„színes tinták” magyar irodalom verseny második forduló ... · kedves versenyző! olvasd el...

„Színes tinták” magyar irodalom verseny Második forduló – 8. osztály/ 1

„Színes tinták” magyar irodalom verseny 7-8. évfolyamos tanulóknak II. kategória (8. osztály) – Második forduló 2018/2019

Neved: ……………………………………… Felkészítő tanárod: ……………………………………... Pontszám: 90 /………………

Kedves Versenyző!

Olvasd el figyelmesen a feladatok szövegét és a műrészleteket! A megoldásokat a feladat szöve-gében megadott módon és helyre írd le! A feladatlap kitöltésére 60 perced van. Jó munkát!

1.

Március, április, május. Mindhárom tavaszi hónapot szeretjük, ahogy költőink is. Olvasd el a műrészleteket, és írd a számukat a megfelelő pontozott vonalra!

1. „A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;

Kikelet a lyány, virág a szerelem,

Kikeletre virítani kénytelen.” (Petőfi Sándor)

2. „Langy, permeteg eső szemerkél,

új búza pelyhe ütközik.

Kéményre gólya s a levert tél

jeges csucsokra költözik.

Zöld robbanásokkal kitört

a kikeleti víg erőszak.

Asztalos műhelye előtt

remény legyint meg, friss fenyőszag.”

(József Attila)

3. „Kalimpál és kalimpál és

Kalimpál kicsit bután

Esős, áprilisi hajnalt,

De még jobban délután,

De még jobban későn, éjjel:

Ilyen a tavaszi szív.” (Ady Endre)

4. „Mi kék

az ég!

Mi zöld

a föld!

Zöld föld felett, kék ég alatt

hangos pacsirta fütyörész;

dalával a Napot kicsalta,

a Nap rá gyönyörködve néz.” (Petőfi Sándor)

Párosítsd az idézeteket közös motívumaik alapján! A sorszámukat írd a vonalra! a) eső: ……… és …………. b) madár: ………… és ………… c) zöld: ………. és ………… d) kikelet: ………… és …………

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

12/


Melyik idézetre igaz a megállapítás?

e) Hőérzet, szín, illat is jelzi a tavaszt: ………

f) Színek és hangok jelzik a tavaszt: ………

g) Az érzelmek szeszélyességét kapcsolja a tavaszhoz: ………

h) Az érzelem akaratlanságát köti a tavaszhoz: ………

Melyik idézet költői eszközeit soroltuk fel?

i) Ismétlés, megszemélyesítés, ellentét, fokozás: ……….

j) Felkiáltás, rímjáték, megszemélyesítés: ………..

k) Párhuzam, metafora, bokorrím: ………..

l) Megszemélyesítések, szokatlan jelzős szerkezetek: ………..

2.

Március, Talpra magyar! A képen Zichy Mihály Nemzeti dal című rajza látható. a) Karikázd be annak az idézetnek a betűjelét, amelyik szerinted leginkább illik a képhez!

1. „Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak”

2. „Sehonnai bitang ember,

Ki most ha kell, halni nem mer,”

3. „Fényesebb a láncnál a kard,

Jobban ékesíti a kart,”

4. „A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi, nagy híréhez;”

b) Írd be a rácsba az idézetek számát úgy, hogy a versben leírt sorrendben következ-zenek!

a

b

c

d

e

f

g

h

8/


Olvasd el Lackfi János Vesztesi dal című átdolgozásának részletét, és válaszolj a kérésekre! „Talpra, diák, szól a tanár, Sehonnai punnyadt lúzer, A kapucnit most vedd le már, Kinek pisztolya nem lézer, Meg még a baseball-sapit is, Ki a kaját nem dobálja, Hajad szemedbe lóg, depis… Az elmehet a homályba. A tanárok idegére A tanárok intőjére Rámegyünk, Nincs szavunk, Rámegyünk, mert nincsen többé Nincs szavunk, a fejükre Már agyunk. Nem… teszünk.” Nyomik voltunk mostanáig, Fényesebb már az új mobil, Sunnyogva az iskoláig Pad alatt lessük, hogy mi hír, Elbattyogtunk télben-nyárban, Ha elvették, odaadtuk, Nem volt sok ész a raktárban. De mostantól már nem hagyjuk, A tanárok dumájára A tanárok kamujára Fütyülünk, Ugatunk, Fütyülünk, és szép tartással Ugatunk, van egy csepp ön- nem ülünk. Tudatunk.” Karikázd be az igaz állítás betűjelét! c) Az eredetihez hasonlóan a Lackfi-mű is verses szónoki beszéd, amely harcra, ellenállásra

ösztönöz.

d) Minden versszak első részében egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg a szónok.

e) Lackfi János csupán azért dolgozta át az eredeti művet, hogy szórakoztassa az olvasót.

Hogyan tér el az eredeti verstől a parafrázis? Válaszaidat a megadott kulcsszók segítségével fogalmazd meg! f) téma: …………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………..

g) szókincs / stílus: ………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………..

h) refrén: …………………………………………………………………………………………………...

………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………..


3. „…meleg márciusi napon” kezdődik A Pál utcai fiúk cselekménye. Melyik műrészlethez kapcso-lódnak az alábbi tárgyak? Választásodat indokold meg egy mondattal!

bomba barna ruha Bunsen-lámpa zászló

„Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi napon, s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám magyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott, s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban mosolyogtak is rajta.”

a) tárgy: …………………………………. b) indoklás: ……………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………..

„Azt hiszem, mindnyájan tisztában vagytok azzal, hogy a vörösingesek el akarják tőlünk venni a grundot és a farakásokat. Már tegnap is elvették a fiúktól a golyókat a Pásztorok, és ma itt bujkált Áts Feri (…) Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt.

c) tárgy: ………………………………… d) indoklás: ……………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………..

„Gyönyörű tavaszi nap volt a háború napja. Reggel esett az eső, és az iskolában, szünet alatt a fiúk szomorúan néztek ki az ablakon. Azt hitték, az eső el fogja verni az egész csatát. De délfelé szépen elállott az eső, és kitisztult az ég. Egy órakor már ragyogott az édes tavaszi napsugár, fölszikkadt a kövezet, s mikor a fiúk hazamentek az iskolából, megint meleg volt, és friss illatokat hozott a szellő a budai hegyekről. Ez volt a legszebb csataidőjárás, amit csak kívánni lehetett. Az erődökben felhalmozott homok megázott, de meg is száradt egy kicsit délutánra.”

e) tárgy: ……………………………….... f) indoklás: ……………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………..

„De minden sorra rájuk cáfolt. Mikor a csúnya időről beszéltek, melegen, fényesen sütött be a nap a kis udvarra, az éltető, erős sugarú tavaszi nap, amitől minden életet kap, s amitől csak éppen Nemecsek Ernő nem tudta visszakapni az életet. És valósággal elöntötte a láz a kisfiút. Bolondul hadonászott, piros volt, kitágultak finom kis orr-lyukai. És szónokolt: - A grund - kiáltotta - az egy egész birodalom! Ti azt nem tudjátok, mert ti még sohasem harcol-tatok a hazáért! Künn kopogtattak. Az asszony kiment. - Kérlek - mondta az urának -, Csetneky úr van itt.” g) tárgy: ……………………………………. h) indoklás:……………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………..

4. Lírai részletekben is gazdag a regény. Nevezd meg az idézet kiemelt alakzatait, szóképeit!

„A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legye-tek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a sze-metek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.”

„Ti szép, egészséges alföldi diákok…” a) a retorikai alakzat neve: ……………………………..

a

b

c

d

e

f

g

h

8/

a

b

c

d

4/


„.. kék bura alatt, melynek égbolt a neve” b) a szókép neve: …………………………………….

„…. mi a pesti gyereknek egy üres telek. Ez jelenti a számára a végtelenséget és a szabadságot.”

c) a szókép neve: …………………………………………

„Most már a grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik,…”

d) a szókép neve: ………………………………………….

5. Április 11. József Attila születésnapja. Két költeményéből és az életrajzából készült diafilmek cí-mében szereplő szavak összekeveredtek. Javítsd ki a címeket, és írd a megfelelő kép mellé! Betlehemi altató A ferencvárosi királyok Betlehemi kisfiú

a) A helyes cím: …………………………………………… b) Az idézet száma: …………. c) A helyes cím: …………………………………………… d) Az idézet száma: ………… e) A helyes cím: …………………………………………… f) Az idézet száma: ………….

Az alábbi idézeteket illeszd hozzá a diaképekhez! 1. „lehunyja sok szemét a ház,” 2. „Azzal vigasztaltam: ha felnőtt leszek, nagy zsák arannyal fogom megörvendeztetni.” 3. „hoztunk aranyat hat marékkal”

a

b

c

d

e

f

6/


6. Bús poéták. Borda Réka számos költő portréját rajzolta meg blogjában.Írd az alkotók nevét a pontozott vonalra! Olvasd el az idézeteket, majd a stílusjegyek és a szóhasználat alapján döntsd el, hogy melyik költőhöz tartoznak a versrészletek.

a) a költő neve: c) a költő neve: e) a költő neve:

…………………………………

………………………………… …………………………………

b) az idézet száma: ……….. d) az idézet száma: ……….. f) az idézet száma: ………...

1. „E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről,

mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.”

2. „Ah! örök gyászt szerze nékem 3. „Sikolt a zene, tornyosul, omlik

Elrablott gyönyörűségem. Parfümös, boldog, forró, ifju pára Más lett boldoggá általa, …S a rózsakoszorús ifjak, leányok Ki az én reményem vala.” …Rettenve néznek egy fekete párra.”

7. Ismét Múzsák. Költőink szerelmi lírájának további ihletőit, és a róluk, hozzájuk írott versek címét rejtettük el a betűhálóban. Vízszintesen, függőlegesen, elkanyarodva és visszafelé olvasva is ke-resd a neveket, címeket! A harmadik oszlopba a költő nevét írd!

C S T Q V U Ö Ú L R

S Z Ő R I Z E M A S

I E A M E R E N G Z

N P R N W Ó K Á Ő E

S T U A I L Ú J H M

Z E A B X S B P Ö E

K M L Z C D V Ü Z D

A B E R V É G É N S

A múzsa neve: (a kezdőbetűket megadtuk)

A vers címe: A költő neve:

a) L……………………………

b)………………………………..

…………………………………

c)………………………………..

d) J…………………………….

e)………………………………..

………………………………….

f)………………………………..

g) CS………………………….

h)………………………………..

………………………………….

i)………………………………...

a

b

c

d

e

f

6/

a

b

c

d

e

f

g

h

i

9/


8. Születésnapomra. József Attila a magyar költészetben először alkalmazta azt a versformát, amelyben az első sorpár nyolc szótagos, a második pedig két szótagos, tiszta rímekkel. Ezeket a játékosan összecsengő sorokat kell felismerned az alábbi szóegyenletek megoldásával. A névelőkön, kötőszókon, mutató névmáson nem változtattunk! Példák: szép + belső értéke = csecse becse; ragos visszaható névmás X 2 = magam magam a) az bizony + szülőföldem = ……………………………………… b) nincstelen + fiatalember = ………………………………………. c) különös + hatalmassága = ……………………………………… d) a hazát + kihúzott = ……………………………………………… e) alig érthetően, akadozva beszél + s tisztán fénylik = ………………………………………….. f) kis mélységű + e gyönyör = ……………………………………..

g) ok-tatni = …………………………………

9.

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Ismét diaképeket látsz. Illeszd hozzá a novella szerkezeti elemeihez Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellájának jeleneteit! A képek számát a megfelelő pontozott vonalra írd! a) Bevezetés/alaphelyzet: a család nyomora, a szereplők ……….. b) Bonyodalom: csupán három krajcár van ………… c) Kibontakozás: még hiányzik négy krajcár ………… d) Tetőpont: az utolsó krajcár ………… e) Végkifejlet/megoldás: nevetésből szomorúság …………

1. 2. 3.

4. 5.

a

b

c

d

e

f

g

7/

a

b

c

d

e

5/


10. „Május, mosolygó” Petőfi Sándor humorát is megismerhetjük az Úti levelek néhány darabjából. Olvasd el a levélrészletet, és oldd meg a feladatokat!

„Debrecen, május 14. 1847.

Voltál-e már Debrecenben, barátom? láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha

porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól

befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi sza-

lonna, menyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája,

éppen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik,

hogy bele szalonnát takarjanak. Az 1843-44-iki telet e kövér városban húztam ki éhezve, fázva,

betegen egy szegény, de jó öreg asszonynál, az isten áldja meg. Ha ő gondomat nem viselte

volna, most e levelet a más világról írnám hozzád. Olyan elhagyott kis vándorszínész fiú voltam,

akire se isten, se ember nem nézett, nem ügyelt. Harmadfél évvel utóbb ugyanazon színházban,

hol akkor senkitől figyelembe nem véve játszottam kis szerepemet, harmadfél évvel utóbb, mon-

dom, a mint beléptem a nézők közé, minden szem rajtam függött, s a lelkesedés az égiháború

hangján kiáltá: éljen Petőfi Sándor!... Talán, ha harmadszor lépek e színházba évek múlva, ismét

nem vesznek észre, mint nem vettek először, talán nem lesz, a ki tudná, hogy itt engem egykor

megéljenezett a közönség. Ilyen a hír; jön és megy. Ilyen a világ; csak azért emeli az embert hírre,

hogy legyen kit felednie. S a magyar különösen szeret felejteni ... azért nem fog az ő emléke sem

fönnmaradni.”

Mikor, mit csinált, mit fog csinálni Debrecenben Petőfi? Töltsd ki a táblázatot az alábbi mondat-

részletek és a szöveg segítségével! Figyelj az időrendre, és arra, hogy csak a mondatrészletek

betűjelét kell beírnod a táblázatba!

a) a közönség talán ismét elfeledi.

b) nem lép fel a színházban, útjának egyik állomása a város.

c) 1843-44 telén

d) 1847 után évekkel

e) szegény vándorszínészként lép fel a város színházában, kevés sikerrel.

f) Harmadfél, azaz két és fél év múlva,1846-ban

g) ünnepelt költőként tapsorkán, éljenzés fogadja a színházban.

h) 1847. május 14-én

Mikor?

Mit csinált/mit fog csinálni

Petőfi?

i) Hogyan fejezi ki Petőfi a műveletlenséget? Írd ki a szövegből az erre utaló hasonlatot!

………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………..

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

12/


Jelöld a háromszög csúcsaiban a kép szétbontását!

j) közös jegy: ……………………………

k) hasonlított: ……………………………. l) hasonló: ………………………………..

11. „Debrecenből, május 19-dikén, 1808.” Ez a keltezése a 18 éves Kölcsey levelének, melyet Kazinczy Ferencnek küldött. A levéllel elkezdődik egy alkotói pálya, melynek fontos részleteit kell az ábrába beírnod.

a

b

c

d

e

f

g

7/

b) A magyar kultúra napja, a Hymnus keletkezésének dátuma: ………………………………………………………………………….

a) Az irodalmi kor-szak neve, melyben Kölcsey pályája ki-bontakozik: ……………………… ………………………

e) A Huszt utolsó sora: …………………………………………………………………………………………….

c) A Hymnus al- címe: ……………………. ……………………. ……………………. ……………………. …………………….

f) Folytasd a cí- met: Parainesis ………………….. …………………..

d) A Huszt műfaja: …………………......


12. Debrecenhez Móricz Zsigmond, Nyilas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály is köthető. Közülük az egyik kakukktojás. Melyik és miért? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét!

a) Nyilas Misi, mert ő regényhős és nem valós személy.

b) Móricz, mert a keresztneve különbözik a többiekétől.

c) Egyik sem kakukktojás, mert mind a hárman híres alkotók.

Életük sok hasonlóságot mutat – a szófelhőben szereplő kifejezések ilyen közös vonások. Írd be a kifejezések számát a halmazok metszeteibe! A metszeteket betűkkel jelöltük.

a

b

c

d

e

f

g

7/

d) f)

Móricz Zsigmond

e)

Csokonai Vitéz Mihály Nyilas Mihály

g)

„színes tinták” magyar irodalom verseny második forduló ... · kedves versenyző! olvasd el...

Documents