„S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa;

Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala.”

(Válasz Petőfinek)

3

Biztosan Hozzád is eljutott a hír, hogy a 2017-es év különleges

esztendő, mert pont 200 éve látott napvilágot a 19. század egyik legnagyobb magyar költője, a szalontai csodagyerek, a magyar nyelv mestere, Arany János.

Előtte szeretnénk tisztelegni e szerény kiadvánnyal.

A füzetecske nagyképűen arra vállalkozott, hogy megmutassa Neked Arany sokoldalúságát, családját, barátait, költői korszakait, fordításait és az utókorra gyakorolt hatását. Szerzői a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakgimnázium diákjai, akik nem egy száraz tény-adatokat tartalmazó kiadványt akartak kiadni, hanem valóban fel-kelteni az érdeklődésedet Arany személye iránt.

Minden költészetet szerető és szeretni akaró fiatalnak ajánljuk a füzetecskét, akik szeretnék megismerni Arany Jánost, az embert.

xxxxxxxx

Tartalomjegyzék

Ajánló .................................. 3

Arany érdekességek .............. 4

Tudtad azt? … ...................... 5

Helyek, ahol járt .................. 6

Családi kör ............................ 7

Egy örökké tartó barátság ..... 9

Arany János

itthon és külföldön .............. 10

Toldi eszperente nyelven .... 13

Női szerepek ....................... 14

Arany idegen nyelven ......... 16

Fordításai

Őszikék ............................... 18

Arany 200. évforduló .......... 19

„As far as the use of language goes János Arany is inherently flawless, he

cannot make mistakes” (Endre Kukorelly)

„Petőfi is the first, but Arany is the only one.” (Mihály Takaró)

A recommendation to kind strangers who take a closer look at the

publication „Arany füzetecske” Surely, you have already been informed that 2017 is a very special year.

It is exactly 200 years ago, when one of the greatest Hungarian poets of the

19thcentury, the infant prodigy, the great master of the Hungarian language,

János Arany was born. With this humble publication we would like to pay

tribute to him.

The publication aims to tell you boastfully details about Arany’s family,

versatility, his friends, his poetic eras, as well as his translations and his

impact on posterity. The authors are students of the Pesterzsébeti Grammar

School of Economics who did not just want to issue a publication containing

dry facts but tried to arouse your interest in Arany’s personality. We

recommend this booklet to anyone who loves poetry, to young people

who want to get to know János Arany, the man. Enjoy it!

xxxxxxxx

”Ceea ce privește modul de folosire a limbii, Arany pur și simplu nu poate greși. ” ´(Kukorelli Endre)

”Petőfi este primul, dar Arany este unicul.” (Takaró Mihály) Recomandare către cititorul drag, care va lua în mână această cărticică

Cu certitudine a ajuns vestea și la tine, cititor drag, că anul 2017 este un an special, împlinînd exact 200 de ani de când s-a născut unul dintre cei mai mari poeți maghiari ai secolului 19, copilul-minune din Salonta, maestrul limbii maghiare, Arany János. Această publicație dorește să fie un omagiu modest în fața lui. Cărticica și-a propus un obiectiv ambițios, acel de a vă prezenta versatilitatea, familia, prietenii, precum și epocile poetice ale lui Arany, traducerile și influența lui asupra posterității. Autorii sînt elevii Liceului Economic din Pesterzsébet, avînd ca scop mai puțin ediția unei publicații pline de date seci, ci, mai mult, de a stârni un interes vivid pentru personalitatea lui Arany. Noi recomandăm aceasta cărticică tuturor tinerilor iubitori de poezie sau viitorii iubitori de poezie, acelora, care doresc să-l cunoască pe Arany, ca om. Lectură plăcută!

,,Petőfi az első, de Arany az egyetlen”

(Takaró Mihály)

Forgasd örömmel!

,,Arany a nyelvhasználatot illetően hibátlan, kvázi gyárilag nem bír hibázni”

(Kukorelly Endre)

4

„Járnak hozzám méltóságok, Kötik rám a méltóságot: Megbo-

csásson méltóságtok, Nem érzek rá méltóságot.”

„Hasfájásban szenvedek, Kiskeresztet küldenek,

Ha csak egyet tojhatnám, Száz keresztért nem adnám.”

Már 4 éves korában tudott olvasni.

Idős szülei tanították otthon írni és olvasni.

A debreceni református gimnáziumba saját pénzén

iratkozott be 16 évesen.

Tudott

gitározni.

Szép szeme volt.

Visszautasította a király által adományozott

lovagkeresztet, ami bárói címmel járt együtt

Nem érettségizett le.

Szobrásznak vagy festőnek

készült.

A magyar költők közül neki volt a legnagyobb szókincse.

Beszélt görögül, angolul,

franciául, németül, latinul.

Akadémiai vezető tisztsége (titkár majd főtitkár)

miatt 10 évig nem írt verseket.

Walesben díszpolgári címet kapott 200. születésnapján.

5

milyen nevezetes történelmi események voltak, amikor Arany János X éves volt?

5 éves, amikor megírja Kölcsey Ferenc a Himnuszt

Kölcsey Ferenc 1790 és 1838 között élt. Arany Kölcsey életének időszaka alatt tanult, így kevés

az esélye annak, hogy találkoztak valaha is.

8 éves, amikor Széchenyi felajánlja az MTA alapítására az 1

évi jövedelmét.

Az 1825–1827-es első reformországgyűlésen birtokai egyéves

jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy, a magyar nyelvet felka-

roló szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításá-

ra. Személyes tapasztalatai alapján világosan felismerte, hogy a

feudális maradványok, például a nemesi birtok elidegeníthetet-

lensége a legfőbb gátjai a modernizációnak.

15 éves, amikor elindul az első budai omnibusz

Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832-ben

indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégí-

tendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel. Ebben az évben

indította el az első Pesti omnibuszjáratot Kratochwill János ven-

déglős.

Az életet már megjártam.

Többnyire csak gyalog jártam,

Gyalog bizon’...

Legfölebb ha omnibuszon. (Arany János: Epilógus (részlet)

20 éves a Magyar Nemzeti Színház megnyitásakor

1837. augusztus 22-én nyitották meg Pesti Magyar

Színház néven. 1840-ben a Pest vármegye által fenntar-

tott színház országos intézmény lett, és Nemzeti Szín-

ház néven működött tovább. 1875-ben a színházépületet

átalakították és kibővítették.

62 éves a szegedi árvíz idején

A szegedi árvíz az egész városban felbecsülhetetlen anyagi károkat

okozott. Az árvizet a Tisza megáradása okozta. Ferenc József oszt-

rák császár és magyar király, a város kiemelt támogatását helyezte

kilátásba. A Várat pedig, amelynek tulajdonjogán Szeged és az ál-

lamkincstár már régóta vitatkozott, a város közönségének ajándé-

kozta. Nagy adományok érkeztek a legkülönbözőbb országokból

Szeged megsegítésére. Legtöbbet segített Ausztria, de nagyon sokat

adományozott Németország is.

6

NAGYSZALONTA

1817. március 2-án született, Nagyszalontán.

1823 és 1833 között itt járt iskolába. Itt vette el

1840. november 19-én feleségül Ercsey Juliannát.

DEBRECEN

1833 novemberében a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Mivel kevés

pénze volt, a következő évben visszament Kisújszállásra, majd egy év múlva újra Debrecenbe.

KISÚJSZÁLLÁS

Kisújszálláson egy évig segédtanító volt, hogy pénzt gyűjtsön a további

tanulmányokhoz. Önéletrajzi levelében a kisújszállási időkről ezt írta

„ ... ha keveset tanultam, annál többet olvastam ..."

NAGYKŐRÖS

Az 1851. év második felében a nagykőrösi reformá-

tus egyház hívására a Nagykőrösi Református Gim-

náziumban a magyar és latin nyelv és irodalom taná-

rává választották, és az év őszén egész családjával

Nagykőrösre költözött.

PEST

Mikor a Magyar Tudományos Akadémia tíz évi szü-

net után ismét megkezdhette működését s tagjainak számát az

időközben feltűnt legkitűnőbb írókkal kiegészíteni igyekezett, Arany Jánost

is 1858. december 15-én előbb levelező, majd ugyan-

azon a napon rendes taggá választotta.

MARGITSZIGET

1877 nyarát a Margitszigeten töltötte, ekkor írta az

Őszikék verseit. Történt egyszer, hogy József főher-

ceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír

valamit. Megállt a háta mögött és ránézett a papiros-

ra. Arany éppen verset írt, a következő címmel:

“A tölgyek alatt”.

József főherceg tréfásan megszólította:

– Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus.

Ezek itt hársak. Menjen tíz lépéssel arrább, és üljön le

ott! A tölgyek ugyanis ott vannak.

7

ARAD

Nemzetőrként részt vett a szalontai szá-

zaddal az aradi várostrom körüli katonai

szolgálatban, mintegy 8-10 hétig. Az

ostromról így írt a Bolond Istókban: „Oh

láttam én (hisz ott is voltam egyszer,

/Tenni kevés – de halni volt esély)”

GESZT

A szabadságharc bukása után anyagilag,

egzisztenciálisan összeomlott, elvesztette

állását. Egy ideig Geszten, a Tisza csa-

ládnál volt házitanító. Arany János emlékház, Tisza-kastély

***********************

Családi kör ERCSEY JULIANNA, A FELESÉG

Nagyszalonta, 1818. május 1. – Buda-pest, 1885. február 19. Ercsey ügyvéd és cselédje, Szakmári Erzsébet leánya, Arany János felesége, Arany Juliska és Arany László édesanyja. Csaknem egy fél évszázadon keresztül gondoskodott az Arany család harmóniájáról, szere-tettel, hűségesen teljesítette mindenna-pi teendőit, miközben olyan megértő és támogató társa volt Aranynak, ami-vel hozzájárult, hogy a nemzet egyik legnagyobb költőjévé váljon. Amikor

férje 1882. október 22-én, hosszas bete-geskedés után 65 éves korában meg-halt, fiával, László-val és unokájával, Széll Piroskával ők állták körül Arany halálos ágyát. Férjét három évvel élte túl, 1885-ben halt meg Budapesten.

ARANY LÁSZLÓ, A KÖLTŐ FIA

Apja halála után, 1885-ben több Arany János relikviát adott át a Nagyszalontán megnyitott múzeum számára. Később ez a gyűjte-mény képezte a Szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját.

ARANY JULISKA, A KÖLTŐ LÁNYA

Arany János és Ercsey Julian-na leánya,

Arany László nővére. 1863-ban Nagyszalontán férjhez ment Széll Kálmánhoz, a helyi re-formátus paphoz. Házasságuk-ból egy leánygyermek született 1865. július 24-én, Szél Piroska. A fiatal édesanya azonban

mindössze fél évvel élte túl leá-nya születését. Huszonöt napi gyötrelmes betegség után, dec-ember 28-án, éjjel fél kettőkor tüdőbajban meghalt. Lányának váratlan halála mélyen meg-rendítette Arany Jánost, annyi-ra, hogy a tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne.

8

SZÉLL PIROSKA, AZ UNOKA

1865. július 24-én született. Arany Julis-ka és Széll Kálmán lánya. Tüdőbajban halt meg, mint édesanyja 1886 tavaszán.

PETŐFI ZOLTÁN, A KÖLTŐ KERESZTFIA

1848. december 15-én született Debrecenben. Színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. Petőfi Sándor halála után Er-dődön nagyapjánál, majd Pesten mostoha-apjánál, Horvát Árpád

történésznél nevelkedett. 1870. november 5-én reggel 7 órakor, 22 évesen tüdőbajban halt meg. 1870. november 6-án délután helyezték örök nyuga-lomra a Kerepesi úti temetőben, édesanyja koporsójában. Földi maradványait a Petőfi Társaság 1908. október 24-én exhumáltatta és a Petőfi-család közös sírjában helyezték el, ugyanabban a sír-kertben.

ARANY JÁNOS CSALÁDI KÖR

„Este van, este van: ki-ki nyúgalomba!

Feketén bólingat az eperfa lombja,

Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,

Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.

Mintha lába kelne valamennyi rögnek,

Lomha földi békák szanaszét görögnek,

Csapong a denevér az ereszt sodorván,

Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:

A gazdasszony épen az imént fejé meg;

Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,

Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.

Ballag egy cica is — bogarászni restel —

Óvakodva lépdel hosszan elnyult testtel,

Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen

Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye

Oly hivogatólag süt ki a sövényre.

Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,

Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.

Benn a háziasszony elszűri a tejet.

Kérő kis fiának enged inni egyet;

Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,

Mint csillagok közé nyájas hold világa.”

Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt;

S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon

Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent vigaszunk

A LÉLEK ÉL: találkozunk!

(Juliska sírverse)

Kiadatlan kép 1863-ból Arany Juliska esküvő-je alkalmából. Arany mellett ül neje, Juliska

leánya, mögöttük állnak Arany László és Széll Kálmán esperes, Arany Juliska vőlegénye.

Arany János családjával

9

A legismertebb költő barátság az övék, pedig csak 2,5 évig tartott.

Mindenki ismeri barátságuk kezdetét, a híresen lusta levélíró, Petőfi

volt a kezdeményező.

1847. február 4-én a Toldi elolvasása után Petőfi a legnagyobb el-

ismerés hangján köszöntötte a nála hat évvel idősebb, de az iro-

dalmi pályára csak most lépő nagyszalontai mestert.

Kevés olyan meghitt és kedves levelezése van a világirodalomnak,

mint Petőfié és Aranyé. Két nagyon különböző személyiség barátsága ez. Petőfi maga a láza-

dás, Arany a nyugalom. Az irodalmi programjuk közös volt: a népköltészet.

,,Hiába a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép

uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.” (Petőfi levele Aranyhoz 1847.február 4.)

Tréfás, kötekedő hangnemben folytatódik a levelezésük.

Így szólították meg egymást a levelekben

Arany Petőfit: Kedves pajtásom Sándor!

Kedves jó Sándorom!

Kedves Petőfim!

Kedves makrancos öcsém!

Isteni Sandrim!

Petőfi Aranyt: Lelkem, Aranyom!

Te aranyok Aranya!

Imádott Jankóm!

„Aranyos” szájú szent

„János” barátom!

Bájdús Jankóm!

Szerelmetes fa-Jankóm!

Petőfi 1847. június 1-jén toppan be Aranyékhoz.

Boldog, mert úgy érzi, megnyerte Júlia kezét. Kilenc

napot marad. Lerajzolja Aranyt, a csonka tornyot és

megírja pompás gyermekversét, az Arany Lacinak

címűt. Összesen 6 verset írt itt. Legközelebb Petőfiék

mint házastársak töltenek egy hetet Nagyszalontán.

Fiuk, Petőfi Zoltán keresztszülei Arany János és Arany Jánosné lettek.

A Toldival kezdődött minden.

Csonka torony nyúlik a felhőbe,

Rajta pihen a nap lemenőbe':

Rá-ráveti visszanéző fényét,

Mintha látnám ősapáim vérét.”

,,Zavarva lelkem, mint bomlott cimbalom: Örül a szívem és mégis sajog belé,

Hányja-veti a hab: mért e nagy jutalom?” (Arany János: Válasz Petőfinek)

Arany folyamatosan csábítja barátját Nagyszalontára:

,,Jöjj el, az isten áldjon meg, az én nőm se nem fest, se nem zongoráz ………. de Petőfit olvas, jó anya. Majd főz olyan töltött káposztát, hogy édesanyád is olyat főzhetett. A gyermekek is égnek látni azt a jó ,,Petőfi bácsit”, ki azt a Kukoricza Jancsit írta. (Arany levele Petőfihez 1847. február 28.

10

„Mostan emlékezem az elmult időkről,

Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról...” Ilosvai

A Daliás idők 1984-ben bemutatott

egész estés magyar rajzfilm, amely

Arany János Toldi című elbeszélő

költeménye alapján készült. A rajz-

filmet Gémes József írta és rendezte,

a zenéjét Decsényi János szerezte, a

producere Kunz Román volt. A Pan-

nónia Filmstúdió készítette, a MO-

KÉP forgalmazta. Magyarországon

1984. augusztus 30-án mutatták be a

mozikban.

A Magyar Nemzeti Filmalap dön-

tőbizottsága 900 millió forint gyár-

tási támogatást szavazott meg az

Európa Filmdíjas Pálfi György rendezésében készülő Toldi-filmnek. (2013. június 14.)

A Toldi-film a tervek szerint 2013 szeptemberétől készül magyar nyelven, nemzetközi szerep-

lőgárdával és a legmodernebb technikákkal a Katapult Film gyártásában. A film forgató-

könyvét Pálfi György, Ruttkay Zsófia és Szabó Iván írta, az operatőr Pohárnok Gergely lesz.

Petőfi rajza Aranyról A Csonka torony

Szendrey Júlia és Petőfi Sándor

Így írt Aranynak Debrecenből 1848. no-

vember 15-én Petőfi

"My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debre-cent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnap-után, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a ti-ed familia és kendet, vagyok barátod P. S."

11

A Toldi producere Angelusz Iván és Reich Péter. Pálfi György új filmje várhatóan 2014 végén

kerül a mozikba.

A Toldi „történet” vége

A Magyar Nemzeti Filmalap október 14-én, rendkívüli döntőbizottsági ülésén elutasította a

Toldi című filmtervet, a megítélt támogatásokat.

"Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen."

Az elismerésért és megbecsülésért küzdő fiú lebilincselő kalandjai a Pesti Színház-ban elevenednek meg Csőre Gábor előadásában, melyet az élőzene és a különleges vizuális effektek igazi mai történetté varázsolnak. Bemutató: 2014. április 4.

„Az előadás előtt Áder János köztársasági elnök úr és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója mondanak ünnepi beszédet. A díszelőadást, és az Arany János-emlékévet megnyitó beszédeket az M5 csatorna élőben közvetíti, már-cius 2-án 19-órától.”

******************************

A BBC is megemlékezett Arany János születé-

sének 200. évfordulójáról. A brit köztévé felhívta a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökí-tett történetet az ötszáz walesi versmondó énekes lemészárlásáról Arany révén többen ismerik Ma-gyarországon, mint Walesben. Felelevenítették, hogy a rendszerellenes költemény az 1848-49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, aho-gyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső

éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Edward an-gol királynak. A Montgomery várában történt eset kapcsán Eric Fairbrother, Montgomery polgármes-tere elmondta: míg a magyarok az általános isko-lákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Úgy vélekedett, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt figye-lembe véve úgy döntöttek, hogy A MAGYAR KÖLTŐ-

NEK POSZTUMUSZ A MONTGOMERY SZABAD POLGÁRA

CÍMET ADOMÁNYOZZÁK. Egyébként Karl Jenkins walesi zeneszerző egy szimfóniát írt A walesi bárdok alapján, ami szintén segített, hogy a helyi-ek megismerjék a walesi bárdok történetét.

2017. november. 18. Kaláka együttes - Lackfi János: Arany János-est - Nyilvános

Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezésében

http://www.irodalmijelen.hu/2017-okt-30-

1249/arany-kortars-hangon-lackfi-janos-verse

Óvatos duhaj Ország-világot bejártam, Csak nem kopott le a lábam, Mert batáron: Suzukin, nem Jaguáron. Láttam popsik alatt Lexust, Cifra virtust, úri nexust, De kiszálltam, Kapum én nyitom, nem áram. Ki a zakóm végigmérte, Hányszor férnék a zsebébe, Vigyorogtam: Témának fejembe dobtam.

12

Arany művészi pályakezdését mindenekelőtt a két elbeszélő költemény, Az elve-

szett alkotmány című szatirikus eposz (1845) és a Toldi, (Toldi Miklósnak jeles

cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história) a régi monda újraköltése

(1846) fémjelzi.

Francia és magyar diákok mutatták be Arany János Toldi című elbeszélő

költeményének kétnyelvű változatát Párizsban. Az Arany-emlékév kereté-

ben létrehozott előadás október 6-án este a Párizsi Magyar Intézetben

(PMI), 7-én pedig a Philippe Rameau Konzervatóriumban volt látható.

A művet Perényi Balázs fiatal magyar rendező és Sylvie Pascaud dráma-

pedagógus állította színpadra budapesti középiskolások és egyetemi

hallgatók, valamint a párizsi Phillippe Rameau művészeti konzervatórium

diákjainak közreműködésével.

„Túl azon, hogy egy kitűnő fordításban rendelkezésre álló veretes magyar mű került közel a

francia közönséghez, az előadás legnagyobb értéke az, hogy az egyhetes próbasorozat folya-

mán tizenkét fiatal került szinte családias kapcsolatba egymással, megismerve egymás nyel-

vét, szokásait, életmódját. A francia diákok lelkes ígéretet tettek új magyar barátaik felkeresé-

sére, sőt magyar nyelvtanulásra is.”

13

Eme vers legénye férje vesztett, szeretett lényével

él, életének kezdete helyén. Eme ember béresekkel

egyszerre kereste kenyerét, de nem éreztette nemes

létét, rejtette szenvedélyét, mely seregbe menetel

lett. Rettenetes testvére messze él felség mellett.

Eme ember elmegy éltének kezdete helyére és le-

kezelve beszél életének eredetével és testvérével.

Két testvér veszekedésének tettlegességéhez mene-

telének vetett véget eme lény.

Eme vers legényét felnyektették, és ezért egy nehéz szert vert véletlen egy ember fejéhez,

ezzel életét elvéve. Eme legény lelécel egy gyékénybe, mely helyre Bence cseléd lépést tesz.

Éjjel két vehemens teremtménnyel verekedett meg és elment, szeretett lényének békét vegyen,

mely felnevelte. Messze megy, szenvedélyét tervbe vegye. Pesten egy rettenetes tetemet elve-

zettet henteshez és csekély eledelt szerzett fejébe. Elesettek helyén lelt

egy férje vesztett szeren- csétlent. Eme egyed el-

mesélte létét egy csehnek, mely le-

gényéleteket vesz. Sze-

retne ellene megvere-

kedjen, de se pén-

ze, se vértje.

Fel- szere-

lést sze-

rez és ve-

rekedést

kezd e cseh-

vel. Eme vers le-

génye megke- gyelmez e

gyenge lénynek. Meg- eskette, ne

jerjen még egyszer eme helyre. Egy- szerre e élettelen cseh

fegyvert emelt eme emberre, de nem lett szerencséje és életét vesztette. E

mellett rettenetes testvérének esze- ment terve nem ért célt és felség meg-

sejtette tényleges elképzelését. Eme mese végeztével e rettenetes testvér

elnyerte szenvedését és e vers legé- nye elérte szenvedélyét.

14

A HONLEÁNY-FELESÉG

Rozgonyi Cicelle (Rozgonyiné) „legkedvesebb magyar menyecske”

Merőben eltér a ha- gyományos nőideáltól, bár

felvette a férfi sze- repet, de egy kicsit sem

felejtett el nőnek lenni. Ez a nő nem

hagyja magát legyőzni, vagy

meggyőzni. Férje ellenkezésére

pontról pontra tud válaszolni, s

olyan érveket hozni, melyek meg-

győzik a férfit: a gyenge nő megszólí-

tás helyett magyar nőnek hívja magát.

Rákócziné

Mentalitásban ugyanolyan erősnek és magabiztosnak mutat-

kozik, mint Cicelle. Különbség a két nőalak között csupán

annyi, hogy míg Rozgonyiné személyes célja egybeesett az

országéval, addig neki a két cél teljesen más volt.

A SZERETŐ

Két kisebb csoport a gyilkosok (szerelem miatt közvetlenül vagy

közvetetten öltek) és az áldozatok (szerelmi bánat miatt haltak

meg)

Ágnes asszony

Gyilkos. Nála a legegyértelműbb a gyilkosság. Utoléri az igaz-

ságszolgáltatás, de felmentő ítéletet kap. A lélek bűnhődése

ugyanis sokkal rosszabb, mint a testi

büntetés.

Zách Klára

Erzsébet királyné öccse, Kázmér megerőszakolja őt. Klára megron-

tása egy egész nemzetség halálát okozza.

Kund Abigél

Gyilkos. Közvetetten vett részt a gyilkosságban, nem

maga végzett szerelmével, csak a halál okozója lett.

Bevallja bűnét, hasonló büntetésben részesül, mint

Ágnes asszony. A tetem láttán olyan rossz állapotba

kerül, hogy megsajnálják

15

Sinkó Tera (Vörös Rébék)

Gyilkos. Közvetetten vett részt a gyilkosságban, bár nem

maga végzett kedvesével, ő volt a halálának okozója.

Dalos Eszter (Tengeri-hántás)

Az áldozatok körét erősíti. Árva

gyermek volt és túl hamar adta oda

magát szerelmének. Halálának

körülményéről nem tudunk meg

semmit, csupán azt, hogy nem

egyedül nyugszik a sírban, hanem

valószínűleg gyermekével együtt.

Vagy a szülésbe vagy a bánatba halt bele, melynek oka szerelmé-

nek való behódolás lehetet

A BOSZORKÁNY

Rebi néni (Vörös Rébék)

Megtestesíti a

boszorkány

képzetet. Vi-

déken még

mindig élt a

kép az özvegy

idős nőről, aki mindig morcos és

goromba, és titokban a sötétség

erőivel szövetkezik. Boszorkány-

sága bizonyítéka a metamorfózis:

varjúvá tud változni. „Pörge Dani

egy varjút lőtt/S Rebi néni le-

esett!”

A MEGRONTOTT LÁNY

Szőke Panni

Egy másik, hasonló keretek között jelen lévő elképzelésnek a képviselője.

Panni tipikus megtestesítője „a nagyvárosba törekvő és ott megrontott

szép fiatal falusi kislány”–nak.

Szőke Panni henyélve ül,

Mégis cifra, majd elrepül:

Apja földje és tinója

Mind fölment már viganóra.

De az apja mégse’ bánja,

Mert kisasszony a leánya,

Ő maga is boldog jobbágy,

Elengedik a robotját.

Sem szántani, sem aratni,

Csak a vékát kell tartani:

Az uraság színig adja,

A kasznár meg el se csapja

16

Kezdetben latin, görög és német nyelvű munkákból fordított, de ahogy haladt előre az angol

nyelvben, úgy ért oda élete legjelen- tősebb fordításaihoz. Műfordítása-

inak eredménye, hogy nevéhez köt- hető a magyar műfordítás-

irodalom fellendítése. 1860-ban lett a Kisfaludy Társaság igazgatója, és

az ő irányításával alakult meg a tár- saság Shakespeare-bizottsága. Ez

indította meg a legnagyobb arányú magyar műfordítási vállalkozást, a

teljes Shakespeare-kiadást. Tizenki- lenc kötetben, 1864 és 1879 kö-

zött jelentek meg a sorozat részei, melynek kiadási költségeit Tomo-

ri Anasztáz vállalta magára. Arany a már régebben megkezdett János

királlyal és a Szentivánéji álommal szerepelt, illetve a sorozathoz ké-

szítette el a klasszikussá vált Hamlet- fordítását.

Jelentősebb műfordításai

Versek

Sir Patrick Spens (skót ballada); kínai népballadák (angolból)

néhány vers, ballada, epigramma Horatiustól, Ludwig August Frankltól, Robert

Burnstől, Goethétől, Byrontól (Az új görög dalnok – a Don Juan című elbeszélő köl-

temény részlete), Thomas Moore-tól.

Sir Patrick Spens (Angol)

The king sits in Dunfermline town,

drinking the blood-red wine:

„O whare will I get a skeely skipper,

to sail this new ship of mine?”

O up and spake an elder knight,

sat at the king’s right knee:

„Sir Patrick Spens is the best sailor

that ever saild the sea.”

Sir Patrick Spens - skót balla-

da (Magyar)

Ül a király Dunfermlinben,

Bort iszik, vér-pirost;

„Ó, hol kapok egy jó tengerészt,

Szép uj hajómra, most?”

Feláll és mond egy ősz lovag

Király jobb térdinél:

„Sir Patrick Spensnek párja nincs,

Ha ő tengerre kél.”

Színművek

Arisztophanész vígjátékai

Shakespeare

o Hamlet, dán királyfi

o János király

o Szentivánéji álom

Prózafordítások

Nyikolaj Gogol: A köpönyeg (német nyelvű kiadás alapján)

Arany János - Shakespeare nagykövete

Figyelemre méltó Arany János fordítói munkássága is, a Shakespeare-i művek kapcsán fenn-

maradt örök értékű alkotásai. Az ő odaadásának köszönhetően megkezdődött, és az angol

drámaköltő születésének 300. évfordulójára jelentősen előrehaladott a teljes magyar Shakes-

peare-fordítás ügye. Shakespeare-hez fűződő kapcsolata a '30-as években vette kezdetét,

amikor is Arany rövid ideig színészként is kipróbálta magát. Ekkor került hozzá közel az an-

gol drámairodalom zsenijének munkássága és vált egyúttal kedvelt témájává.

17

Shakespeare: Hamlet

(Arany János fordítása)

részlet

HAMLET

Ó, hogy nem olvad, nem higul s

enyész

Harmattá e nagyon, nagyon

merő hús

Vagy mért szegezte az

Örökkévaló

Az öngyilkosság ellen kánonát?

Ó, Isten, Isten! míly unott, üres,

Nyomasztó nékem e világi üzlet!

Phí! rút világ! gyomos kert, mely tenyész,

Hogy magva hulljon; dudva és üszög

Kövér tanyája. Ó, megérni ezt!

Kéthónapos halott! – nem, annyi sincs még,

S egy oly király, kihez e mostani:

Hyperion mellett szatír; ki úgy

Élt-halt anyámér, hogy kimélte még a

Fúvó szelektül

is. Ég és pokol!

Eszembe kelle jutni? Szenvedéllyel

Csüggött anyám is férjén, mintha vágyát

Növelte volna tápja: s ímhol egy

Hó múlva már – de jobb feledni ezt.

Gyarlóság, asszony a neved! Csak egy

Rövid hó: még cipője sem szakadt el,

Melyben atyám testét kisérte ki,

Niobe módra könnyé válva: – s ím

(Ó, Isten! egy barom, egy oktalan

Tovább gyászolna), ím, ő, éppen ő,

Atyám öccsével egybekél, ki úgy

Sem húz atyámra, mint én Herculesre.

Morzsák innen-onnan

Egy 2014. évi adatbázis szerint több mint ezer alkalommal tűztek műsorra Shakes peare-fordítást a magyar nyelvű színhá-

zakban. Arany Jánostól Petőfi Sándoron át Weöres Sándorig a legnagyobb magyar

költők fordítottak Shakespeare-t.

18

1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte.

Lánya halála okozta megrázkódtatás miatt

visszavonult. Ám itt visszatért alkotói

kedve. Verseit a Gyulai Páltól kapott

„kapcsos könyvbe” írta, eleinte saját ma-

gának; nem szánta őket kiadásra, ahogy

az Őszikék vers utolsó versszaka is jelez-

heti:

Mint Midas király borbélya

Ura fején hogy mit lát:

Óh ne kelljen elsusogni

Soha innét lenge nád.

Az ŐSZIKÉK NEVET ARANY ADTA ENNEK A KORSZAKÁNAK, utal-

va esetleg öregkorára és egyre közeledő „telére”, a halálra.

Ebben az időszakban több verse született, mint korábban évtize-

dek alatt.

A költő örült a kis, lezárható bőrkötésű könyvnek, el is kezdte bemásolni a Szondi két apród-

ját. Ezekben az években gyakran jegyez bele: még hat vers került ide 1856-ban, ill. 1857-ben,

közöttük egy vígballada, a Pázmán lovag. Az 1865 és 1871 közötti időszakban megint ennyi

beírás van, magánéleti kudarcainak emlékei (akadémiai keservei, Juliska betegsége és halála

stb.) Majd sok évig semmi. 1877-ben aztán új lap és új cím: Új folyam. Alatta ceruzával a lírai

újrakezdés dátuma s mellette, ugyancsak ceruzával, egészen halványan, a ciklus címe: Őszi-

kék. A kézirat még 56 verset tartalmaz.

1877-től 1882-ben bekövetkezett haláláig a Margitszigeten töltötte

nyarait az idősödő, betegeskedő Arany János. Itt születtek

az Őszikék című kötet versei, köztük A tölgyek alatt című költemény

is, mely a bejegyzés szerint 1877. augusztus 5-én keletkezett. Először

a Budapesti Szemle 1878. január 16-i számában jelent meg.

Arany János: A tölgyek alatt (részlet)

„ A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein Áttörve« az égbolt S a rét mezein Vegyül árny- és fény-folt.

A tölgyek alatt Oly otthonos itten! Évem leapadt: Ime, gyermek lettem, Mint mikor a tölgy Sudarát megmásztam, Hol seregély költ – S vígan madarásztam.

A tölgyek alatt Több egykoru társsal Madárfiakat Kifeszíténk nyárssal; Jó tűz lobog ott, Zizeg a kis bogrács - S ha bealkonyodott, Haza már egy ugrás.

A „kapcsos könyv” borítója. A kéziratos könyvet Gyulai Pál

ajándékozta Arany Jánosnak. Az egyedi bőrkötésű könyvbe írta

az 1877 és 1880 közötti időszakban keletkezett Őszikék ciklus

költeményeit Arany János.

Arany János mellszobor

A Margitszigeten, a Vízto-

ronytól délre a Művész

sétányon található.

(Stróbl Alajos (1912).

19

Arany 200 busz

Arany János-est a Nem-zetiben

Arany hangoskönyv

Toldi 2014-ben

Aranyozás – felolvasó-színház

Csőre Gábor Toldi Mik-lós bőrében

„szomorúbb ma a szó zsigerek zsivajánál” – virtuális, digitális szö-veggyűjtemény-

200 Aranylátó

Arany János: Toldi - a Színház és Filmművészeti Egyetem előadá-sában

.A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017 májusában nyílt meg a 200 éve született Arany János előtt tisztelgő rep-rezentatív kiállítás. Az „Önarckép álarcokban” című tárlatnak elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított

július 10-től járta folyamatosan az országot.

Személyes hangvételű debütált Ákos a Nemzeti Színházban, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A népszerű énekes a számára legkedvesebb verseket válogatta össze az életműből.

Toldi-trilógia az interneten

2014-ben a Pesti Színházban

Paczolai Miklós rendezésében a

A gitális rodalmi kadémia március 15-én közrea-dott egy virtuális szöveggyűjteményt, amelyben a DIA tagjai – többek között Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc és Nemes Nagy Ágnes – vallanak versben és prózában Arany Já-noshoz fűződő élményeikről, költészetének örökérvé-nyűségéről.

200 AranyLátó címmel jelent meg márciusban a ma-rosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, amelyben huszonöt kortárs szerző Arany Jánost idéző írása ol-vasható.

Toldi a kortárs színház nyelvén a filmművészeti egye-tem hallgatói előadásában, Horváth Csaba rendezésé-ben

A kiadvány a Határtalanul pályázat keretében készült

a

BGSZC Pesterzsébeti Közgazdasági Szakgimnáziuma

(1201 Budapest, Vörösmarty u. 30.)

pályázati csoport közreműködésével 2017/2018. tanévben.

A kiadvány alkotói: Molnár Mónika, Puskás Elena, Tóth Ilona, dr. Tóthné Molnár Judit,

valamint a pályázatban részt vevő 40 tanuló.