annex 6 selected geological references · region. – acta geologica hungarica 44/2–3, 281–301....

Annex 6Selected geological referencesand some geotourism related publications of the Applicant

1An Application for European Geopark Status for the Aspiring Bakony–Balaton Geopark Project, Hungary

Selected geological references in English (or in other frequently used languages)

Ádám, A. 1985: Electric conductivity increases in the Earth’s crust in Transdanubia (W-Hungary). – Acta Geod. Geophys. Mont. Hung. 20/1, pp. 173–182.

Albani, R., Lelkes-Felváry, Gy. and Tongiorgi, M. 1985: First record of Ordovician (Upper Arenigian, Achritarchs) beds in Bakony Mountains, Hungary. – N. Jb. Geol. Paläont. Abh. 170/1, pp. 45–65.

Árkai, P. 1987: New data on the petrogenesis of metamorphic rocks along the Balaton Lineament, Transdanubia, W-Hungary. – Acta Geol. Hung. 30/3–4, pp. 319–338.

Árkai, P., and Lelkes-Felvári, Gy., 1987: Very-low and low-grade metamorphic terrains in Hungary. – In Flügel, W., Sassi, F. P. and Grecula, P. (ed.): IGCP Project no. 5 Regional vol., Min. Slovaca Monogr., pp. 51–68.

Auer, A., Martin, U., K. Németh, K. 2007: The Fekete-hegy (Balaton Highland Hungary) “soft-substrate” and “hard-substrate” maar volcanoes in an aligned volcanic complex – Implications for vent geometry, subsurface stratigraphy and the palaeoenvironmental setting. – Journal of Volcanology and Geothermal Research 159 225–245.

Balla, Z. 1999: On the tectonic subdivisions of Hungary. – Annual Re-port of the Geological Insitute of Hungary 1992–1993/II., pp. 9–14.

Balla, Z. and Dudko, A. 1989: Large-scale Tertiary Strike-slip Dis-placements recorded in the Structure of the Transdanubian Range. – Geof. Közl. 35/1–2, pp. 3–63.

Balogh, Kadosa; Pécskay Z. 2001: K/Ar and Ar/Ar geochronological studies in the Pannonian–Carpathians–Dinarides (PANCARD) region. – Acta Geologica Hungarica 44/2–3, 281–301.

Balogh, Kadosa; Németh, K., 2005. Evidence for the neogene small-volume intracontinental volcanism in western Hungary: K/Ar geochronology of the Tihany Maar volcanic complex. – Geologica Carpathica 56, 91–99.

Balogh, Kadosa 1995: K/Ar study of the Tihany Volcano, Balaton Highland, Hungary. Report of the work supported by the European Community in the frame of program “Integrated Basin studies”. – Institute of Nuclear Research, Hungarian Academy of Sciences, Debrecen.

Balogh, Kadosa; Árva-Sós, E., Pécskay, Z. and Ravasz-Baranyai, L. 1986: K/Ar dating of post-Sarmatian alkali basaltic rocks in Hun-gary. – Acta Min.-Petr. 28, pp. 75–94.

Balogh, Kálmán 1981: Correlation of the Hungarian Triassic. – Acta Geol. Hung. 24/1, pp. 3–48.

Balogh, Kálmán, Barabás, A. 1972: The Carboniferous and Permian of Hungary. – Acta Min.-Petr. 22/2, pp. 191–207.

Bárdossy, Gy. 1962: The relation of the Kaolinitic Clay Deposits of the Bakony Mountains to the Deposits of Bauxite. – Acta Geol. Hung. 6, pp. 333–340.

Beudant, F. S. 1822: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant l,année 1818. I–III. + Atlas. – Paris.

Böckh J. 1873: Die geologischen Verhältnisse des südlichen Theiles des Bakony (I. Theil). – Mitt. Jahrb. Kön. Ung. Geol. Anstalt, v. 2, pp. 27–182, Budapest.

Bodor, E. 1987: Formation of the Lake Balaton palynological as-pects. – In Pécsi, M. and Kordos L. (eds.): Holocene environment in Hungary, pp. 77–80.

Boros, J. and Cserny, T. 1987: Engineering geological characteristics of the Quaternary in the Lake Balaton region. – in Pécsi, M. (ed.): Pleistocene environment in Hungary. Geograph. Res. Inst. Hung. Acad. Sci., pp. 207–215, Budapest.

Bright, R. 1818: Travels from Vienna through lower Hungary, with some remarks on the state of Vienna during the congress in the year 1814. – Edinburgh.

Broglio Loriga, C., Góczán, F., Haas, J., Lenner, K., Neri, C., Oravecz-Scheffer, A., Posenato, R., Szabó, I. and Tóth-Makk, Á. 1990: The Lower Triassic sequences of the Dolomites (Italy) and Transdanubian Mid-Mountains (Hungary) and their correlation. – Mem. Sci. Geol. 42, pp. 41–103.

Budai T. 2008: Platformok és medencék kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során [Middle Triassic platform and basin evolution of the Bakony Mts, Hungary]. – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 2006, pp. 77–83.

Budai T., Császár G., Csillag G., Dudko A., Koloszár L., Majoros Gy. 1999b: A Balaton-felvidék földtana (Magyarázó a Balaton-felvi-dék földtani térképéhez, 1:50 000). Geology of the Balaton Highland (Explanation to the Geological Map of the Balaton Highland, 1:50 000) – Publication of the Geological Insitute of Hungary 197., 257 p.

Budai T., Csillag G., Dudko A., Koloszár L. (szerk.) 1999a: A Balaton-felvidék földtani térképe. M=1:50 000. Geological Map of the Balaton Highland, 1:50 000 (with legend in English) – Publica-tion of the Geological Insitute of Hungary.

Budai, T. (ed.) 2007: Middle to Late Triassic platforms and basins of the Bakony Mts. Geological excursion on the Balaton Highland and on the Veszprém Plateau, 1–2 June 2007. Field guide. – Hungarian Geological Society, Sedimentological Subcommission Hungarian Academy of Sciences, 19 p.

Budai, T. 1992a: Middle Triassic formations of the Balaton Highland and of the Southern Alps. Stratigraphic correlation. – Acta Geol. Hung. 35/3, pp. 217–236.

Budai, T. and Vörös, A. 1992: Middle Triassic history of the Balaton Highland: extensional tectonics and basin evolution. – Acta Geol. Hung. 35/3, pp. 237–250.

Budai, T. and Vörös, A. 1993: The Middle Triassic events of the Transdanubian Central Range in the frame of the Alpine evolution. – Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 3–13.

2 An Application for European Geopark Status for the Aspiring Bakony–Balaton Geopark Project, Hungary

Budai, T., Haas, J. 1997: Triassic sequence stratigraphy of the Balaton Highland, Hungary. – Acta Geol. Hung. 40/3, pp. 307–335.

Budai, T., Haas, J., Kovács, S., Szabó, I., Vörös, A. 2002b: Excursion guide. – In Piros O. (ed.): STS/IGCP 467 Field meeting. IUGS Subcomission on Triassic Stratigraphy, Veszprém, Hungary, 5–8. September, 2002.

Budai, T., Lelkes, Gy. and Piros, O. 1993: Evolution of Middle Trias-sic shallow marine carbonates in the Balaton Highland (Hungary).

– Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 145–165.

Budai, T., Vörös, A. 2006: Middle Triassic platform and basin evolu-tion of the Southern Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary). – Rivista Italiana Paleontologica Stratigrafia 112/3, 359–371.

Budai, T., Gyalog, L. 2010: Geological Map of Hungary for Tourists 1:200 000 (with explanation, also in Hungarian: Magyarország föld-tani atlasza országjáróknak) – Geological Insitute of Hungary, 276 p.

Cziczer, I., Magyar, I., Pipík, R., Böhme, M., Ćorić, S, Bakrač, K., Sütő-Szentai, M., Lantos, M., Babinszki, E. & Müller, P. 2009: Life in the sublittoral zone of long-lived Lake Pannon: paleonto-logical analysis of the Upper Miocene Szák Formation, Hungary. International Journal of Earth Sciences 98: 1741–1766.

Cornides, I. 1993: Magmatic carbon dioxide at the crust’s surface in the Carpathian Basin. – Geochem. Journal 27, pp. 241–249.

Császár G., Bodrogi, I., Czabalay, L., Horváth, A., Juhász, M., Monostori, M. 1987a: Az albai-cenoman korú pénzeskúti márga formáció fácies- és ökológiai viszonyairól ösmaradványok alapján (Facies and ecology of the Albian-Cenomanian Pénzeskút Marl

Formation in the light of the fossil record). – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 1985, 381–403, Budapest.

Császár, G. 1985: Middle Cretaceous paleogeography and evolution-ary history sketch of the Transdanubian Central Range in the light of key and reference sections. – Österr. Akad. Wiss., Stud. Reihe Erdwiss. Komm. 7, 173-181, Wien.

Császár, G. 2002: Urgon formations in Hungary with special reference to the Eastern Alps, the Western Carpathians, and the Apuseni Mountains. – Geol. Hung. ser. Geol. 25, 206 p.

Császár, G., Bodrogi, I., Horváth, A., Juhász, M. 1987b: The Albian/Cenomanian Boundary in the Transdanubian Central Range. – Acta Geol. Hung. 30, 299-317, Budapest.

Császár, G., Góczán, F. 1988: A bakonyi felsö-kréta köszénkutatás és köszénláp vizsgálat (Upper Cretaceous coal prospection and peat bog studies in the Bakony Mountains). – Jber.GLA 1986, 155-178, Budapest.

Császár, G., Haas, J. 1984: The Cretaceous in Hungary: A review. – Acta Geol. Hung. 27, 417-428, Budapest.

Császár, G., Haas, J. 1989: Shallow marine Cretaceous carbonates in the Transdanubian mountains. – 10. Reg. Meeting IAS, Guidebook, 189-226, Budapest.

Cserny T. 1997a: Providing a geological-geophysical basis for declar-ing a site a nature conservation area (the examples of Lake Balaton and the Balaton Highland). – In the proceedings of Symposium Research, Conservation, Management Jósvafő–Aggtelek, 1996, pp. 87–93.

Cserny T. 1997b: Environmental geological research in the Lake Bala-ton region – Geomorph. N. F. 110, pp. 137–144.

Cserny T. 1987b: Results of recent investigations of the Lake Balaton deposits. – In Pécsi, M. and Kordos, L. (eds.): Holocene environ-ment in Hungary, pp. 67–76.

Cserny T. 1993: Lake Balaton, Hungary. – In Gierlowski-Kordesch and Kelts (eds.): A Global Geological Record of Lake Basins, pp. 397–401, Cambridge University Press.

Cserny T. 1999a: Environmental geological investigations of Lake Balaton. – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 1993, pp. 131–137.

Cserny, T. and Corrada, R. 1989b: Complex geological investiga-tion of Lake Balaton (Hungary) and its results. – Acta Geol. Hung. 32/1–2, pp. 117–130.

Cserny, T. and Nagy-Bodor, E. 1996: The Pre-Quaternary Mor-phology and Quaternary Geohistory of Lake Balaton. – In Juhász, Á. and Pécsi, M. (eds.): Geomorphological studies on the Trans-danubian Mountains, IAG European Regional Geomorphological Conference, Hungary, April 9–12 1996, pp. 70–73.

Cserny, T., Hertelendi, E. and Tarján, S. 1995: Results of isotope-geochemical studies in the sedimentological and environmental geologic investigations of Lake Balaton. – Acta Geol. Hung. 38/4, pp. 355–376.

Cserny, T., Hertelendi, E. and Tarján, S. 1999: Isotope-geochemical studies and their results in the geological investigations of Lake Balaton. – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 1992, pp. 69–83.

Cserny, T., Nagy-Bodor, E. 2000: Limnogeology of Lake Balaton (Hungary). – In E. H. Gierlowski-Kordesch, K. R. Kelts (eds.): Lake basins trough space and time, AAPG Studies in Geology 46: 605–618.

Cserny, T., Nagy-Bodor, E. and Hajós, M. 1991: Contributions to the sedimentology and evolution history of Lake Balaton. – In Pécsi, M. and Schweitzer, F. (eds.): Quaternary environment in Hungary. Studies in Geography in Hungary 26, pp. 75–84, Akadémiai Kiadó.

Csillag G. 2004: Geomorphologic levels of the Kál Basin and its vicinity – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 2002, pp. 95–110.

Please note that the big cover photo was taken in one of the ‘Seas of Stones’ in the Káli Basin, within the proposed Geopark


Csillag, G., Sebe, K. and Németh, K. 2010: Geomorphic environ-ment of the maar volcanism in the Balaton Highland – in Németh, K. ed. 2010: New Advances in Maar-Diatreme Research in Hungary, Germany and New Zealand. Results and Perspectives International Maar Workshop Tapolca, Hungary, 13-15 August 2010. – Balatonlelle, Hungary, 81–86.

Csillag, G., Budai, T., Gyalog, L., and Koloszár, L. 1995: Contri-bution to the Upper Triassic geology of the Keszthely Mountains (Transdanubian Range), western Hungary. – Acta Geol. Hung. 38/2, pp. 111–129.

Csillag, G., Korbély, B. and Németh, K. 2004: Volcanological sites of Balaton Uplands National Park as a key points for a proposed geopark in Western Hungary. – in Németh, K., Martin, U., Goth, K., Lexa, J.: Abstract Volume of the Second International Maar Conference, Hungary–Slovakia–Germany, 21–26 September 2004, Lajosmizse/Kecskemét, Hungary, 49–50.

Csillag, G., Nádor, A. 1997: Multi-phase geomorphological evolution of the Keszthely Mountain, SW Transdanubia and its relation to the karstic recharge of the Hévíz lake. – Zeitsch. Geomorph. Suppl. Band. 110, pp. 15–26.

Csillag, G., Németh, K., Martin, U., Goth, K. and Suhr, P. 2004: 3D architecture of a Pliocene maar volcano on the basis of drill core data and its implication for the syn-volcanic geomorphology, Pula Maar, western Pannonian Basin. – in Németh, K., Martin, U., Goth, K., Lexa, J.: Abstract Volume of the Second International Maar Conference, Hungary–Slovakia–Germany, 21–26 September 2004, Lajosmizse/Kecskemét, Hungary, p. 50.

Csontos, L., Nagymarosy, A., Horváth, F. and Kovác, M. 1992: Tertiary evolution of the Intra-Carpathian area: a model. – Tec-tonophysics 208, pp. 221–241.

Czabalay, L. 1981: Az úrkúti mészkő Mollusca faunájának őslénytani vizsgálata (Étude paléontologique de la fauna de Mollusques du Calcaire de Úrkút). – Földtani Közl. 111, 487-512, Budapest.

Czabalay, L. 1982: A Sümeg környéki Rudista fauna (La faune des Rudistes des environs de Sümeg [Hongrie]). – Geol.Hung., ser.palaeont. 41, 100 p, Budapest.

Czabalay, L. 1988: Az ajkai köszén formáció öskörnyezeti viszonyai a kagyló és csiga fauna alapján (Palaeoecological study of the Ajka Coal Formation upon bivalves and gastropods). – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 1986, 211-227, Budapest.

Dessel, W. Van, Rompaey, A. Van, Poelmans, L. Szilassi, P., Jordan, G. and Csillag, G. 2008: Predicting land cover changes and their impact on the sediment influx in the Lake Balaton catchment. – Landscape Ecology, 23/6, 645–656.

Dosztály L. 1993: The Anisian/Ladinian and Ladinian/Carnian boundaries in the Balaton Highland based on Radiolarians. – Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 59–72.

Dosztály, L., Kovács, S. and Budai, T. 1989: Pécsely, Meggy hegy quarry. – In XXI.st European Micropalaeontological Colloquium, Guidebook, pp. 310–316.

Dyke, G. & Ősi, A. 2010. Late Cretaceous birds from Hungary: implications for avian biogeography at the close of the Mesozoic. Geological Journal. 45: 434-444.

Elbaz-Poulichet, T. F., Nagy, A. and Cserny, T. 1997b: The distribu-tion of redox elements (U, As, Sb, V and Mo) along a River-Wet-land-Lake system (Balaton Region, Hungary). – Aqutic Geochem-istry 3, pp. 267–282.

Elbaz-Poulichet, T. F., Nagy, A., Cserny, T. and Pomogyi, P. 1997a: Biogeochemistry of trace metals (Mn, Sr, Rb, Ba, Cu, Zn, Pb and Cd) in a River-Wetland-Lake System (Balaton Region, Hungary). – Aqutic Geochemistry 2, pp. 379–402.

Embey-Isztin A., Downes, H., James, D. E., Upton, B. G. J., Dobosi G., Scharbert, H. G. and Ingram, G. A. 1993: The petrogenesis of Pliocen alkaline volcanic rocks from the Pannonian Basin, Eastern Central Europe. – J. Petrology 34, pp. 317–343.

Embey-Isztin A., Scharbert, H. G., Dietrich, H. and Poultidis, H. 1990: Mafic granulite and clinopyroxenite xenoliths from the Transdanubian Volcanic Region, (Hungary: implication for the deep structure of the Pannonian Basin. – Mineralogical Magazine 54, pp. 463–483.

Embey-Isztin, A. 1981: Statistical Analysis of Major element Patterns in Basaltic Rocks of Hungary. – Acta Geol. Hung. 24/2–4, pp. 351–368.

Embey-Isztin, A. and Dobosi, G. 1995: Mantle source characteristics for Miocene-Pleistocene alkali basalts, Carpathian–pannonian Region: a review of trace elements and isotopic composition. – Acta Vulcanologica 7, pp. 155–166.

Fazekas, V., Majoros, Gy. and Szederkényi, T. 1981: Late Paleozoic subsequent volcanism of Hungary. – In Karamata, S. and Sassi, F. P. (eds.): IGCP project no. 5, Newsletter no. 3, pp. 61–69.

Fodor L., Csillag G., Németh K., Budai T., Cerny T., Martin, M., Brezsnyánszky K. and Dewwy, J. 2005: Tectonic development, morphotectonics and volcanism of the Transdanubian Range and Balaton Highland: a field guide to the workshop on “Application of GPS in plate tectonics, in research on fossil energy resources and in earthquake hazard assessment”. – Occasional Papers of Geologi-cal Institute of Hungary, vol. 204. 59–86.

Fodor L., Koroknai B., Balogh K., Dunkl I., Horváth P. 2003a: A Dunántúli-középhegységi-egység (‘Bakony’) takarós helyzete szlovéniai szerkezeti-geokronológiai adatok alapján (Nappe posi-tion of the Transdanubian Range Unit (‘Bakony’) based on new structural and geochronological data from NE Slovenia). – Földtani Közlöny 133, 535–546.

Főzy, I., Janssen, N. M. M., Price, G. D., Knauer, J. & Pálfy, J. 2010. Integrated isotope and biostratigraphy of a Lower Cretaceous sec-tion from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary): A new Tethyan record of the Weissert event. Cretaceous Research 31(6): 525–545.

Fuchs, Th. 1870: Beitrage zur Kenntniss fossiler Binnenfaunen 4 und 5. Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee und Kup bei Pápa in Ungarn. – Jahrb. Geol. Reichsanstalt 20, pp. 531–548.

Fülöp, J. (ed.) 1978: Lexique Stratigraphique International, v. 1, Europe, fasc. 9, Hongrie, 2éme éd.

Futó János 1991: History of he Geological Collection of the Bakony Natural History Museum – Annals of The history of Hungarian Geology, special issue 3. Hungarian Geological Society, Budapest. Pp. 327–332.

Futó, J., Kopek, A. 1997: Badacsony Nature Trail (guide in English) – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém, 32 p.

Kereszturi, G., Németh, K., Csillag, G., Balogh, K. & Kovács J. 2011: The role of external environmental factors in changing eruption styles of monogenetic volcanoes in a Pliocene continental volcanic field in western Hungary. – Journal of Volcanology and Geothermal Research, 201, 227–240.

Gaetani, M. (ed.) 1993: Anisian/Ladinian boundary field workshop Southern Alps–Balaton Highlands, 27 June – 4 July, Field-guide book. – I.U.G.S. Subcommission of Triassic Stratigraphy, 118 p.

Galácz, A. 1984: Jurassic of Hungary: A Review. – Acta Geologica Hungarica 27, 359-377, Budapest.

Galácz, A. 1988: Tectonically controlled sedimentation in the Jurassic of the Bakony Mountains (Transdanubian Central Range, Hun-gary). – Acta Geologica Hungarica 31, pp. 313–328.

Gellai, M., Ludas, F. 1983: Adatok az ugodi mészkö formáció és a jákói márga formáció bázisrétegeinek megismeréséhez (Contribution to the knowledge of the basal layers of the Ugod Limestone Formation and the Jákó Marl Formation). – Földt. Közl. 113, 147–162, Budapest.

Góczán, F. and Oravecz-Scheffer, A. 1993: The Anisian/Ladinian boundary in the Transdanubian Central Range based on palyno-morphs and foraminifers. – Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 73–143.

Góczán, F. and Oravecz-Scheffer, A. 1996: Tuvalian sequences of the Balaton Highland and the Zsámbék Basin. Part I: Litho-, bio-


and chronostratigraphic subdivision – Acta Geol. Hung. 39/1, pp. 1–31.

Góczán, F., Oravecz-Scheffer, A. and Haas, J. 1987: The Permian-Triassic boundary in the Transdanubian Central Range. – Acta Geol. Hung. 30/1–2, pp. 35–58.

Góczán, F., Oravecz-Scheffer, A., Csillag, G., Dosztály, L., Kovács, S. and Lenner, K. 1989: Balatoncsicsó, Csukrét ravine. – In XXI.st European Micropalaeontological Colloquium, Guidebook, pp. 299–310.

Góczán, F., Oravecz-Scheffer, A., Szabó, I. 1986: Biostratigraphic zonation of the Lower Triassic in the Transdanubian Central Range. – Acta Geol. Hung. 29/3–4, pp. 233–259.

Greguss, P. 1967: Fossil Gymnosperm Woods in Hungary from the Permian to the Pliocene. – Akadémiai Kiadó, Budapest

Haas J. (ed.) 2001: Geology of Hungary. – Eötvös University Press, Budapest.

HaasJ. 1983: Senonian cycle in the Transdanubian Central Range. – Acta Geol. Hung. 26, 21–40, Budapest.

Haas J. 1985: A Dunántuli középhegységi szenon ösföldrajzi kapcso-latai (Senonian paleogeographic relations of the Transdanubian Central Range). – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 1983, 95–107, Budapest.

Haas J. 1987b: Position of the Transdanubian Central Range structural unit in the alpine evolution phase. – Acta Geol. Hung. 30, 243–256, Budapest.

Haas J. 1988: Upper Triassic carbonate platform evolution in the Transdanubian Mid-mountains. – Acta Geol. Hung. 31, 299–312, Budapest.

Haas J. 1991: Tectonic and eustatic control of bauxite formation in the Trandanubian Central Range (Hungary). – Acta Geol. Hung. 34, 253–262, Budapest

Haas J., Budai T., Hips K., Konrád Gy., Török Á. 2002: Magyaror-szági triász fáciesterületek szekvencia-rétegtani elemzése [Se-quence stratigraphy of Triassic facies areas in Hungary]. – Földtani Közlöny 132/1, 17–43.

Haas, J. & Budai, T. 1999: Triassic sequence stratigraphy of the Trans-danubian Range, Hungary. – Geol. Carpathica, 50/6, 459–475.

Haas, J. 1979: A felsőkréta Ugodi mészkő formáció a Bakonyban (The Ugod limestone formation [Senonian rudist limestone] in the Ba-kony Monutains.) – Földt. Int. Évk. 51, 1–148, Budapest.

Haas, J. 1994b: Carnian basin evolution in the Transdanubian Central Range, Hungary. – Zbl. Geol. Paläont. Teil 1. 1992 H. 11/12, pp. 1233–1252.

Haas, J. 1999: Triassic carbonate slopes in the Transdanubian Range, Hungary. – Geologica Carpathica 50, 29–30.

Haas, J. 2002: Origin and evolution of Late Triassic backplatform and intraplatform basins in the Transdanubian Range, Hungary. – Geo-logica Carpathica 53/3, 159–178.

Haas, J. and Budai, T. 1995: Upper Permian–Triassic facies zones in the Transdanubian Range. – Riv. Ital. Pal. Strat. 101/3, pp. 249–266.

Haas, J. and Budai, T 1997: Triassic sequence stratigraphy of the Bala-ton Highland. – In Palotás, K. (ed): Field guide, CBGA (Carpat-Balcan Geological Association) Sequence Stratigraphic Workshop, 1997. 06. 9–14, Sümeg, Hungary

Haas, J., E. Jocha-Edelényi, L. Gidai, M. Kaiser, M. Kretzoi, J. Oravecz 1984: Sümeg és környékének földtani felépítése (Geo-logical buildup of Sümeg). – Geol. Hung. ser. geol. 20, 353 p. (in Hungarian)

Haas, J., Góczán, F., Oravecz-Scheffer, A., Barabás-Stuhl, Á., Majoros, Gy. and Bérczi-Makk, A. 1986a: Permian-Triassic boundary in Hungary. – Mem. Soc. Geol. Ital. 34, pp, 221–241.

Haas, J., Kovács, S., Krystyn, L. and Lein, R. 1995: Significance of Late Permian-Triassic facies zones in terrane reconstructions in the

Alpine–North Pannonian domain. – Tectonophysics 242, pp. 19–40.

Hably, L. (ed.) 1997: Early Pliocene volcanic environment, flora and fauna from Transdanubia, West Hungary. – Hungarian Natural History Museum, Budapest, 190 p.

Hably, L. and Kvaček, Z. 1998: Pliocene mesophytic forests surround-ing crater lakes in western Hungary. – Review of Paleobotany and Palynology 101, pp. 257–269.

Hámor, G., Ravasz-Baranyai, L., Halmai, J., Balogh Kadosa and Árva-Sós, E. 1985: Dating of Miocene acidic and intermedi-ate volcanic activity in Hungary. – VIIIth Congr. Region. Comm. Mediterranean Neogene Strat., Abstr., pp. 258–260.

Harangi, Sz., Szabó, Cs., Józsa, S., Szoldán, Zs., Árva-Sós, E., Bal-la, M. & Kubovics, I. 1996: Mesozoic igneous suites in Hungary: implications for genesis and tectonic setting in the northwestern part of Tethys. – Internat. Geol. Rev. 38, 336–360.

Harangi, Sz. & Lenkey, L. 2007: Genesis of the Neogene to Qua-ternary volcanism in the Carpathian-Pannonian region: Role of subduction, extension, and mantle plume, In: Beccaluva, L., Bianchini, G., Wilson, M. (eds.), Cenozoic Volcanism in the Mediterranean Area, Geological Society of America Special Paper 418, 67-92.

Hauer, F. 1861–62: Trias des Vértes-Gebirges und des Bakonyer Waldes. – Verhand. Geol. Reichsanstalt 12, pp. 164–166.

Hauer, F. 1870: Geologische Uebersichtskarte der österreichis-un-garischen Monarchie. – Jahrbuch k.k. geol. Reichsanstalt 20/4, pp. 463–500

Herodek, S., Laczkó, L. and Virág, Á. 1988: Lake Balaton: research and management. – Budapest, 110 p.

Horváth, E. and Tari, G. 1987: Middle Triassic volcanism in the Buda Mountains. – Ann. Univ. Sci. Budapest. Rol. Eötvös, sect. geol. 27, pp. 3–16.

Horváth, F. 1993: Towards a mechanical model for the formation of the Pannonian basin. – Tectonophysics 226, pp. 333–357.

Horváth, F., Ádám, A. and Stanley, W. D. 1987: New geophysical data: evidence for the allochtony of the Transdanubian Central Range. – Rend. Soc. Geol. It. 9, pp. 123–130.

Istvánovics, V., Herodek, S. and Szilágyi, F. 1989: Phosphorus ad-sorption by the sediments of shallow Lake Balaton and its protect-ing reservoirs. – Water Research 23, pp. 1357–1366.

Jámbor, Á. 1989: Review of the s.l. Pannonian formations of Hungary. – ActaGeol. Hung. 31, 269-324, Budapest.

Jámbor, Á. and Solti, G. 1975: Geological conditions of the Upper Pannonian oil-shale deposit recovered in the Balaton Highland and at Kemeneshát. – Acta Mineralogica-Petrographica 22, pp. 9–28.

Jocha-Edelényi E. 1988: History of evolution of the Upper Cretaceous Basin in the Bakony Mts at the time of formation of the terrestrial Csehbánya Formation. – Acta Geol. Hung, vol.31/1-2, pp 19-31

Jordán, G., Csillag, G., Szűcs, A. and Qvarfort, U. 2003: Applica-tion of digital terrain modelling and GIS methods for the mor-photectonic investigation of Kali Basin, Hungary. – Zeitschrift für Geomorphologie N.F. 47/2, pp. 145–169.

Jordan, GY., Van Rompaey, A., Szilassi, P., Csillag, G., Mannaerts, C., and Woldai, T. 2005: Historical land use changes and their impact on sediment fluxes in the Balaton basin (Hungary). – Agri-culture, Ecosystems & Environment 108, 119–133.

Kaiser M. 1997: A geomorphic evolution of the Transdanubian Moun-tains, Hungary. – Z. Geomorph. N. F. Suppl.-Bd. 110, pp. 1–14.

Kassai, M. 1977: Data for a Paleogeographic reconstruction of Trans-danubia, Hungary, at the end of Paleozoic time. – Acta Min.- Petro-gr. Szeged 23/1, pp. 41–48.

Kaszap A. 1968: Korynichnium sphaerodactylum (P a b s t) a balaton-rendesi permben. – Földt. Közl. 98/3–4, pp. 429–433.


Kázmér, M. and Kovács, S. 1985: Permian–Paleogene paleogeogra-phy along the eastern part of the Insubric–Periadriatic lineament system: Evidence for continental escape of the Bakony–Drauzug Unit. – Acta Geol. Hung. 28/1–2, pp. 71–84.

Kereszturi G., Csillag G., Németh K., Sebe K., Kadosa B. and Jáger V. 2010: Volcanic architecture, eruption mechanism and landform evolution of a Plio/Pleistocene intracontinental basal-tic polycyclic monogenetic volcano from the Bakony–Balaton Highland Volcanic Field, Hungary. – Central European Journal of Geosciences, 2/3, 362–384, DOI: 10.2478/v10085-010-0019-2.

Kiss, A. and Fodor, L. 2003: Brittle structures of the Bakony Hills, western Hungary: constraints from palaeostress analysis and local structural mapping. – Annales Universitatis Scientiarum Budapes-tiensis de Rolando Eötvös Nominatae 35, pp. 92–93.

Kiss, A., Fodor, L. 2005: Cretaceous structural evolution of the Ba-kony Mts., Hungary. – Geolines 19, 61–63.

Kiss, A., Fodor, L I. 2007: The Csesznek Zone in the northern Bakony Mts: a newly recognised transpressional element in dextral faults of the Transdanubian Range, western Hungary. – Geologica Car-pathica 58 (5), pp. 465–475.

Kiss, A., Gellért, B. and Fodor, L. 2001: Structural history of the Porva Basin in the Northern Bakony Mts. (Western Hungary): Implications for the Mesozoic and Tertiary tectonic evolution of the Transdanubian Range and Pannonian Basin. – Geologica Car-pathica 52, pp. 183–190.

Kiss, J., Vértessy, L., Csillag, G., Gondár-Sőregi, K. and Kolo-szár, L. 1995: Hydrogeology Supported by Geophysic. – EEGS European Section, 1st Meeting Enviromental and Engineering Geophysics, Torino, Proceedings, p. 260.

Kocsis, L., Ősi, A., Vennemann, T., Trueman, C. N., Palmer, M. R. 2009. Geochemical study of vertebrate fossils from the Upper Cre-taceous (Santonian) Csehbánya Formation (Hungary): Evidence for a freshwater habitat of mosasaurs. Palaeogeography, Palaeoclimatol-ogy, Palaeoecology, 280, 532-542.

Kókay, J. 1976: Geomechanical investigation of the southeastern mar-gin of the Bakony Mountains and the Litér fault line. – Acta Geol. Hung. 20, pp. 245–257.

Kókay J., 2006: Nonmarine mollusc fauna from the lower and middle Miocene, Bakony Mts, W. Hungary. Geol. Hung. Ser. Pal. Fasc. 56.: 1-196.

Korbély, B. 2006: Geodiversity of Balaton Uplands National Park and Bakony Mountains: a geopark initiative in western Hungary. Proceedings of the 2nd UNESCO International Conference on Ge-oparks, 18–21 September 2006, Belfast, Northern Ireland, UK

Korbély, B. 2007: Involving local communities: Present activities and future plans in the aspiring Bakony–Balaton Geopark, Hungary. Abstracts of the 7th European Geoparks Network Open Conference, 13–16 September 2007, Ullapool, Scotland, UK

Korbély, B. 2008: New activities and geological demonstration sites in the aspiring Bakony–Balaton Geopark, Hungary. Proceedings of the 3rd UNESCO Conference on Geoparks, 22–26 June 2008, Osnabrück, Germany

Korbély, B., Csillag, G. 2004: Proposed protection and conservation strategies of volcanological features in a monogenetic volcanic field in the western Pannonian Basin: a perspective of Balaton Uplands National Park, Hungary. – in Németh, K., Martin, U., Goth, K., Lexa, J.: Abstract Volume of the Second International Maar Conference, Hungary–Slovakia–Germany, 21–26 September 2004, Lajosmizse/Kecskemét, Hungary, p. 68

Korbély, B., Csillag, G. 2005: Geodiversity and landscape elements of Balaton Uplands National Park: a proposed geopark in western Hungary. Abstracts of the 6th European Geoparks Network Meet-ing, 5–8 October 2005, Lesvos Island, Greece

Korpás, L. 1999: Paleokarst studies in Hungary. – Occasional Papers Geol. Inst. Hung. 195, 139 p.

Kovács, G. and Ó. Kovács, L. 1994: Petrochemical features of young alkali basalts in Hungary. – International Associaction for Math-ematical Geology Annual Conference, Mont Tremblant, Quebec, Canada, pp. 210–215.

Kovács, S. 1993a: Conodont biostratigraphy of the Anisian/Ladinian boundary interval in the Balaton Highland, Hungary and its signifi-cance in the definition of the boundary (Preliminary report). – Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 39–57.

Kovács, S. 1993b: Conodonts of stratigraphical importance from the Anisian/Ladinian boundary interval of the Balaton Highland, Hun-gary. – Riv. Ital. Pal. Strat. Strat. 99/4, pp. 473–514.

Kovács, S., Dosztály, L., Góczán, F., Oravecz-Scheffer, A. and Budai, T. 1994: The Anisian/Ladinian boundary in the Balaton Highland, Hungary – a complex microbiostratigraphic approach. – Albertiana 14, pp. 53–64.

Kovács, S., Krystyn, L., Szabó, I., Dosztály, L. and Budai, T. 1991: The Ladinian/Carnian boundary in the Balaton Upland, Hungary. – Symp. on Triassic Strat., Abst., p. 39.

Kovács, S., Nicora, A., Szabó, I. and Balini, M. 1990: Conodont biostratigraphy of Anisian/Ladinian boundary sections in the Bala-ton Upland (Hungary) and in the Southern Alps (Italy). – Courier Forsch. Inst. Senckenberg 118, pp. 171–195.

Kozur, H. 1984: Muellerisphaerida eine neue Ordnung von Mikro-fossilien unbekannter systematischer Stellung aus dem Silur und Unterdevon von Ungarn. – Geol. Paläont. Mitt. Innsbruck 13/6, pp. 125–148.

Kozur, H. 1995: Remarks on the Anisian-Ladinian boundary. – Alber-tiana 15, pp. 36–44.

Kubovics, I. 1985: Mesozoic magmatism of the Transdanubian Mid-Mountains. – Acta Geol. Hung. 28/3–4, 141–164.

Lelkes, Gy. 1985: Az észak-bakonyi Tatai Mészkő Formáció mikrofá-cies vizsgálata és leülepedési környezete (Quantitative petrography and depositional environment of the Tata Limestone Formation [Aptian] in the Northern Bakony Mountains [Transdanubia, Hun-gary]). – Jber. GLA 1983, 303–313, Budapest.

Lelkes-Felvári Gy., Sassi F. P. and Zirpoli G. 1994: Lithostratigra-phy and Variscan metamorphism of the Paleozoic sequences in the Bakony Mountains, Hungary. – Mem. Sci. Geol. 46, pp. 303–312.

Lelkes-Felvári, Gy., Árkai, P. and Sassi, F. P. 1996: Main features of the regional metamorphic events in Hungary: a review. – Geol. Carp. 47/4, pp. 257–270.

Lóczy L. sen. 1916: Die geologischen Formationen der Balatongegend und ihre regionale Tektonik. - Resultate der wissenschaftlichen Erforschung des Balatonsees, v. 1, n. 1, 716 p., Wien.

Lopez Cardozo, G., Bada, G:, Lankreijer, A. and Nieuwland, D. 2002: Analogue modelling of a prograding strike-slip fault: Case study of the Balatonfűzfő fault, western Hungary. – EUG Stephan Mueller Special Publication Series 3, pp. 217–226.

Magyar, I. 1988: Mollusc fauna and flora of the Pannonian quartz sandstone at Mindszentkálla, Hungary. – Ann. Univ. Sci. Budapest. Rol. Eötvös, sect. geol. 28, pp. 209–222.

Magyar, I., Geary, D., H. and Müller, P. 1999: Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. – Paleo 147, pp. 151–167.

Majoros, Gy. 1983: Lithostratigraphy of the Permian Formations of the Transdanubian Central Mountains. – Acta Geol. Hung. 26/1–2, pp. 7–20.

Makádi, L. 2005. A new aquatic varanoid lizard from the Upper Creta-ceous of Hungary. Kaupia 14:127.

Makádi, L. 2006. Bicuspidon aff. hatzegiensis (Squamata: Scincomor-pha: Teiidae) from the Upper Cretaceous Csehbánya Formation (Hungary, Bakony Mts). Acta Geologica Hungarica 49(4):373–385.


Martin, U. and Nemeth, K. 2000: Peperite structures from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (Pannonian Basin, Hun-gary). – Terra Nostra 2000 (6), pp. 318–329.

Martin, U. and Nemeth, K. 2002a: Interaction between lava lakes and pyroclastic sequences in phreatomagmatic volcanoes: Haláp and Badacsony, western Hungary. – Geologica Carpathica 53, CD-version [ISSN 1335–0552].

Martin, U. and Nemeth, K. 2002b: Mio-/Pliocene phreatomagmatic volcanism in the western Pannonian Basin. – Geologica Hungarica series Geologica 26. 198 p.

Martin, U. and Nemeth, K. 2002c: Magma – wet sediment interac-tion in a crater lake of a tuff ring, developed in a pyroclastic mound dammed valley: Kissomlyó volcano (Western Hungary). – Proceed-ings of the American Geophysical Union Chapman Conference on Explosive Subaqueous Volcanism, Dunedin, New Zealand, January 21–25, 2002, 37 p.

Martin, U. and Nemeth, K. 2002d: Peperitic lava lake-fed intravent sills at Ság-hegy, western Hungary: a complex interaction of wet tephra ring and lava in a phreatomagmatic volcanic complex. – In: Breitkreuz C., Mock, A. and Petford, N (eds): First Interna-tional Workshop: Physical Geology of Subvolcanic Systems – Lac-coliths, Sills, and Dykes (LASI), Wissenschaftliche Mitteilungen, Institute für Geologie, Freiberg, 20, pp. 33–34.

Martin, U. and Nemeth, K. 2007: Blocky versus globular peperites in crater lakes and vent zones of monogenetic volcanoes in Miocene/Pliocene volcanic fields of Western Hungary. – Journal of Volcanol-ogy and Geothermal Research, Vol 159, Issues 1-3, pp. 164–178

Martin, U. Auer, A., Nemeth, K. and Breitkreuz, Ch. 2003: Mio/Pliocene phreatomagmatic volcanism in a fluvio-lacustrine basin in western Hungary. – Geolines ( Journal of the Geological Institute of Czech Republic), 15, pp. 75–81.

Márton, E., Budai, T., Haas, J., Kovács, S., Szabó, I. and Vörös, A. 1997: Magnetostratigraphy and biostratigraphy of the Anisian-

Ladinian boundary section Felsőörs (Balaton Highland, Hungary). – Albertiana 20, pp. 50–57.

Márton, E., Fodor, L. 2003a: Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary); sign for rotational disintegration of the Alcapa unit. –Tectonophysics 363, 201–224.

Márton, E., Fodor, L. 2003b: A Dunántúli-középhegység mozgásai a harmadkorban a környezetében levő tektonikai egységekhez képest: komplex paleomágneses és mikrotektonikai vizsgálatok (The movements of the Transdanubian Central Range in the Tertiary with respect to the tectonic units in its surroundings). – Magyar Geofizika 43, 27–29.

Mindszenty, A., Gál-Solymos, K., Csordás-Tóth, A., Imre, I., Felvári, Gy., Ruttner, A.W., Böröczky, T. Knauer, J. (1991): Ex-traclasts from Cretaceous/Tertiary bauxites of the Transdanubian Central Range and the Northern Calcareous Alps. Preliminary results and tentative geological interpretation. – Jubil.-Schrift 20 Jahre Geol. Zusammenarbeit Österreich-Ungarn, T. 1, 309-345, Wien.Mike K. 1976: A Balaton kialakulása és fejlődése. – Vízrajzi Atlasz-sorozat 21.

Mojsisovics, E. 1870: Beitrage zur Kenntnis der Cephalopoden Fauna der oenischen Gruppe. – Jahrb. Geol. Reichsanstalt 20, pp. 93–112.

Mojsisovics, E. 1882: Die Cephalopoden der mediterranen Tri-asprovinz. – Abhandl. Geol. Reichsanstalt 10, pp. 1–322.

Monostori, M. 1991: Triadogigantocypris balatonica n. gen. n. sp.: a giant ostracode from the Hungarian Triassic. – N. Jb. Geol. Paläont. Mh., H. 2, pp. 91–96.

Monostori, M. 1994: Ostracod evidence of the Carnian Salinity Crisis in the Balaton Highland, Hungary. – N. Jb. Geol. Paläont. Abh. V. 193/3, pp. 311–331.

Monostori, M. 1995: Environmental significance of the Anisian Ostra-coda fauna from the Forrás Hill near Felsőörs (Balaton Highland, Transdanubia, Hungary). – Acta Geol. Hung. 39/1, pp. 37–56.

Müller, G. 1970: High-magnesian Calcite and Protodolomite in Lake Balaton (Hungary) Sediments. – Nature 226/5247, pp. 749–750.

Müller, G. and Wagner, F. 1978: Holocene carbonate evolution in Lake Balaton (Hungary): a response to climate and impact of man. – In: Modern and ancient lake sediments, Blackwell Sci. Publ., pp. 57–81.

Müller, P. 1984: Decapod crustacea of the Badenian. – Geol. Hung. ser. Pal. 42, 317 p.

Müller, P. 1990: Revised and other species of malacofauna from Tiha-ny (Fehérpart) in Hungary. In: Stavanovič, P.M., Nevesskaja L.A., Marinescu, Fl., Sokač, A. & Jámbor, Á. (eds): Chronostratigra-phie und Neostratotypen. Neogen der Westlichen („Zentrale”) Paratethys, Pontien 8: 558-581. Jazu & Sanu, Zagreb–Beograd.

Müller, P. & Szónoky, M. 1990: Fasciostratotype the Tihany-Fehérpart (Hungary) (”Balatonica Beds”, by Lőrenthey, 1905). In: Stavanovič, P.M., Nevesskaja L.A., Marinescu, Fl., Sokač, A. & Jámbor, Á. (eds): Chronostratigraphie und Neostratotypen. Neo-gen der Westlichen („Zentrale”) Paratethys, Pontien 8: 427-536. Jazu & Sanu, Zagreb–Beograd.

Nagy, A., Cserny, T. and Elbaz-Poulichet, F. 1997: Geochemical investigations in a nature conservation area. Case study: Trace met-als in the system of Zala river–Kis-Balaton–Keszthely bay. – In the proceedings of Symposium Research, Conservation, Management Jósvafő–Aggtelek, 1996, 95–100.

Nagy, Zs. R. 1999: Platform–basin transition and depositional models for the Upper Triassic (Carnian) Sándorhegy Limestone, Balaton Highland, Hungary. – Acta Geologica Hungarica 42/3: 267–299.

Nagy, Zs. R., Csillag, G. 2002: Correlation of Upper Julian to Lower Tuvalian (Carnian) depositional cycles from the Balatonhenye – Barnag area, Balaton Highland, Hungary. – Acta Geol.Hung. 45/1, 45–62.


Nagy, Zs. R., Senowbari-Daryan, B. and Hives-Velledits, F. 1999: Petrography and Diagenesis of the Ederics-Reef (Upper Trias-sic), Keszthely Mts., Hungary: Preliminary Results. – 11th Bathurst Meeting, July 13th-15th , 1999 Cambridge, UK, J. of Conference Abstracts 4/2, p. 948.

Németh K., Martin, U. 1999b: Late Miocene palaeo-geomorphology of the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (Hungary) using physical volcanology data. – Zeitschrift für Geomorphologie N. F. 43, pp. 417–438.

Németh K., Martin U., Csillag G. 2003: Lepusztult kürtőkitöltés-roncsok (alsó diatrémák) a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen. Eroded lower diatreme structures from the Bakony–Balaton Highland Volcanic Field, Transdanubian Range, Hungary. – Annual Report of the Geological Insitute of Hungary 2000–2001, pp. 83–99.

Németh, K. 1997: A plan of volcanic national park in Tihany penin-sula. – In the proceedings of Symposium Research, Conservation, Management Jósvafő–Aggtelek, 1996, pp. 101–110.

Németh, K. 1998: Deltaic density current and turbidity deposits re-lated to maar-crater rims and their importance for paleogeographic reconstruction of the Bakony– Balaton Highland Volcanic Field (BBHVF), Hungary. – Particulate Gravity Currents Conference, University of Leeds, Abstr.

Németh K., Martin U., 1999a: Large hydrovolcanic field in the Pan-nonian Basin: general characteristics of the Bakony – Balaton High-land Volcanic Field, Hungary. – Acta Vulcanologica 11, pp. 271–282.

Németh K., Martin U., 1999c: Small-volume volcaniclastic flow de-posits related to phreatomagmatic explosive eruptive centres near Szentbékkálla, Bakony- Balaton Highland Volcanic Field, Hungary: Pyroclastic flow or hydroclastic flow? – Földtani Közlöny 129, pp. 393-417.

Németh, K. and Szabó, Cs. 1998: Peridotite xenolithes bearing strom-bolian scoria, hawaiian spatter cones and ditremes at the Füzes-tó region in the Balaton Highland Volcanic Field, Pannonian Basin, Hungary. – IAVCEI ‘98 Congress, 11–16 July 1998, Cape Town, South Africa, p. 43.

Németh, K., Csillag, G. and Kiss, J. 1997: Strombolian and Phreato-magmatic Deposits of Western Part of Balaton Highland Volcanic Field, Central Pannonian Basin, Hungary: Complex Interaction between External Water, Wet Unconsolited Sediments and Rising Basaltic Magma. – EUG 9, Strasbourg, France, pp. 195–196.

Németh, K., Csillag, G. and Martin, U. 2002: Pliocene crater lake deposits and soft-sediment deformation structures associated with a phreatomagmatic volcano: Pula maar, western Hungary. – Geo-logica Carpathica 53.

Németh, K., Csillag, G. Martin, U. 2002: Pliocene crater lake deposits and soft-sediment deformation structures associated with a phreatomagmatic volcano: Pula maar, western Hungary – Geo-logica Carpathica 53 (spec. issue), 41–43.

Németh, K., K. Goth, U. Martin, G. Csillag, P. Suhr 2008: Recon-structing Paleoenvironment, Eruption Mechanism and Paleo-morphology of The Pliocene Pula Maar (Hungary). – Journal of Volcanology and Geothermal Research, 177/2, 441–456.

Németh, K., Korbély, B., Karátson, D. 2000: The Szigliget maar/dia-treme, Bakony–Balaton Highland Volcanic Field (Hungary) Terra Nostra (Potsdam, Germany) 2000/6, pp. 375–383

Németh, K., Kovács, R. and Bada, G., 1993: Pliocene basaltic pyro-clastic sequence in the Tihany Peninsula, Lake Balaton, Hungary: a volcano-sedimentological study. – EUG 5, Strasbourg, France, Terra Abstracts 5, pp. 534-535.

Németh, K., Martin, U. 2003: Piroklasztit és áthalmozott vulkan-iklasztit üledékek lepusztult nyugat-magyarországi tufa gyürükböl: áttekintés [Pyroclastic and reworked volcaniclastic sediments preserved in the depositional record of erosional remnants of tuff rings in western Hungary: a review]. – Földtani Kutatás XL (1-2), pp. 55–62.

Németh K., Martin U.,. and Csillag, G. 2003b: Erosion rate calcula-tion based on eroded monogenetic alkaline basaltic volcanoes of the Mio/Pliocene Bakony-Balaton Highland Volcanic Field, Hun-gary. – Geolines ( Journal of the Geological Institute of the Czech Republic), 15, pp. 93–97.

Németh K., Martin U., Harangi, Sz. 1999: Miocene maar/diatreme volcanism at the Tihany Peninsula (Pannonian Basin): The Tihany Volcano. – Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae 42, pp. 349–377.

Németh K., Martin U., Harangi, Sz. 2001: Miocene phreatomag-matic volcanism at Tihany (Pannonian Basin, Hungary). – Journal of Volcanology and Geothermal Research 111, pp. 111–135.

Németh, K., Martin, U. and Phillipe, M. 1999: Eroded porous-media aquifer controlled hydrovolcanic centers in the South Lake Balaton Region, Hungary: The Boglar Volcano. – Acta Geol.Hung. 42/3, 251–266.

Németh, K., Martin, U., and Csillag, G.2007: Pitfalls in erosion level calculation based on remnants of maar and diatreme volca-noes. – Géomorphologie: relief, processus, environnement, 2007/3, 25–36.

Németh, K., S. J. Cronin, M. J. Haller, M. Brenna & G. Csillag 2010: Modern analogues for Miocene to Pleistocene alkali basaltic phreatomagmatic fields in the Pannonian Basin: “soft-substrate” to

“combined” aquifer controlled phreatomagmatism in intraplate vol-canic fields. – Central European Journal of Geosciences, 2/3, 339–361

Németh, K., White, J. D. L., Reay, A. and Martin, U. 2003a: Compo-sitional variation during monogenetic volcano growth and its impli-cations for magma supply to continental volcanic fields. – Journal of the Geological Society of London 160, pp. 523–530.

Ősi, A. & Buffetaut, E. Additional non-avian theropod and bird re-mains from the early Late Cretaceous (Santonian) of Hungary and a review of the European abelisauroid record. Annales de Paleon-tologie. 97:35-49.

Ősi, A. & Makádi, L. 2009. New remains of Hungarosaurus tormai (Ankylosauria, Dinosauria) from the Upper Cretaceous of Hungary: skeletal reconstruction and body mass estimation. Paläontologische Zeitschrift, 83, 227-245.

Ősi, A. & Prondvai, E. 2009. Forgotten pterosaurs in Hungarian col-lections: first description of Rhamphorhynchus and Pterodactylus specimens. Neues Jahrbuch für Geologie un Paleontologie. 252/2, 167–180.

Ősi, A. & Weishampel, D. B. 2009. Jaw mechanism and dental function in the Late Cretaceous basal eusuchian Iharkutosuchus. Journal of Morphology 270(8):903–920.

Ősi, A. 2008. Cranial osteology of Iharkutosuchus makadii, a Late Cretaceous basal eusuchian crocodyliform from Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paleontologie, 248(3):279–299.

Ősi, A. 2008. Enantiornithine bird remains from the Late Cretaceous of Hungary. Oryctos, 7:55–60.

Ősi, A. 2011. Feeding-related characters in basal pterosaurs: implica-tions from jaw mechanism, dental function and diet. Lethaia. 44: 136–152.

Ősi, A. A Late Creatceous (Santonian) terrestrial ecosystem in the western Tethyan archipelago: the Central European Iharkút verte-brate site (Csehbánya Formation, Hungary). In the Volume of the Brazilian Society of Paleontology. In press.

Ősi, A. and Barrett, P. M.: Dental wear and oral food processing in Caiman latirostris: analogue for fossil crocodylians with crushing teeth. Neues Jahrbuch für Geologie und Paleontologie. In press.

Ősi, A., 2001: Középső-eocén teknős leletek Nyires-pusztáról (Déli-Bakony). Middle Eocene turtles from Nyires-puszta (Bakony Hills, Hungary). Földtani Közlöny 131/3–4, 353–360.

Ősi, A., 2004. Dinosaurs from the Late Cretaceous of Hungary - similarities and differences with other European Late Cretaceous faunas, Revue de Paleobiologie, 9:51–54.


Ősi, A., 2004. The first dinosaur remains from the Upper Cretaceous of Hungary (Csehbánya Formation, Bakony Mts). Geobios, 37, 749–753.

Ősi, A., 2005. Hungarosaurus tormai, a new ankylosaur (Dinosauria) from the Upper Cretaceous of Hungary. Journal of Vertebrate Paleontology, 25(2), 370-383.

Ősi, A., Apesteguía, S., and Kowalewski, M. 2010. Non-avian thero-pod dinosaurs from the early Late Cretaceous of Central Europe. Cretaceous Research 31:304–320.

Ősi, A., Buffetaut, E. & Prondvai, E. 2011. New pterosaurian remains from the Late Cretaceous (Santonian) of Hungary (Iharkút, Cseh-bánya Formation). Cretaceous Research. 32:456–463.

Ősi, A., Butler, R. & Weishampel, D. 2010. A Late Cretaceous ceratopsian dinosaur from Europe with Asian affinities. Nature 465:466-468.

Ősi, A., Clark, J. M., & Weishampel, D. B. 2007. First report on a new basal eusuchian crocodyliform with multi-cusped teeth from the Upper Cretaceous (Santonian) of Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paleontologie, 243(2): 169–177.

Ősi, A., D. B. Weishampel, C. M. Jianu 2005. First Evidence of Azh-darchid Pterosaurs from the Late Cretaceous of Hungary. Acta Palaeontologica Polonica, 50, 777–787.

Ősi, A., Jianu, C. M., & Weishampel, D. B. 2003. Dinosaurs from the Upper Cretaceous of Hungary. Advances in Vertebrate Paleontol-ogy, Hen to Pantha, Bucharest pp. 117–120.

Ősi, A., L. Makádi, M. Rabi, Z. Szentesi, G. Botfalvai, P. Gulyás. The Late Cretaceous continental vertebrate fauna from Iharkút, western Hungary: a review. Tribute to Charles Darwin and Bernis-sart Iguanodons: New perspectives on Vertebrate Evolution and Early Cretaceous Ecosystems, Life of the Past (ed. J. Farlow), Indi-ana University Press. In press.

Ősi, A., Prondvai, E., Frey, E., & Pohl, B. 2010. New interpretation of the palate of pterosaurs. The Anatomical Record 293:243–258.

Pálfy, J. 1986. Balaton-felvidéki középso-triász brachiopoda faunák vizsgálata (Investigations on Middle Triassic brachiopod faunas from the Balaton Highland (Transdanubian Central Range, Hun-gary). Oslénytani Viták (Discussiones Palaeontologicae), 33: 3–52. [In Hungarian with English abstract.]

Pálfy, J. 1988. Middle Triassic rhynchonellids from the Balaton High-land (Transdanubian Central Range, Hungary). Annales Historico-Naturale Musei Nationalis Hungarici, 80: 25–46., Budapest.

Pálfy, J. 1991. Paleoecological significance of Anisian (Middle Triassic) brachiopod assemblages from the Balaton Highland (Hungary). In: D.I. MacKinnon, D.E. Lee, and J.D. Campbell (eds.): Brachiopods through Time. Balkeema, Rotterdam, pp. 241–246.

Pálfy, J. 1991: Paleoecological significance of Anisian (Middle Triassic) brachiopod assemblages from the Balaton Highland, Hungary. – In: D.I. MacKinnon, D.E. Lee, & J. D. Campbell (eds.): Brachiopods through Time, 241–246.

Pálfy, J. & Török, A. 1992. Comparison of Alpine and Germano-type Middle Triassic brachiopod faunas from Hungary, with remarks on Coenothyris vulgaris (Schlotheim 1820). Annales Universitatis Scientiarium Budapestini, Sectio Geologica, 29: 303–323.

Pálfy, J. 1994: Paleoecological, biostratigraphic and paleobiogeograph-ic fingerprints of brachiopod faunas: case studies from the Anisian of Hungary. – In: J. Guex & A. Baud (eds.): Recent Developments on Triassic Stratigraphy, Mémoires de Géologie (Lausanne) 22, 115–120.

Pálfy, J. 2003. The Pelsonian brachiopod fauna of the Balaton High-land. Geologica Hungarica, Series Palaeontologica, 55: 139–158.

Pálfy, J., Vörös, A. & Dulai, A. 1992. The Triassic of the Balaton area. In: Vörös, A. and Pálfy, J. (eds.) 1992. Program, Abstracts, and Field Guide. Regional Field Symposium on Mesozoic Brachiopods, Vörösberény, Hungary, 1992. pp. 44–57.

Pálfy, J. & Vörös, A. 1998. Quantitative ammonoid biochronological assessment of the Anisian–Ladinian (Middle Triassic) stage bound-ary proposals. Albertiana, 21: 19–26.

Pálfy, J., Parrish, R. R., David, K. and Vörös, A. 2003: Mid-Triassic integrated U-Pb geochronology and ammonoid biochronology from the Balaton Highland (Hungary). – Journal of the Geological Society of London 160, pp. 271–284.

Partsch, P. 1835: Über die sogenannten versteinerten Ziegenklauen aus dem Plattensee in Ungarn, und ein neues, urweltliches Geschlecht zweischaliger Conchylien. – Ann. Wiener Mus. Natur. 1, pp. 95–102.

Paul, K. M. 1861–1862: Die Verrucano- und Werfener Schiefergebilde des Bakonyer Waldes. – Jahrb. Geol. Reichsanstalt Verhandlungen 12/2, pp. 205–206.

Polgári M., Szabó-Drubina M., Szabó Z. (2004): Theoretical model for Jurassic manganese mineralization in Central Europe, Úrkút, Hungary – Bulletin of Geosciences, Vol. 79, No. 1, pp. 53–61.

Prondvai, E. and Ősi, A. 2011: Potential for intracranial movements in pterosaurs. The Anatomical Record 294:813–830.

Rabi, M., and G. Botfalvai. 2006. A new bothremydid (Chelonia: Pleurodira) fossil assemblage from the Late Cretaceous (Santonian) of Hungary – additional studies in historical paleobiogeography of Late Cretaceous bothremydids. Hantkeniana 5 (Abstract Volume of the 4th Annual Meeting of the European Association of Vertebrate Paleontologists):61–65

Rabi, M., H. Tong, and G. Botfalvai. In press. A new species of the side-necked turtle Foxemys (Pelomedusoides: Bothremydidae) from the Late Cretaceous of Hungary and the historical biogeogra-phy of the Bothremydini.

Ravasz, Cs. 1973: Mineralogical Petrographical studies on Middle Triassic tuffs on the Transdanubian Central Mountains, Hungary. – Acta Min.–Petr. 21/1, pp. 123–139.

Rónai, A. 1969: The geology of Lake Balaton and surroundings. – Mitt. Internat. Verein Limnol. 17, pp. 275–281.

Ruszkiczay-Rüdiger Zs., Bada G., Csillag G., Dunai T., Fodor L 2007: Landforms and timing of Quatrenary deflation in the western Pannonian Basin, Hungary, using in situ produced cosmogenic 10Be. – Carpatho-Balkan-Dinaric Conference on Geomorphol-ogy, Pécs, Hungary, 24th–28th October 2007, Institute of Geography, University of Pécs, Book of Abstrasct , p. 57.

Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Braucher, R., Csillag, G., Fodor, L.I., Dunai, T.J., Bada, G., Bourlés, D., Müller, P. 2011 on line: Dating Pleistocene aeolian landforms in Hungary, Central Europe, using in situ produced cosmogenic 10BE.– Quaternary Geochronology, 6, 515–529.

Sacchi, M., Cserny, T., Dövényi, P., Horváth, F., Magyari, O., McGee, T. M., Mirabile, L. and Tonielli, R. 1998: Seismic strati-graphic study of the Late Miocene sequence beneath Lake Balaton, Pannonian basin, Hungary. – Acta Geol. Hung. 41/1, pp. 63–88.

Sebe, K., Csillag, G., Ruszkiczay-Rüdiger, ZS., Fodor, L., Thamó-Bozsó, E., Müller, P., Braucher, R. 2011: Wind erosion under cold climate: A Pleistocene periglacial mega-yardang system in Central Europe (Western Pannonian Basin, Hungary). – Geomorphology, 134/3–4, 470-482.

Siegl-Farkas, Á. and Cserny, T. 1997: Paleoecological reconstruction in a nature conservation area. Case study: the Tihany lakes – In the proceedings of Symposium Research, Conservation, Management Jósvafő–Aggtelek, 1996, pp. 111–116.

Stache G. 1861–62: Jüngeres Tertiäres des Bakonyer Waldes. – Verh. Geol. Reichsanstalt 12, p. 124.

Strausz L. 1942: Das Pannon des mittleren Westungarns. – Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. 35, pp. 1–102.

Szabó, I. and Ravasz, Cs. 1970: Investigation of the Middle Triassic Volcanics of the Transdanubian Central Mountains, Hungary. – Ann. Hist. Natur. Mus. Nat. Hung. 62, pp. 31–51.


Szabó, I., Kovács, S., Lelkes, Gy. and Oravecz-Scheffer, A. 1980: Stratigraphic investigation of a Pelsonian Fassanian section at Felsőörs (Balaton Highland, Hungary). – Riv. Ital. Pal. Strat. 85/3-4, pp. 789–806.

Szentesi, Z., and M. Venczel. 2010. An advanced anuran from the Late Cretaceous (Santonian) of Hungary. Neues Jahrbuch für Ge-ologie und Paläontologie 256/3, 291–302.

Szilágyi, I., Csathó, B., Csillag, G. and Koloszár L. 1991: Geoelec-trical methods in geological mapping (case histories from the Bala-ton highland, Hungary) – European Ass. Expl. Geoph. 53. Meeting Techn. Exhib. Florence, Italy, Abstr., pp. 324-325.

Szilassi P. 1999: Possibilities of country development from the point of view of tourism – an investigation int he Káli-basin (West-Hunga-ry). – Geographica Pannonica 3, Novi Sad, 30–32.

Szilassi P. 2000: Land use changes ont he hillslope of the Fekete-hill (Káli-basin) between 1958–1993. – Acta Universitatis Szegediensis Acta Geographica 37, 93–98.

Szilassi, P., Jordan, G., Rompaey, A. van, and Csillag, G. 2006: Im-pacts of historical land use changes on erosion and agricultural soil properties in the Kali Basin at Lake Balaton, Hungary. – CATENA 68, 96–108.

Sztanó, O., Magyar, I., Müller, P., Katona, L., Babinszki, E. & Magyari, Á. 2005b: Sedimentary cycles near the coast of Lake Pannon, Late Miocene, Hungary. – 12th Congress R.C.M.N.S. - 6-11 September 2005, Vienna.

Tari, G. 1991: Multiple miocene block rotation in the Bakony Mts. (Transdanubian Central Range, Hungary). – Tectonophysics 199, pp. 93–108.

Tari, G. 1994: Alpine tectonics of the Pannonian basin. – Ph.D. thesis, Rice University, Houston, U.S.A. 501 p.

Tari, G. 1995: Eoalpine (Cretaceous) tectonics in the Alpine/Pannon-ian transition zone. – In: Horváth, F., Tari, G. and Bokor, CS. (eds): Extensional collapse of the Alpine orogene and Hydrocarbon

prospects in the Basement and Basin Fill of the Western Pannon-ian Basin. – AAPG International Conference and Exhibition, Nice, France, Guidebook to fieldtrip 6, Hungary, pp. 133–155.

Tatzreiter, F. & Vörös, A. (1991): Vergleich der pelsonischen (Anis, Mitteltrias) Ammonitenfaunen von Großreifling (Nördliche Kalkalpen) und Aszófő (Balaton-Gebiet).- Jubil.-Schrift 20 Jahre Geol. Zusammenarbeit Österreich-Ungarn, T. 1, 247-259, Wien.

Török, K. and De Vivo, B. 1995: Fluid inclusions in upper mantle xenoliths from the Balaton Highland, Western Hungary. – Acta Vulcanologica 7, pp. 277–284.

Tóth, J. 1990: Hydralic continuity. – Internat. conf. on groundwater in large sedimentary basins, Perth.

Trunkó L. 1996: Geology of Hungary. – Beitr. zur regionalen Geologie der Erde 23, Berlin–Suttgart.

Trunkó L., Müller P., Budai T., Csillag G. & Koloszár L. 2000: Ungarn; Bergland um Budapest, Balaton-Oberland, Süd-Bakony. – Sammlung geol. Führer, Bd. 91. Berlin, Stuttgart. Borntraeger.

Trunkó, L. (1969): Geologie von Ungarn.- Beitr. zur regionalen Geolo-gie der Erde 8, 257 S., Berlin–Stuttgart.

Uhlig, V. 1907: Uber die Tektonik der Karpaten. – Sitzungsb. Akad. Wiss. Wien. CXVI. Abt., pp. 871–892.

Viczián, I., Földvári, M. and Kovács-Pálffy, P. 1999: The paleogeo-graphic significance of clay interbedding in carbonate sequences in the Lower to Middle Triassic of the Transdanubian Range and Bükk Mts. (Hungary). – „Euroclay” Cracow, Abstr.

Vörös, A. & Pálfy, J. 1989. The Anisian/Ladinian boundary in the Vászoly section (Balaton Highland, Hungary). Fragmenta Mineral-ogica et Palaeontologica, 14: 17-27.

Vörös, A., Budai, T., Lelkes, Gy., Monostori, M. & Pálfy, J. 1997. Middle Triassic basin evolution of the Balaton Highland (Hungary) based on sedimentological and paleontological studies. Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society) 127 (1-2): 145–177.

Vörös, A., Budai, T., Szabó, I. 2008: The base of the Curionii Zone (Ladinian, Triassic) in Felsőörs (Hungary): improved correlation with the Global Stratotype Section, Central European Geology, Vol. 51/4, pp. 325–339.

Vörös, A. & Pálfy, J. 2002. New data to the stratigraphy of the Pel-sonian Substage at Köveskál (Middle Triassic, Balaton Highland, Hungary). Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 20: 53–60.

Vörös A., Budai T., Haas J., Kovács S., Kozur H., Pálfy J. 2003a: GSSP (Global Boundary Stratotype Section and Point). Proposal for the base of Ladinian (Triassic). A proposal for the GSSP at the base of the Reitzi Zone (sensu stricto) at Bed 105 in the Felsőörs section, Balaton Highland, Hungary – Albertiana 28, 35–47.

Vörös, A. (ed.), Budai, T., Lelkes, GY., Kovács, S., Pálfy, J., Piros, O., Szabó, I., Szente, I. 2003b: The Pelsonian Substage at the Balaton Highland (Middle Triassic, Hungary). – Geologica Hungarica series Palaeontologica 55., 195 p.

Vörös, A. 1982: A bakonyi pliensbachi brachiopoda fauna rétegtani ér-tékelése (Stratigraphic evaluation of the Pliensbachian brachiopod fauna of the Bakony-Mts. [Hungary]).- FK 112, 351–361, Budapest.

Vörös, A. 1987: Preliminary results from the Aszófő section (Middle Triassic, Balaton area, Hungary): a proposal for a new Anisian am-monoid subzonal scheme. – Fragm. Min. Pal. 13, pp. 53–64.

Vörös, A. 1993: Redefinition of the Reitzi Zone at its type region (Bala-ton area, Hungary) as the basal zone of the Ladinian. – Acta Geol. Hung. 36/1, pp. 15–31.

Vörös, A. 1995: The Anisian/Ladinian boundary: voting or consensus? – Albertiana 15, pp. 71–74.

Vörös, A. 1996: Environmental distribution and bathymetric sig-nificance of Middle Triassic ammonoid faunas from the Balaton Highland, Hungary. – Fragm. Min. Pal. 18, pp. 5–17.


Vörös, A. 2001: Middle Triassic (Anisian) nautilid cephalopods from Aszófő (Balaton Highland, Hungary). – Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 19, 1–14.

Vörös, A. and Galácz, A. 1998: Jurassic palaeogeography of the Transdanubian Central Range (Hungary). – Rivista Ital. Pal. Strat. 104, pp. 69–84.

Vörös, A. and Pálfy, J. 1989: The Anisian/Ladinian boundary in the Vászoly section (Balaton Highland, Hungary). – Fragm. Min. Pal. 14, pp. 17–27.

Vörös, A., Pálfy, J. 2002: New data to the stratigraphy of the Pelsonian Substage at Kövekál (Middle Triassic, Balaton Highland, Hungary). – Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 20, 53–60.

Vörös, A., Szabó, I., Kovács, S., Dosztály, L. and Budai, T. 1991: The Anisian/Ladinian boundary problem in the Balaton area, Hungary. – Symp. on Triassic Strat., Abst., pp. 44–45.

Vörös, A., Szabó, I., Kovács, S., Dosztály, L. and Budai, T. 1996: The Felsőörs section: a possible stratotype for the base of the Ladinian stage. – Albertiana 17, pp. 25–40.

Wendt, J. and Fürsich, F. Th. 1980: Facies analysis and paleogeogra-phy of the Cassian Formation, Triassic, Southern Alps – Riv. Ital. Pal. Strat. 85/3-4, pp. 1003–1028.

Zepharovich, R. 1856: Die Halbinsel Tihany im Plattensee und die nächste Umgebung von Füred – Sitzungsb. Akad. Wiss. 19/2, pp. 339-370.

Zipser, C. A. 1817: Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn. – Oedenburg (Sopron)

Zólyomi, B. 1987: Degree and rate of sedimentation in Lake Balaton. – In Pécsi, M. (ed.): Pleistocene environment in Hungary (Contribu-tion of the Iqua Hungarian National Committee to the XIIth Inqua Congress Ottawa, Canada 1987), pp. 57–79.

Zólyomi, B. 1995: Opportunities for Pollen Stratigraphic Analysis of Shallow Lake Sediments: the Example of Lake Balaton. – Geol. Journal 36/2–3, pp. 237–241.


Selected geological references in Hungarian

Ádám O. 1977: A Dunántúli-középhegység és előterének mé-lyszerkezete a geofizikai vizsgálatok tükrében. – Földt. Int. Évi Jel. 1977, pp. 269–287.

Ádám O., Varga G. and Nemesi L. 1983: A magnetotellurikus mérések eredményei. – Eötvös L. Geof. Int. 1982. Évi Jel., pp. 66–68.

Babinszki E, Sztanó O., Magyari Á. 2003: Epizodikus üledékképződés a Pannon-tó Kállai öblében: a Kállai Homok nyomfoszszíliái és szedimentológiai bélyegei. – Földtani Közlöny 133, pp. 363–382.

Balla Z. 1967: A Magyar Középhegység szerkezeti főirányairól. – Földt. Közl. 97/2, pp. 257–277.

Balla Z. 1988: Magyarország nagyszerkezetének eredetéről. – Földt. Közl. 118/3, pp. 195–206.

Balla Z., Dudko A., Redler-Tátrai M. 1987: A Közép-Dunántúl fiatal tektonikája földtani és geofizikai adatok alapján. – Eötvös L. Geof. Int. 1986. Évi Jel., pp. 74–94.

Balogh Kadosa; Jámbor Á., Partényi Z., Ravaszné Baranyai L. Solti G. 1982: A dunántúli bazaltok K/Ar radiometrikus kora. – Földt. Int. Évi Jel. 1980, pp. 243–259.

Barabásné Stuhl Á. 1961: A Balaton-felvidék perm időszaki üledékei-ben végzett spóravizsgálatok eredményei. – Földt. Közl. 91, pp. 405–411.

Barabásné Stuhl Á. 1975: Adatok a dunántúli újpaleozóos képződmények biosztratigráfiájához. – Földt. Közl. 105/3, pp. 320–334.

Bárdossy Gy. 1959: Adatok a cserszegtomaji kaolinos agyag ismere-téhez. – Földt. Közl. 89, pp. 374–380.

Bárdossy Gy. 1961: Adatok a cserszegtomaji tűzálló-agyag telepek ismeretéhez. – Földt. Int. Évk. 49/4, pp. 825–845.

Barta Z., Futó J., Galambos I., Moór Gy. 1994: Magas-Bakony TK. Boroszlán tanösvény. – KDT Természetvédelmi Igazgatóság, Veszprém.24 p.

Bartha F. 1971: A magyarországi pannon biosztratigráfiai vizsgálata (in Góczán F., Benkő J. szerk.: A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai). – Akadémia Kiadó, pp. 9–172.

Bauer N., Futó J., Kenyeres Z., Mesterházy A. 2002: Somló. Kitaibel tanösvény. – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 24 p.

Bence G., Bernhardt B., Bihari D., Bálint Cs., Császár G., Gyalog L., Haas J., Horváth I., Jámbor Á., Kaiser M., Kéri J., Kókay J., Konda J., Lelkesné Felvári Gy., Majoros Gy., Peregi Zs., Raincsák Gy., Solti G., Tóth Á., Tóth Gy. 1990a: A Bakony hegység földtani képződményei. Magyarázó a Bakony hegység fed-etlen földtani térképéhez 1:50 000. – Földt. Int. alkalmi kiadv., 119 p.

Bence G., Bihari D., Lantos M. 1990b: Bazaltvulkáni kürtők kimuta-tása mágneses módszerrel a Balaton-felvidéken. – Földt. Int. Évi Jel. 1988/I., pp. 363–369.

Bence G., Budai T. 1987: A Tapolcai medence és a Balaton felvidék partszegélyi szarmata képződményei. – Földt. Int. Évi Jel. 1985, pp. 249–260.

Bence G., Muntyán Cs., Szabó I 1988: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Öskü. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bence G., Muntyán Cs., Szabó I. 1987: Magyarázó a Bakony hegység 20 000 földtani térképsorozatához, Öskü. – Földt. Int. kiadv., 74 p.

Bence G., Peregi Zs. 1987a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat, Sáska. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bence G., Peregi Zs. 1987b: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához, Sáska. – Földt. Int. kiadv., 112 p.

Bence G., Peregi Zs. 1988: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Sáska. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bence G., Szabó I. 1988: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Öskü. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bendefy L., Nagy I. 1969: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Bérczi I., Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. – MOL Rt. és MÁFI kiadvány, Buda-pest.

Bihari D. 1978a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Magyarpolány. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1978b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Magyarpolány. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1978c: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Ugod. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1978d: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Ugod. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1979a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Devecser. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1979b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Devecser. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1981a: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Magyarpolány. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1981b: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Ugod. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D. 1983: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani té-rképsorozatához. Devecser. – Földt. Int. kiadv.

Bihari D., Csathó B., Csillag G., Hoffer E., Schönviszky L. 1987: A Balaton-felvidék geofizikai kutatása. – Eötvös L. Geof. Int. 1986. Évi Jel., pp. 26–27

Bihari D., Knauer J., Kopek G., Végh S., Kaiser M. 1981: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Dudar. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.Guide of the Boroszlán Nature Trail (High Bakony), published by the Applicant


Bittner S. 1912: Bakonyi triász brachiopodák. - A Balaton tud. tanulm. eredményei 1(1), Paleont. Függ. 2. I.

Bittner S. 1912: Bakonyi triász lamellibranchiáták. - A Balaton tud. tanulm. eredményei 1(1), Paleont. Függ. 2. II.

Böckh J. 1872: A Bakony déli részének földtani viszonyai. I. – Földt. Int. Évk. 2/2, pp. 31–166.

Böckh J. 1874: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. – Földt. Int. Évk. 3/1, pp. 1–155.

Böckh J. 1881: Magyarország dunántúli kerületének részletes földtani térképe E.9-es lap. M=1: 144 000. – Földt. Int. kiadv.

Böckh J., Lóczy L. 1912: Néhány rhaetiai korú kövület zalavármegyei Rezi vidékéről és újabb ottani gyűjtések eredménye. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Paleont. Függ. II/VII.

Bohn P. 1979: A Keszthelyi-hegység regionális földtana. – Geol. Hung. ser. Geol. 19, 197 p.

Bolemann I. 1900: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III/IV., 56 p.

Boros J., Cserny T. 1983: A Balaton-környék negyedidőszaki képződményeinek építésföldtani jellemzése. – Építőanyag 35/4, pp. 146–152

Boros J., Cserny T., Csillag G., Kurimay Á. 1985: A Balaton környékének építésföldtani térképsorozata (M=1:50 000): 1. Földtani térkép; 2. Geomorfológiai térkép; 3. A talajvíztükör tengerszint feletti magasságának térképe; 4. Építésföldtani körzetbeosztás (rayon) térkép – Földt. Int. kiadv.

Borsy Z., Balogh Kadosa, Kozák M., Pécskay Z. 1987: Újabb adatok a Tapolcai-medence fejlődéstörténetéhez. – Acta Geographica Debrecina 23, pp. 79–104.

Bruknerné Wein A. 1988: Az 1982. évi balatoni aktuálgeológiai kutatás során mélyült fúrások szerves-geokémiai vizsgálata. – Földt. Int. Évi Jel. 1986, pp. 569–582.

Bubics I. 1977: A Balaton-felvidék metamorf képződményeinek földtani, kőzettani felépítése. – A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 10, pp. 1–52.

Budai T. 1989: Balafonfüred, Száka hegy (Füredi Mészkő Formáció). – Magyarország geológiai alapszelvényei. Földt. Int. kiadv.

Budai T. 1991: Újabb adatok Felsőörs környékének geológiai felépítéséről. – Földt. Int. Évi Jel. 1989, pp.17–33.

Budai T. 1992b: Balaton-felvidéki és dél-alpi középső-triász képződmények összehasonlító értékelése. – Ált. Földt. Szemle 26, pp. 319–334.

Budai T. 1992c: A Déli-Alpok és a Gail-völgyi-Alpok triászának át-tekintése. – Ált. Földt. Szemle 26, pp. 345–346.

Budai T. 2006: Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső triász története során. – Kézirat, akadémiai doktori értekezés. Országos Földtani Szakkönyvtár

Budai T., Csillag G. 1998: A Balaton-felvidék középső részének földtana. – A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22, 118 p.

Budai T., Csillag G., Koloszár L., Müller P., Németh K. 2002a: Geológiai kirándulások I.: A Balaton-felvidék. – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém, Hungary, 101 p.

Budai T., Csillag G., Vörös A. & Dosztály L. 2001: Középső- és késő-triász platform- és medencefáciesek a Veszprémi-fennsíkon. – Földtani Közlöny 131/1–2: 37–70.

Budai T., Dosztály L. 1990: A Balaton-felvidéki ladini képződmények rétegtani problémái. – Földt Int. Évi Jel. 1988/1, pp. 61–79.

Budai T., Koloszár L. 1987: A Keszthelyi-hegység nóri–raeti képződményeinek rétegtani vizsgálata. – Földt. Közl. 117, pp. 121–130.A geological filed trip guide for tourists on Balaton Uplands, published by the

Applicant.

Guide on the geological and ecological assets of the Eperjes Hill (Bakony Mts)


Budai T., Kovács S. 1986: A Rezi Dolomit rétegtani helyzete a Keszthelyi-hegységben. – Földt. Int. Évi Jel. 1984, pp. 175–191.

Budai T., Vörös A. 1988: Balaton felvidék, Aszófő, Farkó kő (Megyeh-egyi Dolomit Formáció, Felsőörsi Mészkő Formáció). – Magyaror-szág geológiai alapszelvényei. Földt. Int. kiadv.

Budai T., Vörös A., Csillag G., Dosztály L. 1991: Balaton-felvidék, Mencshely, Cser-tető (Felsőörsi Mészkő Formáció, Buchensteini Formáció). – Magyarország geológiai alapszelvényei. Földtani Intézet kiadványa

Bulla B. 1928: A Keszthelyi-hegység földrajza. – Földrajzi Közlemé-nyek 56/1–4, 1–28.

Bulla B. 1958: A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól. – Földr. Közl. 6/82, 4, pp. 313–324.

Cholnoky J. 1897: A Balaton limnológiája. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/III.

Cholnoky J. 1918: A Balaton hidrográfiája. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/II.

Cholnoky J. é.n.: Balaton. – A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, Franklin Társulat, Budapest, 192 p.

Császár G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. – Földt. Int. kiadv.

Császár G. 1982a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Borzavár. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Császár G. 1982b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Borzavár. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Császár G. 1984: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Borzavár. – Földt. Int. kiadv.

Császár G. (ed.) 2002: Az Eperjes-hegy élettelen és élővilága. – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 62 p.

Császár G. 2005: Magyarország és környezetének regionális földtana I: Paleozoikum-paleogén – Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 328 p.

Császár G., Csillag G., Budai T., Koloszár L., Bihari D. 1989: A Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék térképezésének eddigi eredményei. – Földt. Int. Évi Jel. 1987, pp. 85–93.

Császár G., Gyalog L., Csereklei E. 1981: A Bakony hegység fedett földtani térképe. M=1:50 000. – Földt. Int. kiadv.

Császár G., Haas J., Jocháné Edelényi E. 1978: A Dunántúli-középh-egység bauxitföldtani térképe M=1:100 000. – Földt. Int. kiadv.

Cserny T. 1987: A Balaton aktuálgeológiai kutatásának eredményei. – Földt. Int. Évi Jel. 1985, pp. 343–365.

Cserny T. 1999b: A Balaton üledékeinek környezetföldtani célú vizsgálata. – In Anda A. (szerk.): Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében, pp. 47–72.

Cserny T., Corrada R. 1989a: A Balaton medencéje és holocén ül-edékei részletes geofizikai–földtani vizsgálatának újabb eredményei.

– Földt. Int. Évi Jel. 1987, pp. 341–347.

Cserny T., Corrada R. 1990: A Balaton aljzatának szedimentológiai térképe. – Földt. Int. Évi Jel. 1988, pp. 169–176.

Cserny T., Földvári M., Ikrényi K., Nagyné Bodor E., Hajós M., Szurominé Korecz A., Wojnárovits L.-né 1991: A Balaton aljza-tába mélyített Tó–24. sz. fúrás földtani vizsgálatának eredményei.

– Földt. Int. Évi Jel. 1989, pp. 177–239.

Csillag G. 1998: A Keszthelyi-hegység földtani értékei. – Természet 1998/11, pp. 428–430.

Csillag G. 2003: Földtani természetvédelmi értékelés a Káli-medence példáján. – Kézirat, PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Föld-tudományok Doktori Iskola, 139 p.

Csillag G., Fodor L., Sebe K., Müller P. M., Ruszkiczay-Rüdiger ZS., Thamóné Bozsó E., Bada G. 2008: Deflációs formák és folyamatok a Dunántúl hegységi területein és környezetükben. – 4. Magyar Földrajzi Konferencia, Debrecen, 2008. november 14–15., 84–90.

Csillag G., Fodor L., Sebe K., Müller P., Ruszkiczay-Rüdiger ZS., Thamóné Bozsó E., Bada G. 2010: A szélerózió szerepe a Dunántúl negyedidőszaki felszínfejlődésében. - Földtani Közlöny 140/4 463–481.

Csillag G., Gondárné Sőregi K., Kiss J., Koloszár L., Szeiler R., Tullner T., Vértessy L. 1998: Földtani természetvédelem: módsz-ertani vizsgálatok a Káli-medencében. – Földtani Kutatás 35/2, pp. 9–18.

The national park area of the proposed Geopark is covered by six booklets (120–130 pages each), published by the Applicant. All of them were edited by János Futó geologist, so the geological heritage of the areas is outlined in detail.

Guide of the Badacsony Nature Trail, published by the Applicant


Csillag G., Gondárné Sőregi K., Koloszár L. 1994: A föltani felépí-tés meghatározó szerepe a Káli-medence felszín alatti vízrendsz-erében. – A Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme kongresszus, Eger, pp. 136–156.

Csillag G., Németh K., Sebe K. 2008: Paleofelszínek és vulkáni szerkezetek kapcsolata a Balaton-felvidék és a Bakony területén. – 4. Magyar Földrajzi Konferencia, Debrecen, 2008. november 14–15., 105–111.

Csillag P.-né 1959: A cserszegtomaji tűzálló agyag és festékföld. – Földt. Int. Évi Jel. 1955–56, pp. 29–36.

Csima K., Mészáros J. 1976a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat, Úrkút, fedett földtani térkép – Földt. Int. kiadv.

Csima K., Mészáros J. 1976b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat, Úrkút, fedetlen földtani térkép – Földt. Int. kiadv.

Csima K., Mészáros J. 1979: Magyarázó a Bakony hegység 20 000 föld-tani térképsorozatához, Úrkút. – Földt. Int. kiadv., 77 p.

Darnay (Dornyai) B. 1954: A Keszthelyi hegység hidrotermás jelen-ségei. – Földr. Értesítő 3, pp. 665–672.

Detre Cs. 1972: Az Ugod környéki karni mészkőrétegek makrofauna vizsgálata. – Földt. Közl. 102(1), pp. 87–91.

Detre Cs., Peregi Zs., Raincsák Gy. 1979: Kádártai ladini–alsókarni szelvény. – Földt. Int. Évi Jel. 1977, pp. 185–201.

Diener K. 1911: Közlemények a Déli Bakony triászkorú rétegeiből származó újabb Cephalopoda gyűjtésekről. – A Balaton. tud. ta-nulm. eredményei 1.(1.), Paleont. Függ. 3.(I.)

Diener K. 1911: Újabb megfigyelések a Déli Bakony kagylómész Cephalopodáin. – A Balaton tud. tanulm. eredményei 1.(1.), Paleont Függ. 3.(II.)

Dudich E., Halász Á. 1967: Őséletnyomok (Vestigia invertebratorum) a balatonfelvidéki felsőperm északi területéről. – Földt. Közl. 97/4, pp. 447–457.

Dudko A. 1986: A Velence–Balatonfő terület variszkuszi szerkezeta-lakulása. – Földt. Int. Évi Jel. 1984, pp. 23–63.

Dudko A., Bence G., Selmeczi I. 1992a: Miocén medencék kialakulása a Dunántúli-Középhegység DNy-i részén. – Földt. Int. Évi Jel. 1990, pp. 107–124.

Dudko A., Lelkesné Felvári Gy. 1992b: A Dunántúli-Középhegység variszkuszi szerkezetének fő vonásai. – Földt. Int. Évi Jel. 1990, pp. 39–67.

Embey-Isztin A. 1976: Felsőköpeny eredetű lherzolitzárványok a mag-yarországi alkáli olivinbazaltos, bazanitos vulkanizmus kőzeteiben. – Földt. Közl. 106/1, pp. 42–51.

Embey-Isztin A., Dobosi G. 1998: A Kárpát-Pannon térség neogén alkáli bazaltjainak nyomelem- és izotópgeokémiai viszonyai: következtetések a köpenybeli forráskőzetek jellegeire. – Földt. Közl. 127/3–4, pp. 321–351.

Entz G., Sebestyén O. 1942: A Balaton élete. – Természettud. Kiadó, 366 p., Budapest.

Erdélyi Fazekas J. 1943: A Balaton-felvidék geológiai és he-gyszerkezeti viszonyai a Veszprémi fennsíkon és Vilonya környékén.

– Földt. Int. Évk. 36/3, pp. 3–29.

Farkas P. 1990: A talajpusztulást befolyásoló geológiai tényezők a Bala-ton vízgyűjtőjének déli részén. – Földt. Int. Évi Jel. 1988, pp. 91–99.

Ferencz K., Greksa F., Haas J., Jocháné Edelényi E., Kaiser M., Knauer J. 1988: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Sümeg. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Frech F. 1911: Új Cephalopodák a Déli Bakony buchensteini-, wen-geni és raibli rétegeiből. – A Balaton tud. tanulm. eredményei 1.(1.), Paleont. Függ. 3.(IV.)

Frech F. 1912: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I, Paleont. Függ. II/II.

Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája. Paleozoikum I. –Földt. Int. kiadv., 325 p.

Futó J. (szerk.) 2000: A Pécselyi-medence és környéke. – A Balaton-felvidék természeti értékei I., 96 p.

Futó J. (szerk.) 2002: A Tihanyi-félsziget – A Balaton-felvidék termé-szeti értékei III., 128 p.

Futó János 2003a: Bakonyvidék – In Székely K. (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, Bp. pp. 339–344; 357–361.

Futó J. (szerk.) 2003b: A Tapolcai-medence és tanúhegyei – A Balaton-felvidék természeti értékei IV., 136 p.

Futó J. (szerk.) 2005: A Káli-medence. – A Balaton-felvidék természeti értékei V., 132 p.

Futó J. (szerk.) 2006: A Keszthelyi-hegység. – A Balaton-felvidék természeti értékei VI., 118 p.

Futó János (2009a): Veszprém megye természetföldrajzi és geológiai viszonyai – In Galambos I. (szerk.): Veszprém megye monográfiája I. Veszprém Megyei Önkormányzat. pp. 11–54.

Futó J., Somlai Sz. (ed.) 2004: Keszthelyi-hegység. Pele tanösvény. – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 24 p.

Futó J., Szabó Z., Székely K. 2006: Tapolcai-tavasbarlang. – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 24 p.

Góczán F. 1971: Adatok az alsóörsi, szalatnaki és upponyi „szilur” kova-palák mikroplankton vizsgálatához. – Őslénytani Viták 18, pp. 13–20.

Góczán F., Haas J. Lőrincz H., Oraveczné Scheffer A. 1983: Keszthelyi-hegységi karni alapszelvény faciológiai és rétegtani értékelése (Hévíz-6. sz. fúrás). – Földt. Int. Évi Jel. 1981, pp. 263–293.

Góczán F., Oraveczné Scheffer A., Csillag G. 1991: Balatoncsicsó, Csukréti árok cordevolei és juli képződményeinek biosztratigráfiai jellemzése. – Földt. Int. Évi Jel. 1989, pp. 241–323.

Guide of the Pele Nature Trail (Keszthely Hills), published by the Applicant


Gyalog L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – Földt. Int. Alkalmi Kiadv. 187, 171 p.

Gyalog L., Budai T. 1985: Hévizes eredetű képződmények a Keszthe-lyi-hegység ÉK-i részén. – Földt. Int. Évi Jel. 1983, pp. 359–370.

Gyalog L., Császár G. 1990: A Bakony hegység fedetlen földtani térképe M=1:50 000. – Földt. Int. kiadv., Budapest.

Gyalog L., Oraveczné Scheffer A., Detre Cs., Budai T. 1986: A fődolomit és feküképződményeinek rétegtani helyzete a Keszthe-lyi-hegység K-i részén. – Földt. Int. Évi Jel. 1984, pp. 245–272.

Gyalog L., Raincsák Gy. 1981: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Bakonyszentlászló–Pápateszér. – Földt. Int. kiadv.

Győrffy D. 1957: Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében. – Földrajzi Értesítő, 6/3, 265–302.

Haas J. (szerk.) 1993a: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Triász. Földt. Int. kiadv.

Haas J. 1993b: A „Kösseni-medence” kialakulása és fejlődése a Dunántúli-középhegységben. – Földt. Közl. 123/1, pp. 9–54.

Haas J., Budai T. 2004: Dunántúli-középhegységi egység. – In: Haas J., Budai T., Hips K. Horváth Á. (szerk.) 2004: Magyarország geológiája. Triász. ELTE Ötvös Kiadó, pp. 25–124.

Haas J., Budai T., Dosztály L., Oraveczné Scheffer A. & Tardyné Filácz E. 2000: A „Budaörsi platform” (felső-ladin–alsó-karni) előtéri lejtőfáciese Veszprém környékén. A Berekhegyi Mészkő hajmáskéri alapszelvényének vizsgálata. – Földt. Közl. 130/4, 725–758.

Haas J., Góczán F., Oraveczné Scheffer A., Barabásné Stuhl Á., Majoros Gy., Bércziné Makk A. 1987: Perm–triász határ Magya-rországon. – Ősl. Viták 34, pp. 3–29.

Haas J., Ivancsics J. 1986: Balatonfelvidék, Aszófő, 71-es út bevágása (Aszófői Dolomit Formáció). – Magyarország geológiai alapszelvé-nyei. Földt. Int. kiadv.

Haas J., Jocháné Edelényi E. 1988: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Sümeg. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Haas J., Szabó I., Oraveczné Scheffer A., Lelkes Gy., Kovács S., Kozur H. & Ivancsics J. 1986b: Balatonfelvidék, Felsőörs. – Magya-rország geológiai alapszelvényei, Földt. Int. kiadv.

Haas J., Tóth-Makk Á., Oravecz-Scheffer A., Góczán F., Oravecz J., Szabó I., 1988: Alsó-triász alapszelvények a Dunántúli-középhe-gységben. – Földt. Int. Évk. 45, 319 p.

Hajós M. 1959: A kővágóörsi és kisörspusztai homok- és kvarchomokkő-előfordulás. – Földt. Int. Évi Jel. 1955–56, pp. 73–79.

Hajós M. 1976: A pulai Put–3. sz. fúrás felsőpannóniai képződményeinek diatoma flórája. – Földt. Int. Évi Jel. 1974, pp. 263–285.

Halaváts Gy. 1911: A Balaton–melléki pontusi korú rétegek faunája. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Paleont. Függ. IV/II., pp. 1–190.

Hofmann K. 1875–78: A déli Bakony bazalt-kőzetei. – Földt. Int. Évk. 3/2, pp. 339–525.

Jakus P. 1976: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Márkó. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Jakus P. 1979a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Csabrendek. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Jakus P. 1979b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Csabrendek. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Jakus P. 1980: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térkép-sorozatához. Márkó. – Földt. Int. kiadv.

Jakus P. 1983: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térkép-sorozatához. Csabrendek. – Földt. Int. kiadv.

Jakus P., Bakony I. 1976: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Márkó. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Jámbor Á. 1980: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei. – Földt. Int. Évk. 62, 259 p.

Jámbor Á., Partényi Z., Solti G. 1981: A dunántúli bazalt vulkanitok földtani jellegei. – Földt. Int. Évi Jel. 1979, pp. 225–239.

Jámbor Á., Solti G. 1976: A Balaton-felvidéken és a Kemenesháton felkutatott felsőpannóniai olajpala-előfordulás földtani viszonyai. – Földt. Int. Évi Jel. 1974, pp. 193–219.

Jaskó S. 1959: A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcso-lata a Dunántúli-középhegységben. – Hidr. Közl. 39, pp. 289–297.

Jaskó S. 1961: A Balaton-felvidéki és észak-bakonyi patakok vízho-zamának kapcsolata a földtani felépítéssel. – Hidr. Közl. 41, pp. 75–84.

Jocha-Edelényi E. 1999: A Keszthelyi-hegység és a Tapolcai-medence. In Budai, Csillag szerk.: A Balaton-felvidék földtana (Magyarázó a Balaton-felvidék földtani térképéhez, 1:50 000). – Földtani Intézet Alkalmi kiadványa 197. 157–161 hung., The Keszthely Mountains and the Tapolca Basin 239–241 eng.

Jocháné Edelényi E., Haas J. 1988: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Sümeg. – Földt. Int. kiadv.

Jugovics L. 1948: Adatok Tátika–Prága–Sarvaly hegyek vulkanológiai felépítéséhez. – Földt. Közl. 78, pp. 196–202.

Jugovics L. 1951: Zalaszántó–Zsidi-medence bazalthegyeinek (Tátika csoport) felépítése. – Földt. Int. Évi Jel. 1945–47, pp. 259–290.

Jugovics L. 1953: Tapolca környéki bazalttufa előfordulások. – Földt. Int. Évi Jel. 1944, pp. 13–23.

Jugovics L. 1954: A Déli-Bakony és a Balatonfelvidék bazaltterületei. – Földt. Int. Évi Jel. 1953, pp. 65–87.

Jugovics L. 1971a: A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence bazalt-területeinek felépítése. – Földt. Int. Évi Jel. 1968, pp. 223–244.

Guide of the most spectacular geological, geomorphological and hydrological assets of Hungary


Jugovics L. 1971b: A Kab-hegy és a körülötte települő bazaltterületek (Kabhegyi bazalt csoport. – Földt. Int. Évi Jel. 1968, pp. 245–255.

Jugovics L. 1976: A magyarországi bazaltok kémiai jellege. – Földt. Int. Évi Jel. 1974, pp. 431–470.

Jugovics, L. 1968: A dunántúli bazalt és bazalttufa területek. – Annual Report of the Geological Institute of Hungary from 1967, pp. 75–82.

Jugovics, L. 1969: A Balatonfelvidék és a Tapolcai medence bazaltvi-dékének földtani jellegei. – Földt. Int. Évi Jel. 1968, pp. 223–243.

Juhász Á. 1960: Balaton-felvidéki paleozóos magmatitok kőzettani vizsgálata. – Földt. Közl. 90, pp. 157–170.

Juhász Á. 1983: Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. – Gondolat Kiadó, Budapest.

Kaiser M., Knauer J., Korpás L. 1983: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Bakonyszentkirály. Fedett földtani térkép.

– Földt. Int. kiadv.

Kéz A. 1931: A balatoni medencék és a Zala-völgy. – Természettud. Közl. 63 (pótfüzet 182–183), pp. 49–61.

Kiss G., Benkhard B. 2006: Kő kövön… marad – Útikalauz látványos földtani, felszínalaktani és víztani objektumok megismeréséhez, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztéium, 216 p.

Kiss J., Virágh K. 1959: Urántartalmú foszfátos kőzet a balatonfelvidéki (Pécsely) triász összletben. – Földt. Közl. 89, pp. 85–97.

Kittl E. 1912: Adatok a triasz halobiidái és monotidái monográfiájához. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Paleont Függ. II/IV.

Knauer J., Bohn P., Kaiser M., Kopek G., Végh S. 1988: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Lókút. – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Kopek G., 1981: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Dudar. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Kopek G., 1982: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Dudar. – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Kopek G., Kaiser M. 1982: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Bakonyszentkirály. – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Kopek G., Korpás L. 1983: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Bakonyszentkirály. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Végh S. 1969a: A Bakony hegység földtani térképe 25 000-es sorozat. Olaszfalu. Észlelési térkép (próbanyomat). – Földt. Int. kiadv.

Knauer J., Végh S. 1969b: A Bakony hegység földtani térképe 25 000-es sorozat. Olaszfalu. Földtani térkép (próbanyomat). – Földt. Int. kiadv.

Kókay J. 1956: Hegységszerkezeti mozgásvisszonyok Várpalota környékén. – Földt. Közl. 86/1, pp. 17–27.

Kókay J. 1967: A Bakony-hegység felsőtortonai képződményei. – Földt. Közl. 97/1, pp.74–90.

Kókay J. 1986: Balaton menti bádeni képződmények – Földt. Int. Évi Jel. 1984, pp. 289–299.

Kókay J. 1987: A várpalotai bádeni képződmények rétegtani tágolása és ősföldrajzi rekonstrukciója. – Földt. Int. Évi Jel. 1985, pp. 235–241.

Kókay J. 1996: A várpalotai neogén medence tektonikai összefoglalója. – Földt. Közl. 126/4, pp. 417–445.

Koloszár L. 1992: Lombardiai (Olaszország) és Balaton-felvidéki alsó-triász szelvények litosztratigráfiai összehasonlítása. – Ált. Földt. Szemle 26, pp. 311–317.

Korbély, B. 2007: Geoparkok Európában és hazánkban – Születőben a Bakony–Balaton Geopark, A Földgömb, 2007/2, pp. 60–69.

Kormos T. 1909: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Paleont. Függ. IV/IX.

Korpás L. 1978a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Bakonybél. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Korpás L. 1978b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Bakonybél. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Korpás L. 1982a: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Bakonybél. – Földt. Int. kiadv.

Korpásné Hódi M. 1983: A dunántúli-középhegység északi előtere pannóniai Mollusca faunájának paleoökológiai és biosztratigáfiai vizsgálata. – Földt. Int. Évk. 63/1, pp. 7–227.

Korpásné Hódi M. 1998: A medenceperemi pannóniai s.l. üledékes formációk rétegtana. – In Bérczi I., Jámbor Á. (szerk.): Magyaror-szág geológiai képződményeinek rétegtana, pp. 453–468, Budapest.

Kovács G., Ó. Kovács L. 1990: A dunántúli fiatal alkáli bazaltok kőzetkémiai adatainak vizsgálata sokváltozós matematikai módsz-erekkel. – Földt. Int. Évi Jel. 1988, pp. 255–265.

Kretzoi M., Pécsi M. 1981: A Pannóniai-medence pliocén és pleiszto-cén időszakának tagolása. – Földrajzi Közl. 94/4, pp. 300–326.

Laczkó D. 1911: Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Geol. Függ. I.

Láng G., Fodor T.-né, Gedeon I.-né, Lángné Buczkó E., Lettrich E., Kazó B., Góczán L., Jósa E., Székely F., Péczely Gy., Gelei G. 1970: Magyarázó a Balaton környékének 1:10 000 építésföldtani térképsorozatához. – Földt. Int. kiadv., 104 p.

The first volume of the Results of Scientific Research on Lake Balaton and its sur-roundings (with its 32 volumes this is the most comprehensive monography ever made on a freshwater lake). Edited by Hungarian geologist Lajos Lóczy


Láng G., Fodor T.-né, Gelei G., Székely F., Lángné Buczkó E., Kazó B., Góczán L. 1969: A Balaton Környékének 1:10 000 Építés-földtani Térképsorozata. – Földt. Int. kiadv.

Lelkesné Felvári Gy. 1978: A Balaton-vonal néhány permnél idősebb képződményének kőzettani vizsgálata. – Geol. Hung ser. Geol. 18, pp. 193–295.

Lelkesné Felvári Gy. 1986: Balatonfelvidék, Alsóörs, Bajcsy Zsilinszky E. út. – Magyarország geológiai alapszelvényei. Földt. Int. kiadv.

Lelkesné Felvári Gy. 1998: A Dunántúli-középhegység metamorf képződményeinek rétegtana. – In Bérczi I., Jámbor Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana, pp. 73–86, Budapest.

Lelkesné Felvári Gy., Kovács S., Majoros Gy. 1984: Alsó devon pelágikus mészkő a Kékkút–4 sz. fúrásban. – Földt. Int. Évi Jel. 1982, pp. 289–315.

Lóczy L. id. 1913: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., 617 p.

Lóczy L. id. 1920: A Balaton-tó környékének részletes geológiai té-rképe. M= 1: 75 000. – Földt. Int. kiadv.

Lóczy L. ifj. 1917: A Balaton-felvidék hegyszekezeti képe Balatonfüred környékén. – Földt. Int. Évi Jel. 1916, pp. 353–388.

Lóczy L. ifj. 1925: A Dunántúl hegyszerkezetéről. – Földt. Közl. 55/1, pp. 57–62.

Lóczy L. ifj. 1937: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrogeológiai viszonyai, különös tekintettel a széndioxid gáz és savanyúvíz feltárásra. – Földt. Int. Évi Jel. 1929–32, pp. 71–125.

Lorbererné Szentes I., Lorberer Á., Mike K. 1980: A Balaton-vízgyűjtő földtani kialakulása, felépítése és vízföldtani viszonyai. – VITUKI Közlemények 27, pp. 46–121.

Lőrenthey I. 1911: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigráfiai helyzetéhez. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Paleont. Függ. II/III.

Majoros Gy. 1964: Őshüllő-lábnyom a balatonrendesi permből. – Földt. Közl. 94/2, pp. 243–245.

Majoros Gy. 1972: Paleozoikum. – In Deák M. (szerk.): Magyarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozatához, L-33-XII. Veszprém, pp. 29–35.

Majoros Gy. 1980: A permi üledékképződés problémái a Dunántúli Középhegységben: egy ösföldrajzi modell és néhány következtetés. – Földt. Közl. 110/3–4, pp. 323–341.

Makádi, L., Botfalvai, G. & Ősi, A. 2006. Egy késő-kréta kontinentá-lis gerinces fauna a Bakonyból: halak, kétéltűek, teknősök és gyíkok. Földtani Közlöny, 136(4): 487–502.

Marosi S., Szilárd J. 1981: A Balaton kialakulása. – Földr. Közl. 29/105/1, pp. 1–30.

Máté F. 1987: A Balaton-meder recens üledékeinek térképezése. – Földt. Int. Évi Jel. 1985, pp. 367–379.

Mauritz B. 1948: A dunántúli bazaltok kőzetkémiai viszonyai. – Földt. Közl. 78, pp. 134–168.

Mészáros J. 1976: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Ajka. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1976a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Padragkút. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1976b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Szentgál. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1976c: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Szentgál. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1978a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-zat. Farkasgyepü. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1978b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es soro-

zat. Farkasgyepü. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1979: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Ajka. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1980a: Magyarázó a Bakony hegység 20 000 földtani térképsorozatához, Szentgál. – Földt. Int. kiadv., 91 p.

Mészáros J. 1980b: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Farkasgyepü. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1980c: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Padragkút. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1980d: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Szentgál. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J. 1982: Nagyméretű vízszintes eltolódás a Bakony Ny-i részén és szerepe a nyersanyagkutatásban. – Földt. Int. Évi. Jel. 1980, pp. 517–526.

Mészáros J. 1983: A bakonyi vízszintes eltolódások szerkezeti és gaz-daságföldtani jelentősége. – Földt. Int. Évi Jel. 1981, pp. 485–502.

Mészáros J., Solti G. 1976a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Ajka. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Mészáros J., Solti G. 1976b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Padragkút. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Miháltzné Faragó M. 1983: Palynológiai vizsgálatok a Balaton fenék-mintáin. – Földt. Int. Évi Jel. 1981, pp. 439–448.

Müller P., Szónoky M. 1988: Tihanyi-félsziget, Tihany, Fehér-part (Tihanyi Formáció). – Magyarország geológiai alapszelvényei. Földt. Int. kiadv.

Nagy E. 1976: A dunántúli olajpala-kutató fúrások rétegsorának pal-inológiai vizsgálata. – Földt. Int. Évi Jel. 1974, pp. 247–261.

Nagyné Bodor E., Cserny T. 1997: A Keszthelyi-öböl vízzel-borí-tottságának fejlődéstörténete. – Hidr. Közl. 77/1–2, pp. 98–100.

Nagyné Bodor E., Cserny T. 1998a: A balatoni öblök vízborí-tottságának fejlődéstörténete a palynológiai vizsgálatok eredményei alapján. – Hidr. Közl. 78/5–6, pp. 360–363.

Nagyné Bodor E., Cserny T. 1998b: A Szigligeti-öböl vízzelborí-tottságának fejlődéstörténete. – Hidr. Közl. 78/5–6, pp. 364–366.

Németh K. 1996: A Tihanyi-félsziget vulkanológiai története. – Ter-mészet Világa (Természettudományi Közlöny) 127/1: 18–21.

Németh K., Martin U., 2001: Gyakorlati vulkanológia. – Földtani Intézet Alkalmi kiadvány 201.

Oravecz J. 1964: Szilur képződmények Magyarországon. – Földt. Közl. 94, pp. 3–9.

Oravecz J. 1965: Szilur kőzetkavicsok földtörténeti szerepe törmelékes összleteinkben. – Földt. Közl. 95, pp. 401–405.

Oraveczné Scheffer A. 1979: Pelágikus Crinoidea maradványok a dunántúli triász képződményekből. – Földt. Közl. 109, pp. 75–100.

Oraveczné Scheffer A. 1980: Középsőtriász mikrobiofáciesek a Szentantalfa 1. sz. fúrás rétegsorában. – Földt. Int. Évi Jel. 1978, pp. 205–231.

Oraveczné Scheffer A. 1987: A Dunántúli-középhegység triász képződményeinek Foraminiferái. – Geol. Hung. ser. Paleont. 50, 331 p.

Ősi, A. & Rabi, M. 2006. Egy késő-kréta kontinentális gerinces fauna a Bakonyból: krokodilok, dinoszauruszok, pteroszauruszok és ma-darak. Földtani Közlöny, 136/4, 503–526.

Pálfy J. 1986: A Balaton felvidéki középső triász brachiopodák vizs-gálata. – Ősl. Viták 33, pp. 3–52.

Pálfy J. 1992: Anizuszi (középső triász) brachiopoda paleobiogeográfia az alp-kárpáti térségben. – Ősl. Viták 38, 59-69.

Papp P. 1991: A Balaton környékének két földtani térképezése. – In Bíró P. (szerk.): 100 éves a Balaton-kutatás. XXXIII. Hidrobiológus Napok Tihany, pp. 130–139.


Pávai Vajna F. 1930: Magyarország hegységeinek szerkezeti vázlata. – Földt. Közl. 60/1, pp. 7–33.

Pécsi M. 1969: A Balaton tágabb környékének geomorfológiai térképe. – Földrajzi Közlemények 17/2, 101–112.

Peregi Zs. 1979: A Veszprém környéki karni képződmények – Földt. Int. Évi Jel. 1977, pp. 203-216.

Peregi Zs., Bence G. 1987: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es térképsorozatához, Sáska. – Földt. Int. kiadv., 112 p.

Peregi Zs., Raincsák Gy. 1980a: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Veszprém. Fedett földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Peregi Zs., Raincsák Gy. 1980b: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Veszprém. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Peregi Zs., Raincsák Gy. 1983: Magyarázó a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához, Veszprém. – Földt. Int. kiadv., 112 p.

Pocsai T., Sasvári Á. 2005: Úrkút, Csárda-hegy természetvédelmi terület. Tanösvény vezetőfüzet. – Pangea Egyesület. 50 p.

Polgári M., Szabó Z. és Szederkényi T. (2000): Mangánércek magyarországon: mangánércek tudományos és ipari kutatása Magyarországon (1917–1999); Grasselly Gyula akadémikus emlékére, Szeged, Magyar Tudományos Akadémia, 652 p.

Ráday Ö. 1979: Űrfelvételek és légifotók interpretációja a felszín alatti víz kutatásában. – Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése, Keszthely.

Raincsák Gy. 1980: A Várpalota–Iszkaszentgyörgy közötti triász vonulat szerkezete és földtani felépítése. – Földt. Int. Évi Jel. 1978, pp. 187–196.

Raincsák Gy. 1984: Alsó-triász sztratiform ércképződés lehetőségének vizsgálata Veszprém-Litér-Sóly között és az Iszka-hegy környékén. - Földt. Int. Évi Jel. 1982-ről, pp. 245-262

Raincsák Gy., Gyalog L. 1980: A Bakony hegység földtani térképe 20 000-es sorozat. Bakonyszentlászló. Fedetlen földtani térkép. – Földt. Int. kiadv.

Raincsák Gy.-né, Cserny T. 1984: A Balaton környékének építésföld-tani térképezése – Földt. Int. Évi Jel. 1982, pp. 49–54.

Ravasz Cs. 1976: A pulai és gércei olajpala kőzettani vizsgálata. – Földt. Int. Évi Jel. 1974, pp. 221–245.

Rómer F. 1860: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr. – Gondolat Kiadó, 1990.

Roth L. 1871: A Felső-Őrs melletti Forráshegy lejtőjének geológiai átmetszete. – Földt. Közl. 1, pp. 209–215.

Schafarzik F. 1911: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizs-gálata. – A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I/I., Petrogr. Függ. III.

Schmidt E. R. 1967: Adatok a Balaton környékének hegységszerkeze-téhez és vízföldtanához. – Földt. Int. Évi Jel. 1965, pp. 235–238.

Schréter Z. 1937: Hidrogeológiai vizsgálatok a Balaton északkeleti partján lévő fürdőhelyek és községek vízellátása érdekében. – Földt. Int. Évi Jel. 1929–32, pp. 449–476.

Schréter Z. 1942: Balatonalmádi környékének hidrogeológiai viszon-yai. – Földt. Int. Évi Jel. 1936–38, pp. 1413–1427.

Solti G. 1987: Az alginit. – Földt. Int. Alkalmi Kiadv., pp. 1–40.

Somlyódy L. 1983: A Balaton eutrofizálódása. – VITUKI Közl. 38, pp. 1–62.

Sőregi K., Gondár K. 1988: A Balaton-felvidék karsztvíz-földtani vizs-gálata. – Hidrogeol. Közl. 68/6, pp. 348–355.

Szabó I. 1972: Triász. – In Deák M. (szerk.): Magyarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozatához, L-33-XII. Veszprém, pp. 35–72. Földt. Int. kiadv.

Szabó I. 1990a: Balaton felvidék, Köveskál, Séd parti feltárás (Nemes-vámosi Mészkő Formáció, Füredi Mészkő Formáció) - Magyaror-szág geológiai alapszelvényei. Földt. Int. kiadv.

Szabó I. I. 1990b: Bakony, Hajmáskér, Berekhegyi mészkő kőfejtője (Be-rekhegyi Mészkő Formáció). – Magyarország geológiai alapszelvé-nyei, Földt. Int. kiadv.

Szabóné Drubina M. (1966): Az úrkút–eplényi mangánércterület bányageológiája. In: Pantó E. (szerk.): Gyöngyösoroszi tarkaérc- és a Bakony mangánércbányászata. Országos Érc- és Ásványbányák, Budapest

Szádeczky-Kardoss E. 1941: A Dunántúli-Középhegység karsztvizé-nek néhány problémájáról. – Hidr. Közl. 21, pp. 67–92.

Szalai T. 1940: A dunántúli miocén. – Földt. Közl. 70, pp. 186–194.

Szalai T. 1941: Tapolca és környékének valamint Zánka és Antal-telep között fekvő területek földtani viszonyai. – Földt. Int. Évi Jel. 1936–38/1, pp. 261–277.

Szatmári P. 1971: A kvarchomokképződés feltételei és a magyarországi felsőpannon. –In Góczán F., Benkő J. (szerk.): A magyarországi pannonkori képződmények kutatása, pp. 233–252. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szentes F. 1947: A veszprémi műút új feltárásai. – Földt. Int. Évi Jel. 1945–1947/2, pp. 253–258.

Szentes F. 1948: Kénkovand előfordulások földtani viszonyai a Keszthelyi-hegység környékén. – Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947/48. évi Munkáiról, pp. 51–103.

Guide of the Úrkút Paleokarst Nature Conservation Area (Bakony Mts)


Szentes F. 1949: Adatok Balatonfüred környékének hegyszerkezetéhez. – Földt. Közl. 79/2, pp. 253–257.

Szentes F. 1957: Bauxitkutatás a Keszthelyi-hegységben. Bauxitschür-fungen im Keszthely gebirge. – Földt. Int. Évk. 46/3, pp. 531–541.

Szentes F. 1961: Magyarország hegységszerkezeti térképe. – Földt. Int. Évi Jel. 1957–1958, pp. 7–12.

Szentes F. 1967: Magyarország 200 000-es térképsorozata. L-33-XII. Veszprém. – Földt. Int. kiadv.

Szentes F. 1972: A Keszthelyi-hegység hegyszerkezeti helyzete. – Földt. Int. Évi Jel. 1970, pp. 151–154.

Szentesi, Z., Makádi, L., Rabi, M., Botfalvai, G. & Ősi, A. 2006. Felső-kréta gerinces fauna a Csehbányai Formációból (Iharkút). Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 139:45–49.

Szilassi P. 2004: Rekreációs és mezőgazdasági szempontú tájértékelés a Káli-medencében. – Kézirat, PhD-értekézés, Szegedi Tudomány-egyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 114 p.

Sztanó O., Magyar I., Katona L., Babinszki E. & Magyari Á. 2005a: Az őskörnyezet ciklikus változásai a Pannon-tó peremén (Tihanyi Formáció). – 8. Őslénytani Vándorgyűlés, Hátszeg, 2005

Szurominé Korecz A., Nagyné Bodor E. 1998: A Pediastrum kaw-raisky (Schmidle) és a Cytherissa lacustris (G.O.Sars) együttes előfordulása és ökológiai jelentősége néhány balatoni sekélyfúrás-ban. – Hidrol. Közl. 78/5–6, pp. 367–368.

Taeger H. 1913: A tulajdonképpeni Bakony délkeleti részének szerkezeti alapvonásai. – Földt. Int. Évi Jel. 1912, 156–170.

Telegdi-Roth K. 1935: Adatok az Északi Bakonyból a magyar középső tömeg fiatal mezozóos fejlödéstörténetéhez. – Mat. Term. Tud. Ért. 52, pp. 205–247.

Teleki G. 1939: Adatok Litér és környékének sztratigráfiájához és tek-tonikájához. – Föld. Int. Évk. 32/1, pp. 3–60.

Teleki G. 1941a: Adatok Felsőörs és környékének földtani viszonyaihoz. – Földt. Int. Évi Jel. 1936–38/I, pp. 295–301

Teleki G. 1941b: Adatok a dunántúli paleozoikum tektonikájához. – Földt. Közl. 71, pp. 205–212.

Vadász E. 1945: A Dunántúl hegységszerkezeti alapvonalai. – Dun. Tud. Int. 3, pp. 1–15.

Vadász E. 1960: Magyarország földtana. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p.

Végh S. 1964: A Déli-Bakony raeti képződményeinek földtana. – Geol. Hung. ser. Geol. 14, 109 p.

Viczián I., Kozák M., Szöőr Gy. 1986: Markazit, copiapit és rombok-lász az uzsai alsó-pannóniai kavicsösszletben. – Földt. Int. Évi Jel. 1984, pp. 377–387.

Virág Á. 1998: A Balaton múltja és jelene. – Egri Nyomda

Vitális I. 1913: A balatonvidéki bazaltok. – A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei, Geologiai, petrografiai, miner-alogiai és ásványkémiai függelék, 1–169.

Vörös A. 1992: Középső-triász (felső-anizuszi) ammonoidea paleobio-geográfia az alp-kárpáti régióban. – Ősl. Viták 38, pp. 59–69.

Vörös A. 1998a: A Balaton-felvidék triász ammonoideái és biosz-tratigráfiája. – Studia Nat. 12, 105 p.

Vörös A. 1998b: Lesz-e rétegtani aranyszög Felsőörsön? – Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 129: 36–41.

Vörös A., Budai T., Lelkes Gy., Monostori M., Pálfy J. 1997: A Balaton-felvidéki középső-triász medencefejlődés rekonstrukciója üledékföldtani és paleoöklógiai vizsgálatok alapján. – Földt. Közl. 127/1–2, pp. 145–177.

Vörös L., Balogh K., Máté F., Ligeti L. 1984: A feltöltődés megha-tározása paleolimnológiai módszerekkel. – Vízügyi Közl. 66/1, pp. 104–113.

Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. – MTA Biol. Oszt. Közl. 1/4, pp. 491–543.

Zólyomi B., Nagy L.-né 1991: A Balaton múltja a pollensztratigráfiai vizsgálatok tükrében. – In Bíró P. (szerk.): 100 éves a Balaton-kutatás. XXXIII. Hidrobiológus Napok Tihany, pp. 25–32.

Book on the strictly protected caves of Hungary (there are 18 of them within the proposed Geopark)

annex 6 selected geological references · region. – acta geologica hungarica 44/2–3, 281–301....

Documents