trombita X X X X X X X X
Kürt X X X X X X X X
Harsona X X X X X X
Gitár X X X X X X X X
Ütő X X X X X X X X
zongora X X X X X X X X
hegedű X X X X X X X X
gordonka X X X X X X X X
157
III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve
Előképző Alapfokú Továbbképző
Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Főtárgy /2/ /2/ 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Kötelező t. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Választható /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/
Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
Korrepetíció
"A"
5' 5' 5' 10' 10' 15' 15' 15' 15' 15' 15' 15'
"B" - - - - 15' 15' 20' 20' 20' 20' 20' 20'
Korr. Rövid
"A"
5' 5' 5' 10' 15' 15' 15' 15' 15' 15' - -
"B" - - - - 20' 20' 20' 20' 20' 20' - -
158
Főtárgy: hangszeres (egyéni), illetve elméleti és kamarazenei (csoportos) Egyéni tárgyak
esetén a tanítási órák száma és időtartama min. 2x30 perc, „B” tagozaton 2x45 perc a tanulók
időbeosztása. „Csoportos” tárgyak esetén mindkét tagozaton 2x45 perc a tanuló időkerete.
Csoportos órák esetén a létszámkeretek:
szolfézs: 8-15 fő
kamarazene: 2-8 fő
zenekar: 8-15 fő
Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy:
„A” tagozat 4. évf.-ig min. 2x45 perc szolfézs, 5-6. évfolyamon min. 1x45 perc elmélet.
„B” tagozat 6.évf-ig 2x45 perc szolfézs, 7-10 évf.-ig 1x45 perc elmélet.
Kötelezően választható tárgyak:
Zeneelmélet, Zenetörténet, zeneirodalom, kamarazene: heti 1X 45 perc
Zongora: heti 1x 30 perc
Zenekar: heti 2 X 45 perc
III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai
Egyedi szakirányú továbbtanulás a kiemelkedően tehetséges növendékeknek:
- 12 éves koráig felvételizhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő osztályába
- 14 éves kora előtt felvételizhet a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő
osztályába
Középfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség:
- az alapfok 6. Évfolyamának befejezése után (ált. isk. 8. osztály) felvételit tehet
zeneművészeti szakközépiskolákba
Felsőfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor
(érettségi után):
- Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskola egyetemi tagozatára
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főiskolai Tanárképző tagozatára
159
- ELTE, JATE és egyéb vidéki egyetemek tagozataira pl. ének-zenetanári
szakra
- Tanítóképző Főiskola
- Tanárképző Főiskola
Felsőfokú, nem szakirányú továbbtanulásra felvételizhet az alapfok 12. évfolyamának
befejezésekor (érettségi után):
- Gyógypedagógiai Főiskola
- Színművészeti Főiskola (pl. musical szak)
- Óvónőképző Főiskola
III.4. Tanulói jogviszony
A tanulói jogviszony létesítésének feltételét rendelet határozza meg.
A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy része az előképző osztályaiba iratkozik
be. Az alapfok 1. osztályába jelentkező növendékeket a törvény 17. § (4) bekezdése
értelmében szaktanárokból álló bizottság értékeli és a tanuló képességeit, készségeit felmérve
javaslatot tesz az intézmény igazgatójának arra, hogy a jelentkező mely hangszer tanulására
alkalmas, valamint, hogy melyik évfolyamra vehető fel.
A zeneművészeti ágra jelentkező növendékek felvételi meghallgatása május-június hónapban
történik a zeneiskolában. A felvételi helyéről és időpontjáról kellő időben történő felhívással
gondoskodunk.
A felvett és felvételt nem nyert növendékek listáját az iskola jól látható helyén függesztjük
ki, így értesítve a szülőket és gyermekeket a felvételi eredményéről.
A fel nem vett tanuló vagy nem felelt meg, vagy helyhiány miatt részesül elutasításban. Ez
utóbbit irányíthatjuk más hangszerre, mint amire eredetileg jelentkezett, vagy várakozó
listára kerülhet. Ez esetben, ha egy tanárnál bármilyen okból kimarad növendék, akkor annak
a helyére fel lehet venni.
A zongora tanulását választó növendékeknél előnyben részesülnek a hangszerrel
rendelkezők, mivel a zeneiskola az összes többi hangszertől eltérően ezt a hangszert nem
tudja kölcsönözni.
A fenti törvény 18.§-a értelmében a más zeneiskolából átvételét kérő tanulót a tanítási év
során bármikor lehetőség van átvenni.
A törvény 28. § (3) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki 10
tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve, ha az iskola a szülőt legalább kettő
alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
Megszűnik, ha:
160
- a szülő, vagy a tanuló bejelenti, hogy kimarad
- fizetési kötelezettségeit (térítési díj, tandíj) határidőre nem teljesítette
- fegyelmi vétségéért kapott fegyelmi határozat jogerőre emelkedik
- az intézmény utolsó évfolyamát követő vizsgát letette
- felvételt nyert abba a művészeti intézménybe, amelybe jelentkezett
- másik alapfokú művészetoktatási intézmény átvette.
III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában
III.5.1. Jelentkezés és felvétel:
- az előkészítő osztályokba a felvétel jelentkezés alapján történik
- az alapfok 1. osztályába az előkészítő osztály elvégzése után az ott kapott értékelés
alapján a növendék felvehető
- ha a tanuló előképző osztályt nem végzett, felvételéről – a bizottság véleménye alapján
az igazgató dönt
- a továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány
jogosít
Az iskola felsőbb évfolyamába lépésének feltételei, a tantervi programban előírt minimális
követelmények teljesítése:
Legyen képes szóló, kamarazenei és zenekari anyag önálló, stílusos, színvonalas
feldolgozására.
Az évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményt a tantervi programok tartalmazzák. Az
osztály elvégzését igazoló hitelesített bizonyítvánnyal jelentkezhet a tanuló a következő
évfolyamba.
Tanulmányai során a növendék két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, indokolt
esetben egy alkalommal osztályát folytathatja. Az utóbbi esetben az osztályzat helyére „nem
osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalom jegyet kap.
A magasabb osztályba lépésnek formai feltételei, illetve követelményei is vannak. Az
érdemjegyeket, értékelést és a mulasztások számát tartalmazó bizonyítványt és törzslapot a
megfelelő záradékkal kell ellátni.
161
IV. A beszámoltatás és számonkérés formái
IV.1. Beszámoltatási formák
Hangszerenként kötelező beszámoltatási forma - a tanév két lezáró szakasza - a félévi és az év
végi vizsga, melynek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi programokban osztályonként
előírt anyag alapján. A félévi osztályzatokat a szaktanár, az év végi osztályzatokat a szaktanár
javaslata alapján, az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg.
- a tehetséggondozás egyik formája a „B” tagozatos növendékek tanévenkénti kétszeri
meghallgatása
- az „A” tagozatos növendékek meghallgatása
A meghallgatandó anyagot, a meghallgatásra kiválasztott osztályt és a meghallgatás
időpontját az adott tanszak a tanév elején elkészített munkatervben rögzíti.
IV.1.1. Lehetséges beszámoltatási formák
- közös óra az „A” és „B” tagozatos növendékek számára egyaránt
- háziverseny
- időszakos rendezvényeken való szereplés
- versenyeken való fellépés
- hagyományteremtő koncerteken való szereplés
IV.1.2. Kötelező beszámoltatási formák elméleti tárgyakban
- év végén a tanévben végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása vizsgaelnök
jelenlétében
- felmérő dolgozat írása félévkor és év végén
162
IV.1.3. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai
A tanulók tudása, szorgalma az alábbi szempontok szerint értékelhető: évközi, órai munkában
nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartás-szorgalom, valamint meghatározott időre
(határidőre) megtanult mű előadása.
A hangszeres tudásszint értékelés egyik formája a hangversenyeken való részvétel, illetve a
vizsgákon való szereplés.
Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy növendék legyen képes a
zenei anyagot:
- életkora és egyéni képességei
- készsége szintjén
- kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva
- a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni.
A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit, és a tanár munkájának
eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók
fejlődéséről, a kultúráltságra nevelésről, érdeklődésről, a tanári magatartásról,
szervezőkészségről, megfigyelhetjük a korrepetitorok (zongorakísérők) munkáját.
IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái
MM 121/1982.M.K.16./MM/SZ. rendelet melléklete (33§-40§, 57§) az irányadó.
A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát és magatartását minősíteni és értékelni
kell, figyelembe véve a tanuló képességeit és készségeit, nem mellőzve az értékelés motiváló
tényezőjét sem.
A szolfézs előképző, kamarazene melléktárgy, valamint a zenekar és a kórus főtárgy
valamennyi évfolyamában az alábbi szöveges értékeléssel minősítünk:
- kiválóan megfelelt
- jól megfelelt
- megfelelt
- nem felelt meg
A szolfézs előképző szorgalomjegyei megegyeznek a zeneművészeti ág tartalmi értékelésével.
A tudásjegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjának kiszámítási alapját képezik.
163
A szorgalom jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a
tanulmányi átlag kiszámításába.
IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése
5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális,
kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, biztonsággal
játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken,
élvezettel játszik és élvezet hallgatni.
4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80 % - át, kevésbé
fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem
100%-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a
rendezvényeken, élvezettel játszik, de kevésbé élvezet hallgatni.
3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem
muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt,
szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem játszik élvezettel és
nem élvezet hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. Ha nem mutat javulást, akkor el kell
tanácsolni.
2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni,
szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit
szülei erőltetnek gyermeke akarata és képessége ellenére a művészeti tárgyak hiábavaló tanulására.
Élvezhetetlenül játszik. Próbaidő nélkül el kell tanácsolni, a szülővel megbeszélni gyermeke
alkalmatlanságát e pálya iránt.
1 (elégtelen): az alapfokú művészetoktatási intézményekben bukás többnyire nem fordul elő.
IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése
5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató.
4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel
az órákra.
3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak
időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre és erős tanári ráhatásra végzi el.
2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi
el feladatait.
IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten
164
A növendékek tudásszintjének időszakos mérése minden tanszakon a nevelőtestület
véleménye alapján meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok
kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamokat válasszunk, amelynél a megalapozó
tudásszintet egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ.
A képzés sajátosságaiból adódóan a hangszeres tanszakokon az előképző osztályok elvégzése
után, a 3. osztály végén szintfelmérés, a 6. osztály végén alapfokú, a 10. osztály végén a
továbbképző osztályokat lezáró vizsga van.
Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek
felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására irányítjuk.
Az alapfokú osztályok összefoglaló-befejező alapvizsgája a 6. osztály végén az eddigi
tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét jelenti.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán folytatott tanulmányok lezárása
a 10. osztály végén kötelező záróvizsga.
V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei
A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag
kiválasztása.
A hangszeres tanszakokon a kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja, hogy a zenei anyag
maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell
a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris
elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt
felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem
hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők
legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyv-választásánál szintén a tantervi programok az
irányadók. Alapvető követelmény, hogy a könyv- és kottaanyagot metodikailag következetesen
építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva válasszuk meg.
VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások
Az 1993. évi LXXIX. tv. 53.§ (5) bekezdése értelmében az alapfokú művészetoktatási
intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.
VI.1.Tehetséggondozás
165
A tehetséggondozással szorosan összefügg a tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép- és
felsőfokú intézményekbe való felkészítés ideje. Minden esetben az a célunk, hogy a tanuló
képességeit és készségeit tehetségük mértékében fejleszteni tudjuk.
VI.2. Hangversenyek, nyári táborok
A zeneiskolában tanuló növendékek számára a szabadidő hasznos eltöltése és szakmai
továbbfejlődése céljából rendszeresen szervezünk hangversenyeket. Ezek a koncertek
tanulóink aktív részvételével illetve meghívott hangszeresek közreműködésével történnek.
Alkalmi nyári táboraink is hasonló célt szolgálnak. Zenekari táboraink a felkészítési munkán
kívül erősítik az együttessé kovácsolódást, a közösségi érzék kialakítását.
VI.3. Könyvtárhasználat
A zeneiskolai könyvtár használata mindenki számára hozzáférhető.
Célunk elsősorban segíteni a zenei anyag minél szélesebb körben való megismerését.
Meglévő helyiségünk nem teszi lehetővé, hogy kultúráltan kialakított körülmények között
tudjuk megoldani tanulóink számára a kölcsönzést, szűkös anyagi keretünk pedig behatárolja
fejlesztési lehetőségünket.
VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere
A zeneiskola szinte együtt alakult, fejlődött a várossal, így vált annak nélkülözhetetlen
részévé. A kezdetektől fogva jellemző volt, hogy a tanításon kívül különféle szolgáltatások
tarkították munkánkat. A város amatőr együttesei gyakran igénybe vették és veszik ma is
tanáraink segítségét.
A Bányász Fúvószenekar, „Doromb” népzenei együttes, ragtime band, sváb parti, bányász
férfikórusok, nőikar, néptánccsoport, a kultúrház és a gyermekek háza csoportjai állandó
partnereink voltak eddig is. A ma még meglévő együttesek élnek a lehetőséggel, melyet
sokoldalúan képzett tanáraink nyújthatnak számukra.
A város óvodáinak évek óta hangszeres bemutatókat tartunk részben segítve ezzel az óvodai
pedagógusok munkáját, másrészt számunkra sem haszontalan, ha az egy-két év múlva
felcseperedő gyermekek a zeneiskolai beiratkozáskor magabiztosan jelölik meg a nekik
166
legjobban tetsző, általuk választandó hangszert. Statisztikailag kimutatható ezen
tevékenységünk hasznos mivolta.
Szintén rendszeresnek mondhatók az általános iskolákkal fenntartott kapcsolataink.
Karácsonyi rendezvények, évnyitók, évzárók, nőnap, anyák napja, iskolai névadók
megemlékezése mind-mind alkalom az együttműködés állandósítására.
Környékünkön sok kis apró faluban alakultak ki hagyományőrző szándékkal,
önszerveződéses alapon működő klubok / asszonykórus, öregek napközije, stb. /, akik
alkalmanként felkeresnek bennünket legkülönbözőbb igényeikkel. Szolgáltatás ez is a legjobb
értelemben. Nem is tudjuk, de nem is akarjuk kikerülni ezeket a felkéréseket.
A zeneiskolák munkája nemcsak helyileg kötődik a közismereti iskolákhoz. Rendkívül fontos
munkánk eredményessége szempontjából, hogy a zenetanárok és a közismereti pedagógusok
között szoros és mindennapi munkakapcsolat alakuljon ki, hiszen ugyanazokat a gyerekeket
neveljük egymás munkáját kiegészítve. Összekapcsolódik a pedagógusok munkája a
mindennapok tevékenységében is, hiszen az iskolai ünnepélyek és rendezvények állandó
szereplői a hangszeren játszó gyerekek, a zeneiskolai kamarazenekarok, zongoristák segítik az
általános iskolai kórusok munkáját stb.
Egyidejűleg azonban a zeneiskolákat egymáshoz is szoros kötelék fűzi megyei és országos
szinten egyaránt, egyrészt szakmai, tanácsadói vonatkozásban, másrészt állandó kisegítés
jellemzi kapcsolatunkat a megye összes zeneiskolájával akár munkakapcsolat, akár
eszközkölcsönzés szempontjából. A hivatalos szerveződéseken túl fontosnak tartjuk a
természetes szövetséget, egymás támogatását, hiszen ez elemi érdekünk.