Tömlős (aszkuszos) gombák - Ascomycota

Nagyon elterjedt, fajban gazdag gombatörzs, egyesek szerint az ismert gombák 30%-a ebbe a csoportba tartozik. Életmódjuk változatos, vannak paraziták (sok a növényi károsító = fitopatogén), szaprotrófok (szerves anyagot lebontók), mikorrhiza képzők (növényi gyökerekkel szimbiózisban együtt élők), de több faj zuzmókban él. Jellemzője a csoportnak, hogy a legtöbb fajnál a gombafonalak (hifák) haránt sejtfalakkal osztottak. A hifákon női (oogónium) és hím ivarú (antherídium) ivarszer-vek jelennek meg. Egészen a párosodásig a gombafonalak egy sejtmagvúak, innen kezdve kétsejtmagvúvá válnak, és kezdő-dik a spóratartó, illetve termőtest képzés. Ennek a folyamat-nak minden évben le kell játszódni. Jellemző, hogy a spóraképzés előtt, érdekes, jellegzetes formá-jú, ún. horogképzés alakul ki a fonalakon, melynek az a vélt szerepe, hogy az utódsejtekben biztosan két ellentétes eredetű sejtmag kerüljön. A spórák tömlőszerű spóratartókban (sporangium), úgynevezett aszkuszokban fejlődnek. Egy tömlőben általában nyolc spóra fejlődik. A spórakép-zést általában termőtest képzés előzi meg (aszkokarp), melynek megjelenése válto-zatos: lehet (1) zárt, gömbölyded (kleisztotécium); (2) palack alakú (peritécium) - ez a két típus nagyon apró, szabad szemmel alig látható; (3) csésze alakú (apotécium), melynek lehet összetett változata is (a kucsmagombáknál). Meg kell említeni még az itt gyakori termőtestpárnákat. Ezekben több egyszerű, kisméretű termőtest (pl. peritécium) található együtt, mint pl. az agancsgombákban. Ezen fent említett ter-mőtestekben a tömlők termőrétegben, ún. himéniumban helyezkednek el, melyre az a jellemző, hogy nemcsak a tömlők, hanem steril hifák, ún. parafízisek is találhatók benne. Utóbbiaktól gyakran színes a ter-mőtest. Egyes „fejletlenebb” tömlős-gombákban még nem alakul ki termőtest, de a tömlők kialakulása miatt ide soroljuk őket. Számos alcsoportjuk van, ide tartoznak többek között az élesztők (Saccharomyces), ecsetpenészek (Penicillium), agancsgom-bák (Xylaria), csészegombák (pl. Peziza), a lisztharmatok (Microsphaera), kucsma-gombák (pl. Morchella).

Dörfer-Görner 1989: Die Welt der Pilze

Szabadon felhasználható. Forrásnak kéretik megjelölni Börcsök Zoltánt.

Dörfer-Görner 1989: Die Welt der Pilze

Barna csészegomba - Peziza badia Bunkós agancsgomba - Xylaria polymorpha

Tölgy lisztharmat - Microsphaera quercina Ízletes kucsmagomba - Morchella esculenta

Lila kocsonyagomba tömlői - Ascocoryne sarcoides Ecsetpenész faj - Penicillium sp.

Barackelevél fodrosító - Taphrina deformans Zöld fa-csészegomba - Chlorociboria aeruginascens