angol nyelv tanterv - ady-debr.sulinet.hu · meggyőzni, rábeszélni, lebeszélni; felszólítani;...

25
Angol célnyelv Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 14 5 5 5,5 6 Éves óraszám 518 185 185 203,5 192 Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, ezen kívül a tantárgyon túlmutató általános kompetenciák, mint pl. a kooperáció, kritikus gondolkodás, önbecsülés, felelősségérzet stb. fejlesztése. Mindezt a /HEFOP/ kompetencia alapú oktatás keretében kidolgozott különböző készségeket fejlesztő modulok feldolgozásával és a törzsanyagba történő beépítésével valamint az ott megismert módszerek alkalmazásával kívánjuk továbbfejleszteni. A modulok kiválasztásánál érvényesítjük a tanári szabadságot, valamint figyelembe vesszük az adott csoport nyelvi szintjét és érdeklődési körét. A kulcskompetenciák fejlesztése az élő idegen nyelvek tanításakor Egy tudásalapú társadalomban bizonyos kulcskompetenciák elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsunk alakításához, a sikeres élethez. Az élő idegen nyelvek tanításakor a következő kulcskompetenciák fejlesztendők folyamatosan a tanórákon vagy az elvégzendő tananyag témaköreivel való foglalkozás, vagy a tanítási-tanulási folyamat megszervezése, az abban való részvétel során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A hatékony, önálló tanulás 1

Upload: others

Post on 14-Sep-2019

6 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Angol célnyelv

Óratervi táblázat:

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 14 5 5 5,5 6 Éves óraszám 518 185 185 203,5 192

Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, ezen kívül a tantárgyon túlmutató általános kompetenciák, mint pl. a kooperáció, kritikus gondolkodás, önbecsülés, felelősségérzet stb. fejlesztése. Mindezt a /HEFOP/ kompetencia alapú oktatás keretében kidolgozott különböző készségeket fejlesztő modulok feldolgozásával és a törzsanyagba történő beépítésével valamint az ott megismert módszerek alkalmazásával kívánjuk továbbfejleszteni. A modulok kiválasztásánál érvényesítjük a tanári szabadságot, valamint figyelembe vesszük az adott csoport nyelvi szintjét és érdeklődési körét.

A kulcskompetenciák fejlesztése az élő idegen nyelvek tanításakor

Egy tudásalapú társadalomban bizonyos kulcskompetenciák elengedhetetlenek a

változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsunk alakításához, a sikeres élethez.

Az élő idegen nyelvek tanításakor a következő kulcskompetenciák fejlesztendők folyamatosan a tanórákon vagy az elvégzendő tananyag témaköreivel való foglalkozás, vagy a tanítási-tanulási folyamat megszervezése, az abban való részvétel során.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök:

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

A hatékony, önálló tanulás

1

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási

stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

Szociális és állampolgári kompetencia

Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági

dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak az ismeretét. Idetartozik az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az

európai és az egyetemes kulturális örökségnek a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső

diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

2

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazánkban és a világban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. Diákként és felnőttként tudjanak élni a

megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak

fenntartható fejlődését.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással kapcsolatos területek.

9. évfolyam A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az

információszerzésben, – közlésben és – alkalmazásban a tanulók alapozzák meg nyelvismeretüket, hogy a tizedik évtől a nyelvet eszközként tudják

használni más tudományterületek tanulmányozásában is a tanulók személyisége gazdagodjon a nyelvtanulás által a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal saját kultúrájukat is

tágabb összefüggésben lássák a különböző kultúrák megismerése által a tanulók nyitottabbá, toleránsabbá váljanak;

becsüljék meg saját és mások kultúráját páros és csoportmunka során a tanulók tanuljanak meg együttműködni, egymásnak segíteni

és egymásra figyelni a nyelvtanulás során a tanulók fokozatosan váljanak képessé egyre önállóbb munkára a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért, legyenek képesek nyelvtanulásukkal

kapcsolatban problémákat kezelni és döntéseket hozni a tanulók tudják építő jelleggel elemezni és értékelni saját, társaik és tanáraik munkáját, és

tudják mások értékelését elfogadni. Az előkészítő évben a tanuló sajátítsa el mindazokat a készségeket a fogalomkörök, beszédszándékok, témakörök területén, melyek az év végére a B1+-B2- szint elérésében szükségesek. Beszédszándékok A tanuló tudjon a mindennapi élettel kapcsolatos beszédhelyzetekben információt kérni és adni, véleményt kérni és adni; tanácsot, javaslatot, engedélyt kérni és adni; érzelmeit árnyaltan kifejezni; egyetértését, egyet nem értését árnyaltan kifejezni; érvelni valami mellett, vagy ellen,

3

meggyőzni, rábeszélni, lebeszélni; felszólítani; telefonbeszélgetést lebonyolítani (meghívás, problémamegoldás, tanácsadás). A tanuló sajátítson el 2000 lexikai egységet aktív és további 1000 lexikai egységez passzív szókincsként. Fogalomkörök Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges, valószínűség, következtetés Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, any, much, many, a lot of) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: minden igeidőben állító, kérdő, felszólító mondatok Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök Emberek, társadalom Család, családi kapcsolatok, emberek külső és belső jellemzése, divat, házimunka, ünnepek, barátság, munka, családi élet Az iskola világa Tantárgyak, órarend, tanulás Tágabb környezetünk Településtípusok, lakóhelyünk, fővárosunk, városi és vidéki élet, közlekedési eszközök, a célnyelv országainak néhány jellemzője Természeti környezetünk Növények, állatok, időjárás, környezetvédelem Étkezés Étkezési szokások, ételek, ételkészítés, vendéglő, étlap, rendelés, fizetés Vásárlás Áruházban, ABC-ben, bevásárlóközpontok, bolttípusok Utazás Előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás, jegyváltás, utazási módok, szálloda, repülőtér, állomás Szabadidő, szórakozás Hobbik, szabadidős tevékenységek, olvasás, TV, internet, számítógép, filmek, színház, mozi, sportok, legemlékezetesebb olvasmányok vagy filmek, versek, dalok, egy-két irodalmi szemelvény Követelmények Kommunikációs szándékok

4

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - egyetértés - véleménykülönbség kifejezése - az egyetértés és véleménykülönbség

tisztázása - tájékozottság - a tájékozottság tisztázása - emlékezés, emlékeztetés - a beszélőtárs emlékeinek tisztázása - valószínűség - a valószínűség mértékének tisztázása - bizonytalanság - kételkedés - a bizonytalanság mértékének tisztázása - kötelesség - a kötelesség tisztázása - szükségszerűség - a szükségszerűség tisztázása

- megengedés - a megengedés tisztázása - engedélyezés - az engedély megtagadása - képesség / képtelenség valaminek a

végrehajtására - a képesség / képtelenség tisztázása - saját vélemény - érdeklődés valakinek a véleménye iránt - óhaj, kívánság - szükséglet - az óhaj, a szükséglet tisztázása - szándék - a szándék tisztázása - előnyben részesítés - az előnyben részesítés tisztázása

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, megelégedettség - elégedetlenség, elkeseredés - a beszélőtárs elégedettsége,

elégedetlensége iránti érdeklődés - pozitív viszonyulás - negatív viszonyulás - a pozitív / negatív viszonyulás tisztázása - érdeklődés - az érdeklődés hiánya, közömbösség - az érdeklődés / érdeklődés hiányának

tisztázása - csodálkozás

- a csodálkozás hiánya - remény - kiábrándulás, bosszúság - zavartság - nyugtalanság, félelem - megnyugtatás - a nyugtalanság, félelem iránti érdeklődés - jóváhagyás, beleegyezés - az ellentmondás - a beleegyezés / az ellenvélemény iránti

érdeklődés

Ráhatás, meggyőzés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban - közös cselekvésre való felkérés - bizonyos cselekvésre történő felkérés - a javaslattal való egyetértés - konkrét dolog kérése - figyelmeztetés (nem számított

eseményekre) - a cselekvésre való felhívás, biztatás - utasítás, instrukció - igény - az igényre adott válasz - követelés - a követelésre adott válasz - elégedettség

- elégedetlenség - a javaslat elfogadása / elutasítása iránti

érdeklődés - tanács - az elégedettség / elégedetlenség tisztázása - a segítség felajánlása - válasz a segítség felajánlására - javaslat, meghívás - a meghívás elfogadása - a meghívás, javaslat elutasítása - kitérő válasz - tiltás

A társadalmi érintkezés formális elemei - bemutatkozás - közlés (leírás, kijelentés) - korrekció, pontosítás - az információ tisztázása - kérdésekre adott válaszok

- a köszönet kifejezése, hála - a hála kifejezésére adott válasz - bók - a bókra adott válasz - figyelmesség

5

- a figyelem felkeltése - megszólítás - üdvözlés - válasz az üdvözlésre - viszontválasz - ismerkedés, bemutatkozás - búcsúzás - bocsánatkérés - a bocsánatkérés elfogadása

- gratuláció - a gratulációra adott válasz - jókívánság - együttérzés - részvét - ajándékozás - pohárköszöntő - telefonbeszélgetés

A beszéd felépítése - kezdet - a szavak keresése (pauza, hezitálás) - önkorrekció - a téma bevezetése - logikai sorrend jelzése - kiegészítés - példa felhozása - kiemelés

- összegzés, a következtetés levonása partner figyelmének jelzése

- a beszédpartner félbeszakítása - a beszéd, beszélgetés befejezése - telefonbeszélgetés - a levél formái - kérés valaminek a megmagyarázására

A kommunikáció helyreállítása - a meg nem értés jelzése - az elmondottak megismétlésének kérése - a szavak, mondat pontosításának kérése - a pontosításra, megerősítésre irányuló

kérdés - a meg nem értés, pontosításkor feltett

kérdés - más szavakkal történő magyarázat

- annak tisztázása, megértette-e önt beszédpartnere

- egy nem értett szó vagy kifejezés kijelentése

- felkérés a kommunikációban való segítésre - kérés, hogy a beszédpartner beszéljen

lassabban

Beszédértés A tanuló legyen képes megérteni tanárai angolul folyó óravezetését megérteni egyre hosszabb, autentikus szövegeket és tudjon rájuk reagálni globálisan megérteni minél több, ismeretlen szavakat is tartalmazó szövegeket megérteni a természeteshez egyre közelebb álló tempójú szövegeket megérteni különböző akcentusban beszélőket Beszédkészség A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani egyre hosszabb beszélgetéseket a tanult mindennapi témákról,

ilyen beszélgetésekbe bekapcsolódni érzelmeket, akaratot, véleményt árnyaltan kifejezni és ezek iránt másokról érdeklődni képekről, képsorozatokról összefüggően beszélni szerepjátékokban egyre kreatívabban, a megtanult sémáktól egyre jobban elszakadva

önállóan részt venni, váratlan fordulatokra reagálni vitatkozni, álláspontját indokolni, másokét cáfolni rövidebb eseménysort elmesélni; tárgyakat, személyeket leírni, jellemezni, összehasonlítani Olvasás- és olvasásértési készség A tanuló tudjon néma olvasással, a saját tempójával, a szövegre figyelve feldolgozni az olvasott szöveget

6

kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat, egy bármilyen témájú olvasott szövegből megérti a szaktárgyakkal kapcsolatos magyarázatokat, ismerje az ehhez szükséges

szakszókincset megérteni az idegen nyelvű szómagyarázatokat tanári segítséggel egynyelvű szótárt használni megérteni az idegen nyelvű nyelvtani magyarázatokat, ismeri az ehhez szükséges

szakszókincset felismerni az alapvető stílusbeli különbségeket megérteni a személyes témájú leveleket, az abban leírt eseményeket, érzelmeket, kéréseket,

és így levelezést folytatni egy 1-2 oldalas szövegben meglelni a rejtett információkat, és a szöveg egyes részeiben

talált információkkal képes különböző feladatok teljesítésére megtalálni a számára fontos információt különböző hétköznapi dokumentumokban,

újságokban, interneten (pl. prospektusok, műsorismertetők, menetrendek, stb.) megérteni egy köznapi témájú újságcikket, megtalálni benne a jelentősebb pontokat. megérteni az egyszerűbb eszközökhöz vagy gyógyszerekhez kapott használati utasításokat egyre hosszabb és bonyolultabb szerkezetű szövegeket részleteiben megérteni egyre hosszabb és bonyolultabb szerkezetű autentikus szövegeket megérteni, ismeretlen

szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, az olvasott szövegről megadott szempontok alapján beszámolni

saját örömére a szintjének megfelelő olvasmányokat olvasni jó intonációval, ritmusban, az idegen nyelv fonémáit használva gyakorolt és ismeretlen

szövegeket felolvasni Íráskészség A tanuló tudja írásban is árnyaltan kifejezni érzelmeit, véleményét és másoknál ezek iránt érdeklődni a szövegszerkesztés szabályait alkalmazni rövidebb és hosszabb önálló szöveget alkotni

(magánlevél, hivatalos levél, e-mail, történet, leírás, jellemzés) változatos mondatszerkezeteket használva

egyre biztosabban használni a kétnyelvű és az egynyelvű szótárt a szintjének megfelelő, egyre bonyolultabb mondatokat, szövegeket angolról magyarra,

illetve magyarról angolra fordítani párbeszéd véleménykifejtés tartalom-összefoglalás formanyomtatvány kitöltése önéletrajz kb. 200 szavas, tényszerű információt követő, néhány bekezdésből álló szöveget írni, a

szövegkohéziós eszközöket felhasználva logikai összefüggések alapján. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen átvihető legyen a következő évfolyamra minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és

követelményekhez Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai

7

a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi

mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is

az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény

Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban

a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái Az íráskészség: levélírás, e-mail, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek,

fogalmazás, esszé. Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy

bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok. A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka és

csoportmunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.

A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.

A fordítás szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra. A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük:

fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és

beszámoló. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma

megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít. A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum

a heti óraszám + 1 osztályzat félévente. Félévkor szóbeli vizsga, érdemjegye duplán számít. Év végén írásbeli vizsga, érdemjegye

duplán számít. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

10. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az

információszerzésben, - közlésben és - alkalmazásban a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek

tanulmányozásában is a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön,

fejlődjön a tanulók - a bővítés mellett - szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket

8

a tanulók nyelvismerete a 10. évfolyam végén közeledjen a B2 szinthez a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos)

között a tanulók szerezzenek ismereteket a célnyelvről a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is

tágabb összefüggésben lássák megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal

kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni

és egymásra figyelni a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és

tudják mások értékelését elfogadni

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása, a B2 szint követelményeinek megfelelően. Beszédszándékok:

összefoglaló jellegű kérdések és válaszok kívánság, preferencia tanácsadás, kérés javaslattétel véleménynyilvánítás magyarázat, érvelés valószínűség fokozatai egyetértés, vita, vitakészségek megalapozása, gyakorlása kiemelés, hangsúlyozás események megtervezése, megvalósítása rövidebb prezentációk elkészítése, előadása a tanuló 1000 új lexikai egységet sajátítson el.

Fogalomkörök: Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, much, many) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: állító, kérdő, felkiáltó mondatok minden igeidőben Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata

9

Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök: Az ideális család, önazonosság, nemzeti identitás, életrajzok, család, életvitel, ambíciók Generációs problémák, a társadalom régen és most, a múlt ismerete, elképzelések a jövőről Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és

együttműködés, konfliktuskezelési technikák Ember és környezete, kapcsolat az élővilággal, a környező világ felfedezése: utazás,

élmények, a világ megismerése Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok, az emberi test, életmód, az emberi

teljesítmény hatásai Fogyasztói társadalom, társadalmi különbségek, globális kereskedelem, a modern élet

feszültségei – stressz, külső csillogás, a pénz hatalma, az emberek manipulálása Különböző médiumok, reklám, hírdömping, katasztrófák – ezek hatásai a környezetre és az

emberekre Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv), külső jegyek, hagyományos és

modern megjelenési formák, külsőségek, márkafüggőség Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység, a társadalomismeret alapjai – gazdagok,

szegények, statisztikai adatok feldolgozása, társadalmi szolidaritás Káros szenvedélyek Bűnözés, bűnüldözés, büntetési tételek Sztereotípiák, előítéletek, tolerancia Művészetek (képzőművészet, építészet, iparművészet, filmművészet, tánc…) Jövőkép, a jövő és a tudományok kapcsolata, futurológia Turizmus, életre szóló utazási élmények, kalandtúrák Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követő, akár anyanyelvi beszélőt személyes

kommunikációban figyelemmel követni egy bármilyen témájú előadást, az információkat abból kiszűrni, és ha

kell, akár le is jegyzetelni megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mind tartalmilag, mind nyelvileg igényes előadást globálisan megérteni hang és videofelvételeket megérteni autentikus filmeket és tévéműsorokat. Ha normális nyelvi tempóban beszélnek,

megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is. megkülönböztetni a nyelvi regisztereket hallás útján akár önállóan is ismereteket szerezni Beszédkészség: A tanuló legyen képes beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni, partnerre való figyelés megfogalmazni véleményét és megindokolni azt kifejezni egyetértését vagy egyet nem értését szerepjátékokban kezdeményezni és váratlan fordulatra is reagálni előre megadott témáról rövid kiselőadást tartani interjút készíteni, előadni

10

leírni, bemutatni egy helyzetet elbeszélni egy történetet különbséget tenni nyomatékos és nyomaték nélküli kiejtés között feladatvégzésre való összpontosítás (message-oriented communication) különleges képességek (találgatás, körülírás, hasonlítás, testbeszéd, félreértések tisztázása)

alkalmazása helyesen érteni a hangokat és hangsúlyozni a megfelelő szótagot és mondatrészt A tanuló törekedjen a fenti helyzetekben nyelvileg helyes megfogalmazásra önmaga korrigálására Olvasás- és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és

intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz szöveg lényegi

kiemelésére felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani

elemeket újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek globális

megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is az egynyelvű szótár használatára különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni Íráskészség: A tanuló legyen képes baráti levelet írni elbeszélést írni bemutatást, könyv- és filmismertetést írni önéletrajzot, önéletrajzot ismert emberekről írni beszámolót írni személyes élményről, eseményekről hivatalos panaszlevet írni 400-500 szavas összefüggő szöveg írása esszéírás fő elemeit (vázlatírás, közösség, témamondat, kohézió szerkezet) használni gondolatait, véleményét vázlatos kifejezésekkel a megfelelő nyelvi eszközök használatával

nyelvtani hiba nélkül megfogalmazni Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen átvihető legyen a következő évfolyamra minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és

követelményekhez Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv

használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi

11

mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező készségére is

az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek

az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.

a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek,

fogalmazás, esszé. Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy

bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok. A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során,

vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.

A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.

A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.

A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.

A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

11. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy

a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információ- szerzésben, -közlésben és -alkalmazásban

a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek tanulmányozásában is

a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön

a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket

a tanulók – a bővítés mellett – szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket

a tanulók nyelvismerete a 11. évfolyam végén feleljen meg a B2 nyelvi szintnek

12

a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között

a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát

megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket

a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük

a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által

a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére

a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására

a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük

a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni

a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni

a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni

a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása. Beszédszándékok:

tanács

véleménynyilvánítás, teljes egyetértés, részleges egyetértés, eltérő vélemény kifejezése

prezentáció készítése, előadása, lényeg kiemelése

összehasonlítás

vitatkozás: érvek, ellenérvek, kompromisszum elérése

megbánás

kiemelés, hangsúlyozás

a problémák megoldása, konfliktusok kezelése

a tanuló sajátítson el 1000 új lexikai egységet. Fogalomkörök:

függő beszéd

beszédszándékok függő beszédben

ellentét, megengedés

feltétesség (komplex forma)

legfontosabb összetett mondatok, mellékneves, infinitivum – alapú, gerundium-alapú, participium-alapú vonatkozói

jövő idő bonyolultabb formái

fordított szórendűség, kiemelés

kötőszavak (logikai viszonyok, kohézió) Térbeli viszonyok: helymeghatározás, földrajzi viszonyok, képleírás

13

Időbeli viszonyok: jelen, múlt, jövő idők (folyamatos, egyszerű, befejezett) időhatározói mellékmondat Modalitás: képesség, engedély, kellés, bizonyosság, lehet, kellene, felesleges Mennyiségi viszonyok: megszámlálható és megszámlálhatatlan mennyiségek (a few, few, a little, little, some, much, many) Minőségek: összehasonlítás, középfok, felsőfok melléknevek és határozószók esetében Esetviszonyok: célhatározás, okhatározás, eredményhatározás Függő beszéd: állító, kérdő, felkiáltó mondatok minden igeidőben Logikai viszonyok: feltételes mód; vonatkozói mellékmondatok Birtokviszony: of, ‘s Kohéziós eszközök: előre- és visszautalás, névmások (személyes, birtokos, tárgyas, vonatkozói, visszaható, mutató) helyes használata Névelők: a, an, the használata Phrasal verbs: give up, break down, etc Gerund, infinitive, participle Passive Voice Question tag Témakörök: Az ideális család Generációs problémák Emberi kapcsolatok: barátság. szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és

együttműködés Ember és környezete Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok Fogyasztói társadalom Különböző médiumok, reklám Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv) Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység Káros szenvedélyek Bűnözés, bűnüldözés Sztereotípiák, előítéletek, tolerancia Művészetek (képzőművészet, építészet, iparművészet, filmművészet, tánc…) Jövőkép Turizmus Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes

kiszűrni a lényeges információt, megszerezni bizonyos részletinformációkat gondosan kiválasztott rádió-, tv-programból vagy videofelvételből

társai kiselőadásából információt szerezni Beszédkészség: A tanuló legyen képes beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni, partnerre való figyelés megfogalmazni véleményét és megindokolni azt kifejezni egyetértését vagy egyet nem értését szerepjátékokban kezdeményezni és váratlan fordulatra is reagálni előre megadott témáról rövid kiselőadást tartani interjút készíteni, előadni leírni, bemutatni egy helyzetet

14

elbeszélni egy történetet különbséget tenni nyomatékos és nyomaték nélküli kiejtés között feladatvégzésre való összpontosítás (message-oriented communication) különleges képességek (találgatás, körülírás, hasonlítás, testbeszéd, félreértések tisztázása)

alkalmazása helyesen érteni a hangokat és hangsúlyozni a megfelelő szótagot és mondatrészt A tanuló törekedjen A természeteshez közelítő beszédtempóra, intonációra A nyelvtanilag helyes és igényes megfogalmazásra Olvasás –és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes kiejtéssel és

intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz szöveg lényegi

kiemelésére felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult, bonyolultabb nyelvtani

elemeket újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek globális

megértésére, és tudja az olvasottakat értelmezni szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is az egynyelvű szótár használatára különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek megértésére, és azokat pontosan tudja értelmezni a lényeget kiszűrni autentikus nyomtatott szövegből szótár segítsége nélkül is önálló ismeretet szerezni a maga által választott anyagból Íráskészség: A tanuló legyen képes Részletesen leírni nemcsak használati tárgyakat, hanem műalkotást, épületet, egy helyszínt

is Nézeteket, véleményeket összefoglalva, egymással szembesítve megfogalmazni, a

szembesítés alapján pedig egyensúlyt teremtő következtetést levonni Hivatalos levél bonyolultabb változatait megfogalmazni Újságcikket írni Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen átvihető legyen a következő évfolyamra minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és

követelményekhez. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv

használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező

készségére is az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk

15

a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.

a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek,

fogalmazás, esszé. Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy

bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok. A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során,

vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.

A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.

A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.

A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.

A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

12. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy

a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információ- szerzésben, -közlésben és -alkalmazásban

a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek tanulmányozásában is

a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön

a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket

a tanulók – a bővítés mellett – szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket

16

a tanulók nyelvismerete a 12. évfolyam végén feleljen meg a nemzetközi (Cambridge in Advanced English examination) és az államilag elfogadott felsőfokú nyelvvizsgák elvárásainak, valamint közelítse meg a Cambridge in Proficiency English examination szintjét, valamint a C1 szintet.

a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között

a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát

megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket

a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük

a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által

a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére

a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására

a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük

a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni

a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni

a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni

a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása. Beszédszándékok:

véleménynyilvánítás

magyarázat, érvelés

egyetértés, egyet nem értés

helyzet mérlegelése, megoldás keresése

következtetés

érdekek egyeztetése

panasztétel

kiemelés, hangsúlyozás

valószínűség fokozatai

kívánság, preferencia, megbánás

a tanuló további minimum 1000 új lexikai egységet sajátításon el Fogalomkörök: Létezés kifejezése: a létige különböző alakjai, használata Birtoklás kifejezése: a birtoklást kifejező ige/igék Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.),

távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom kifejezése Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események, jelenre utalás,

múltra utalás, jövőre utalás, igeidők összefüggései, igeidő-használat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése

17

Függő beszéd: a függő beszéd formái minden igeidőben Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható,

megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos, részes, eszköz, célhatározó, helyhatározó,

időhatározó, műveltetés Logikai viszonyok: mellé- és alárendelő mellékmondatok, feltételes és megengedő

mellékmondatok Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános,

határozatlan stb.) használata, előre- és visszautalás Modalitás kifejezése: kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, előrejelzés,

engedély, tiltás, bizonyosság, valószínűség Témakörök: Aktuális politikai kérdések (életszínvonal, abortusz) Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), művelődési lehetőségek A média szerepe, fejlődése a társadalomban Gazdasági élet Tudományos és technikai fejlődés A társadalom működésének biztosítása (családügy, egészségügy, oktatás, munkaügy,

nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet) Szociális, globális problémák (idegengyűlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus,

stb…) A tanulás és munka világa Célnyelv fejlődési tendenciái Környezettudatosság, környezetvédelem Globalizáció Aktuális témák: A mindennapi aktuális témákon kívül, melyeket a tanár órai feldolgozására vagy megemlítésére érdemesnek tart, igyekezni kell minden témakör aktualizálására. Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes követni egy összetett, elvont témájú előadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az

érdeklődési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz megérteni egy hallott szöveget akkor is, ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok

jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterről van szó, vagy ha a beszélőnek a standardtól eltérő a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerősítsék abban, hogy jól értette, amit értett

kiszűrni a lényeges információkat egy szövegből, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is, ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülőtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban, stb.)

megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélők nem a standard nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van

megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplők argóban beszélnek Beszédkészség: A tanuló legyen képes összetett témákról világos, részletes ismertetőt, beszámolót nyújtani, megfelelően beépítve a

rész témákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelő következtetéseket levonva

18

világos, tervszerűen kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelő hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elősegítő részletekre

közérdekű bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni egy összetett témáról világos, tervszerűen felépített 15 - 20 perces előadást tud tartani,

kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelően alátámasztó részleteket spontán módon eltérni az előre átgondolt szövegtől felkelteni a közönség figyelmét gondolatait kifejezően, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész időtartama alatt ne

zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél sem érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget

jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz, választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a

szakma vagy a képzés) leginkább megfelelő formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait véleményét, érzéseit reagálni a beszélgetőtárs várható megnyilatkozásaira összetett téma megvitatásában aktívan részt venni a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni Olvasás – és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes a 12. (ill.13.) osztály végére az anyanyelvi beszélőhöz hasonlóan első olvasásra,

automatikusan megérteni mindenfajta könnyű, tényközlő és megjelenítő szöveget terjedelemtől függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek

tartalmi, formai és stiláris sajátosságait megfelelő olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb,

ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is viszonylag rövid idő (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának,

regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak) felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvű szövegek

anyanyelvétől eltérő kulturális sajátosságaira Íráskészség: A tanuló legyen képes

500-600 szavas összefüggő szöveget írni

részletesebb baráti levelet írni

jól szerkesztett, választékos szókincsű hivatalos levelet írni.

múlt idejű történetet írásban kreatívan, színesen elbeszélni

tömör, pontos összefoglalót írni olvasott szöveg alapján

hosszabb újságcikket írni

elemző leírást készíteni elolvasott irodalmi műről vagy filmélményről

árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban

változatos szókincset és a mondanivalójának megfelelő komplex mondatszerkezeteket használni

logikusan szerkesztett, tagolt esszét írni

az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni.

19

Fordítás: A tanuló legyen képes

45 perc alatt szótár segítségével kb. 20 soros (elvontabb, összetettebb) angol szöveget magyar nyelvre átültetni.

45 perc alatt szótár segítségével kb. 8-10 soros (közérdekű témájú) magyar szöveget angol nyelvre lefordítani.

2 oldalnyi nyersfordítást készíteni célnyelvi szövegből 120 perc alatt

szépirodalmi alkotást szótár segítségével élvezhető formában célnyelven visszaadni Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen átvihető legyen a következő évfolyamra minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és

követelményekhez. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A továbbhaladás feltétele az előírt tananyag és követelmények 20%-os teljesítése. Az iskolai beszámoltatás, az ismertek számonkérésének követelményei és formái: Az értékelés alapvető szempontjai a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv

használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük, figyelve a tanuló kognitív és rendszerező

készségére is az írásbeli és szóbeli teljesítmény értékelésében egyensúlyra törekszünk a helyi tanterv minimális követelménye a közepes teljesítmény. Amennyiben a tanuló ennek

az elvárásnak nem felel meg, nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű programban.

A javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja Az értékelés formái Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek,

fogalmazás, esszé. Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy

bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok. A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során,

vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.

A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.

A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.

A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.

A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.

20

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.

13. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az angol nyelv tanítása formailag két önálló tantárgy keretében, tartalmilag azonban szervesen összekapcsolódva történik. Az angol nyelvi kommunikáció és országismeret elnevezésű tantárgy az anyanyelvi tanár vezetésével megerősíti, illetve kiegészíti a nyelvórák anyagát. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanítása során célunk, hogy

a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információ- szerzésben, -közlésben és -alkalmazásban

a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek tanulmányozásában is

a tanulók idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi területekhez kapcsolódó ismeret és készség.

a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön

a tanulók szókincse bővüljön és minél sokoldalúbban, készség szintjén használják a már elsajátított nyelvi elemeket

a tanulók mélyítsék el ismereteiket a korábban elsajátított fogalomkörökről, és ismerjék meg azok ritkábban használatos alakjai és alkalmazásait is

a tanulók nyelvismerete a 13. évfolyam végén feleljen meg a C1 nyelvi szintnek

a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között

a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit, és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb összefüggésben lássák

megértessük a tanulókkal a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát

megismertessük a tanulókat más népek kultúrájával és ezek megbecsülésére neveljük őket

a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük

a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által

a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére

a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására

a nyelvtanulási folyamat során a tanulókat önállóságra neveljük

a tanulók érezzenek felelősséget saját fejlődésükért és legyenek képesek nyelvtanulásukkal kapcsolatban döntéseket hozni és problémákat kezelni

a tanulók legyenek tisztában azokkal a stratégiákkal, módszerekkel és segédeszközökkel, amelyek lehetővé teszik nyelvtanulási céljaik elérését.

a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyelni

a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni

a tanulók tudjanak építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját, és tudják mások értékelését elfogadni.

21

A korábbi évfolyamok anyagában már szereplő és itt újból megjelenő beszédszándékok, fogalomkörök esetében célunk az elmélyítés, illetve a változatosabb vagy bonyolultabb kifejezésformák megismertetése, elsajátíttatása. Beszédszándékok:

véleménynyilvánítás

magyarázat, érvelés

egyetértés, egyet nem értés

helyzet mérlegelése, megoldás keresése

következtetés

érdekek egyeztetése

panasztétel

kiemelés, hangsúlyozás

valószínűség fokozatai

kívánság, preferencia, megbánás

a tanuló további 1000 lexikai egységet sajátítson el. Fogalomkörök: Létezés kifejezése: a létige különböző alakjai, használata Birtoklás kifejezése: a birtoklást kifejező ige/igék Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.),

távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom kifejezése Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események, jelenre utalás,

múltra utalás, jövőre utalás, igeidők összefüggései, igeidőhasználat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése

Függő beszéd: a függő beszéd formái minden igeidőben Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható,

megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos, részes, eszköz, célhatározó, helyhatározó,

időhatározó, műveltetés Logikai viszonyok: mellé- és alárendelő mellékmondatok, feltételes és megengedő

mellékmondatok Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános,

határozatlan stb.) használata, előre- és visszautalás Modalitás kifejezése: kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, előrejelzés,

engedély, tiltás, bizonyosság, valószínűség Témakörök: Morális kérdések (abortusz, állatvédelem, stb.) Az európai együttműködés lehetőségei (ösztöndíj, pályázat, projektek, au-pair) Kulturális életünk (díjak és fesztiválok), művelődési lehetőségek A média szerepe, fejlődése a társadalomban Gazdasági élet Tudatos környezetvédelem Tudományos és technikai fejlődésfejlődés A társadalom működésének biztosítása (családügy, egészségügy, oktatás, munkaügy,

nyugdíjrendszer, civil szervezetek, szakszervezetek, lakáshelyzet)

22

Szociális, globális problémák (idegengyűlölet, nacionalizmus, nemzetközi terrorizmus, stb…)

A tanulás és munka világa Világnézet, vallások Célnyelv fejlődési tendenciái Aktuális témák: A mindennapi aktuális témákon kívül, melyeket a tanár órai feldolgozására vagy megemlítésére érdemesnek tart, igyekezni kell minden témakör aktualizálására. Követelmények Beszédértés: A tanuló legyen képes követni egy összetett, elvont témájú előadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az

érdeklődési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz megérteni egy hallott szöveget akkor is ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok

jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterről van szó, vagy ha a beszélőnek a standardtól eltérő a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerősítsék abban, hogy jól értette, amit értett

kiszűrni a lényeges információkat egy szövegből, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülőtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban, stb.)

megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélők nem a standard nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van

megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplők argóban beszélnek Beszédkészség: A tanuló legyen képes összetett témákról világos, részletes ismertetőt, beszámolót nyújtani, megfelelően beépítve a

rész témákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelő következtetéseket levonva világos, tervszerűen kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelő hangsúlyt fektetve a

lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elősegítő részletekre közérdekű bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni képes legyen szövegesen és grafikusan megjelenített mennyiségi viszonyokat és

összefüggéseket integrálni egy összetett témáról világos, tervszerűen felépített 15 - 20 perces előadást tartani, kiemelve

a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelően alátámasztó részleteke spontán módon eltérni az előre átgondolt szövegtől felkelteni a közönség figyelmét gondolatait kifejezően, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni elérni, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész időtartama alatt ne

zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél se érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget

jól reagálni a közbevetett megjegyzésekre, spontán válaszokkal gondolkodás nélkül kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a

szakma vagy a képzés) leginkább megfelelő formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait véleményét, érzéseit reagálni a beszélgetőtárs várható megnyilatkozásaira összetett téma megvitatásában aktívan részt venni a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni

23

Olvasás – és olvasásértési készség: A tanuló legyen képes a 12. (ill.13.) osztály végére az anyanyelvi beszélőhöz hasonlóan első olvasásra,

automatikusan megérteni mindenfajta könnyű, tényközlő és megjelenítő szöveget terjedelemtől függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek

tartalmi, formai és stiláris sajátosságait megfelelő olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb,

ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is viszonylag rövid idő (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának,

regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak) felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvű szövegek

anyanyelvétől eltérő kulturális sajátosságaira Íráskészség: A tanuló legyen képes

500-600 szavas összefüggő szöveget írni

részletesebb baráti levelet írni

jól szerkesztett, választékos szókincsű hivatalos levelet írni.

múlt idejű történetet írásban kreatívan, színesen elbeszélni

tömör, pontos összefoglalót írni olvasott szöveg alapján

hosszabb újságcikket írni különböző stílusokban (bulvársajtóra, ill. minőségi sajtóra jellemző stílusban)

elemző leírást készíteni elolvasott irodalmi műről vagy filmélményről

árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban

változatos szókincset és a mondanivalójának megfelelő komplex mondatszerkezeteket használni

logikusan szerkesztett, tagolt esszét írni

az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni. Fordítás: A tanuló legyen képes

45 perc alatt szótár segítségével kb. 20 soros (elvontabb, összetettebb) angol szöveget magyar nyelvre átültetni

45 perc alatt szótár segítségével kb. 8-10 soros (közérdekű témájú) magyar szöveget angol nyelvre lefordítani

2 oldalnyi nyersfordítást készíteni célnyelvi szövegből 120 perc alatt

szépirodalmi alkotást szótár segítségével élvezhető formában célnyelven visszaadni Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve: lehetőleg az akkreditált tankönyvlistán szerepeljen minél nagyobb mértékben illeszkedjen az évfolyamon előírt tananyaghoz és

követelményekhez Az értékelés formái Az íráskészség: levélírás, röpdolgozat, témazáró dolgozat, nyelvhelyességi tesztek,

fogalmazás, esszé.

24

25

Az olvasáskészség: túlnyomórészt hosszabb, tartalmilag összetett szövegek lényegének vagy bizonyos részleteinek megértése és szövegösszefüggés felismerését ellenőrző feladatok.

A beszédkészség: témák megvitatása frontális módszerrel, illetve tanulói pármunka során, vita folytatása, olvasott vagy hallott szöveg összefoglalása, feldolgozott téma önálló ismertetése és a témáról beszélgetés folytatása, kiselőadás.

A beszédértés: jegyzetelés tanári előadás vagy tanulói kiselőadás alapján, gépi hang megértését ellenőrző feladatok feldolgozott témáról beszélgetés folytatása.

A fordítás ellenőrzése szótár segítségével vagy nélküle, angolról magyarra és magyarról angolra.

A kulturális ismereteket és interkulturális készséget a többi készségen keresztül értékeljük: fogalmazás, esszé, kiselőadás, megbeszélés formájában.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat és beszámoló.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: a tanévben írandó témazáró dolgozatok száma megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Eredményük duplán számít.

A tanulók tudásának értékelése a szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik: minimum a heti óraszám + 1 osztályzat félévente.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Hatékony órai munkát feltételezve nem haladhatja meg a 45 percet.