apeh0953utmutato

Útmutatóa 2009. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsített

közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és különadóbevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez

A 0953-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hűtükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását atörvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy azitt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják.

Miről olvashat a bevallás útmutatójában?

1. Általános tudnivalók2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania?3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia?4. A nyomtatvány kitöltése5. Az adóbevallás aláírása6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?8. A túlfizetés rendezése9. A bevallás pótlása10. A bevallás adóhatósági javítása11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)12. A bevallás önellenőrzése13. A bevallás részei14. A személyi adatok kitöltése15-18. pontok alatt, a 0953-as bevallás egyes lapjaihoz tartozó útmutatók találhatók19. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése20. Nyilatkozatok21. Rendelkező nyilatkozatok az adóról22. Eltartottak adatai a családi kedvezményhez23. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése24. Tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése25. Az ingatlan értékesítéssel összefüggő adókiegyenlítés levezetése26. A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása amagánszemélyek, a vállalkozói személyi jövedelemadó és átalány szerinti adózást választóegyéni vállalkozók számára27. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utániadókötelezettség részletezése és bevallása28. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása29. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása30. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás és különadóátvezetése, részleges kiutalása

2

1. Általános tudnivalók

A 2009-es évről szóló bevallási nyomtatvány:

a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a különadó, az egészségügyi hozzájárulás, az egyes magánszemélyek járulékainak, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékánaka bevallására szolgál.

Ha Ön magánszemélyként munkáltató és a költségvetés felé a kötelezettségeit be kellvallania (az alkalmazottól levont adóelőleg, munkaadói, munkavállalói járulék,társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék), akkor a 0908-asbevallást elektronikus úton kellett beküldenie.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló1 törvény (továbbiakban:Nért.) meghatározza, hogy mely lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményűszemélygépkocsi adóköteles.

Az Art. 2010. január 1. napjától hatályos rendelkezése2 szerint, az egyes nagy értékűvagyontárgyakat terhelő adót

– Ön a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a 3. pontban felsorolt, abevallásra nyitva álló határidőig

a 2010. adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be.

Az eltérő adóéveknek megfelelően, a fentiek azt jelentik, hogy a személyi jövedelemadórólszóló 0953-as bevallást, és ha a nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggésbenadókötelezettség terheli Önt a 1042-es bevallást, együtt kell benyújtania!

Ebben az esetben a 0953-as adóbevallása főlapján Önnek jelölnie kell, hogy a 1042-esbevallással együtt nyújtja be.Ha Ön nem kötelezett a 0953-as bevallás benyújtására, úgy a 1042-es bevallásátönállóan kell teljesítenie 2010. május 20-ig.

A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéninyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorainak kitöltésével kérheti visszaakkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Ha Ön magánnyugdíj-pénztártagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíjvisszaigénylésére a 0953-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójátólkérheti. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is afoglalkoztatótól kérheti vissza. Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért

12009. évi LXXVIII. törvény

2Art. 33. § (10)

3

ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett. A különadó-előlegesetleges év közbeni túlvonása esetén ennek visszaigénylésére itt van lehetősége.

A bevallás mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükségeslehet (Pl.: adótábla, befizetési számlaszámok, a 2009. évre az APEH által közzétettüzemanyagárak, az 1%-os rendelkezéshez a technikai számok).

A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyeskitöltését.

Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltésiútmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza.

2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania?

– Ha Ön 2010. február 15-ig a nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy 2010.január 31-ig a munkáltató által történő adómegállapítást választotta és megfelel afeltételeknek;

– Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentesjogcímen szerzett jövedelmet; Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapottigazolások „mentes” jogcímmel tartalmazzák.

– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt;

– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítésijáradékán kívül más jövedelme nem volt, feltéve, hogy már betöltötte az Önrevonatkozó nyugdíjkorhatárt;

– Ha Ön a bevallás 12-18. soraihoz fűzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselőjárandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, és e jövedelem mellett nemszerzett más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet;

– Ha Önnek bevallásadási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett megszerzettértékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, avállalkozásból kivont, valamint kifizetővel kötött szerződés alapján ellenszolgáltatásnélkül kapott életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladjameg a 100 000 forintot, és ebből a kifizető az igazolás alapján, az adót levonta;

– Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebből jövedelme nemkeletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt;

– Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett ingó értékesítésébőlis vagy csak ebből szerzett jövedelmet, és e jövedelme a 200 000 forintot nem haladtameg;

4

– Ha Ön alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, és az alkalmi munkavállalássorán elért jövedelme a 858 000 forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallásadásikötelezettség alá eső jövedelme – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével –nem volt;

– Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződésvagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható;

– Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készültkülön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkal csökkentett – bevétele a600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség aláeső jövedelme nem volt.

Ha Önnek a 2009-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az adóhatóságtólbevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie.

Ne felejtse el, ha a 2009-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó miatt bevallást kell benyújtania, azt önállóan a1042-es bevalláson tudja teljesíteni!

Előfordulhat, hogy az adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskormár nem él. Ha ilyen helyzet adódik, akkor az elhunyt magánszemély adóját az adóhatósághatározattal állapítja meg, a hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását.Teendőiről érdeklődjön az APEH ügyfélszolgálatainál.

3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia?

2010. február 15-ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges mindenigazolást és tájékoztatást.3

Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezettmagánszemély, akkor a bevallását 2010. február 25-ig nyújtsa be és rendezze azesetleges adótartozását is.4

Más esetekben 2010. május 20-a az adóbevallás benyújtásának és az adótartozásmegfizetésének a végső határideje.5

2015. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyébbizonylatot, amelyet a 2009. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!

Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!

3Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (4) bekezdés

4Art. 1. sz. melléklet I./B/2/a) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ d) pont, valamint 37. § (2) bekezdés

5Art. 1. sz. melléklet I./B/2/b) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ c) pont, valamint 37. § (2) bekezdés

5

4. A bevallás kitöltése

Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkelolvashatóan töltse ki!

Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!

Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja ajavítást.

A bevallás aláírás nélkül érvénytelen!

A bevallásához az APEH honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható AbevJavabevallás kitöltő - ellenőrző programot, mely segít Önnek kiszámítani a kötelezettségeit.

Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogy a polgárokszemélyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, azokmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál e célból regisztráltassa magát. AmennyibenÖnnek alkalmazottja van és ezért a 0908-as vagy a saját jogán 0958-as bevallásbenyújtására kötelezett, akkor a 0953-as bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. Amezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemély csak a 0958-as bevallástekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 0953-as bevallást választásaszerinti formában teljesítheti.

A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehetőlegkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzésesetén felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) közöltvolna a bevallásában. Tájékoztatjuk, hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszerkitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve biztosítja abevallásban az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési programgyakorlati alkalmazása során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezérta program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza.

Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ANYK (AbevJava) programsegítségével töltse ki a bevallását, akkor célszerű ezt választania, ugyanis a program a hibaelkövetésének a lehetőségét a lehető legkisebbre korlátozza.

Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata azútmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan” kötelezettség teljesítést. Figyeljenarra is, hogy ha egy korábbi értékadat átírásra (javításra) kerül, mindig vegye igénybea „mezők újraszámolása” menüpontot.

Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban anyomtatást követően – beküldés előtt – észlelt hiba esetén, a bevallást az Internetesprogram segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított, kinyomtatott bevallást

6

kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat afeldolgozás során a kétdimenziós pontkód beolvasó nem veszi figyelembe.

Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célraszolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásánakidőpontjában illetékes adóhatóság (az állandó lakcím szerinti adóhatóság) címére. Az ilymódon postára adott bevallásért 2010. május 20-ig nem kell fizetnie. A bevallás másikkitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, szüksége lehetrájuk!

5. Az adóbevallás aláírása

Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomotthelye(ke)n (például a 0953-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényesképviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia.6

Az adóbevallását az Art.7 szerint adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő isellenjegyezheti. Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőek közreműködését isigénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (elnevezése, adószáma) mellett az erre szolgálóhelyen az adótanácsadói vagy adószakértői nyilvántartási/regisztrációs számát is fel kelltüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság azadótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkorazt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie!

Ha tartozása van, azt a bevallás benyújtásának határidejéig fizesse meg!

Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetésengedélyezését kérheti az adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetésihalasztást kérjen. A kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociáliskörülményeit, közölnie kell, hogy mi az oka fizetési halasztás kérésének. A kérelmetne a bevallásához csatolja, azt külön borítékban adja postára! Számoljon azzal, hogya részletfizetés vagy a fizetési halasztás időtartamára késedelmi pótlékot is kellfizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is kérheti. A fizetési könnyítésiránti kérelem illetékköteles. Olvassa el a személyi jövedelemadó fizetésikönnyítésével kapcsolatban a 7. pontnál leírtakat!

6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?

2015. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyébbizonylatot, amelyet a 2009. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!8

6Art. 7. § (1) bekezdés


8Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200 000 forintig mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz

eleget

7

Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.

Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az élet- és nyugdíjbiztosítási díjután érvényesített adókedvezménnyel csökkentette, illetőleg tartós adományozásáratekintettel külön kedvezményt vett igénybe, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie,amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általánoselévülési idő nem telt el.

7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?

Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történőátutalással is rendezheti.9 Ebben az esetben ne felejtse el az utalás közlemény rovatában azadóazonosító jelét, vagy ha adószáma van, akkor azt is feltüntetni!

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett10 adózó, akkor befizetésikötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.

A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást,járulékot, ekho-t, ekho különadót, és a magánszemélyek különadóját nem kell megfizetnie,azt az adóhatóság sem téríti vissza. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítésösszegét Önnek akkor is meg kell fizetnie, ha az nem éri el a 100 forintot!

Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékességnapjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie.

Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptárinaponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva.Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt azadóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság. Abban azesetben, ha elektronikus úton nyújtja be a bevallását, a visszafizetés legkorábbi időpontjafebruár 1.11

Amennyiben a 0953-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamelyadónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és például a személyijövedelemadóban vagy a 1042-es bevallásában befizetési kötelezettsége van, és atöbbletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő összegre, akkor a 0953-11-es pótlapkitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési kötelezettségének. A bevallás elsőoldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére vonatkozó nyilatkozattételreszolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként jelentkező adó kevesebb, mint afizetési kötelezettsége, akkor a 0953-11-es lap kitöltése mellett természetesen akülönbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi, késedelmi pótlékotkell fizetnie.




8

Pótlékmentes részletfizetés12

Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általánosforgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 100 000 forintnál nem több személyijövedelemadó fizetési kötelezettségét – a bevallása esedékességét figyelembe véve – az elsőrészlet esedékességétől, (2010. június 20-tól) számított legfeljebb négy hónapon belül,pótlékmentesen, egyenlő részletekben is megfizethesse.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:

Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a100 000 forintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban amás adónem(ek)ben visszajáró adó összegét ugyanezen bevallás átvezetési lapján(11-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyijövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100 000 forintot nem haladja meg.

Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét vesztiés a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az adóhatóság a tartozásfennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20-tól) késedelmipótlékot számít fel.

Amennyiben a 2009. évi bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csakakkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidejűleg benyújtott, a késedelemigazolására vonatkozó kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben apótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követő 30. nap.

A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az adóhatóság bármelyikügyfélszolgálati irodájában beszerezheti. Fontos, hogy Ön a befizetéseket kizárólaga személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló csekken teljesítse!

A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az adóhatóság külön értesítést nem küld.Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetésfeltételeinek nem felel meg!

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőbennyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. Arészletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (kétvagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kellbeírnia az erre szolgáló helyre! A fizetési kötelezettségének ez esetben 2, 3 vagy 4 egyenlőrészletben tehet eleget. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően ateljes fizetendő adó ½, 1/3 vagy ¼ része, a részletek befizetésének határideje pedig 2010.június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20.

Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nempótolható!

A bevallási csomagban az Ön nevére kiállított, azonosító számmal ellátott 2 db csekkettalál (egyet a személyi jövedelemadó, egyet az egészségügyi hozzájárulás befizetéséhez).Amennyiben különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, nyugdíjbiztosítási

12Art. 133/A. §

9

vagy egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikébenszemélyesen kérhet csekket a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adóazonosító kártyájátis magával vinni, mert csak így kaphat a befizetéseihez csekke(ke)t. Ellenőrizze, hogyhelyesek-e a csekkeken szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító/adószám). Ha tévesadatokat talál, akkor azok kijavítása érdekében feltétlenül keresse fel az adóhatóságot.Ügyeljen arra, hogy a megfelelő csekket használja, ugyanis ha pl. a személyijövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló csekken adjafel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett összeg átvezetésérea nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg az APEH honlapjáról letölthető ’17-es számúnyomtatvány beküldésével van csak lehetősége.

Ha Ön eddig még nem nyújtott be adóbevallást, akkor az adóhatóságtól kérjen az adómegfizetéséhez az adónemnek megfelelő csekket. Ezt kell tennie akkor is, ha az Internetenlévő program segítségével tölti ki a bevallását.

Az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni akötelezettségeit (lásd az APEH honlapján).

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakosságifolyószámlájáról) történő utalással is rendezheti. Átutalás esetén a közlemény rovatbanaz adóazonosító jelét feltétlenül tüntesse fel!

8. A túlfizetés rendezése

A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személypénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát ne jelölje meg.

A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található(D) mezőben az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát.Ha Ön a 0953-03-as lap kitöltésével önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és/vagynyugdíj-előtakarékossági számlára átutalandó összegről rendelkezik, akkor a 0953 főlap (D)blokkjában mindenképpen fel kell tüntetnie a saját pénzintézeti számlaszámát, vagy postaiutalási címét.

Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyjaüresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni.Szükség esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összegetcsak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg.

9. A bevallás pótlása

Ha a 2009-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is e nyomtatványt töltseki vagy töltse le az Internetről és küldje be az adóhatósághoz.

10

Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidőre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemreokot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül igazolási kérelem13 csatolásamellett nyújtsa be a bevallást. Az igazolási kérelemben jelölje meg a késedelem okát, ésküldje be a késedelmet igazoló iratokat is.

Amennyiben a 2006. évvel bezárólag terjedő időszakra szóló adóbevallását kívánja 2010-ben pótolni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy az APEH Internetes honlapjáról(http://www.apeh.hu) letöltött 0736-os bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie ésbenyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0736-os bevallást, figyeljen azelévülésre, mert a bevallás korábbi éve(ke)t is tartalmaz!A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőző benyújtásaesetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság a törvényben14 foglaltak alapján200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha akésedelmét annak igazolásával nem menti ki.15

10. A bevallás adóhatósági javítása

Javítás: hibás bevallás esetén kijavításnak van helye, ha a bevallás hiányosságát azadóhatóság tárja fel, és ha ez a hiányosság nem eredményez adóhiányt.

Előfordulhat, hogy a bevallásban olyan adat van, mely nem felel meg a törvényben leírtfeltételeknek. Ilyenkor az adóhatóság, ha lehetséges, az Ön közreműködése nélkül kijavítja,és erről értesíti.

A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az adóhatóság 20 000 forintigterjedő mulasztási bírságot16 állapíthat meg.

Hibás bevallás esetén az adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt abevallás kijavításának napjától kell számítani.

Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításra kiértesítő leveletkap elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az adóhatóság által jelzett hibákat javítsaki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapjánaz adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját is az azonosítástáblájában (B). A javítás során kijavított bevallást ismételten be kell nyújtania a teljesadattartalommal.Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintettbevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket!

11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, haaz adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és amelynek korrigálása összességébennem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.17


14Art. 172. § (1) bekezdés b) pont



11

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor Ön utóbb észlelte, hogy azadóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adataz elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozóbevallás időszaka helytelen volt.Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkoraz adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön általjavítani (helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (0953, 0953E vagy 09M29)! Kérjük, ebben azesetben ne töltse ki az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, valamintaz önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőket!Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosító adat vagy azadóazonosító jel/adószám javítása.

Az APEH által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként(helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban azesetben, ha az adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítésesetén adóhatósági javításra adja vissza, úgy a bevallás adóhatósági javításáról lehet csakszó, azaz utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az adóhatóság által jelzett hibákjavíthatók!

Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemélyjövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 0953-as bevallás lapjainak –kivéve a 0953-D és 16-01-es lap – valamely sora), akkor az adózói javítással(helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózóijavítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés)során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 0953-asbevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania.

Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változásteredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna az adózói javítással, úgy a 0953-as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-es lapon). Ebben azesetben az önellenőrzést jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.

Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatok

A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltéseaz Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem korrigálhatók. Ilyen lehet példáuladózási mód választásakor az átalányadót választotta, de helyesbíteni kívánja ezt a döntését.

Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007.(XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében Ön jogosult a papíralapon benyújtott bevallása esetén annak az APEH Ügyintéző Contact Center útjántörténő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet ésrendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az APEH


12

Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.

Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as kérelembenyújtásával igényelheti meg.

12. A bevallás önellenőrzése

Önellenőrzés18 az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve azadó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képestváltozik.Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választási lehetőségévelélve, utóbb ezt a döntését változtatná meg.

Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőtkövetően van lehetőség.19

Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell) helyesbíteni,amely helyesbítésnek az együttes összege az 100 forintot meghaladja.20

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők.Például, ha Ön a 2008. és 2009. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kella 2008. évi, illetve 2009. évi kötelezettségét önellenőriznie.

Amennyiben a 2006. évvel bezárólag terjedő időszakra szóló adóbevallását kívánja 2010-ben önellenőrizni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy az APEH Interneteshonlapjáról (http://www.apeh.hu) letöltött 0735-ös önellenőrzés nyomtatványt kellkitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0735-ös bevallást, figyeljenaz elévülésre, mert a bevallás korábbi éve(ke)t is tartalmaz!

Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kellbenyújtani.21

Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, akkor annakmás adónemre történő átvezetését, kiutalását a ’17-es nyomtatvány illetőleg a 0953-asbevallás 11-es lapjának a kitöltésével kérheti.

A 2009. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások (0953, 0953E,09M29) önellenőrzésére is a 0953-as bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerőshatározatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni.

Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha az adóalap(járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásához képest változik. Abbanaz esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később helyesbített adókötelezettségváltozása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán”adózói javítás (helyesbítés).





13

Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-)összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csakadózói javításként (helyesbítésként) kell benyújtani.

Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentettadója (36. sor) 326 000 forint volt, mely a helyesbítés után 346 000 forint lett (eltérés+20 000 forint). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (164. sor) származójövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 forint(„e” oszlop) helyett csak 100 000 forint (eltérés -20 000 forint) lesz. Ezzel a 184. sorban akülönadózó jövedelmek együttes adója 230 000 forintról 210 000 forintra csökkent. Amikora bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2009. évi jövedelem adója) az adózói javítás(helyesbítés) után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredetibevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nemjavított (helyesbített), a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik.Ebből következően az adózói javítása (helyesbítés) után, a 0953-as bevallás nem minősülönellenőrzésnek, vagyis a 0953-16-01-es lapot sem kell kitöltenie.

Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) a 164. sorban az „e” oszlopban (a184. sorban is) 5 000 forinttal csökken csak az adó összege, úgy a 2009. évi jövedelemadója a korábban bevallott 556 000 forint helyett 571 000 forint lesz. Ekkor Önnek afőlapon jelölnie kell, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0953-16-01-eslapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0953-as bevallás67. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 forintotfeltüntetnie.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alávont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető!22

Az önellenőrzés esedékességét a 0953-as bevallás főlapján a „C” blokkban az erre acélra kialakított kódkockába kell bejegyezni.

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik, akkor azönellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívántbevallás típusát (0953, 0953E vagy 09M29)! Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki az„adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja”, valamint az „adózóijavítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa” mezőket!

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „X” jelet kell a 0953-asbevallás főlapján erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendőadókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzésipótlékot az önellenőrzés esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámításanélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetőségeugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg.


14

Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerinthelyesbíti, akkor önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson kiszámolnia, és megfizetnie. 23

Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályos jogszabályokfigyelembevételével végezze el.

Amennyiben Ön a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be azönellenőrzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is a 0953-as bevalláson végezhetiel.Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljesadattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetettönellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet isfel kell tüntetni a vonatkozó sor „c” rovatában.

Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 0953-16-01-es jelű lap kitöltésérevonatkozó útmutatónál találhatók.

Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön azadóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba adóhatósági javítása már hivatalból megtörtént,ugyanis a kisebb hibákat az adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja.

Ha a hibát adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és akésedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.24

13. A bevallás részei

A bevallás négy fő része:

Magánszemélyek – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig; Mezőgazdasági őstermelők – az előzőeken túl a 12-es pótlapok; Egyéni vállalkozók – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig, a 13-as

pótlapok és a 14-es pótlaptól a 15-ös pótlapig; Önellenőrzés – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az egységcsomagnak!)

A bevallási lapok

1. Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 0953-asfőlap (A-C lapok) és az 1%-os rendelkező nyilatkozat (D lap) mellett, a 0953-01- pótlaptól a11-es pótlapig, illetve önellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. Önnek afőlapokon túl, csak azokat a lapokat kell beküldenie, melyeken adatot tüntetett fel.

23Art. 168. § - 169. §.

24Art. 170. §

15

2. Ha Ön őstermelő vagy családi gazdaság tagja, az előzőeken túlmenően a 0953-12-espótlapokat is ki kell töltenie.

3. Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009-banmegszüntette vagy a személyi jövedelemadó hatálya alól áttért a társasági adó hatálya alá,akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös pótlapokat.

4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, és őstermelőitevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell kitöltenie.

5. Ha Ön egyéni vállalkozó, a 0953-12-es lapok kivételével, értelemszerűen az összes lapotki kell töltenie.

6. Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 0953-as bevallást ki kelltöltenie.

A bevallás fő lapját kiegészítő egyes nyomtatványok:

0953-01: Kedvezmények: az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekrészletezése.

0953-02: Nyilatkozatok: A lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményének igénybevételéről, kedvezményezett részesedéscsere révén 2009. évben megszerzett értékpapírok

adókötelezettségére milyen adózási módot választott, fizetővendéglátóként tételes átalányadózást választ vagy azt megszünteti a 2010-es

adóévre.

0953-03: Rendelkező nyilatkozatok: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára, a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb ezekkel

összefüggő nyilatkozatok.

0953-04: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok.

0953-05: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből,osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, tőzsdei ügyletekből, ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelmek.

0953-06-01: Elkülönülten adózó tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek ésadójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása.

0953-06-02: Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után az adókiegyenlítéskiszámítása

2008. évben értékesített ingatlan 2009. évben értékesített ingatlan

16

nyilatkozat, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedeleméta 2009. adóévben a szja-törvény szerint használta fel.

0953-07: Különadó kötelezettség magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként, ha azállamháztartás egyensúlyát javító törvény alapján erre kötelezett.

0953-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózottbevételek utáni adókötelezettség bevallása.

0953-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján abevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségkéntbefizetett ekho levezetése, bevallása.

0953-09: Egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége őstermelőként, családi gazdaságtagjaként, egyéni vállalkozóként, illetve magánszemélyként is lehet.

0953-10: Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása: ha vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló

után 15%-os nyugdíjjárulékot kíván fizetni, ha külföldi személytől szerzett járulékalapot képező jövedelmet, és járulékfizetési

kötelezettsége van.

0953-11: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyihozzájárulásban, különadóban vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkezőösszeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánjaátvezettetni.

0953-12-01 – 03: Nyilatkozat és az őstermelői jövedelem levezetése: őstermelőkrevonatkozó adózói nyilatkozatok (0953-12-01)

adózási mód választása, mezőgazdasági kistermelő egyszerűsített bevallási nyilatkozata.

Ha Ön mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, regisztrált mezőgazdaságitermelő, illetőleg családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerintadózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevételea 600 000 forintot meghaladta, a 0953-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetetéséreszolgálnak.

0953-13-01 – 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozóitevékenységükből származó jövedelmének:

a jövedelemszámítás módszere, a tevékenység megszüntetésével (az átalakulással) kapcsolatos adatok, nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről, a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat, csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az

adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat.

17

0953-13-03 – 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységükből származójövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, átalakulásesetén is.

0953-13-08-01 – 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis) és a kis ésközépvállalkozások támogatásáról.

0953-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó járulék levezetése. Egészségügyi szolgáltatási ésnyugdíjjárulék levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történőgyakorlása esetén.

0953-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.25 A jövedelem-(nyereség)-minimum számításikötelezettséggel összefüggésben adandó be.

Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány a bevallási csomagból hiányzik, akkor azt azügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti.

A bevallás 0953-16-01, a 0953-16-02 és 0953-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésreszolgáló lapja nem része a bevallási csomagnak!

14. A személyi adatok kitöltése

Azonosítás (B) mező

A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatók az Ön személyi adatainak feltüntetéséreszolgáló előnyomtatott sorok. A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után azadószámát is írja be, ha van. Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor acsaládi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen. Ha Ön amezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okiratszámát is fel kell tüntetnie. A születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogyaz a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói igazoláson szereplőadószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabadfeltüntetnie!

Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabbügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközbenelérhető.

Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni,az útlevelének számát 2005. január 1-jétől nem használhatja az adóhatóság előttiazonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként amagyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában pedig a külföldilakcímét tüntesse fel.

251995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés

18

A (C) mező

Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezzeúgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hánydarabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését.

Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is a jelölt helyen, alá kell írnia! A kiegészítő lapokkitöltéséhez szükséges tudnivalókat az útmutatónak az egyes lapokhoz fűzöttmagyarázatából ismerheti meg.

Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2009-re Öntől levont adó,adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék,egészségügyi hozzájárulás összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozóösszeget valamennyi adónemben teljes egészében visszakéri, visszatérítési igényét abevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a11-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljesegészében történő visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincsköztartozása.26

Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 11-es laponszereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbikötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az „X” beírásával az errefenntartott helyen!

A 11-es lapot akkor is ki kell töltenie, ha önellenőrzést nyújt be.

Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokszerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladóösszeget utalja vissza az Ön részére.

Figyelem! Jelölje X-szel ha a nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggésbenadókötelezettség terheli Önt, és 1042-es bevallást kell benyújtania a 0953-as bevallássalegyidejűleg.

A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő mező (D)

Az általános tudnivalókat olvassa el 8. „A túlfizetés rendezése” cím alatt!

A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személypénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert azvisszaélésnek minősül.

A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.


19

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbeírja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor aharmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezetőpénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézetsegítséget nyújt az adatok megállapításához.

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összegetcsak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erreszolgáló helyen azt kell feltüntetnie!

Felhívjuk figyelmét, ha a 0953-03-as lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a0953-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik,akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát.

Amennyiben Ön külföldi illetőségű és a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására nemkötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadottdevizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (A) blokkban az erre szolgáló négyzetekbentüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje elbeírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamelytagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű a nemzetközi pénzforgalombanalkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy másbankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldiszámlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Azerre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgálónégyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használtkódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovákkoronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett.A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyrefeltétlenül írja be a külföldi pénzintézet elnevezését és címét (ország, város stb.) is, valaminttüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyébkülföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT –Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR –Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékét a jegybanki információsrendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejérőlszóló 13/2008. (XI.18.) MNB rendelet 3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmaz utalástaz országkódokra, a lista az MNB honlapján (www.mnb.hu) található meg.

Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely okmiatt a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nemutalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, abevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki azÖn részére visszajáró adó.Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldiszámlaszám nem tüntethető fel!

Amennyiben a visszatérítés módjaként a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetéskézbesítése útján (postai átutalást) választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a

http://www.mnb.hu/

20

címet, amelyre az utalást kéri. Kérjük, postafiókot ne jelöljön meg értesítési címként.Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím.Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számlafeltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számlára történő utalásesetén a postai cím marad üresen.

Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, azirányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb.megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel! Erre azértvan szükség, mert a posta az előírása szerint a cím ezen részéhez 24 karakternél többetnem fogad el.Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időben célba érjen,a négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert a megadott négyzetekentúl írtakat nem lehet figyelembe venni.

Az (E) mező

„A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe” sorokattermészetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt atörvényes képviselőjének képviselnie.

Kérjük, hogy a bevalláson aláhúzással jelölje az (E) mezőben, hogy a bevallást Öntörvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Az elektronikus útonbeküldött bevallás esetén az aláhúzásra természetesen nincs módja.

Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben27 meghatározottképviselője, meghatalmazottja írja alá.

Az (F) mező

A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője.Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottkéntaláírhatja:

közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazásvagy megbízás alapján más nagykorú személy;

képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteliszolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;

egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorúalkalmazottja is.


21

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapjánmeghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.

Fontos! Az adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de abevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás ameghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a személyijövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet ameghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A főlapon a megfelelőkódkockában kell jelölni az „X” beírásával.28

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és ameghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személyeegyértelműen megállapítható.

Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni!

15. A 0953-A lap kitöltése

Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapona neve, adóazonosító jele (adószáma) feltüntetésre kerüljön. Az általános tanácsokontúlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell áttanulmányoznia,amelyeknél érintett lehet.A munkáltatójától (társaságától) kapott 09M30-as igazolás29 segít eligazodnia a bevalláskitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazolás megfelelő jogcímeinek sorszámaimegegyeznek a bevallás sorszámaival. Azon sorszámok, amelyek hatszázzal kezdődnek,olyan egyéb adatokat tartalmaznak, melyekre a bevallása kitöltése során szüksége lehet.

Az igazolt összegek lehetővé teszik az Ön számára, hogy a bevallás kitöltési útmutatójátnem kell soronként végigolvasnia. Ha munkaviszonya 2009-ban megszűnt és nem létesítettúj munkaviszonyt, a kilépéskor kapott Adatlap 2009. számú igazolást használja! Ha újmunkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 09M30-asigazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is!Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azonnemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. azönálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés ésegyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. Amunkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorábantüntesse fel, amely sorban az az igazoláson szerepel.

A kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelősorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés



22

(juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, mely sort kell kitöltenie.30 Ha azigazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el az 55-57. sorokban feltüntetni.

I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem

A munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapott igazolások [09M30-as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján írja be ebbe a sorba!

Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerülésérőlszóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában a Magyar Köztársaságban adóztatható azonjövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg,amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.

Ha Ön 2009-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapottmunkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegyefigyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amelyországgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 15. és a 23., haolyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáróegyezményünk, akkor a 24. sorhoz fűzött magyarázatot!

Bérjövedelem: többek között a munkaviszonyból származó jövedelem, így például atermészetben adott munkabér, a munkáltató által adományozott kitüntetéssel járó jutalom, amunkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás, a természetbenijuttatásnak nem minősülő étkeztetés értéke, a dolgozónak megtérített albérlet (szállás) díja,pénzbeli szociális segély, iskolakezdési támogatás és más juttatás összege (értéke), ha aznem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek, a borravaló és a hálapénz összege, ha aza munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik, továbbá az értékpapír-juttatásés az a kamat is, amelyet a felek között egyébként fennálló jogviszonyra és a juttatáskörülményei szerint munkaviszonyára tekintettel kap a magánszemély.Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősültermészetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik.Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás,valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is.Ugyancsak bérjövedelemként kell figyelembe venni mindazon befizetés adóköteles részét,melyet a munkáltató hozzájárulásként fizet be az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba,illetőleg a foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.

Ha Ön társas vállalkozás tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor az ott folytatott személyesközreműködés ellenértéke és a vállalkozói kivét összege nem munkaviszonyból származójövedelem, azt az 5. vagy a 10. sorban kell bevallania.

Nem bér!

30Art. 46. §. (1)

23

A 16. sorban kell feltüntetni a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül kapott borravaló összegét, valamint a felszolgálási díj címénmegszerzett összeget.

Ha az Ön javára a munkáltatója az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárbaadományt fizetett, az egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. Ezt ajövedelmet a munkáltatói igazolás nem tartalmazza! Ha ilyen jogcímen is szerzettjövedelmet, azt a pénztár igazolása alapján a 22. sorban kell bevallania. Ezt ajövedelmét szja-előleg levonás év közben nem terheli.31

Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembevette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévbenaz érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetettérdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nemvette figyelembe (nem szerepel az igazolás 42. sorában), vagy ha Ön valamelyérdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányábanköltségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. Amunkáltatója által levont, és az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatokközött ne felejtse el feltüntetni a 42. sorban!

Alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelem

Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalóként is szerzett jövedelmet, és ezt az alkalmimunkavállalói könyvébe is bejegyezték, akkor ez is bérjövedelemnek minősül és az 1.sorban kell bevallania az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás alapján.Amennyiben Önnek az így megszerzett jövedelme a 858 000 forintot nem éri el és másösszevonás alá eső jövedelme nincs, ezt a bérjövedelmet nem kell bevallania. Nem kell azalkalmi munkavállalásból származó jövedelmét bevallania abban az esetben sem, ha azabból származó bérjövedelme a 858 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nemviselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett. Olvassa el a 2. pont alatt leírtakat is!

Amennyiben az alkalmi munkavállalás során megszerzett jövedelme a 858 000 forintotmeghaladja, akkor azt be kell vallania. Fontos tudnia, hogy a kifizetett munkadíj után azalkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztott közteherjegy nem tartalmazszemélyi jövedelemadó előleget. Ugyanakkor, a törvényi feltételek megléte esetén, a kapottigazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet.

Nem minősül bérnek, ha alkalmi munkavállalói könyv, vagy munkaviszony létesítésenélkül végzett alkalmi munkát, és ebből származik jövedelme. Az ilyen jövedelmetértékhatárra tekintet nélkül a 9. sorban kell bevallania!

31Szja-törvény 49. § (2) bekezdés c) pont

24

2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Költségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kap amagánszemély.32

Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt éselismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem. A kapott teljes összeget esor „b” oszlopában, az elszámolt költségek összegét a „c” oszlopban, a jövedelmet a „d”oszlopban tüntesse fel.

A munkáltató által kiadott igazoláson az előzőekkel azonos módon szerepel a bizonylatnélkül elszámolható kiadás. Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni (és erre atörvény is lehetőséget ad), akkor a munkáltató által kiszámított összeget minden különszámítás nélkül beírhatja a bevallása „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaivalelszámolni, akkor a munkáltató által a „c” oszlopba beírt összeget nem veheti figyelembe,ekkor a teljes (bruttó) bevételből (munkáltatói igazolás „b” oszlopa) kell kiindulnia, ésabból kell az Ön által kiszámított összeget költségként levonnia.

A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékétés feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve törvény (továbbiakban: jogszabály).Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:

– vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként,az e feletti rész egésze pedig adóköteles;

– vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen)számolható el költség.Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkorköltséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.

Ha Ön a költségtérítés kifizetésekor a munkáltató felé tételes költségelszámolásrólnyilatkozott, és a nyilatkozatban megjelölt költség több mint amennyit a bevallás elkészítésesorán érvényesíteni tud, akkor a költségkülönbözet után további 12%-os adót és 11%-osegészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.33 Az adót az 53. sorban, az ehot a 09-es lapon kellbevallani!

Változás 2009. január 1-jétől! Ha Ön kifizető által kiküldetési rendelvény alapjánelszámolt hivatali, üzleti utazásra kapott költségtérítést, valamint élelmiszerköltség-térítéstkapott, azt nem kell jövedelemként számításba vennie (korábban ezt csak a munkáltató általelszámolt költségtérítésre volt érvényes).34

Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítést, ha az meghaladja atörvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban a teljes bevételt, a „c” oszlopban aköltséget, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel.

32Szja-törvény 3. § 16. pont

33Szja-törvény 49. § (18) bekezdés

34Szja-törvény 7. § (1)r), 3. melléklet II/6. pont

25

Ha Ön a saját gépkocsi hivatali használata miatt kiküldetési rendelvény mellőzésével amunkáltatójától 2009-ben költségtérítést, költségátalányt kapott, akkor az ebből származójövedelmét is (a bevétel és a költség feltüntetése mellett) ebben a sorban kell kiszámítania.

Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegűköltségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítésselszemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetettútnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania.

A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra,javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a járműbeszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként.

Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerintmegtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározottfogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.

Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy az APEH által közzétett ár alapjántörténhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható.

Az APEH által közzétett, 2009-re alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutatómellékletben találja meg!

A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali,üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehetmegállapítani.

Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a9 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával,javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolninem kell.

Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, azegyéb költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva a kilométerenként 9 forintnormaköltség alapján lehet elszámolni.

Bedolgozói költségtérítésHa Ön bedolgozói jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételévelkapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évimunkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkormás költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan.A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás.

A kapott teljes összeget mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattaligazolt (vagy bizonylat nélkül elszámolt 30%-ot) költségek összegét a „c” oszlopba, amegmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a „d” oszlopba írja be. Ha a költségtérítés címénmegszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a „d” oszlopábanullát kell írnia.

26

Távmunka-végzésHa Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2009-ben, és erretekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatók elaz igazolt kiadások.35

Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükségesnem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás az50 000 forintot (2006. év augusztus 31-ét megelőzően beszerzett eszköz esetében), illetőlega 100 000 forintot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenésileírás formájában számolható el a beszerzés költsége.36 Az értékcsökkenési leírásalkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.37

Ugyancsak költségként számolható el az Internet-használat (egyszeri, havi, forgalmi) díja,valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja,a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helyeműszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzésselarányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapulvételével számolhatók el.

3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem

Ha Önt a munkáltatója 2009-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést kapott,akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelem magyarországiadókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban kellfeltüntetnie. A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. Az átszámításnál a bevételmegszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes (a Magyar Nemzeti Bank általközzétett) hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznemesetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által aMagyar Közlönyben közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történőátszámításkor alkalmazni.

A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg.

Ha Ön nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésre tekintetteltérítést, annak összegét és adóköteles részét a 21. sorban tüntesse fel!

A kapott M30-as igazolás alapján töltse ki ezt a sort.

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évbenkell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés,illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.

Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításban gépkocsivezetővagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételéből a 15 euró helyett napi 25

35Szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont

36Szja-törvény 11. számú melléklet II. fejezet

37Szja-törvény 5. számú melléklet

27

eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a gépjárműüzemeltetéséhez kapcsolódó kiadásokat számolja el költségként. A külföldi szállás díjárafordított összeg ebben az esetben része a bevételnek, ugyanakkor költségként nemszámolható el.

A 25 euró elszámolása mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott30%-os korlátot sem kell alkalmazni.

Ha a külszolgálatra tekintettel kapott térítést költségvetési forrásból finanszírozták, akifizetésre kerülő összeg 50%-a költségként levonható igazolás nélkül.

Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetnie, ha az után akettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerintMagyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg az egyezmény szerint külföldönadóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkorazt nem itt, hanem a 15. sorban vagy a 23. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy azadott országgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történőfigyelembe vételéről hogyan rendelkezik.

Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a kapottösszeg Magyarországon mentesül az adó alól, de a jövedelmet a Magyarországonadóztatható jövedelmek utáni adó megállapításánál figyelembe kell venni, akkor az ilyenjövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, melyet a 15. sorban kell bevallania.

Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, deaz egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevontadóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell,akkor ezt a jövedelmet a 23. sorban kell feltüntetni.

Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön ésbelföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 24. sorában kell szerepeltetnie.

A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítására példát talál a példatárban.

4. sor: Más bérjövedelem

Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem amunkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szólótörvény bérnek minősíti.

Ilyenek:

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapjánfolyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennekmegállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évetmeg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor (ha igen, a12. sorba írja be az álláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével),továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás,

28

a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási

ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnését követően - passzív jogon -, illetőlegaz egyéni vállalkozóként, a társas vállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.),

a szociális igazgatásról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások, ha azoknem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak. (pl. a közösségi munkáértkapott összeg),

a regionális egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összege.

Ha Ön 2009-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, vagyfelelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést(nem kártérítési járadékot) kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben asorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet azegyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott.

Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később abruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet nem kell bevallania.Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegbenfizették ki (megváltották).

Az adóköteles baleseti járadékot, ha Ön nyugdíjas és a jövedelempótló kártérítési járadékot,ha Ön nyugdíjas és az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, ne ide, hanem a 12. sorba írjabe, a kapott igazolás alapján. Ha Ön év közben töltötte be az Önre vonatkozónyugdíjkorhatárt, úgy attól az időponttól folyósított kártérítési járadékot szintén a 12. sorbankell feltüntetni.

5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Ebbe a sorba csak akkor írjon adatot, ha akár főfoglalkozásként, akármelléktevékenységként

társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, jogszabály alapján választott tisztségviselőként, de nem választott

könyvvizsgálóként és nem egyéni vállalkozóként, országgyűlési vagy helyi önkormányzati, európai parlamenti képviselőként, személyesen közreműködő segítő családtagként

jutott jövedelemhez és erről igazolással rendelkezik.

Itt kell szerepeltetnie a külföldről származó, belföldön adóztatható, a nemzetközi szerződésalapján a munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló munkából származó jövedelmet is.Tekintettel arra, hogy az ilyen jövedelmek külföldről származnak, azt tüntesse fel a bevallás46. sorában is.

Az ezen a címen megszerzett jövedelmek nem minősülnek bérnek.

29

A választott könyvvizsgálói jövedelmét a 9. sorba kell beírnia, mert az önállótevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkezőmunkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, vagy erdőbirtokosságitársulat, MRP szervezet tagja, illetve vezető tisztségviselője, akkor a társaságtól(munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott igazolás alapján írja be az ott megszerzett nemönálló tevékenységből származó jövedelmét. Győződjön meg róla, hogy az igazolás melyjövedelmeire terjed ki. Ha volt olyan jövedelme is a társas vállalkozástól, amelyet ez azigazolás nem tartalmaz, akkor azt a kifizetéskor kapott igazolás (jegyzék) alapján azadóbevallás megfelelő sorának összegében tüntesse fel.

Abban az esetben, ha Ön a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységétmunkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét az 1. sorba írja be. Megbízásijogviszonyban ellátott tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket itt kell feltüntetni. Ezutóbbi bevételével szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthető költségekszámolhatók el.

Ha a munkáltató (kifizető) az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynekdíja adóköteles, itt kell bevallania és e bevallott díjat Ön, az összevont adókedvezményalapjánál számításba veheti. Olvassa el a 01-es lap 96. sorához fűzött magyarázatot is! Ha abiztosítások díja adómentes, az ilyen jövedelmet nem kell bevallani és ezt az összevontadókedvezmény alapjaként sem veheti figyelembe.

6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

Ha Ön nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-asigazolás alapján, annak teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c”oszlopba, a jövedelmet (ha van) a „d” oszlopba kell beírnia.

Változás! Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők – ideértve apolgármestereket is - a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott költségtérítésselszemben, illetőleg az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és azeurópai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés, a törvény 3. számú mellékleténekII./2. pontja alapján, a költségeiket csak a 2009. január hónapban számolhatják elbizonylat nélkül!2009. február 1-től a költségátalány38 egésze jövedelem, mely után az adó mértéke 15%.Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be. Ezt az összeget nem kell bevallania!

Változás 2009. január 1-jétől! Ha Ön kifizető által kiküldetési rendelvény alapjánelszámolt hivatali, üzleti utazásra kapott költségtérítést nem kell jövedelemként számításbavennie (korábban ezt csak a munkáltató által elszámolt költségtérítésre volt érvényes).39

A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak.


39Szja-törvény 7. § (1)r), 3. melléklet II/6. pont

30

A munkába járáshoz fűződő kedvező adózási szabályok itt nem alkalmazhatók.

7. sor: A 2009-ben kapott végkielégítésnek a 2009. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett része

Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2009-ben végkielégítéstkapott, akkor a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összeget kell ebben asorban bevallania. (Az állami végkielégítés is ilyennek számít.)

Vegye elő a kifizetőtől kapott igazolást, és annak figyelembe vételével töltse ki e sort.

Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2009. évijövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2009. december 31-igeltelt. Az 55. sorban a levont adóelőleget is a megosztás arányában vegye figyelembe! Azadóelőleg megosztásához szükséges tudnivalókat az 55. sornál találja.

Ha a hónapokra való osztás miatt a végkielégítés egy részét a következő évben kell –nyilatkozat hiányában – figyelembe vennie, akkor a fennmaradó részt a bevallás 41. sorábankell feltüntetnie. Ne feledje el a következő évre (évekre) átvitt hónapok számát is beírni azerre szolgáló négyzetekbe!

Ha a törvényben meghatározott mértéknél magasabb összegű végkielégítést kapott, akkorezt a részét a végkielégítésnek nem itt, hanem az 5. sor összegében kell szerepeltetnie.

Lehetősége volt arra is, hogy a kifizetést megelőzően a munkáltatónak adott nyilatkozataalapján a 2009-ben kapott törvényben meghatározott mértéket meg nem haladóvégkielégítésére a megosztási szabályt ne alkalmazza, hanem a végkielégítés teljes összegeután az adófizetési kötelezettségét 2009-ben teljesítse. Amennyiben az előzőek szerintnyilatkozott, akkor azt a bevallás kitöltése során már nem változtathatja meg, vagyis amegosztási szabályt nem alkalmazhatja. Ebben az esetben, a 2009-ben az Ön részérekifizetett végkielégítés teljes összegét a bevallás 5. sorába írja be, a 41. sort ekkorértelemszerűen nem kell kitöltenie.

A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás sem illeti meg.

Abban az esetben, ha a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nem nyilatkozott), akkorutóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését sem változtathatja meg.

Példa a végkielégítés levezetésére a példatárban található!

8. sor: A 2008. évben kapott végkielégítésnek a 2009. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett része

Ha Ön a 2008. évben kapott az előzőek szerinti végkielégítést és annak összegétmegosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembevennie, ahány hónapot még nem számolt el. (Vegye elő a 0853-as adóbevallását és avégkielégítésről kapott igazolását!) A 2009. évben figyelembe vehető, levont adóelőleget a

31

megosztás arányában az 58. sorban tüntesse fel! Az adóelőlegként figyelembe vehetőösszeg kiszámítására vonatkozó szabályokat az 58. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

Önálló tevékenységből származó jövedelmek

Általános adózási szabályok

Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2009-ben,mert a 9. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet kétféleképpen lehet megállapítani.

Tételes költségelszámolás

Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszeréveltörténhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvénybenmeghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévibevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le. A bevétel hiányában el nemszámolt, 2009-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehetérvényesíteni.A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek.Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekébenfelmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, azaz, az egyikönálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti.Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgelkapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgelarányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználásimértéket kell alapul venni (m2, m3, kwh).Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer.A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők azelőzőekben már ismertetettek kivételével.

A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyieszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhezhasznált 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljesegészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés,felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában érvényesíthetértékcsökkenési leírást.40 Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz beszerzési,előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egy ízben, a használatbavétel évében számolható elköltségként.

40Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont

32

Ha Ön a 2009-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önállótevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenésileírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja elköltségként.

Személygépkocsi 2009-ben történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önállótevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.41

Ezen a címen költség ugyancsak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el. Ez az1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalánybanelszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.

Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, azüzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsinormaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalánybansem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi értékcsökkenési leírását istartalmazza.42 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadásokelszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásávaltörténik.

Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származójövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, – a tevékenység jellegétőlfüggően – költségként érvényesítheti a tevékenységével kapcsolatban vásárlására fordítottkiadást. Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódókiadás ugyancsak költségként érvényesíthető.43

A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészetitevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költség-elszámolásiszabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében,amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatásellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként.

Ha Ön a költségeit bizonylattal igazolni nem tudja, és a kifizetéskor tételesköltségelszámolásról nyilatkozott a kifizetőnek, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d”oszlopba a jövedelmet (a bevétel teljes összegét) kell beírnia, mivel a bizonylat nélküliköltségelszámolásra nem jogosult. A „c” oszlopot ebben az esetben üresen kell hagyni.

Bizonylat nélküli költségelszámolás

Tekintheti a bevétel 10%-át is költségként, ezt az összeget nem kell számlával igazolni.

Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek,vagyis a költségtérítésből is csak a 10% minősülhet költségnek.

41Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont

42Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont

43Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont

33

A két módszer vegyesen nem alkalmazható!

Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányadalkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételesköltségelszámolást nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételesköltségelszámolást választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származóbevétele – feltéve ez utóbbinál, hogy ez után a jövedelme után az összevont adóalaprészeként kíván adózni –, e bevételével szemben is csak a tételes költségelszámolástalkalmazhatja.)

Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önállótevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származójövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár azátalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-elszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének amegállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységéretételes átalányadózást alkalmaz.

Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésjövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyenköltségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál abizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható.

Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor azadóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozónyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származójövedelmére nem alkalmazhatja az adóévben. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozatesetén feltétlenül olvassa el az 53. sorhoz fűzött magyarázatot is!

Abban az esetben, ha a kifizetéskor az adóelőleg kiszámításához a 10%-os szabályalkalmazását kérte – vagy nem nyilatkozott –, az adóév végén alkalmazhatja a tételesköltség-elszámolási szabályt az önálló tevékenységeire.

Támogatás címén szerzett jövedelem

A kapott támogatásból bevételként csak azt az összeget kell figyelembe vennie, amelyetannak célja szerint 2009-ben használt fel. A támogatás cél szerinti felhasználásávalösszefüggésben a 2009. évben költségként (értékcsökkenésként) elszámolt összeget kellbevételként figyelembe vennie.

Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, debevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. Avisszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy máshasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. Abevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerintkell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben avisszafizetett összeget bevételként elszámolta.

34

Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben 2009-benköltséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is az adott tevékenységbevételéhez kell hozzászámítania.

Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerintifelhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kellbevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást korábban (a megelőzőadóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában semszámolta el, és a folyósítást követően sem érvényesítette. Ezt a rendelkezést csak atámogatás összegére kell alkalmaznia.

Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodásadómentesnek minősít, vagy azt bevételként sem kell figyelembe vennie, úgy az ebbőlteljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.

A más önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 9. sorhoz fűzöttmagyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallásilapjához készült útmutatóban találja meg.

9. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem

Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia.Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t!

Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazoltköltséget a „c” oszlopba, a jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben ajövedelmének a meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a „b”oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba annak 90%-át írja be. A „c” oszlopot ebben az esetbenhagyja üresen.

Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozatamiatt a bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert nem alkalmazhatja, és bizonylatalapján költséget elszámolni nem tud, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba abevétellel megegyező jövedelmet kell beírnia. A „c” oszlop ekkor is üresen marad.

Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyénivállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja

az ingóság bérbeadásából,

[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor főszabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint atevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy atulajdonostársak a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkora bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeketkell szerepeltetni. Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettségkizárólag a társasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem

35

rendszeres vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében értékesítette, akkor azebből származó jövedelmének kiszámítására az önálló tevékenységből származójövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben asorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származójövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Önt értelemszerűennem illeti meg.]

a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet – haannak adózására nem a 25%-os adózási módot választotta –, a magánóraadásból stb.származó jövedelmet,

az újításból, szellemi tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott

tiszteletdíjat, a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelem, ha nem számolhatja el

őstermelőként a tevékenység ellenértékét,[Amennyiben Ön őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdaság tagjakéntszőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységébőlszármazó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-as pótlapokhozkészült útmutató mellékletében találja meg.]

lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlantulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet,44

ha a tőzsdei ügylete áruval történő teljesítéssel szűnik meg, és Ön az áru átruházója,akkor Önnek önálló tevékenységből származik jövedelme, és azt itt kell bevallania.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem fő szabály szerint elkülönülten adózójövedelemnek minősül, így az nem része az összevont adóalapnak, ezért azt nem ebben,hanem a 05 lap 164. sorában kell szerepeltetni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a164. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A törvény lehetőséget ad arra, hogy atermőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az adóév végénis, az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerintállapítsa meg és utána az összevont adóalap részeként az adótábla szerinti adót fizesse meg.

Lehetősége van arra, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleglevonási szabályait alkalmazza (Ön is és a kifizető is). Figyeljen arra, hogy ebben az esetbenutólag, az adóévre tekintettel, nem válthat adózási módot. Önnek az ingatlan bérbeadásábólszármazó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségekeletkezhet. Olvassa el a 09-es lap erre vonatkozó részét is!

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek esetében is az adókötelezettség főszabályként a tevékenységet folytató magánszemélyt terheli, de lehetőség van arra, hogy atulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően teljesítsék az adókötelezettségüket.Amennyiben a jövedelem megosztását választják, akkor a kifizető által levont 25%-os adót

44Szja-törvény 16. § (3) b) – 20. § (1)-(3)

36

is a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani. A magánszemély által befizetett 25%-osadó nem osztható meg!

Ha Ön a lakását az önkormányzatnak adta bérbe, akkor a törvényben meghatározottfeltételek megléte esetén a bérbeadásból származó jövedelem után nem kell adót fizetnie.Az adómentesség feltételeiről a 05 lap 164. sorához fűzött magyarázatból tájékozódhat.45

Ha Ön igazoltan fizetővendéglátó vagy falusi vendéglátó, akkor az e tevékenységébőlszármazó jövedelmének a kiszámítására is alkalmazhatja az önálló tevékenységbőlszármazó jövedelmekre vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat akkor, ha nemválasztott e jövedelmére tételes átalányadózást, vagy mint falusi vendéglátót Öntadómentesség nem illeti meg. Az e tevékenységből származó jövedelemre viszont ajövedelem-megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Választása előtt feltétlenül olvassa el a05 lap 178. sorához fűzött magyarázatot is!

Abban az esetben, ha év végén döntött úgy, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlanbérbeadásából származó jövedelmét az összevont adóalapba számítja be, akkor a kifizetőáltal levont vagy az Ön által befizetett 25%-os adót adóelőlegnek kell tekintenie és abevallás 55. (kifizető által levont adóelőleg), vagy 64. (az adózó által befizetett adóelőleg)sorában kell feltüntetnie.

10. sor: Egyéni vállalkozói kivét

Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a 13-as lapokhoz készült útmutatóban foglaltak alapján írjabe ebbe a sorba, a vállalkozói kivét összegét!

11. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem

Ha Önnek őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő, és azőstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak akitöltéséhez a 12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. HaÖn családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatos szabályokrólugyancsak a 12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózásiszabályokat.

Egyéb jövedelmek

Adóterhet nem viselő járandóságok

Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső adótáblaszerinti adót nem kell megfizetnie. Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerintiadóját a 31. sorban kell feltüntetni. Azokban az esetekben, amikor az útmutató a szja-törvény alapján csak egy bizonyos mértékig ismeri el az egyébként egyéb jövedelmek közétartozó adóterhet nem viselő járandóságot, úgy a felettes részt a bevallás 22. sorának „d”oszlopába kell beírnia.

45Szja-törvény 74/A. § (2) bekezdés

37

Ha pl. az Ön által megszerzett szociális gondozói díj, a hallgatói munkadíj összege a szja-törvény szerinti összeghatárt meghaladta, a felettes rész egyéb jövedelemként leszadóköteles és ez után az adót is meg kell fizetnie.

12. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótlókártérítési járadék)

Ebben a sorban kell feltüntetnie a 2009. évben kapott nyugdíj (valamint a nyugdíjbanrészesülőt megillető baleseti járadék és jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Ezutóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíj összegéről igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el a szja-törvénynyugdíjra vonatkozó részét, mivel több olyan juttatást is nyugdíjnak minősít, amelyet címszerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére.46

13. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj

Ebbe a sorba

a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyés gyermeknevelési támogatás összegét,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazásaalapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díjat

írja be a rendelkezésére álló igazolása alapján.

Változás! A 2010. április 1-jét követően született gyermek(ek)re tekintettel folyósítottanyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül!47

15. sor: A Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembevehető összeg

Feltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származott jövedelme,vagy a belföldről származó jövedelme után olyan országban adózott, amely országgalMagyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, és az egyezmény ezenösszevonás alá eső jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldönadóztatható jövedelme utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető. Ez ajövedelme ugyanis adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles.

A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztatható jövedelmekbelföldön történő figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza. Ilyen többek között aNémetországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal,Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk is.

Amennyiben Ön az előzőekben foglaltaknak megfelelő jövedelmet szerzett 2009-ben, akkorazt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására a jövedelem megszerzésénekjogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.


472009. évi XXXV. törvény

38

Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintraátszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bankáltal a megszerzés napját megelőző hónap 15-én jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmazni.Az olyan külföldi pénznem esetében, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalosdevizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróbanmegadott árfolyammal kell számolni.

Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként ejogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektől bért, fizetést és más hasonló térítést,juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve, hogy az azEurópai Közösségeket megillető adó hatálya alá tartozik.

16. sor: Felszolgálási díj címén kapott összeg

A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzletfelszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nemviselő járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátó üzlet felszolgálójakéntközvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetősége van ez után a jövedelme utánnyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 0953-10-es laphozkészült magyarázatban találja meg.)

17. sor: Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatás

A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítőcsaládtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadásitámogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért (71 500 forintot) meg nemhaladó része adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. Ha ezen a címen jutottjövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora a kapott támogatás egy hónapra eső összege, ésha meghaladja, úgy csak 71 500 forint tekintendő adóterhet nem viselő járandóságnak, afelettes rész egyéb jövedelemként adóköteles, melyet a 22. sorba kell beírnia.

18. sor: Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság

Ha Ön 2009-ben a 12-17. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságnakminősülő jövedelmeken túl egyéb, a következők szerinti adóterhet nem viselő járandóságotszerzett, akkor azt ennek a sornak a „b” oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelemadóköteles és része az összevonás alá eső jövedelemnek (azonban az e jövedelmére esőadótábla szerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzett adóterhetnem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet, akkor e jövedelmek együttes összegét kellebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mit tartalmaznak az igazolásai.

Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottápolási díj;

a szociális gondozói díj évi 180 000 forintot meg nem haladó része;

39

a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatónaktanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződésnélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmaigyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valaminta tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás,továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szólótörvény48 alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósítottszakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülők alkalmazhatja a kedvezőbb szabályt;

a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvényszerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,valamint – a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás,továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta ahónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része;

a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatási intézmény, afelsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyiönkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintetteljogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, azelőzőekben nem említett pénzbeli juttatások;

oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenülkapcsolódó szolgáltató tevékenység ellenértékeként megszerzett hallgatóimunkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nemhaladó része;

a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnökirendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélttámogatás;

az EGT-államának joga alapján az előzőekben meghatározott bevételnek megfelelőjogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;

az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint azösszevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállambelső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ottilletőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);

a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetverubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatábanmeghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nemhaladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegéneknégyszeresét;

az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonybólszármazó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része;

az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározottfeltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;

a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá azoktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletbenmeghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapítottfelsőoktatási ösztöndíj.

482003. évi LXXXVI. törvény

40

19. sor: Adóterhet nem viselő járandóságok összesen

Ebbe a sorba, a „d” oszlopba írja be a 12-18. sorok „b” oszlopainak összegét. Ez az összeglesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. Akedvezményt e jövedelmek együttes összege után a 31. sorban érvényesítheti.

20. sor: Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett,szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem

Ebben a sorban a magánnyugdíj-pénztár által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülőösszeget kell feltüntetnie. Amennyiben Ön 2009-ben kedvezményezettként ezen a jogcímenis szerzett jövedelmet, az után is kedvezmény illeti meg, melynek kiszámítására vonatkozótájékoztatást a 32. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.

21. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelem

Ha Ön valamely önálló vagy munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló tevékenységévelösszefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származójövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget,a „c” oszlopban a levonható részt, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel. Ajövedelem kiszámítására vonatkozó szabályokat a 3. sorhoz fűzött magyarázatnál találjameg.

22. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem

Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznakaz 1-21. sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkelszemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűenigazolt kiadás.

Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből,gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel,amely az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenesvagy kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni amegszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költségemerült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba pedig ajövedelmet írja be. Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol(számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c” oszlopot hagyja üresen. A„d” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összegét kell írnia.

A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmek:

Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége49

49Szja-törvény 28. § (12) – (13)

41

Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társaságiadónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 12%-ot nem haladja meg.Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor,ha az említett államnak és a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatást elkerülőegyezménye.Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogiszemély vagy egyéb szervezet által vagy megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, azalacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet általkibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésérefordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségrevonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adókötelesaz ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjénektőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennállótagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jogmegszerzésére fordított értéket meghaladó része.

Szociális és egyéb juttatások adókötelezettsége

Ebben a sorban kell bevallani a kifizetőtől kapott adóköteles szociális segélyt is. Ha azelőzőekben említett juttatást a munkáltatójától kapta, az M30-as igazolás bérjövedelem soratartalmazza.

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók

Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagjaés a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján.Egyéb jövedelem az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírtadóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe.

Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – aszja-törvény szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkénteskölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nemtörvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nemadómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímentartalmazza.

A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely adóköteles, munkaviszonyból származóbérjövedelem, és az M30-as igazolás 1. sora (az egyéb adatai között a bérből a rendelkezésalapjául szolgáló összeget is megtalálja) tartalmazza. Egyéb jövedelemként adóköteles amagánnyugdíj-rendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történővisszalépésekor a tagdíj-kiegészítés, ha azt Önnek kifizették.

A jóváírt, a pénztár által igazolt adóköteles összeg után is megilleti Önt a rendelkezésijogosultság, ezért olvassa el a 03-as lap 132 – 139., valamint a 144. és 145. soraihoz fűzöttmagyarázatot is, és vegye figyelembe rendelkezésekor, a 09M30-as igazolás sorait is.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatás adókötelezettsége

42

Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönösnyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nemnyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is.Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vettfel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltétkövető második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozásiidőszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás soránmár nem kell figyelembe venni.

2008. évtől kezdődően változtak meg a nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítőnyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán, a kötelező várakozásiidőszak számítására vonatkozó szabályok.50

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha aznem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a szja-törvényszerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.

Ezen jövedelme(ke)t 11%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassael a 09-es laphoz fűzött magyarázatot is!

A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülőkifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége51

Amennyiben Ön 2009. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájárólnyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá esőjövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlánkimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések,átutalások összegét.

Ezért, ha Ön 2009. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékosságiszámlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről (juttatásról), átutalásrólrendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyéb jövedelemnek minősül a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül a szokásos piaciértéken számított követelés azon része, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózottkövetelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, azÖn javára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatalapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttesösszegét. Olvassa el az 52., 141. - 146. sorhoz fűzött magyarázatot is.Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjeÖnnek igazolást állít ki.

Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészébenmás számlavezetőnél vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékosságiszámlájára helyezteti át.

50Szja-törvény 28. § (8)


43

Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések

Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön – kivéve a szövetkezeti tagi kölcsön – vagy értékpapír után2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt)kamat összegét, illetőleg magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet.

Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizetőigazolása alapján ebbe a sorba írja be.

Külön szabály vonatkozik az 1996. december 31-e előtt és után a magánszemély által adottkölcsönre fizetett kamatokra. Az 1996. december 31-e előtt adott kölcsön kamata akkor nemvisel adót, ha annak összege a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamattalszámított, az 1996. december 31-e után kötött hitelszerződés esetében pedig aszerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal számított összeget nemhaladja meg. Nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a kölcsönszerződésszerinti kamat a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5%-ával haladja meg.

Az előzőekben ismertetett szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kamatot olyanmagánszemély fizeti, akinek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettősadóztatás elkerülésére egyezménye. Ilyen esetben a kamat címén megszerzett bevétel egészeegyéb jövedelemnek minősül.

A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell azonban alkalmazni azokra azelőzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötöttszerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg.

Borravaló, hálapénz adókötelezettsége

Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettelborravalóként, hálapénzként kapott. Ha a borravalót Ön az önálló tevékenységévelösszefüggésben kapta, akkor az a tevékenységének bevétele lesz, és azt a 9. sorban kellbevallania.

A 16. sorban kell szerepeltetnie a külön jogszabály szerint megszerzett felszolgálási díjat,valamint a vendéglátó üzletben felszolgálóként közvetlenül a fogyasztótól kapott borravalótis.

Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló, hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy azbérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.

A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem

Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nemminősül a biztosító szolgáltatásának. A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összegadómentes, ha a magánszemély a díjat költségként nem számolta el.

Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amelymeghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető,

44

munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetettdíjat a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzettjövedelem része.

Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amelyadókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelemkeletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból származik, vagyis abiztosítás díját a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy azadóköteles biztosítási díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebblejáratú életbiztosítás, illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosításegyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem is.

Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.:kamatjövedelmeként).

A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére

Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt sajátüzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg,úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyanértékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségéreösszevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint az szja-törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyáratekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.

A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek

Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog)átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kellbevallania. Jövedelemnek a bevétel azon része minősül, amely meghaladja a korábbanértékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt, a jog megszerzésére fordítottvételár és a kifizetett illeték együttes összegét.

Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmioltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámításasorán a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazoltköltségeit.

Ha Ön külföldi illetőségű jogi személytől, jogi személyiség nélküli társaságtól 10 000 forintegyedi értéket meghaladó üzleti ajándékban részesült, akkor annak értéke egyébjövedelemnek tekintendő, amelyet ebben a sorban kell szerepeltetnie. Nem kell ajövedelemszámítás során figyelembe vennie az üzleti ajándék értékét akkor, ha annakegyedi értéke a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha Önt külföldi illetőségű jogi személyvagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság megvendégelte (reprezentációbanrészesítette), annak értékét ugyancsak nem kell az adóalaphoz hozzászámítania.

Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén abevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték

45

szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 05-ös lap 166. sorához fűzöttmagyarázatot is!

Egyéb jövedelemnek minősül a tudomány doktorának illetménykiegészítése is. E bevétellelszemben költség nem számolható el.

Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvénybenmeghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóanértékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 05-ös lap 162. sorához leírtakat is.

Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítésösszegét is akkor, ha a pótolt jövedelem szerzési jogcímét a törvény külön nem nevesíti. Ajövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezértazt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótlókártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.)

Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származóbevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződésmegkötésének idején ismert szokásos piaci értékét. A vételárnak a szokásos piaci értéketmeg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 05-ös lapjának 163. sorábankell feltüntetnie.

23. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhetnem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem

Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származójövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésérőlszóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény akülföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól,ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkoraz ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintraátszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.

A forintra történő átszámítás szabályait a 15. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.

A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelemmegszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvénybenmeghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.

Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme utánkülföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornakaz „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása eseténadójóváírás illeti meg.

46

A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a „c”, ajövedelmet pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 28. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el akülföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyéb adatok között a 44. sorbanfeltüntetni.

24. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózottjövedelem

Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettősadóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorbaírja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól akülföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáróegyezmény hiányában külföldön is adót fizetett.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintraátszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámítással, valamint a külföldön isadózott jövedelem meghatározásával kapcsolatos tudnivalókat a 15. sorhoz, valamint a23. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg.

Abban az esetben, ha a belföldi munkáltatójától származó jövedelme után egyezmény vagyviszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonybólszármazó bérjövedelmét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be.

A bevételt a „b”, a jövedelmet a „d” oszlopban tüntesse fel. Amennyiben költségelszámolására lehetősége van, akkor annak összegét a „c” oszlopban szerepeltesse.

A külföldön megfizetett adó beszámításához a 29. sort kell kitöltenie. A külföldönmegfizetett, forintra átszámított adó összegét a 45. sorban kell szerepeltetnie!

25. sor: Az összevont adóalap összege

Ebbe a sorba a 1-24. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az 1-4. sorok „d”oszlopában és a 23-24. sorok „a” oszlopaiban szereplő bérjövedelmeket külön is összegezniés e sor „a” oszlopában lévő fehéren hagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2009-benbérjövedelmet szerzett – az 1-4 sorok „d” oszlopában, a 23-24. sorok „a” oszlopaiban adatottüntetett fel – és e sor „a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek asornak a kitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául.

26. sor: Összes jövedelem a 2009. adóévben

Az összes jövedelme megállapításakor az összevont adóalapba tartozó, az elkülönültenadózó jövedelmeit (bevételeit), valamint a jogszerűen ekho szerint adózott bevételeit vegyefigyelembe. Ehhez, Önnek össze kell adnia a 25. sor „d” oszlopában, a 05-ös lap 185. sor„d” oszlopában és a 08-01-es lap 254. sor „b” oszlopában és a 08-02-es lap 271. sor „b”oszlopában szereplő jövedelmeit (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerintadózott jövedelmek).

47

Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az etevékenységéből származó jövedelemként (10. sorban szereplő egyéni vállalkozói kivétentúl), a 05-ös lap 180. sorának „a” oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalapot is vegyefigyelembe az összes jövedelem megállapítása során.

Az előzőek szerint számított jövedelmet írja be a sor „d” oszlopába. Erre az összegreszüksége lesz az adójóváírás, valamint az összevont adóalap utáni adót csökkentőkedvezmények érvényesítése során is.

16. A 0953-B lap kitöltése

II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója és kedvezményei

27. sor: A számított adó

Állapítsa meg az összevont adóalap (25. sor „d” oszlop) számított adóját és azt írja ide.52 (Aszámított adó meghatározása az Útmutató mellékletében található.)

28. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 23. sorban szereplő jövedelem után

Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetköziegyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia abelföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatástkizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja.A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldönigazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe asorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 44. sor„b” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 27. sorban lévő összeget kell beírnia. Akülföldön megfizetett adó forintra történő átszámításának szabályait a 44. sorhoz fűzöttmagyarázat tartalmazza.

29. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 24. sorban szereplő jövedelem után

Ha Önnek 2009-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyanországban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatáselkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 24. sorban feltüntetettjövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, a 45. sorban feltüntetett adó (a forintratörténő átszámítás szabályait a 44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg) 90%-át, delegfeljebb a 24. sorban szereplő jövedelem utáni, az átlagos adókulccsal kiszámított adótkell ebben a sorban szerepeltetnie.

Az átlagos adókulcs megállapításához a 27. sorban lévő adó összegét ossza el a 25. sorbanszereplő összevont jövedelem összegével, a kapott hányadost két tizedesre kerekítse, majdszorozza meg százzal. (pl. 0,323269 kerekítve 0,32; az átlagadókulcs 32%). Ne feledje el azígy kapott adókulcsot (a példa alapján 32) az „a” oszlopban lévő fehér négyzetekbe beírni!


48

Mielőtt ebbe a sorba a levonható összeget beírná, feltétlenül számítsa ki a külföldönigazoltan megfizetett adó 90%-át, valamint az átlagos adókulccsal a külföldön (is) adózottjövedelme utáni adót is, mert a kettő közül a kisebb összeg szerepelhet ebben a sorban.

30. sor: Adójóváírás

Amennyiben Ön 2009-ben bérjövedelmet is szerzett, a bér után (25. sor „a” oszlopánakfehér mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti meg akkor, ha az Ön összes,bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 1 250 000 forintot nem haladta meg.(2 762 000 forint összes bevallott jövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Öntcsökkentett összegű adójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzöttmagyarázatban szintén megtalálja.)

A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadottjövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőlegmegállapítása során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonyból származóbérjövedelme után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapok száma az igazolásonszerepel akkor is, ha az Ön összes jövedelme a 2 762 000 forintot közelíti vagy meghaladja,ezért év végén a bevallásában vagy csak csökkentett összegben, vagy nem érvényesíthetadójóváírást. A munkáltatója az előlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Önírásban kérte annak érvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette is az adóelőlegét,amíg a munkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt(1 250 000 forintot) el nem érte.

Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 26. sor „d” oszlopában található.

Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultságihónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 forint) lehet.

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illette meg. Abbanaz esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől (munkáltatótól) járt Önnekbér, az egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a” oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be ajogosultsági hónapok számát, amely legfeljebb 12 hónap lehet.

Amennyiben az Ön összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több2 762 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megillető összeget,csökkentenie kell annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az összes jövedelme az1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál„elfogy”. További példákat talál az adójóváírás kiszámítására a példatárban.

Fontos! Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénélalacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor. Tájékoztatjuk, hogy ebbenaz esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegénektényleges nagyságáról.

31. sor: Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója

49

Ebben a sorban a 19. sorban szereplő jövedelemnek az adótábla53 segítségével kiszámítottadóját tüntesse fel.

32. sor: A 20. sorban szereplő jövedelem kedvezménye

Ha Ön magánnyugdíj-pénztártól a 2009. adóévben kedvezményezettkéntnyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelmet szerzett, akkor a 20. sorban feltüntetettösszeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény összege a 20. sorban lévő összeg 36%-ának a fele. Ezt az összeget, de legfeljebb a 27. sor „c” oszlopában szereplő összeget kellbeírnia ennek a sornak a „b” oszlopába.

Példa: A magánnyugdíjpénztártól kapott (20. sor) jövedelem 726 000 forint. Ennek a 36%-a 261 000 forint, melynek 50%-a 130 500 forint lesz. Ezt kell a 32. sor „b” oszlopába írni.

33. sor: A számított adót csökkentő kedvezmények összesen

E sor „c” oszlopában összegezze a 28-32. sorok „b” oszlopaiban lévő adóösszegeket.

34. sor: Az összevont adóalap adója

Ebbe a sorba a 27. sor összegéből a 33. sor összegének levonása után megmaradt adót kellbeírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amelya 01-es lapon szereplő további (kedvezményi) jogcímeken csökkenthető. Ha a 33. sor „c”oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 27. sor „c” oszlopában szereplőszámított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben az összevontadóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tudérvényesíteni.

35. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények

Ebbe a sorba a 01-es lap 102. sorában összegezett, az összevont adóalap adóját csökkentőkedvezmények összegét kell feltüntetnie.Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel, olvassa el a 01-es laphoz készült tájékoztatót, ésaz abban foglaltak segítségével töltse ki azt. 2009. évtől a kedvezményekigénybevételének lehetősége jelentősen megváltozott!

36. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó

Ebben a sorban a 2009. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkelcsökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 34. sor összegéből a 35. sorban szereplőösszeg levonása után fennmaradó adóösszeg. Amennyiben a 35. sorba a 34. sorban szereplőadóval azonos összeget írt be, akkor a 36. sorba nullát kell írnia. Ha a 36. sorban nullaszerepel, a 03-as lapot ne töltse ki, mert nincs „fedezete” a rendelkezésnek.

53Szja-törvény 30. §. Az Útmutató 1. sz. mellékletében található.

50

III. Egyéb adatok

41. sor: A 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek akövetkező év(ek)re átvitt része

Itt kell feltüntetnie a 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésazon fennmaradó részét, amely a 7. sor kitöltése után különbözetként mutatkozik. Ez azösszeg lesz az, amelyet a következő évi összevont adóalap megállapítása során figyelembekell vennie.

A hónapok számára szolgáló négyzetben tüntesse fel az átvitt hónapok számát is.

Kérjük, olvassa el a bevallás 5. és 55. soránál leírtakat is!

Amennyiben a 2009-ben kapott végkielégítés teljes összege után az adót 2009-ben fizetimeg (5. sor), akkor ebben a sorban nem szabad adatot szerepeltetnie.

42. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

Ebbe a sorba a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolttagdíj összegét írja be.

Ebbe a sorba kell beírnia az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíjösszegét is a kapott igazolás alapján.

43. sor: A 2009-ben felvett osztalékelőleg

Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában anyilvántartása szerinti összeget vegye figyelembe. A bizonylatokon, a nyilvántartásbankülföldi pénznemben szereplő, forintra átszámított összeget írja be. Az átszámítás szabályaita 170. sornál találja. Csak a 2009-ben felvett, és még 2009-ben osztalékká nem váltosztalékelőleget tüntesse fel. A levont 10 és/vagy 25%-os adót az üresen hagyott téglalapbakell beírnia.

44. sor: A 23. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó

Ebben a sorban a 23. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetettjövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembekülföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés,viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adótaz adott állam adóhatóságától kérheti vissza.

A külföldön megfizetett adót a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az év utolsó napjánérvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Abban azesetben, ha a külföldi adót olyan pénznemben állapították meg, amely a Magyar NemzetiBank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepel, akkor a Magyar Nemzeti Bank által

51

közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamot kell aforintra történő átszámolásnál figyelembe vennie.

45. sor: A 24. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó

Ha Ön a 24. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban a jövedelme utánkülföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie.A külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó rendelkezéseket a 29. sorhoz fűzötttájékoztatóból ismerheti meg.

A külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításához szükséges tudnivalókat a44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg.

46. sor: Külföldről származó, a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján vagyannak hiányában csak belföldön adóztatható jövedelem

Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek volt olyan jövedelme is 2009-ben,amelyik külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint ez ajövedelme csak belföldön adóztatható, illetőleg olyan országból származott, amelyországgal nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményünk, és ezen jövedelme utánkülföldön nem fizetett adót. Az ilyen jövedelmét a bevallásnak abban a sorában kellettszerepeltetnie, amely a jövedelemszerzés jogcímének (pl. önálló, nem önállótevékenységből, szellemi tevékenységből stb.) megfelel. Amennyiben az előzőek szerintijövedelme is volt, azokat összegezve írja be ebbe a sorba.

A törvény szerinti adómentességek értelemszerűen a külföldről származó bevételekre isvonatkoznak, ha az ebből származó jövedelem Magyarországon adóztatható, ezért az ilyenjövedelmeit bevallania nem kell és ebben a sorban sem kell szerepeltetnie.

47. sor: A 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön isadóztatható osztalék

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségűtársaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáróegyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is.Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintraátszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalékadókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-ös lap 170. sorához készültmagyarázatban találja meg.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és akülföldön megfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat abevallás 05-ös lapjának 170. sorához, fűzött magyarázatban találja meg.

48. sor: Az 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön isadóztatható osztalék

52

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet,amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezenosztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adóforintra átszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegekátszámítása a 170. sornál leírtak szerint történik.

49. sor: Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön isadóztatható kamat jövedelem

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségűtársaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáróegyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. Akamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintraátszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamatadókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-ös lap 173. sorához készültmagyarázatban találja meg.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és az adóforintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a bevallás 05-ös lapjának173. sorához fűzött magyarázatban találja meg.

50. sor: Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön isadóztatható kamat jövedelem

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származójövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezenjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintraátszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegek átszámítása a173. sornál leírtak szerint történik.

17. A 0953-C lap kitöltése

A 2009. évi adófizetési kötelezettség levezetése

IV. Személyi jövedelemadó

51. sor: A 2009. évi jövedelem adója

Ebbe a sorba a 36. sorban és a 05-ös lap 184. sorának „e” oszlopában szereplő tételekegyüttes összegét kell beírnia.

52. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege

Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely érvényesített adókedvezmény (rendelkezés)összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a következőkbentalálja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége,úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írjabe e sor „c” oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendő

53

kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelölésére is módjavan. Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a következő számjeleket:

A visszafizetendő kedvezmény megnevezése számjele

Biztosítási kedvezmény visszafizetése 1

Tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye 2

Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárbanlekötött összeg feltörése miatt

3

NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miattivisszafizetés

4

Pótlólag megfizetendő adó

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előttimegszüntetése

5

A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege54

(1)

A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj utánérvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2009-bena biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül - gyakorolta,vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kellfizetnie a kedvezményt – szintén 20%-kal növelten –, ha a biztosítása alapján egy évnélhosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebblejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyanmódosítása is, amely a szja-törvény 7. számú melléklete szerint a rendelkezési joggyakorlásának minősül.

A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevételeszintén az adókedvezmény elvesztésével jár.

Ha az említett esetek bármelyike bekövetkezett 2009-ben, akkor a korábbi évekbenérvényesített, az adott évről szóló adóbevallásokban szereplő adókedvezmények együttesösszegének 20%-kal növelt összegét ebbe a sorba kell beírnia és a bevallás benyújtásáranyitva álló határidőig meg kell fizetnie.

54Szja-törvény 42. § (3) bekezdés (2008. december 31-én hatályos állapot szerinti hivatkozás)

54

Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesítettadókedvezményekre, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjátólszámított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban aztjelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2009-ben élt, akkor csak a 2006-ra, 2007-reés 2008-ra érvényesített adókedvezményt kell 20%-kal növelten visszafizetnie, a korábbiévekben igénybe vett adókedvezményt már nem.

Változás a biztosítási kedvezmény visszafizetésében!55 Amennyiben Ön 2010-ben él arendelkezési jogával, akkor a 2007. és 2008. év(ek)ben igénybevett adókedvezmény(ek)esetében az előzőekben leírtak szerint kell visszafizetendő összeget kiszámítani, míg a2009-ben érvényesített kedvezmény esetén, a megfizetett biztosítási díj összegének a36%-át kell a 2010. évi adóbevallásában bevallania, valamint az előírt határidőigmegfizetnie.

A tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye56 (2)

Ha Ön 2006-ban, 2007-ben vagy 2008-ban tartós adományozásról szóló szerződés alapjánaz összevont adóalap utáni adóját a tartós adomány külön kedvezménye címén iscsökkentette (a 0653-as bevallás 02-es lapjának 122. és 123., a 0753-as bevallás 01-eslapjának 99. és 100. sorainak, valamint a 0853-as bevallás 01-es lapjának 100. és 101.sorainak „a” oszlopaiban is tüntetett fel adatot) és a szerződés szerinti kötelezettségét 2009-ben a szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélkülimegszűnése miatt nem teljesítette, akkor most a 2006-ban, 2007-ben és/vagy 2008-banigénybe vett külön kedvezményt, vissza kell fizetnie. Amennyiben bármely más ok miattnem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően, akkor a visszafizetendő összeg azÖn által az előzőek szerinti évekre tartós adomány külön kedvezményeként levont összegkétszerese. A visszafizetendő összeget kell ebben a sorban feltüntetnie.

Változás a tartós adomány külön kedvezményének visszafizetésében!57 Ha 2010-ben aszerződésben vállaltak nem teljesülésének oka Önnek felróható, akkor a megelőző (2009.)évben figyelembe vett kedvezményalap 12%-át a 2010. évi adóbevallásában be kellvallania és az előírt határidőig meg kell fizetnie.

Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötöttösszeg feltörése miatt58 (3)

Ha Ön a 2006. évtől kezdődően, bármelyik adóévről szóló bevallásában az összevontadóalap utáni adóját az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál vezetett egyéni számlájánlévő összeg részben vagy egészben történő lekötése miatt csökkentette, és a legalább 24hónapra szóló lekötést részben vagy egészben feltörte, akkor a 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban bármikor érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie. Avisszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba.


56Szja-törvény 41. § (7) bekezdés (2008. december 31-én hatályos állapot szerinti hivatkozás)



55

NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés59

(4)

Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett felösszeget, úgy a rendelkező nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatai alapján, bármely évbenmár átutalt összeg(ek)et 20%-al növelten köteles visszafizetni. A visszafizetendő összegetkell beírnia ebbe a sorba.

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előttimegszűntetése miatti adófizetési kötelezettség60 (5)

Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetésemiatt keletkezett adófizetési kötelezettség kiszámításához olvassa el a 164. sornál találhatóútmutatót.

53. sor: Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adottnyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján fizetendő 12%-os adó61

Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha a kifizetőnek adott költségnyilatkozataszerint figyelembe vett kiadás nagyobb, mint az év végén ténylegesen érvényesíthetőköltsége. A különbözetet e sor üresen hagyott téglalapjában („a” oszlop), a 12%-os adótpedig a „c” oszlopban kell szerepeltetni.

Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 12%-osadót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg anyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.

Ehhez az adóhoz 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is párosul,ezért, ha ezen a címen 12%-os adót is kell fizetnie, töltse ki a 0953-09-es lapot is a hozzákészült útmutató és a példatárban található példa segítségével.

54. sor: A 2009. évi adófizetési kötelezettség összege

Ez a sor a 2009. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgyszámíthatja ki, hogy az 51. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja az 52. és 53. sorokösszegét.

55. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege

Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a naptári évi jövedelmeiről kiállított igazolásokalapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapbatartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba,mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 28. 29. és a 31. soroknál történik.

59Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont



56

Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az alkalmimunkavállalásból származó jövedelmét az 1. sorban szerepeltette, akkor az alkalmimunkavállalói könyvbe bejegyzett, Önnek kifizetett munkabérre tekintettel nem vehetfigyelembe levont adóelőleget (azt az igazolás sem tartalmazza).

Ha a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben, 2009-ben törvényben meghatározottvégkielégítésben részesült, és annak egy részét a következő évi összevont adóalapjához kellhozzászámítania (a bevallás 41. sorában is adatot tüntet fel), akkor itt a végkielégítésadóelőlegének csak a 2009. évre eső részét veheti figyelembe. Ezt úgy számíthatja ki, hogya kifizető által levont 18% adóelőleg összegének egy hónapra jutó részét annyiszor vesziszámításba, ahányszor a végkielégítés egy hónapra eső részét a 7. sorban 2009. évijövedelemként tüntette fel. Az így megállapított összeget kell ebbe a sorba beírnia.

Abban az esetben, ha Ön a 2009-ben kifizetett végkielégítés teljes összege (5. sor) után2009-ben adózik (a 7. sorban nem szerepelhet adat), akkor a munkáltató által avégkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegye figyelembe ennek a sornak akitöltésénél.

Ha Ön a 8. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által levont adóelőlegetne ebbe, hanem az 58. sorba írja be.

56. sor: A kifizetők által a 2008. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2008. évben, a várható eredmény terhére,osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-os adót kellettlevonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 0853-as bevallását, majd azelőző évi bevallása 43. sorának „a” oszlopából írja át ide az osztalékelőlegből levont adóösszegét. Feltétlenül olvassa el a 167-169. sorokhoz írt útmutatót!

57. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege

Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadásikötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2009. évben vont le a kifizető, ésaz, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Az Önnek 2009-ben kifizetett, és még a2009. évben osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 10, illetőleg 25%-os adót nem itt,hanem a 43. sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie.

Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elértnyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel.

Ha Önnek olyan bevétele is volt 2009-ben, amelyből a kifizető adót (és nem adóelőleget)vont le és ezt a jövedelmét nem kell bevallania (pl. egy szerződésből származó 15 000 forintalatti, összevonás alá nem eső bevétel esetében), akkor ebben a sorban a nem bevallásköteles jövedelméből levont adóösszeget nem szabad feltüntetnie.

A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után akülföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat és

57

vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor vehette figyelembe a 05-ös lap170., 173., illetőleg a 177. sorok kitöltésekor.

58. sor: A korábbi végkielégítésnek a 2009. évben esedékessé vált, figyelembe vehetőlevont adóelőlege

Ebbe a sorba akkor írjon, ha 2008-ban kapott állami vagy törvényben meghatározottvégkielégítést és azt megosztotta (8. sorba is írt adatot), s emiatt, a 2009. évben iskeletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont 18% adóelőlegből az arányosmegosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a 2009-es évben, ezt kell ebbe a sorbabeírnia. Vegye figyelembe a 8. sornál leírtakat is. Olvassa el a példatárban található példát.

59. sor: Összes levonás

Ebbe a sorba az 55-58. sorok együttes összegét írja be.

60–63. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg62

Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátótevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkorannak az Ön által negyedévente megállapított kötelezettség összegét az adóbevallásbanfel kell tüntetnie.

Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint levont adó, adóelőleg összegét!Azt az 55.-57. sorokban tüntesse fel!

Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie akifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni,vagy a törvény szerint az adót nem vonta le és e miatt Önnek keletkezett kötelezettsége.

Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetésikötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót,adóelőleget megfizette-e vagy sem.

Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide,hanem a 43. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2009. évben felvett osztalékelőlegadójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie.

Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett azadót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a10 000 forintot nem haladta meg. Ebben az esetben a IV. negyedév (63. sor)kötelezettségeként írja be, az adóév elejétől számított összeget.

Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyénivállalkozóként a 2009. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételesátalányadó kötelezettsége összegét is. A 2009. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi

62Szja-törvény 49. §

58

előleget is itt vegye számításba kötelezettségként. Az első negyedévi kötelezettségemegállapításakor vegye figyelembe a 2009. január hónapi cégautóadó fizetésikötelezettségét is! (A 0953-05-ös lap 176. sor „e” oszlopa.)

A 2008. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2008-as évre megállapított és a 2009-esévben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be!

Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytatómagánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget sem veheti itt figyelembe!

64. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó

E sor „b” oszlopába kell beírnia a 60-63. sorok „a” oszlopainak összegét, feltéve, hogy azadót, adóelőleget teljes egészében Ön meg is fizette. Ha olyan jövedelme is volt, amelynem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le,vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetettadóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön már a bevallás benyújtását megelőzően saját magabefizette, akkor a befizetett tételeket e sor „b” oszlopába kell beírnia.

Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2009. évi vállalkozói jövedelme és avállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez azösszeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyijövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a2008. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2009-ben megfizetett adósem.

Ebben a sorban most NEM tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő,megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 1053-as bevallásábanveheti majd figyelembe, mint 2009-ban megfizetett osztalékelőleg adója.

65. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg

Ebben a sorban akkor tüntethet fel adatot, ha a 0953-06-01-es lapon tőzsdei ügyletbőlszármazó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet nyújt azadókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (egy részének) figyelembe vételére.Amennyiben a 0953-06-os lap 199. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben asorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”.

2009. évtől alkalmazható szabály!

Ha a 0953-06-01-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit (veszteségeit)részletezi, és a 2008. évben a 0853-05-02 lap alapján veszteséget ért el, ebben az esetbenjogosult adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételekmegléte esetén. A 0953-06-01-es lap 219. sorának „h” oszlopában lévő összeget vegye ittfigyelembe.

59

Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmekeletkezetett 2008. évben és 2009-ben cél szerinti felhasználása volt, ebbe a sorba írja be abefizetett adóként figyelembe vehető összeget a 0953-06-02 lap 223. sorából!

Ha részletfizetési kedvezményt engedélyezett az adóhatóság az ingatlan értékesítésbőlszármazó jövedelem megállapított adója megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak amegfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogya részleteket teljes egészében megfizette.

66. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege

Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (59. sor) és az Ön által befizetettadóelőleget, adót (64. sor), valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembevehető összeget (65. sor).

67. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözet

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (66. sor) kevesebb, mint a 2009.évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbea sorba.

68. sor: Adóelőleg különbözet alapján meghatározott 12%-os adó, az adóelőlegmegállapításakor adandó nyilatkozat elmulasztása miatt63

Ha Ön 2009-ben valamely összevonás alá eső jövedelme adóelőlegének levonásakor agöngyölítéses szabály alkalmazását kérte, és utóbb az összevonás alá eső jövedelmemeghaladta az 1 900 000 forintot, akkor a túllépést eredményező és az azt követő mindenbevételének kifizetésekor nyilatkozatban kérnie kellett az általános szabály szerintiadóelőleg-megállapítást. Amennyiben ezt elmulasztotta, és az adóév végén emiatt befizetésikülönbözete van, akkor a 67. sorban szereplő különbözet után 12% további adót kellfizetnie. A további adó összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Amennyiben az előzőekszerinti nyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tett, akkor befizetési különbözet eseténsem kell további adót fizetnie.

Abban az esetben, ha elmulasztott az előzőek szerinti nyilatkozatot adni, de a 67. sorbanmutatkozó különbözet nem a nyilatkozat elmulasztása miatt keletkezett, akkor sem kellkitöltenie ezt a sort.

69. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó

Ebben a sorban a 67. és a 68. sorban lévő összegek együttes összegét kell feltüntetnie.Amennyiben nem kell 12%-os különadót fizetnie (a 68. sorban nincs adat), akkor ebbe asorba a 67. sorban szereplő összeget kell beírnia.


60

A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie a csomagbantalálható befizetési lapon, vagy átutalással. A 100 forintot el nem érő tartozását nem kellbefizetnie.

A személyi jövedelemadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056353számú „APEH személyi jövedelemadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.

Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nemegyéni vállalkozói minőségben), vagy különadóban visszaigényelhető összeg mutatkozik,akkor, e túlfizetések vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a befizetésikötelezettségét. Ehhez töltse ki a 0953-11-es lapot!

Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetésengedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 7. pontját, a „Hogyan lehet azadótartozást megfizetni?” című fejezetét!

70. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőleg

Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítésösszege (66. sor) több mint a 2009. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), a különbözetet a70. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét azadóhatóság nem téríti vissza.

Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájáruláskötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho külön fizetendő adóra, különadóra kívánjaelszámoltatni, akkor töltse ki a 0953-11-es lap erre szolgáló részét.

Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a bevallás első oldalán adöntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!

V. Különadó kötelezettség elszámolása

75. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő különadó

Ha ki kellett töltenie a 0953-07-es lapot és a 0953-07-es lap 251. sor „d” oszlopábankülönadó fizetési kötelezettséget számított ki, akkor ebbe a sorba írja át a bevallásávalegyidejűleg fizetendő különadó összegét.

A különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076105 számú „APEHMagánszemélyek különadója bevételi számlá”-ra kell befizetnie.

76. sor: Az adóbevallással egyidejűleg visszaigényelhető különadó

Ha ki kellett töltenie a 0953-07-es lapot és a 0953-07 lap 252. sor „d” oszlopábanvisszaigényelhető különadót számított ki, akkor ebbe a sorba írja át a bevallásávalegyidejűleg visszaigényelhető különadó összegét, és ne felejtse el a bevallás első oldalán adöntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!

61

VI. További, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

fizetési kötelezettség

Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásábóladódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál!

77. sor: Ekho különadó fizetési kötelezettség

Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 0953-08-01-es lapon a 261. sorban további adót számított ki,ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.

Az ekho különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056401 számú„APEH ekho különadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.

VII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg

78. sor: A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összege

Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2009-ben afoglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont lenyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kértevissza és nincs is szándékában visszakérni. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor atagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésérea 0953-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti.Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a foglalkoztatótól kérhetivissza.2009-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelmeután, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, melynek egynaptári napra meghatározott összege 20 400 forint, éves szinten 365 napra 7 446 000 forint.A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetébena biztosítással járó jogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig kellszámítani.

Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat,amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az,amely alatt Ön

táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült;

fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött.Amennyiben Önnél 2009-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az évesfelső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolttávolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ(20 400 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony évközben kezdődött vagy szűnt meg.

Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből azÖnre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható.A példatárban példa található a túlvont nyugdíjjárulék kiszámításához.

62

Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az adóhatóság nem fizeti vissza.

Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, vagy aszámláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán a megfelelő helyre az „X”-et írjabe!

Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a többletként levontmagánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a foglalkoztatójától kérheti vissza!

A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetbentúlfizetése sem keletkezhetett.

VIII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása

79. sor: A bevallással egyidejűleg még fizetendő egészségügyi hozzájárulás

Abban az esetben, ha a 0953-09-es lap 296. sorában további, a bevallással egyidejűlegfizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.

Az egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056212számú „APEH egészségügyi hozzájárulás beszedési számlá”-ra kell befizetnie.

80. sor: A bevallással egyidejűleg visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás

Ha Ön a 0953-09-es lap 297. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja átebbe a sorba.

Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget,vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, ekho külön fizetendőadóra, különadóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 11-es lapot is. Ne felejtseel a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az „X”-et beírni!

Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történőmegfizetéséhez, az (A) mező kitöltése

Ha élni kíván a 100 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetésikötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkozniakell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletbentörténő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy háromhónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia erre ahelyre. Olvassa el a 7. pontnál leírtakat!

18. Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról

A 0953-D lap kitöltése

63

Ebben az évben ismét lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, akedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonása után fennmaradóbefizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen:

az Ön által támogatni kívánt társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, azelőbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális,illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, vagy különnevesített intézmény, elkülönített alap javára, és

az Ön által támogatni kívánt, bíróság által bejegyzett egyház vagy a költségvetésitörvényben meghatározott célra a kiemelt előirányzat javára.

Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor abevallás részét képező lapon található mindkét rendelkező nyilatkozatot töltse ki!Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési törvénybenmegjelölt egyik kiemelt előirányzatot, vagy csak valamely Ön által megjelölt alapítványt,társadalmi szervezetet kíván támogatni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részthúzza át.

Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet.A rendelkező nyilatkozaton kizárólag a kedvezményezett adószámát, illetve az egyházak ésa kiemelt előirányzatok esetén az adószám helyett a technikai számát kell feltüntetni.

Amennyiben a rendelkező nyilatkozatát nem az előzőek szerint készíti el, akkor azérvénytelen, vagyis a kedvezményezett részére az adóhatóság nem utalja át az Ön általrendelt összeget.

Nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2010. május 20-áig nem küldi meg(juttatja el) az adóhatósághoz és adóját az Önre vonatkozó törvényes határidőig nemrendezi!

A nyilatkozata továbbá csak akkor érvényes, ha

azt az adóbevallási nyomtatvány részeként küldi be a bevallás részét képező lapon,feltüntetve a nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában adószámát); vagy

azt az adóbevallási nyomtatvánnyal együtt küldi be a bevallás részét képező lapon,de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékba teszi; vagy

a bevallás részét képező lapon, de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékbateszi (a borítékon a nevét, lakcímét is feltüntetheti) és személyesen vagy postaiborítékban postán juttatja el az adóhatóságnak;

az adóbevallását elektronikus úton történő benyújtása esetén, a rendelkezőnyilatkozatát elektronikus űrlapon is megteheti (meghatalmazott esetén különmegbízás alapján) vagy választhatja az előző pont szerinti rendelkezési módot.

64

Bármely esetben, amikor borítékba helyezi a rendelkező nyilatkozatot, a bevallás részétképező lapról válassza le a saját azonosító adataival kapcsolatos részt! Ilyenkor se kitölteni,se beküldeni nem kell az azonosításra szolgáló részt!

A rendelkező magánszemélyek adatai természetesen továbbra is adótitoknak minősülnek.

A rendelkezéshez erre szolgáló nyilatkozat lapot talál a bevallási csomagban.

Ha Ön él a rendelkezési jogával, akkor a következő év elején, az APEH honlapjánmegnézheti, hogy az Ön által megjelölt kedvezményezett szervezet szerepel-e azonkedvezményezettek között, amelyek részére az egy százalékot kiutaltuk.

A bevallását elektronikus úton teljesítő adózók számára az adóhatóság a központielektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küld tájékoztatást a nyilatkozatban foglaltrendelkezés teljesítésének megtörténtéről.

Új szabály! Amennyiben Ön a bevallását nem elektronikus úton teljesíti, de az adóhatósághonlapján erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a rendelkezés teljesítésénekmegtörténtéről kér tájékoztatást, a nyilatkozatban foglaltak alapján az adóhatóság atájékoztatást biztosítja. Ennek feltétele, hogy az elektronikus szolgáltató rendszerhasználatához szükséges ügyfélkapuval rendelkezzen.

A bevallás nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kért egyházak, valaminta kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai a Mellékletben találhatók.

19. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése

Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általánosfeltételei

Ha Ön a 0953-01-01-es lapon szereplő adókedvezmények közül bármelyiket isérvényesíteni kívánja a 2009. évi összevont adóalapja utáni adó terhére, akkor ezt a lapot iski kell töltenie, melyet a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezzen! Ne felejtseel a nyomtatványt aláírni!Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nemhaladó mértékben érvényesíthetők, ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csakakkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 34. sorban lévő adót ne haladja meg,különben a még nem végleges adókedvezmények esetében, a későbbiekben visszafizetésikötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket a bevallásában ne tüntesse fel! Azadókedvezmények többségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2009. évi jövedelmenagyságától (26. sor „d” oszlop) is függ.

Új előírás 2009. január 1-től! A szja-törvény meghatározza az adókedvezményeksorrendjét, amelynek akkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult

65

adókedvezmény igénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthetőadókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Önnem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana a kedvezményre vagy azösszevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30%-a meghaladja a 100 000forintos, törvényben biztosított keretét.

Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több jogcímen is érvényesíthet kedvezmény(eke)t,de azt részben veheti igénybe, csak az(oka)t a kedvezmény(eke)t jelölje meg amelyet azadója terhére érvényesíteni tud!

A törvény szerinti sorrendiségben az elsőként figyelembe veendő a lakáscélúhiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, másodsorban a személyi kedvezmény, majd azalkalmi foglalkoztatás kedvezménye következik.

Sorrendben ezt követi az összevont adókedvezmény, amelyen belül külön is sorrendetállapít meg a szja-törvény.Ezek a következők:

A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázottellenértéke; (2009. január 1-től új kedvezmény, olvassa el a 86. sorhoz írtmagyarázatot!)

A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék; A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj; A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés; A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés; 2009-ben képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett

összeg; Tandíj (hallgatói jogviszony, felnőttképzésben való részvétel) halasztott

kedvezményalap; Közcélú adomány, tartós adományozás; Élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának összege.

Az összevont adókedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény alapjáulszolgáló számlákat az elévülésre vonatkozó szabályok szerint meg kell őriznie.64

Az összevont adókedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az Ön összes, 2009.évi jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezményekegyüttes összege az őstermelői adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Abban az esetben, ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme (26. sor „d” oszlop) a 3 400 000forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész, de az őstermelőiadókedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 000 forint lehet.

642009. évi LXXVII. törvény 206. § (9) bekezdés

66

Az összevont adókedvezmény érvényesíthetőségének kiszámításához olvassa el apéldatárban található példákat.

Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme (26. sor „d” oszlop) több 3 400 000forintnál, akkor mielőtt az adókedvezmények részletező táblája kitöltésre kerülne, célszerűmeghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll, azaz a 26. sor „d” oszlopalapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000forintból levonva meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalánérvényesíthető.Abban az esetben pl., ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme 3 600 000 forint, akkor a máremlített jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kellszámítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból,így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezményekbeírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni.

Az összevont adókedvezményt az adókedvezmények sorrendjében a mezőgazdaságiőstermelői kedvezmény követi.A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jövedelemhatár 6 000 000 forint. Akedvezmény érvényesítésének szabályai a 98. sornál olvashatók.

A fenti adókedvezményeken kívül a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége azeltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkorlehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkentenikell akkor, ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme az eltartotti létszámhoz rendeltjövedelemkorlátot meghaladja.Ha Ön családi kedvezményt érvényesít és az Ön összes, 2009. évi jövedelme akövetkezőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor Ön akedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adottjövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20%-át.A jövedelemkorlát

6 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlennapján sem haladta meg a három főt,

6 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta ahárom főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,

7 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négyfőt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,

7 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az ötfőt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,

8 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hatfőt.

Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekre is legyentekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően töltse ki az egyes kedvezményijogcímekhez tartozó sorokat. Például, ha öt eltartott vehető figyelembe a kedvezményszámításánál, és a 7 400 000 forint összes, 2009. évi jövedelme esetén a 400 000 forint20%-a, azaz 80 000 forint feletti része érvényesíthető családi kedvezmény címén.

67

0953-01-01 lap kitöltése

I. Az adókedvezmények sorrendje

81 – 83. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztott kedvezménye

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatoskedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Azonban, atörlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben, a személyijövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményrőlrendelkező előírásait változatlan tartalommal lehet alkalmazni azon hitelek esetében,amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélrafelvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (azelőtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részére azadókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélúhiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályoselőírásai szerint, függetlenül attól, hogy 2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőketörlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt azadókedvezmény az előzőek szerint.Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2009. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetettösszegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztésselkapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegyefigyelembe az adókedvezmény halasztott érvényesítésekor.

Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként - akár 40, akár 30%-os mértékűkedvezményre jogosult - nem haladhatja meg a 120 000 forintot.

A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztásáranincs lehetőség.

A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemélyjogosult, akinek az összes, 2009. évi jövedelme (0953-A lap 26. sor „d” oszlopa) a4 000 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben az5 000 000 forintot nem haladja meg.Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévbenérvényesíthető.

Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, denem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb120 000 forintot csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával.

Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélúhitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletszerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekekés más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nemjogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a

68

hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá válógyermeke van.

Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának,lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására 1993. december 31-e utánhitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hiteladósaként (adóstársaként) a szerződés alapján 2009-ben a tőke törlesztésére –ideértve azelőtörlesztést is-, a kamat, a kezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésérefordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezménytérvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetébenfennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, haa bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalábbegy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelrecsak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.

Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződésadósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Ön ugyanazon ingatlanhoz egyszerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshoz kamattámogatásos és üzleti kamatozású)vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése a kedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyébfeltételek fennállnak.

Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél ahitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezménycsak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettelérvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít.

A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nemjogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön a munkáltatójától a hitelintézetnélfennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapotthitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha amunkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvénybenmeghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor Öna hitel ily módón törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.

A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hiteltörlesztéséhez fűződő kedvezmény között.

40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költségtörlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg utánakkor, ha

az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletbenmeghatározott kamattámogatásban részesült és

az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttesösszege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladta meg.

A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldönfekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználatijognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvőlakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a

69

lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitelfelhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzőenmás lakcímként még nem jelentette be.

30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön általfelvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnakmeg.

A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő: a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó

földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történőmegszerzése;

a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával

történő bővítést eredményez; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a

hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nememlített – lakáscélú felhasználás.

Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartambangyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnek a kedvezményre jogosítólakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásávalmegszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményrejogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint.

A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintot csökkenteni kella 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettségalá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál.

Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésérefordított összeget a 81. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 81. sor „b” oszlopábaírja be. A 81. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számítottösszeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessenfel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményrejogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 82. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a82. sor „b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, haÖn egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piacikamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, mint a 30%-oskedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetettkedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot.

A 83. sor „d” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezmény együttesösszegének a feltüntetésére. A „d” oszlopba a jövedelemkorlát miatt érvényesíthetőösszegeket adja össze. Ez nem lehet több a 120 000 Ft-nál.

70

84. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 575 forinttal (az adóév elsőnapján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adót mindazokra ahónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d”oszlopba tehát annyiszor 3 575 forintot – legfeljebb 42 900 forintot – lehet beírni, ahányhónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni.Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell újigazolást kérnie.

A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le asaját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Súlyosan fogyatékosnak az a személytekintendő az adózás szempontjából, aki súlyos egészségkárosodással összefüggőjogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy rokkantságijáradékban részesül. Az egészségkárosodás minősítése a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet, a15/1990.(IV.23.) SZEM rendelet és a 164/1995.(XII.27.) Korm. rendeletek alapján történik.

85. sor: Közteherjegy értékének a kedvezménye

Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállalót, akkoraz Ön által az Ön nevére szóló bizonylattal igazoltan vásárolt, és az alkalmi munkavállalóikönyvbe beragasztott közteherjegy értékének 75%-ával csökkentheti az összevont adóalaputáni adóját, melynek összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.A kedvezmény alapjául szolgáló közteherjegyet Önnek a személyi jövedelemadóról szólótörvény 5. számú mellékletének II/11. pontjában meghatározott nyilvántartásba be kelljegyeznie. A nyilvántartást munkavállalónként kell vezetnie úgy, hogy az tartalmazza

a munkavállaló nevét; az alkalmi munkavállalói könyv számát; a kifizetett munkadíjat; az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy értékét; a munkavállaló aláírását.

Nem illeti meg a kedvezmény akkor, ha a foglalkoztatás az Ön önálló tevékenységébőlszármazó bevételének a megszerzését szolgálja.

II. Az adókedvezmények sorrendje

Összevont adókedvezmények

Figyelem! Az összevont kedvezmény(ek) érvényesítéséhez a kedvezmény sorának a „c”oszlopába az igazoláson vagy számlán feltüntetett befizetést (összeget) kell beírni, mintaz adókedvezmény alapját!

86. sor: Háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye

Új kedvezmény 2009. január 1-től! 2009. évtől az összevont adókedvezményeken belül azegyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért érvényesíthető adókedvezmény. A

71

kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy a kedvezményalapot igazoló, áfáttartalmazó számla a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére legyen kiállítva.

Háztartási szolgáltatásnak minősülnek a következők:

lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, háztartásvezetés, házi ápolás, háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető

rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása,javítása.

A felsorolásban szereplő „szennyvízrendszer karbantartása, javítása” szolgáltatásjellemzően csatornatisztítás, dugulás-elhárítás, csőcsere stb. munkálatokat jelent. Ezcsatornázatlan területeken kizárólag a háztartásban keletkező szennyvíznek azemésztőgödörig terjedő elvezető szakaszán történő javítást (tisztítást, cserét), és esetlegesena szennyvízelvezetés kiépítését jelentheti. A szennyvíz elszállításának számlázottellenértéke – amely csatornázott területeken a csatornadíjban, csatornázatlan területeken azemésztőgödrökből történő szippantás és elszállítás díjában jelenik meg – nem képezi azadókedvezmény alapját.

A háztartási szolgáltatásokkal összefüggésben a lakáskorszerűsítés fogalma nem egyezikmeg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 12. § (11)bekezdésében található korszerűsítés fogalmával, de az ezen fogalom alá tartozó elemekfeltétlenül elfogadandóak lakáskorszerűsítésként. Elfogadható korszerűsítésként pl: apárátlanító berendezés beszerelése, szigetelés, nyílászáró csere, alternatív áramforrásokbeszerelése.

Az a személy jogosult adókedvezményre, aki a háztartási szolgáltatást ténylegesen igénybeveszi, azaz, akinek az áfatörvény előírásai szerint a számlán szerepelnie kell. Így példáulnem zárható ki az, hogy a szülő a rossz anyagi körülmények között élő gyermekénekmosógépét megjavíttassa, lakását kifestesse akkor sem, ha nem lakik a gyermekével egylakásban.

Nem érvényesíthető kedvezményként a felújításhoz szükséges anyagvásárlásról szólószámla, mivel az termékértékesítésről, és nem szolgáltatásnyújtásról szól. Abban az esetbenviszont, ha a számla ellenértéke a karbantartást végző által felhasznált anyag értékét istartalmazza és a főszolgáltatás a szolgáltatásnyújtás és nem a termékértékesítés, akkor ezenszámla alapján a kedvezmény igénybe vehető.A kedvezmény igénybevételére jogosító számlát eltérő szabály hiányában – az áfatörvény169. §-a szerinti adattartalommal kell kiállítani. A számlán az ingatlan megjelölése nemkötelező (bár javasolt).Amennyiben Ön háztartási adókedvezményt szeretne igénybe venni, akkor a 86. sorban aszámlán szereplő összeget – kedvezményalapot – írja be ebbe a sorba!

72

87. sor: A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye

Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha Ön saját maga vagy más személy javáratársadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodást, de nem magánszemély munkáltatóként,melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése céljából fizetett járulékot. A kedvezmény alapja a társadalombiztosítási szervezetáltal befizetésként igazolt összeg.Ha Ön más javára egyéni vállalkozóként kötött megállapodást és fizeti helyette a járulékot,a befizetett összeget költségként számolhatja el, ezért az után adókedvezmény nem jár. Asaját nevére befizetett összeg után adókedvezményt vehet igénybe, az ezen a címenbefizetett összeget költségként nem számolhatja el.

Ha Ön javára más fizeti a járulékot, az Önnél nem számít bevételnek, ezért utánaadókedvezményt Ön nem vehet igénybe.

Figyelem! Amennyiben a kedvezményt igénybe veszi azt a kapott igazolás alapján tehetimeg!

88. sor: A megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye

Ha Ön valamely magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján saját maga vagy másmagánszemély javára tagdíjat fizet, de nem magánszemély munkáltatóként, valamelymagánnyugdíjpénztárba, a befizetett összeg után adókedvezményként érvényesítheti. Akedvezmény a pénztár igazolása alapján vehető igénybe, a kedvezmény alapja a pénztárigazolása alapján a befizetett összeg.

Nem írhat ebbe a sorba adatot, ha nem a magán-nyugdíjpénztártól, hanem az önkénteskölcsönös nyugdíjpénztártól rendelkezik igazolással! Olvassa el a 0953-03-as lapútmutatóját.

Ha Ön egyéni vállalkozó és e minőségében kötött más javára megállapodást, az adóévbenbefizetett, a pénztár által igazolt tagdíjat költségként számolhatja el, az utánadókedvezményt nem vehet igénybe. A saját javára kötött megállapodás alapján befizetettdíj után viszont adókedvezményt érvényesíthet, de annak összegét a vállalkozói költségeiközött nem számolhatja el.

A bármely kifizető vagy magánszemély által az Ön javára teljesített tagdíj-befizetés utánadókedvezmény nem illeti meg Önt, mert az Önnél nem keletkeztetett adóköteles bevételt.


89. sor: A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye

Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja és saját kötelező tagdíján felül kiegészítő tagdíjat is fizet,akkor a pénztár által igazolt tagdíj-kiegészítés összege után adókedvezményt érvényesíthet.Ha ezt a kiegészítést egyéni vállalkozóként fizeti, akkor is kizárólag adókedvezményt

73

érvényesíthet, a kiegészítésként befizetett összeget nem számolhatja el költségként. Haazonban az alkalmazottjának a magán-nyugdíjpénztári tagdíja kiegészítését átvállalja akárrészben is, az átvállalt összeg költségként elszámolható a vállalkozói bevétellel szemben.Ekkor természetesen adókedvezményt nem vehet igénybe.

Nem jár a kedvezmény arra a tagdíj-kiegészítésre, amelyet a munkáltatója egyoldalúkötelezettségvállalás alapján fizetett be az Ön javára, mert azt Önnek a jövedelemszámítássorán nem kell figyelembe vennie.


90. sor: A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteleshozzájárulás és kiegészítő befizetés kedvezménye

Az összevont adóalap adóját Ön csökkentheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóintézménybe foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként az Ön által 2009-ben befizetettösszeggel, valamint a munkáltatója által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybebefizetett adóköteles foglalkoztatói hozzájárulás együttes összegével, amely a kedvezményalapja. A kedvezmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a munkáltatójaigazolása (09M30-as igazolás) alapján vehető igénybe.


91. sor: 2009. évben képzési költségként befizetett összeg kedvezménye

A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett,igazolt képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) után befizetett összeget kellfigyelembe venni az adókedvezmény alapjaként. Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel,célszerű a 01-es laphoz készült útmutató elején található magyarázatot is elolvasnia.A kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson aképzés költsége(i) együttes összege szerepel, a befizetésről kiállított – költségelszámolásraalkalmas – bizonylato(ko)n, számlákon a befizetés tényének feltüntetésével. A felsőoktatásiintézmény által kiállított igazoláson a hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően akedvezményt érvényesítő neve és azonosító adatai szerepelnek. Az igazoláson csak egyérvényesítő személy nevezhető meg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató aképzési költsége utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza.

A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzésiköltsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhezszükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételénekelhalasztását az intézmény feltüntette.

A halasztás csak az igazolt összeg egészére vonatkozhat!

74

Ha a 2009-ben befizetett saját képzési költségét illetően az adókedvezmény halasztottigénybevételének a lehetőségével él, akkor ebben a sorba és erre tekintettel a 92. és 93.sorokba se írjon adatot.


92. sor: A képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezménye

A képzési költségként befizetett összegek kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő afelsőoktatási intézmény(ek) által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztottérvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztásabejegyzés szerepeljen. A felsőoktatási intézményeket az általuk kiadott igazolásoktartalmáról adatszolgáltatási kötelezettség terheli, így például, ha a 2009. évi képzésiköltségről kiadott igazoláson szerepelt annak halaszott érvényesítése, úgy azadatszolgáltatásban is megjelenik ez a tény.

Új szabály! A képzési költség halasztott adókedvezményeként az adóévet megelőző ötévben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára tekintettelbármelyik évben megfizetett, eddig figyelembe nem vett képzési költségből halasztottkedvezmény alapja vehető figyelembe.A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követőöt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásbanérvényesíthető.

A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokatvegye figyelembe!Abban az esetben, ha már korábban is érvényesített halasztott módon ezen a jogcímenadókedvezményt, úgy feltétlenül olvassa el a Példatárban szereplő példát, a kedvezményalapjának kiszámításához!


93. sor: A felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény rendelkezései szerint megkötöttfelnőttképzési szerződés alapján a felnőttképzésben részt vevő magánszemély a 2006.december 31-éig megfizetett felnőttképzési díjára tekintettel halasztott módon érvényesíthetadókedvezményt. A felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díjátazonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti.A törvény hatályos szabályozása már 2007. évtől kezdődően, nem tartalmazza afelnőttképzés díjára tekintettel adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Az átmenetirendelkezések azonban, továbbra is lehetőséget adnak a 2006. december 31-én hatályoselőírások alkalmazására, azaz lehetőség van a kedvezmény igénybevételének azelhalasztására akkor, ha az igazoláson ez a tény szerepelt és befizetőként a felnőttképzésbenrészt vevő személyt tüntették fel. Ebben az esetben természetesen sem a hallgató, sem pedig

75

a hozzátartozója a korábban fizetett felnőttképzési díjra tekintettel a befizetés adóévreadókedvezményt nem vehetett igénybe. A kedvezmény halasztott igénybevételérerendelkezésre álló végső határidő, a felnőttképzésről szóló szerződésben meghatározottidőtartam lejártának adóévét követő ötödik adóév. A kedvezményt ezen belül bármelyévben érvényesítheti a felnőttképzésben részt vevő magánszemély. Az igazoláson ahalasztott igénybevétel esetén az adókedvezményből már érvényesített összeget és azérvényesítés adóévét fel kellett jegyezni (nyilvántartást kell vezetni). Amennyiben Ön 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban fizetett felnőttképzési díj utáni adókedvezményt most, 2009-benkívánja halasztva érvényesíteni, akkor a kedvezményalapot a 93. sorban kell feltüntetnie.

Új szabály! A felnőttképzés költségének halasztott adókedvezményeként az adóévetmegelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a felnőttképzésben valórészvételére tekintettel bármelyik évben megfizetett, eddig figyelembe nem vett képzésiköltségből halasztott kedvezményalapja vehető figyelembe.

A halasztott kedvezmény a felnőttképzésben első ízben történő megszűnését követő ötegymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásbanérvényesíthető.

A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokatvegye figyelembe!Olvassa el a Példatárban szereplő példát!


94. sor: Közcélú adományok kedvezménye

Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározotttevékenységet folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznútevékenységének céljára az adóévben befizetett pénzösszeg. A nem pénzben juttatottadomány adókedvezményre nem jogosít. Vegye elő a kapott igazolást! Az igazolásbanfeltüntetett összeget írja be ebbe a sorba!

Közcélú adománynak minősül a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelőegyház számára, a külön törvényben meghatározott tevékenység támogatására befizetettösszeg is.

Közcélú adománynak minősül az önkéntes biztosítópénztár támogatására befizetettpénzösszeg.

Közcélú adomány a közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve a költségvetési szervnekalapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is – céljárabefizetett, illetve átadott összeg is.


76

Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyanbefizetés, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így pl. az alapítóokirat, tájékoztató, reklám) körülmény (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalmaalapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy abefizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat. Akkorsem közcélú az adomány, ha – az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzésemellett – az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyonielőnyben részesül. Ilyen esetekben a szervezet nem adhatja ki a kedvezményre jogosítóigazolást, azonban ha mégis kiadja, akkor az igazolás kiállítása, valótlan adatfeltüntetésének minősül.

Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás és azoktatási intézményben folyó képzésben való részvétel sem.

95. sor: A tartós adományozás kedvezménye

A tartós adományozás a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módonés feltételekkel történő adományozás, melyhez ugyancsak adókedvezmény kapcsolódik.Tartós adományozás esetében a közcélú adomány céljára történt befizetés 20%-kal növeltösszegben vehető figyelembe. Ha Ön igazolással rendelkezik tartós adományozásról, akkora befizetett összeget, mint tartós adományozást a befizetett összeg 20%-ával növeltenebben a sorban tüntesse fel!

Amennyiben a közcélú adományhoz kapcsolódó tartós adományozásról szóló szerződésbenfoglaltak nem teljesülnek, akkor a külön kedvezményre tekintettel Önnek visszafizetésikötelezettsége keletkezik. Olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot!

Figyelem! Amennyiben a kedvezményt igénybe veszi azt a kapott igazolás alapján tehetimeg! Olvassa el a példatárban található példát!

96. sor: Élet-és nyugdíjbiztosítás díjának kedvezménye65

Ha Ön 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást kötöttbelföldi székhelyű biztosítóval, akkor az Ön által 2009-ben befizetett díj a kedvezményalapja. Az adókedvezmény megilleti akkor is, ha az előzőeknek megfelelő biztosításiszerződés alapján az adóköteles díjat az Ön javára a munkáltatója vagy más kifizető fizette.Az adókedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosítási szerződéstmikor kötötte. Csak a kapott igazolás alapján töltheti ki ezt a sort!

A biztosítási díj kedvezményalapját ebben a sorban tüntesse fel.

Tekintettel arra, hogy ez az adókedvezmény olyan, amelyet esetleg vissza kell fizetnie, ezértkülönösen fontos, hogy csak akkora összeget írjon ebbe a sorba, amelyre az összevont

65Szja-törvény 7. számú melléklet

77

adóalap utáni adója fedezetet nyújt, valamint az Önt megillető többi adókedvezménnyelegyütt a 100 000 forintos korlátot nem lépi túl.

Abban az esetben, ha Ön 2009-ben a biztosítási szerződés feletti rendelkezési jogát aszerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolta, 2009-ben kedvezményt nemérvényesíthet, és akkor Önnek a 2006., 2007., 2008. években érvényesített adókedvezményt20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie. Feltétlenül olvassa el az 52. sorhoz fűzöttmagyarázatot!

97. sor: Összevont kedvezmények összesen

Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 86 – 96. sorok „c” oszlopaiban feltüntetettadókedvezmények alapját, a „d” oszlopba pedig írja be a „c” oszlopban feltüntetett összeg30%-át. Ügyeljen arra, hogy a kedvezmények együttes összege a „d” oszlopban a 100 000forintot nem haladhatja meg!

Ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja, akkor azösszevont kedvezményként legfeljebb a 100 000 forintból a 3 400 000 forint felettijövedelem 20%-át meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként.

Abban az esetben, ha Ön a 98. sorban is kíván kedvezmény érvényesíteni, figyeljen arra,hogy az előbb említett számítás elvégzése előtt a mezőgazdasági őstermelői kedvezményösszegét (98. sor „d” oszlop) vonja le a 99. sor „d” oszlopának összegéből, és csak akülönbözetre végezze el a számításokat!

Ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme több mint 3 900 000 forint, de nem több6 000 000 forintnál, úgy csak az őstermelői kedvezményt érvényesítheti legfeljebb100 000 forint összeghatárig. 6 000 000 forint feletti jövedelem esetén olvassa el a98. sorhoz írt magyarázatot!

Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 forintot meghaladja, akkor a 86. –96. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett adókedvezmények alapja után számított 30%-osösszevont kedvezményt nem veheti igénybe. Ilyenkor felesleges ezeket a sorokat kitöltenie!

98. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint

Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásbanfeltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát.66 Közös őstermelőiigazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, akirendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokravonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vettagrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallásbenyújtásának napjával, azaz 2009. évben megszerzettnek kell tekinteni.

662007. év XVII. Tv. 26. § (1) bekezdés a) pont

78

Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelő – a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelőitevékenységet folytató családi gazdaság tagja, és jövedelmének kiszámítására tételesköltség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határoztameg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételesköltségelszámolással állapítja meg, és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül másforrásból is van összevonandó jövedelme, és az őstermelői tevékenység utáni adó a100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek azőstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe. Az őstermelői adókedvezménya könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy megkell határozni az összevont adóalap adóját (34. sor) a 11. sorban szereplő jövedelemmelegyütt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.

Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a100 000 forintot. Az Önt megillető kedvezmény teljes mértékben akkor érvényesíthető, haaz éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 000 000 forintot. Abban az esetben, ha azéves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, de a 6 500 000 forintot nem éri el,úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 forintnak a6 000 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető.

Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 6 500 000 forintot meghaladja, ebben asorban adatot ne szerepeltessen.

100. sor: A családi kedvezmény eltartottak után

Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utáni adójátcsökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.

A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forintfeltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a három főt eléri.

Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!

A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és a kedvezménytérvényesíteni kívánó magánszemély összes, 2009. évi jövedelmének (26. sor „d” oszlop)nagyságától függ. A jövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény akövetkezők szerint határozza meg:

6 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlennapján sem haladta meg a három főt,

6 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta ahárom főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,

7 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta anégy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,

79

7 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az ötfőt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,

8 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hatfőt.

Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme meghaladja az eltartotti létszámhozkapcsolódó jövedelmet, akkor az Önt megillető családi kedvezmény összegéből azértékhatár feletti jövedelmének a 20%-át meghaladó részt érvényesítheti. Az Ön általérvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa, illetőleg élettársa veheti igénybe. Abbanaz esetben, ha a házastárs, élettárs összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme ismeghaladja az eltartotti létszámhoz tartozó jövedelmet, akkor a jogosult által érvényesíteninem tudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatár feletti jövedelem 20%-ával.Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthet családikedvezményt, úgy a 0953-04-es lapot is töltse ki! Amennyiben a családi kedvezménytszületendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a 04-es lapon a várandósságtényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után ajogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őtmegillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. Amegosztás feltétele, hogy a 04-es lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét,adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltételemég, hogy a 04-es lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családipótlékát egyikük sem veszi igénybe.

Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot,

bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást(továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak;

aki rokkantsági járadékban részesül; a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; a családi pótlékra saját jogon jogosult.

Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot,illetve EGT-állam hasonló joga alapján más, hasonló ellátást folyósítanak, akkor akedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásárólszóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult.

Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki acsaládi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnoka gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő,gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családipótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyretekintettel kapja.

Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élő házastársát67

kell tekinteni.

672009. július 1-től bejegyzett élettárs is.

80

Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülőkedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közös háztartásban élőmagánszemélyek egyike minősül.

A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámába azokat aszemélyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint acsaládi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettelcsaládi pótlékot nem folyósítanak.

A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyhónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékot folyósítják.

Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban azorvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napotkövetően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallássalbeküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapjátfigyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebben a hónapban a családi pótlékra való jogosultságmegnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzatfelismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti.

A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az év végibevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy évközben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. A törvénylehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közös gyermekeket nevelő élettársaknak arra,hogy év végén döntsék el, a családi kedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is,hogy a többi kedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak.

A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az évvégi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt az adóelőleg megállapításakorfigyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az előzőek szerinti kedvezményezetteltartottak utáni kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával,élettársával megossza.

Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családi kedvezményösszege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg a munkáltatói adómegállapítás időpontjáignem ismert, a maradék összeg érvényesítése csak önellenőrzéssel történhet meg.

Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkoraz év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak a jogosult által érvényesíteni nemtudott részt vonhatja le az összevont adóalap utáni adójából.

101. sor: Az üzleti hitel kamatának adókedvezménye

Ha Ön egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági kistermelő és e tevékenységévelösszefüggésben 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között pénzintézettel üzleticélú hitelszerződést kötött, akkor az ez alapján 2009-ben megfizetett kamat 25%-ávalcsökkentheti az adóját. Ezt az összeget kell ebben a sorban feltüntetnie.

81

Ez a kedvezmény az 1996-ban felvett hitel esetén is megilleti akkor, ha azt beruházási ésforgóeszköz-finanszírozási célra vette fel.

Az 1996. december 31-ét követően felvett üzleti célú hitel adóévben megfizetett kamataután adókedvezmény nem jár.

Fontos! A 2008. évi LXXXI. módosító törvény 257. § (17) bekezdése alapján, az üzletihitel kamatának adókedvezményét utoljára a 2009. évi adó terhére lehet érvényesíteni.

102. sor: Összes adókedvezmény

Ebben a sorban összegezze a 83. – 84. – 85. – 99. -100. – 101. sorok „d” oszlopaiba beírtösszegeket, majd írja át azt a bevallás 35. sorába.

Ügyeljen arra, hogy adókedvezményként csak olyan összeget vehet figyelembe, amely nemhaladja meg az összevont adóalapját terhelő adó (34. sor) összegét, vagyis ebbe a sorba a34. sorban szereplő adónál nagyobb összeget ne írjon.

20. Nyilatkozatok

A 0953-02 lap kitöltése

Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor akötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie.

Amennyiben a (B) mezőben az adóstársak adatainak feltüntetésére az előnyomott sorok nemelegendők, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 0953-02 lapot. Ne felejtseel az erre szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot csatol abevallásához!

II. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményéhez (B)

121 -126. sorok: Ha Ön a bevallás 01-01-es lapjának 81-83. soraiban adókedvezménytkíván érvényesíteni, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban azadóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti településelnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhezfelvett hitel törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton ahitelszerződésben szerepelő valamennyi adóstárs adatát szerepeltetnie kell. Abban azesetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg(123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából Önrea 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000 forintosjövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki ahitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesrevolt jogosult. (Olvassa el a 81-83. sorokhoz tartozó tájékoztatást.)

Ha az előnyomtatott sorok nem elegendők, akkor kérjen újabb lapot!

82

III. A magánszemély nyilatkozata a kedvezményezett részesedéscsere révénmegszerzett értékpapír utáni adózási mód választásáról (C)

Amennyiben Ön 2009-ban kedvezményezett részesedéscsere révén értékpapírt kapott, akkora kifizetőnek az átruházás időpontjában nyilatkozhatott arról, hogy az ebből származójövedelmét nem tekinti bevételnek, vagy árfolyamnyereségből származó jövedelemkéntkíván utána a juttatáskor adózni.

127. sor: Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzettértékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor ebben a sorbanaz „X” beírásával jelezze azt.

128. sor: Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tettnyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírbólszármazó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze az „X” beírásával.

IV. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás választásáról (D)

129. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2010-benis lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget az adófizetésikötelezettségének. Amennyiben 2010-ben ezen a módon kíván adózni, akkor az erreirányuló szándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózásmódjáról döntene, olvassa el az útmutató 05-ös lapjának 178. sorához fűzött magyarázatotis, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit.

Abban az esetben, ha 2009-ben az e tevékenységéből származó jövedelme után tételesátalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2010-ben is adózni, akkor erről most nemkell nyilatkoznia.

V. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás megszüntetéséről (E)

130. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének a megállapítására 2009-ra atételes átalányadózási módot választotta, de 2010-re nem ezen a módon kíván adózni, akkorezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre szolgáló négyzetben.

0953-02 lapot a kitöltése után feltétlenül írja alá, mert az aláírás hiánya miatt a bevallásahibás lesz.

21. Rendelkező nyilatkozatok az adóról

A 0953-03 lap kitöltése

Általános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztár68 és/vagy befektetési szolgáltató felé


83

Csak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag!69

Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak,mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!70

Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerinttörtént a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetveamelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!71

Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.72

Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abban azesetben illeti meg a számlatulajdonost, ha rendelkezik „NYESZ-R”73 jelölésű nyugdíj-előtakarékossági számlával és nem kapott 2009-ben nyugdíjszolgáltatásnak nemminősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.74

Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette meg a NYESZ-R számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt.75

Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegekmegosztására.76

A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számlájánjóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtől megszűnt! Helyetteazonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történőutalásáról rendelkezhet Ön, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjábanpénztártag, azaz az adóbevallásának vagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy amunkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön arendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mertnyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával(jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az esetben, az adóhatóság közvetlenül Önnek juttatjael a rendelkezése szerinti összeget a 0953-C lapon megjelölt számlára.

Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó (34. sor) nemcsökkenthető.

Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha a többi adókedvezmény levonása utánmarad még összevont adóalap utáni adó (36. sor).






74Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont

75Szja-törvény 44/B. § (1) bekezdés

76Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés

84

A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár és/vagy a munkáltató(09M30) igazolása.77

A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosul rendelkezésijogosultság.A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.78 Anyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak abevallásában gyakorolhatja.Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattételidőpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de arendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékosságiszámláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalásteljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célranyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abbanmegjelölt címre (számlára) utalja az adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnannyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.

Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az adóhatóságnak az adó visszatérítésérevonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás beérkezésétől számított30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől. Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt abevallás kijavításának napjától kell számítani.

Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy azadóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 25-ig, illetve május 20-ig – nemrendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg azadóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.79

Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíj-előtakarékosságiszámlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvénybenmeghatározott mértéket.Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás ténylegesösszegéről!Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni,adókedvezményekkel csökkentett adó önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbbváltozik.80 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként azadókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó (36. sor) olyan mértékbencsökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre,akkor a különbözetet Önnek, az adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hozhatározatot az adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 forintot nem haladja meg.


78Szja-törvény 44/B. § (3) bekezdés

79Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés

80Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés

85

Ha az átutalást az adóhatóság késedelmesen teljesíti, kamatot kell fizetnie.81 E miattfeltétlenül töltse ki a 0953-C lap (A) tábláját.

I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről

Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és arendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja azönkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-139.sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahovaaz utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága.Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy kéthelyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanakhalmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek.

Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása,felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységénekfelfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelöltpénztár helyett – amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja – másik pénztárbatörténő utalását a rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetőségevan, hogy saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje ebben az esetben a rendelkezettösszeget.

132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezésijogosultság

Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapjánrendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj,valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adókötelesjogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A sajátbefizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója általfizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja,vagyis Önnél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményrejogosító összeget a munkáltatója által kiadott M30-as jövedelemigazolás tartalmazza.

A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltatója által kiadott igazoláson szereplő,a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, ezt kell a 132. sorba a „c” oszlopbabeírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírtösszeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallás 22. sorában is feltüntetni, mert azÖnnél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak adecember 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.

Az ezen a címen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a 132. sorbanszereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor a100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát.


86

Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020.január 1-je előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Önesetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forintlehet.

Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyezőpénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezésijog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabbösszege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtttölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor).

133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárbabefizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőneka tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezésijogát gyakorolni. Ha az Ön javára a munkáltatója is fizetett hozzájárulást és annak egy részevagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után Ön ugyancsak élhet arendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származójövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette.

A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30%-a, de legfeljebb100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege130 000 forint lehet.

A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön azegészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte,vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkorügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint – feltéve természetesen, hogyönsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni – azönsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a100 000, illetőleg a már említett feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötöttösszeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozótudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg.Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja arendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több120 000, illetőleg a 2020. január 1-je előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor)esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.

A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye

Amennyiben Ön az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennállószámlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget a legalább 24 hónapra lekötötte,

87

akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a továbbirendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállítottigazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.

Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri),az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie! A20%kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és abevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltörésérőla pénztár az adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2006-os és/vagy a2008-as évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötöttösszeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot is.Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkorszerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- ésönsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege – a 135. sorbanszerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000,illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyelegyütt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.

135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásánakkedvezménye

Ha Ön egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön törvényben82

meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztáráltal kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményrejogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti.Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor „b”oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendőkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhozkapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint anyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg150 000 forintot.

136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztárikedvezmény együttes összege

Ennek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezőpénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kellfeltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehettöbb 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.

137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege

821993. évi XCVI. törvény

88

Ennek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaiban feltüntetettkedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie.

Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyezőpénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeglegfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.

Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz(132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.

138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyetaz összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájárakíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevontadóalap utáni adó (36. sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései ésaz adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkoraösszeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 36. sorbanszereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arrabefizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összegbeírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre!A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz!

139. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtseel feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát. E nélkül a bevallásahibás lesz!Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általánosismertetésnél leírt feltételekkel.Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmiszámlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy másmagánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz.

Amennyiben Ön az adóhatósági utaláskor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a„kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeg sorsa lehet:

más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kelltovábbutalnia;

ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély, akkor arendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára) az adóhatóságutalja;

abban az esetben, ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, akedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia;

minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az adóhatóságnál, az errea célra nyitott beszedési számlára visszautalja.

89

Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az adóhatósághozbenyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható ok miatt szűntmeg.

Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg atagsági jogviszonya, a 144. sorban „X” bejegyzéssel kell megjelölnie.A pénztári egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie,ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe arendelkezési jog alapjaként.

II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről

Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékosságiszámlájára rendelkezzen.A nyugdíj pénzszámla csak a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében – ez jelenlega forint – vezethető.A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számláravonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést83

feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet.Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatáskéntveszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor vanlehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben84 meghatározottnyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően kerültsor a felmondásra.Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás)történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyébjövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 22. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.

Fontos tudnia, hogy abban az esetben, ha 2009. évben nem nyugdíj-szolgáltatásrólrendelkezett, akkor 2009. évben már nem rendelkezhet nyilatkozattal adóhatóságiátutalásról, továbbá a korábban az adóhatóság által a rendelkezése alapján átutalt összeget(összegeket) 20%-kal növelten köteles a nem nyugdíj-szolgáltatás rendelkezésének évéről,azaz 2009-ról szóló adóbevallásában bevallani (52. sor) és a bevallás benyújtására nyitvaálló határidőig megfizetni.

141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-a

Amennyiben Ön 2009-ban a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor aszámlavezető által igazolt összeg 30%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önrevonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, 130 000 forintrólrendelkezhet (145. sor). Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről azelőzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.



90

142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra azadókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (36. sor)fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéniszámlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel esor kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltésekötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz.

143. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha abefektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánálvezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát. Ezt a kapott igazolásának tartalmazniakell!

Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmiszámlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának abefektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia!

Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátottnyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri.

Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert az adóhatóság csaka NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi számlájárateljesítheti az átutalást!

A NYESZ-R számlára az adóhatóság által utalt összeg után nem kell adót fizetnie, de nemképezi a következő évi rendelkezés alapját sem.85

22. Eltartottak adatai a családi kedvezményhez

A 0953-04-es lap kitöltése

Ezt a lapot Önnek ki kell töltenie, ha az összevont adóalap utáni adóját családi kedvezménycímén csökkenti.

A 151-153. sorok: Az eltartottak adatai

Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában atermészetes azonosítókat kell feltüntetnie. Ezen a lapon azon eltartottjait is szerepeltetniekell, akikre tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak, de a többi nevelési ellátásrajogosultra tekintettel fizetett ellátás összegének a megállapításánál figyelembe vették őketis. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes azonosítóit (név, születési név, születésidőpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be. Ne felejtse el azeltartott kódját is beírni az erre szolgáló helyre a következők szerint:

85Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont

91

1 – kedvezményezett gyermek az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvényalapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagymás, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak;2 – eltartott gyermek az, akit a családi pótlék összegének a megállapításánál figyelembevesznek, de utána családi pótlékot nem folyósítanak;3 – rokkantsági járadékban részesülő személy4 – saját jogán családi pótlékban részesülő személy.

Abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítása gyermeke után év közben szűnik meg,akkor őt a folyósítás megszűnésének évében még kedvezményezett gyermekként jelöljemeg, de a kedvezmény számításánál már csak eltartottként vegye figyelembe.

154. sor: Nyilatkozat a várandósságról

Amennyiben a családi kedvezményt magzatra (is) tekintettel kívánja érvényesíteni, akkorezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre szolgáló helyen fel kelltüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban(időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell.

155 - 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról

A családi kedvezmény megosztása esetén Önnek fel kell tüntetnie a házastársa, élettársanevét és adóazonosító jelét is, továbbá a megosztásról írásban nyilatkozniuk kell.

Amennyiben a kedvezményt házastársával, élettársával megosztja, akkor az előzőek szerintkell házastársának, élettársának is eljárnia a saját adóbevallásában vagy a munkáltatóiadómegállapítást kérő nyilatkozatában.

Amennyiben a családi kedvezményt élettársával kívánja megosztani, akkor nyilatkozniukkell arról, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedül nevelő szülőt megilletőcsaládi pótlékot. Ebben az esetben az élettársa nevét, adóazonosító jelét fel kell tüntetnie(157. sor). Ezt a nyilatkozatot az élettársa adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapítástkérő nyilatkozatában is meg kell tenniük.

Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendők, akkorügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. Anyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás elsőoldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 0953-04-eslapot csatol.

Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!

23. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése

A 0953-05-ös lap kitöltése

Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő jövedelme(ke)tszerzett 2009-ben.

92

23.1 A vagyonátruházásból származó jövedelem

161. - 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából)származó jövedelem és adója

Ezeknek a soroknak a kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az alábbiakban leírt,vagyonátruházásra vonatkozó részletes szabályokat!

Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/ vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből(átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 25%-a.

2008. évtől jelentősen megváltoztak az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítésébőlszármazó jövedelem adókötelezettségével kapcsolatos szabályok.

Ezért, ha Ön 2009. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű jogügyletből, illetveingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, mielőtt ezekben a sorokban adatottüntetne fel, feltétlenül olvassa el a sorokhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át apéldatárban található példákat.

Ingatlannak minősül86 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő mindendolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlantulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. (pl. lábon álló fa.)

Vagyoni értékű jognak minősül87 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet éshasználat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoniértékű jognak az albérlet és az ágybérlet.

Nem minősül használati jognak az ingatlannak határozott időtartamra történő bérbeadásaakkor sem, ha a bérleti díj egy összegben, a szerződéskötéskor kerül kiegyenlítésre. Az ilymódon megszerzett jövedelem ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek minősül,melyet a 164. sorban kell feltüntetnie akkor, ha arra a 25%-os adómértéket választotta.Abban az esetben, ha a hasznosításból származó jövedelme után az összevont adóalaprészeként kíván adózni, akkor a jövedelmet a 9. sorban kell szerepeltetnie.

Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnaknincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származójövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 22. sorban kellbevallania.

Értékesítésnek számít az is, ha Ön az ingatlanát, vagyoni értékű jogát gazdasági társaságbavagy más cégbe apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) vitte be. Ekkor bevételként atársasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéket kell figyelembevennie.



93

Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni,mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.

Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározottbirtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik,akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt,hanem a 22. sorban kell feltüntetnie.

Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2009-ben értékesített vagyoni értékűjogból (nem lakásra vonatkozóan) származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoniértékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követőenmegszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén aszámított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Ígypéldául, ha Ön egy üzlethelyiség bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg,akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségekkülönbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérletijog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.

Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nemkell bevallania, ha Ön

a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoniértékű jognak a házastársa által történt megváltásából származik a jövedelme;

más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapjáningatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;

a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogárólvaló lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bíróihatározat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyesszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérletmegszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapotttérítést;

a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és atermőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el.

Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelme88 függetlenül attól, hogy1993. évet követően szerezte akkor, ha az Ön éves összes jövedelme nem haladja meg a3 400 000 forintot. E mellett, a termőföld értékesítésből származó jövedelmét oly módonszerezte, hogy a termőföldet

olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évigmezőgazdasági célra hasznosítja, vagy

88Szja-törvény 1. sz. melléklet 9.5. alpont

94

olyan magánszemélynek értékesíti, aki mezőgazdasági társas vállalkozásalkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évrebérbe adja.

Fontos! Az előbbiek szerinti mentesség csak a jövedelem 200 000 forintot meg nem haladórészére jár.

A termőföld értékesítésével kapcsolatos további adózási (mentességi) szabályok e sormagyarázatában önálló cím alatt olvashatók.

Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, mindenesetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett.

Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlanszerzése 1994-ben vagy azt megelőzően, lakás esetén 2004-ben vagy az azt megelőzőévekben történt, vagy ha az átruházásból származó bevételének és az elszámolhatóköltségeinek a különbözete nulla. Ez utóbbi esetben azonban a bevallásban errőlszámot kell adnia.

23.2 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja

Az ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a naponkell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést azingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nemkötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap,amelyen az átruházásról szóló szerződés kelt.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja89: az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz

benyújtották; az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő

benyújtás napja; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a

szerződés keltének napja; a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén

(amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja; a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy

mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja; földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan

szerzési időpontja; a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan

esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása; a földterület tulajdonjogának megszerzését követően az arra épített épület esetében a

földterület szerzési időpontja.

89Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés

95

2008. évtől kezdődően a földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésénekidőpontját, a következők szerint kell meghatározni:90

A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éigfelépített (újjáépített) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében aszerzés időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos;

A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-étkövetően épített (a meglévő helyett újjáépített), bővített épület, építmény,épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsó használatbavételi(fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja,amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. (Ez azt jelenti,hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzésiidőpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy azingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemélytulajdonába.);

Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel mégnem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy abővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőreemelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban(birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított ténylegeshasználatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell amegszerzés évének tekinteni.

Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni91, ha 2007. december 31-étkövetően olyan ingatlanon (telken, épületen) történt az építés, a bővítés, amely már azemlített időpontot megelőzően a magánszemély tulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetbena magánszemély választhatja azt a lehetőséget, hogy a 2007. december 31-én mártulajdonában (birtokában) lévő telek, illetve az ezen időpontban már meglévő épület és a2007. december 31-ét követően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetvebővített épületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg.

Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó új szabályokhoz 3 évreszóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik.

E szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant a 2008-2010. évekbármelyikében értékesíti a magánszemély, az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007.december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg.Ebben az esetben az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzésiidőpontnak azzal, hogy a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete)a 2007. december 31-én hatályos előírás szerint csökkenthető, azaz évenként a számítottjövedelem 10-10%-ával, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy azazt követő évek valamelyikében történt.


912007. évi CXXVI. tv. 468. § (8) bekezdés

96

23.3 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származójövedelem kiszámítása

A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadás különbségével.

Bevételként92 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésretekintettel megszerzett.

Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötésnapján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéketmeghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet abevallás 22. sorában kell szerepeltetnie.

Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesszokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetettérték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt isbevételként kell figyelembe venni.

2008. január 1-jétől hatályos előírás

A magánszemély egy adott ingatlan esetében, a 2007. december 31-éig, és az azt követőenmegszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten, megoszthatja azingatlanértékesítésből származó bevételét.

A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódó költségekkel és azértéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, bővítésmegszerzésére fordított összegével arányos megosztása révén választhatja a magánszemélyazt a lehetőséget, hogy

a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőlegaz említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevételrész tekintetében a2007. december 31-én hatályos törvény alapján,

a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrész esetében pedig a2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján állapítja meg a szerzési időpontot.

A bevételből levonható93 a számlával, okirattal igazolt: az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg; a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.); az értéknövelő beruházás költsége; az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség

stb.). az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2009-

ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlanértéke közötti, visszafizetett különbözet.



97

Nem vonható le a bevételből: az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó

bevételével szemben számol(t) el költségként.

Értéknövelő beruházásnak tekintendő94 az ingatlan szokásos piaci értékét növelőráfordítás – igazolt kiadás –, amely az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú államitámogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt,és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerintibevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor eztaz összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek azingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során.

Megszerzésre fordított összeg95: az adott szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt tartozás

összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített érték); öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az

illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték (nem a hagyatéki terhekkelcsökkentett tiszta érték);

a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzetttermőföld esetén az árverési jegyzőkönyvben rögzített vételár;

az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett –kedvezményekkel csökkentett – vételár;

az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület,épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítésesetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedéséneknapjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennekhiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg,akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállítottszámlák együttes értéke.

Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-val kell csökkenteni.96

Közös tulajdon értékesítése esetén a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadánakmegfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is.

A társasházi közös tulajdon értékesítése97 esetén a tulajdonosoknak külön-külön kellbevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti

94Szja-törvény 3. § 32/b) pont




98

adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kellmegállapítani.

A jövedelem megállapítása a számított összegből

Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén98

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) akövetkező feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni.Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagyilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozóföldhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog(haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjátólfüggően – a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételéveltörténik.

Ha a szerzés éve a számított összeg

2004 0%-a a jövedelem






Abban az esetben, ha Ön 2008. január 1-je előtt lakásszerzési kedvezménnyel szerzettlakását 2009-ben átruházta99, a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzésikedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak azátruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követőnegyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén100

Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld,üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségekkülönbözeteként számított jövedelmet évenként, a számított jövedelem 10-10%-a csökkenti,ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évekvalamelyikében történt.

A 2009-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számítottjövedelem a következők szerint csökkenthető:



100Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés

99

Ha a szerzés éve a csökkentés mértéke

2003 10%

2002 20%

2001 30%

2000 40%

1999 50%

1998 60%

1997 70%

1996 80%

1995 90%

1994 100%

1994. előtti 100%

Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c”oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított25%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.

Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az Önjövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jogátruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel.

Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok101

2008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzettjövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózásáravonatkozó szabályok.A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulás miatt –megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben aszámított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig azügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével,lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenötéves számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet.Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2004., és az aztkövető ötödik évben (2009-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összegmár nem adóköteles.Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkorilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre).

A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályok


100

Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 000 forintot megnem haladó része, ha az adóbevallásban bevallott összes jövedelem a 3 400 000 forintotnem haladja meg, és az értékesítés:

regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki aztlegalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőkénthasznosítja;

az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részéretörténik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbeadja.

Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintotés a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (26. sor) - azingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a 3 400 000forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni.Ekkor a 25%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e”oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 3 400 000 forintnál, akkor ajövedelem egésze után meg kell fizetni a 25%-os adót.

Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdonmegszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a jövedelemnagyságától függetlenül.

Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származójövedelem akkor, ha az értékesítés

regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélyrészére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szólójogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozókéntvagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó teleptakarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társasvállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évrebérbe adja;

magánszemély részére birtok összevonási céllal történt; a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális

földprogram céljából történt; a Nemzeti Földalap javára történt.

Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnektartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettelmeghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is.

Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladórendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglaltnyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinekmegfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és azadóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. Avalótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.

101

Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti,termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról(vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.

Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette atermőföldjét 2009-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföldértékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadásikötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania.

Ha Ön a családi gazdasághoz tartozó termőföldet családi gazdálkodóként a közjegyzőáltal készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozat eladó részére történő átadásávalvásárolta meg 2005. január 1-jét megelőzően, és a kötelező tartási időszakon belül, 2009-ben ezt a termőföldet elidegenítette, akkor az ezen termőföld átruházásából származójövedelemnek kell tekintenie az elidegenítésről szóló szerződésben megállapított összeget,de legalább a termőföld megszerzéséről szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.Ebből a szempontból kötelező tartási időszaknak kell tekinteni, a termőföld vásárlásánakévét és az ezt követő öt évet.102

Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor, ha a nyilatkozattal megszerzett termőföldértékesítéséből származó jövedelemnek megfelelő teljes összeget, az elidegenítést követő12 hónapon belül más, a családi gazdasághoz tartozó termőföld tulajdonjogának amegszerzésére fordítja. Abban az esetben, ha az újabb termőföld megvásárlása a 0953-asadóbevallás benyújtásáig még nem történt meg, akkor az adót az adóbevallás benyújtásáignyitva álló határnapig meg kell ugyan fizetnie, de azt a 0953-as bevallás önellenőrzéskénttörténő ismételt benyújtása útján visszaigényelheti akkor, ha az elidegenítéstől számított12 hónapon belül az újabb termőföldvásárlás megtörténik. Amennyiben ezt az újabbtermőföldet is elidegeníti az eredeti termőföld szerzése alapjául szolgáló szerződésföldhivatalhoz történő benyújtásának az évében vagy az azt követő öt adóéven belül, akkora már ismertetett jövedelemszámítási szabályt ezen termőföld elidegenítéséből származójövedelemre is alkalmaznia kell.

Elidegenítésnek tekintendő nem csak az adásvétel, hanem az ajándékozás is.

Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet, erdőt értékesítette, az ebbőlszármazó jövedelme után is 25%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 161. sor „b” oszlopába ateljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlásasorán vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét ésa szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia.Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföldértékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e”oszlopban pedig ennek 25%-os adóját kell feltüntetnie.

Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezettjövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül mezőgazdaságiművelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót a földhivatalhoz benyújtott

1022004. évi CI. tv. 300. § (16) bekezdés

102

szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás azadóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.

Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is,amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapján részarány tulajdonosként kapott, majd aztönálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek kiadtak. Az erdőművelésiágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a 161. sor „b” oszlopba a bevételt, a„c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az„a” oszlopba pedig levont adóként a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 25%-os adókerül.

Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, ateljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.

Ebben az esetben igazolni kell az adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által iktatottszerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban(kísérőlevéllel) küldje be az adóhatósághoz.

23.4 Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2009. évben történő átruházásábólszármazó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye

2008. évtől kezdődően, az értékesített ingatlan után a korábbi évekbenmegszokottaktól eltérően, lakásszerzési kedvezményt nem lehet igénybe venni.

A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog azadóévben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallás benyújtásáig teljesegészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően sajátmaga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyeklakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban)biztosított férőhely (továbbiakban: cél szerinti) megszerzésére használta fel.

A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díjelőre történő megfizetésével is megvalósulhat.

Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származójövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részétnem kell megfizetnie. Ebben az esetben a bevallás 161. vagy 162. sor „d” oszlopába aszámított jövedelem utáni 25%-os adóból a felhasznált összeg adóját nem az „e”oszlopba, hanem az „a” oszlopba kell beírni. A cél szerinti felhasználás tényét abevallásában külön is kell közölnie a 0953-06-02-es lap 230. sorában!

A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges:

a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat,

103

az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű

magánokirat.

A fent nevezett okiratok elévülésére és bizonylatmegőrzésére az Art. vonatkozószabályait kell alkalmazni.

Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha aférőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.

Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízingmeghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkorérvényesítheti, ha a cél szerinti szerzés a bevallás benyújtásáig megtörtént.

A bevallásban a kedvezményt úgy érvényesítheti, hogy a sor „e” oszlopába a felhasználtjövedelem után kiszámított adó összegével csökkentett adót írja be. Ehhez ki kell számolniaaz értékesítésből származó jövedelme utáni és a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adóösszegét is. A kettő különbözetét kell az „e” oszlopba beírnia. Ha a cél szerint felhasználtjövedelem összege nagyobb, mint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem összege,akkor az „e” oszlopba nullát kell írnia. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, aszerzésre fordított összeg adóját – legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme utáni adó összege – e sor „a” oszlopában lévő fehérmezőbe írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásbanérvényesített csökkentés esetén nem kell az adóhatóságnak megküldenie, azonban aszükséges iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a célszerinti felhasználást.

Új! Adókiegyenlítés

Amennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó megfizetésre került,az átruházást követő első vagy második adóévről szóló adóbevallásban adókiegyenlítésrejogosult, melyet a célszerű felhasználás évéről szóló bevallásában a korábban megfizetettadó mértékéig érvényesíthet.

Az adókiegyenlítést a következőképpen kell kiszámolni:Ha Önnek a 2008. évben ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származott jövedelme,a jövedelem után megállapított és megfizetett adóból le kell vonni a 2009. évben a célszerint felhasznált összeg adóját. Olvassa el a példatárban található példákat!

A 161. és 162. sor kitöltése előtt olvassa el és töltse ki a 0953-06-02 lap Önre vonatkozósorait!

104

A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-ig értékesített(átruházott) ingatlanok esetében

A 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélúfelhasználását az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említett időpontigátruházott ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására a2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli el alkalmazni.

Ezek a következők:

A lakásszerzési kedvezmény az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog átruházásábólszármazó, a felhasznált jövedelem azon része után illeti meg a jövedelemtulajdonost,amelyet saját maga, vagy közeli hozzátartozója (a testvér is közeli hozzátartozónakminősül), volt házastársa részére belföldi lakótelek, lakás tulajdonjogának megszerzésére,belföldön lévő lakás építésére vagy bővítésére fordít.

A törvény alkalmazásában lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakásmegnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint azépítési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény értendő, feltéve, hogy készültségifoka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Lakásnak minősülmég az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház is.

Lakótelek alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénybenmeghatározott építési telek értendő akkor, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építésiszabályzat szerint lakás építhető. Lakóteleknek minősül az ingatlan-nyilvántartásban alakással együtt nyilvántartott azon földrészlet is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználatijog terhel.

A lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon alakóingatlan felépítése a törvényben meghatározott határidőn belül megtörtént. A lakótelekvásárlása a használatbavételi engedély nélkül önmagában nem jogosít a lakáscélúkedvezmény érvényesítésére.

Lakáscélú felhasználásnak minősül az is, ha a jövedelmet a jövedelemtulajdonos sajátmaga vagy a már említett hozzátartozók részére belföldön lévő lakás használati,haszonélvezeti vagy bérleti jogának megszerzésére fordítja. Nem minősül használati jognaka lakóingatlan határozott időre szóló bérlete.

A belföldön lévő lakás haszonélvezetének, használatának, bérleti jogának a megszerzésecsak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha annak időtartama legalább 5 évre szól.

Lakáscélú felhasználásnak minősül még az idősek otthonában, vagy a fogyatékosszemélyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jognélküli megszerzése is.

A lakásszerzési kedvezmény akkor illeti meg, ha a lakáscélú felhasználás az ingatlan-, avagyoni értékű jog értékesítését követő 60 hónapon belül megvalósul.

105

A 25%-os adót a 0753-as adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kellettfizetnie.

Amennyiben az adó megfizetésére a szociális helyzetére, egyéni körülményeire tekintettelpótlékmentes fizetési halasztást kért és azt az adóhatóság engedélyezte, akkor a fizetésihalasztás engedélyezéséről szóló határozatban megjelölt határnap leteltét megelőző kéthónappal korábban célszerű a megvalósult lakáscélú felhasználást igazolnia. Erre azért vanszükség, mert a lakáscélra felhasznált jövedelem utáni adó jóváírásának (törlésének) a napjaa jóváírást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. Abban az esetben, ha azutolsó napokban igazolja a lakáscélú felhasználást, akkor a törlésre a fizetési halasztástengedélyező határozatban kitűzött időpontot követően kerülhet csak sor, így a jóváírt adóután a késedelmi pótlékot meg kell fizetnie.

A törvény tételesen meghatározza, hogy az egyes lakáscélú felhasználásokat hogyan,milyen iratokkal kell igazolnia.

Lakáscélra felhasznált jövedelem esetén a lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz

kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését az érvényes szerződéssel és aföldhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem másolatával, az összeg felhasználásátigazoló okirattal,

a lakás bérleti jogának megszerzését az érvényes szerződéssel, és az összegfelhasználását igazoló okirattal,

a lakás építését, építtetését és alapterületének növelését a jogerős használatba vételiengedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatba vételi engedélykelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételekteljesítésének határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállítottszámlával,

az idősek otthonában, valamint a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosítottférőhely megszerzését az elhelyezés alapjául szolgáló és az összeg felhasználásátigazoló okirattal,

a hozzátartozó részére történő lakáscélú felhasználást a rokonsági fokot bizonyítóközokirattal kell igazolni.

Ha az említett határidőn belül (60 hónap) megvalósítja a lakásszerzést, akkor azadóhatóságnak címzett kérelem, valamint a hozzá csatolt, a lakáscélú felhasználást igazolóiratok benyújtásával igényelheti vissza a befizetett adójának azt a részét (egészét) azadóhatóságtól, amely a lakásszerzésre fordított jövedelmére jut.

Amennyiben Ön a lakáscélú felhasználásnak minősülő célt olyan források bevonásávalvalósítja meg, amely valamilyen formában államilag támogatott (adómentesség,adókedvezmény kamattámogatás), akkor a lakásszerzési kedvezményt a jövedelmének csakarra a részére érvényesítheti, amelyre a törvényben meghatározott források nem nyújtottakfedezetet.

A lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem megállapítása során a következőforrásokat kell figyelembe vennie:

adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás;

106

az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoniértékű jog átruházásából származó jövedelem;

kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel; lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg; a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott

közvetlen támogatás; a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján

kamattámogatással folyósított kölcsön; adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel.

A kedvezmény ideiglenes. A kedvezmény akkor válik véglegessé, ha a kedvezményalapjául szolgáló lakás, jog a szerződés megkötésének, a használatba vételi engedélyjogerőre emelkedésének évében vagy az azt követő 5 évben nem kerül átruházásra. Abbanaz esetben, ha az átruházás az említett időszakban megtörténik, akkor a lakásszerzésikedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás évében a számított összegbenfigyelembe kell venni. Az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha akedvezmény alapjául szolgáló jog a magánszemélyen kívülálló ok kivételével bármely mások miatt az említett időszakon belül megszűnik.

163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója103

Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem rendszeres vagy nem üzletszerűértékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és 25%-os adóját.

Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenysége keretében történt,104

akkor az értékesítésből származó jövedelmének az adókötelezettségére az önállótevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia(9. sor).

Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjábanérvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyébösszevonás alá eső jövedelem és a 22. sorban kell bevallania.

Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytatómagánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nemkizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy)értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalánybanszámolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységetfolytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származóbevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételénekrésze. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingóértékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevételmár nem csökkenthető.



107

Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesítettlábon álló termés, termény. Ilyen pl. a lábon álló fa értékesítése is. Ebben az esetben önállótevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 9., illetőleg a 11. sorban kellbevallani.

Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, haazok adója együttesen nem több 50 000 forintnál. Ez valójában azt jelenti, hogy azingóságok értékesítéséből származó jövedelem együttesen sem haladja meg a200 000 forintot.

Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintotmeghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 25%-os adót megfizetni.

Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonban az ingóvagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2009-ben meghaladta a 200 000 forintot,akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 50 000 forinttal csökkenteni kell.Példa az 1. sz. mellékletben

Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel atulajdonjogi korlátozásokra is - az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknakmeg kell osztaniuk.

Az ingó vagyontárgy (dolog) értékesítéséből (átruházásából) származó bevétel mindenolyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.

Ilyennek minősül különösen: az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos

piaci értéke, az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli

hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén avagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározottértéke.

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származóbevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladássalkapcsolatban igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokatkorábban költségként még nem számolták el).

Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazoltkiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli,javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződésszerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságánakmegőrzése, helyreállítása céljából történt.

A szerzéskori érték: a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték;

108

cserébe kapott dolog esetében a csereszerződésben rögzített érték; örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték; ajándék esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték; illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték; a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett

érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből); a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított

érték (az átszámítást a kifizetést megelőző hónap 15. napján érvényes, a MagyarNemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell elvégezni, de ha bizonylattalrendelkezik a külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet általalkalmazott árfolyamáról, akkor alkalmazhatja ez utóbbit a forintra történőátszámításhoz).

Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor abevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példaaz ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem kiszámításához a példatárbantalálható.

Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-osjövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopbaaz adóköteles jövedelmet kell beírni.

A jövedelem 25%-os adóját 50 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni.

164. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója105

Ha Önnek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából is volt jövedelme, és ezenjövedelme után nem kíván az összevont adóalap részeként adózni, akkor az ebből származójövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, 25%-os adóját pedig az „e” oszlopában kellbevallania. (Olvassa el a 9. sorhoz fűzött, a más ingatlan bérbeadásából származójövedelemre vonatkozó magyarázatot is!)

Akkor is választhatja 2009-re az elkülönült adózási módot, ha Ön a korábbi évekbármelyikében a termőföldnek nem minősülő ingatlanának bérbeadásából származójövedelme után az összevont adóalap részeként adózott.

Abban az esetben, ha az említett ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után a 25%-osadózási mód szerint kíván adózni, akkor a bevétel egészét jövedelemnek kell tekintenie. Abevétel költséggel nem csökkenthető, és részét képezi a bérbeadással összefüggésben kapottköltségtérítés is.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint atevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőségetad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymásközött megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutóértéket kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között

105Szja-törvény 74. § (1), (4)-(8) bekezdés

109

megosztották, akkor a kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadoknakmegfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni25%-os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztásaesetén sem osztható meg.

Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljábólönkormányzatnak106 adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknekmegfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez alehetőség abban az esetben illeti meg, ha

a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább60 hónapra szól;

a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározottfeltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát.

Az előzőek szerinti bérbeadásból származó bevétel sem önálló, sem egyéni vállalkozóibevételként nem vehető figyelembe, továbbá a bevétellel szemben költség sem számolhatóel.

Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a60 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződésmegszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együttbevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania:

meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényesadómértékkel a jövedelem utáni adót;

ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződésmegszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;

két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesültidőtartamra eső egész hónapok számának és a 60 hónapnak a hányadosát;

az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttesösszegét.

Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, az 52. sorban feltüntetni és megfizetni.

Változás! 2009. január 1-től a fizetővendéglátásból és a falusi vendéglátóitevékenységből származó jövedelmekre nem alkalmazhatóak az ingatlan bérbeadásravonatkozó szabályok!107

Adómentes108 a falusi vendéglátásból származó jövedelméből109 az évi 400 000 forintbevétellel arányos jövedelemrész akkor, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi ésagroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Az évi 800 000 forint bevétellel

106Szja-törvény 74/A.


108Szja-törvény 1. számú melléklet 4.12 pont


110

arányos jövedelmrész akkor adómentes, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik. Abban az esetben, ha a bevétel alkalmi falusi ésagroturisztikai szolgáltató tevékenységből és falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységbőlvegyesen származik, úgy az évi 1 200 000 forint bevétellel arányos jövedelemrésztekinthető adómentesnek.

Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a magánszálláshelyekidegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusiszállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére

a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek,örökségek bemutatása,

a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok,tevékenységek bemutatása,

falusi vendégasztal szolgáltatása, a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése, az előző pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése.

A felsorolt tevékenységek nem foglalhatják magukban a szálláshely-szolgáltatást.

Amennyiben Ön a falusi vendéglátásból származó jövedelmére a 25%-os szabályt kívánjaalkalmazni, akkor a 25%-os adó alapjául szolgáló bevételnek nem része az étkeztetés és aszabadidő-program ellenértéke. Ez utóbbi bevételeket a 9. sorban kell bevallani.

A falusi vendéglátásból származó bevételt sem lehet a tulajdonostársak és házastársakközött megosztani.

Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintotmeghaladja, olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 0953-09-eslaphoz készült útmutatót is.

Amennyiben Ön termőföld bérbeadásából110 vagy földjáradék címén szerzettjövedelmet, azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania.

A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózására és bevallására a termőföldbérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

165. sor: Életjáradékból származó jövedelem és adója111

Amennyiben Ön 1996. január elsejét követően kifizetővel életjáradéki szerződést kötött, ésaz életjáradékot ellenszolgáltatás nélkül kapja, akkor az életjáradék teljes összegejövedelem, amely után az adó mértéke 35%.

A jövedelmet e sor „d” oszlopába, az adót pedig az „e” oszlopba kell beírnia a kifizető általkiadott igazolás alapján.

110Szja-törvény 3. § 51. pont, valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés


111

Ezt a jövedelmet akkor is be kell vallania, ha a kifizető az adót levonta a járadékkifizetésekor. Nem kell bevallania viszont az ilyen jövedelmét, ha annak összege azadóévben az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből és avállalkozásból kivont jövedelemmel együttesen sem haladta meg a 100 000 forintot, és azadót a kifizető levonta.

Ha Ön nyugdíjas szövetkezeti tag és a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződést,az ebből származó jövedelmet nem kell bevallania akkor, ha az életjáradékot avagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze ellenértékeként kapja és a járadékösszege, évente nem haladja meg az átalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét,de havonta legfeljebb a 10 000 forintot.

Adómentes: a nyugdíjas magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi

önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapjánmegszerzett vagyoni érték;

a magánszeméllyel kötött tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésből származójövedelem.

Nem kell bevallani, ha az életjáradékot nem magánszemélytől kapta ingatlanának, vagyoniértékű jogának vagy ingóságának az ellenértékeként, mert ez után az életjáradékot fizetőkifizetőnek kell az adókötelezettséget teljesítenie.

166. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem112

Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 25%-osadóját kell szerepeltetnie.

Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházásáratekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírmegszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.

Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljesvételárat nem kapta meg 2009-ben, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhozviszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljesvételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2009-re olyan hányadotkell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a bevételből 2009-ben a vevőjétőlmegkapott.

Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamelykésőbb bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételekmegvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbbvalamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, azönellenőrzéssel igényelhető vissza.


112

Abban az esetben, ha az eladót további, a fix vételárhoz az egyes jövőbeli feltételekhezkapcsolódóan, de előre ki nem kötött juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli részegyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a 22. sorban feltüntetni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír113 alatt minden olyanokirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének jogaértékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részérerendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésrebocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy,befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulása szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagságijogot megtestesítő vagyoni részesedés is.

Amennyiben 2009. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett, az igazoltszerzési érték- és járulékos költségadatok alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a„d” oszlopába kell beírnia és a 25%-os adót az „e” oszlopba. A kifizető által figyelembenem vett (igazolt) szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót abevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Az értékpapír megszerzésére fordított összeg: tőzsdei ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték; tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál

a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg; társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír

átruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyonihozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyonihozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor etörvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt arendelkezést kell alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének, új értékpapírkibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is);

a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen acímen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték;

csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásakeretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében azegyezség szerinti érték;

az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapírmegszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg,amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel;

az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében azértékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből azértékpapírra arányosan jutó rész;

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmenetiszabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenértéknélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt


113

névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyátképezte;

az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet általingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és azörökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;

olyan értékpapír megszerzése esetében, amely illetékköteles (abban az esetben is, haaz illeték kiszabása nem történt meg az átruházásig), az illetéktörvénybenmeghatározott forgalmi érték, növelve az értékpapír átruházásáig teljesített, igazoltellenértékkel;

az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély általaz értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg.

Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:

a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatásitevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke;

az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke; a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított

összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja - afizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;

az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték; az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke; az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke.(Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kellszámítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.)

Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereség jövedelme után olyan országban is adótfizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldönmegfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amelyországgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóvalakkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összegetmeg kell fizetnie.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének a külföldönmegfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 170. sornáltalálja.

Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapírkölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynekegészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímenmegszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az arésze, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét,illetőleg a bevételnek az a része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni értékelidegenítése során a szokásos piaci értéket meghaladja.

114

Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezőjogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnekaz értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is.

Az olyan tőzsdei ügyletekre, amelyek áruval történő teljesítéssel szűnnek meg, az önállótevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A2006. augusztus 31-ét követően tőzsdei ügylet útján megszerzett jövedelem adóköteles. Ejövedelem bevallására a 175. sor szolgál.

Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet amagánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként atársas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzettmeg.

Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljáráskeretében – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdonprivatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretébenelidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik.

Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásávalszerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette2009-ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordítottösszeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzbenmegszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is,ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. Aválasztásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell. E nyilatkozatát a 02-es lapon a 127.,vagy a 128. sorban kell szerepeltetnie.

Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nemcsökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével.

Amennyiben az árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből,vállalkozásból kivont vagyonból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból, valamint azosztalékból származó jövedelmével együtt sem haladja meg a 100 000 forintot, akkor aztnem kell bevallania, ha abból (azokból) a kifizető az adót levonta.

167 - 169. sorok: Osztalék címén megszerzett jövedelmek

Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2009-ben, akkor annak összegét és adóját ezekbea sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. A jövedelmet a „d” oszlopba,az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia az adó mértékének megfelelő sorba.

Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 170. sorban szerepeltesse.

Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből,árfolyamnyereségből, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmével

115

valamint a vállalkozásból kivont vagyonból származó jövedelmével együtt sem haladja mega 100 000 forintot, akkor azt bevallania nem kell, feltéve, hogy az adó levonása megtörtént.

Az osztalék után az adó mértéke 2009-ban: fő szabály szerint 25% (169. sor), a bármely EGT- államban működő, a tőkepiacról szóló törvény114 szerint elismert

(szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból származóeredmény felosztásakor megállapított és megszerzett, az adott állam joga szerintosztaléknak elismert hozama (167. sor) után az adó mértéke 10%,

a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalék összegéből a2009. május 31-ig elengedett tagi kölcsönnel összefüggő rész adója 10% (168. sor).

A törvényi változások értelmében a 2009. évtől a 35%-os osztalékadó megszűnt!

A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból az elengedett tagikölcsön alapján megállapított, bevételként igazolt osztalékról a külön igazolás alapján akifizető a tagi kölcsön elengedésével összefüggésben megállapított 10% adókulcsúosztalékrészt igazolt, akkor annak összegét és 10% adóját írja be a 168. sorba. Ha a kifizetőaz adót az igazolás szerint nem vonta le, nem vallotta be és nem fizette meg, akkor a 10%adót Önnek kellett megfizetnie a kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követőhónap 12-ig.

Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapottigazolást. Az osztalékelőleg osztalékká válásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa részesedése, a társaság adózásutáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből kifizetett kamatozórészvény utáni kamat összege is. Osztaléknak minősül a kockázatitőkealap-jegy hozama ésaz osztalékelőlegként kapott bevétel is. Osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknakminősülő jövedelem is, ugyanakkor nem minősül osztaléknak az osztalékelőleg.

Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédiiroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredménybőljuttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján veszi figyelembe azosztalékjövedelmet.

Ha Ön 2008-ban osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2009-benosztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizetőáltal kiadott igazolás alapján a megfelelő (167. és/vagy 169.) sorban tüntesse fel.

Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetébenkifizető:115 a külföldről származó belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is,ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezettértékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).

1142001. évi CXX. tv. (Tpt)

115Art. 178. § 18. pont és Szja-törvény 66. § (7) bekezdés a) pont

116

Tekintettel arra, hogy az osztalékelőlegből, annak kifizetésekor (2008-ban) le kellett vonniaz azt terhelő adót, ha az előleg teljes egészében osztalékká válik, (a jóváhagyott osztalékmegegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével) úgy az 56. és 169. sorkitöltésén túl nincs teendője.

Előfordul olyan eset is, amikor az osztalékelőleg nem válik teljes egészében osztalékká.Ekkor, az osztalék sorok kitöltésén túl az 56. sort kell feltételül kitöltenie ahhoz, hogy abevallása benyújtásával egyidejűleg visszaigényelhesse a korábban levont adó Öntmegillető részét.

Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábban kifizetett osztalékelőleg összegétmeghaladja a jóváhagyott osztalék. Ebben az esetben az osztalékelőlegből osztalékká váltösszegre az előzőekben leírtak vonatkoznak, míg a „felettes” osztalékról csak akkor kelljelen bevallásában számot adnia, ha azt az Ön részére ki is fizették a 2009. évben.

Abban az esetben tehát, ha az osztalékelőlegből levont adó nem nyújtott fedezetet azosztalékká vált összeg utáni adóra és a kifizető a különbözetet nem tudta levonni, akkor aztÖnnek kellett megfizetnie a kifizető által kiállított igazolás alapján a kifizetés negyedévétkövető hónap 12-éig. Az Ön által megfizetett adót be kell vallania, ezért azt ne felejtse el anegyedéves kötelezettség valamelyik sorának és a 64. sor kitöltésénél figyelembe venni. Ezutóbbi esetben a kifizető levont adóként csak az Öntől ténylegesen levont adó összegéttüntette fel. Ügyeljen arra, hogy a bevallás 56. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplőlevont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntőlténylegesen nem 2009-ben vonta le a kifizető.

Ha Ön osztalékelőleget vett fel 2009-ben és ez 2009-ben nem vált osztalékká, ezt azösszeget és 25%-os, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén megszerzett osztalékelőlegesetén 10%-os adóját az egyéb adatok közé, a 43. sorba írja be. Az osztalékelőleg adójánakkiszámításához példát talál a példatárban.

170. sor: A külföldön (is) adóköteles osztalék és adója

Ha Ön 2009-ben külföldről (is) kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származóosztalék teljes összegét írja be.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmét forintraátszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank általa jövedelem megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia.Amennyiben az osztalékjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a MagyarNemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolnia.

A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke – akifizetés nagyságától függetlenül – 25%.

Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és ajövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie. Ezért ne felejtse

117

el a 0953-C lapon az adott negyedév kötelezettségeként sem bevallani (60-63. sorok) és amegfizetett összeget a 64. sorba beírni. Olvassa el ezekhez a sorokhoz írt útmutatót.

A bevallás 47. sorában ne felejtse el feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldönmegfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáróegyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható.

Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatáselkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezményszerint levonható adó forintra átszámított összegét (47. sor „b” oszlopában szereplő összeg)a 25%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába.Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamának tőzsdéjére bevezetettértékpapírból szerezte 2009. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetettadó azonos a 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor az „e” oszlopba nullát írjon!

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (48. sor „b”oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetniekell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként az osztalékjövedelemlegalább 5%-át szerepeltetnie kell.

Ne felejtse el az egyéb adatok között a 48. sorban az előzőek szerinti osztalékjövedelmét ésa külföldön megfizetett adót feltüntetni.

Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget,amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnekaz osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.

171. sor: A privatizációs lízing jövedelme és adója

Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2009-ben, akkor e jövedelmét ésaz ez után kiszámított 25%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót akifizető nem vonta le.

Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adottvagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vetttársaság jogutód nélkül megszűnik.

Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vetttársaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy – ha az több – azellenértékét kell figyelembe vennie.

Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címenjövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, haaz kevesebb, mint a névérték.

Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózottjövedelméből lízingdíj címén fizetett.

118

Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 171. sor „d” oszlopába, a 25%-kal számítottadót pedig az „e” oszlopba írja be.

172. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója116

Ha Ön 2009-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annakadóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevételeteljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 25%-osadó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál.

Amennyiben az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme az árfolyamnyereségből,osztalékból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból és a vállalkozásból kivontjövedelmével együtt sem haladja meg az 100 000 forintot, akkor – feltéve természetesen,hogy a kifizető az adót levonta – nem kell a jövedelmet bevallania.

A tőkepiacról szóló törvény117 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyanátruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírralsajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevőkötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időreköthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonosdarabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni.

Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor atőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni.Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezettárfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére.

Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanemaz értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor aszerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapírelidegenítéséből származó jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származójövedelmei között a 166. sorban kell szerepeltetnie.

173. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója118

A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 20%. A nempénzben megszerzett kamatnak minősülő jövedelem után az adó, a vagyoni érték szokásospiaci értékének (nyereménybetét esetén a nyereményalapnak) az egynegyede.A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót a kifizetőállapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor arendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Önnyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembeteljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított

116Szja-törvény 65/A. §

1172001. évi CXX. tv. (Tpt.)


119

érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözet azadóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti.Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nemkifizetőtől (pl. magánszemélytől, külföldi hitelintézettől) származik.

Ha Ön 2009-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldrőlszármazó kamatjövedelme teljes összegét is írja be.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adótugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintra átszámítva kell abevallásában szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a jövedelemmegszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben akamatjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar Nemzeti Bankhivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,euróban megadott árfolyammal kell számolnia.

A bevallás 49. sorában ne felejtse el feltüntetni azt a kamatjövedelmét és a külföldönmegfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáróegyezményünk és az egyezmény alapján, a kamat külföldön is adóztatható.

Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésérőlszóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonhatóadó forintra átszámított összegét (49. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 20%-os adóbólvonja le, és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába.

Az Európai Unió szabályozza a kamatjövedelmek adóztatását. A Tanács 2003. június 3-i2003/48/EK számú, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szólóIrányelve (a továbbiakban: Megtakarítási Irányelv) egy átmeneti időszakra lehetővé tetteBelgium, Luxemburg és Ausztria számára azt, hogy ezen országok ne szolgáltassanakinformációt az országukban illetőséggel nem bíró haszonhúzókról.

A megszerzett kamatjövedelem külföldön megfizetett adója a Magyarországon fizetendőadót csökkenti. A forrásadó külföldön megfizetett adónak minősül, amely a magánszemélyszámára külföldön nem jár vissza, így a forrásadó csökkenti a Magyarországon fizetendőadó összegét. A forrásadó mértéke 20%.Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 20%-os adóval vagy annál több, akkor az „e”oszlopba nullát írjon és értelemszerűen ekkor is a 49. sorban kell feltüntetni akamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót.

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (50. sor „b”oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetniekell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként a kamatjövedelemlegalább 5%-át szerepeltetnie kell.Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetköziszerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegébőlvisszajár.

120

Ne felejtse el az egyéb adatok között az 50. sorban az előzőek szerinti kamatjövedelmét és akülföldön megfizetett adót feltüntetni.

Csereügyletből származó jövedelem119

2008. év január 1-jétől megszerzett, csereügyletből származó jövedelemre és ajövedelem után keletkezett adókötelezettségre az elkülönülten adózó jövedelmekszabályait kell alkalmazni. (2008-ig összevonás alá eső egyéb jövedelemként voltadóköteles az ilyen jövedelem).

A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló120 törvény határozza meg. E törvény szerint:deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentumcseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egyhatáridős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általábanjövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához)kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre)cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.

A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektőleltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy,valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és aszerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy azügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – afelek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételekkikötésével ért el.

A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában amagánszemély) állapítja meg.A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – a magánszemélyszámára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó,adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemélyfeladata, azaz az adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót.Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell nyilvántartaniaügyletenként.

Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethezkapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembevenni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg Ön a 2009. évtől kezdődően. Vegye elő a2008. évi adóbevallása 0853-05-02 lapját!

174. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója

119Szja-törvény 65/B. §

1202000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont

121

Abban az esetben, ha Ön 2009. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteségetért el, ezt a sort a 0953-06-01-es lap 207. (217.) sor „b” oszlopa alapján kell kitöltenie (azegyes ügyletek összesített jövedelmét).

Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 0953-06-01-es lap 201-208. és 211-219. sorait!

A 207. és 217. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttesösszegét írja be a 174. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 25% adót, pedig az „e” oszlopba.

Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügyletveszteségével!

A csereügyletről kiállított bizonylaton, illetőleg az Ön nyilvántartásában, a külföldipénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényesdevizaárfolyamán kell forintra átszámítva feltüntetni. Az olyan külföldi pénznem esetében,amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett,euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításáhozfigyelembe venni.

Általános tájékoztató a tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója megváltozottszabályairól (175. sor)121

2008. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a tőzsdei ügyletből származójövedelemhez kapcsolódó szabályok!

Legfontosabb változás, hogy az eddig csak az összetett és származtatott ügyletek, valamintaz olyan értékpapírok esetében elért árfolyamnyereség adózott e szabályok szerint, melynem minősült kamatnak.2008. évtől kezdődően azonban, minden jövedelem tőzsdei ügyletből származójövedelemnek minősül, amelyet a magánszemély az adóévben a tőkepiacról szóló törvényszerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési ésFejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén – annak szabályzata általlehetővé tett körben és módon – kötött ügylet(ek) alapján szerez meg.

A magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttesösszegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzbenelszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladórésze tőzsdei ügyletből származó jövedelemként adóköteles.Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összesügyleti nyereséget meghaladó összege.Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult tőzsdei ügyletnek csak azt az ügyletet lehettekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. További lényeges kérdés, atőzsdei ügyletek összeszámítása, azaz 2008. évtől kezdődően a jövedelem számításakor, azösszes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kelljövedelmet vagy veszteséget számítani.

121Szja-törvény 67./A §

122

Változott! A 2008. évtől kezdődően a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolásiszabályiban is változás történt. Bevezeti a jogalkotó az adókiegyenlítés fogalmát.Továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség eseténvan mód a veszteség elszámolására. Az adókiegyenlítés részletes szabályait a 0953-06-01-eslapon található, az adókiegyenlítés számítására készített tábla (191-199. sorok)útmutatójánál találja meg.Olvassa el a példatárban található példákat is!

175. sor: Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója

Ha Ön a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban,továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján 2009. évben elért– pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege több, mint az Önt terhelő –pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek asornak a „d” oszlopában, a 20%-os adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.

A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kellmegfizetnie, a következők alkalmazásával.

Abban az esetben, ha a 2009. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttesösszege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2009.évben a tőzsdei ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor „a” oszlopábankell bevallania. Az adókiegyenlítés alkalmazására a 0953-06-01-es lap 191-199. soraiszolgálnak. Ne feledje, a 175. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván(vagy nem tud) igénybe venni.

A tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely alapján Önnek kellaz értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt nyilvántartást vezetnieoly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. A tőzsdei ügyletrőlkiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető a szja-törvényszabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti.

A tőzsdén értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására azárfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni(166. sor).

Abban az esetben, ha Ön a tőzsdei ügylet során árut ruházott át, az ügylet soránmegszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemrevonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (9. sor).

Ha a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt, Ön társas vállalkozástagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31-e után jutottadófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírttőzsdei ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb abevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmaznia (166. sor).

Fontos átmeneti szabály vonatkozik a 2006. augusztus 31-ét megelőzően megszerzettértékpapírok szerzési értékének a megállapítására. E szerint az olyan értékpapírok 2006.

123

augusztus 31-ét követő értékesítése esetén, amelyek az előbbi időpontban már atulajdonában voltak, szerzési értékként a 2006. augusztusi utolsó tőzsdei napon az adottértékpapírra vonatkozó záró árfolyam is alkalmazható.

Ha Ön 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett befektetési jegyét 2007. december 31-étkövetően tőzsdei ügylet keretében ruházza át, az ellenértékként megszerzett bevételre aszja-törvény kamatra vonatkozó, 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseitalkalmazhatja.

176. sor: Cégautóadó (A magánszemélyt és az egyéni vállalkozót terhelő)

Változás! 2009. február 1-től a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyébszervezet személygépkocsijának magáncélú használata és a használattal összefüggő,úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatás lett.

2009. február 1-től megszűnt a személyi jövedelemadó rendszerében a cégautóadómegállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályozás. AmennyibenÖnnek cégautóadó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezett, a bevallást 2009.február 1-ét követően a 0901-es bevalláson tehette meg.

A 2009. január havi cégautóadó

A 2009. január hónapra a 2008. évben hatályos szabályok szerint, az alábbiakban leírtaknakmegfelelően kell a cégautóadót bevallani.

Ha Ön 2009. január hónapban külföldi cégtől – nem magánszemélytől –személygépkocsinak minősülő járművet kapott használatra és azt saját céljaira is igénybevette vagy vehette, akkor a magáncélú használat után a cégautóadót Önnek kellmegfizetnie. Ugyancsak ezt a sort kell kitöltenie, ha Ön egyéni vállalkozóként cégautóadófizetésére volt kötelezett.Az adó nagysága függ attól, hogy az Ön által használt személygépkocsi tulajdonjogát,üzembentartói jogát, használati jogát az azt juttató mikor szerezte meg, illetve, hogy az Önhasználatában lévő járműnek mennyi volt a beszerzési ára. Ezt a használati jogot átadócégtől tudhatja meg.

A 2009. január havi adótételt ebben a sorban kell feltüntetnie akkor is, ha azt év közben mármegfizette. Az év közben megfizetett adót a 64. sor „b” oszlopában kell figyelembe vennie.

Az ily módon fizetendő cégautóadóhoz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség istartozik, ezért töltse ki a 0953-09-es lapot is a hozzá készült útmutató alapján.A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók az egészségügyi hozzájárulásikötelezettségüket a 0958-as bevallásban teljesítették.

Nem kell a cégautóadót megfizetnie akkor, ha azt Ön kizárólag az azt juttató nemmagánszemély érdekében használta, vagy használta ugyan saját céljaira is, de a használatiellenértéket megfizette. A használati ellenértéket akkor kell megtérítettnek tekinteni, ha Önlegalább a 9 forint/km-es általános személygépkocsi normaköltség mellett az üzemanyag

124

árát is megtérítette a magáncélú kilométerekre a fogyasztási norma, valamint azüzemanyagár (számla szerinti vagy APEH által közzétett ár) szerinti összegben. Ha azüzemanyagot közvetlenül Ön vásárolta a saját költségére, akkor elégséges volt a9 forint/km-es általános normaköltség megtérítése.

A magáncélú használat hiányát, a használatot biztosító erre vonatkozó írásba foglaltkifejezett tiltó rendelkezésével és a részletes útnyilvántartással igazolhatja.

A 2009. január havi fizetési kötelezettséget ebben a sorban kell bevallani, a havi adótételt azÚtmutató mellékletében találja.

Az egyéni vállalkozó cégautóadója

Ha Ön egyéni vállalkozóként kötelezett a cégautóadó fizetésére, akkor az egyénivállalkozók részére készült 0953-14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltseki ezt a sort. A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a cégautóadófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulását, a 0958-as bevallásábankellett rendeznie.

Amennyiben Önnek cégautóadó bevallási kötelezettsége volt 2009. január hónapra, amegállapított összeget ebbe a sorba írja be.A cégautóadó kiszámításához példát a példatárban talál.

177. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója

Ha Ön 2009-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjénektőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagijogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kellennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivontvagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzésikérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett.Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt ésa szervezet 2009-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. Avállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnaktekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkezőjogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.

A jövedelem utáni 25%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie.

Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adótfizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldönmegfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amelyországgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóvalakkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történőátszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 15. sornál találja. A külföldön megfizetett adó

125

forintra történő átszámítására vonatkozó szabályokat a 44. sorhoz fűzött magyarázatbantalálja meg.

A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozószabályok szerint kell megállapítani.

Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amelymeghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem kerültértékpapírok együttes könyv szerinti értékét.

Ebben a sorban adatot csak akkor kell feltüntetnie, ha a vállalkozásból kivont jövedelme azosztalékból, az árfolyamnyereségből, ellenérték nélkül kapott életjáradékból és azértékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmével együtt az 100 000 forintot meghaladta. Az100 000 forint alatti jövedelmet is be kell vallania akkor, ha a kifizető az adót nem vonta le.

178. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója122

Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének adózására 2009-re a tételesátalányadózást választotta, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves átalányadóösszegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint123. Az adó összegétnem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységéretekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 0953-09-eslaphoz készült útmutatót is!

Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít aszálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően30 napnál hosszabb idejű bérbeadása.

A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonábanvagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagyüdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanábanfolytathatja ezt a tevékenységet.

A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön magánszállásadási tevékenységét nemegyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként,és az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, akiadást követő 15 napon belül az adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban isnyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2008-as évre nem a tételesátalányadózást választotta, akkor 2009-re a tételes átalányadózás választásáról a 2008. évrőlszóló 0853-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia.

Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választástkövetően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem feleltmeg124, akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás



124Szja-törvény 57/A. § (5), (6) bekezdés

126

bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önállótevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Atételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre atételes átalányadózás alkalmazható volt.

Ha Ön 2009-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már aválasztáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevételadókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozórendelkezéseket kell alkalmaznia.

Amennyiben Ön 2010-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha2010-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadótfizetni, akkor erről a 0953-02–es lap 130. sorában nyilatkozzon.

Amennyiben 2009-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2010-re ezena módon kíván adózni, akkor a 0953-02-es lap 129. sorában kell erről nyilatkoznia.

Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel azÖnt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnésidőpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie.

179. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadója

Ha Ön egyéni vállalkozóként 2009-re (a 2008. évi adóbevallásában, illetőleg abejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 0953-13-as laphoz készülttájékoztató alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyénivállalkozói tevékenységét 2009. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadószabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0953-13-02-es lap 412. soraalapján ez szükséges.

180. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozóiosztalékalap utáni adója

Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2009-re a vállalkozói személyi jövedelemadózástválasztotta, akkor ezt a sort szintén, a 0953-13-as laphoz készült útmutató segítségével tudjakitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét2009. évben megszüntette és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályaiszerint adózott, illetve akkor is, ha a 2009. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tértát a társasági adó hatálya alá. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0953-13-02-es lap412. sora alapján ez szükséges. Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap utánegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is lehet.

181. sor: A mezőgazdasági kistermelő átalányadója

Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2009-re átalányadózást választott, akkor ezt a sort a0953-12-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltse ki!

127

182. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója

Ha Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amelyet azért kell bevallania,mert abból a kifizető nem vonta le az adót és a 161-181. sorokban megjelölt jövedelmekközött külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adójátpedig az „e” oszlopban tüntesse fel. A fizetendő adó összegét az adott jövedelemre érvényesadókulcs alkalmazásával állapítsa meg. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehérenhagyott téglalapba a jövedelem megnevezését.

Itt kell szerepeltetni pl. a csőd, felszámolás, végelszámolás keretében kifizetett jövedelmethelyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésből, az életjáradék egy összegben történőmegváltásából származó jövedelmet és 25%-os adóját is akkor, ha az adót a kifizető nemvonta le.

Ha Ön külföldi cégtől kedvező kamatozású vagy kamatmentes hitelt kapott, akkor akamatkedvezmény miatti adót Önnek kell megfizetnie. A kamatkedvezmény utáni adótévenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesenmegfizetett, és a fennálló követelésre a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növeltösszegével, vagy ha a szokásos piaci kamat ennél bizonyítottan alacsonyabb, akkor aszokásos piaci kamattal számított kamat különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése évközben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésének napjára kell a kamatkedvezménybőlszármazó jövedelmet megállapítani.

A kamatkedvezmény után az adó 44%. A kamatkedvezmény után 11%-os egészségügyihozzájárulást is fizetnie kell, ezért a 0953-09-es lapot is ki kell tölteni.

Amennyiben Ön az említett kölcsönt a nem önálló tevékenységére, vagy egyébként a nemönálló tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel kapta, akkor akamatkedvezményből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül, amelyet nem itt, hanem az 1. vagy az 5. sorban kell bevallania.

Abban az esetben, ha Ön a kölcsönszerződést 2003. november 30-ig megkötötte, akkor afutamidő végéig a kamatkedvezményből származó jövedelmének adókötelezettségére a2003. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia, és e jövedelme után 44%-os adót kell fizetnie. A kamatkedvezményt ekkor évenként utólagosan kell megállapítani azadóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a december 31-én érvényes jegybankialapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év közbenmegtörtént, akkor a hitel visszafizetésekor (átvállalásakor) érvényes jegybanki alapkamattalkell számolni.

183. sor: Alacsony adókulcsú államból származó, a Szja. tv. 28. § (12) és (13)bekezdése, továbbá, ha a jövedelemszerzés helye külföld, a Szja. tv. 65-68. §-a szerintijövedelem125

Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogiszemély vagy egyéb szervezet által vagy megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, az

1252008. évi LXXXI. tv. 276. § (3) bekezdés

128

alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet általkibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésérefordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségrevonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adókötelesaz ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjénektőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennállótagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jogmegszerzésére fordított értéket meghaladó része.E jövedelmek után az adó mértéke 10%. A kedvezményes adókulcs alkalmazásánakfeltétele, hogy a külföldi társaság az osztalék alapjául szolgáló jövedelmet legkésőbb2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §(3) bekezdésben foglaltak alapján abban az esetben, ha a jövedelemszerzés helye külföld, aSzja-törvény 65-68. §-a szerinti kamatjövedelemből, értékpapír kölcsönzésből, osztalékból,vállalkozásból kivont jövedelemből származó jövedelmek után is 10%-os kulccsalállapítható meg az adó.

Az előzőekben felsorolt, a 65-68. § szerinti jövedelmeit – a 10%-os kulcs alkalmazásamellett – a jövedelmeit jogcím szerint nem a 183. sorban, hanem a bevallásban errebiztosított megfelelő sorokban kell az adózónak feltüntetnie, ha külföldön volt igazoltanmegfizetett adó, ha nem, akkor e jövedelmeket is a 183. sorban tüntesse fel.

Nem alkalmazhatja e kedvező rendelkezéseket akkor, ha olyan ellenőrzött külföldi –alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező – társaság, egyéb szervezet juttatja afenti jövedelmet, amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és FejlesztésiSzervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein állambanvan.

E sor „d” oszlopába a jövedelmet, az „e” oszlopába 10% mértékkel megállapított adóját írjabe!Mielőtt ezt a sort kitöltené, feltétlenül olvassa el a 22. sornál, az ellenőrzött külfölditársaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmekkel kapcsolatos részletestájékoztatást!

184. sor: Az elkülönülten adózó jövedelmek és azok adója

Ebben a sorban összegezze a 161-183. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adóösszegeit. Az „e” oszlop összesített adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembevennie a 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.

185. sor: A 2009. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg

Ebben a sorban a 184. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d” oszlopábanszereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem összegét, és adja hozzá a 180. sor „a”

129

oszlopába írt vállalkozói osztalékalap összegét. Az így kapott összeget kell az éves összesjövedelem (26. sor) kitöltésénél számításba venni.

24. Tőzsdei126 és/vagy csereügyletből127 származó jövedelmek és adójuk részletezése

A 0953-06-os lap kitöltése

24.1 A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletbőlszármazó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása

2008. január 1-jétől a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolási szabályaiban isváltozás történt. Bevezette a jogalkotó az adókiegyenlítés128 fogalmát. Továbbra is csak azadóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteségelszámolására, de 2008. évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetet nyújtania aveszteségre. A kiszámítását a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal meghatározottszorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni.2008. évtől kezdődően, adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége a tőzsdeivesztesége figyelembevételére.Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnekfedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.

Adókiegyenlítési keretként a 2007., 2008. és a 2009. évben bevallott tőzsdei ügyleteijövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összegvehető figyelembe.

Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2007., 2008. és a 2009. évben bevallott tőzsdeiügyletei veszteségei összegének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatávalmeghatározott összeg vehető számításba.Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni (191-193. és 195-197. sorok).

Abban az esetben, ha a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a 2007. évreveszteséget vett figyelembe a 0753-as bevallásában az elért jövedelmével szemben, a táblasorainak kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe.

Ha a 2008. évben a 0853-as bevallásában Önnek a tőzsdei ügyletből vesztesége származott,a tábla megfelelő sorában csökkentő tételként ezt is figyelembe veheti.

Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgyértelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keretösszegét csökkentenie kell majd a 2009-ben figyelembe vett összeggel.Példák az adókiegyenlítés számítására a Példatárban találhatók.


127Szja-törvény 65/B. §

128Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés

130

191-193. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapítása

Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóévmegállapított jövedelme és a 20% mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét.Itt legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, asorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a jövedelem és azadókulcs szorzatát kiszámítja.

194. sor: Az adókiegyenlítési keret összesen

Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 191-193. sorok „b” oszlopába írt adatok együttesösszegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 198. sor „c” oszlopába írtösszeggel.

195-197. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása

Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a 20%mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg beírására.Itt is legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, asorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a veszteség és azadókulcs szorzatát kiszámítja.

198. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen

Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 195-197. sorok „c” oszlopába írt adatok együttesösszege. Ezt kell összehasonlítani a 194. sor „b” oszlopába írt összeggel.

199. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összegfeltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 194. sor „b” oszlopában szereplőösszeget összehasonlítja a 198. sor „c” oszlopában feltüntetett összeggel. Azadókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaza 198. sor összegét, de legfeljebb a 194. sor összegét írhatja ebbe a sorba.

A 199. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 0953-C lap 65. sorába.

24.2 A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult csereügyletbőlszármazó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként

Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másikjövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent.Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el.

131

Csereügyletből származó jövedelem, ha Ön deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletalapján szerzett bevételének kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazoltkiadásokat meghaladó része.A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege a csereügyletiveszteség.

Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul.

Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 25% mértékkel adót kellfizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten.

201-206. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség

A sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelemét vagy veszteségét.

207. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesen

A sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.A 207. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 0953-05-ös lap 174. sor „d”oszlopába, az összeg 25% mértékű adóját az „e” oszlopába.

208. sor: A csereügyletből származó veszteség összesen

A sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.

A 2009. adóévben képződött és az adóéven túlnyúló csereügyletből származójövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés

Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adottügylete eredményes vagy veszteséges volt abban az évben.Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyanezen ügyleten, egy későbbi veszteségétadókiegyenlítés formájában elszámolhatja.

211. – 216. sorok: Az adott ügylet jövedelem vagy vesztesége

Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származóügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget.

Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagyveszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és „e” oszlop lehetkitöltött.Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségétkövetni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie azegyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is.Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteségadójának az összehasonlítása.

132

A göngyölített keretbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, agöngyölítésre jogosító összegként („g” oszlop) a veszteség számított adóját kellfigyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adataitvegye figyelembe.2008. évben göngyölítésről még nem beszélhettünk, az „f” vagy a „g” oszlopba, a „c” vagyaz „e” oszlop összegét írta be. Vegye elő a 2008. évről szóló adóbevallását! Az alábbiakbanleírtaknak a levezetéséhez szüksége lesz a 0853-05-02 lap 211. – 218. soraiban feltüntetettadatokra.

Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerint kell vezetni acsereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott:

Csereügyleti jövedelmet, Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg), Csereügyleti veszteséget, Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).

A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteségnyilvántartása a következő a fentieken kívül:

Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója, Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az

adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés.

Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg („f” oszlop) megegyezikaz adókiegyenlítésre jogosító összeggel („g” oszlop), de legfeljebb az adókiegyenlítésikeret összeg nagyságával.

217. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesenA „b” oszlopba a 2009. évben elért csereügyletből származó jövedelmei összegét írja be.Ezt kell a 0953-05-ös lap 174. sor „d” oszlopába átírnia a 207. sor „b” oszlopába írt adatot isfigyelembe véve.

218. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesen

Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a „d” oszlopbaösszegezve írja be a veszteségeit.

219. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehetőösszeg

Ebben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehetőösszeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 0953-C lap 65. sorába is beírni.

Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelmek levezetésére olvassa el apéldatárban leírt példát!

133

25. Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek és adójuklevezetése

A 0953-06-02-es lap kitöltése

I. A 2008. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapjánaz adókiegyenlítés kiszámítása

Amennyiben Önnek 2008. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, amegállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követőkét évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szólóbevallásában megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.Amennyiben Ön a 2008. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a2009. évben cél szerint felhasználta, akkor a 221. – 224. sorokat töltse ki!

A lap kitöltéséhez vegye elő a 2008. évi 0853-as bevallását!

Ha Ön a 2008. évi bevallásában is vett figyelembe adókiegyenlítést a jövedelem célszerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!

221. sor: A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója

A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 0853-05-01lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget mármegfizette.

222. sor: A 2009. évben cél szerinti felhasználás

Amennyiben 2009. évben cél szerint felhasználta a 2008. évi ingatlanértékesítés jövedelmét,a cél szerint felhasznált résznek („a” oszlop) és a hatályos adókulccsal megállapított adóját(„b” oszlop) írja ebbe a sorba.

223. sor: Az adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető összegEbbe a sorba a 222. sor „b” oszlopába írt cél szerinti felhasználás összegét írja be, delegfeljebb a 221. sor „b” oszlopában szereplő összeget. A felhasználás összege nem lehettöbb mint az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!Ezt az összeget kell a 0953-C lap 65. sorába is átírnia!

224. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembe vehető összeg a2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából

Ha a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2010. évben még figyelembevehet cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe a sorba írja be.

II. A 2009. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapjánaz adókiegyenlítés kiszámítása

134

225. sor: A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelme

Amennyiben Önnek a 2009. évben ingatlanértékesítésből származott jövedelme, akkor az„a” oszlopba a számított jövedelmet, a „b” oszlopba az adót írja be.

226. sor: A 2009. évben cél szerinti felhasználás

Ha a 2009-ben értékesített ingatlan jövedelmét cél szerint felhasználta, ebbe a sorba, az „a”oszlopba a felhasználás alapját és a „b” oszlopba az adóját írja be. Ne felejtse el, hogy a230. sorban nyilatkoznia kell a cél szerinti felhasználásról és a 161. sor „a” oszlopába is bekell írnia a cél szerinti felhasználásra fordított összeg levont adóját.

227. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeg

Abban az esetben, ha Ön a 2009. évben értékesített ingatlant és a számított jövedelem adójátnem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2010. évben célszerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeget írja be.

III. Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízingmeghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról

230. sor: Abban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2009. évben történőértékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagyrészben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közelihozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyeklakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban)biztosított férőhely (cél szerinti) megszerzésére használta fel, csak akkor élhet a 161. sorkitöltése során a csökkentés lehetőségével, ha erről a tényről ebben a sorban nyilatkozik. Ittkell nyilatkoznia akkor is, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelemét azelőzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig.

26. A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása amagánszemélyek, a vállalkozói személyi jövedelemadó és átalány szerinti adózást

választó egyéni vállalkozók számára


A magánszemélynek a 2009. évi személyi jövedelemadó bevallásában bevallottösszevonandó jövedelmének (25. sor „d” oszlop) a nyugdíjjárulék-alap felső határát, azaz a7 446 000 forintot meghaladó része után 4% különadót kell fizetnie.A szja-törvény alapján összevonandó jövedelem az önálló és nem önálló tevékenységből (amunkaviszonyból) származó jövedelem, az egyéb jogcímen adózó jövedelem, valamint azadóterhet nem viselő járandóság címén kapott jövedelem együtt (25. sor „d” oszlopábanszereplő összeg).

135

Fontos! Az adóterhet nem viselő járandóság akkor része a különadó alapjának, ha Önnek ejövedelme mellett más olyan jövedelme is volt, amely miatt bevallást kell adnia.

Abban az esetben, ha Ön olyan külföldön megszerzett jövedelmet is bevall, amely anemzetközi egyezményekből adódóan az egyezmények alapján nem adóztathatóMagyarországon, az nem lehet a különadó alapja sem. Akkor azonban, amikor azegyezmény úgy rendelkezik, hogy ez a jövedelem az adóalap megállapításánál figyelembevehető (adóterhet nem viselő járandóság a 15. sor „b” oszlopa), értelemszerűen része leszaz összevont adóalapnak. Így befolyásolja a különadó kötelezettséget is. Ebben az esetben,ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, megkell állapítani az összevonás alá eső jövedelem (25. sor „d” oszlopa) és a járulékfizetésifelsőhatár (7 446 000 forint) közötti különbséget. Ha a 25. sor „d” oszlopa meghaladja ajárulékfizetési felsőhatárt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség,akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Ha a belföldi jövedelemnagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg (25. sor „d” oszlop és a7 446 000 forint) közötti eltérés lesz. Értelemszerűen, ha az együttes jövedelem kisebb, minta járulékfizetési felsőhatár, nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség. A sorkitöltéséhez a Példatárban talál segítséget.

Nem alanya a különadónak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózómagánszemély, e jogszerű jövedelmei tekintetében.

Ennek a lapnak a kitöltése előtt győződjön meg a következőkről. A kifizetőktől(munkáltatótól) kapott igazoláson szerepel-e különadó-előleg levonás, illetve nézze meg,hogy a bevallása 25. sorának „d” oszlopában mekkora összeg szerepel. Abban az esetben,ha Öntől 2009. évben vontak (vagy Ön fizetett) különadó-előleget, mindenképpen töltse kiezt a lapot, mert ha az összevonás alá eső jövedelme nem éri el a 7 446 000 forintot, csakígy kaphatja vissza a levont (befizetett összeget). Abban az esetben, ha a 25. sor „d”oszlopában szereplő összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 7 446 000 forintot, azértkell kitöltenie ezt a lapot, mert 2009. évben Ön a különadó alanya.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége után vállalkozói különadót fizet. Avállalkozói kivét összege, mint az összevont adóalap része, valamint a nem vállalkozókéntelért, kifizetőtől származó jövedelmeit azonban szintén terheli a magánszemélyekkülönadója.Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az úgynevezett evás jövedelme után szintén nemfizet különadót, ugyanakkor az eva alapba nem tartozó, a személyi jövedelemadóbevallásban bevallott összevont adóadóalap 7 446 000 forint feletti része után a különadókötelezettsége fennáll.

I. A magánszemélyek különadója129

241. sor: A 2009. évi különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utánikötelezettség összege

1292006. évi LIX. törvény

136

Ezt a sort a magánszemélynek akkor kell kitölteni, ha a 25. sor „d” oszlopában kiszámítottösszevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2009. évi járulékfizetési felsőhatár összegét,azaz a 7 446 000 forintot! E sor „a” oszlopába a 25. sor „d” oszlopában szereplő összeg és a7 446 000 forint különbségét írja be. Ez lesz a 2009. évre a különadó alapja. Ennek a 4%-a akülönadó összege, melyet a „d” oszlopban tüntessen fel.

242. sor: Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet terhelő 2009. évi különadó4%-os összege

Ezt a sort az egyéni vállalkozó tölti ki az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét terhelő2009. évi különadó összegéről.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre fizetendő különadó alapjának nem része a külfölditelephelynek betudható adóalap, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak abevételéből le kell vonnia az elismert költségeket azzal, hogy nem része a bevételnek atámogatások összegéből az a rész, amelyet egyébként a vállalkozói adóalapmegállapításánál figyelembe kell venni. Az ily módon kiszámított összeg lesz a különadóalapja. (Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy az előző évről áthozott veszteség összege nemcsökkenti a különadó alapját.)

Amennyiben a 2009. évben az elismert költségek összege a bevételek összegét meghaladja,vagyis az egyéni vállalkozás a tárgyévben veszteséges, akkor adóalap hiányában vállalkozóikülönadó fizetési kötelezettség sincs.

Átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadó-alapja után fizeti a különadót.

Amennyiben a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében külföldön isrendelkezik telephellyel, akkor a külföldi telephelynek beszámító adóalapot ki kell venni akülönadó alapjának összegéből, amennyiben nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Az előzőekben leírtak alapján kiszámított különadó alapját írja be e sor „a” oszlopába. Azadó alapjának 4%-a a különadó, melyet a „d” oszlopban kell feltüntetni.

243. sor: Különadó kötelezettség a 2009. évben

E sor „d” oszlopában összegezze a 241. „d” és a 242. „d” oszlopaiba beírt különadókötelezettség összegét.

244. sor: A kifizető (munkáltató) által levont különadó előleg

A kifizetőnek (munkáltatónak) az Ön részére juttatott rendszeres bevételből, amely alapjánvárható volt a 7 446 000 forintos összeghatár túllépése, különadó-előleget kellett levonni.Ha Ön kérte írásos nyilatkozatában a különadó előleg levonását, annak levont összegét azM30-as igazolás tartalmazza. E sor „c” oszlopába a kifizető(k)től (munkáltatótól) kapottigazolásokon különadó-előlegként szereplő levont összegeket adja össze és írja be.

137

245-248. sorok : Az egyéni vállalkozót terhelő előleg (I.-IV. negyedév)

Ezekben a sorokban kell az egyéni vállalkozónak a különadó alapja szerinti előlegeketbevallani. E sorok „b” oszlopaiba az adott negyedévben az egyéni vállalkozót terhelőkülönadó-előleg összegeket kell negyedéves bontásban beírnia

249. sor: A magánszemély, egyéni vállalkozó által befizetett különadó előleg összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozó által a negyedévente befizetett adó összegeit adja összeés írja a „c” oszlopba. Ha magánszemélyként különadó-előleget fizetett, úgy ezt is ide írjabe!

250. sor: Levont, befizetett különadó előleg összege

E sorban összegezze a 244. sor „c” oszlopában és 249. sor „c” oszlopában szereplőbefizetett és levont különadó-előlegek összegeit.

251. sor: Még fizetendő különadó

Abban az esetben, ha az Ön által kiszámított (a 243. sor „d” oszlopában szereplő) különadóösszege meghaladja a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopában szereplő)összegét, úgy Önnek a bevallásával egyidejűleg meg kell fizetnie a különadó különbözetet.Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 75. sorába.

252. sor: Visszaigényelhető különadó

Abban az esetben, ha a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopábanszereplő) összege meghaladja az Ön által kiszámított a (a 243. sor „d” oszlopában szereplő)különadó összeget, úgy Ön a bevallásával egyidejűleg visszaigényelheti a különadókülönbözetet. Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 76. sorába. Olvassa el a példatárbantalálható példát a különadó kötelezettséggel kapcsolatban.

27. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételekutáni adókötelezettség részletezése és bevallása130

Ha Ön a 2009. évben hatályos 2005. évi CXX. törvény alapján valamely bevételénekadózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget,akkor a 0953-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta akifizetőtől, a 0953-08-02-es lapot is csatolnia kell a bevallásához.

Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 0953-as bevallásában számotadnia, mert a szja-törvény alapján az éves összes jövedelem megállapításához figyelembekell venni ezen jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 0953-asbevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (259-261. sorok)

1302005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)

138

2009. évben, ha Ön teljes egészében átvállalja az ekho megfizetését, a 0953-as bevallásbankell az ekho-ról, a bevallási kötelezettségét teljesítenie.

Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásbanszemélyes közreműködésként, vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján akövetkezőkben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősült.

Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások: 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2616 Újságíró 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások 2621 Író (újságíró nélkül) 2622 Műfordító 2623 Képzőművész 2624 Iparművész 2625 Zeneszerző 2626 Rendező 2627 Operatőr, fotóművész 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező,

dramaturg) 2631 Színész, előadóművész, bábművész 2632 Zenész, énekes 2633 Koreográfus, táncművész 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs 3721 Segédszínész 3722 Segédrendező 3723 Népzenész 3725 Cirkuszművész 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 5311 Színházi fodrász 5312 Színházi kikészítő 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 5343 Díszletező, díszítő 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások,

feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attólelválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen afotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, ahangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkezőmagánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében

5349 Színházi öltöztető 7321 Színházi jelmezkészítő 7323 Színházi fejdíszkészítő 7335 Színházi lábbeli készítő.

139

2008. évtől kezdődően, a Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult azekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségenbelül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján ne tartozzon a magyartársadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy legyen valamelyEGT-államban és rendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es igazolásával.

Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgelösszefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó,társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként, egyéni vállalkozóikivétként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget azáltalános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választásárajogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemre alkalmazhatóa kedvezőbb szabály.

Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett,általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának.

Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyar Köztársaságtörvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírbanvagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételiértékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2009-ben71 500 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózottjövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbértizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyenarányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel.

Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.

Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evásbevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amelyután az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlátbocsájt ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselésszabályai szerinti adózási módot)

Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó,legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozásbevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel,függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzetttőkében való részesedése szerinti arányban Önt megillető bevétellel.

25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott.

Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának amegállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (254. és271. sor „b” oszlopában szereplő) összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá esőjövedelem nagyságának megállapítása során (a bevallás 26. sor „d” oszlop) figyelembekell venni.

140

Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli.

Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból9,5% személyi jövedelemadónak, 3,9% pedig egyéni nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 3,9%-os adóból 0,1% nyugdíjjárulék,míg 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetésidőpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig már megfizette és erről akifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le.Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Öntterhelő ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget afoglalkoztatójától visszakérheti.

Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGT-állambanbiztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli,amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. A levont 9,5% ekho teljes egészébena személyi jövedelemadóra számolandó el.

A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 3,3% egészségbiztosítási járuléknak, 16,7% pedignyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosítottszemélynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemélyátvállalja a 20% megfizetését.

Abban az esetben, ha Ön munkaviszony keretében folytatott ekho választására jogosítótevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbértmeghaladó részére vehette csak figyelembe az Ön ekhos nyilatkozatát. Ezen előírás nemvonatkozik a nyugdíjasokra, továbbá azokra, akik a munkáltatóval fennálló másjogviszonyukban az adott hónap első napján érvényes minimálbér közteherviselésikötelezettségének az általános szabályoknak megfelelően eleget tettek. Nem kellett ezt azelőírást alkalmazni akkor sem, ha Ön hitelt érdemlően igazolta, hogy az adott hónapbanlegalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból,vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagyszemélyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselésikötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörtént.

A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalapazon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosításikötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényesjárulékfizetési felső határ napi összegének a szorzatát.

Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozatahiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehetlevonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles.Amennyiben a magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el1 napra (a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2009-ben 20 400 forint),akkor 20 400 forint lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-20 400) a79 600 forint után 11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik.

141

Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - mindenmás járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét,amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírásaszerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha az adottkifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban megjelölheti azekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben azekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1százalék az ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adottjogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehetőnapok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát.

A magánszemély által átvállalt ekho

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint – azegyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Önt megillető bevételkifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és azÖnt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erreakkor van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozásiszerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi.

Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetésétátvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévetkövető hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját ésfizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön –negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az évesszemélyi jövedelemadó bevallás 0953-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben akifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekhomegfizetését.

A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnieÖnnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5%ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheliez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó.Fontos tudni, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illeti meg pénzbeliegészségbiztosítási ellátás, illetőleg az öregségi nyugdíja összegének meghatározásánálnyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemként azon ekho alap 61%-át kell figyelembevenni, amely után az Önt terhelő ekho mértéke 15%.

Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön,további adó fizetésére kötelezett. Az adóév során jogosulatlanul ekho-zott bevételét aszemélyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe vennie,amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető általlevont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és az 55. sor összegénekmeghatározásánál figyelembe vennie.

142


253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója

Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekrenyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, a „d”oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia.

254. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója

Ennek a sornak a „b” oszlopában azoknak az ekho-val adózott bevételeinek az együttesösszegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-osbontásban. Az ebben a sorban szereplő bevételét kell a bevallás 26. sorának „d” oszlopábabeírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie.

Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az e lapkitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el!

Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe asorba a 253. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a további sorokat pedig nem kellkitöltenie.

255. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító munkaviszonybólszármazó bevétel és levont adója

Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségérejogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b” oszlopábanszerepeltetnie. Ezt az összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításbavennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogymilyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat,adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. Akifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopbakell beírnia.

Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót isfeltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegkéntkell figyelembe vennie (55. sor).

256. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésretekintettel megszerzett bevétel és levont adója

Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történőszemélyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nemjogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az„e” oszlopba kell beírnia.

143

Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában isszerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzalösszefüggő költségtérítés címén kapta.

E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

257. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszonyalapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója

Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie,amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.

E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónakminősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.

Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető általlevont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozóijogviszonyból származó bevétel és levont adója

Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származóbevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”,illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt abevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 14-es laphoz készültútmutatóban foglaltak szerint.

E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető általlevont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor). Az ekho-sjövedelem kiszámítására példa a példatárban található.

További ekho fizetési kötelezettség

259. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adójaHa Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerintiadózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban azesetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25 000 000 forintot és a továbbiakban isaz ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Az adóalapját (az előzőekben jelzett bevétel) e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c”oszlopban szerepeltesse.

260. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója

Amennyiben Önnek a 259. sornál ismertetetteken túl volt olyan bevétele, amelyre az ekhoalkalmazását kérte, de arra nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a sornak a„b” oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a „c” oszlopban szerepeltesse.

144

261. sor: További adófizetési kötelezettség összesen

Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 259. és a 260. sorok „c” oszlopaiban szereplőkülönadókat.

Az Önt terhelő további adót (261. sor „c” oszlopa) kell beírnia a 77. sorba, és a bevallásbenyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyiben személyijövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban vagykülönadóban Önnél visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez kikell töltenie a 11-es lapot.

A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetettegyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása


Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselésihozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléteesetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozottarról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetésétátvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekhoválasztására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződésalapján végezte.

Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekhomegállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhotnegyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozatszerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelőösszegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjánakkötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 0953-08-02-es lapján bekell vallania. Ennek a teljesítésére szolgálnak e lap 263-266. sorai. A „b” oszlopba az ekhoalapját kell beírnia, ez az az összeg, amely után az ekhot év közben meg kellett fizetnie(ekho kötelezettsége).A „c” oszlopba a kifizetőt terhelő – átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírásáraszolgál. Ennek a megfizetése – a 9,5% mértékű ekho-t fizető magánszemélyeken kívül –minden esetben terheli a magánszemélyt, mivel ez a kifizetőt terhelő ekho összege.A „d” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, haÖn nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamintminden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírásaszerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés amagánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között.Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nemtartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, és nem magánnyugdíjpénztári tag.Az „f” oszlopot akkor kell kitöltenie, ha nem felel meg a „d” oszlopnál leírt körbe, demagánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. A 15% mértékű ekho ez esetben a 195-ösadónembe tartozik. Ilyen esetben ne feledje el, hogy a 262. sorban az „f” oszlopban, az erreszolgáló helyen az adónemkód jelölés alatt annak a magánnyugdíjpénztárnak az

145

adónemkódját is be kell írnia, amelynek tagja. (Az adónem kódokat az 1. sz. mellékletbentalálja).A „g” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely Magyarországonkívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelű igazolással.

267. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelőadó összesen

Ebben a sorban kell összesíteni a 263-266. sorokba írt, az ekho alkalmazására tettnyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit.

268. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által megfizetett ekhoadónem szerinti bontásban

E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerintmegfizetett ekho összegeit.

269. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által további fizetendőekho adónem szerinti bontásban

Abban az esetben, ha a 267. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 268. sorösszege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban a további fizetendő ekho összegét kellfeltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallás benyújtásáig megfizetnie.

270. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó részére visszajáró ekhoadónem szerinti bontásban

Abban az esetben, ha a 268. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 267. sorösszege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)tbevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti.Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nemkeletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózottjövedelmeiről, a 272-274. sorokban kell számot adnia.

271. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és befizetett adója

Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekrenyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettségteljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő, megfizetett ekho összegét kellbeírnia. Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló (254. és 271. sor „b” oszlopában szereplő)összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során(a bevallás 26. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni.

272. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésretekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója

146

Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történőszemélyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nemjogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”,illetőleg a „g” oszlopaiba írja be.

Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában isszerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzalösszefüggő költségtérítés címén kapta.

E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt akifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

273. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszonyalapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója

Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie,amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-osmértékkel megállapított és befizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba kellbeírnia.

E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónakminősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.

Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető általlevont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).

274. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozóijogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója

Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származóbevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót írja a „c”, „d”, „e”, „f”,illetőleg a „g” oszlopba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembevennie a 14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.

E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető általlevont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).

Abban az esetben, ha a 263-274. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 0953-08-01-es lap 259. és 260. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegyefigyelembe a 259. és 260. sorok „b” oszlopának kitöltésénél a 263-274. sorok „b”oszlopában szereplő összegeket.

28. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása

Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása

Az egészségügyi hozzájárulás olyan százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegűfizetési kötelezettség, melyet a személyi jövedelemadó bevallás részeként kell a fizetésrekötelezett magánszemélynek bevallania és megfizetnie. A fizetésre kötelezettek körét, a

147

fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho tv.131, a bevallásra és a kötelezettségteljesítésére vonatkozó szabályokat az Art.132 tartalmazza.

A 0953-09-es lapot abban az esetben kell kitölteni, ha Önnek olyan jövedelme van,amely után

tételes egészségügyi hozzájárulást magánszemélyként kötelezett megfizetni ésbevallani,

százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettség is keletkezik,melyet magánszemélyként kötelezett megfizetni és bevallani, illetve

ha az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet meg kell fizetnie,vagy

ha visszaigénylési jogosultságát gyakorolja.

A lapon a kifizető által megfizetett egészségügyi hozzájárulás összegeket nem szabadsaját kötelezettségként és saját befizetésként feltüntetni. Ilyen adatot a sajátkötelezettség megállapításához szükséges számítások elvégzése érdekében kellszerepeltetnie a bevallásban!

Tételes egészségügyi hozzájárulás

A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1 950 forint, naptári naponként 65 forint.

Az olyan egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély köteles tételes egészségügyihozzájárulásának a bevallására és megfizetésére, aki a kifizető felé elmulasztotta írásbanbejelenteni, hogy megszűnt az a jogviszonya, amelyre tekintettel utána tételes egészségügyihozzájárulást fizetett a kifizető, ezért a még fennálló jogviszonyára tekintettel ez a kifizetőnem tett eleget a fizetési kötelezettségének, így azt a magánszemélynek kell megfizetnie.Abban az esetben, ha munkaviszonyban133 történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnélrövidebb munkaidőben történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljesmunkaidő és a részmunkaidő arányában, de legfeljebb 50%-os mértékben csökkentettösszegben állapítható meg. Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege heti 20 órásfoglalkoztatás esetén 975 forint, heti 25 órás foglalkoztatás esetén 1 219 forint, heti 30 órásfoglalkoztatás esetén 1 463 forint, heti 35 órás foglalkoztatás esetén pedig 1 706 forint.

Ha a magánszemély foglalkoztatására az előzőekben ismertetett munkaidőtől eltérőidőtartam vonatkozott, a hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy a tételesegészségügyi hozzájárulás összegét (1 950 forint) el kell osztani a törvényes munkaidőóraszámával (40 óra), majd az így kapott összeget meg kell szorozni azzal az óraszámmal,amelyről a munkaszerződésben kötelező heti munkaidőként rendelkeztek.Ha a fizetési kötelezettsége a teljes hónapban nem állt fenn, akkor az adott hónapra fennállókötelezettségét naptári napokra 65 forint alapulvételével kell meghatároznia. Az évesösszeget a 281. sor tartalmazza.

131az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény

132az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

133Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pont

148

Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettségbevallását nem itt, hanem a 0958-as számú bevallásban kell teljesítenie!

Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie arra az időszakra, amely alatt

– táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat,gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott;

– keresőképtelen (ide nem értve a betegszabadságot) volt, fizetés nélküli szabadságonvolt, vagy távolléte nem volt igazolt;

– a munkavégzési, szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesült, kivéve, ha amentesítés idejére munkabért (illetményt) vagy távolléti díjat kapott;

– ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkátnem végzett;

– háromévesnél fiatalabb gyermeke gondozása, gyermekgondozási segélyben részesülőmunkavállaló 14 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, vagy 12 évesnél fiatalabbbeteg gyermeke otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt;

– fogva tartásának időtartamára;

– a START Program keretében történő kártyával való foglalkoztatására tekintettel.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, ha olyan –egyébként a hozzájárulás alapját képező – jövedelemhez jut, amely nem kifizetőtőlszármazik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség134 (pl. másmagánszemélyek közötti megbízási szerződésekből, külföldi megbízótól kapott, adókötelesjövedelem). Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem,amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

Adómentes az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás ésjárulék alapjául szolgáló azon összeg is, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyratekintettel járulékfizetési kötelezettség – ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is –keletkezik.

Hozzájárulást kell fizetnie az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, afizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak, a tételes költségelszámolást választó, valamintaz egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek is.

Ha a magánszemély bármely bevételéből a személyi jövedelemadó előleg megállapításánála magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség – annak 5%-nál nagyobbmértékben – meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor – aköltségkülönbözet után fizetendő 12% adó mellett – százalékos mértékű hozzájárulást isfizetnie kell.

134Eho tv. 11. § (2) bekezdés

149

Az egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításánál kerekíteni nem lehet. Afizetésre kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, azadóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg és a fizetimeg. Az éves személyi jövedelemadó bevallásában kell az előlegként befizetettösszeg(ek)gel elszámolni. Ha az év közben megfizetett előleg kevesebb, mint a bevallottkötelezettség, akkor a különbözetet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kellmegfizetni.135 Ha az elszámolás során túlfizetés mutatkozik, akkor Ön a bevallásábanrendelkezhet annak sorsáról. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély aszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában, abevallásra előírt határidőig vallja be.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg.136 Az egyéni vállalkozó az Ehotörvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.137

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulástévente egyszer állapítja meg, az éves bevallásában vallja be és 2010. február 15-ig fizetimeg.


I. A tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása

280. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség

Ez a sor szolgál a magánszemélyeknek az előzőekben részletezett tételes egészségügyihozzájárulása havi bontású és összesített adatként történő bevallására. A havontamegállapított és megfizetett kötelezettségeket az „a” –tól „l” oszlopokig havi bontásbantöltse ki és összegezze azt az „m” oszlopban.

281. sor: Az adózó által befizetett tételes egészségügyi hozzájárulás

Ebben a sorban egy összegben tüntesse fel a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulásösszegét.

282. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben Ön a kötelezettségét nem vagy csak részben fizette meg, akkor ebben a sorbankell a fizetendő összeget szerepeltetnie, amely a 280. sor „m” oszlop és a 281. sorkülönbsége.

283. sor: Visszaigényelhető tételes egészségügyi hozzájárulás




150

Abban az esetben, ha az Ön által befizetett összeg (281.sor) meghaladja a kötelezettségösszegét (280. sor „m” oszlopát), akkor ezt a különbség adatot kell ebbe a sorbavisszaigényelhető összegként szerepeltetnie.

II. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása138

A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11%, de a törvényben meghatározottkülön adózó jövedelmek után 14, 15, 20, illetőleg 25%-os mértékű is lehet.Figyelem! A kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kellalkalmazni!139 Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annakkifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegétmegállapítani, figyelembe véve a hozzájárulás-fizetés felső határát is.

A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűlegkell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulástvisszaigényelheti, illetve a 0953-11-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulási kötelezettséget fő szabályként negyedéves bontásban kellbevallani.

284. sor: A magánszemély 11%-os hozzájárulása

Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kellfizetnie.

Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnekminősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelőegészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban – nem foglalkoztatottként –közreműködő családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről.Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdaságiőstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozókéntmegfizetett járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme utánfizetendő hozzájárulást is itt tüntesse fel.

Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolványbirtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkentenie kell az őstermelőitevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával.

Ebben a sorban kell bevallania a külföldi társaságtól a 10 000 forint egyedi értéketmeghaladó értékű üzleti ajándék utáni hozzájárulást is.

11%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az egyéb jövedelmeket is!

Ha az önálló tevékenységére tekintettel vagy a költségtérítés címén kifizetett bevételejövedelemtartalmának meghatározásakor a kifizetőnek tett költségnyilatkozatban 5%-kal –

138Eho tv. 3-5. §

139Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §

151

vagy annál magasabb százalékban – több költséget jelölt meg, mint amennyit az év végibevallásában ténylegesen érvényesíteni tud, a nyilatkozatban megjelölt és a bevallásbanelszámolt költségek közötti különbözet után kell a hozzájárulást bevallania és megfizetnie,mely kötelezettséget egy összegben e sor „f” oszlopába kell beírnia és a „g” oszlopban isfigyelembe kell vennie.Fontos! Abban az esetben, ha a költség különbözet az 5%-ot nem haladja meg, százalékosmértékű hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, a várakozásiidő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyihozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyébjövedelemnek minősülő összeg utáni kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztárés az önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásánakösszege utáni kötelezettséget is.140

Ebben a sorban kell feltüntetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendőszázalékos egészségügyi hozzájárulást, amelyet az adóévet követő január 12-éig kellmegfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követőhónap 12-éig kell az egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget megfizetni.

Figyelem! Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységébőlszármazó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulástnem kell fizetnie!

Fontos! A magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címén megszerzettbevételt, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapottborravalót nem terheli 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség!

A jövedelem utáni 11%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani ésbevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban!


Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdaságikistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családigazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként atételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utánibevallásadási kötelezettségének a nemleges bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a0953-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte).

A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetettbevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásalapját csökkenti a járulékalappal.


152


Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozókéntvégzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózástválasztotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéveskötelezettségeket a „g” oszlopban kell összesítenie!

Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkor százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.


Figyelem! 2009. február 1-jétől változás! A cégautóadó után nincs százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az szja-törvény rendelkezésében!Ha Ön olyan külföldi cég személygépkocsijának magáncélú használatára tekintettel jutottjövedelemhez, amelynek Magyarországon telephelye, képviselete nincs, akkor csak a 2009.január havi cégautóadót kellett Önnek megfizetnie (0953-05-ös lap 176. sor). A fizetendőcégautóadó után 25% egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetnie („b” oszlop).

Az előzőek szerinti kötelezettség terheli abban az esetben is, ha Ön kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozóként töltötte ki a 176. sort!

Ha Ön a mezőgazdasági kistermelésből, családi gazdálkodásból származó jövedelmére azátalányadózást választotta, akkor e jövedelme után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie,amely az átalányadó összegének 25%-a, és melyet negyedévenként, az átalányadóelőlegeként befizetett összege után kell megfizetnie. A biztosított mezőgazdasági őstermelőa százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal. Anegyedéves bontásban megállapított kötelezettségét a „g” oszlopban is összesítse!

A magánszemély 14%-os hozzájárulása

A következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a szja-törvény szerint különadózó, bevallási kötelezettség alá tartozó- vállalkozásból kivont,- értékpapír kölcsönzésből származó,- 25%-os adóterhet viselő osztalékból,- vállalkozói osztalékalapból,- árfolyamnyereségből,- ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladójövedelme származott.

Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékűegészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelőegészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szólótörvény alapján a kifizető által megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetettegészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék),

153

valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudjaállapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőekszerinti jogcímek szerepelnek.

A 284-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.

288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás

Ebben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-os mértékűhozzájárulás összegét szerepeltesse!

289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege

Ennek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. és/vagy a 292. sor „g” oszlop(ok)banszerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez rendelkeznie kell a kifizetőtől kapottigazolással, amelyen a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a kifizető által megfizetettegészségbiztosítási járulék, valamint a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (atovábbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) összegei szerepelnek.

290. sor: A 288. és 289. sorok összege

Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a „g” mezőjében. Amennyiben ez azösszeg 450 000 forintnál nagyobb, akkor a 450 000 forintot meghaladó összeget, delegfeljebb a kifizető által levont 14%-os hozzájárulás (288. sor összege) mértékéig, e sor „f”mezőjében szerepeltesse.

291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) még fennmaradóösszeg

Ha az előző 290. sor „g” mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot, akkor ebben asorban a 450 000 forint és a 290. sor „g” oszlopban szereplő adat különbségét írja be. Ha a288-290. sorokban nem szerepel adat, de van saját kötelezettsége, azaz a 292. sorbankötelezettséget kell szerepeltetnie, akkor ebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie.

292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulása

Amennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a „b” – „e” oszlopokban a teljeskötelezettséget kell bevallania.A sor „f” oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkor kellkitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összegeaz adóévben nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást6%-kal növelten kell e sor „f” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie.

154

Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a többkifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelme anaptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így, nyilatkozat hiányában a kifizető nemvonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 25%-os adót viselő osztalékjövedelmétterhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét.

E sor „g” oszlopába a „b” - „c” - „d” - „e” - „f” oszlopok összesített adatát írja be, deez az értékadat legfeljebb a 291. sor „g” oszlop összegének erejéig terjedhet.

293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ebben a sorban összesítve írja be a 2009. évre vonatkozó százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást, azaz a 284.+285.+286.+287.+292. sorok „g” oszlopainak összegét.

294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Az Ön által 2009. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel.A 2008-as bevallás alapján befizetett cégautóadó utáni és a költségkülönbözet utániegészségügyi hozzájárulást figyelmen kívül kell hagynia, függetlenül attól, hogy a befizetés2009-ben történt.Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét sem, amelyet akifizető vont le Öntől.

295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összeg

Ebben a sorban kell szerepeltetnie – amennyiben van – a 290. sor „f” oszlopban szereplőösszeget (a kifizető által 2009. évben – 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén – túlvonthozzájárulás), amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt.Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásból származójövedelem – a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére – mégsem haladja meg az egymillióforintot.Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatotfeltüntetnie!

296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és a kifizetőáltal túlvont hozzájárulás összege

Ebben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön által befizetett és akifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kell feltüntetnie. (A 294. és a295. sor „g” oszlopokban szereplő összegek).

297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás

155

Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sor összege. Ebben azesetben Önnek még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettségevan. A 293. sor összegéből vonja le a 296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe asorba, amely a 291. sorban szereplő összegnél nem lehet nagyobb .

298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhetőszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A 296. sor összegéből vonja lea 293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja be ebbe a sorba.

III. Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása

Az adóbevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő, vagy a ténylegesenvisszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos) megállapítására szolgálaz alábbi két sor.

299. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő egészségügyihozzájárulás

Amennyiben a 282. sor és a 297. sor összesen adata nagyobb, mint a 283. sor és a 298. sorösszeadott összege, akkor Önnek még fizetendő egészségügyi hozzájárulási kötelezettségevan, melyet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A két adatkülönbségét írja be ebbe a sorba, majd ezt az összeget a bevallás 79. sorába is vezesse át.

300. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a 283. sor és 298. sor együttes adata meghaladja a 282. sor és 297. sor együttesösszegét, akkor Önnek visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A két adatkülönbségét írja be ebbe a sorba, majd ezt az összeget a bevallás 80. sorába is vezesse át. Nefelejtsen el a visszaigényelhető összeg sorsáról rendelkezni!

Ha a visszajáró összeget, vagy annak egy részét visszakéri, akkor a bevallás első oldalánnyilatkoznia kell erről.Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban!

29. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása

Figyelem! A foglalkoztatótól kapott járulékigazoláson szereplő összegeket nem kell ezen alapon járulékkötelezettség címén bevallani!

Csak az alábbi esetben kell a lapot kitöltenie:

A 0953-10-es lapon tesz eleget bevallási kötelezettségének a magánszemély,amennyiben valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képezőjövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi

156

illetőségű más személytől szerez141 (tehát a bevallást nem a belföldifoglalkoztatótól kapott igazolásban szereplő járulékokról kell megtenni); illetve az amagánszemély, aki vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenülkapott borravaló után kíván járulékot fizetni.

A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére ajárulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tettegybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék, anyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, megfizetését ésbevallását. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosítottegyetemlegesen felelnek, ebben az esetben a magánszemélynek bevallási kötelezettségenincs.

Általános tudnivalók

A kitöltéshez a Tbj.-t142, valamint a Tbj. R.-t143 vegye alapul.144

Figyelem! 2009. július 1-től a társadalombiztosítási járulék a minimálbér kétszeresénekösszegéig 29%-ról 26%-ra csökkent. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladórésze után változatlanul a 29%-os társadalombiztosítási járulékot kell megállapítania ésmegfizetnie!A törvényben meghatározott természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után a29% illetve 26% társadalombiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), valamint 6%egészségbiztosítási járulékot fizet.

A társadalombiztosítási járulékot (29% és 26%) nem lehet egy sorban bevallani, azt megkell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező 24%-os nyugdíjbiztosítási, illetőlegaz Egészségbiztosítási Alap bevételét képező 5% illetve 2%-os egészségbiztosításijárulékra. Az 5%-os mértékű egészségbiztosítási járulékból 4,5% a természetbeni és 0,5% apénzbeli egészségbiztosítási járulék. A 2009. július 1-től hatályos 2%-os egészségbiztosításijárulékból 1,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.Hasonlóan elkülönítve kell a fizetendő egyéni járulékok bevallásának is eleget tenni, ezért a9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5% nyugdíjjárulék és 8%tagdíj), illetve a 6% egészségbiztosítási járulék (amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%) egy sorbantörténő bevallása nem lehetséges.

141Tbj. 5. § (3) bekezdés

142a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.

törvény143

Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet144

A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minősül foglalkoztatónak (4. § a) pont); biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §);járulékalapot képező jövedelem (4. § k) pont); járulékalapot nem képező jövedelem (21. §); milyen járulék fizetésére kötelezett afoglalkoztató és a biztosított (18. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. § és a 26. § 2005. október 1-jétől hatályos (7)-(8) bekezdései); afoglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20.§); a biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa(24., 31. §)

157

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalapután mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, anyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, de a nyugdíjjárulékot együttesenlegfeljebb a járulékfizetési felső határig. Ez a felső határ 2009. évre naptári napi 20 400forint, egész évre számítva (365 x 20 400 =) 7 446 000 forint.145 A biztosított mindaddigköteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapotképező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat is)levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásaiegyüttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségbiztosítási járuléknak nincsfelső határa.A biztosított nem fizet pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órásmunkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellettegyidejűleg fennálló további jogviszonyában.

A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15%nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.146 Aborravaló után egészségbiztosítási járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kellfizetni. Figyelem! A borravaló címén megszerzett jövedelemmel összefüggésben csak a317-318. sor tölthető ki!

A 301-318. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [(b-m) oszlopok]kell a kötelezettséget feltüntetni. Az „n” oszlopokban az összesítést kell elvégezni.Ezen a bevallási lapon a biztosított egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be!


301. sor: A 29%-os társadalombiztosítási járulék alapja147

Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett,juttatott – a foglalkoztató által át nem vállalt – járulék alapját képező jövedelem összegét(„b” – „g” oszlopok) abban az esetben, ha azt 2009. július 10-ig szerezte meg, függetlenülannak nagyságától, valamint ha annak összege meghaladta a minimálbér kétszeresét,ideértve a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összegét is.A „h” – „m” oszlopokat csak abban az esetben töltse ki, ha a járulékalapot képezőjövedelme a minimálbér kétszeresét meghaladta az adott hónapban. A minimálbérkétszeresét meghaladó részt havi bontásban a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia.

302. sor: A 26%-os társadalombiztosítási járulék alapja148

145A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény


147Tbj. 20. §

148Tbj. 20. §

158

Figyelem! 2009. július 1-től az alábbiak szerint kell a társadalombiztosítási járulékalapját kiszámítani!Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján, aminimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig kifizetett, juttatott – a foglalkoztatóáltal át nem vállalt – járulékalapot képező jövedelem összegét (71 500 x 2 = 143 000 forint).A járulék alapját képező jövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó részét havibontásban a 301. sor „h” –„m” oszlopokba kell beírni!

303. sor: A magánszemélyt terhelő 29%-os társadalombiztosítási járulék összege149

Ebben a sorban kell feltüntetni – a 301. sor összegéből számítottan – a magánszemélytterhelő 29% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét.

304. sor: A magánszemélyt terhelő 26%-os társadalombiztosítási járulék összege150

Ebben a sorban kell feltüntetni – a 302. sor összegéből számítottan – a magánszemélytterhelő 26% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét.

305. sor: A nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%)

Ebbe a sorba a 303.+304. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosításikötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelemután kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.A nyugdíjbiztosítási járulékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056236számú „Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlá”-ra kellbefizetnie.

306. sor: A 4,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 303. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosításikötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) 29%-os járulékalapot képezőjövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni.

307. sor: A 1,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 304. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosításikötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) 26%-os járulékalapot képezőjövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni.

Az egészségbiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, az egészségügyi szolgáltatásijárulékot a 10032000-06056229 számú „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételekbeszedési számlá”-ra kell befizetnie.

308. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%)



159

Ebbe a sorba (a 303.+304. sorból számított) a magánszemélyt terhelő, a biztosításikötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelemután kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.

Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételekszámla.

309. sor: A magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja151

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegét írja ide. Anyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy afoglalkoztatott az Szja törvény 69. §-a szerinti adóköteles természetbeni juttatás adóalapkéntmegállapított részének a személyi jövedelemadóval növelt értéke után nyugdíjjárulékot nemfizet.A fizetendő nyugdíjjárulék alapjának kiszámításakor vegye figyelembe a járulékfizetésifelső határra vonatkozó szabályokat is.

310. sor: A nem magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (9,5%)152

A nem magánnyugdíjpénztári tag biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott)társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem – ide nem értve az szja-törvény 69. §szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt adóalapként megállapítottértékének összegét – után fizetendő nyugdíjjárulék összegét írja ide.

Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételekszámla.

311. sor: A magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (1,5%)

Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tag biztosított által fizetendőnyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni.

Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételekbevételi számla.

312. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj összege (8%)153

Ebben a sorban a 309. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni.A 8% tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlárakell megfizetni. A magánnyugdíj-pénztárak adónemkódjai az 1. számú mellékletbentalálhatóak.

151Tbj. 24. §


153Tbj. 33. §

160

313. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege154

Ebben a sorban a 309. sorban feltüntetett járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítésösszegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen nem haladhatja meg anyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát.A magánnyugdíj-pénztárak adónem kódjai az 1. számú mellékletben találhatóak.

314. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja155

A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemösszegét írja ide.Az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapját képezőjövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumijutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímenkifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a MunkaTörvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. éviXXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeliegészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg akülönleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. Nem kellegészségbiztosítási járulékot fizetni a foglalkoztatottnak a társadalombiztosításijárulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összege után sem.

315. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)156

Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosításijárulék összegét írja be.


316. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%)

Ebbe a sorba a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Ezt asort nem kell kitöltenie abban az esetben, ha rendelkezik további legalább heti 36 órásmunkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonnyal.


317. sor: A borravaló összege157

154Tbj. 51. § (9) bekezdés; 1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bekezdés

155Tbj. 24. §

156Tbj. 19. § (3)-(6) bekezdés


161

Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni.

318. sor: A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%)

Ebben a sorban - a 317. sorban feltüntetett összeg után kiszámított - 15%-os kötelezettségetkell közölni.

Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételekbevételi számla.

319. sor: Ellenőrző szám

Ebben a sorban a 301-319. sorok „n” oszlopainak összesített adatát kell feltüntetni.

30. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás éskülönadó átvezetése, részleges kiutalása

Ha Ön a bevallás 70., 76., 78., 80., vagy a 270. sorában (soraiban) visszaigényelhetőszemélyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, különadót,egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást tüntetett fel, és azok együttes teljes összegétnem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről,illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha akülönbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összegsorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyenjelölje azt.

Ha a bevallást a korábbi 0953-as bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítésekéntnyújtja be, és a bevallás 0953-16-01-es és/vagy 0953-16-02-es lapján az 1., 2., 3., 8., 18.,19., 20., 21., 22. és/vagy a 31., 32., 33., 34. sorokban kötelezettség-csökkenést mutatott ki,ugyancsak a 0953-11-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését,részösszegének kiutalását kéri.

Ki kell tölteni a 0953-11-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapítottönellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzésipótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részlegeskiutalását kéri.


Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetésemellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt„X”-szel kell jelölnie.

Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adóátvezetését, részösszegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számú átvezetési

162

kérelmet kell kitöltenie és benyújtania.

Nincs szükség a 0953-11-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallásfőlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „a teljes visszaigényelhetőösszeget, összegeket visszakéri” elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáróadó kiutalását kéri.

A 0953-11-es lap átvezetési, kiutalási adatai:

A 0953-11-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kellfeltüntetni!

Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kell kitölteni. Akitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kellkitölteni. A lap „Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesítettadatait kell kitölteni.

A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók. Ajóváírandó adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a „h”oszlop szolgál.

Az adónem főbizonylati sorszáma az „a”, az adónem kód a „b” és a rövidítettmegnevezése a „d” oszlopba a bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó soránakmegfelelő számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint.

„a” oszlop „b” oszlop „c” oszlopbevallás 70. sora 103 szjabevallás 76. sora 198 különadóbevallás 78. sora 125 nyugdíjjárulékbevallás 80. sora 152 ehobevallás 270. sora 190 (191,193,195,197) ekho

Önellenőrzés

Önellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 0953-16-01 lap kötelezettség-csökkenés soránakszámát (1., 2., 3., 8., 18., 19., 20., 21., 22.) és/vagy a 0953-16-02-es lap kötelezettség-csökkenés sorának számát (31., 32., 33., 34.) kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónemkód „b” oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopábantalálható kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése „c” oszlopbaugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a” oszlopában lévő adó megnevezésénekrövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi önellenőrzés önellenőrzésipótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a” oszlopba a pótlék-csökkenés soránakszámát (25), a „b” oszlopba a 215 adónemkódot, a „c” oszlopba az Önellenőrzési pótlékrövidített megnevezést kell beírni.

Ha az önellenőrzés a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettség csökkenéséteredményezi, akkor a visszajáró adó átvezetését nem a 0953-11-es lapon kell kérni,hanem külön a ’17-es bevalláson kell kezdeményezni.

163

Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akárrészben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettség-csökkenést átvezettetnikívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az „f” oszlopba kellbeírni. Az átvezetett összeget a „d” és „g” oszlopokban kell Ft-ban feltüntetni. Egy sorbanegy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés. Korábbi önellenőrzési pótlékhelyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szintén csak egyadónemre kérhető átvezetés.

A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kívánátvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi számláról történőkészpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kíván átutaltatni, a „h” kiutalandó összegoszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét külön sorbankell feltüntetni, de úgy is kitölthető a „h” oszlop, ha az oszlop sorában egyidejűleg az „e”-„f”-„g” oszlopok a jóváírandó adóhoz tartozó adatok szerepelnek.

A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie jóváírandó, illetve kiutalni kértadó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével,ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, ésa fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h]összefüggésnek kell érvényesülni.

Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopban szerepeltetettkiutalandó összeg erejéig történhet.

Példa a 0953-11-es lap kitöltésre:

Visszaigényelhető adó: a 0953-C lap 70. sor „c” oszlopában 80 000 forint, amely összegbőlaz adózó 50.000 forintot a különadó számlára, 10 000 forintot a eho számlára kérátvezettetni, 10 000 forintot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalnikér.

Ssz. a b c d e f g h

01. 70 103 SZJA 50 000 198 különadó 50 00002. 70 103 SZJA 10 000 152 EHO. 10 00003. 70 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 00004. 70 103 SZJA 10 000 10 000

Összesen 80 000 70 000 10 000

Példa a 0953-11-es lap kitöltése kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzésesetén:

Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. forint, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 22. sor13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó7 000 forint kiutalását kéri.

Ssz. a b c d e f g h

164

01. 1. 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 00002. 22 125 nyugdíj 13 000 215 Önell.pótl 6 000 7 000

Összesen 23 000 16 000 7 000

Amennyiben a hibásan benyújtott bevallás hibája csak az adózó, vagy meghatalmazottjaszemélyes, vagy írásos közreműködésével javítható, úgy a kiutalásra rendelkezésre álló időa javítás, illetve az ellenőrzés befejezését akadályozó, vagy késleltető, az adózóérdekkörében felmerülő ok esetén az akadály megszűnésének napjával kezdődik.

Ne felejtse el a lapot aláírni!

ÚTMUTATÓA MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2009. ÉVI

ADÓBEVALLÁSÁHOZ

Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályihivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe az APEH honlapjántalálható JAVA programot (www.apeh.hu)! A kitöltési útmutató a törvényt nem pótolja!

A 0953-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallásbenyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.)Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél!

Az azonosító adatait a 0953-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak afehéren hagyott részeket töltse ki nyomtatott betűkkel (tollal) vagy írógéppel.

Az útmutató tartalma:1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)kiszámításához szükséges tudnivalók

1.1. Általános tudnivalók1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok1.3. Családi gazdaságok adózása

2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók2.1. Támogatások elszámolása2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján2.3. Bevételek2.4. A költségek elszámolásáról2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén2.6. Veszteség elszámolása2.7. Veszteségelhatárolás

3. Egyéb adatok

http://www.apeh.hu/

165

1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)kiszámításához szükséges tudnivalók

1.1. Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő158, amezőgazdasági kistermelő159, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység160

fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól,hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelőrendelkezik.161

Családi gazdálkodónak162 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinticsaládi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti.Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, ésa családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik.

A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, akit a mezőgazdasági ésvidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerbenmezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván.163

Az őstermelői igazolvány164 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes.Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2009. január 1-jétmegelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2009. évre legkésőbb, 2009.március 20-áig érvényesíttetnie kellett, ellenkező esetben Ön 2009-ben csak az érvényesítésnapjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2009. január 1-je és az érvényesítés napja közöttiidőszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 0953-as bevallás9. sorába írja be.

Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy azemlített termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebbőlszármazó jövedelmét) a 0953-as bevallás 9. sorában tüntesse fel!

Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhezkötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapjántörténik, akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül.165

Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha amagánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önállóerdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az



160Szja-törvény 6. sz. melléklet I. pont

161Szja-törvény 3. § 18. a), c) pont

1621994. évi LV. tv. 3.§ h), i) pont

1632007. évi XVII.tv. 26.§ (1) a) pont

164Szja-törvény 3. § 18. b) pont

165Szja-törvény 6. sz. melléklet I. a) pont

166

erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételbőlszármazó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdőtulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha aszóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem azerdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatokalapján – az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehetőfigyelembe.

Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterületmegszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt isfelhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételilehetőségétől számított öt évig.166

Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származóbevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének teljes összegét (és azebből származó jövedelmét) a 0953-as bevallás 9. sorában kell feltüntetnie.167

A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik.

A törvényi feltételek168 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a22042999 vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel.Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem sajátelőállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezéstbiztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyénivállalkozásból) származó bevételnek minősülnek. (a 0953-as bevallás 9. sora, illetve azegyéni vállalkozók 0953-13-03-as bevallási lap 421. sora.)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék-, az innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmitermékdíj-fizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét a 2010.február 25-éig beadandó 0901-es bevallásban tudja bevallani. Ha Ön a 0901-es bevallásbanfelsorolt adónemeknek alanya, de adókötelezettsége nem keletkezett, akkor ezt a bevallástnem kell benyújtania, de erről, egy külön, az erre a célra rendszeresített NY jelzésűNyilatkozat lapon kell nyilatkoznia.169 Ha Ön nem kötelezett elektronikus úton történőteljesítésre vagy nem választja ezt a lehetőséget, úgy a 0901-es bevallást kell benyújtania.

A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettségbevallására a 0908-as számú bevallás szolgált.

1661991. évi XXV. törvény 24. §

167Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) pont

168 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont169 Art. 31. § (6) bekezdés

167

1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok170

Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyescsaládtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és azáltalános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia.Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagokőstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor azőstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincsmód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak azadózó nevére kiállított bizonylatok alapján, illetve az szja-törvény rendelkezései alapjánszámolható el költség.A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagokegymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak,a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell elegettenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megilletőkedvezményekre.171 A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve acsaládi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük,amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezménytkívánnak érvényesíteni.A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egynyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagokközött egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vettösszegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyikcsaládtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ezalól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosultcsaládtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetettútnyilvántartás alapján lehet elszámolni.172

Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek asaját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célúhasználata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetettszemélygépkocsik számától függetlenül.173

A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk agépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat.

Abban az esetben, ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdaságiőstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közösőstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség akorábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett.174

170 Szja-törvény 78/A. §171 Szja-törvény 39. §172

Szja-törvény 6. sz. melléklet III. c) pont173

Szja-törvény 3. sz. melléklet IV/8. pont174

Szja-törvény 22. § (2)-(5) bekezdés

168

Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközbenkiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt – éstételes költségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytatócsaládtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok eztkövetően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételévelkell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek ésfelmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyenmegállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kaptameg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelőitevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózásimódot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott acsaládtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének amegállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megilletőbevételnek (és költségnek) az összegét is.

1.3. Családi gazdaságok adózása175

A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítőtevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül176 anövénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Azelőzőekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhető – mezőgazdasági tevékenységekköre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti őstermelői tevékenységekkörével!)Kiegészítő tevékenység177 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, afűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenységsorán keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nemélelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékekközvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás).A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapjángazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesekmegállapítani a jövedelmüket.Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóangazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – akorábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesekalkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben agazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába,amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükbenértékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás(a teljes leírásig) folytatható.

1751994. évi LV. törvény a termőföldről

1761994. évi LV. törvény 3.§ (k) pont

1771994. évi LV. törvény 3.§ (l) pont

169

A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagijavak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egyösszegben is elszámolható.A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységbőlszármazó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nemazonos nagyságú jövedelem után fognak adózni.Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottkéntközreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja,akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásávalállapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választjaakkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csakbizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el.Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtag az őstermelői tevékenység mellett önálló tevékenységet is folytat, akkor a családigazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenységfolytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani.Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételekarányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik.A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást isválaszthat.

Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módravonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 0953-12-01-es bevallási lapon lehet nyilatkozni.

2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozótudnivalók

2.1. Támogatások elszámolása178

A 2004. január 1-je és 2008. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatásokelszámolásaA jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részétkell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadáscímén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt.Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatásköltségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható,akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyezőösszegű bevételt is el kell számolni.A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követőenutólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelemkiszámításánál sem bevételként, sem költségként (sem értékcsökkenési leírásként) nem kellfigyelembe venni. Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás


170

összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként(értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető.

Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévetmegelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni,akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor avisszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy máshasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető.

2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapotttámogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesenfelmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellettkap.179

Amennyiben a 2009. évben olyan, a 2003. év december 31-éig megkapott (igényelt)támogatást kellett visszafizetnie, amelyet a megelőző adóévekben bevételként márelszámolt, akkor a visszafizetett támogatás összegével az adóévi bevételét csökkentse.

Egységes területalapú támogatás180

Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kellbevételként figyelembe venni!Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkora visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben avisszafizetés megtörtént.

Egyéb jogcímen folyósított támogatásAz előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt –támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthetőköltségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatáspéldául a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.

Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentettmezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nemkell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallásbenyújtására kötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egészbevételét figyelembe kell vennie.

2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján

Amennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelemmegállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat.– Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-aminősül jövedelemnek. A tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési


180Szja-törvény 3. § 28. pont; 2. sz. melléklet III. pont

171

leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnakkell tekintenie.– A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor atörvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételévelkell a bevételéből a jövedelmét megállapítania.

Őstermelői adókedvezmény181

Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésbőlszármazó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 0953-as bevallás 0953-01.lapjának 98. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő(közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztésitámogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációsszámmal és ezt a számot a bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimistámogatásnak minősül.

1. A mezőgazdasági őstermelők(kistermelők) nyilatkozata(i)

0953-12-01-es lap kitöltése

Ezt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki!A 0953-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 0953-12-01-es lapot is csatolja. A lap kitöltése előtt, a 0953-12-es lapokhoz készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el (1.1. pont), melyekből megismerhetia támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimistámogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőtkell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevételea 8 millió Ft-ot nem haladja meg.

I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról182

321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2010. évre,jelezze ezt „X”-szel az erre szolgáló négyzetben. Ha a 2009. adóévre átalányadózástválasztott és 2010-re is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort ne töltseki!Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételbőlátalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik,hanem az összevont adóalap részét képezi.183 Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél eztis vegye figyelembe.

II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről


182Szja-törvény 50. § (2)-(3) bekezdések

1832009. évi LXXVII. törvény 11. §

172

322. sor: Ha Ön a 2009. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelménekmeghatározására az átalányadót választotta, de a 2010. adóévben nem ezen a módon kívánadózni, ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze.

III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata184

323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételkéntfigyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha nyilatkozattételi jogával él.Nyilatkozattételi jogával akkor élhet, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelőitevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több,de a 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2009-ben és a jövedelem megállapítására tételesköltség-elszámolási módot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő – azőstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert – kiadástigazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységbőlszármazó bevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb más jövedelmeitekintetében a személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Hanyilatkozattételi jogával él, akkor olvassa el, a 0953-09-es bevallási lap 285. sorához írtútmutatót is, mivel a bevétele 5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettségekeletkezhetett.

A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításbaa nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolványalapján folytató őstermelők185, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nemfoglalkoztatottként közreműködő családtagok186 is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, decsak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.

Amennyiben nemleges bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nemanyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.Amennyiben nyilatkozattételi jogával él és kizárólag olyan bevételt szerez, amely adózásszempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (pl. nyugdíjas), akkor ebevételét is be kell vallania, függetlenül attól, hogy e jövedelmei után adófizetésikötelezettsége nem keletkezik.

324. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célrafolyósított támogatás187 bevételként figyelembe vett összegét írja be.

325. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a 2009. évben folyósított egységes területalapú(földalapú) támogatás összegét írja be.

326. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatásösszegét írja be. Ilyen támogatás például erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás.

184Szja-törvény 78/A. § (4), és (6) bekezdések; 23. §

185Szja-törvény 78/A. § (2); (4) bekezdés

186Szja-törvény 3. § 18. és 19. pont


173

IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozat az őstermelésből származó jövedelemszámítási módjárólEzek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.A 327-329. sorok szolgálnak arra, hogy „X”-szel megjelölje a 0953-12-02 és 0953-12-03-aspótlapok mely sorait fogja kitölteni akkor, ha tételes költségelszámolás vagy 10%-osvélelmezett költséghányad szerinti elszámolás vagy átalányadózás szabályai szerint állapítjameg a 2009. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét. Jelölnie kell továbbá a330. sorban, hogy kíván-e – csak tételes költségelszámolás esetén van erre lehetőség –kistermelői költségátalányt elszámolni.


2.3. Bevételek188

A 2009. évi adóalapba beszámító bevételek341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben azadóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie.Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozórészt az útmutató 2.1. pontjában is olvassa el!

Bevételnek minősül különösen:– az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagyváltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár,az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével);– a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;– az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásospiaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészbenellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évbenköltséget számolt el;(Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nemszámolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti,vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretébennyújtotta.)– az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetéstaz őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;– a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen afelelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak azértéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként;– a kapott kamat;– a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint afizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ezutóbbiakat korábban költségként nem számolta el;– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –,nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a

188Szja-törvény 17. §, 22. § (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont

174

szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségétbármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;(Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el,amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a 161-163. soroknál leírtak szerint kell eljárni.)– az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébőlszármazó bevétel;(Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapjánaz erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetettösszeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – azerdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembevennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál arendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerintihatáridőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóságáltal kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezentúlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható abevételből.)– a 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta– a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két évenbelül a 66%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha azellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni.

Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelőitevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó)ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.)189

Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat190,akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység soránelőállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít.(Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnélköltség.)

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembeveendő, további tételek191

Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységbőlszármazó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania.Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túlbevételként kell elszámolnia:– a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag,félkész és késztermék) leltári értékét;– a 100 000 – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történtbeszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően

189Szja-törvény 3. § 18. pont c) alpont


191Szja-törvény 2. sz. melléklet II. pont

175

történt beszerzés esetén az 50 000 – Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét;– a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használativagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérletijog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték abevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésérefordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.)Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtásátmegelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezta bevételét, még 2009. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadottállatok, növények ellenértékét csak 2010. évben, de még a bevallásának a benyújtása előttkapta meg).

Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelőitevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozójövedelemszámítási szabályokat kell a 2010. évről benyújtott személyi jövedelemadóbevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységévelkapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összegetöbb lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet azadóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készítettadóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván,akkor a 2010. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét,amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd.

342. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a 2009. évben a költségek fedezetére vagyfejlesztési célra folyósított támogatás192 bevételként figyelembe vett részét írja be!

343. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás193 összegétírja be!

344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatásösszegét írja be!

Bevételt csökkentő tételek194

Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás eseténvan lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családigazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítássorán (nem lehet megosztani).

345. sor195: Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottatfoglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel,

192Szja-törvény 3. § 42. pont, 19.§



195Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont

176

de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér196 összegével csökkentheti azőstermelésből származó bevételét.

346. sor197: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, voltszakképző iskolai tanuló, valamint az szja-törvény rendelkezése szerint korábbanmunkanélküli198, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazottszabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyalkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyekután befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett,hogy ez az összeg költségként is (a 357. sorban) elszámolható.A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopában a „b” oszlopösszegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabadulószemély foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel.

347. sor199: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap utánhavonta a minimálbér 24%-ával (17 160 Ft), ha a szakképző iskolával kötöttegyüttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónapután havonta a minimálbér 12%-ával (8 580 Ft) csökkentheti a bevételét.

348. sor200: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származóbevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabálybanmegállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatásértékének megfelelő összeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett.Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt.

349. sor201: Amennyiben a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyiiparűzési adó fizetésére is kötelezett, akkor a költségként elszámolt – adóévben megfizetett– helyi iparűzési adó összegének 100%-ával csökkentheti az őstermelésből származóbevételét, feltéve, hogy az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzatiadóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem volt.

350. sor: A bevételt csökkentő tételek (345- 349. sorok) együttes összegét írja ide.

351. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor „b” oszlopába írt összegből)vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (350. sor „b” oszlopába írt összeg) ésa különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (350. sor „b”oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor „b” oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon.

2.4. A költségek elszámolásáról202


197Szja-törvény 21. § (2)-(3) bekezdés


199Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont


201Szja-törvény 21. § (1) b) pont

202Szja-törvény 4. § (3)-(4) bekezdés; 18. §; 22. §; 3. sz. melléklet

177

Költséget az Szja - tv. 3. sz. melléklete szerint lehet elszámolni.Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállításárakötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, azegyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni,amely megfelel az Szja-törvényben meghatározott feltételeknek.203 (Például, hapermetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag azőstermelői tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha ajogügyletre adásvételi szerződést kötnek.)

Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2009. évben kezdte meg, akkor alegfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzőenmég nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbáa tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától azadóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni.Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha azőstermelői igazolványt 2009. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napjáncsaládi gazdaságnak a tagja.

Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerintszámolható el204. (Lásd: az útmutató mellékletében) Az a magánszemély, aki az errőlszóló kormányrendelet205 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján atermőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és acsaládi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságbatartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési(beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja.Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhezhasználja, akkor választhat, hogy melyik (az őstermelői vagy a vállalkozói)tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget.A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különbözőtevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjétműveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy aköltségeket mely bevételével szemben számolja el.

Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgelösszefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani!A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában megkell osztani!

A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatáselszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységetközös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi


204Szja-törvény 11. sz. melléklet II. pont

205256/2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. § (3) bekezdés f) pont

178

gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóana költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.

Költség352. sor206: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nemkizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását.Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsikivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható elátalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg azőstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át.Ezen túlmenően a 2009. évben vagy korábban vásárolt, de a 2009. évben használatba vettszemélygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzésiárának a 10%-a is elszámolható.A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatosfontosabb tudnivalókat a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó útmutatómellékletében találja.

353. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdaságiépületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírásösszegét kell feltüntetni.Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azokkizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási(beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelőitevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandóösszeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és anyilvántartásokban feljegyezni.

354. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámoltbeszerzési árát írja be.Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagya családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családigazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2009. évben használatba vett tárgyi eszközök,nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegűköltségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja.(A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközt, nem anyagijavakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.)

355. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetettkamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközökrészletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezésidőpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is.Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség)összegét írja ebbe a sorba.

206Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet

179

Az összevont adóalapjának az adóját csökkentheti az őstermelői tevékenységének folytatásaérdekében pénzintézettel 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján (beruházási ésforgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel) 2009. évben megfizetett kamatának 25%-ával.(Ezt a kedvezményt a 0953-as bevallás 101. sorában érvényesítheti.)

356. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermékbeszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belülbeszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha aztkorábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el.

357. sor: Ebbe a sorba a 352-356. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült,költségként is elszámolható kiadásait írja be. Költség az Szja-törvény 3. sz. mellékleteszerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtásikötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az Internet használatértfizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az Internet használatért fizetett díj30%-a érvényesíthető költségként.

A Tbj. rendelkezése szerint a 8 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdaságiőstermelőnek (kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5százalék mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 9,5 százaléknyugdíjjárulékból – arányosítva – annak 72%-a a költségek között elszámolható.

Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2009. évben költségkéntelszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozószabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejétmegelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből alízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javakáltalános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződésszerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának,ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján -több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áigszámolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg.

Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek)üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja azútnyilvántartás.207

Felhívjuk figyelmét, ha a tulajdonában álló személygépkocsi után tételesköltségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor 2009. február01-től cégautóadó208 fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként,a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az államiadóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettségfennáll. A bevallást a 0901. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az

207Szja-törvény 5. sz. melléklet I /7.

208Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. §

180

államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtásárakötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szinténnegyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.A megfizetett cégautóadó összege a költségek között elszámolható.

Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az APEH általhavonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célbólmegtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehettöbb a fogyasztási norma mértékénél.209 Egy adott negyedéven belül vagy csak számlaalapján vagy csak az APEH által közzétett árral lehet számolni. Az APEH által a 2009. évreközzétett üzemanyagárak a 0953-as bevallás mellékletében találhatók meg.Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja azAPEH által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, aszámlák alapján, nettó összegben történhet.

A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el azútnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említettkiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi eseténlehetőség van kilométerenként 9 Ft210 általános személygépkocsi-normaköltségelszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a járműfenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadástmég részben sem lehet elszámolni.Útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használatacímén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km útelszámolható211 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott normaszerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbákilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljesadóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehetalkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonábanlévő személygépkocsi is.)A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén azüzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el,amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik.

358. sor212: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdaságikistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt isérvényesíthet.Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása utánmegmaradt bevételének (351. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként.Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el akésőbbi évekre.

20960/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet

210Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) bekezdés

211Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) bekezdés


181

359. sor: Ebben a sorban a 2009. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse(352–358. sorok összege).Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor abevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba.(Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-osköltséghányaddal számolt, a 352-358. és a 360., 362. sorokban nem szerepeltethet adatot!

360. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2008. évi 0853-12-02-esbevallási lap 362. sorában kimutatott veszteségéből 2009. évben kíván elszámolni. Aveszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye előszörfigyelembe (olvassa le a 2.6. pontnál leírtakat!).

A jövedelem megállapítása361. sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó 2009. évi jövedelmét írjabe, amely a 351. sor összegének a 359. és a 360. sorok együttes összegét meghaladó része.Ezt az összeget kell beírnia a 0953-as bevallás 11. sorának „d” oszlopába. Ezen összeg utána 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 0953-09-es lap 284. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összegenélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a 2009. évben.

A veszteség megállapítása362. sor: Ha a 2009. évben felmerült költségei (359. sor) meghaladják a kedvezményekkelcsökkentett éves bevételét (351. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 359. sorba írtösszegnek a 351. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 358. sorbais írt adatot és emiatt lenne vesztesége, ebbe a sorba nullát írjon.

A 0953-12-03-as lap kitöltése

2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén213

Ha Ön a 2009. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelőitevékenységből származó bevétele nem több 8 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózásszabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. De csak akkor, ha erről Ön a 2009. adóévrea 0853-as bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkozott!

Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakábanévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.

Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályaiszerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosítóértékhatárnál több bevétele volt az adóévben.Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdaságiőstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint,


182

tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg.Ebben az esetben a 0953-12-02-es lap 341-362. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie.

Az átalányadózás időszakában más önálló tevékenységből származó bevételként (9. sor)kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősülbevételnek a célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően aköltségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege.

A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelőibevételek között kell elszámolni.Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, atörvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadóalapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak afigyelembevételével az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termékértékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységbőlszármazó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem.

Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költségetelszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakábanbeszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózásidőszakára jutó értékcsökkenési leírását is.

363. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőlegazzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségekfedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósítottvissza nem térítendő támogatást kapott, akkor ezt a bevételét és a támogatásfelhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 0953-as bevallás 9. sorában tüntessefel.

364. sor214: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt arészét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott.

365. sor215: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sor összegéből a 2009. évbenfolyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be.

366. sor: Ide a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írjabe, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósítotttámogatásnak.

367. sor216: Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és azutána fizetendő adó összegét állapítsa meg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből

214Szja-törvény 53. § (1) bekezdés e) pont



183

vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is,akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania: állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor „a” oszlop

6 %-a a jövedelem; egyéb kistermelői tevékenységből származó bevétel 15%-a jövedelem.

A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „a”oszlopába, valamint a 0953-05-ös bevallási lap 181. sorának „d” oszlopába beírnia. Afizetendő adó összegét a 367. sor „b” oszlopába és a 0953-05-ös bevallási lap 181. sorának„e” oszlopába írja be.Az átalányadó mértékét a 0953-as útmutató mellékletben található adótábla alapjánszámíthatja ki.Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségéta 0953-09-es bevallás 287. sorában kell bevallania.

2.6. Veszteségelszámolás217

A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbiadóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntéseszerinti megosztásban elszámolható.Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Azadóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre – a bevallott,illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben – iselszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazásaesetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kelltekinteni.

A korábbi évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérniabban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagykésőbb keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el amezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámoltköltség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző kétadóévben is veszteséget határolt el.Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelemelmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.

A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható218 az új szabályozás, mely szerintmegszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése.219

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha azelhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

2.7. Veszteségelhatárolás220

217Szja-törvény 22. § (1)-(5) bekezdés

218 2009. évi CXVI. törvény 144.§ (10) bekezdés219 2010. 01.01-től hatályos Szja-törvény 22.§ (4) bekezdés220

Szja-törvény 22. § (2), (3) bekezdés

184

369. sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2009.adóévben keletkezett veszteségéből (362. sor) 2007. és/vagy 2008. év(ek)re elszámolni.

A 2009. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2007. és a 2008.évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységébőladóköteles jövedelme.A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2007. és/vagy 2008. években bevallottőstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Azönellenőrzéshez a 2007. évre a 0753-as, a 2008. évre 0853-as nyomtatványt kellfelhasználnia.)Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása,akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabályérvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolásmértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját.

370. sor: Ebbe a sorba a 2009. évi vesztesége (362. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 362. és a369. sor különbözetét írja be.

371. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekről áthozott, 2009. évben el nemszámolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse.Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe!

372. sor: Ebben a sorban a 370. és 371. sorok „b” oszlopaiba írt adatok együttes összegéttüntesse fel.

3. Egyéb adatok

374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2009.december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba.

375. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítőcsaládtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelembruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell.Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám:80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni.Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot!(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottratekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódóadatszolgáltatási kötelezettséget a 0908-as bevallásban kellett szerepeltetni.)

376. sor: A vevők, megrendelők 2009. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt.

377. sor: A 2009. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide.

185

378. sor221: Ebbe a sorba a 2009. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célrafolyósított támogatás összegét írja be.

379. sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségekfedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem(és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el.

380. sor222: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra2009. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részétírja be.

381. sor: Ebbe a sorba a 2009. január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás mégfel nem használt részét írja be.

382. sor223: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.

ÚTMUTATÓAZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

2009. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

Ezeket a bevallási lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki!

A 0953-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 0953-13-01-es és 02-es pótlapot is csatolja.Önnek, a 0953-13-as, a 0953-14-es pótlapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 0953-15-öspótlapon, az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről, valamint annak




186

adójáról kell számot adnia, nyilatkoznia, amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvényrendelkezései szerint kell megállapítania.Amennyiben lehetősége van, vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) program szolgáltatásaitaz APEH honlapján (www.apeh.hu).

1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE

E bevallási lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is,1. aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette a 2009. évben;2. aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól áttért a társasági adóról és az

osztalékadóról szóló törvény hatálya alá;3. aki ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi

jogászi tevékenységét átalakulás miatt ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói,közjegyzői iroda, ügyvédi társulás tagjaként folytatja;

4. akinek a vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták;5. aki az eva hatálya alá tartozik, de akinél az eva-s időszak előtt foglalkoztatási,

kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény afeltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetésikötelezettsége keletkezett;

6. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozatanem volt jogszerű;

7. akinél az eva-s időszak előtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény nem váltvéglegessé;

8. aki a 2009. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiányamiatt kikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyijövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától;

9. aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt,kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetvefejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezményeknem váltak véglegessé.

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)

A 0953-13-01-ES LAP KITÖLTÉSE

A lap kitöltése előtt a 0953-13-as lapoktól, a 0953-15-ös lapokig készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti atámogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis ésegyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyénivállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódóadózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.

I. Egyéni vállalkozás esetén a jövedelemszámítás módszere a 2009. évre

http://www.apeh.hu/

187

Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.A 401. és 402. sorban van lehetősége azt jelölni, hogy a 2009. évi egyéni vállalkozásábólszármazó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályaiszerint állapítja meg. Ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg ajövedelmét és kizárólag a 133/2007. (VI. 13.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmitevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erreszolgáló helyen „X”-szel jelölje választását. Ha a 412. sorban is szerepel adat, úgy a 401-402. sorban a 412. sor kitöltését is vegye figyelembe (ebben az esetben, mindkétjövedelemszámítási mód jelölhető).

II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalakulásról, tevékenysége megszüntetésérőlEzek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programokalkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.404. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha a 2009. évben az egyéni vállalkozóitevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozóitevékenységet) vagy vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősenvisszavonták.

405. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha Ön a személyi jövedelemadó törvényhatálya alól áttér a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá a 2009.évben.Abban az esetben tehát, annak- aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű

társasággá vagy részvénytársasággá alakult át;- aki ügyvédi irodába lép át és ott folytatja tovább az ügyvédi tevékenységét;- aki végrehajtói irodába lép át és ott folytatja tovább végrehajtói tevékenységét;- aki közjegyzői irodába lép át és ott folytatja tovább közjegyzői tevékenységét;- aki szabadalmi ügyvivői irodába lép át és ott folytatja tovább ügyvivői tevékenységét;- aki ügyvédi társulás tagjaként folytatja európai közösségi jogászi tevékenységét,

ezt a sort ki kell töltenie, mivel az egyéni vállalkozói jövedelem levezetésére az átalakulásmiatt több esetben eltérő szabályt állapít meg az szja-törvény.

III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról224

406. sor: Ha a 2010. adóévre az idevonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózástválaszt, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt „X”-szel jelölje azt.Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételbőlátalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik,hanem az összevont adóalap részét képezi. Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt isvegye figyelembe.

IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről225

2241995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (1); (3)-(8) bekezdések

2251995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (7) bekezdés

188

407. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2010. adóévre nem azátalányadózást választja, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze.Az átalányadózási mód megszüntetése esetén a megszűntetés évét követő négy adóévelteltét követően választhatja ismételten az átalányadózást. Ha a jogosultsága a bevételiértékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak- attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az szja - törvényben előírtbevételi értékhatár növekedett. Ha Ön 2009. december 20-áig bejelentkezett azegyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá és 2009-ben átalányadózó volt, akkor ezt a sortnem kell kitöltenie.

V. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásávalkapcsolatosanAz idevonatkozó részletes szabályokat a 0953-13-as lap 9. pont alatti útmutatójábólismerheti meg. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozóiszemélyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza, ebben a sorban nyilatkoznia kell, kivéve,ha a 421. és 425. sorban nulla szerepel.408. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatosnyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló helyen.Ha Ön 2009. évben egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, nyilatkoznia kell azadókötelezettsége megállapításakor a jövedelem-(nyereség)-minimum számításikötelezettségéről. A (4), (5) és (6) szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (ajövedelem levezetése után) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerintiadózásra vagy a nyilatkozattételre). E miatt a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltsecsak ki a nyilatkozatra vonatkozó részt.

Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása:

A jövedelem-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom,mivel az egyéni vállalkozói tevékenységemet 2008. január 1-jét követően kezdtem, vagyújrakezdtem és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytattam egyénivállalkozói tevékenységet (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem számolt elbevételt). 1

Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2008. évben elemi kár sújtott. 2

Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2009. évben elemi kár sújtott. 3

Jövedelem minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel az Szja tv. 49/B. §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámoltköltséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap eléri, az adóévben az Szja.tv. 49/B. § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozatamegtételéhez segítségül szolgál a 0953-13-04-es lap 454. sora.) 4

A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú mellékleteszerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap nem ériel az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)minimumot és emiatt, a jövedelem minimum szerinti adózást választom. 5

189

A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú mellékleteszerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlító adóalap nem ériel az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)-minimumot, de a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózás helyett, bevallástkiegészítő nyilatkozattételi jogommal élek a 0953-15-os lap kitöltésével. 6

VI. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a támogatásokkal kapcsolatban

409. sor: Jelölje „X”-szel, ha a jelen bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a csekélyösszegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és azadórendszeren kívüli támogatásokról szóló rendeletek alapján támogatást. (Olvassa el a 17.pontnál leírtakat, mielőtt ezt a sort kitöltené.) Ha a jelölést elmulasztja, a 0953-13-08-01, 02és 03-as lapjait be kell nyújtania.

A 0953-13-02-ES LAP KITÖLTÉSE

A lap kitöltése előtt a 0953-13-as lapoktól, a 0953-15-ös lapokig készített kitöltésiútmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti atámogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis ésegyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyénivállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódóadózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.

VII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történőfolytatásáról, az adózási mód választásáról

Abban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét az özvegye vagyörököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, a 411. sorban az erreszolgáló helyen jelölje „1”-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásánakszándékát 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak226.

Ha a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de azelhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogyaz egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyenadózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásánakszándékán túl, 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak a választott adózásimódot227.Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegyevagy örököse tovább folytatja, de eddig is egyébként egyéni vállalkozói tevékenységetfolytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, a 411. sorbanaz erre szolgáló helyen 2-vel jelölje ezt a tényt.

2261995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (7) bekezdés

2271995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (8) bekezdés

190

Abban az esetben, ha a 411. sorba 2-est írt, úgy most, a döntése szerinti, választott adózásimódot a 412. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével.

Sorsz Egyesített tevékenységadózási módja

Elhunyt tevékenység adózásimódja

Egyesített tevékenység előttiadózási módja

2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja5 eva eva vállalkozói szja6 átalányadó eva átalányadó7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó9 eva vállalkozói szja eva

10 eva átalányadó eva

Abban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó,illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412.sorba „1”-est kell beírni.

Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról aválasztott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeirevonatkozó rendelkezések.

Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról a vállalkozóiútmutató 11.2 pontjánál leírtaknál olvashat.Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, hanem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addigelért bevétele nem haladta meg a 15 illetve a 100 millió forint időarányos részét.Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott azátalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesítetttevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követőenlegalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszakaalatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatjatevékenységét.Ha például a jelölés „5”-ös, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyénivállalkozó által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkorválaszthatta a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek,hogy az Ön korábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre azadóalanyiság ismételten nem választható.

VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás megszüntetése során a pénztárgépekelhelyezéséről

413-417. sor: Abban az esetben, ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel,akkor nyilatkoznia kell arról, – a megfelelő jelöléssel - hogy az a tevékenysége megszűnésétkövetően hová került.A következő számok felhasználására van lehetősége, haszervíznek adta el, 1

191

szabadforgalomba bocsátotta, 2megtartotta, 3leselejtezte, 4minden egyéb esetben 5.

2. ÁLTATÁNOS TUDNIVALÓK

A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell figyelembevenni. Ha Ön nem pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.

Akkor is ezt a bevallási lapot kell kitöltenie, ha Ön más törvény szerint kettős könyvvitelvezetésére kötelezett, a 0953-13-01 és 0953-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat kellkitöltenie. A 0953-13-03-tól a 07-ig tartó bevallási lapokat akkor is be kell nyújtania, haazon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokbaírjon nullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon – internetes program felhasználásávalpapír alapon – történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.)Amennyiben Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 2009. január 1-jeés december 31-ie közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és anyugdíjjárulékát a 0953-14-es lapon kell bevallani.

A 2009. január hónapra vonatkozó az szja-tv. szerinti228 cégautó adót minden egyénivállalkozónak a 0953-05-ös lap 176. sorában kell bevallania. A kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozó a 0953-09-es lap 287. sorában tehet eleget a 2009. január havicégautó adó utáni egészségügyi hozzájárulás bevallásának.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a sajátjárulékait és a 2009. január havi, az szja-tv. szerinti cégautó adó után fizetendőegészségügyi hozzájárulási kötelezettségét, a 2009. évben a 0958-as bevallásban kellettközölnie.

2009. február 01-től hatályos szabályozás szerinti229 cégautó adó kötelezettségét a 0901-esbevallásban kell bevallani. A cégautó adót 2009. február 1-jétől egészségügyi hozzájárulásikötelezettség nem terheli.

2.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és aköltségeit együttesen (összesítve) vegye figyelembe.

228 2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.229 1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

192

Ha Ön a 2009. évben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá,olvassa el a 11.1 pont alatti tájékoztatást.

Amennyiben az eva-t jogszerűtlenül választotta, akkor az adóhatóságnak kellettmegállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Önvagy az adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi és költségadatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja törvény szerintikönyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Az evaválasztása miatt a 2008. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia.Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2009. évre, akkor a korrekciós tételek miatta 2008. évi bevallását is módosítania célszerű (az esetleges későbbi jogkövetkezményekelkerülése érdekében) önrevízió útján.

Ha Ön 2008-ban az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2009.évre nem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapításáravonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza.

Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de azadóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor azéves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztatóadatok megállapításakor a 0953-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesítettadatát szerepeltesse.Ha Ön a 2009. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére avállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.

A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelöltfeltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:

a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, az átalányadózás.

A döntését a 0953-13-01-es lap I. táblájában kell jelölnie.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a0953-13-01-es bevallási lap III. és IV. tábláin nyilatkozhat. Az átalányadózással és annakválasztásával kapcsolatos tudnivalókat a 0953-13-06-os lap útmutatójánál a 15. pont alatttalálja.

3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI TUDNIVALÓK

Az útmutató a következőket tartalmazza:4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése5. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása6. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2010. évre történő választása esetére vonatkozószabályok7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok

193

8. Az Szja-törvény hatálya alól, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályaalá áttérő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok9. A Jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat)10. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei 50 millió forint alatti vállalkozóiadóalap esetén11. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozószabályok

11.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása11.2 Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagyörökösként történő folytatás esetén

12. A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása13. A veszteségelhatárolás14. A vállalkozói osztalékalap (osztalékalapok különbözetének) és annak adójánakmegállapítása15. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók16. A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai17. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un.csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról18. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelőjárulékokról

4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

Az egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék-, azinnovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi termékdíj-fizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét és 2009. február01-től a cégautó adó kötelezettségét a 0901-es bevallásban kell bevallania. Ha Ön a 0901-esbevallásban felsorolt adónemeknek alanya, de adókötelezettsége nem keletkezett, akkor ezta bevallást nem kell benyújtania, de erről, egy külön, az erre a célra rendszeresített NYjelzésű Nyilatkozat lapon kell nyilatkoznia.230 Ha Ön nem kötelezett elektronikus útontörténő teljesítésre vagy nem választja ezt a lehetőséget, úgy a 0901-es bevallást kellbenyújtania.

A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettségbevallására a 0908-as számú bevallás szolgált.

5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSA

A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködőcsaládtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét amezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói igazolvány alapján történt, ha abevétele az szja-törvény 6. sz. mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából,felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik.

230 Art. 31. § (6) bekezdés

194

A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatostudnivalók a 0953-12-es laphoz fűzött útmutatóból ismerhetők meg.Mindez a következőket is jelenti:– A családi gazdaságban folytatható kiegészítő tevékenység után továbbra is az egyéni

vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az egyéni vállalkozóiigazolványában fel van tüntetve.

– Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülőtevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet.

– Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik,akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell elegettenni, de az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélynek a (0953-13-as) bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben a0953-13-as bevallási lapok összesítő soraiba kell nullát beírni.

– A nem egyéni vállalkozói igazolvánnyal végzett kiegészítő tevékenységből származójövedelem után annak kell adóznia, aki azt az adóhatósághoz bejelentette. Abejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítő tevékenység után ajövedelmet megállapítania.

– Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú járulék összegét, és acsaládi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehetmegosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az amagánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteségösszegét is csak az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki aveszteséget „hozta”.

– A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szembena családi gazdálkodó érvényesítheti.

6. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2010. ÉVRE

TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK231

Ha Ön 2009-ben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja megegyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2009. december 21-éig bejelentkezett azeva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatban az alábbiakra legyen figyelemmel:– A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor

az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kellállapítania, de a bevallásban nem kell levezetnie, a meglévő készletekkel kapcsolatosbevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, ésbevallania amíg az Eva törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – eztmeg szüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza.

– A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2010. évrevaló választása esetén a 2009. évi bevallás 0953-13-06-os lapjának 505. sorában kellszerepeltetni.

– Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozóibevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel

231 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 10. §, 17. § (2)

195

megillető ellenértéket (422. sor adata), amelyről kiállított számla, egyszerűsített számlaszerinti teljesítési időpont megelőzi az eva törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.

– Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt,kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása(lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor afelsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszakalatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezményalapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja-törvénybenmeghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartottkisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 16% – vállalkozói személyijövedelemadó címén meg kell fizetni.

– Ha az eva-s időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a2010. évre átjelentkezett az eva törvény hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztésitartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmipótlékkal növelten kell visszafizetnie (0953-13-05-ös lap 486. sor).

– Ha a tárgyi eszközt az eva-s időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezéstmegelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költségösszegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja-törvény e rendelkezése az eva-s időszakban nem vonatkozik Önre.

– Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót az adóévben megszerzett bevétele után nemterheli vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagyátalányadó. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyijövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll.

7. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009. évben megszűntette vagy vállalkozóiigazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, a 0953-as bevallásában,2010. május 20-áig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyijövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadó, továbbá avállalkozói különadó kötelezettségéről is.Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha avállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenységétcselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselőjefolytatja.Amennyiben a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó e tevékenységéthalála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyénivállalkozó tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Olvassa el a 11. pont alattitájékoztatót.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallásbenyújtása előtt a megszüntetett tevékenységgel összefüggésben az egyéni vállalkozásbólszármazó bevételek között figyelembe nem vett további bevétel érkezik, illetve ebevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően kiadás merül fel, akkor az ilyen

196

bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításáraelőírt szabályok vonatkoznak (9. sor).

A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak amegszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettségmeghatározására. A 0953-13-01 és -13-02-es lapokon az Önre vonatkozó részeket istöltse ki!Ne felejtse el a 0953-13-01-es lapon a 404. sorban jelölni a tevékenységemegszűnésének tényét.

A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421.sor „d” oszlopában figyelembe kell venni:

a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és sajáttermelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerintiértéket az Szja-törvény 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);

a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltáriértékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegbenszámolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt;

a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag ajövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogárólvaló lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozóitevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy abérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta.(Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti,a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)

bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, azáltalános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyénivállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.

Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti• a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban);• kisvállalkozói kedvezmény címén (a 432. sorban), a 0953-13-07-es lapot nem töltheti

ki.

Abban az esetben, ha a 2008. évről adómegtakarítást tart nyilván, akkor a megtakarított ésnyilvántartott adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (0953-13-05 lap 487.sor). Az előzőekhez hasonlóan, a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében isvisszafizetési kötelezettsége keletkezik (0953-13-05 lap 486. sor).

Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenységmegszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámítottvállalkozói osztalékalap után, kell az adót megfizetnie a 0953-as bevallásbenyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Megszűnt”címmel talál segítséget.

197

8. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÓL, A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ

OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ ÁTTÉRŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségűtársasággá vagy részvénytársasággá alakul át, az átalakulásra tekintettel, az átalakulásnapját megelőző nappal megállapított (szja, különadó, eho) kötelezettségeiről a 0953-asbevalláson ad számot. A bevallás benyújtási határideje 2010. május 20.

Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággávagy részvénytársasággá alakul át, illetve ügyvédi szabadalmi ügyvivői, önálló bíróságivégrehajtói, közjegyzői, az európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmiügyvivői, végrehajtói, közjegyzői irodában, ügyvédi társulás tagjaként folytatja, annak ajövedelmét a megszűnés szabályai szerint is és a megszűnés szabályai nélkül is ki kellszámítania. Ebben az esetben a vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai szerinttörténő levezetésénél a vállalkozói személyi jövedelemadóként csak a 0953-13-04-es lap462. sor „c” oszlopában kiszámított vállalkozói adóalapot terhelő adó vehető figyelembe ésa 0953-13-04-es lap 455. sor „c” oszlopában kiszámított jövedelmet kell bevallani.

A megállapított vállalkozói osztalékalap különbözetet a jogutód gazdasági társaságbanszerzett értékpapír megszerzésére fordított érték részeként nem lehet figyelembe venni.

A vállalkozói osztalékalapok különbözete, azaz a 0953-13-05-ös lap 483. sorába írtösszeg után az adót csak akkor kell megfizetni, ha - a számvitelről szóló törvényrendelkezései szerint elkészített végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltáralapján megállapítható, hogy - az átalakulás napjára elkészített leltárban feltüntetett összeseszköz nem került a jogutód gazdasági társaság tulajdonába. Ekkor az át nem adotteszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének az a része, amely nem haladja meg avállalkozói osztalékalapok különbözetét, az átalakulás napjával a végleges átalakulásivagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevontátértékelési különbözet az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül és a 0953-13-03-as lap421. sor „c” oszlopában kell számításba venni.E jövedelem után az adó mértéke 25%, melynek összegét a 0953-13-05-ös lap 485.sorában kell megállapítani és a jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására előírthatáridőig kell megfizetni.

Amennyiben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággátörténő átalakulást követően, de az egyéni cégként végzett tevékenységgel összefüggésbentovábbi bevétel érkezik, illetve kiadás merül fel, akkor ezek az összegek a (jogutód) társaságbevételét, illetve kiadását képezik.

Az előzőekben foglaltak értelemszerűen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozóügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi jogászitevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői iroda, ügyvéditársulás tagjaként folytatja azzal, hogy a bevallási időszak záró napja, a tagi jogviszonykeletkezését megelőző nap.

198

Ne felejtse el, hogy az adott sorok „d” oszlopaiban is lehetősége van Önnek a bevételeitcsökkenteni:• a fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel (mértéke nem lehet több a bevétel

összegéből az elismert költségek összegét meghaladó rész 50%-ánál, de legfeljebbadóévenként 500 millió forintnál);

• a kisvállalkozói adókedvezmény összegével (a 250 főnél kevesebb alkalmazottatfoglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét legfeljebb évi 30 millióforinttal kisvállalkozói kedvezmény címén).

Amennyiben a társasági adó törvény hatálya alá történő áttérése előtt bevételcsökkentő (deminimis) kedvezményt érvényesített, a társaság „jogutódnak” tekintendő, azaz az egyénivállalkozói jogállás ebből a szempontból nem szűnt meg.

Abban az esetben, ha a vállalkozás 2009. évben veszteséges (a 448. sor „c” oszlopába írtösszegnek a 436. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész), vagy elhatároltveszteséggel is rendelkezik, akkor figyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csaka belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés eseténÖnnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok mellőzésével, azaz a „c”oszlopban feltüntetett (és levezetett) megállapított adóalap (455. vagy 456. sor „c”oszlopa) után kell az adót megfizetnie a 0953-as bevallás benyújtásakor.Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Átalakuló” címmel találsegítséget.

9. JÖVEDELEM-NYERESÉG-MINIMUM

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozóiszemélyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy atárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapítottvállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha errekötelezett) fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet a nyilatkozattételi jogávalis, azaz a 0953-15-ös lap benyújtásával.

Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást:- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az aztkövető adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapbanegyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebbenaz időszakban nem volt bevétele);- az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be azadóévben és/vagy a megelőző adóévben.

Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyénivállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább a 15 százalékát eléri. A tevékenységét azelőző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak atevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a15 százaléka minősül. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle függetlenszervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a

199

kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékesállami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nemterjeszthető elő és a jövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett az egyénivállalkozó.

Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimumszámítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408. sorban „1”-es vagy „2”-es vagy „3”-asszerepel.

Ha alkalmaznia kell jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerintkell eljárni:A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó a „d”, a tevékenységet özvegyi jogonfolytató, illetve az egyesített tevékenység esetén a „c”, míg a társasági és osztalékadóhatálya alá áttérő egyéni vállalkozó a „c” oszlopokban vezeti le a számításokat.

Ad.1 Először meg kell határozni a 0953-13-03-as és 04-es lapok sorainál leírtak alapján amódosított vállalkozói adóalapot (455c/d).

Ad.2 Ki kell számítani az un. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételtnövelő tételek összegéből a költségek levonása után fennmaradó rész [454c/d=(421+425)-448].

Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)-minimumnak – a belföldi telephelyhez köthető – a tárgyévi adóalapba beszámítóbevételnek az adóévben – a belföldi telephelyhez köthető – az eladásra beszerzett árukbeszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentettrészének 2%-át kell tekinteni 456c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(442c/d+(443a/b vagy443c/d)] x 0,02.Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarországa kettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött.*Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincsegyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem-(nyereség)-minimum meghatározásánál.Kérjük, olvassa el a 442-443. sorokhoz fűzött magyarázatot is!

Fontos! Ha az adóévben bevétele nem volt, azaz a 421. és 425. sorba nullát írt, úgy nemtud jövedelem-(nyereség)-minimumot számítani. Ha a bevételei és a költségeimegegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosítottvállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számításokelvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, dekorábbi évről (évekről) veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalapmegállapítása során.

Ha elvégezte a számításokat, következő a teendője.Hasonlítsa össze a 454c/d és 456c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy ahasonlítási alap eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét.

200

Ha a 454c/d > 456c/d, úgy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell avállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie.Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimumszámítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408-as sorba „4”-est írjon.

Ha a 454c/d < 456c/d, úgy választási lehetősége van eldönteni, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimumot tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ekkor a0953-13-01-es lapon a 408. sorba „5”-öst írjon.

Dönthet úgy is, hogy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után fizeti avállalkozói személyi jövedelemadót. Ekkor ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásáhoza 0953-15-os Nyilatkozatot. Amennyiben a fentiek miatt nem alkalmazza a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408. sorba „6”-ost írjon.

Döntése előtt feltétlenül olvassa el a 10. pont alatt található, az 50 millió forint alattivállalkozói adóalapra vonatkozó rendelkezés általános magyarázatát is.

10. A KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI 50 MILLIÓ FORINT

ALATTI VÁLLALKOZÓI ADÓALAP ESETÉN

A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja azonrésze után, amely nem több 50 millió forintnál – lentebb részletezett feltételek megléteesetén –, a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 16% helyett 10% lehet. Tekintettelarra, hogy Ön a 6% adónak megfelelő összeget csak az Szja-törvényben megjelölt céloknakmegfelelően költheti el, joga van eldönteni, hogy nem a 10% adókulcsot alkalmazza, hanem16% mértékkel fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ha Ön már előre tudja,hogy nincs módja, vagy nem akarja a 6% mértékkel megállapított összeget az Szja-törvényben megjelölt célok szerint elkölteni, vagy elfogyott a de minimis kerete 16%mértékkel állapíthatja meg a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Akkor sem tud élni azúj előírás adta lehetőséggel, ha Ön alkalmazott nélkül, kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozó.

Fontos! Bárhogy dönt is Ön, e döntése gazdasági döntés, így utóbb önellenőrzéssel nemmódosítható.

Visszafizetési kötelezettségHa Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget,akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie akivezetett résszel azonos összegű adót.Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg anyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, anyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmipótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) anegyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említettnapot követő első adóbevallásban kell bevallani.

201

Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okbólmegszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), afel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállásmegszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.Ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet,úgy nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egyebekben megfelel a tevékenységetfolytató a feltételeknek.Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozóijogállása nem szűnik meg, a 6%-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az evahatálya alatt is alkalmaznia kell.

Figyelem! További fontos tudnivaló a kedvezményes kulcs alkalmazásához. Az Önvállalkozói adóalapjának el kellett érnie 2009. évben és/vagy 2008. évben a jövedelem-(nyereség)-minimumot. Ezt a feltételt azzal is teljesítheti, ha Ön – választási lehetőségévelélve – a 0953-as adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak.Amennyiben az adóévet megelőző évben, azaz 2008. évben Ön még nem volt egyénivállalkozó, csak az adóévre, azaz 2009. évre vonatkozik ez a feltétel.A 2008. évről szóló adóbevallásnál már célszerű volt figyelembe venni, hogy a 10%mértékű adókulcs 2009. évben csak akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy a korábbiszabályok szerint 2008-ban már alkalmazhatták), ha a 0853-as bevallásában legalább ajövedelem-minimumnak megfelelő adóalapot vallott be, feltéve, hogy a vállalkozóiadóalapja nem érte el a jövedelem-(nyereség)-minimum nagyságát.Ezt a feltételt nem kell teljesítenie Önnek, a tevékenysége megkezdésének évében és az aztkövető évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozóitevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kársújtotta.

Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen anyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és anyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjáulszolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történőkivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésénekidőpontja.

A 10% mértékű adókulcs alkalmazásának feltételei232:

– Ön nem érvényesíti az szja-törvény 13. számú mellékletében szabályozottkisvállalkozások adókedvezményét (a fejlesztési hitel kamatkedvezményét), akisvállalkozói adókedvezményt, valamint az átmeneti rendelkezések szerintivállalkozói adókedvezményt.

– Önnél az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományilétszáma. Az egyéni vállalkozó – kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytatónakminősül – önmagát is figyelembe veheti az átlagos állományi létszámmeghatározásánál.

232 Szja-tv. 49/B. § (10) bekezdés

202

– Az Ön vállalkozói adóalapja elérte az adóévben és/vagy a megelőző adóévben ajövedelem-(nyereség)-minimumot vagy az adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot veszi (vette) figyelembe a vállalkozói személyi jövedelemadóalapjaként. Ha az adóévet megelőző évben Ön még nem volt egyéni vállalkozó, csakaz adóévre kell ennek a feltételnek megfelelnie. Olvassa el a 456. sorhoz írtakat is!

– Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyikapcsolatok- általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző

adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat vele szemben,- különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és

végrehajtható, munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvénekmegsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bíróságifelülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatásihatározat a terhére bírságot nem szabott ki, munkaügyi bíróság a terhére róhatójogsértést nem állapított meg,

- feltételeként előírt, a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekkép-viseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségnek az adóévben eleget tett.

– Ön az adóévben, legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbérévesített összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére vallbe nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az említett szorzatként meghatározottjárulékalapot csak egyszeresen kell figyelembe vennie, ha a székhelyejogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikébenvan233.A minimálbér évesített összegét az adóév első napján érvényes kötelező legkisebbmunkabér havi összegének 12-szeres szorzataként kell kiszámítani, ha az egyénivállalkozó jogállása az adóév egészében fennállt. Az előbbi összeg 365-öd részénekés az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak a szorzatát kell figyelembevenni, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdte meg, vagyszüntette meg.

– Bevallásában egyéb adatként közli a (nyilvántartott) adó összegét (0953-13-06-oslap 511.sor).

A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyénivállalkozó az adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10% adót fizethet,és csak az 50 millió feletti részre kell 16% adót fizetnie.

Az adómegtakarítás összegének felhasználása

Ön a 10% mértékű kulcs alkalmazása esetén, a 6% adónak megfelelő összeget, csakmeghatározott célokra fordíthatja.Ennek érdekében a 6% adónak megfelelő összeget köteles nyilvántartásba venni abban azadóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot (a 2009. évi bevallásbenyújtásakor 2010-ben lehet érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel kezdőéveként 2010.évet kell figyelembe venni).

233 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet

203

A nyilvántartott adómegtakarítás felhasználása – az Szja-törvény adta keretek között– adózó döntése szerint történhet. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható.a) A vállalkozói adóalap 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összege a 10%adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokravonatkozó rendelkezések alkalmazásában – az Ön döntése szerint – az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.b) Dönthet úgy is, hogy a 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összeget kizárólagberuházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánjafordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásravonatkozó bizottsági - általános csoportmentességi - rendeletben234 foglaltak szerintitámogatásnak tekinti.

c) Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg,ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hiteltörlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdaságitermékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott államitámogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalttámogatásnak minősül. Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe.

Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (deminimis) támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból

– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akártöbb részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi céltszolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekébenberuházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási,felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez235)

– a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagykorábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatosköltségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettekfoglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött és afoglalkoztatásokra a szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjábanfoglaltak szerint kerül sor;

– pénzforgalmi szolgáltatóval kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyilízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.

A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- ésközépvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbenfoglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést isvégző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból

– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akártöbb részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi céltszolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében –alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási

234 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinaka közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)235 Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdés

204

költségnyilvántartásban rögzített - beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel(ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartottfejlesztési tartalékból fedez236)

– pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is)az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettségecsökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkelfinanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival.

11. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ

FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK237

11.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ

FOLYTATÁSA

Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor– az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni,hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel,elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag azözvegyet, az örököst illeti.Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.

Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét,ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származójövedelemnek minősül. Ezen összeg után az adóhivatal állapítja meg a végleges adót azelhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőlegetis az elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be.Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 0953-as bevallás 10.sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálátmegelőzően számolt el költségként.Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámoltvállalkozói kivét összegét – az Szja-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –az özvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozóiosztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői,munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

11.2 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ EGYESÍTETT TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK,ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN

Az előzőekben leírt rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként máregyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység

236 Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdés237 Szja-törvény 49/A. § (7), (8), (9) bekezdés

205

folytatás szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette –amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy mely adózási előírásszerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adóalanyaként) kíván adózni a folytatott egyesített tevékenység után.

Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegyvagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az szja-törvényrendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmenkívül hagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozóiadóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, avállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokataz adóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 0953-as bevallásban) bevallja,az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti.

Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Ha az elhunytegyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerintfolytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az evaalapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az adóhatóság állapítja meg238.

Értelemszerűen, a különadó fizetési kötelezettség is terheli az egyesítés előtti időszakra azegyesített tevékenységet folytató egyéni vállalkozót. Ez azt jelenti, hogy az „elhagyott”adózási mód szerint megállapított személyi jövedelemadó kötelezettségen túl a különadómegállapítását is el kell végezni.

Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról aválasztott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeirevonatkozó rendelkezések.

Az adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatosnyilatkozat a 0953-13-02-es lap 412. sorában található. Feltétlenül ki kell töltenie ezt a sort,mert csak így tudja az adóhatóság a bevalláson belül az adózási mód szerinti levezetéstprogrammal támogatni.Ha azonos adózási mód szerint adózott – az eva-t kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó,illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba1-est kell beírni.

A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenységadózási módjának választására.

Sorszám Egyesítetttevékenységadózási módja

Elhunyttevékenységadózási módja

Egyesítetttevékenység előttiadózási módja

2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja5 eva eva vállalkozói szja

238 Eva tv. 3. § (2)

206

6 átalányadó eva átalányadó7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó9 eva vállalkozói szja eva

10 eva átalányadó eva

A választástól függően, a következőkre kell figyelni a bevallás kitöltésekor.

Ha 2-es a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választottaaz egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozóiadóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 0953-13-03, -04, -05 lapokon mostÖnnek kell levezetni és megállapítani. A 13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontjaaz elhalálozás napja.Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, haév közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31. Az átalányadó alapjánmegállapított különadó fizetési kötelezettség után, a vállalkozói személyi jövedelemadóvaladózott jövedelem alapján meghatározott különadó összegével együtt írja át a 0953-07-eslap 242. sorába.Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, dejelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét iski kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, ésszerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésérevonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kellszámításba vennie.A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget isszámolni kell.

Ha 3-as a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta azegyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kellvezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja –feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2009.január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét,2009. december 31.

Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.Tekintettel arra, hogy az Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, dejelenleg az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505.sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is kikell számítania és szerepeltetnie kell. Ne felejtse el, hogy az elhunyt előző évi (0853-13-06-os lap 505. sor) bevallásában feltüntetett összeget is figyelembe venni az 505. sorkitöltésénél. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésérevonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára. Szintén szükségevan az elhunyt előző évi bevallására és irataira ahhoz, hogy meg tudja állapítani (ki tudja

207

számítani) az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatároltveszteségből annak 20%-át, melyet az átalányozás időszaka alatt évente elszámoltnak kelltekintenie, és be kell írnia a saját elhatárolt vesztesége 20%-val együtt vegye figyelembe a0953-13-04-es lap 468. sorában csökkentő tételként.A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget isszámolni kell.

Ha a jelölés 4-es, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozóijövedelmet. A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nemszünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31.Az elhunyt átalányadójának levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszakkezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó– 2009. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja.

Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt általnyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül,melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell.

Ha a jelölés 5-ös, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyijövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózástválasztotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0953-13-03, -04, -05 lapokonÖnnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét.A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozásnapja.

Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeitmég a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azazbevételnek kell tekintenie és a 0953-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell mindenolyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyrőlkiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az evaalanyiság kezdő időpontját.Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletértékösszegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig azeva hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenységmegszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania az elhalálozás napjára.

Ha 6-os a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választottaaz egyesített tevékenységre is. Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. Abevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét– 2009. január 1., míg záró időpontja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét,2009. december 31.

Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az evahatálya alatt nyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket isszerepeltetnie kell az 505. sorban mindaddig, amíg az átalány hatálya alá tartozik.

208

Ha 7-es a jelölés, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott adózásimódot választotta. Ekkor a 0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kellállapítani a vállalkozói jövedelmet. A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja,ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31. Az elhunytegyszerűsített vállalkozói adóját az adóhatóság állapítja meg!

Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az evahatálya alatt nyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket isszerepeltetnie kell a 422. sorban.

Ha a jelölés 9-es vagy 10-es, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazottegyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta. Ebben az esetben abevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte megtevékenységét – 2009. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozása napja lesz.

Fontos! Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 505. sorában feltüntetni az elhunyttevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is.

12. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

A 0953-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 0953-13-01 és 02-es lapon tettnyilatkozat szerint alkalmazható.


Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakotaz erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz!

Bevételek239

A 2009. évi adóalapba beszámító bevétel421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévbenelért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie.Bevételnek minősülnek különösen az Szja-tv. 10. számú mellékletében meghatározottak.

Támogatások elszámolásaA támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések.Ha a támogatással összefüggő adókötelezettséget - a 2003. december 31-én hatályosrendelkezések szerint kapott támogatás esetén - valamely ok miatt részben vagy egészbenvissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként márelszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételéből.

239 Szja-törvény 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet

209

Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyijövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagyfejlesztési célra folyósított támogatásnak.Az egységes területalapú támogatás240 összegét, a folyósítás évében kell bevételnektekinteni. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, avisszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben avisszafizetés megtörtént.

A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt véglegestámogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyibenjogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendőtámogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadásalapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését ajogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

Az előre folyósított támogatás összegéből az adóévben az az összeg minősül bevételnek,amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámoltköltség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.

Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadásfedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családiszükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül.Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2009. január 1-je előtt előre folyósított,bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor amár elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni,amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi.Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy máshasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként.

2008. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósítotttámogatásnak csak az minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesenfelmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellettkap.241

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználásigazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztésicélra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembevenni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesítettkiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatáscsak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetébenköltség, értékcsökkenési leírás elszámolható.

Ha Ön olyan 100 ezer Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközt adott át ellenérték nélkül 2009-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben

240 Szja-törvény 3. § 28. pont241 Szja-törvény 3. § 42. pont

210

költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt,akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyibenaz átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell abevételéhez hozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadásesetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközökbeszerzési árának egy összegben történő elszámolására csak akkor volt mód, ha aztkorábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben,vállalkozói övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési áránakforrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 2006. januárelsejét követően 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszközüzembe helyezésére a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.)

Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezetttárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapottellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azokbeszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagyértékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékűjogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származójövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származójövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárttárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásbavett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között.Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházottingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett),megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából)származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez.Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzésidőpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű joggazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbelibetétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, máshasonló okiratban meghatározott értéke242, megnövelve a 2007. december 31-ig hatályoselőírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, haegyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származójövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.243

Ha a 2009. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsítettközteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozóiszemélyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt azösszeget a 0953-08-01-es lap 258. és/vagy a 0953-08-02-es lap 274. sor „b” oszlopából kellátírnia a 421. sorba.

242 Szja-törvény 61. § (1) bekezdés243 Szja-törvény 62. § (7) bekezdés

211

A táppénz244 címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (0953-A lap4. sora).Az Flt245 alapján folyósított vállalkozói járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléteesetén akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenységfolytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bérjövedelemnek tekintendő.

Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem,ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált ésmegfizette utána a cégautó adót. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgyértékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (163. sor) kellalkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagyüzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek.

ÁtalakulóAmennyiben Ön a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át,akkor bevételként kell figyelembe vennie az átalakulás napjával a végleges átalakulásivagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevontátértékelési különbözetet.246

Tevékenység megszüntetéseA tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül:

a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és sajáttermelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerintiértéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);

a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értéke,amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el azalacsony bekerülési érték miatt;

a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag ajövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogárólvaló lemondás miatti ellenérték összege – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozóitevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy abérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Ha ez azösszeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jogmegszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)

bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, azáltalános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyénivállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.

Bevételt növelő tételek247

Eva hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel

244 Szja-törvény 3. § 21. pont b és d alpont245 1991. évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 44. § (1) bekezdés246 Szja-törvény 49/A § (2) bekezdés a) pont247 Szja-törvény 49/B. § (4)-(5) bekezdés

212

422. sor248: Amennyiben 2009. december 21-éig első ízben jelentkezett be az eva hatályaalá, illetőleg akkor is, ha az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett249 be az evahatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységéretekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerintiteljesítési időpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét, illetőleg az Szja-tv. 49/A. § (8)bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét.

Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt további bevétel423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottakadóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottakátlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényeshavi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, delegfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, azegyéb feltételek megléte esetén 1,2-szerese.250

{Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben,munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóévnapjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében azadóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával kéttizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni

aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően azegyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsoltvállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegűjogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,

ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;

b) a havi minimálbér évesített összege:ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba)

szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainakszorzata.251}

Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt további bevétel424. sor: Ha a 2008. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakorátalányadózást alkalmazott, majd a 2009. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerintiadózásra, akkor a bevételének részeként kell számításba venni, az adóalapot nem érintőbevételként nyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltáriértékét is, amelyet az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (0853-13-06-oslap 505. sor).

Bevételt növelő tételek összesen425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt bevételt növelő összegeket.

248 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 17. § (1) bekezdés249 Vállalkozói útmutató 11.2 pont250 Szja-törvény 49/B. § (5) bekezdés251 Szja-törvény 49/B. § (19) bekezdés

213

Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)252

Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vetteknyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkoregyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426–428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorokkedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét acsaládi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg ajövedelemszámítás során.

Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény253

426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap utánhavonta a minimálbér 24%-ával (17 160 Ft), ha a szakképző iskolával kötöttegyüttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónapután havonta a minimálbér 12%-ával (8 580 Ft) csökkentheti a bevételét.

Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény254

427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásaesetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónapelső napján érvényes havi minimálbérrel (71 500 Ft) csökkentheti a bevételét.

Foglalkoztatásra tekintettel levonható társadalombiztosítási járulék255

428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott voltszakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli256, továbbá a szabadulástkövető 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogófelügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, delegfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulékösszegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444.sorban) elszámolható.A kedvezmény összegét a 428. sor „c” oszlopába írja be. E sor „b” oszlopába a „c” oszlopösszegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabadulószemély foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be.

Foglalkoztatási kedvezmény, a létszámnövekedésre tekintettel257

429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyénivállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévbenfoglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottakátlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes haviminimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy azadóév végén nincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozóesetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes

252 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés253 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) pont254 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) pont255 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés b) pont256 Szja-törvény 3. § 43. pont257 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés g) pont

214

havi minimálbér és az adóévi átlagos állományi létszám az irányadó. A megállapított összeg10 és/vagy 16%-nyi adóval számított értéke az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Az alapkutatás, alkalmazotti kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye258

430. sor: Csökkenthető a bevétel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérletifejlesztés259 folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámoltösszeggel, vagy – választás szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költségalapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírásösszegével, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szembentörtént és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldiilletőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az szja-törvény hatályaalá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásigénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról ésosztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozóbelföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadásokesetében.

Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar TudományosAkadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel,kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségrőlszóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződésalapján és közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, azelőzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió Ft-ot) vehetifigyelembe, amelynek a 10 és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke, az államitámogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekélyösszegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom kedvezménye260

431. sor: Az adóév utolsó napján 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyénivállalkozó esetében csökkenti a bevételt a szabadalom, a használati- és formatervezésimintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása érdekében felmerült kiadásból azadóévben költségként elszámolt összeg, amennyiben az nem minősül alapkutatás,alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés elszámolt költségének. E sorba írt összeg 10és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)támogatásnak minősül.

Kisvállalkozói kedvezmény261

258 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés c) pont259 Szja-törvény 3. § 66-68. pont260 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés h) pont261 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont

215

432. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a 0953-13-07-es bevallási lap 512–521. sorait,valamint a 0953-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatot!A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) avállalkozói költséget (448. sor „c” oszlopának adata) meghaladó részénél.262

Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia.

ÁtalakulóAki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átkerül a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény is megilleti a jövedelemszámításakor. E sor „c” és „d” oszlopában azonos összeg szerepel.

Helyi iparűzési adó kedvezménye263

433. sor: Ha az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnálnyilvántartott adótartozása, a bevétel csökkenthető a helyi adókról szóló törvényrendelkezései szerint megfizetett helyi iparűzési adó címén az adóévben elszámoltvállalkozói költséggel.

A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény264

434. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor „b” oszlopábantájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozóibevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladórész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint.Nem vehető figyelembe itt, a 49/B. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott összeg. Ebbe asorba, a 421. sor összegéből a 448. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész 50%-a,de legfeljebb 500 millió Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartottösszeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnakazt a részét számolhatja el a költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely anyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.)

Átalakuló – Tevékenységét megszüntetőA fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel a bevallás kitöltésekor a „d” oszlopban,csak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyénivállalkozó csökkentheti a bevételét.

Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen435. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentő tételeket összesítse (a 426–434.) sorokba írtadatok együttes összege).

Bevétel a növelő és csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után436. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be(a 421. és 425. sorok együttes összegének a 435. sor összegét meghaladó része vagy nulla).

Költségek265

262 Szja-törvény 49/B. § (12) bekezdés263 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés e) pont264 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés f) pont265 Szja-törvény 4. § (3) bekezdés; 4. és 11. sz. melléklet

216

Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni,amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvénybenmeghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag azáltalános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát)alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelelaz Szja-tv. 10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításáhozszükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadásmegnevezését, összegét és pénznemét) is.Külön szabály vonatkozik a kezdő vállalkozóra. A tevékenység megkezdésétmegelőzően, 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasználtanyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számoltkiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdésévében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb három évvel korábbanbeszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leíráselszámolása megkezdhető.

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kellelszámolni.

Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében (pl.bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyiktevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket.A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg akülönböző tevékenységek bevételei között.

Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelőitevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor– az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke,amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozóijövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység elismertköltségének minősül;– egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a két tevékenységfolytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvénymásként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő (fel nem osztható)költségeket a bevételek arányában kell megosztani.A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozómagánszemély az Szja-törvény költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal azeltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (azértékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt avállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegébena vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 millió; az egyénivállalkozás bevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolhatóköltségek aránya (10 m/15m) 67%.)A költségek között 2009. január hóra elszámolt, megfizetett cégautó adó összegét azegyéni vállalkozó a 0953-05-ös lap 176. sorába vallja be.

217

Vállalkozói kivét437. sor266: Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse.Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címénvállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget, valamint (az akár csak részben)a személyes vagy családi szükséglet kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt mindenolyan vállalkozói költséget, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozórendelkezések nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként, együttvéve kell a0953-A bevallási lap 10. sorába is beírnia.Vállalkozói kivétnek kell tekintenie, a 2009. január hónapban a költségek között elszámoltúthasználatra jogosító bérlet, jegy értékéből – a tételes elkülönítéssel megállapított – amagáncélú használatra jutó részt, vagy – tételes elkülönítés hiányában – az e címenelszámolt költség 50%-át, ha a vállalkozásához használt személygépkocsi után 2009. januárhóra az Szja - törvény szerinti cégautó adót nem fizetett. 2009. február 01-jétől a vállalkozóikivét nem tartalmazza az úthasználatra jogosító bérlet, jegy értékéből a magáncélúhasználatra jutó részt, mert ezzel kapcsolatban nem keletkezik adókötelezettség267.Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának anapja.Az adóévben felvett kivét összege után – a göngyölítésre vonatkozó szabályok alkalmazásamellett – negyedévente adóelőleget kellett fizetnie, melyről a negyedéves vállalkozóiszemélyi jövedelem adóelőleg kötelezettségével együtt a 0953-C bevallási lap 60–63.soraiban kell számot adnia.Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2009-ben egyéni vállalkozóvá, akkora 437. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig azörökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a0953-A bevallási lap 10. sorába csak azt az összeget írja be, amelyet Ön vett fel az egyénivállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A „c” oszlopösszegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget és a maradéknak egyeznie kell a 0953-Abevallási lap 10. sorába írt összeggel.]

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása438. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ide. A leírásikulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a vállalkozói útmutató mellékletében találja.

Amennyiben az eva hatálya alól visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá,a visszatérés első napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletesvagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenységekeretében fog használni.A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az evaadóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – az Szja-törvény szerinti nyilvántartásalapján – kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja-törvény alapján elszámoltnakkell tekinteni.Az eva-s időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében azadóalanyként lezárt adóévre az Szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenésileírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi

266 Szja-törvény 16. § (4) bekezdés267 Szja-törvény 1. számú melléklet 8..37. pont

218

eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más általkiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Azadóalanyként lezárt eva-s adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja-törvényszerint költségnek minősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű –kivéve a személygépkocsit – esetén egy évben, a használatbavétel évében azértékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszközhasználata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök)nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet.

2009. február 01-től a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képezőszemélygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyénivállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműenalátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsibeszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a sajáttulajdonú nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi használatbavétele évében az évesbevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehetőfigyelembe értékcsökkenési leírás címén.

Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2.pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyébfeltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón agépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben azegyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-étkövető időszak vonatkozásában – e rendelkezés alapján – folytatja és kizárólag emiatt a2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási éscégauóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – azArt.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.

Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az szja - törvényszerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltel cégautó adót268 kell fizetnie.

Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor atámogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszközbeszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, afennmaradó rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is ateljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja. Abban az esetben, ha a támogatásfelhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgálótárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás összege számolható elértékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leíráselszámolására.

2681991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

219

Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása439. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás269 összegét írja, ebbe asorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azokkizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is aberuházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kellmegállapítani.Részletre történő vásárlás esetén a vállalkozói útmutató mellékletében található szabályokatkell alkalmaznia.Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra azévekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhezhasználni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb időalatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leíráskéntelszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavételeidőpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni.

Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára440. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be.A leghátrányosabb helyzetű kistérségben270 a 250 főnél kevesebb alkalmazottatfoglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett műszaki gépek,berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartott tárgyieszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembehelyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni azzal, hogy az évköziüzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lenni.Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1%-a, jármű esetében a 3%-a,ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- ésközépvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben a beruházásaz egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (deminimis) támogatásnak vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásravonatkozó bizottsági rendeletben271 foglaltak szerinti támogatásnak minősül.Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javakbekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 446. sorbanszerepeltesse.

Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára441. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére(csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításrafordított költségeit írja be. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett árukértékének összegét e sor „a/b” oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni.Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8.pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.

269 Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./b) pont270 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet271 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinaka

közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

220

A belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke442. sor: Ebbe a sorba a „c/d” oszlopba, jövedelem-(nyereség)-minimum számításáhozszükséges, belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét írjabe. Figyeljen arra, hogy a 2009. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a2009. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok 2009. évben nem kerültekeladásra. Ugyanakkor jövedelem-(nyereség)-minimum számításánál a 2008. évbenbeszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésére csak 2009.évben került sor.

Eladott közvetített szolgáltatások értéke443. sor: Ebben a sorban a „c/d” oszlopban az eladott közvetített szolgáltatások értékénekösszegét272 szerepeltesse. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetítettszolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkortekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de másjavára jár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen leheta szállítás, közüzemi díjak továbbszámlázása. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítmény,alvállalkozói díj nem sorolható automatikusan a közvetített szolgáltatások körébe, annakvalós tartalmáról meg kell győződni. Az csak akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak,ha tartalmában megfelel az áfa- törvény 15. §-ában foglaltaknak.

Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8.pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén elszámolt összeg444. sor273: Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az adóévben megfizetettnyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összegét írja be e sorba.

A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamatösszege445. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre,kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvettpénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszközbeszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásaérdekében – pénzforgalmi szolgáltatóval 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján- 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között üzleti célra felvett hitel 2009. évbenmegfizetett kamatának 25%-a. Ez a kedvezmény az 1996. évben fizetett hitel kamata utánakkor illeti meg, ha azt beruházási és forgóeszköz finanszírozási célra vette fel. Akedvezményt a 0953-01-es bevallási lap 85. sorában érvényesítheti. Ezen a jogcímen a2009. évben vehet igénybe utoljára adókedvezményt274.

A 2009. évben felmerült, a 437-445. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség

272 A 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (áfa-törvény) 15. §273 Szja-törvény 49/B. § (10) bekezdés e) pont274 2008. évi LXXXI. törvény 257. § (17)

221

446. sor: Ebbe a sorba a 437–445. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült ésköltségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – azalkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – amunkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, a munkaadói járulék, az alkalmazottakután kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetőiminőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett a legfeljebb100 000 Ft egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Olvassa ela 440. sorhoz tartozó útmutatót.)

Amennyiben Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelőitevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő járulék összegét ne itt,hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe,amennyiben a tételes költségelszámolást választották.

Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a bérelt vagy lízingeltszemélygépkocsi után az Szja-törvény szerint 2009. január hóra vonatkozóan, valamint a2009. február 1-jétől hatályos szabályozás szerint275 ténylegesen megfizetett cégautó adóösszegét is. Ha a 2009. év utolsó negyedévére vonatkozó cégautó adót 2010. január 20-igmegfizette, akkor annak összegét a 2009. évi költségei között elszámolhatja. Az Szja-törvény előírásai276 szerinti, a 2009. január hónapra vonatkozó cégautó adó összegét, mint„kötelezettséget” a 0953-05-ös lap 167. sorában is szerepeltetnie kell. A 2009. február 01-jeutáni cégautó adó kötelezettséget277 negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellettmegfizetnie és bevallania a 0901. számú bevallásban.

Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe,akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezményérvényesítésének évét követő négy évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha akisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagyelháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, haaz eva hatálya alá átjelentkezett).

Ne felejtse el, hogy az Szja-törvény szerinti278 2009. január havi cégautó adó után, ehofizetési kötelezettsége keletkezik. Olvassa el a 0953-09-es laphoz írt tájékoztatót.

A járművek költségelszámolása279

A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. Asaját tulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévő járművet is – kizárólag üzemi céltszolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolásalapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el,valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetettmódon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az APEH általhavonta közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak

275 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról276 2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.277 1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,278 2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.279 Szja-törvény 11. sz. melléklet III. pont

222

egyfajta módon – számla (számlák) alapján vagy az APEH által közzétett áron –számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerintiüzemanyag-mennyiség figyelembevételével.Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, azüzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az APEHáltal közzétett üzemanyagárakat.Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletbenmeghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nemszámolható el.Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemicélból megtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely azüzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás)magában foglal.

Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyag-mennyiségmegállapításánál korrekciós szorzók figyelembevételére – a téli üzemmód miatti továbbiköltségek kivételével – nincs mód.

A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet továbbiköltséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.

Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia,hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetésszorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható.

Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembevenni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját(az alapnorma 3%-a december 1-je és március 1-je közötti időszakban) a másik szorzóvalössze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell az alapnormát növelő értéket kiszámítani.

Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a.Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi június 1-je és szeptember 1-je közöttiüzemeltetési időszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása mellettmás korrekciós szorzó nem vehető figyelembe.

Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő személygépkocsiesetében – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utatszámolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműrevonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az APEH általközzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-otszámolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyénivállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni.

A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható azüzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahola bérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetébensem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Ezen felül elszámolható az üzemi

223

használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb költség, amennyibenazok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakoroljatevékenységét – alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő járműüzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.)Kormányrendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzletiutakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha akormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utakarányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet azoktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményreköltséget újból nem számolhat el.

A 11.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kellmegvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerűalkalmazásával.

2009. január hónapban alkalmazandó szabályokHa a cégautó adót280 megfizette, a személygépkocsiját kizárólag üzemi célból használtnaktekintheti a költségelszámolás során, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az Önmunkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nemszámító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címénköltségtérítést fizetett. Költségként elszámolható a 20 % értékcsökkenés és az évesúthasználati díj egy tizenketted része, valamint az üzemi használat arányában a januárhónapban felmerült kiadások. Az úthasználat díja is elszámolható a költségek között azzal,hogy ha nem fizetett cégautó adót, akkor e díjnak 50%-a, vagy részletes útnyilvántartásvezetése mellett a magáncélú utakra jutó arányos része a 437. sorban számolható el, a 9.sornál leírtak szerint.

Ha a nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemeltetésére tekintettel a cégautó adótmegfizeti, akkor a bérleti díj címén kifizetett összeg elszámolható költségként. Ezen felülelszámolható az üzemi használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyébköltség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

2009. február 1-jétől alkalmazandó szabályA 2009. február 1-je után felmerült kiadások az üzemi használat arányában számolhatók el,ideértve az úthasználati díjat is. Elszámolható továbbá a 2009. évben használatba vettszemélygépkocsira az átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2.pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyébfeltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón agépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben azegyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-étkövető időszak vonatkozásában – e rendelkezés alapján – folytatja és kizárólag emiatt a2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a

280 2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.

224

2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási éscégauóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – azArt.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.

Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az szja - törvényszerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltel cégautó adót281 kell fizetnie.

Hivatali, üzleti utazásÜzleti utazás esetén elszámolható az utazás, a szállás díja. Külföldre történő üzleti utazásesetén elszámolható napi 15 eurónak megfelelő Ft összeg, de a költségelszámolásnakfeltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell.A nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőkénttörténő részvétel esetén a napi 15 euró helyett napi 25 eurónak megfelelő Ft összegszámolható el azzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a szállásrafordított kiadás.Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni. Olvassa el a 0953-as bevallás 2. és 3. sorához fűzött magyarázatot!

Az államháztartás egyensúlyát javító különadó összege (a 0953-07-es lap) nem vehetőfigyelembe költségként.Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében anyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható.Az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződés alapján, lízingdíj címén kifizetett összegbőla Szja-törvény előírása alapján számolható el költség.A további elszámolható költségeket az Szja-törvény 11. sz. melléklete tartalmazza.

A 2009. évben felmerült összes költség447. sor: Ennek a sornak a „c” („d”) oszlopába a 2009. évben felmerült – a 437–446.sorokba írt – költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyes bevételeire azegyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2009. évben, akkor aköltségeit arányosítania kell.

A 2009. évben elszámolható költség448. sor: E sor „c” („d”) oszlopába az elismert költségeit írja be. Az idevonatkozószabályok a költségek elszámolására vonatkozó általános tudnivalók között ismerhető meg.


2009. évi jövedelem449. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2009. évi jövedelmét kell beírnia.A 436. sor „c/d” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c/d” oszlopába írt összeget, ésha az pozitív, vagy nulla írja e sornak a „c/d” oszlopába.

2009. évi veszteség

2811991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

225

450. sor: A vállalkozás 2009. évi vesztesége (a 448. sor „c/d” oszlopába írt összegnek a436. sor „c/d” összegének levonása utáni rész.)

ÁtalakulóAmennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át,akkor ügyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenységeredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.

Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címént levont összeg451. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részétszerepeltesse, amelyet a 2009. évi jövedelmével szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a449. sor összegét lehet beírni.Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. Akorábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kellkövetni.

A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nemérvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerintszámolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolhatóveszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottkéntközreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásbavétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele,mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kellalkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellelszemben lehet érvényesíteni.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor azörökhagyónál keletkezett veszteség összegét figyelembe veheti a vállalkozói adóalapmegállapításánál.Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól,akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakbólfennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti,hogy abban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az adóhatóságtól kellettengedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor veheti figyelembe ajövedelemszámítás során, ha engedélyt kapott. Olvassa el a 0953-13-04-es laphoz tartozóútmutatónál, a 13. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait.

A 2009. évi vállalkozói adóalap452. sor: 2009. évi vállalkozói adóalap (a 449. sor összegéből a 451. sorba írt összeglevonása utáni rész, vagy nulla).

Nemzetközi szerződés szerint, a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része453. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmétmódosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így

226

rendelkezik. Ebbe a sorba a 452. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írjabe, amely a nemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható.A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével – amagyar szabályok szerint – számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt azösszeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkéttelephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg!

Hasonlítási alap454. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során az Szja-törvény 49/B. § (1)-(5)bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kellaz Szja-törvény 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeketlevonni (421 + 425 – 448). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap.

Módosított vállalkozói adóalap455. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 452. sor összegéből a 453. sorba írt összeglevonása utáni rész, vagy nulla). Abban az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges,ezt nem tudhatja be a hazai jövedelemébe.Feltétlenül olvassa el a 0953-13-01-es lap 408. sorához tartozó útmutatót! Az „a”oszlopban akkor jelöljön „X”-szet, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írtvállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 0953-13-01-es lap 408. sorában az (1), (2),(3), vagy a (6)-os kódot választotta. Ne felejtse el az „a” oszlopot kitölteni!Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 0953-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kellnyújtania a bevallásával együtt. Nem kell „X”-szet szerepeltetnie, ha a 0953-13-01-es lap408. sorába a (4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be.A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 456.sor alapján fizeti meg.

A 2009. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum456. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak avállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kellhatároznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot.Feltétlenül olvassa el az útmutató 9. pontjában leírtakat! Ha a törvény előírása alapjánjövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 0953-13-01-es lap 408. sorában a(4)-es vagy az (5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét írja beide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának, úgy e sor „a”oszlopában jelölje „X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizeti meg.A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 455.sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimumotszámítására [azaz a 408. sorban (1), (2), (3) szerepel].A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2009-ben a 10%-os adókulcs akkor alkalmazható, ha2008. évben legalább a jövedelem-nyereség-minimum után megfizette az adót, ha arrakötelezett volt. Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi vállalkozói adóalapja a 2008. év második

227

félévére megállapított jövedelem-(nyereség)-minimumot nem érte el. (Vállalkozói útmutató9. és 10. pontja.)

ÁttérőA személyi jövedelemadó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozónak csak a 456. sor „c”oszlopában kell adatot feltüntetnie!

A vállalkozói személyi jövedelemadó282

A vállalkozói személyi jövedelemadó457. sor: A módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum utániadó összegét írja be ennek sornak a „c/d” oszlopába a 455. vagy 456. sorba írt összegalapulvételével. Ennek a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be.

Az adó összege a 455. vagy 456. sor összegéből 50 millió Ft-ig 10%, 50 millió Ft felett16%, feltéve, hogy a 10. pontnál leírtaknak megfelel és választja a lehetőséget! A 10%-osadómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a az állami támogatásokra vonatkozórendelkezések alkalmazásában – a 10. pontnál leírtak szerinti támogatásnak minősül.Választhatja az adó 16% mértékét, az adóalap egészére is.

Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyénivállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a 16%-os adókulcs alkalmazására jogosult.Ha a 458. sor „b” oszlopában is van adat, akkor sem lehet az adó 10%.

Vállalkozói adókedvezmény458. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel –a vállalkozói adókedvezményt írja be.Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül.

E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegéből a kisvállalkozói adókedvezmény összegéttüntesse fel. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozóiszemélyi jövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozóiadókedvezmény érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege(„c/d” oszlop adata) nem lehet több a 457. sor „b” oszlopába írt összegnél.

A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-étkövetően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszközbeszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapjánadókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetettkamat 40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nemhaladhatja meg a 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntéseszerint – vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- ésközépvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbenfoglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges

282 Szja-törvény 49/B. §

228

mezőgazdasági termelést szolgál az 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatáskéntvehető igénybe.

Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozóiadóalap459. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott,amellyel a kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződésünk, akkor ebbe a sorbaa külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be.

A külföldön megfizetett adó460. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti akülföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után a külföldön igazoltan megfizetettadó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadószerint kiszámított adó.Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedesjegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyijövedelemadót (457–458. sorok „c/d” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozóiadóalappal (452. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadókulcsot, a „c/d” oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adóösszegét írja be.

A 2005-2008. év(ek)ben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény(ek) összege, vagy egyrésze után visszafizetendő adó461. sor: Ebbe a sorba a 2005–2008. években érvényesített kisvállalkozói kedvezményvisszafizetendő adóját kell beírni. Olvassa el az 512–521. sorok kitöltéséhez fűzötttájékoztatót. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16%-át kell avisszafizetésnél számításba venni.A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyénivállalkozót is terheli,

aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az eva-s időszakban, illetve aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból

származó jövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezményvisszafizetése alapjául szolgáló körülmény.

Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagyhalálát kivéve – megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, ajogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembevenni. Olvassa el a vállalkozói útmutató 16. és 17. pontját!

ÁttérőAki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozóiadó hatálya alá kerül át, annak az áttérés miatt az Szja-törvény hatálya alatt igénybevettkisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie.

A vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege

229

462. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kellbeírnia. A 457. sor összegéből le kell vonni a 458. és a 460. sorok „c/d” oszlopaiba beírtösszegeket, majd azt növelni kell a 461. sor „c/d” oszlopába írt adattal.

A kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege283

463. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezménykésedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítésemiatt vagy üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok –vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződésmegkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve, haannak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás –, valamint akkor, ha a tárgyieszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette.Feltétlenül olvassa el a 16. pontnál leírtakat!A „b” oszlopba az adókedvezmény összegét, a „c/d” oszlopba a visszafizetendőadókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

A tevékenység megszüntetése esetén, a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egyrészét vissza kell fizetnie.

A 2009. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség464. sor: Ebben a sorban a 2009. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségétszerepeltesse, mely a 462. és a 463. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatok együttes összege.

13. VESZTESÉGELHATÁROLÁS284

A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (delegkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származójövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.

A korábbi évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérniabban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagykésőbb keletkezett és az egyéni vállalkozó bevétele nem érte el a vállalkozói jövedelemmegállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozói tevékenysége alapján azegyéni vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el.Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelemelmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.

A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható285 az új szabályozás, mely szerintmegszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése.286

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha azelhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

283 Szja-törvény 13. számú melléklet 14.pont284 Szja-törvény 49/B. § (7) bekezdés285 2009. évi CXVI. törvény 144.§ (10) bekezdés286 2010. 01.01-től hatályos Szja- törvény 49/B (7) bekezdés d)

230

Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása

Eltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységetfolytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenőrzés keretében – az adóévetmegelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két évegyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származójövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb –az elhatárolt veszteség összegével.Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányábanmegállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. Amezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összesvállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenységmeghatározásánál e tekintetben az Szja-tv. 6. sz. melléklete az irányadó.

Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2007. és 2008. éviadóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége.

Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása,akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabályérvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolásmértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak az összegét.

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozószabályok helyett az átalányadózást vagy az eva-t választja, akkor az átalányadózás ideje,illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegéből 20-20%-ot elszámoltnakkell tekinteni.

Mezőgazdasági vállalkozók 2007-2008. évekre elhatárolt veszteségének összege466. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (denem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2009-ben e tevékenységeveszteséges (450. sor adata), úgy a 2009. évben keletkezett veszteség összegétvisszamenőleg 2007. és a 2008. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt, etevékenységéből adóköteles jövedelme.Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor azösszes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányábanmegállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. Amezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összesvállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.

A 2009. évi veszteség összegéből a 466. sor összegének levonása után meg maradtveszteség467. sor: Ebbe a sorba a 450. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 466. sorban isfigyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 450. sor összegének a466. sor összegét meghaladó része).

231

A korábbi év(ek)ről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség468. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kellszerepeltetnie, amelyet a 2009. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nemszámolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba írja be.Ha tevékenységét 2009. évben szüntette meg, a tevékenység megszüntetése időpontjáigelhatárolható összeget a „d” oszlopban szerepeltesse.Amennyiben a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásához az adóhatóságengedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az adóhatóság azengedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteségösszegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget isvegye figyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alattiidőszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózásidőszakában, az adóévben elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti,elhatárolható veszteség 20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásávalmeghatározott összeget írja be e sorba.

Nyilvántartott veszteség összege469. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopában a 467–468. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatokatösszesítse.Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az adóhatóságtól kellettengedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nem veheti figyelembe ajövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja.

14. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP (OSZTALÉKALAPOK KÜLÖNBÖZETÉNEK) ÉS

ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA287

A 0953-13-05-ös lap kitöltése

Adózás utáni vállalkozói jövedelem471. sor: E sor „c/d” oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 455.és a 432. sorok „c/d” oszlopainak együttes összegének a 462. sor „c/d” oszlopába írtösszeget meghaladó része, vagy nulla.A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítaniaazzal, hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is a számítássorán, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum utánfizette meg.

Átalakuló

287 Szja-törvény 49/C. §

232

Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá került át, annak amegszűnés szabályai szerint és a megszűnés szabályai nélkül is le kell vezetnie a vállalkozóiosztalékalap összegét.Ebben a sorban mind a „c”, mind a „d” oszlopban az adózás utáni jövedelem számításánála 462. sor „c” oszlopában szereplő vállalkozói személyi jövedelemadó összegét vegyefigyelembe.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek288

Ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén, a tárgyi eszközök nettó értékéből, az adózásutáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része472. sor: Ha Ön a 2007. január elsejét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettóértékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt2009-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül természetbenijuttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor az akkori nettóérték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez aztjelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe asorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. Ha 2009-ben, akkor a teljeslevonással, a 2008-ban történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2007-ben levontösszegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.

MegszűntAkkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009.évben megszüntette.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történőüzembe helyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levontösszeg473. sor: Amennyiben 2009-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek aberuházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utánijövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközretekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget.

Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyeziüzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címénlevont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell.Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmétnövelnie a beruházási költség címén levont összeggel.Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközkénttörtént és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania,akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelőtételként figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor sem, habejelentkezett az eva hatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembe helyezésre.


233

Megszűnt és átalakulóA 2009. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembehelyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladórészével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelőtételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása eseténa lap kitöltésekor.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen474. sor: Ebben a sorban a 472–473. sorokba írt adatokat összesítse.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek289

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebbannak összegéig lehet csökkenteni.

Beruházási költség címén levont összeg475. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2009.évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólagüzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezéshiányában még nem kezdte el a 2009. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembehelyezése 2009-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmenkívül!Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt arészét, amely az eva-s időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utánijövedelmet csökkentő tételek között.

Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2009. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyieszközök, nem anyagi javak nettó értéke476. sor: A 2009. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemicélt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből 2009-benelszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenésileírást a 2009. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak aszemélygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezménytérvényesítette.Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi céltszolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette.

Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék477. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésévelösszefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetni, amelyet az egyénivállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltártszabálytalanságok következményeként fizetett meg.

Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen


234

478. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételeket összesítse (a 475–477.sorokba írt adatok együttes összege) ebben a sorban.

Vállalkozói osztalékalap meghatározása290

479. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 471. és a 474. sorok együttes összegének a 478. sorösszegét meghaladó része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. Ezt azösszeget kell beírnia a 0953-05-ös lap 180. sorának „a” oszlopába. (Ebben a sorban negatívszám nem szerepelhet.)

A vállalkozói osztalékalap adója480. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopba a 25%-os adót írja be.E sor kitöltésekor, a tevékenységet megszüntető vállalkozó a „d” oszlopba írhat adatot.Az átalakuló vállalkozó a „c” oszlopban szerepeltethet adatot.

Vállalkozói osztalékalapok különbözeteA 483-485. sorba, kizárólag a társasági és osztalékadó hatálya alá áttérő vállalkozóírhat adatot

483. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopába, a megszűnés szabályai nélkül (479. sor „c”oszlop) és azzal (479. sor „d” oszlop) is kiszámított vállalkozói osztalékalapokkülönbözetét írja be, ha az pozitív összeg.

Jogutód társaságba át nem adott eszközök értéke484. sor: Ebbe a sorba akkor írjon adatot, ha a társasági és osztalékadó törvény hatálya alátörténő áttérés miatt, a számviteli törvény rendelkezési szerint elkészített véglegesvagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján megállapítható, hogy az átalakulásnapjára elkészített végleges vagyonmérlegben feltüntetett összes eszköz nem került ajogutód társaság tulajdonába.

Vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adó485. sor: Ebbe a sorba a jogutód társaságba át nem adott eszközök vagyonértékelés szerintiértékéből a jogutód társaságba át nem adott rész utáni adót állapítsa meg, mely a 484. sor„d” oszlop adatának a 25%-a, de legfeljebb a 483. sor „d” oszlop összegének a 25%-a.

Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt, még fizetendő adó késedelmipótlékkal növelt összege291

486. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg, nem célszerintifelhasználása miatt fizetendő vállalkozási személyi jövedelemadó és vállalkozóiosztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.E címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2009. január elsejétmegelőzően csökkentette a nyilvántartott összeggel és azt a 2009. évben a nyilvántartásbóltörténő kivezetést követően, nem beruházási cél szerint költötte el. Nem használható fel afejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz

290 Szja-törvény 49/C. §291 Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdés

235

beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nemlehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a (lekötött) nyilvántartott összegetannak célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói személyijövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része utánpedig 25% vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adót, a nyilvántartásbóltörténő kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. Esor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszegkivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatttörtént. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó,késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az „a” oszlopba az egyénivállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartottösszeget kivezette, de azt annak célja szerint nem költötte el [ekkor az „a” oszlopba anyilvántartásból történő kivezetésének időpontját írja be].

A 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerintifelhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege292

487. sor: E sor kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjában leírtakat!Ha Ön a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adót a 10%-osmértékkel határozta meg, és a 6% adónak megfelelő összeget nem a cél szerintifelhasználásra tekintettel vezette ki a nyilvántartásból, akkor a kivezetést követő 30 naponbelül késedelmi pótlékkal növelten meg kellett fizetnie a kivezetett résszel azonos összegűadót!Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg anyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, anyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmipótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) anegyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említettnapot követő első adóbevallásban kell bevallani.Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okbólmegszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), afel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállásmegszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a 6% adónak megfelelő összegkivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatttörtént. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó,késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.

Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap (valamint azosztalékalapok különbözete) utáni adó együttes összege488. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és avállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldásamiatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét, és a 10%-os adókulcsalkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miatt

292 Szja-törvény 49/B. § (22) bekezdés

236

fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét. (a 464., a 480., 485-487. sorok „c/d”oszlopaiba beírt adatok). Az összesített adatokat a 0953-05-ös lap 180. sorának „e”oszlopába is be kell írnia.

15. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

A 0953-13-06-os lap kitöltése

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozóijövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta, ha az átalányadózásmegkezdését közvetlenül megelőzően 2008-ban az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millióFt-ot293 nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége azadóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység294, akkor választhatta azátalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőzően 2008-ban vállalkozói bevételea 100 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkedneka bevételként figyelembe vett támogatások összegével.295

Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani.

Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózásválasztására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére azátalányadózást.

Ha Ön a 2009. évi bevallásában a 2010. évre az átalányadózást választja és az ezt követőadóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételekmegléte esetén – a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.

Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév egészére a vállalkozóijövedelem szerinti adózásra kell áttérni.

Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultságamegszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – azátalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább négy adóév elteltévelválaszthat.Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - haannak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amelyadóévben az szja - törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.296 A 2009. július 01-jétől hatályos előírás szerint a 2009. adóévre vonatkozóan újra választhatta az

293 Szja-törvény 50. § (1) bekezdés a) pont294 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi

tevékenységek végzésének feltételeiről295 Szja-törvény 7. § (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell

figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásbólszármazó bevételnek, azt a bevallás 9. sorában lehet figyelembe venni.

296 Szja-törvény 50.§. (7) bekezdés

237

átalányadózást, ha a 2008. évben, vagy korábban a bevételi értékhatár túllépése miatt szűntmeg a jogosultsága, és ha annak egyéb feltételei fennállnak. Ezt be kellett jelentenie azadóhatóságnak. A 2010. évre vonatkozóan a fenti okból szintén választhatja azátalányadózást, ha annak feltételei fennállnak. Ha pl. 2008. évben a bevétele 8 millió Ft-náltöbb volt, de a 15 millió Ft-ot nem haladta meg - emiatt megszűnt az átalányadózásra valójogosultsága - 2010. évre újra választhatja az átalányadózást, mert a 2009. évben a bevételiértékhatár 15 millió Ft-ra növekedett, feltéve, hogy az egyéb feltételeknek is megfelel.

A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányadalkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből azátalányadó alapját.

Az érvényesíthető költségátalányok a következők:A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint azegyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címénaz egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor.

Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint eszolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónakminősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet.

Aki az adóév egészében kizárólag az Szja-törvény 53. §-ának (3) bekezdésében vagykizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át,kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezettköltséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételérea 40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

Aki az adóév egészében kizárólag az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyesüzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szólókormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat297 (kiskereskedő), az abevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-áttekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenységekeretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagyegyüttesen az adóév egészében kizárólag a továbbiakban felsorolt üzletek működtetéséreterjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe venni.

Az átmeneti rendelkezések szerint, a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerintiüzletek üzemeltetése szerinti besorolás alapján, utoljára abban az adóévbenalkalmazhatja (választhatja) az átalányadózást adózó, amely adóévben működésiengedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkülfolytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletszerint módosították.

297 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmitevékenységek végzésének feltételeiről

238

Ezek az üzletek a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerint a következők [szja tv.53. §-ának (4) bekezdése]: üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegű áruház 111.; élelmiszerjellegű vegyes üzlet 113.; zöldség- és gyümölcsüzlet 121.; hús, húskészítmény, baromfiüzlet122.; hal és halkészítmény üzlet 123.; kenyér- és pékáruüzlet 124.; gyógyhatásúkészítmények szaküzlete 129.; vegyi áruk üzlete 141.; festékek és lakkok üzlete 1362.;mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.

2006. szeptember 1-jétől hatályos besorolás üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegűvegyes kiskereskedelem 1111–1114.; zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.; hús, húskészítmény,baromfiüzlet 1220.; hal és halkészítmény üzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.;gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.; festékek és lakkok üzlete 1362.; vegyi áruküzlete 1464.; mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.

2009. évben, a következő besorolás alá tartozó üzletek üzemeltetése esetén is lehetőségvan az átalányadó szabályai szerint adózni a 2008. január 1-jétől hatályos új besorolásszerint. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó, a működési engedélyét az üzletekműködésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmitevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint kapta. Ezek azüzletek: Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111–1112.; zöldség- és gyümölcsüzlet1210.; hús, húsáruüzlet 1220.; halüzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.; közérzetjavítóés étrend-kiegészítő termékek szaküzlete 1290.; festékek és lakkok, vasáru, barkács ésépítési anyagok üzlete 1363.; egyéb iparcikk-üzlet 1750.

Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazottköltséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjátólvisszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységénekmegfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (évközben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozásúvállalkozókra vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg.Abban az esetben, ha a 2008. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2009. évreaz eva törvény szerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerülte törvény hatálya alól, akkor az átalányadózást az eva-s adóévet követő négy adóévre nemválaszthatja.Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2010. évre azátalányadózást kívánja választani, akkor a 0953-13-01-es lapon a III. táblában a 406.sorban ezt a döntését jelölje X-szel.

Ha a 2009. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2010.évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 0953-13-01-es lap IV. pontjánál a 407.sorban kell nyilatkoznia erről.

Ha 2009. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2010.évre az átalányadózást választja, akkor– 2009. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység

megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos

239

bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kellnyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz;

– az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértvea korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési éselőállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, a személyi jövedelemadó törvényszerint elszámolható értékcsökkenési leírását is;

– nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyekfedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatásfolyósítása történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások összege nem az átalányadóalapjába számít bele, hanem – amennyiben a támogatás összegét bevételként kezeli –önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni a 0953-as bevallás 9.soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók;

– az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből azátalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.

Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételbőlátalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelemek körébetartozik, hanem majd az összevont adóalap részét képezi. A 2010. évre - az átalányadózásra- vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe.

Az átalányadó alapjának megállapítása és a fizetendő adó kiszámítása298

E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgálóhelyre.

Az átalányadó alapjába beszámító bevétel491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírni. A bevételekszámbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérőszabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségeifedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, azadókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (9. sor) megállapításárairányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyébjogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön amezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja.A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételiértékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kellbeírni.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor azátalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kell

298 Szja-törvény 55. §

240

megállapítani. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatásösszege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították.

A számított jövedelem492. sor: Ebbe a sorba az Önre vonatkozó költséghányaddal számított jövedelmét írja be, a491. sorba írt adat figyelembevételével.

A számított jövedelem utáni átalányadó493. sor: Ebbe a sorba a számított jövedelme utáni átalányadó összegét írja be. Az adót, azáltalános útmutató mellékletében található adótábla felhasználásával határozza meg.

Nemzetközi szerződés szerint mentesített jövedelem és adója494. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény szerint mentesített, adóterhet nemviselő jövedelmét és annak adóját írja be. Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha külföldön isrendelkezik telephellyel. Ebben az esetben az átalányadó csökkenthető a külfölditelephelynek betudható, külföldön adóztatható bevétel alapján számított jövedelemadójával, feltéve, hogy nemzetközi szerződés a mentesítés módszerének alkalmazását írjaelő.A jövedelmet úgy állapíthatja meg, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettelkülföldről származó bevételéből az Önre vonatkozó költséghányadok alapulvételévelszámol, amelyet a „b” oszlopba kell beírnia.E sor „c/d” oszlopába az adóterhet nem viselő számított jövedelem utáni adó összegét írjabe. A „b” oszlopba írt összeg adóját a 493. sor szerint számítsa ki.

Nemzetközi szerződés hiányában, a külföldön is adóztatható jövedelem és a megfizetettadója495. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyelMagyarország a kettős adóztatás elkerülésére nem kötött nemzetközi szerződést, akkor a493. sor összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó (507. sor adata) 90%-a, delegfeljebb a külföldről származó bevétel számított jövedelme után az átlagos adókulcsszerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcs az átalányadónak a számított jövedelemelosztásával kiszámított, két tizedesjegyre kerekített hányadosa. E sor „a” oszlopába azátlagos adókulcsot, a „b” oszlopba a külföldön is adóztatott számított jövedelmet, a „c/d”oszlopba az adó összegét írja be.

Az egyéni vállalkozó átalányadója496. sor: Ebbe a sorba a ténylegesen fizetendő átalányadó összegét írja be. A 493. sor „c/d”oszlopának összegéből vonja le a 494–495. sorok „c/d” oszlopába beírt összegeket és aszámítás eredményeként kapott pozitív különbözetet, vagy nullát írjon ebbe a sorba.Ezt az összeget kell beírni a 0953-05-ös lap 179. „d” és „e” oszlopába.

Egyéb adatok

Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2009. január 1-jén497. sor: Ebben a sorban a 2009. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag,árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2008. évi0853-as bevallásban közölt zárókészlet összegével.

241

Zárókészlet leltári szerinti értéke 2009. december 31-én498. sor: A 2009. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű –anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor.

Átalakuló – Tevékenységét megszüntetőEbben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerintizárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül.

Az alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és arészükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgyállapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). Aszámítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 főalkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20 : 12 = 1,66.Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.)

A segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetettjövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsameg.

A 2009. évi adóalapba beszámító bevételből, a 2009. évben folyósított támogatásokbevételként figyelembe vett része501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2009. évben folyósított területalapútámogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztésicélra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.

Az 502–504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni!

A 2009. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege502. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2009. évben költségek fedezetére és fejlesztésicélra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba, a „c/d” oszlop összegébőla fel nem használt rész összegét írja be!

A 2009. év január 1-jét megelőzően a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósítotttámogatás még fel nem használt összege503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2009. január elsejétmegelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. Esorba jellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították.

A 2009. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülőösszeg504. sor: Ebbe a sorba a 2009. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be,amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerintikiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.

242

Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték299

505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenlegaz átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nemszámító bevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kellalkalmaznia akkor is, ha 2009. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. Akészletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokszerint kellett megállapítania.Ezt a sort („d” oszlopot) nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó.

Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miattmegsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.

Külföldön megfizetett adó507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldönmegfizetett adó 2009. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos,az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani.Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalosdevizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett,euróban megadott árfolyamot kell a Ft-ra történő átszámításhoz figyelembe venni.Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény,nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem utánfizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása508. sor: Egyéb adatként, kérjük, hogy tüntesse fel azon összeget, melyet egyénivállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.:saját adózott pénze, magánkölcsön.)

Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg509. sor : Itt tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötöttszámlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során 2009-től kezdődően, a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kelltekinteni.

MegszűnőA tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!

A vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban – kisvállalkozói adókedvezmény alapjáulszolgáló – felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege510. sor: Ebben a sorban – külön adatként is közölni kell – a költségek között, a 445.sorban elszámolt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönrefizetett kamat összegéből azt a részt, melyet kisvállalkozói adókedvezmény alapjaként vettfigyelembe.

299 2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); Szja-törvény 51. § (4) bekezdés

243

A 10%-os adókulcs alkalmazása miatt megtakarított (nyilvántartásba vett) összege511. sor: E sorban az Szja-törvény 49/B. § (21) bekezdése alapján számított, 6% mértékű,megtakarított adó összegét kell szerepeltetni. Az alacsonyabb kulcs (10%) alkalmazásáratöbbek között akkor van lehetősége, ha a bevallásában feltünteti a megtakarított adónakmegfelelő összeget.

MegszűnőA tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!

16. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAI

Mielőtt a 512–521. sorok adatait kitölti, olvassa el a 0953-13-08-as lapok kitöltéséhezfűzött útmutatót a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozótudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Önérvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt.

A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai300

Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazottnélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételétcsökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amelynem lehet több mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi30 000 000 Ft.A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló,korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagijavak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére,előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozóitevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírásalapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet.Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibásteljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha acserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezménytérvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyieszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályaiszerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemitermék vehető figyelembe.A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolhatóköltségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részétképezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközökután elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a30 000 000 Ft-os korláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezményösszege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több akedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kellsorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van.

300 Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdés

244

Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételárkiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozóikedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb abevételek és a költségek (10 000 000 Ft – 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. Apéldabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft.[A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor–, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ftjövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozóiadóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 16%. Ennek az adónak az összegecsökkenthető tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.]E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok általmegvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatbavett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi akisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulatteljesen új eszközt feltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használtgépek, berendezések sem felelnek meg.

A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenységtárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkétesetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben)használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módonnem folytatható.

A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznekminősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is. feltéve, ha aszemélygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyénivállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben semhasználja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.301

Az szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény atöbbi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautóadót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni. Ígypéldául, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2009-ben és akisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót akedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie.Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhezteherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, eberuházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (deminimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmifuvarozás terén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nemtámogatandók.

A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját!

301 Szja-törvény 49/B. § (13)

245

Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyénivállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték akisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően azüzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok302 beszerzésiára nem szolgál a kedvezmény alapjául.

A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános – időhatárhoz kötött –korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedikadóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik – az idevágórendelkezések szerint elrendelt időpontban – az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozóikedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16 %-át kell megfizetni vállalkozóiszemélyi jövedelemadó címén.Amennyiben tehát:– az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak okaelháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezményösszegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedikadóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe venni;– az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemicélt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozóikedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés événekadókötelezettségénél kell figyelembe venni;– az eszközt az üzembe helyezést követően, de négy éven belül nem közvetlenül avállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor akisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell azadókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, haaz eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye.(Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége ismegszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják aforgalomból.)– az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, – de akedvezmény igénybevételét követő négy éven belül – értékesítésre kerül (ideértve atermészetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást,valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközneka szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor akisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell azadókötelezettség megállapításánál figyelembe venni.

Az előző szabályok a következőket jelentik:– A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyieszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemitermékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás” eredményeképpen akedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetni.– A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósulóberuházás esetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több

302 Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./aa) pont

246

adóévben valósul meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és akisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történőértékesítés esetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kellvisszafizetni, mivel a kedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezményigénybevételének időpontjától kell vizsgálni.– A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyénivállalkozó az átalányadózást választja.– Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautóadó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adótmegfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, akibejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól négy éven belül, akkor ahátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll.– Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt azüzlethelyiséget négy éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor azüzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is visszakell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie,hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címénlevont bevétel kétszeresének 16 %-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén.– Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljesbeszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját.– Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, ezmég nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. Pl. a cukrászesetében a hűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyvelésselfoglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható


Az egyéni vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó része512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismertköltségeket meghaladó részét. (A 421. sor „c” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c”oszlopába írtösszeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezményérvényesítésére nincs mód, a 0953-13-07-es lap nem tölthető ki.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezményalapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értékének részletezése513–518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjáulszolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyieszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál.

A beszerzési ár/beszerzési érték összesen519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt adatokat.

Kisvállalkozói kedvezmény címén, a bevételből levonható összeg520. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget –legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházásiköltségnél és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata).

247

Bevételt csökkentő tételek között ténylegesen figyelembe vett összeg521. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell abevételt csökkentő tételek közé, a 432. sorba átírni.

17. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ UN.CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL

(0953-13-08-AS BEVALLÁSI LAPOK)

A 0953-13-08-01-es lapon – 522–531. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokravonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban:de minimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 0953-13-08-02-es lapon az 532-541.sorokban a csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és közép vállalkozások)támogatásának minősülő kedvezményeket. A 0953-13-08-03-as lapon az 542-551.sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és középvállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket.

A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatásösszegének feltüntetésére is.

Amennyiben Ön a 2009. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja - tv. szerinti(egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetbena 0953-13-01-es lapon, a 409. sorban ezt jelölje be.

17.1 De minimis támogatások

De minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály(pályázat) ilyenként nevesít.2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a deminimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i)bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások.

A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás303 feltételei a következők:De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály304, jogszabályon alapuló kiírás deminimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csakakkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetveadóalap kedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb200 000 eurónak megfelelő Ft- összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármelyhárom adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthetőösszes támogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni.

303 A Bizottság 1998/2006./EK-rendelete304 A szja-törvény egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában,a következők minősülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6) bekezdésének cb) pontja 2005. évtől [az alapkutatás, az alkalmazottkutatás vagy kísérleti fejlesztés]; d) pontja 2004. évtől [kisvállalkozói kedvezmény], összefüggésben a (9)- (10) bekezdéssel; g) pontja2005. évtől [foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtől [szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom megszerzése,fenntartása].A 49/B. § (10) bekezdése 2006. évtől [a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a]. Ez nem azonos a 2009. január 1-jétőlhatályos rendelkezés 6%-os kedvezménnyel. A szja-törvény 11. sz. melléklete II.2/pa) pont, 13. sz. melléklet 12. pont.

248

Azonos költséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kellfigyelembe venni.

A szabályozás szerint adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegétmeghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév aharmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azazmindig az aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásaitösszeszámítani. (Például a 2009. évben a 2008. és 2007. évről benyújtott bevallás deminimis támogatásait kellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2009. évbenérvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2009. évben érvényesíthető „keret”kiszámításakor a 2007. és 2008. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kellfelhasználni.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában többszámításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint vagy adókedvezményként lehetfigyelembe venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a kapott államitámogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ez azt jelenti, hogy ha ilyenberuházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatást igénybe venni, akkor azállami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régiórameghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adottegységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe.]Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a módosított 85/2004 (IV.19)Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza.305

Ha az egyéni vállalkozó az Szja. tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1-jétől a támogatás intenzitás 20 százalékponttal növelt értéke a régióra meghatározottmértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházástvalósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatástelszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás(25+20) 45%.

A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (85/2004. (IV. 19) Korm.rendelet 23/A §) igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra is, mely szerinta 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt csekély összegű támogatástámogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500ezer eurónak megfelelő forintösszeget306.

Figyelem! A Bizottság 1998/2006./EK-rendeletének hatálya eltér a korábbitól.307 Ez alapjána szállítási ágazatban működő vállalkozásokat, csak korlátozza a támogatások

305 Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl esetében 40%; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében25%.306 50/2009. (III. 06.) Korm.rendelet307

Nem terjed ki az új rendelet hatálya a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódótevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődlegestermelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekfeldolgozásában és forgalmazásában tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra (ha a támogatás összege az elsődlegestermelőtől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagyha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ); az exporttal kapcsolatos tevékenységektámogatására (exportált mennyiséggel, értékesítési hálózat kialakításával és működésével, exporttevékenységgel összefüggésbenfelmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások); az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;az 1460/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a kereskedelmifuvarozás terén működő vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására nyújtott támogatásra; nehéz helyzetben lévővállalkozásoknak nyújtott támogatásra.

249

érvényesítését illetően (100 000 eurós maximum összeg, illetve nem vehető igénybe akedvezmény a teherszállító járművek megvásárlására, ha a vállalkozás a kereskedelmifuvarozás terén működik).A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékekfeldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepelaz EK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termékelsődleges előállításának, nem vehető igénybe a de minimis támogatás.

17.2 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA308

Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül isérvényesíthető.A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%.A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2009/EK általános csoportmentességi rendelet lépetta 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallásbenyújtásának 2009. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általánoscsoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybevétele esetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2009/EK általános csoportmentességirendelet vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.

A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdéseszerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrőlszóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabályalapján kell meghatározni.

A kis- és közepes vállalkozásokról szó EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszerenbelül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható amaximális támogatási intenzitás mellett.A rendelet alkalmazásában beruházás alatt azt a tárgyi eszközökbe és az immateriálisjavakba történő következő beruházást kell érteni.Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely

egy új létesítmény létrehozásával, egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvető

megváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetébenkülönösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik aváltoztatás.)

Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájábantörténik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyiberuházásnak kell tekinteni.Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik:

a technológiaátadásba történő beruházás, a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek

308 A Bizottság 70/2001 /EK-rendelete, 800/2009/EK-rendelete

250

vásárlása.

Az elszámolható költségek körébe tartoznak: az ingatlanok (telek, épület), a gépek, berendezések, felszerelések, a szállítási ágazatban a vasúti járművek, a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén).

17.3 A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA309

A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint amezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozásokvehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz.A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euró lehet, és atámogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket.

Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kellszolgálnia:

a termelési költségek csökkentését, az előállítás javulását vagy átcsoportosítását, a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását

vagy az állatjólét színvonalának javítását.

Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak: az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése, a gépek, berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy

lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig, az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás

elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül.

A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítéstszolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnaktámogatást.A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett – amaximális támogatási intenzitás keretein belül – adórendszeren kívüli támogatás isnyújtható.

A támogatások megszerzésének időpontja:- adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás igénybevételi jogánaka kedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazóokirat kelte (a támogatás megítélése).– az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás benyújtásának a napját kella de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni.

309 A Bizottság 1857/2006./EK-rendelete

251

A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra:– az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a forintérték az adott támogatásmegítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározottösszeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,- az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja azadóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általjegyzett devizaárfolyam.

A 0953-13-08-01 – 08-03-as lapok kitöltése

Minden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehetőadórendszeren belüli (szja-törvény) jogcímet találja.

Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet,kivéve a „j”-„k” oszlopok, mert ha ezek kitöltöttek, úgy a „d”-„e”, „f”-„g” és a „h”-„i”oszlopok üresen maradnak. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napjaszerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Szja. tv.szerinti kedvezmény [a „d”-„k” oszlopok] egy sorban jelölendő.

„a” oszlop:Valamennyi, 2009. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Azigénybevétel napjaként az szja-törvény szerinti kedvezményeknél az adóbevallásbenyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében atámogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kellfigyelembe venni.Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2009. évben érvényesíttámogatás(oka)t. Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2007. évi (0753-15-05)és/vagy a 2008. évi bevallása (0853-13-08-01) adatait vegye figyelembe a 2009. évbenérvényesíthető támogatás összegének kiszámításánál!Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatásokösszege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet,ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kapaz adózó adórendszeren kívüli támogatást is.

„b” és „c” oszlopok:A 2009. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallásbenyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2007. és/vagy 2008. évről benyújtottbevallásban nem szereplő – összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontjaszerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban, és euróban a „b” oszlopban kellszerepeltetni.

„d” és „e” oszlopok:Az szja-törvény szerinti, 2009. évi bevételt csökkentő tételek együttes összegénektámogatástartalma megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell feltüntetni külön-különsorokban a bevételt csökkentő tételek, 2009. adóévről benyújtott bevallásban szerepeltetett

252

adatok együttes összegének 16%-át, vagy – a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazásaesetén – a 10/16%-át.Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az euróban meghatározott összegét.Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának a napját kellmegjelölni az „a” oszlopban.

0953-13-08-01-es lap de minimis támogatásnak minősülő bevételt csökkentő jogcímek ésazok támogatás tartalma:„a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop2009. adóévi bevallás benyújtásának napja

Szja tv.49/B. § (6) bek. c, da, g, h, pontja szerint számított összeg* x 16%

Vagy *-ból az 50 M Ft-ig x 10%+ 50 M Ft feletti rész x 16%

0953-13-08-02-es lap kis- és közepes vállalkozások támogatásának minősülő bevételtcsökkentő jogcím„a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop2009. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. db pontja szerint

számított összeg* x 16%

0953-13-08-03-as lap mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásánakminősülő bevételt csökkentő jogcím„a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop2009. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. d pontja szerint

számított összeg* x 16%„f” és „g” oszlopok:Az szja-törvény szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban,az adott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki az Szja -törvény 13. számú melléklete szerint a 2009. adóévről benyújtott bevallásban (amennyibena szerződést 2003. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kisés közepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a „g”oszlopban forintban, és az euróban meghatározott összegét az „f” oszlopban kellszerepeltetni.

„h” és „i” oszlopok:Az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb,a 08-03-as lapon a p) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kellszerepeltetetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2009. adóévről benyújtott bevallásban azúj tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vettbekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az i) oszlopbanforintban, és euróban a „h” oszlopban kell megadni. A meghatározott támogatástartalmat,ha az szja-törvény 11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszikszámba a 08-01-es lapot töltse ki. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepesvállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszikfigyelembe, a 08-02-es lapon, akik a mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások

253

támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-aslapon töltsék ki ezt az oszloppárt.

„j” és „k” oszlopok:Az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párbanszerepeltesse – a 2009. adóévről benyújtott bevallásban a 10/16%-os adófizetés választásaesetén – a kedvezményes kulcs (a vállalkozói adóalapból 50 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs)alkalmazása következtében kieső 6 százalék adó összegét (amely legfeljebb 3 millió Ftlehet). Mielőtt kitöltené ezt az oszlopot, feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjánálleírtakat!Fontos! Ha az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése alapján élni kíván a kedvezménnyel, úgyfigyeljen arra, hogy a kisvállalkozások adókedvezményét310 nem érvényesítheti!

18. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNIVÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozóitevékenységét saját jogú nyugdíjasként311 folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjbanrészesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2009. január 1-jétől havi 4 500 forint(napi 150 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja,hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége: a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye

vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annakvisszaadása, visszavonása, a foglalkoztatás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozatjogerőre emelkedése napjáig,

ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annakmegszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjátólannak törlése napjáig,

közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annakmegszűnése napjáigtart312.

Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azonidőtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott,vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságátszünetelteti313.

310 Szja-törvény 13. sz. melléklet311 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és magánynyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről(Tbj) 4. § f) pont312 Tbj. 37. § (3) bekezdés, Tbj. 10. § (1) bekezdés313 Tbj. R. 9. § (2) bekezdés

254

Az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 9,5%-osnyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is terheli.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagságaesetén tagdíjat nem, csak 9,5% nyugdíjjárulékot fizet314. A nyugdíjjárulék alapja avállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege.

A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyiszolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12.napjáig fizeti meg315.A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006.december 31-ét követően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként kiegészítőtevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja haviátlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni316. A 0953-as bevallás 14-es lapján anyugdíjjárulék kötelezettség havi bontásban történő bevallása kizárólag az esetlegesnyugdíjemeléshez szükséges adatszolgáltatás érdekében történik.

A 0953-14-es lap kitöltése317

555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegeEbben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2009. évben havi 4 500forint, napi 150 forint)318 kell szerepeltetni.Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételekszámla

556. sor: A nyugdíjjárulék alapjaA nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem319. E a sor „a/a” oszlopában tüntesse fel akiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha 2009-ben év közben változott a Tbj.4. § b) pontja szerinti jogállása.

557. sor: A nyugdíjjárulék összege (9,5%)Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapotképező jövedelme után fizetendő 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie. Anyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a járulékfizetésifelső határ összege után kell megfizetni.320

Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla

314 Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja315 Art. 2. sz. melléklet I. Határidők 5. C) b) pont316 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) 22/A. § (1) bekezdés317 Tbj. 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés318 Tbj. 19. § (4) bekezdés319 Tbj. 37. § (1) bekezdés320 Tbj. 24. § (2) bekezdés

255

AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS BA) PONTJA SZERINTI BEVALLÁSTKIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT

A 0953-15-os lap kitöltése

Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban azesetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem-(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebbenaz esetben a 0953-13-01-es lapon a 408. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékátjelölte.

A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalom az egyéni vállalkozó 2009. évével,illetőleg a 2007. és 2008. adóéveivel összefüggésben töltendő ki.Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni,ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban.

Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy„2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni.

Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben az érték nulla, akkor a„0”-át is be kell írni.A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.

ÖNELLENŐRZÉS321

Ezek a bevallási lapok a 0953-as és 0953E számú bevallás és a munkáltatói adómegállapítás(09M29) helyesbítése eredményeként mutatkozó önellenőrzés bevallására, valamint a 0953-03-as lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolására szolgál.

A munkáltatói adómegállapítást (09M29) akkor korrigálhatja önellenőrzéssel322, ha amunkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna,vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt amunkáltató nem vette figyelembe.

Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amely során azadóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik.

Önellenőrzés esetén e bevallási nyomtatvány 16-01-es és 16-02-es lapját kell csatolni abevallás főlapjához.Ha az önellenőrzés mellett az egyéb adatokban is változások vannak, ne feledkezzék el azadatok javításáról sem! Ekkor is csak az önellenőrzést jelölje be a főlapon! Azaz, az erreszolgáló helyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát!

3212003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. §


256

Ha az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, úgyfeltétlenül töltse ki a 0953 főlap (D) tábláját.

Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk ki közvetlenül, ezértkérjük a 0953-11-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltse ki. Ha nem kíván másadónemre átvezetést kérni, a 11-es lap útmutatójában leírtak szerint kitöltött sor „h”oszlopába írja be a kiutalni kért teljes összeget.


Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány, az eredetilegbevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét,továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kellfeltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulásnak (19. sor) nincs alapja, és nemértelmezhető az önellenőrzés során a járulékfizetési felső határt meghaladó, levontnyugdíjjárulék összegének (22. sor) alapja sem.A magán-nyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában azadónemkódot is ki kell tölteni.Az adónemkódokat az Ön részére kiállított M30-as igazoláson az Önre vonatkozómagánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító száma segítségével az útmutató 1. sz.mellékletében is, és az APEH honlapján (www.apeh.hu/számlaszamok) is megtalálhatja.Ha az eredetileg benyújtott 0953-as bevallásában a helytelenül feltüntetett, például a 261-esmagán-nyugdíjpénztári adónemkódot a 263-es adónemkódra kívánja javítani, a 0953-16-01-es lapot a következőképpen töltse ki:A 14. és a 16. sorba beírja a jó 263-es adónemkódot, a 26. sorba pedig az ehhez azadónemkódhoz kapcsolódó önellenőrzési pótlék adónemkódját, a 462-t. A 15. és a 17. sorbakerül a 261-es (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód mínusz összeggel. Ha elírta amagánszemély a magán-nyugdíjpénztár adónemkódját, úgy külön eljárást igényel azadóhatóság részéről ennek a rendezése. Ha az összegben van a magánszemély javáramutatkozó különbözet, azt nem kapja közvetlenül vissza, mert azt az adóhatóság ugyancsakkülön eljárásban rendezi a magán-nyugdíjpénztárral, és kiutalásra csak akkor kerülhet sor,ha a magán-nyugdíjpénztár a magánszemély önellenőrzése során megállapított különbözetetvisszautalja az adóhatóság számlájára.

Abban az esetben, ha a 125-ös adónemkódon a 3. és a 22. sorokban egyidejűlegkötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet más adónemre kíván átvezettetni, akkor a0953-11-es lapot (átvezetési kérelmet) a következőképpen kell kitöltenie:Az „a” (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba 3-as sorszámot kell beírni, a „d” (terhelendőösszeg forintban) oszlopba pedig 3. és a 22. sor adatát összevonva úgy kell beírni, hogy a22. sor előjelét fordítottan kell figyelembe venni!

Az önellenőrzési pótlék kiszámítása

Az adózó javára mutatkozó adózói javítás (helyesbítés) esetén önellenőrzési pótlékot semfelszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó adózói javítás(helyesbítés) esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az

257

önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt az APEH internetes honlapján(www.apeh.hu) található pótlékszámítási program.

Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként(1., 2., 3., 8. sor, 14-17. sorok együttes összege, 18., 19., 20., 21., 22. sor) külön-külön kellfigyelembe venni, mert a 0953-16-01-es lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözetnem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedésösszegét!Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjábanérvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatánakismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedes jegypontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallásbenyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzési lap benyújtásanapjáig terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybankialapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintettidőszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. Az APEH internetes honlapjánennek kiszámításához is segítséget talál.A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.Az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét a 25. sorbakell bejegyezni. Ez az összeg 215-ös adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózófolyószámláján. Tekintve, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annakmegállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerinthelyesbíthető ezen a bevalláson. Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlékot önellenőrzia magánszemély, akkor csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más – a bevallásbanszereplő, egyéb kötelezettséget nem, de a bevallást teljesen ki kell töltenie. Kivételtermészetesen az önellenőrzési melléklet, ahol csak az önellenőrzési pótlék összegemezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlékösszege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 25.sor „c” oszlopában.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és tagdíjkiegészítés különbözeteinek (a 14. és a 16. sorok) összegét az önellenőrzési pótlékalapjának számításánál a többi adónemtől külön kell figyelembe venni, és az ez alapjánmegállapított, a magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlékot a 26. sorban kellfeltüntetni.A magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetetttévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Ebbenaz esetben kizárólag a 26. sorban szerepeltethető adat. Ha a korábbi önellenőrzésibevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken,akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 26. sor „c” oszlopában.

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön azadóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette,a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni,de magánszemély esetében az 1 000 forintot meg nem meghaladó összeget nem kell sembevallani, sem megfizetni.

http://www.apeh.hu/

258

Nem keletkezik önellenőrzési pótlék-fizetési kötelezettsége akkor sem, ha a bevallását azértkell önellenőriznie, mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha abevallás kitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően –késve – kapta meg. Ezt feltétlenül jelezze a lap fejrészén.Az adózó az önellenőrzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulékbevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetettadó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáigesedékes késedelmi pótlék alól.


A 0953-03-as lap vagy a 0953E bevallása módosítása következtében megállapítottkülönbözetek elszámolása

A 0953-03-as lapot akkor töltheti ki módosításként, ha az adókedvezmények levonása után,az összevont adóalap adójának (36. sor „c” oszlop) összege a 0953-as, 0953E bevalláshoz ésa 09M29-es munkáltatói adómegállapításhoz képest, egyébként változatlan, de a korábbantett rendelkező nyilatkozati adatain azért kíván változtatni, mert azokat nem arendelkezésekkel kapcsolatos általános tudnivalókban foglalt (azaz a személyijövedelemadóról szóló törvény) előírások szerint töltötte ki.

Nem módosítható a korábbi rendelkezés akkor, ha Ön gazdasági döntését változtatná meg.

Kérjük, hogy a 0953-03-as lapon vezesse le ismételten, a rendelkezés alapjául szolgálókedvezmény összegeit. Ezt követően vegye elő az eredeti, rendelkezéseit tartalmazónyilatkozat lapját (0953-03, 0953E, 09M29).

A 27. és 28. sor „c” oszlopába írja be az eredeti rendelkezéseit tartalmazó nyilatkozat 138.és 142. sorában szereplő összegeket.

Abban az esetben, ha ismételt módosításként nyújtja be a 0953-03-as lapját, úgy ne felejtseel a bevallás főlapján ezt a tényt az erre szolgáló helyen (ismételt önellenőrzés) X-szeljelölni, és ilyenkor az utoljára benyújtott módosítás 27. és/vagy 28. sorának „d” oszlopaibanszereplő összeget kell „eredeti” adatnak tekinteni.

A 27. és 28. sor „d” oszlopába, az eredetileg bevallott rendelkezés (138. és/vagy a 142. sor)és a helyesbített kötelezettség (138. és/vagy a 142. sor) különbségét másolja át.

Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatok összegét, úgy akülönbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „e” oszlopában tüntesse fel. A 27. és/vagy 28.sorok „e” oszlopainak összegét írja be a 29. sor „e” oszlopába.

Ebben az esetben az Ön terhére mutatkozó (befizetendő) személyi jövedelemadó különbözetösszegét (29. sor „e” oszlop) az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie.

Előfordulhat, hogy a módosított összegek elérik, de nem haladják meg az eredeti adatokösszegét, úgy nincs a 27. és/vagy 28. sor „c” és „d” oszlopainak kitöltésén túl továbbiteendője.

259

Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredeti adatok összegét, úgya különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „f” oszlopában tüntesse fel. Ezen összegeketfogja az adóhatóság az Ön által megjelölt (az eredeti bevallásában jogszerűen megjelölt)önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájára és/vagy befektetési szolgáltatónálvezetett nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára átutalni.

Fontos! A 0953-03-as lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönös pénztárat(befektetési szolgáltatót) a 139., illetve a 143. sorban, ha korábban olyan számlát jelölt meg,amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű!

A 0953-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása

Ezt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerintiadózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekho szerinti közteher megfizetését,majd utóbb a 0953-08-02-es lapon, a 267-270. sorok bevallott kötelezettségében változástörtént.

Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miatti kötelezettségváltozás, azaz a 267. és 271. sor különbözete, és nem lehet önellenőrzéssel visszaigényelni abevallott és megfizetett 15% ekho összegéből a nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, haminden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képezőbevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetésifelsőhatárig megfizette, de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekhokötelezettségét. (A túlvont nyugdíjjárulék összegét a 78. sorban van lehetőség rendezni.)

Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenül állapította meg azekho mértékét, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén téves magán-nyugdíjpénztáradónemkódját jelölte meg bevallásában. Ennek korrigálása a 16-01-es lap 17-18. sorainálleírtak szerint történik.


Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alkotmányellenes vagy az Európai Uniókötelező jogi aktusába ütköző jogszabály

Ezt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzés oka,hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Uniókötelező jogi aktusába ütközik, feltéve, hogy az önellenőrzést 2006. július 17. után hajtottavégre. Ezt az „A” blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel.A lapot csak a 0953-as bevallás részeként, a 0953-16-01-es és 0953-16-02-es lappal együtt(egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, azt az adóhatóság nem tudjafigyelembe venni.A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak ittjelölje a 0953-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01).

A „B” blokkban lévő 2. sorban kell megadnia azt az adónemkódot (a 0953-16-01-es ésvagy-16-02-es lap „b” oszlopa), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtottönellenőrzésének indoka alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusábaütköző jogszabály.

260

Ha több ilyen adónem van, úgy több 0953-16-03-as lapot kell benyújtania, és a lapfejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!

A „C” blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyik az azadókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzésétbenyújtotta, továbbá milyen okból alkotmányellenes, illetve az Európai Unió mely kötelezőjogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint ismeretei szerint az Alkotmánybíróság,vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje adöntés számát.A „C” blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kellfejtenie az előzőekben leírtakat.

ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

Melléklet/0953

Adótábla

Szja-törvény 30. §A 2009 évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok

A jövedelem nagyságaAz adómértéke

0 – 1 900 000 Ft-ig 18 %

1 900 001 Ft-tól342 000 Ft és az 1 900 000 Ft-on felüli rész

36 %-a

Példa a számított adó kiszámítására:

Az adózó összevont adóalapja ... 1 960 000 FtAz adó kiszámítása:1 900 000 Ft adója...................... 342 000 Ft

60 000 Ft (1 960 000 – 1 900 000) 36 %-a 21 600 Ft1 960 000 Ft adója: .................... 363 600 Ft

261

A 0953-as bevallást érintő számlaszámokSor-szám

Megnevezés Költségvetési számla száma Adónemkód

1. Személyi jövedelemadó 10032000-06056353 103

2. Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 124

3. Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 125

4. Egészségügyi hozzájárulás/Megjegyzés: a 152-es csoportos adónem, ezen belül:- százalékos egészségügyi hozzájárulás 152- tételes egészségügyi hozzájárulás 153/

10032000-06056212 152

5. Vállalkozói járulék 10032000-06056339 185

6. Kifizetőt terhelő ekho 10032000-06056360 190

7. Magánszemélyt terhelő ekho 10032000-06056377 191

8. Magánnyugdíjpénztári tagtól levont11,1 %-os ekho

10032000-06056384 192

9. Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés eseténfizetendő ekho

10032000-06056391 193

10. Ekho különadó 10032000-06056401 194

11. Magánnyugdíjpénztári tagtól levont15 %-os ekho

10032000-06057660 195

12. EGT államban biztosított személytől levont ekho 10032000-06056425 197

13. Magánszemélyek különadója 10032000-01076105 198

Az APEH által közzétett, 2009-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) az szja-törvény 82. § (2) bekezdése alapján

Azüzemanyag

fajtája

I.

Ft/liter

II.

Ft/liter

III.

Ft/liter

IV.

Ft/liter

V.

Ft/liter

VI.

Ft/liter

VII.

Ft/liter

VIII.

Ft/liter

IX.

Ft/liter

X.

Ft/liter

XI.

Ft/liter

XII.

Ft/liter

ESZ-95ólmozatlan

249 229 245 253 267 269 274 306 297 306 290 299

Gázolajok 278 243 254 254 262 260 254 289 277 286 275 286

Keverék 273 253 269 277 291 293 298 333 324 333 317 326

LPGautógáz

176 159 155 157 157 156 155 166 167 166 168 170

A cégautó adó számításához a havi adótételek a következők:A szja-törvény 70. § (3) bekezdése alapján (utoljára 2009. január hónapra alkalmazható)

A személygépkocsi A személygépkocsi A személygépkocsi

262

beszerzési ára (Ft) beszerzésének évébenés azt követő 1.- 4.évben (Ft)

beszerzésének évétkövető 5. és továbbiévekben (Ft)

1 – 500 000 6 0003 000

500 001- 1 000 000 8 0004 000

1 000 001 –2 000 000 12 0006 000

2 000 001 – 3 000 000 20 00010 000

3 000 001 – 4 000 000 26 00013 000

4 000 001 – 5 000 000 32 00016 000

5 000 001 - 8 000 000 42 00021 000

8 000 001 – 10 000 000 60 00030 000

10 000 001 - 15 000 000 82 00041 000

15 000 000 felett 112 00056 000

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ2008. évi CII. törvény

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2009. évre a Magyar Köztársaság költségvetésérőlszóló 2008. évi CII. törvény naptári napi 20 400 forintban, egész évre számítva (365 x20 400 =) 7 446 000 forint összegben határozta meg.

A magánnyugdíj-pénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai

Pénztárazonosító

Megnevezés Adónem kódtagdíj

Adónem kódönellenőrzési

pótlék0008 Aegon Magyarország Önkéntes és

Magánnyugdíjpénztár261 461

0016 Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 262 462

0019 Aranykor Nyugdíjpénztár 263 463

0031 Budapest Magánnyugdíjpénztár 265 465

0001 AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 266 466

0013 Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 267 467

263

0021 Életút Első Országos Nyugdíjpénztár 268 468

0022 Erste Bank Országos Önkéntes ésMagánnyugdíjpénztár

269 469

0006 Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 270 470

0014 Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 271 471

0015 ING Magánnyugdíjpénztár 272 472

0025 MKB Nyugdíjpénztár 273 473

0002 OTP Magánnyugdíjpénztár 274 474

0033 Postás Magánnyugdíjpénztár 275 475

0061 Premium Magánnyugdíjpénztár 276 476

0037 Quaestor Magánnyugdíjpénztár 277 477

0048 Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 278 478

0028 VIT Nyugdíjpénztár 279 479

0062 K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 280 480

0063 Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 282 482

A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban azalábbi helyeken kaphat felvilágosítást:

www.nonprofit.huwww.civil.info.hu

Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074

A melléklet nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kapott egyházak, valamint akiemelt költségvetési előirányzat technikai számai

Sorszám Kedvezményezett Technikaiszám

1. A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a sajátköltségvetési fejezetében meghatározott kiemeltelőirányzat, melyet

Nemzeti Tehetség Program feladatai

A parlagfű mentesítés feladatainak támogatása

1823

1153

2. Magyar Katolikus Egyház 0011

3. Magyarországi Református Egyház 0066

http://www.nonprofit.hu/

http://www.civil.info.hu/

264

4. Magyarországi Evangélikus Egyház 0035

5. "Igaz Béke" Egyház1737

6. „ANHK” Az Örök Élet Egyháza0839

7. „Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi KeresztényEgyház

0918

8. „Olajfák” Gyülekezet0633

9. A Jövő Hídja Szabadegyház0815

10. A Metafizikai Hagyomány Egyháza 0561

11. A Sophia Perennis Egyháza1005

12. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 0255

13. AGAPÉ Gyülekezet 0262

14. AKIA Egyház1256

15. Ámen Gyülekezet0712

16. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza1483

17. ATMA - A szeretet egyháza 1665

18. Az Univerzum Egyháza0640

19. Bét Orim Reform Zsidó Hitközség1751

20. Bibliai Szeretet Szövetség0987

265

21. Boldog Évek Közösség 1634

22. Boldog Özséb Szeretet Egyháza1081

23. Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház1744

24. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 0420

25. Budapesti Autonom Gyülekezet0664

26. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet1380

27. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet 0475

28. Budapesti Unitárius Egyházkösség 1593

29. BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi ÁryaMaitreya Mandala Egyházközösség

0341

30. Calvary Chapel Egyház 1579

31. Ceglédi Gyülekezet1160

32. Csend Hangja Egyház 0327

33. Dávid Sátora Gyülekezet 1658

34. Derű Egyház1524

35. Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség1476

36. Dzsaj Bhím Közösség1720

37. Egyesítő Egyház0743

38. Egyetemes Szeretet Egyháza 0413

266

39. Élet Gyülekezete0781

40. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend0949

41. Élő Ige Gyülekezet 0482

42. Élő Isten Gyülekezete 1548

43. Élő Szó Gyülekezete1414

44. Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend 0619

45. EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség(Statusquo Ante)

1287

46. Erdélyi Gyülekezet 0334

47. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség ÚjszövetségiGyülekezet

0688

48. Evangéliumi Barátság Egyház0891

49. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete0860

50. Evangéliumi Pünkösdi Közösség 0138

51. Ezoterikus Tanok Egyháza 0547

52. Fehérlótusz Közösség0932

53. Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház1191

54. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza0963

267

55. Forrás Egyháza0774

56. Forrás Keresztyén Gyülekezet 0231

57. Független Történelmi Protestáns Egyház 1531

58. Golgota Keresztény Gyülekezet 0578

59. Gyémánt Út Buddhista Közösség 0042

60. Hetednap Adventista Reformmozgalom 0451

61. Hetednapi Adventista Egyház 0248

62. Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom”Nemzetközi Misszióegyesület 1452

63. Hindu Vaisnava Egyház1177

64. Hit Gyülekezete 0279

65. Holisztikus Egy-Ház 1696

66. Immánuel Gyülekezet1421

67. Issihia Misztikus Központ 1225

68. Isten Egyháza 0190

69. Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház0585

70. Iszlám Egyház1407

71. Jászsági Gyülekezet0853

268

72. KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza1146

73. Keresztény Advent Közösség 0080

74. Keresztény Élet Központ 1342

75. Keresztény Testvéri Közösség 0169

76. Keresztyén Család Gyülekezet – ChristianFamily Church 0499

77. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség 1603

78. Konstantinápolyi Egyetemes PatriarchátusMagyarországi Orthodox Exarchátus

0224

79. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai KeresztényGyülekezete

0970

80. KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház 0695

81. Közösség a Születés Méltóságáért1122

82. Krisztus Kegyelme Gyülekezet0901

83. Krisztus Magyarországi Egyháza0705

84. Krisztus Szeretete Egyház 0626

85. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet0671

86. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete 1586

87. KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége1108

88. Lélek Egyház 1335

269

89. Magyar Brahmana Misszió 1366

90. Magyar Evangéliumi Egyház1098

91. Magyar Iszlám Közösség 0554

92. Magyar Jövőbelátók Egyháza 1641

93. Magyar Taoista Egyház0877

94. Magyar Vaisnava Hindu Misszió0767

95. Magyar Vallás Közössége 0516

96. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 0107

97. Magyarországi Bahá’i Közösség 0310

98. Magyarországi Baptista Egyház 0286

99. Magyarországi Biblia Szól Egyház 0097

100. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 0372

101. Magyarországi Church Of God Egyház1012

102. Magyarországi Csan Buddhista Közösség 0530

103. Magyarországi Dzogcsen Közösség1469

104. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség0444

105. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház0406

270

106. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 0059

107. Magyarországi Keresztény Kínai-nyelvű EgyházReménység Templom

1775

108. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 0468

109. Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház1201

110. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház1397

111. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0389

112. Magyarországi Lectorium RosicruciánumVallásközösség

0437

113. Magyarországi Metodista Egyház 0073

114. Magyarországi Muszlimok Egyháza1050

115. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház0729

116. Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház 1689

117. Magyarországi Román Ortodox Egyház 0293

118. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 0217

119. Magyarországi Szcientológia Egyház 0114

120. Magyarországi Új Apostoli Egyház 0592

121. Magyarországi Unitárius Egyház 0200

122. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház1328

123. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 0358

271

124. Mantra Magyarországi Buddhista Egyház 1706

125. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség1270

126. Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet1139

127. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház1067

128. Nagyboldogasszony Szeretet Egyház1782

129. Názáreti Egyház1074

130. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház0884

131. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 0509

132. OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIRVallási Közösség és Szellemi Iskola

0303

133. Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata 1672

134. Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje(Moszkvai Patriarchátus)

0365

135. Örmény Apostoli Ortodox Egyház1263

136. Öskeresztyén Apostoli Egyház 0152

137. Ősmagyar Egyház0925

138. Paksi Gyülekezet0750

139. Paulus Evangéliumi Közösség1555

140. Rime Buddhista Központ1249

272

141. Sekina Gyülekezet1232

142. SHALOM Biblia Gyülekezetek 0145

143. Sodalitas Mithraica Egyház1115

144. Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza 1500

145. Szabad Evangéliumi Egyház0822

146. Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség1184

147. Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége 0523

148. Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház 1359

149. Szent Erzsébet Hívei Egyház1610

150. Szent Kamill Keresztény Egyház 1713

151. Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház 0183

152. Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház1768

153. Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség1373

154. Szolnoki Gyülekezet0736

155. Szőlőskert Keresztyén Közösség0396

156. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet0798

157. Teljes Evangéliumi Keresztyén KözösségMAHANAIM Gyülekezet

0121

273

158. Teljesség Forrásának Egyháza1490

159. Tiszta Lelkű Emberek Egyháza1029

160. Újszövetség Egyháza 1562

161. Újszövetség Gyülekezet1036

162. Usui Szellemi Iskola Közösség1799

163. Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország 0176

164. Üdvösség Hirdetői Egyház1438

165. Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége0956

166. Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház1809

167. „Teremtő Lélek” Egyház1816

168. „Szövétnek Keresztény Gyülekezet” 1830

169. „Az Örök Végtelen Egyháza” 1847

170. „Gondviselés Közösség Egyháza” 1861

171. „Élő Vizek Folyói” Keresztény Egyház 1878

172. A Tevékeny Szeretet Közössége 1885

274

173. Szivárvány Gyülekezet 1892

174. Mária Temploma Egyház 1902

175. Élő Fény Egyház 1919

176. A Keresztény Közösség Mozgalom a VallásiMegújulásért

1926

177. „Szeretet Hídja” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház 1933

Példák a 0953-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez

Példa a helyesbítés - önellenőrzés megkülönböztetésére:

1. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkelcsökkentett adója (36. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés+20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (164. sor) származójövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e”oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 184. sorban a különadózójövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51.sorába írandó összeget (a 2009. évi jövedelem adója) a helyesbítés után kiszámította(346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt(326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem helyesbített, akülönbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően ahelyesbítő 0953-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0953-16-os lapot semkell kitöltenie.

2. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) a 164. sorban az „e” oszlopban (a184. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2009. évi jövedelem adója akorábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kellX-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0953-16-os lapot is, ott a 1.sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0953-as bevallás 69. sorában feltüntetettösszeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-ot feltüntetnie.

A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítása, a 0953-A lap 3.sorához

1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegűnapidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 600 euró 30%-a 180 euró, de

275

mivel az több, mint a napi 15 euróval számított legmagasabb összeg – 150 euró –, csak a150 eurónak megfelelő részt lehet költségként figyelembe venni. Ebben az esetbenjövedelemnek 600 euró - 150 euró = 450 eurónak megfelelő forintösszeg minősül.

2. Ha a 10 napos külszolgálatra napi 30 eurót kapott a munkavállaló, akkor ajövedelemszámítás a következő.

10 x 30 euró = 300 euró, ennek 30%-a 90 euró. Ez teljes egészében levonható, mert nemhaladja meg a napi 15, vagyis a 150 eurót.

3. A dolgozó külszolgálatban töltött ideje az adóévben 270 nap volt, amelyre napi 60,összesen 16 200 eurónak megfelelő összeget kapott. Vele volt házastársa és kiskorúgyermeke is, és az ő külföldi tartózkodásuk nem minősült saját jogú kiküldetésnek.

A jövedelemszámítás a következő:A 16 200 euró 30%-a =............ ........... ............. 4860 euróA napi 15 euróval számított rész, figyelemmel a családtagokra is:270 x 15 euró = 4050 euróA családtagok után a 91. naptól, vagyis 180 napra személyenként és naponta figyelembevehető összeg180 x (2x3) euró = 1080 euróÖsszesen: 5130 euróTekintettel arra, hogy a külszolgálat miatt kifizetett összeg 30%-a (4860 euró) nem haladjameg az ezen a címen legfeljebb levonható összeget (5130 eurót), ezért a kifizetett összeg30%-ával csökkenthető a bevétel.

Jövedelem = 16 200 euró – 4860 euró = 11 340 eurónak megfelelő, forintra átszámítottösszeg.

4. a költségvetési forrásból kifizetett összeg adókötelezettségeA köztisztviselő 10 napos külszolgálatára költségvetési forrásból 200 – napi 20 – eurótkapott. Ilyen esetben jövedelemnek a 200 euró 50%-a, vagyis 100 eurónak megfelelő összegminősül.

A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „d” oszlopában az adóköteles részt tüntesse fel!A „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia.

A végkielégítés megosztása a 0953-A lap 7. sorához

1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem 2009. október 31-éig (a munkaviszony isekkor szűnt meg) 1 000 000 FtA végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege 500 000 FtÉv végéig hátra lévő hónapok száma 2Az 1 hónapra jutó rész 500 000 : 5 = 100 000 FtA 2009. évi összevont adóalap bevallása:- az 1. sor összegébe számít 1 000 000 Ft- a 7. sorba (2 x 100 000) 200 000 Ft

276

A végkielégítés összegéből 2010-re 300 000 Ft-ot kell átvinnie (41. sor). Ebben az esetben a18%-os kulccsal levont 90 000 Ft személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A2009. évre (18 000 Ft/hó) 36 000 Ft vehető figyelembe az 55. sor összegében. Afennmaradó 54 000 Ft részt a 2010. évről benyújtandó 1053-as bevallásban kell majd, „akorábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levontadóelőlegként” sorba kell beírni.

A külföldön már adózott jövedelemre tekintettel levonható összeg kiszámítása a 0953-B lap 29. sorához

1. A munkavállaló olyan országban dolgozik, amely országgal nincs Magyarországnakkettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye. Magyarországon megbízásos jogviszonybanfoglalkoztatták 1 hónapig, az ebből származó jövedelme 360 000 forint. Amunkaviszonyból származó, külföldön is adóköteles jövedelme 1 580 000 Ft. Az összevontadóalapja e két jogcímen megszerzett jövedelmek összege, vagyis 1 940 000 forint. Akülföldön megfizetett adó forintra átszámított összege 354 000 forint.

Az adó kiszámítása:1 900 000 Ft után 342 000 Ft

40 000 Ft 36%-a 14 400 Ft1 940 000 Ft adója: 356 400 Ft

A hányados (356 400 : 1 940 000)= 0,183711, kerekítve 0,18, az átlagadókulcs pedig 18%.

A külföldön adózott jövedelemre jutó adó az átlagadókulccsal számítva:1 580 000 Ft 18%-a = 284 400 Ft

A külföldön megfizetett adó (354 000 Ft) 90%-a = 318 600 Ft.

Tekintettel arra, hogy a külföldön megfizetett adó 90%-a az átlagadókulccsal számítottadónál több, ezért csak az átlagos adókulccsal számított összeg, vagyis a 384 400 forintvonható le a számított adóból.

Az adójóváírás számítása, a 0953-B lap 30. sora

1. Kovács Tibor 2009-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett,melynek összege 2 815 000 Ft volt. Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet,mivel a 2009. évi összes jövedelme (26. sor) a 2 762 000 Ft-ot meghaladta.

2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme csak1 320 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna 1 510 000 Ft jövedelmet,adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (26. sor) jövedelme2 830 000 Ft lenne, ami a 2 762 000 Ft értékhatárt szintén meghaladná.

3. Nagy Tibor 2009-ben 1 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. Ajogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévrecsökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (26. sor) a2 762 000 Ft-ot nem haladta meg.

277

A csökkentett összeg kiszámítása:Az adózót megillető összeg a bér 18%-a, de legfeljebb 136 080 Ft lenne, ez azonbancsökkentendő (1 817 000-1 250 000) a 567 000 Ft 9%-ával, azaz 51 030 Ft-tal, így adolgozó 2009-ben adójóváírás címén 136 080 – 51 030 = 85 050 Ft-tal csökkentheti aszámított adóját.

4. Nagy Kázmér 2009. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (26. sor)1 160 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme 900 000 Ft, a jogosultsági hónapokszáma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerintállapítja meg.A 900 000 Ft bér 18%-a 162 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x11 340 Ft/hó, vagyis 90 720 Ft adójóváírás illeti meg.

Az adóterhet nem viselő járandóságra jutó adó kiszámítása a 0953-B lap 31. sorához,

1. Az adózó belföldi munkáltatójától Németországban 2009. február 1-jétől akülszolgálatban végzett munkájáért 2 336 000 Ft jövedelmet szerzett (0953-A lap 15. sor).A 2009. január havi itthoni munkavégzéséért 360 000 Ft-ot kapott (0953-A lap 1. sor). Azösszevont adóalapja 2 696 000 Ft (0953-A lap 25. sor). Más jövedelme nem volt.Az adó kiszámítása:Az összevont adóalap adója:1 900 000 Ft után 342 000 Ft

796 000 Ft 36%-a 286 560 Ft2 696 000 Ft adója: 628 560 Ft (0953-B lap 27. sor)

A külföldön adóztatható 2 336 000 Ft jövedelemre eső adó kiszámítása:1 900 000 Ft adója 342 000 Ft

436 000 Ft 36%-a 156 960 FtA 2 336 000 Ft-ra eső adó: 498 960 Ft (0953-B lap 31. sor)Az adózó 2009. évi összevont adóalapját terhelő adója: 628 560 - 498 960 = 129 600 Ft. (Ezírandó a 34. sor „b” oszlopába)

Minden adóterhet nem viselő járandóság esetén a példában bemutatottak szerint kellmegállapítani a levonható adó összegét.

Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miattkülön fizetendő 12%-os adó kiszámítása a 0953-C lap 53. sorához

1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint költséget jelölt meg. Ezzel szemben a számlávaligazolt, ténylegesen figyelembe vehető költség csak 180 000 forint. A két összegkülönbözete 120 000 forint (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba), amely után annak12%-át, vagyis 14 400 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adókéntmegfizetnie.

2. A fenti példa alapján nem kellene 12%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha akét összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a

278

ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeglenne.

A korábbi végkielégítésnek a 2009. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levontadóelőlege kiszámítása 0953-C lap 58. sorához

1. A kifizető 2008. augusztus hónapban (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12hónapra 1 200 000 Ft törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000Ft jut) és a 18% adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelynek egy havi összege 18 000forint. A 2008. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be.

Ennek megfelelően a 2009. évi adóbevallásába a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x100 000 = 800 000 forintot kell a 8. sorba beírnia. Figyelembe veheti a 2008-ban levontadóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell az 58. sorban feltüntetnie.

A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulékösszegének kiszámítása a 0953-C lap 78. sora

1. Ha Ön 2009. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt azidő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 20 400, vagyis 3 753 600 forint utánkötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 356 592 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.

2. Ha Ön 2009. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, dekeresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365x 20 400, vagyis 7 446 000 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 20 400,vagyis 612 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 446 000 –612 000, vagyis 6 834 000 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 649 230 forintnyugdíjjárulék megfizetésére.

A 2009. évben érvényesíthető adókedvezmények kiszámítása, a 0953-01-01 lap kitöltése

Az adókedvezmény kiszámítása, a jövedelemkorlátra tekintettel:1. Kedves Mária összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme 2009. évben3 600 000 Ft volt. Életbiztosítás adókedvezményének alapja 500 000 Ft (96. sor), mely után100 000 Ft adókedvezményt érvényesíthetne. A jövedelemkorlátra tekintettel csökkentenikell az igénybe vehető kedvezmény összegét az alábbiak szerint:Összes jövedelem:.......... ..........................3 600 000 FtJövedelem korlát: ........... ..........................3 400 000 FtMeghaladó rész: ............. .......................... 200 000 Ft, ennek 20%-a = 40 000 Ft.Az igénybe vehető kedvezmény összege.. :100 000 Ft – 40 000 Ft = 60 000 Ft.

2. A fenti példából kiindulva Kedves Mária őstermelői kedvezmény igénybevételérejogosult, (98. sor) a kedvezmény összege 50 000 Ft. A kedvezmény lap kitöltése akövetkező:A 3 600 000 Ft jövedelem mellett igénybe vehető adókedvezmény: 60 000 FtŐstermelői kedvezmény címén levonható kedvezmény: 50 000 Ft

279

Életbiztosítás kedvezményeként érvényesíthető összeg: 10 000 Ft.

Képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása,a 0953-01-01-e lap 92. sora

1. Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2006. évre vonatkozó igazolása alapján,halasztott kedvezményként 550 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatóijogviszonya 2007. évben szűnt meg. Szép Géza a 2008. évi adóbevallásában 90 000 forintotfelsőoktatási tandíj halasztott kedvezményeként a 0853-as bevallás 88. sorában igénybevett.

A 2009. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezménykiszámítása:Igazolt, befizetett összeg:.......................... 550 000 Ft2008-ban igénybe vett kedvezmény: ........ 90 000 FtA 2008. évi kedvezmény alap:..................(90 000/30)*100 = 300 000 FtA 2009. évben figyelembe vehető kedvezmény alap 250 000 Ft**Ezt az összeget kell a 0953-01-01 lap 92. sorába képzési költség halasztott kedvezményekéntbeírnia.

2. Ha a fenti példából kiindulva a 2009. évre 3 600 000 Ft összes jövedelemmel számolva,az igénybe vehető kedvezmény kiszámítása a következő:Jövedelem korlát: ........... .......................... 3 400 000 FtA 200 000 Ft felettes rész 20%-a:............. 40 000 FtIgénybe vehető kedvezmény (100 000 – 40 000): 60 000 FtA halasztott kedvezmény alapja: .............. 250 000 FtÉrvényesíthető kedvezmény alap [(60 000/30)*100]: 200 000 Ft**Ezt az összeget kell a 0953-01-01 lap 92. sorába beírnia.

A felnőttképzési díj halasztott kedvezményének kiszámítását is az előző két példa alapjánkell elvégezni.

A tartós adományozás kedvezményének igénybevétele

Morgó Mátyás a Magyarországon nyilvántartásba vett „Fák-Virágok” Közhasznú Szervezetrészére 2009. évben tartó adományozás címén 200 000 forintot fizetett be.A kiállított igazolás alapján a 0953-as bevallásban a kedvezmény alapját a következőkszerint kell feltüntetni:

0953-01-01 lap 95sorába:A tartós adományozás (200 000 Ft) összege 20%-kal növelten, azaz 240 000 Ft-t kell beírni.

Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem és adója0953-05-ös lap a 161. sora

Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására

280

1. Kiss József az önkormányzattól a 2005-ben megvásárolt lakását 2009-ben eladta3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg)300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.

A jövedelem kiszámítása:Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 FtKöltség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 FtSzámított összeg: 3 000 000 FtJövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 FtAdó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft

2. Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is atulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő aránybanmeg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjükbevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 FtKöltség („c” oszlop) - 250 000 FtSzámított összeg 1 500 000 FtJövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 450 000 FtAdó („e” oszlop) a 450 000 Ft 25%-a 112 500 Ft

3. Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáigigazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésérefordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:

Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 FtKöltség („c” oszlop) - 500 000 FtSzámított összeg 3 000 000 Ft

Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 FtAdó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft lenne,de ebből levonandó a 900 000 Ft 25%-os adója, azaz 225 000 Ft. Az „e” oszlopba adóként0 Ft-ot kell írnia. A levont 225 000 Ft adót az „a” oszlopba, az erre szolgáló fehérenhagyott mezőben kell feltüntetnie. Ebben az esetben a bevallás 06-02-es lapján a 230.sorban is nyilatkoznia kell a cél szerinti felhasználásról.

4. Kovács Kázmér 2006-ban értékesített régi lakásának bevételéből származó 3 000 000 Ftadóköteles jövedelmét teljes egészében lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesítettea 2006-ban 12 000 000 Ft-ért vásárolt új építésű lakásánál. Ezért nem fizetett személyijövedelemadót az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme után 2006. évi bevallásában.2009. évben az újépítésű lakását eladta 16 000 000 Ft-ért.

A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:Bevétel („b” oszlop)............................... 16 000 000 FtKöltség („c” oszlop)............................... 12 000 000 FtSzámított jövedelem............................... 4 000 000 FtKorábbi lakáscélú kedvezmény alapja... + 3 000 000 Ft

281

Számított összeg………………………. 7 000 000 FtJövedelem a számított összeg 60%-a:.... 4 200 000 FtAdóköteles jövedelem („d” oszlop) ....... 4 200 000 FtAdó a 4 200 000 Ft 25%-a ..................... 1 050 000 Ft

5. Nagy Bálint a 2004-ben 26 000 000 Ft-ért vásárolt üdülőjét 38 000 000 Ft-értértékesítette 2009-ben.

A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:Bevétel („b” oszlop)............................... 38 000 000 FtKöltség („c” oszlop)............................... - 26 000 000 FtSzámított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop) 12 000 000 Ft

A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2010-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 25% mértékű adót, azaz 3 000 000 Ft-otkell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.

6. Nagy Bálint az 1996-ban 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el2009-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Azadó kiszámítása a következő:

Bevétel („b” oszlop) 14 700 000 FtKöltség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 FtSzámított jövedelem 11 400 000 FtLevonandó a 11 400 000 Ft 80%-a - 9 120 000 FtJövedelem („d”) oszlop 2 280 000 FtAdó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 25%-a 570 000 Ft

Ha a példánkban szereplő adózó, az eladott telket 1994-ben vagy azt megelőzően szereztevolna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számítottösszegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellenebevallania.

Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 0953-05-ös lap163. sora

1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25%-os adója200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 Ft 25%-át,vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell azadózónak írnia.

A 2008. évben kifizetett osztalékelőleg adójának a 2009. évben történő elszámolása a0953-05-ös lapon

2008. évben kifizetett osztalékelőleg: 100 00025%-os adó: 25 000

282

2009. évben realizált osztalék 100 0001/1. Jövedelem Adó169. sor 25%-os osztalék: 100 000 25 000184. sor Összesen: 100 000 25 00051. sor 2009. évi adó összege összesen: 25 00056. sor Kifizető által 2008-ban levont adó: 25 00069. sor Fizetési kötelezettség: 0

2009. évben realizált osztalék 80 0001/2. Jövedelem Adó169. sor 25%-os osztalék: 80 000 20 000184. sor Összesen: 80 000 20 00051. sor 2009. évi adó összege összesen: 20 00056. sor Kifizető által 2008-ban levont adó: 25 00069. sor Fizetési kötelezettség: 070. sor Visszaigényelhető: 5 000

2009. évben realizált osztalék 110 0001/3. Jövedelem Adó168. sor 25%-os osztalék: 110 000 27 500184. sor Összesen: 110 000 27 50051. sor 2009. évi adó összege összesen: 27 50056. sor Kifizető által 2008-ban levont adó: 25 00057. sor Kifizető által levont adó: 2 50061. sor Adózót terhelő adó (előleg) a II. negyedévre: 066. sor Levont, befizetett adó: 27 50069. sor Fizetési kötelezettség: 0

A tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk levezetésea 0953-06-01-es lap

A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletből származójövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása, 191-199. sorok

1. Adózó János a szja-törvény lehetőségével élve a 2007. évre 40 000 Ft veszteségetvallott be (0753-as bevallás). 2008. évi bevallásában a 100 000 Ft tőzsdei ügyletinyereségével szemben érvényesítette az előző évi veszteségét, így 60 000 Ft jövedelemután 12 000 Ft adót vallott és fizetett be. 2009. évben az összes ügyleti vesztesége70 000 Ft.

A bevallás 0953-06-01-es lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”

175. 70 000 -------------- -------------- 0 0

Tekintettel arra, hogy 2008. év december 31-én hatályos szabályok alapján a tőzsdeiveszteségét a bevallásában érvényesítette, a 0953-06-01-es lap kitöltésekor erre isfigyelemmel kell lennie.

283

A bevallás 0953-06-01-es lapjának kitöltése:Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adója

Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------191. 2007. év 0 -------------------------192. 2008. év 12 000 -------------------------193. 2009. év 0 -------------------------194. Adókiegyenlítési keret összesen 12 000 -------------------------

-Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------

---------------------------

195. 2007. év --------------------------

0

196. 2008. év --------------------------

0

197. 2009. év --------------------------

14 000

198. Adókiegyenlítésre jogosító összegösszesen

--------------------------

14 000

199. Adókiegyenlítés miatt befizetettadóként a 2009. évre figyelembevehető

--------------------------

12 000*

* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni!

2. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakult Kovács János tőzsdeiügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2009-2012 években.

2009. év2.1 Kovács Jánosnak 2007-ben és 2008-ban nem volt vesztesége. 2007-ben 500 000 Ft,2008-ban 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2009. évben 1 750 000 veszteséget közölt(0953-05-ös lap 175. sor „a” oszlopa).


Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------191. 2007. év 100 000 -------------------------192. 2008. év 200 000 -------------------------193. 2009. év 0 -------------------------194. Adókiegyenlítési keret összesen 300 000 -------------------------


---------------------------

195. 2007. év --------------------------

0

196. 2008. év --------------------------

0

284

197. 2009. év --------------------------

350 000


--------------------------

350 000

199. Adókiegyenlítés miatt befizetettadóként figyelembe vehető

--------------------------

300 000*

* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni.

A bevallás 0953-05-ös lapjának kitöltése:Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”

175. 1 750 000 -------------- -------------- 0 0

2010. év2.2 Adózó János 2010-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2009-ben„elköltötte” az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe abevallásában.


Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------191. 2008. év 0 -------------------------192. 2009. év 0 -------------------------193. 2010. év 0 -------------------------194. Adókiegyenlítési keret összesen 0 -------------------------


---------------------------

195. 2008. év --------------------------

0

196. 2009. év --------------------------

50 000*

197. 2010. év --------------------------

70 000


--------------------------

120 000


--------------------------

0

* A 0953-as bevallás 198. és 199. sorában feltüntetett összeg különbözete.


175. 350 000 -------------- -------------- 0 0

2011. év

285

2.3 Adózó János 2011-ben 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogya 2009. és 2010. évi vesztesége 120 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből10 000 Ft-ot érvényesíthet.


Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------191. 2009. év 0 -------------------------192. 2010. év 0 -------------------------193. 2011. év 10 000 -------------------------194. Adókiegyenlítési keret összesen 10 000 -------------------------


---------------------------

195. 2009. év --------------------------

50 000

196. 2010. év --------------------------

70 000

197. 2011. év --------------------------

0


--------------------------

120 000


--------------------------

10 000*

* Ezt az összeget kell a 1153-as bevallás 65. sorában feltüntetni.


175. 0 -------------- -------------- 50 000 10 000

2012. év2.4 Adózó János 2012-ben 500 000 Ft összes nyereséget realizált. 2012-benadókiegyenlítésre jogosító összegként, már csak a 2010. év veszteségével számolhat.


Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------191. 2010. év 0 -------------------------192. 2011. év 0 -------------------------193. 2012. év 100 000 -------------------------194. Adókiegyenlítési keret összesen 100 000 -------------------------


---------------------------

195. 2010. év --------------------------

70 000

286

196. 2011. év --------------------------

0

197. 2012. év --------------------------

0


--------------------------

70 000


--------------------------

70 000*

* Ezt az összeget kell a 1253-as bevallás 65. sorában feltüntetni.


175. 0 -------------- -------------- 500 000 100 000

A 2009. évben képződött és 2009. évben lezárult csereügyletből származójövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként. 201-208. sorok

1. Kockáztató Béla a 2009. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le iszárultak még ebben az évben.

A bevallás 0953-06-01-es lapjának kitöltése a következő:Sor száma „a” Csereügylet jövedelme

„b”Csereügylet vesztesége

„c”201. Adott csereügylet 100 000 0202. Adott csereügylet 50 000 0203. Adott csereügylet 0 30 000204. Adott csereügylet 10 000 0207. Csereügyletből származó

jövedelem összesen160 000* -------------------------

-208. Csereügyletből származó

veszteség összesen------------------------ 30 000

* Ezt az összeget kell a 0953-05-ös lap 174. sorának „d” oszlopába beírni, a 25%mértékkel megállapított adó összegét (40 000 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kellfeltüntetni. Nem számítható össze az egyik ügyleteken elért jövedelem, a másikügylet veszteségével!

Az adóévben képződött és a 2009. adóéven túlnyúló csereügyletből származójövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés számítása és bevallása

211-219. sorok1. Kockáztató Béla adóéven túlnyúló csereügyleteket is bonyolít. Ezek sajátossága,hogy az azonos ügylet egyik évi veszteségét a másik év eredményével szembe állíthatja,és az adókiegyenlítés módszerével a bevallásában elszámolhatja.

Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kockáztató Béla csereügyleteivelkapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2008-2010. években.

287

1.1 Kockáztató Béla 2008. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egybenveszteséget realizált.

A bevallás 0853-05-02-es lap kitöltése:

Sorszáma

Ügylet

„a”

jövedelem

„b”

adó

„c”

veszteség

„d”

adó

„e”

göngyölítettkeretösszeg

„f”

göngyölítésrejogosítóösszeg

„g”211. 1-es 200 000 50 000 0 0 50 000 0212. 2-es 150 000 37 500 0 0 37 500 0213. 3-as 0 0 70 000 17 500 0 17 500217. Összes

jövedelem350 000 ----------- -------------

------------- ----------- -------------

218 Összesveszteség

----------- ---------- 70 000 ---------- ----------- -----------


174. --------- -------------- -------------- 350 000 87 500

1.2 Kockáztató Béla 2009. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egybenveszteséget realizált.

A bevallás 0953-06-01-es lap kitöltése:

Sorszáma

Ügylet

„a”

jövedelem

„b”

adó

„c”

veszteség

„d”

adó

„e”

göngyölítettkeretösszeg

„f”

göngyölítésrejogosítóösszeg

„g”

Adó-kiegyenlítés

összege„h”

211. 1-es 0 0 100 000 25 000 50 000 25 000* ---------------212. 2-es 80 000 20 000 0 0 57 500 0 ---------------213. 3-as 50 000 12 500 0 0 12 500* 17 500 ---------------217. Összes

jövedelem130 000 -------- ----------- -------- ----------- ------------- ---------------

218. Összesveszteség

----------- -------- 100 000 -------- ----------- ----------- ---------------

219. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 37 500

*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összegetkell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 25 000 jogosító összegre van fedezet,így azt teljes egészében, míg a 3-as ügylet esetében csak a fedezet erejéig számolhat azadókiegyenlítés összegével. A leírtak szerint, a 25 000+12 500= 37 500 Ft kerül a 65. sorba.


174. --------- -------------- -------------- 130 000 32 500

1.3 Kockáztató Béla 2010. évben három ügyletéből kettőben veszteséget, egybenjövedelmet realizált.

A bevallás 1053-05-ös lap kitöltése:veszteség adó göngyölített göngyölített Adó-

288

Sorszáma

Ügylet

„a”

jövedelem

„b”

adó

„c” „d” „e”

keretösszeg

„f”

jogosítóösszeg

„g”

kiegyenlítésösszege

„h”211. 1-es 0 0 250 000 62 500 25 000* 62 500 ---------------212. 2-es 60 000 15 000 0 0 72 500 0 ---------------213. 3-as 0 0 300 000 75 000 0 80 000 ---------------217. Összes

jövedelem60 000 -------- ----------- -------- ----------- ------------- ---------------

218. Összesveszteség

----------- -------- 550 000 -------- ----------- ----------- ---------------

219. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 25 000

*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összegetkell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 62 500 jogosító összegre van részbenfedezet, így azt a fedezet erejéig számolhatja be az adókiegyenlítés összegébe. A leírtakszerint, a 25 000 Ft kerül a 65. sorba, mivel a 2-es ügylet adókiegyenlítési kerete nemvehető figyelembe a 3-as ügylet adókiegyenlítésre jogosító összegével szemben.


174. ----------- -------------- -------------- 60 000 15 000

A cégautóadó kiszámítása és bevallása a 0953-05-ös lap 176. sor

1. Az autót a magánszemély 2005-ben kapta meg magáncélú használatra egy külföldiszékhelyű gazdasági társaságtól – amely a munkáltatója is egyben. A jármű beszerzési ára3 500 000 forint, a járművet a társaság 2003-ban vette. Az adózó a magáncélú használatellenértékét nem térítette meg.Tekintettel arra, hogy 2009. február 1-től a cégautóadó a személyi jövedelemadórendszerében megszűnt, 2009. február 1-jét követően azt a 0901-es bevalláson kellettbevallania.

A 2009. január hónapra a magáncélú használat után az adótételt Önnek kellettmegfizetnie, és az 05-ös lap 176. sorában feltüntetnie.

A beszerzés időpontjára és a beszerzési árra tekintettel a január havi adótétel 13 000 forint.Az adó összegét a 176. sor „b” oszlopába kell beírnia. A 0953-C lapon a 60. sor „a”oszlopába a 13 000 forintot is be kell írnia. A 64. sorban akkor veheti figyelembe acégautóadó összegét, ha azt meg is fizette.

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése0953-06-02 lap

1. Kis Virág 2008-ban értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.2009-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.

0953-06-02 lap kitöltése:

289

221. sor 2008-ban megfizetett adó 2 500 000Ft222. sor 2009. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 1 000 000Ft223. sor adókiegyenlítés 1 000 000Ft*224. sor 2010-ben még figyelembe vehető összeg 1 500 000Ft*Ezt az összeget kell beírnia a 0953-C lap 65. sorába.

2. Minden Áron 2009-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint, melynek azadója 1 250 000 forint. 2009-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg6 000 000 forint.

A 0953-06-02 lap kitöltése:225. sor2009. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 1 250 000 Ft**226. sor2009-ben cél szerinti felhasználás alapja: 6 000 000 adója: 1 500 000 Ft*227. sor2010. cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft*Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha a 230. sorban a nyilatkozaton jelölte a felhasználást!**A 161. sor „a” oszlopában csak az 1 250 000 forintot tüntetheti fel, mivel az ingatlan értékesítésjövedelme után megfizetett adó kisebb, mint a célszerinti felhasználás adója.

A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása amagánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni

vállalkozók számára a 0953-07-es lap

1. Az összevonás alá eső jövedelem (25. sor „d” oszlop) 540 000 Ft. Ez kevesebb, mint ajárulékfizetési felső határ összege (7 446 000 Ft), így nem keletkezik különadó fizetésikötelezettség.2. Az összevonás alá eső jövedelem 8 300 000 Ft, a kifizetők év közben levontak különadóelőleget, ez 32 300 Ft. Az év végén magas összegű jutalmat kapott, így a következők szerintszámol.241. sor „a” (8 300 000 – 7 446 000)= 854 000 Ft241. sor „d” (854 000 x 0,04)= 34 160 Ft244. sor „c” = 32 300 Ft251. sor „d” (34 160 –32 300 )= 1 860 FtEzt az összeget kell a bevallás 75. sorába is beírnia és a bevallás benyújtására nyitvaálló határidőig megfizetnie.3. A havi jövedelem és az év közben kapott jutalom (összesen 7 624 000 forint) alapjánSoltész Mária munkáltatója 7 120 forint különadót vont le (ezt is igazolta az M30-asigazoláson). Ugyanakkor megkapta adózó a „járulék” igazolást is, amelyenbetegállománya miatt, a nyugdíjjárulék alapja 5 470 940 forint.

A különadót mindenkinek meg kell fizetnie, ha az éves összevonás alá eső jövedelmemeghaladja a 2009. évben a 7 446 000 forintot.Ez a jövedelemhatár mindenkire egyaránt vonatkozik, és nem befolyásolja az egyénijárulékfizetési határ nagysága. Soltész Máriának a 0953-07-es lapon a 241. sor „a”oszlopába be kell írnia a különadó alapját, azaz (7 624 000-7 446 000=) 178 000 forintot, a

290

„d” oszlopba ennek 4%-át a 7120 forintot. Mivel a különadó előlegét levonták, atovábbiakban csak a 244. sorban tüntesse fel a 7120 forintot, további fizetési kötelezettségenem keletkezett.

4. Csermák Gábor 2005. óta nyugdíjas és 2009. január 2-ától november 30-áigmunkaviszonyban állt. A munkaviszonyából 4 396 000 forint jövedelme volt, a havinyugdíj összege 261 000 forint. A kilépéskor kapott igazolás szerint 17 800 forintkülönadó előleget vontak le tőle.

Annak a magánszemélynek, akinek az éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a2009. évben a 7 446 000 forintot, különadó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az évesösszevonás alá eső jövedelemnek a nyugdíj is része, mint adóterhet nem viselőjárandóság. A nyugdíjat csak akkor kell bevallani, ha mellette más olyan jövedelme is volt,amely miatt bevallást kell adnia. Csermák Gábor munkaviszonyból is szerzett jövedelmet,így a nyugdíjat is be kell vallania, és a nyugdíj éves összegét (12 havi összeget) kellfigyelembe vennie.Összevonás alá elő jövedelem: 4 396 000+(12x261 000)= 7 516 000 Ft241. sor „a” 7 516 000 - 7 446 000 = 70 000 Ft241. sor „d” 2 800 Ft244. sor „c” 17 800 Ft252. sor „d” 15 000 Ft

A 15 000 forintot a 0953-C lap 76. sorában is fel kell tüntetni, mert ez az összeg visszajár azadózó részére.

4/1. Adózónak az összevonás alá eső jövedelme (25. sor „d” oszlop: 8 597 150 forint. Ebbőladóterhet nem viselő járandóságként (15. sor „b” oszlop) adóköteles a Németországbanmegszerzett jövedelme, melynek összege 7 528 150 forint.A különadó számítása a következő: 8 597 150 – 7 446 000 = 1 151 150 Ft;Belföldi jövedelem: 8 597 150 – 7 528 150 = 1 069 000 Ft;Tekintettel arra, hogy az 1 069 000 < 1 151 150 Ft-nál, az 1 069 000 Ft lesz a különadóalapja (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 42 760 Ft lesz (241. sor „d” oszlop).4/2. Feltételezve, hogy a fenti példában a belföldi jövedelem nem 1 069 000 Ft, hanem3 200 000 Ft, ez esetben a 3 200 000 > 1 151 150 Ft-nál, a különadó alapja az1 151 150 Ft lesz (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 46 046 Ft lesz (241. sor „d”oszlop).

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a0953-08-01-es lap sorai

1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére azegyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. Akifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4szerződésből) megbízási szerződésből származott.A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft,260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a

291

járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkelekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott.A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt.A nyilatkozat szerinti bevétel: 1 380 000 Ft15% ekho 4x(20 400x0,15)=12 240 Ft11,1% ekho [593 000-(4x20 400)]x 0,111=56 765 Ft és11,1%ekho (1 380 000-593 000)x0,111=87 357 Ft

A 0953-08-01-es lap kitöltéseSor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa

„a” „b” „c” „d”253. ----- 1 380 000 12 240 144 122254. ----- 1 380 000* 12 240 144 122

* Ezt az összeget kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 26. sorban

2. Előző példában leírtakból kiindulva, tételezzük fel, hogy adózó a 73 000 Ftbevételére jogosulatlanul választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásszerinti adózási módot (tevékenységére tekintettel nem felelt meg).

A 0953-08-01-es lap kitöltéseSor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa

„a” „b” „c” „d”253. ----- 1 380 000 12 240 144 122254. ----- 1 307 000* 12 240 144 122257. 6 935*** 73 000** 3 060 5 839259. ----- 73 000 13 140**** -----

* Ezt az összeget kell az éves összes jövedelem megállapításánál számításba vennie a26. sorban.

** Ezt az összeget kell a 9. sorban a bevételeihez számítani.*** Ez az összeg vehető figyelembe levont személyi jövedelemadóként, ezért ezt az 55. sorba

feltétlenül át kell írni.**** Ez a külön fizetendő adó összege a jogosulatlan nyilatkozat miatt, ezt a 77. sorba is át kell

írni és meg kell fizetni.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 0953-09-es lap kitöltése

1. példa

Kocsis Péter adózó 2009. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 25%-os adókulcs aláeső, 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-osmértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen:1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, ennek 14%-a 233.114 forint.Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg.Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:

- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és

292

- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).

Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további(saját) egészségügyi kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a sajátkötelezettségeket kell feltüntetni, a 0953-09-es lapot nem kell kitöltenie.

Ugyanakkor szintén jogszabály írja elő a következőket:A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg az adózóbiztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék, azegyszerűsített közteherviselésről szóló törvény alapján a kifizető által megfizetettegészségbiztosítási járulék, illetve a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (atovábbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a 14%-os egészségügyiszolgáltatás-köteles jövedelmek után megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttesösszege a tárgyévben el nem éri a 450.000 forintot (hozzájárulás-fizetés felső határa).

Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), azadózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-eslapját ki kell töltenie. A kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:

A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot, a 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kellbeírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f”oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összegemeghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát. Ez összegszerűen: (473.114 – 450.000 =)23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyébkötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban, majd a 300. sorban is felkell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesenvisszaigényelhető összeg, amit a bevallás 80. sorába is át kell vezetni.

2. példa

Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenkénttartalmazza:

- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint).

Az adózónak saját jogon 2009. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint,a III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt(összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni.

A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintotkell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f”oszlop üresen marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. A 291. sorbaa felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-(123.456+124.358)]=202.186 forintot kell beírni. A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozóösszegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor „g” oszlopábanaz előző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-os

293

mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyihozzájárulás kötelezettsége (11%, 25%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintotkell feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: azadózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294.sorba a 36.255 forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, semtúlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyilegrendezte.

3. példa

Kis István adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenkénttartalmazza:

- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint)

Az adózónak januártól októberig, összesen 10 hónapra volt saját tételes egészségügyihozzájárulás kötelezettsége (havonta 1.950 forint, 10 hónapra 19.500 forint), amelyből acsak 9.500 forintot fizetett be.Az adózó előzetes számítása szerint saját jogon 2009. I negyedévében 43.156 forint, a II.negyedévben 44.523 forint, a III. negyedévben 51.589 forint és a IV. negyedévben66.987 forint (összesen 206.255 forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettségekeletkezett, mely összegeket az adózó be is fizetett.

A 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:A 280. sor első tíz rovatába („a”-tól „l”-ig) mindenhova be kell írni az 1.950 forint, az „m”rovatba a 19.500 forintot. A 281. sorba a befizetett 9.500 forint, a 282. sorba a mégbefizetendő 10.000 forint kerül. A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g”mezőjében a 124.358 forintot kell beírni. A 290. sorba az előző két sor összege,247.814 forint kerül. A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a[450.000-(123.456+124.358)] = 202.186 forintot kell beírni. A 292. sor b”-„e” oszlopaibanaz adott negyedévre vonatkozó összegeket kell szerepeltetni. Annak érdekében, hogy Ön atörvényben meghatározott felső határig szerepeltesse a kötelezettségét, ezért a kötelezettség-adatok között már a csökkentett összegeket kell szerepeltetnie. Tekintettel arra, hogy azeredetileg számított, befizetett összeg és a kifizető által levont összegek együttes értékemeghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát 4.069 forinttal, ezt az összeget a IV.negyedév összegéből az adózó levonja. Ennek megfelelően az oszlopok tartalma akövetkező: b-43.156, c-44.523, d-51.589, e-62.918. A 292. sor „g” oszlopában az előzőoszlopok összesen adatát, a 202.186 forintot kell feltüntetni. Fontos, hogy a valóskötelezettségek kerüljenek ebbe a sorba, mert a folyószámlára innen kerülnek könyvelésre akötelezettség-adatok.

Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyébegészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, így a 293. sorban is a 202.186 forintot kellfeltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, jelen esetbena 206.255 forintot. A 295. sor üresen marad, tekintve, hogy kifizető által túlvont összeg nemvolt. A 296. sorba a 206.255 forintot kell feltüntetni. A 296. és a 293. sor adatai közül a 296.

294

soré a nagyobb 4.069 forinttal, ez az összeg kerül a 298. (visszaigényelhető százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulás) sorba.Tekintettel arra, hogy az adózónak még 10.000 forint adótartozása van a tételesegészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása kapcsán, ezért ezt a fizetendőösszeget csökkentheti a 4.069 forint túlfizetéssel. Így a 300. sorba (10.000 – 4.069 =) 5.931forint kerül, mint a bevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő egészségügyihozzájárulás, amit a bevallás 79. sorába is át kell vezetni.

Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 0953-as bevallás útmutatójához

A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai323

a) ÉpületekAz épület jellege Évi leírási kulcs%

Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0Közepes élettartamú szerkezetből 3,0Rövid élettartamú szerkezetből 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése Felmenő (függőleges)teherhordó szerkezet

Kitöltő (nem teherhordó)szerkezet

Vízszintes teherhordószerkezet*

Hosszú élettartamúszerkezet

Beton-és vasbeton, égetetttégla-, kő-, kohósalak ésacélszerkezet

Tégla, blokk, panel, öntöttfalazat, fémlemez,üvegbeton és profilüveg

Előregyártott és monolitvasbeton acéltartókközötti kitöltő elem,valamint boltozott födém

Közepes élettartamúszerkezet

Könnyűacél és egyébfémszerkezet, gázszilikátszerkezet, bauxitbetonszerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészeltfaszerkezet, vályogfalszigetelt alapokon

Azbeszt, műanyag ésegyéb függőfal

Fagerendás (borított éssűrűgerendás), mátraifödém, könnyűacélfödém, ill. egyesítettacél tetőszerkezet könnyűkitöltő elemekkel

Rövid élettartamúszerkezet

Szerfás ésdeszkaszerkezet,vályogvert falszerkezet,ideiglenes téglafalazat

Deszkafal, lemezkeretbesajtolt lapfal

Szerfás tapasztott ésegyéb egyszerű falfödém

*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kellmeghatározni.Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettőlelkülönülve is el lehet számolni.

323Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont

295

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgálóvezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadottleírási kulcsok alapján kell megállapítani.b) ÉpítményekÉpítménycsoportok Évi leírási kulcs %

Ipari építmények 2,0Mezőgazdasági építmények 3,0

ebből: önálló támrendszer 15,0Melioráció 10,0Mezőgazdasági tevékenységet végző egyénivállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,ideértve az iparvágányokat is 4,0Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0Vízi építmények 2,0Hidak 4,0Elektromos vezetékek, ideértve a távközlésihálózat vezetékeit is 8,0Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,földgáz távvezeték, termálkút 10,0Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0Egyéb, minden más vezeték 3,0Alagutak és földalatti építmények(a bányászati építmények kivételével) 1,0Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0Hulladéktároló 20,0Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0Minden egyéb építmény(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0Hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vettföldterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kellszámolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásánakmegfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületenvégrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezésépítménye.

c) Ültetvények

296

Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs%Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0Spárga, málna, szeder 15,0Dió, gesztenye 4,0Egyéb ültetvény 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművekda) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,berendezések;

– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általánosrendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari

különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő ésvizsgáló berendezések;

– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű

berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedvesmelléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból ahulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló

berendezések;– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi

gyógyászati laboratóriumi eszközök.db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710,8711 vtsz-ok.

dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

e) Kortárs képzőművészeti alkotásokA kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt azalkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy azelidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegétnapi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz

297

rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújításiköltség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.

Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározásaérdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekbenazt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközléscélját szolgáló) tárgyi eszköze;– tenyészállat;– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használttárgyi eszköz;– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.

Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és azértékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásánakmódszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedirészletező nyilvántartásban rögzíteni.

Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőrefordul.Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növényeklegalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik ésegybefüggő területük eléri vagy meghaladja– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,rikő, szeder, bodza;– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy,cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.

Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás soránleválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezentermékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddigszolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedimegjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egytenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az elsőszaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevételnapja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerésidőpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbeállításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetébenválaszthatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.

298

A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtőltörténő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásrafordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelőiigazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)

A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat azértékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjábanfelsorolt állatok körébe tartozik.

Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartástkell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerültkiadások nyilvántartásba vétele alapján.Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésnapjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyieszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és amások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület,építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a meliorációkivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, azerdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzésiára/előállítási költsége után.Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kellkülöníteni.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, abizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételévelkapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírásalapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben azértékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában(okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nemvonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.

Példa:2009. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévreelszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft

299

– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2009. május 11. – 2009.december 31. között) 235 nap– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.

Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-osnorma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön ismeghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennieazzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzetttárgyi eszközök esetében kell alkalmazni.Ha 2009. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára175 000 Ft, akkor 2009-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=87 500 Ft/év vehető figyelembe.

Abban az esetben, ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2008.évben megkezdte, úgy az ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékétÖn meghatározhatta. (A leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie.)

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyieszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére –értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembehelyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.

A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, azélettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyieszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítássalkapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségkéntelszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.

Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeirevonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződésszerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamonbelül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenésileírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódókamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évébenköltségként elszámolható.

300

Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehetelszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A béreltingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás abérlő tulajdonába is kerül.

Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás 2009. január hóra vonatkozóancsak akkor számolható el, ha Ön január hóra megfizette a 2009. január 31-én hatályos szja-törvény 70. §-a szerinti cégautó adót.

A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kelltekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzésevagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztésitartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget.

Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek324

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifaszámú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelőibevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 forintot nem haladja meg. Hameghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének,azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként azőstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók amezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrítettszőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha amagánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben(kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és azértékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha abevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerinttörténik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha amagánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelőiigazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdaságiőstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha amagánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelőitevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt,akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerültköltségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféleértékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételekarányában kell megosztania.

A) Állat, állati termékSor-szám

Megnevezés Vámtarifaszám

1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a

324Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) és c) pont, valamint II/A. pont

301

méhbábot, a méhrajt is) 0101-0106-ból,kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, alaboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- ésállatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és avadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alattálló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok

0301-ből, 0306-ból,0307-ből

2. Tej és tejipari termék 0401-0406

3. Madártojás héjában 0407kivéve:a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása

4. Természetes méz(ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetesmézet is)

0409

5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textiliparicélra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyersfinom vagy durva állati szőr

0502-0503,a 0505-ből,az 5101-ből, 5102

6. Nyers méhviasz és 152190 91 00-bőlfeldolgozási maradék termék 152200 99 00-ből

7. Propolisz (méhszurok),továbbá

130190 90 99-ből

Méhpempő 0410-bőlnyers virágpor 121299 80 00-bőlMéhméreg 300190 99 00-bőlmáshova nem sorolt méhészeti termék 210690 98 99-ből

B) Növény, növényi termék8. Élő növény

kivéve:a 0601-ből,

a hínár, az alga a 0602-ből

9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágottvirág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész

0603, a 0604-ből

kivéve:a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág

10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumókfrissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagyszárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt,csumázott zöldség, burgonya

0701-0714

11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héjaétkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva,ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított,

0801-0814

302

hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs

12. Fűszernövények és fűszerek:Fűszerpaprika 0904 20-bólBorókabogyó 0909 50-bőlSáfrány 0910 20Kakukkfű 0910 40-bőlÁnizsmag 0909 1000Köménymag 0909 30Kapormag 0910 99-bőlegyéb hazai fűszernövények 0709 90-ből

1211 90-ből

13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa,zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag,triticale és más hibrid

1001-1005,100610,1007-1009

kivéve:a malomiparban megmunkáltakat

14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó,ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag

15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209

16. Ipari növények:- komlótoboz és lupulin,- növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-,növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga(angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag,bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehérés fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér,gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél,hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin,macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika,nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró,papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagosmüge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna,vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazaigyógynövények

12101211-ből

- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- ésszilvamag, pörköletlen cikóriagyökér

1212-ből

- gabonaszalma és -pelyva- takarmánynövény: karórépa, marharépa,takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere,baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny

12131214

303

17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagyecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző

1401, 1403

18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált,illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs ésdió

2001-2009

19. Szőlőbor kivéve a 22042999 220429-ből

20. Szőlőmust 2204 30

21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék:makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

2309 00 40,2309 00 90-ből

22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagyfermentálva, dohányhulladék

2401-ből

23. Szerves trágya 3101

24. Szőlővenyige 4401-ből

25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek,pózna, bot stb.

4404-ből

26. Len és valódi kender 5301-ből,(Cannabis sativa L), nyersen 5302-ből

27. Karácsonyfa 0604-ből28. Borseprő, borkő 2307-ből29. Szőlőtörköly 2309-ból

C) Tevékenységek1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből

2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként atelepített növények legalább egy évnél hosszabb ideigtalajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelőiélelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltakkiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.

A 14/2006. (II. 16.) FVM-Eüm-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeit határozza meg.

304

E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő (akövetkezőkben meghatározott tevékenységet végző természetes személy) az 1. számúmelléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű),

a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termőalaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagyvendéglátó egységet látja el,

b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztótlátja el,

c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsávalközvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látjael,

d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányokbirtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót,illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.

A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásratörténő termelése és előállítása során.

1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelethez

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4kecskét vághat, illetve vágathat le.

2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.

3. Kistermelő hetente levághat legfeljebba) 200 házi tyúkfélét, vagyb) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagyc) 50 nyúlfélét.

4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kgtejterméket értékesíthet.

5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet.

6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet.

7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet.

8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet.

9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozottnövényi eredetű terméket értékesíthet.

10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméketértékesíthet.

11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.

305

Példatár

Az őstermelői kedvezmény kiszámítása 0953-01-es lap 102. sora

1. Az adózó – aki regisztrált mezőgazdasági termelő – 2009. évi összevont adóalapja650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülőingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Ezen jövedelmének adózására,az összevont adóalap szerinti adózást választotta. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazoltösszeg 15 000 forint.A kedvezmény kiszámítása a következő:Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt:650 000 Ft 18%-a 117 000 FtAz összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül:250 000 Ft 18%-a 45 000 FtAz összevont adóalapok adójának különbözete:117 000 - 45 000 = 72 000 Ft.Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemélyszámlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt isérvényesíthet.A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása:Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül:400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%.Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300forint érvényesíthető.Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 72 000 forint és a 9 300 forint összege,vagyis 81 300 forint. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül.A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 98. sor „d” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, aze sorhoz készült útmutatóban jelzett jövedelem és kedvezményi korlátba belefér.

Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására azegyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében

Az egészségügyi hozzájárulás kiszámítása (0953-09-es lap)

Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetéséreazonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a0958-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulásalapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyénivállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembevenni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehetőösszeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér összege, amely 71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. decemberhónapban érvényes 69 000 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimumjárulékalap 2009. január hónapban 138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.

306

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz.A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:

Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap2009. január hóra 69 000 forint, 2009. február 1-jétől havi 71 500 forint (évi 855 500forint). Vállalkozóként a 0958-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulásmegfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem,amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 500forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nemkeletkezik.

A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 0953-12-01-es lap kitöltése

III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata1. Amennyiben a 2009. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kellnyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes.

2. A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2009. évibevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2009. évi bevételei között támogatást nem vettfigyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), afizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a),melyet a 0953-09-es lap 285. sorában a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia.

3. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 0958-asbevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározásaebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetbenszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett.

A mezőgazdasági kistermelő átalányadó számítása a 0953-12-03-as lap 363-367. sorai

Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózástválasztották.A család bevétele– növénytermelés 8 000 000 Ft– állattenyésztésből 7 600 000 FtÖsszes bevétel 15 600 000 FtAz egy főre jutó bevétel: 3 900 000 Ft,ebből:– a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft,amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft– az állattenyésztés bevétele 1 900 000 Ft,amelyből a jövedelem (6%) 114 000 FtAz egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft,mely után az adó (414 000 x0,18) 74 520 Ft.

307

A bevallás kitöltése:363. sor „b” ................. ............3 900 000 Ft364. sor „a” ................. ............1 900 000 Ft367. sor „a” ................. ............ 414 000 Ft (300 000+114 000)367. sor „b” ................. ............ 74 520 Ft


Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetéséreazonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a0958-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulásalapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyénivállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembevenni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehetőösszeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér összege, amely 71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. decemberhónapban érvényes 69 000 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimumjárulékalap 2009. január hónapban 138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. Apéldában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:

Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap2009. január hóra 69 000 forint, 2009. február 1-jétől havi 71 500 forint (évi 855 500forint). Vállalkozóként a 0958-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulásmegfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem,amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 500forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nemkeletkezik.

Melléklet az egyéni vállalkozók 0953-as bevallási útmutatójához

A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai325

a) ÉpületekAz épület jellege Évi leírási kulcs %

325Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont

308

Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0Közepes élettartamú szerkezetből 3,0Rövid élettartamú szerkezetből 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése Felmenő (függőleges)teherhordó szerkezet

Kitöltő (nem teherhordó)szerkezet

Vízszintes teherhordószerkezet*

Hosszú élettartamúszerkezet

Beton-és vasbeton, égetetttégla-, kő-, kohósalak ésacélszerkezet

Tégla, blokk, panel, öntöttfalazat, fémlemez,üvegbeton és profilüveg

Előregyártott és monolitvasbeton acéltartókközötti kitöltő elem,valamint boltozott födém

Közepes élettartamúszerkezet

Könnyűacél és egyébfémszerkezet, gázszilikátszerkezet, bauxitbetonszerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészeltfaszerkezet, vályogfalszigetelt alapokon

Azbeszt, műanyag ésegyéb függőfal

Fagerendás (borított éssűrűgerendás), mátraifödém, könnyűacélfödém, ill. egyesítettacél tetőszerkezet könnyűkitöltő elemekkel

Rövid élettartamúszerkezet

Szerfás ésdeszkaszerkezet,vályogvert faszerkezet,ideiglenes téglafalazat

Deszkafal, lemezkeretbesajtolt lapfal

Szerfás tapasztott ésegyéb egyszerű falfödém

*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kellmeghatározni.Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettőlelkülönülve is el lehet számolni.Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgálóvezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadottleírási kulcsok alapján kell megállapítani.b) ÉpítményekÉpítménycsoportok Évi leírási kulcs %

Ipari építmények 2,0Mezőgazdasági építmények 3,0

ebből: önálló támrendszer 15,0Melioráció 10,0Mezőgazdasági tevékenységet végző egyénivállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,ideértve az iparvágányokat is 4,0Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0Vízi építmények 2,0Hidak 4,0Elektromos vezetékek, ideértve a távközlésihálózat vezetékeit is 8,0Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0

309

Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,földgáz távvezeték, termálkút 10,0Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0Egyéb, minden más vezeték 3,0Alagutak és földalatti építmények(a bányászati építmények kivételével) 1,0Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0Hulladéktároló 20,0Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0Minden egyéb építmény(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0Hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vettföldterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kellszámolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásánakmegfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületenvégrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezésépítménye.

c) ÜltetvényekÜltetvénycsoportok Évi leírási kulcs%

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0Spárga, málna, szeder 15,0Dió, gesztenye 4,0Egyéb ültetvény 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművekda) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,berendezések;

– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általánosrendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari

különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő ésvizsgáló berendezések;

– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;

310

– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű

berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedvesmelléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból ahulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló

berendezések;– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi

gyógyászati laboratóriumi eszközök.db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710,8711 vtsz-ok.

dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

e) Kortárs képzőművészeti alkotásokA kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy azelidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegétnapi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszközrendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújításiköltség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.

Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározásaérdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekbenazt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközléscélját szolgáló) tárgyi eszköze;– tenyészállat;– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használttárgyi eszköz;– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.

Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és azértékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásánakmódszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedirészletező nyilvántartásban rögzíteni.

Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőrefordul.

311

Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növényeklegalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik ésegybefüggő területük eléri vagy meghaladja– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,rikő, szeder, bodza;– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy,cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.

Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás soránleválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezentermékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddigszolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedimegjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egytenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az elsőszaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevételnapja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerésidőpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbeállításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetébenválaszthatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtőltörténő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásrafordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelőiigazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)

A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat azértékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjábanfelsorolt állatok körébe tartozik.

Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartástkell vezetni az Szja-tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerültkiadások nyilvántartásba vétele alapján.Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésnapjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyieszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és amások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület,építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.

312

A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a meliorációkivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, azerdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzésiára/előállítási költsége után.Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kellkülöníteni.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, abizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételévelkapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírásalapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben azértékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyezni.Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában(okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nemvonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.Példa:2009. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévreelszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2009. május 11. – 2009.december 31. között) 235 nap– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.

Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.

A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-osnorma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma kétadóév és a leírás mértéke 50-50%. Ezen tárgyi eszközök évközi üzembe helyezése esetén azidőarányosítást nem kell alkalmazni.Ha 2009. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára175 000 Ft, akkor 2009-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=87 500 Ft/év vehető figyelembe.

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyieszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére –értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembehelyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.

A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

313

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, azélettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyieszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítássalkapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségkéntelszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.

Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeirevonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződésszerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamonbelül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenésileírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódókamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évébenköltségként elszámolható.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehetelszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A béreltingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás abérlő tulajdonába is kerül.

Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás 2009. január hóra csak akkorszámolható el, ha Ön erre a hóra megfizette az szja- törvény szerinti cégautó adót326.

A 2009. február 01-jétől hatályos rendelkezések szerint kizárólag üzleti célt szolgálószemélygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képezőszemélygépkocsi minősül, amennyiben azt a vállalkozó más célra nem használja és üzletinyilvántartása ezt egyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhezhasznált személygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20%)keretében.Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben - a személygépkocsi értékealapján - az éves bevétel 1 %-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe átalányamortizáció327 címén.

Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – aztaz alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. Akortárs művészeti alkotást 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.

A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kelltekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése

326 2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.327 Szja- tv. 11. sz. melléklet III. 5. pont

314

vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztésitartalék-nyilvántartásból kivezetett alapjául összeget.

Példatár

Az adójóváírás számítása, a 0953-B lap 29. sora

1. Kiss József 2009-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét összege1 192 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 120 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-igbeteg volt. Erre az időre 38 000 Ft táppénzt kapott. Más jövedelme nem volt. A táppénzbérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme (26. sor) 1 350 000 Ft,azaz a 1 250 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentettösszegben érvényesíthetne. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette mega bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 38 000 Ft18%-a, vagyis 6 840 Ft lenne, mivel a bér 18%-a nem éri el a 2 hónapra levonhatólegfeljebb (2 x 11 340=) 22 680 Ft-ot. A jogosultsági határt (1 250 000 Ft-ot) a 26. sorjövedelme (38 000+1 192 000+120 000=1 350 000) meghaladja, így az 1 350 000 –1 250 000 Ft különbözete, azaz 100 000 Ft 9%-ával (9000 Ft-al) csökkentenie kell azadójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást adózó nem érvényesíthet.

A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása amagánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó

egyéni vállalkozók számára a 0953-07-es lap

1. Az egyéni vállalkozás bevétele a kapott támogatás nélkül 8 500 000 Ft, a vállalkozóiköltségek 5 300 000 Ft.A vállalkozó különadó alapja: 8 500 000-5 300 000=3 200 000 Ft (242. sor „a” oszlop)A különadó összege (4%): 128 000 Ft (242. sor „d” oszlop)Év közben fizetett különadó előleg: 102 000 Ft (249. sor „c” oszlop)Még fizetendő (251. sor) adó: 26 000 Ft, ezt kell átírni a 75. sorba.

2. Az 1. példában szereplő egyéni vállalkozótól a kifizető önálló tevékenységébőlszármazó jövedelméből – nyilatkozata alapján – 18 000 Ft különadó-előleget vont le(244. sor). A vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó összevonás alá esőjövedelme azonban nem érte el a 7 446 000 Ft-ot, így visszaigényelhető különadója lenne.Tekintettel arra, hogy a 26 000 Ft (242. „d”) és a 18 000 Ft (244. „c”) különbözete+8 000 Ft, azaz több a fizetendő különadó összege, mint a visszaigényelhető, a 251. sorba8 000 Ft-ot kell beírnia. Ezt az összeget kell a 75. sorban is feltüntetnie és megfizetnie.


Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatjatevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkrevonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére

315

azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0958-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjánakmeghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozókéntjárulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyetjárulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimumahavonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. december hónapban érvényes 69 000 forintösszegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 2009. január hónapban138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. Apéldában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:

Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap2009. január hóra 69 000 forint, 2009. február 1-jétől havi 71 500 forint (évi 855 500forint). Vállalkozóként a 0958-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulásbevallására. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amitcsökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 5000 forint).Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 0953-13-as lapokkitöltése

Az egyéni vállalkozó nyilatkozatai I. 0953-13-01-es lapIII. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról

Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2009-ben 14 500 000 forint volt és 1 millióforint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadóalkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjábólmegmaradt (406. sor).

Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása

a 0953-13-as lapok kitöltése

438. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása2009. január 10-én vásárolt és 2009. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz(berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt.Adózó 2009. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás[(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kelltekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletesvagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolnia teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2009.október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírásösszegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 32 417 Ft.

316

Járművek költségelszámolása 2009. február 01-jétőlAmennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra 25 000 km volt és amunkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója akiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetettköltségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyénivállalkozásból származó bevételével szemben.

Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsihivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadófizetésére kötelezett.

425. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevételPélda:– a 2009. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft– 2009. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatásösszege („b” oszlop adata) 800 000 Ft2009. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 FtA példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében azátalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft.

apeh0953utmutato

Documents