angol nyelv 1-3 Évfolyamangol nyelv 1-3 Évfolyam (3. osz tálytól kötelezően választható)...

ANGOL NYELV 1-3 ÉVFOLYAM(3. osztálytól kötelezően választható)

Célok és feladatokLegfontosabb elvként azt kell leszögezni, hogy az 1-3.évfolyamon nyelvoktatás csakis

nyelvsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehet végbe.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvsajátítás folyamataira épül. A gyerekek

számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást

jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt,

kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, nem várhatunk

gyors és látványos nyelvi eredményt. Egyik tipikus jellemzője, hogy vannak gyermekek, akik

ilyenkor még nem szívesen szólalnak meg az idegen nyelvi órán, de a nyelvi játékokban

örömmel részt vesznek.

Éppen ezért a Nyelvtanításnak stressz mentes, kellemes légkörű tanórákon kell megtörténnie,

az életkornak megfelelő változatos tevékenységek végzése közben. Ugyancsak alapvető, hogy

a nyelvet tanító pedagógus olyan legyen, aki a korosztály idegen nyelvi nevelésére speciális

képzést kapott (idegen nyelv - oktató-tanító, illetve idegen nyelvi műveltségterületi tanító). Az

idegen nyelvben való előmenetel ellenőrzése, mérése nem történhet a hagyományos

eszközökkel (ötfokú osztályozás, illetve dolgozatok, tesztek íratása, hagyományos egyéni

feleltetés). Az értékelés kívánatos módjairól később részletesen írunk.

A kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet

ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a gyerekeket, másrészt

megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez

járul még a nyelvtanulási stratégiáknak a megalapozása.

Az általános iskola 1-3. évfolyamában az élő nyelv tanításának négy fontos célja van:

Járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához a holisztikus, vagyis az egész

személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi

nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek. A nyelvórán gondot kell fordítanunk

a testi, érzelmi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Ezt változatos feladatokon és tevékenységi

formákon keresztül érhetjük el, melyek nagy része nem minősül kifejezetten nyelvórai

tevékenységnek (bővebben lásd: Tevékenységformák és feladatok c. részben).

A nyelvoktatás legyen alkalmas terep bizonyos általános készségek (például: gondolkodási,

szövegmegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret

elmélyítése) és kompetenciák elsajátítására és begyakorlására. Tágítsa a gyermek látókörét,

nyisson ablakot a világra.

Segítse hozzá a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz. A gyermek legyen tudatában annak, hogy

anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait. A több

csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti. A

nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is.

Alapozza meg az idegen nyelvi tanulást. Biztosítsa bizonyos szókincs és struktúrák

elsajátítását, a hallás utáni megértést a korának megfelelő témakörökben. Ismertesse meg a

tanulót minél több gyermekirodalmi alkotással, és adjon lehetőséget arra, hogy ezek közül egy

pár dalt, gyermekverset, illetve mondókát a tanuló megtanuljon.

A célok megfogalmazásánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a

nyelvtanulás hosszú folyamat, amely kisgyermekkorban nem ígér látványos eredményeket.

Azonban a korán kezdett nyelvtanulás (szakszerű pedagógiai vezetés mellett) mélyebb

kapcsolatot ígért a nyelvvel, és ez későbbi sikerek forrása lehet. A 6-9 éves korban elkezdett

nyelvtanulás előnyei közé tartozik, hogy az artikulációs bázis még flexibilis, így nagyobb

eséllyel lesz képes arra a tanuló, hogy az anyanyelvétől eltérő hangokat felismerje és

reprodukálja. Egy másik előny, hogy életkoránál fogva a gyermekben nem alakultak még ki

gátlások a kommunikációval kapcsolatban. Számára az üzenet átadása a fontos, nem pedig

annak formája. Egy harmadik előny, hogy szintén életkora miatt még nagyon közel van az

első nyelv elsajátításának folyamatához, és az ebben használt technikák segítségére lehetnek a

második nyelv tanulásánál is.

Az 1-3. évfolyamon a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb,

melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékok teljesítésében követhetjük

nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám, stb.) a memorizált,

elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal).

A követelmények a természetes nyelvsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű

mondat szintjén mozognak.

A fentiek alapján tehát természetes, hogy ebben a korban nagy szerepet kapnak a játékok, a

rajzolás, a festés, a vágás, a ragasztás, a barkácsolás, a bábozás.

Nagy szerepet kap az utánzás és a sok - sok ismétlés.

A 2-3. évfolyamon néhány kiemelt nyelvi jelenségnél fokozatosan haladunk a lexikai szinttől

a tudatosítás felé.

TémakörökA fentiekkel összhangban a témaközpontú nyelvtanítás nagy a 6-9 éves korosztály számára

az, hogy nem a nyelvi formákra, hanem a tartalomra koncentrál. A nyelvet nem elkülöníti,

hanem beleilleszti az általános tantervi követelményekbe. Ezen túlmenően a tanulónak több

önállóságot ad, valamint a tanulási technikák és – végső soron – a tanulási stratégiák olyan

széles skálát nyújtja, amelynek a hagyományos nyelvtanulás során nem állnak rendelkezésre.

Családunk

Családi fotóalbum: A családtagok neve

A számok 1-20-ig

Alapszínek

Bemutatkozás

Napszaknak megfelelő köszönés

Az iskola világa

Az iskola helyiségei, a terem berendezési tárgyai

Az otthon világa

Vendégségben nálunk: A ház, a lakás részei, helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak

A hét napjai.

Ételek neve

Gyümölcsök

Zöldségek

Háziállatok

A test részei

Öltözködés, ruhadarabok

Időjárás

Évszakok és hónapok .

Jeles napok, ünnepek

Tanulói tevékenységekElsősorban olyan tevékenységi formák és feladatok ajánlatosak, amelyek összhangban vannak

a 6-9 éves gyermek tanulási, ismeretszerzési jellemzőivel. Ebben az életkorban a gyermek

ismeretszerzése a világról és saját magáról három fő úton történik: cselekvés közben (a

felnőttekkel és társaival való interakció közben, illetve az érzékszervekkel való megismerés

útján). Ezeknek a szem előtt tartásával kell megtervezni a tevékenységformákat és a

feladatokat. Ezek nagy része olyan, amelyek a hagyományos értelemben nem minősülnek

nyelvi jellegű feladatnak. Olyan feladatokat adunk, amelyekben a nyelvhasználat egy, a

gyermek számára érthető szituációban jelenik meg.

Néhány, az 1-3. évfolyamon ajánlható tevékenységi forma az idegen nyelvi órán:

Mozgásos-ritmikus feladatok: éneklés, körjátékok, mondókák, mozgással kísért versek,

cselekvések végzése szóbeli utasításra (fizikai válasz adása nyelvi impulzusra)

Manipulatív tevékenységek: rajzolás, színezés, kivágás, gyurmázás, ragasztás, hajtogatás stb.,

melynek eredménye valamilyen, a témába vágó tárgy (poszter, saját készítésű mesekönyv,

születésnapi meghívó, képes üdvözlőlap stb.)

Idegen nyelven történő tanári utasítások végrehajtása

Szerepjátékok és ezekhez jelmezek, díszletek gyűjtése, készítése

Játékok, társasjátékok

Mondókák, versek, dalok, körjátékok memorizálása, mesehallgatás, a mese eljátszása

Az 1-3-.évfolyam tanulói számára olyan munkaformákat célszerű bevezetni a napi tanítási

gyakorlatba, amelyekben a nyelvtanulás, mint élvezetes közös tevékenység jelenik meg. A

későbbi, középiskolai időszaktól eltérően a kezdeti szakaszban nem az egyéni teljesítmény

számít elsősorban. Ezen a fokon, ahol az érdeklődés felkeltése és ébrentartása a fő. Ezen

munkaformák mind nyelvi, mind általános nevelési haszonnal járnak. A nyelvi haszon az,

hogy időegység alatt több tanuló kap lehetőséget arra, hogy a célnyelven megszólaljon, ill.,

hogy az idegen nyelvet kommunikációs eszközként használva megvitasson őt érdeklő

témákat.

Nagy szerepet kapnak a reproduktív cselekvések:

a kórusban/egyénileg történő ismétlés,

másolás a tábláról/tankönyvből.

A 3. évfolyamon már a produktív tevékenységek is előtérbe kerülnek:

egyszerű kérdések megválaszolása,

egyszerű mondatok kiegészítése.

A 2-3.évfolyamon néhány kiemelt nyelvi jelenségnél fokozatosan haladunk a lexikai szinttől a

tudatosítás felé.

Kommunikációs szándékok 1-3.évfolyamKöszönés a napszakoknak megfelelően

Egyszerű állítások és tagadások

Ismerkedés: kérdezés, visszakérdezés, válaszadás

Tanórai,,utasítások”megértése

Személyes információk, információk a családról, társainkról, az iskoláról

Egyszerű információkérés és –adás

cselekvésekről,

a tárgyak helye felől

Érdeklődés barátok, osztálytársak hogyléte iránt

Fogalomkörök 1-3. évfolyam

A nyelvtani fogalomkörök tanítása az 1-3. évfolyamon természetesen csak lexikai szinten

történik!

A ,,to be” létige ragozása egyes szám 1., 2., 3. személyben

A my, your, his/her névmások

Egyes szám/Többes szám

There is…/There are…

How many…s? How much…?

A határozott, határozatlan névelők

Tőszámnevek 1-től 10-ig. Számnév- főnév egyeztetés

A ,,to have” ige ragozása egyes szám 1., 2., 3. személyben

A in, on, elöljárószók.

Kérdőszók: What? When? Where?

Egyszerű kérdések, rövid válaszok

Is there a plate on the table?

How many cups are there in the cupboard?

Yes, he is. No, he isn’t.

I like/Idon’t like.

Felszólítás egyes szám 2. személyben

Az and, but kötőszók

Helymeghatározás, határozószók: near, under, right, left

A továbbhaladás feltételeiMivel az idegen nyelv tanulása az általános iskola 1-3. évfolyamán a szabadon választott

órakeret terhére választható tantárgy, a nyelvelsajátításban való előmenetelhez nem köthetők a

felsőbb évfolyamokon elvárt továbbhaladási feltételek.

1. évfolyam

TémakörökCsaládunk

A számok 1-10- ig

Alapszínek


A hét napjai.

Háziállatok

A test részei


2. évfolyam

Témakörök

Családunk

A számok 1-15-ig

Alapszínek

Bemutatkozás


A ház, a lakás részei

A hét napjai.

Gyümölcsök

Zöldségek

Háziállatok

A test részei


3. évfolyam

Témakörök

Családunk

Családi fotóalbum: A családtagok neve

A számok 1-20-ig

Alapszínek

Bemutatkozás


Az iskola világa

Az iskola helyiségei, a terem berendezési tárgyai

Az otthon világa

Vendégségben nálunk: A ház, a lakás részei, helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak

A hét napjai.

Ételek neve

Gyümölcsök

Zöldségek

Háziállatok

A test részei


Időjárás

Évszakok és hónapok .


A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

1–3. osztályban a nyelvoktatás csakis nyelvelsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehetvégbe. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynekfejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjüknyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.) a memorizált,elemezetlen, nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, játék, dal).A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, elmondja a tanult verseket,mondókákat.

ANGOL TANTERV ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

4. OSZTÁLY

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal,vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valaminta motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez isszükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezérttevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy akésőbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamatközéppontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatívfeladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktívnyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat többkészség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.

A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepetjátszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó,ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset,felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi ésszóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniukkell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmesmondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének,szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket.Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatóka különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést

szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különbözőalkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és ahelyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szövegautentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulókmaguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivéválhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, amikomoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. Atanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és aprojektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, anyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatospozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integrációjelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak mástantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor azidegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja atanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van anyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogynyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számárakötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkalszemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedijellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket anemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közöseurópai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez azajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokraminimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

4. évfolyam,minimumszint



Első idegen nyelv KER-szintben nemmegadható A2 B1

Második idegennyelv – – A2

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontvahatározza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen azévfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévetölel fel.

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam

Első idegennyelv

KER-szintben nemmegadható

A1 A2 B1 mínusz B1

Másodikidegennyelv

- - - A1 A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg anyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeliinterakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintekés kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainaktükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll aNAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia többponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeliés írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába ésfordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvikommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelőmódszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinekhiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy azanyanyelv használata tudatosabbá váljon.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a moderntechnika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulásilehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésénekfejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktívnyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak,interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás isélményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatosfejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulásistratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainakmegteremtésére.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek,érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történőbekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mertminden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas aszemélyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitívmegerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeliinterakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nemkülöníthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségekfejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációshelyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újramegjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabbnézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv azáltalános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulókéletkorához, szükségleteihez alkalmazkodva.

Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkalvaló kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanítótanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást,mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszravonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés

tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adottnyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesenbeépültek a tartalomba.

A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén afejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várhatóeredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot,amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg).

4. évfolyam(óraszám: 111 óra)

A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvikommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos célkitűzése, hogy felkeltse atanulók érdeklődését a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájukmegismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és amotiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjönösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvieszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindezelengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Atanulók életkori sajtosságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, érdekes, értelmes éskihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. A célnyelven elhangzó információkmegértéséhez támaszkodnak a világról szerzett ismereteikre és tapasztalataikra, amelyekegyrészt segítik a nyelvtanulást, másrészt annak tartalmai révén tovább mélyülnek ésbővülnek. Az anyanyelv elsajátításához hasonlóan az idegen nyelv elsajátítása is mindenesetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, amelyekben a verbálisés a nonverbális elemek természetes egységet alkotnak. Utóbbiak a nyelvtanulás kezdeténkülönösen fontosak, hiszen a megfelelő nyelvi eszközök hiányában segítik a beszédhelyzetértelmezését, illetve a beszédszándék megvalósítását. A nyelvtanulás kezdő szakaszában atanulók tanórai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz is, amelyetvisszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár következetes célnyelv-használatávalpárhuzamosan.

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, ahallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés sorána tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyekelengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak.

Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogyhozzájáruljon a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és akulcskompetenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvikommunikációnak az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, azesztétikai-művészeti tudatossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz valókapcsolódása. Az anyanyelven elsajátított ismeretek, készségek és stratégiák támogatják azidegen nyelv tanulását, míg a nyelvtanulás eredményei pozitívan hathatnak az anyanyelvitudatosság alakulására. A szociális kompetencia területén a kultúrák közötti hasonlóságok éskülönbségek felfedezése segíti a tanulókat abban, hogy nyitottá váljanak saját kultúrájuk és acélnyelv kultúrája iránt. Az idegennyelv-oktatás során alkalmazott, a tanulókegyüttműködését ösztönző munkaformák és tevékenységek hozzájárulnak a tanulók szociálisérzékenységének fejlesztéséhez. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

területén az idegennyelv-tanításban építeni lehet arra, hogy a tanulók életkori sajátosságaikbóladódóan szeretnek játszani, rajzolni, festeni, énekelni, táncolni, és örömmel vesznek résztváltozatos művészeti tevékenységekben. A művészeti ágakkal való aktív kapcsolat gazdagítjaa tanulók érzelmi világát. A hatékony tanulást az idegen nyelvvel való foglalkozás azáltalösztönzi, hogy a tanulók elsajátítanak néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát, és megteszikaz első lépéseket idegen nyelvi teljesítményük értékelése útján.

Az idegen nyelv tanulása keretében feldolgozott témakörök könnyenösszehangolhatók a NAT-ban szereplő alsó tagozatos tantárgyak tartalmaival. A Témaköröktáblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, aholsikeresen megvalósítható a tantárgyakon átívelő - akár közös projektek keretében történő -tanulás.

A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvetőfontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiaiszemlélet. Ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetése nagy körültekintést igényelmind a tananyagok, taneszközök kiválasztásában és felhasználásában, mind a tevékenységekmegtervezésében, valamint a tanórák megszervezésében és megvalósításában.

A megfelelően kialakított, változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó tanulásikörnyezet elősegíti az idegen nyelv sikeres elsajátítását. A gyermekbarát, vizuális elemekbengazdag berendezés ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Azinfokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is érdekesebbé,motiválóbbá teheti a nyelvtanulást, a pedagógus számára pedig lehetőséget ad arra, hogy azéletkori sajátosságoknak megfelelő autentikus anyagok gazdag tárházából válogasson.

4. ÉVFOLYAM FEJLESZTÉSI EGYSÉGEI

Fejlesztésiegység Hallott szöveg értése

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, atanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikaiegység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvieszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbáliseszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat.Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatbólálló kérdéseket és kijelentéseket.Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat,és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.

A fejlesztés tartalma

Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazottcélnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munkamegszervezése, eszközhasználat).Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkeltámogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuálistevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték,

bábjáték, árnyjáték, társasjáték).Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések éskijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebbkörnyezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetveválaszok).Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikusszövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, aszöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok,tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás aszövegértés során.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv(játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral,tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák,tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai

A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylőtevékenységekben.Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükségszerint nonverbális elemekkel támogatva.Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni,illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkelreagálni.A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival atanult témákról.Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció ésbeszédtempó elsajátítására.


Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek,tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azazegy-egy szóval, rövid mondattal.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkelmegfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal,cselekvéssel.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdésekfeltevése.Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazórövid párbeszéd eljátszása társakkal.Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;

nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba valóbekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok,kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.

Fejlesztésiegység Összefüggő beszéd

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, atanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikaiegység

nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket.Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanárisegítséggel.Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról,élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbáliselemekkel támogatva.A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció ésbeszédtempó elsajátítására.


Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zeneikísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagytanárok részére.Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségévelvagy mozgással kísérve.Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazottszerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokattartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása).Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önállóismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagyhangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgáskíséretével).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás



A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegennyelven történő olvasás közötti különbségeket.Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valaminttanári minta után a szavak helyes felolvasására.Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után azönálló olvasására.Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.


Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyakfelcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációkösszeállítása).Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorokeljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavakhasználatával.Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok,osztálytermi utasítások).Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokSzó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények,képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák,ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek,animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.

Fejlesztésiegység Íráskészség

Előzetestudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, atanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikaiegység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történőírás közötti különbségeket.A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét.Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat,mondatokat.Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.


Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény,szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén(pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinekfelcímkézése, üzenőfal létrehozása).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv,kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerűtársasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel).Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után valóönálló alkotása.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokEgyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok ésrövid szövegek szintjén.

AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK – KOMMUNIKÁCIÓSESZKÖZÖK- FOGALOMKÖRÖK – ÓRAKERET –KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

4. ÉVFOLYAM – ÓRASZÁM: 111

Ajánlotttémakörök

Kommunikációs eszközök Fogalomkörök Órake-ret

Kapcsolódási pontok

CsaládÉn és a családom.Családtagokbemutatása.

Köszönés- Good morning.Hello, how are you?Very well, thank you. Andhow about you?Elköszönés Goodbye.Bye-bye!Good night.Take care.Bye!Köszönet és arra reagálásThanks.Thank you very much.Thanks a lot.You are welcome.Bemutatkozás, bemutatás Myname is…Hello.Hi!

Birtoklás kifejezésePresent forms of have Ihave five friends atschool.Minőségi viszonyokModalitás Can (ability)I can swim.Indefinite pronounsA, an, theThere are some pencilsin the bag.There’s some water inthe vase.This, that, these, those

10 Környezetismeret:együttélés acsaládban.

OtthonOtthonom,szűkebbkörnyezetem.Kedvencjátékaim.Lakóhelyem,tágabbkörnyezetem.

Telefonon bemutatkozásHello, this is Mary Smithspeaking.Dolgok, személyekmegnevezése,leírásaWhat is it?

Birtoklás kifejezésePresent forms of have Ihave five friends.Possessive adj. My,your, his/her/its, our,their dog

10 Környezetismeret:lakóhelyikörnyezet.

Matematika:tájékozódás atérben,halmazok.

ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim,italaim.Egészségestáplálkozás.

Dolgok, személyekmegnevezése,leírásaWhat is it?What’s it in English?It’s…/ That’s

Időbeli viszonyokWhat’s the time?Now,Yesterday, Tomorrow,Likes and dislikes

I like pizza..

I don’t like ….

10 Környezetismeret: azembermegismeréseés egészsége:tápanyag,élelmiszer,étrend.

Matematika:halmazok,állításokigazságánakeldöntése,tapasztalatiadatoklejegyzése,táblázatbarögzítése.

Idő, időjárásÉvszakok éshónapok.A hét napjai ésnapszakok.Az óra.Időjárás.

Tudás, nemtudás What timeis it?

Logikai viszonyokLinking wordsAnd/or/but/because

Időbeli viszonyokWhat’s the time?

10 Környezetismeret: az időmérése, azidő kifejezésea mindennapikommunikációban;a napszakok,az évszakokváltakozása.

Matematika:számok írása,olvasása,állításokigazságánakeldöntése,tapasztalatiadatoklejegyzése,táblázatba

rögzítése.

ÖltözködésÉvszakok ésruhadarabok.Kedvenc ruháim.

Dolgok, személyekmegnevezése,leírásaWhat is it?What’s it in English?It’s…/ That’s

Birtoklás kifejezésePresent forms of have.Possessive adj. My,your, his/her/its, our,their dogWhose?

10 Környezetismeret;technika,életvitel ésgyakorlat:egészségeséletmód -öltözködés.

Matematika:halmazok.

SportTestrészek ésmozgás.Kedvenc sportom.

. Dolgok, személyekmegnevezése,leírásaWhat is it?What’s it in English?It’s…/ That’s

Logikai viszonyokLinking wordsAnd/or/but/because

. Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers first,second…

10 Környezetismeret:testrészek,egészségvédelem.

Testnevelésés sport:mozgásosjátékok.

Iskola, barátokIskolám,osztálytermünk.Tantárgyaim.Osztálytársaim,barátaim.

Bocsánatkérés és arrareagálás I am sorry. I amvery sorry.Talking about things, peopleThis is my…Talking about objectsThis is..Where… There is/are..

Mennyiségi viszonyokSingulars and pluralsBoys, girls,Children, people, men,women …Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers first,second…Countable nouns Howmany CDs have yougot?I’ve got a lot of/fewCDs

10 Környezetismeret: barátikapcsolatok,iskolaiközösségek.

Matematika:tájékozódás atérben,halmazok.

SzabadidőSzabadidőstevékenységek.Kedvencidőtöltésem.

Bocsánatkérés és arrareagálás I am sorry. I amvery sorry.Talking about things, peopleThis is my…Talking about objectsThis is..Where… There is/are..

Bocsánatkérés és arrareagálás I am sorry. Iam very sorry.Countable nouns Howmany CDs have yougot?I’ve got a lot of/fewCDs

10 Ének-zene:zenehallgatás.

Vizuáliskultúra:kreatívalkotások.

Természet, állatokKisállatok.

Talking about things,animals, pets…

Birtoklás kifejezésePresent forms of have Ihave five cats.

11 Környezetismeret:

Kedvenc állataim.Állatok a házkörül.Vadon élő ésállatkerti állatok.

This is my…Talking about animalsThey can…This is..Where… There is/are..

Possessive adj. My,your, his/her/its, our,their dogWhose?

élőlényekcsoportosítása élőhely,táplálkozásimód, egyébtulajdonságok szerint;változatosélővilág.

Matematika:halmazok,adatgyűjtés,adatoklejegyzése.

Ünnepek éshagyományokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon ésa célnyelvikultúrában.

Gratulációk, jókívánságok ésarrareagálásHappy Christmas/Newyear/Birthday!Happy Christmas /New Year/Birthday!Thank you.Thank you, the same to you.

Logikai viszonyokLinking wordsAnd/or/but/becauseMennyiségi viszonyokSingulars and pluralsBoys, girls,Children, people, men,women …Cardinal numbers 1-100

10 Környezetismeret:ünnepek,hagyományok.

Fantázia ésvalóságKedvenc meséim,könyveim.Képzeletemvilága.A cirkusz.

Véleménykérés, és arrareagálás What do you think?Can a cat…

Valaki igazának azelismerése és elnem ismeréseYou are right. You arewrong.

Logikai viszonyokLinking wordsAnd/or/but/becauseMennyiségi viszonyokSingulars and pluralsBoys, girls,Children, people, men,women …Cardinal numbers 1-100

10 Dráma éstánc:dramatikusjátékok.

Vizuáliskultúra:képzeletemvilága.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEIA fejlesztés várt eredményei az 4. évfolyam végén

KER szintben nem megadható.A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi acélnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti azegyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövidszövegek lényegét.Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatotönmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű,rövid szövegeket alkot.

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

1. évfolyam

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1–2. évfolyamon, hogy akulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai kompetencia –fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokatszerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása soránolyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti,társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotómunkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse ahatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemiismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulásés a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendőhagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás melletta csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgárikompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi ésiskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinekmegismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemeltterület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinteészrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendőmunkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükségesszokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- ésszerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések,mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és acsoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia általvezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzékfejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, azesztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnaka világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatoséletmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, ahigiénia, és a helyes időbeosztás terén.

Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények.A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közösértékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnakaz ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A„kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés,szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, afeladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezőkmérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikusmagatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetekmegelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerűalkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokásokkialakulását.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret8 óra

Előzetes tudásAz iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények,tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonokbemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikaikörnyezet megismertetése és megismerése során.A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása.A családkép és a családi otthon képének alakítása.A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása.Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, aziskolatársakkal, felnőttekkel.Szókincsbővítés.Az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

1.1. Élet a családbanHétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése.Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal.Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra.

Magyar nyelv ésirodalom:szókincsbővítés,szövegalkotás,beszédkultúra,kommunikáció.

Környezetismeret:család, egészségeséletmód,növényismeret,évszakok, napszakok,időjárási tényezők,lakhelyek, higiéné.

Matematika:tájékozódás térben ésidőben - időtartam,nap, napszakok.

Erkölcstan: Én és aközvetlenebb és tágabbkörnyezetem,közösségeim, társaim.Családtagok, családi,baráti kötődések,szeretetkapcsolatok, akörnyezetnek valómegfelelés szándéka,beilleszkedés.

1.2. Biztonságos otthonHázimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban.Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei.Otthoni balesetek megelőzése.Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak,tűzgyújtóeszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetvemérgező vegyszerek, romlott ételek.

1.3. Családi időbeosztásMunkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztásmegbeszélése, napirend készítése.Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása,ismertetése, megbeszélése.Rajzos programajánlat készítése.

1.4. Tisztaság és rendTisztaság és rend a környezetünkben.Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendbentartása.Alapvető takarítószerek és eszközök használata.Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete.Környezetünk tisztán tartása.Takarékosság energiával, vízzel.A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása.

1.5. TáplálkozásAz egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei.Étrend összeállítása képek válogatásával.Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése.

1.6. TestápolásHigiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés,hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai.

1.7. Célszerű öltözködésA napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepialkalmaknak megfelelő öltözködés.Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása.Szekrényrendezés.Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése.

1.8. Növényápolás, állatgondozásOtthoni és iskolai szobanövényeink ápolása és védelme. A növényekéletfeltételeinek biztosítása.Hobbiállatok gondozása, felelős állattartás.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség,háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartásieszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep,egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés,időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem,takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret20 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorbanhasznált, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; azanyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal;anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás;eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés,mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.


céljai

Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel),valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerűábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó)forrásokban.A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainakmegtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. Anyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztásasegítséggel.Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül azértékelő elemzésig.Kézügyesség fejlesztése.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata.Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben.Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása.Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- éskörnyezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapottutasítások szerint. A használt eszközök megóvása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett

tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés abiztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérésbaleset esetén.


2.1. Az anyagokAz anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk.Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján).A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhetőtulajdonságaik alapján.

Vizuális kultúra:vizuális megjelenítés.

Környezetismeret:anyagok,érzékszervek,érzékelés.

Matematika: Tárgyaktulajdonságainakkiemelése;összehasonlítás,azonosítás,megkülönböztetés,osztályokba sorolás,halmazképzés.Tárgyak, alakzatok,összehasonlításamérhetőtulajdonságaik szerint;mérés, becslés.

Magyar nyelv ésirodalom: szövegértés(egyszerű, rövidútmutató jellegűszövegek olvasása,értelmezése, rövidszövegben azeseményeksorrendjénekfelismerése).

Erkölcstan: az alkotóember és az építettvilág tisztelete, értékekóvása.

2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilekalakításaKéplékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta)egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel,hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással.Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással.Fűzőlapmunka.Faanyagok (hurkapálca) megmunkálása tördeléssel.Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak,sodrat).Egyszerű fonalmunkák (sodrás) és egyéb kézműves technikák( gyöngyfűzés).Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával.Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhébólstb.)Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak.Takarékos anyagfelhasználás.A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen ésnapjainkban.

2.3. ÉpítésÉpítés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő,Lego – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önállóelképzeléssel.


Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret,szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag,sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés,anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés ésóvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; acsalád közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhelyközötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településenbelüli közlekedésről.


A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretekalapjainak kialakítása.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzetkialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainakazonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinekmegismerése és gyakorlása.Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.


3.1. Gyalogos közlekedés szabályaiA gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése.A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése.Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben.A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten.A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőrikarjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblákismerete.

Környezetismeret:közlekedési eszközök.

Magyar nyelv ésirodalom:szókincsbővítés,fogalommagyarázat,képi jelzések ésszóbeli utasítások,szövegértés (képi,ikonikus kódok ésszövegek jelentésénekegymásravonatkoztatása,párosítása).

3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályaiA biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai.Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművekközlekedésére.Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése ésgyakorlása.

3.3. A közlekedésben rejlő veszélyekA gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiákkialakítása.Helyes magatartás a baleseti helyszínen.


Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút,gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla,forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság,biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret5 óra

Előzetes tudásAz iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti,iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények éstapasztalatok.

A tematikai egység Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása,

nevelési-fejlesztésicéljai

rögzítése.A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlenkörnyezet alakításában.Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés atevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalásaés végrehajtása.Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúraelemeinek elsajátítása és betartása.


4.1. Családi rendezvények, ünnepek, eseményekSzületésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkelkapcsolatos szokások, hagyományok.Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken valóviselkedés szabályai.Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illőkörnyezet megteremtése.Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájánakelsajátítása.A tapasztalatok megbeszélése.

Környezetismeret:szokások,hagyományok, jelesnapok, családi ésközösségi ünnepek.

Erkölcstan: családihagyományok,ünnepek, élményekfeldolgozása, játékok.

4.2. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang,Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap,játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszínberendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezekstb.) előállítása vagy beszerzése.A biztonságos környezet megteremtése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzésekmegfogalmazása.

4.3. A közösségért végzett munkaTeremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezeténekalakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.


Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program,dekoráció.

A fejlesztés várteredményei azelső évfolyam

végén, atovábbhaladás

feltételei:

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismertjellemzőinek felsorolása.Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.A család szerepének, időbeosztásának és egészségesmunkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészségesveszélyérzet.Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatosveszélyforrások ismerete.

Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerűöltözködés terén.A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaikmegállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, atapasztalatok megfogalmazása.Életkori szintnek megfelelő probléma felismerés, problémamegoldás.Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilekmagabiztos alakítása.Építés mintakövetéssel és önállóan.Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmenteshasználata.A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelésszabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentesjárműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsibantörténő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.


2. évfolyam

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1–2. évfolyamon, hogy akulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai kompetencia –fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokatszerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása soránolyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti,társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotómunkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse ahatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemiismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulásés a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendőhagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás melletta csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgárikompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi ésiskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinekmegismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemeltterület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinteészrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendőmunkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükségesszokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- ésszerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések,mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és acsoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia általvezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék

fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, azesztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnaka világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatoséletmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, ahigiénia, és a helyes időbeosztás terén.

Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények.A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közösértékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnakaz ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A„kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés,szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, afeladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezőkmérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikusmagatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetekmegelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerűalkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokásokkialakulását.


Előzetes tudásAz iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények,tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonokbemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása.


céljai

Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikaikörnyezet megismertetése és megismerése során.A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása.A családkép és a családi otthon képének alakítása.A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása.Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, aziskolatársakkal, felnőttekkel.Szókincsbővítés.Az önismeret fejlesztése.


1.1. Élet a családbanHétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése.Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal.Családi szerepek.Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra.

Magyar nyelv ésirodalom:szókincsbővítés,szövegalkotás,beszédkultúra,

1.2. Biztonságos otthonHázimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban.Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei.Otthoni balesetek megelőzése.Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak,tűzgyújtóeszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetvemérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramokmegismerése.

kommunikáció.

Környezetismeret:család, egészségeséletmód,növényismeret,évszakok, napszakok,időjárási tényezők,lakhelyek, higiéné.

Matematika:tájékozódás térben ésidőben - időtartam,nap, napszakok.

Erkölcstan: Én és aközvetlenebb és tágabbkörnyezetem,közösségeim, társaim.Családtagok, családi,baráti kötődések,szeretetkapcsolatok, akörnyezetnek valómegfelelés szándéka,beilleszkedés.

1.3. Családi időbeosztásMunkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztásmegbeszélése, napirend készítése.Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása,ismertetése, megbeszélése.Rajzos programajánlat készítése.

1.4. Tisztaság és rendTisztaság és rend a környezetünkben.Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendbentartása.Alapvető takarítószerek és eszközök használata.Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete.Környezetünk tisztán tartása.Takarékosság energiával, vízzel.A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása.

1.5. TáplálkozásAz egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei.Étrend összeállítása képek válogatásával.Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése.

1.6. TestápolásHigiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés,hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai.

1.7. Célszerű öltözködésA napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepialkalmaknak megfelelő öltözködés.Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása.Szekrényrendezés.Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése.

1.8. Növényápolás, állatgondozásOtthoni és iskolai szobanövényeink ápolása és védelme. A növényekéletfeltételeinek biztosítása.Hobbiállatok gondozása, felelős állattartás.


Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség,háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartásieszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep,egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés,időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem,takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.


Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorbanhasznált, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; azanyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal;anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás;eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés,mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.


céljai

Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel),valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerűábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó)forrásokban.A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainakmegtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. Anyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztásasegítséggel.Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül azértékelő elemzésig.Kézügyesség fejlesztése.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata.Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben.Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása.Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- éskörnyezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapottutasítások szerint. A használt eszközök megóvása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzetttevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés abiztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérésbaleset esetén.


2.1. Az anyagokAz anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk.Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján).A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhetőtulajdonságaik alapján.

Vizuális kultúra:vizuális megjelenítés.

Környezetismeret:anyagok,érzékszervek,érzékelés.

Matematika: Tárgyaktulajdonságainakkiemelése;összehasonlítás,azonosítás,megkülönböztetés,osztályokba sorolás,halmazképzés.

2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok,textilek alakításaKéplékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta)egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel,hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással.Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással.Fűzőlapmunka.Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel,darabolással, csiszolással.Fémhuzal alakítása hajlítással.Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak,

sodrat).Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése)és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés).Gombfelvarrás.Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával.Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhébólstb.)Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak.Takarékos anyagfelhasználás.A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen ésnapjainkban.

Tárgyak, alakzatok,összehasonlításamérhetőtulajdonságaik szerint;mérés, becslés.

Magyar nyelv ésirodalom: szövegértés(egyszerű, rövidútmutató jellegűszövegek olvasása,értelmezése, rövidszövegben azeseményeksorrendjénekfelismerése).

Erkölcstan: az alkotóember és az építettvilág tisztelete, értékekóvása.

2.3. ÉpítésÉpítés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő,Lego – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önállóelképzeléssel.


Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret,szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag,sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés,anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.

Tematikai egység 3. KözlekedésÓrakeret

4 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés ésóvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; acsalád közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhelyközötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településenbelüli közlekedésről.


A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretekalapjainak kialakítása.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzetkialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainakazonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinekmegismerése és gyakorlása.Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.


3.1. Gyalogos közlekedés szabályaiA gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése.A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése.Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben.A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten.

Környezetismeret:közlekedési eszközök.

Magyar nyelv ésirodalom:

A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőrikarjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblákismerete.

szókincsbővítés,fogalommagyarázat,képi jelzések ésszóbeli utasítások,szövegértés (képi,ikonikus kódok ésszövegek jelentésénekegymásravonatkoztatása,párosítása).

3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályaiA biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai.Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművekközlekedésére.Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése ésgyakorlása.

3.3. A közlekedésben rejlő veszélyekA gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiákkialakítása.Helyes magatartás a baleseti helyszínen.


Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút,gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla,forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság,biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepekÓrakeret

5 óra

Előzetes tudásAz iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti,iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények éstapasztalatok.


céljai

Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása,rögzítése.A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlenkörnyezet alakításában.Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés atevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalásaés végrehajtása.Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúraelemeinek elsajátítása és betartása.


4.1. Családi rendezvények, ünnepek, eseményekSzületésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkelkapcsolatos szokások, hagyományok.Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken valóviselkedés szabályai.Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illőkörnyezet megteremtése.Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájánakelsajátítása.A tapasztalatok megbeszélése.


Erkölcstan: családihagyományok,ünnepek, élményekfeldolgozása, játékok.


4.3. A közösségért végzett munkaTeremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezeténekalakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.


Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program,dekoráció.

A fejlesztés várteredményei a kétévfolyamos ciklus


feltételei:

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismertjellemzőinek felsorolása.Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.A család szerepének, időbeosztásának és egészségesmunkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészségesveszélyérzet.Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatosveszélyforrások ismerete.Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerűöltözködés terén.A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaikmegállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, atapasztalatok megfogalmazása.Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás.Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintettszakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete.Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilekmagabiztos alakítása.Építés mintakövetéssel és önállóan.Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmenteshasználata.A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelésszabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentesjárműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban

történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.


3-4. évfolyam

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja a 3–4. évfolyamon, hogy akulcskompetenciák további fejlesztésével a gyermek bővítse az életkori sajátosságainakmegfelelő szinten az őt közvetlenül körülvevő világról szerzett tapasztalatait és ismereteit. Amindennapok gyakorlatában egyre inkább nélkülözhetetlen életviteli ismeretek mellett akézügyesség és az alkotó fantázia fejlesztésével a gyermekek az örömteli tanulásra ésmunkavégzésére kapnak ösztönzést. Egyre alaposabban és egyre többet ismernek meg azerkölcsi értékekből, a megőrzendő szokásokból, a nemzeti hagyományokból, a magyarkultúrából. A tevékenységek közbeni magatartási szabályok betartása különösen fontos, ezmegalapozza az emberek közötti kapcsolatok, illetve a társadalmi érintkezés bonyolultillemszabályainak elsajátítását. Az önállóságra törekvés ösztönzése új tanulási-tanításimódszerek alkalmazását igényli, amelyekhez az egyéni munkálkodás mellett csoportmunka isszükséges. Javarészt még bemutatás utáni mintakövetéssel készülnek a munkadarabok, deegyre önállóban, a saját műveleti sorrendet is követve. A kivitelezés során a kézügyesség, amozgáskoordináció, a testtartás, az erőkifejtés továbbfejlesztése közben az anyag, a forma, aszerkezet, a funkció és az esztétikum összefüggései is érvényesülnek. Kiemelten fontos cél ahelyes munkafogások és a célszerű, balesetmentes szerszámhasználat betartása. A folytatódónépi tárgyalkotó tevékenységek a már megismert anyagok felhasználását, a művészi kifejezéssokféleségét tükrözik. A szókincs bővítése és a szaknyelvi elemek használata továbbra isjátékos keretek közt történik. Mindeközben a műszaki rajzi ismeretek megalapozása iselkezdődik.

Az önkiszolgálás és a segítő tevékenységek az életkornak megfelelően, a családi ésközösségi munkamegosztás keretei közötti tudatos feladatvállalással fejlődnek tovább. Egyrehatározottabb fejlesztési cél az egészség- és környezettudatos életvitel megalapozása.

A közlekedési kultúra a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak készségszintűalkalmazása után a kerékpáros és a tömegközlekedésben való önálló részvétellel, abiztonságos közlekedés magatartási követelményeinek elsajátításával gazdagodik.

A közösségi munka, a közösségi szerepek további gyakorlása az egyéniegyüttműködési készség és a csoportkoherencia fejlődését szolgálja.

3. évfolyam


Előzetes tudás

Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról éstevékenységeinek szerepéről.Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete.Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete.Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolaiközösségben.


Értékek közvetítése által a pozitív akarati tulajdonságok fejlesztése.Az elvárt jó magatartási elemek (engedelmesség, alkalmazkodás,udvariasság) gyakoroltatása és a tulajdonságok tárházának bővítése(önállóság, határozottság, segítőkészség, közösségi érzés, másokon valósegítés, tolerancia) a tevékenységek végzése közben..


1.1. Önkiszolgálás, vendéglátásAz életkornak, fejlettségnek megfelelő, különböző élethelyzetekbentörténő önkiszolgáló tevékenység gyakorlása.Vendéglátás. Néhány egyszerű vendégváró étel, csemegeelkészítése. Szalvétahajtogatás.

Környezetismeret:család, rokonság,hétköznapok ésünnepi alkalmak,emberi test,egészséges életmód.

Magyar nyelv ésirodalom:szövegértés,szövegalkotás,szaknyelv használata,beszédkultúra,kommunikáció.

Matematika:problémamegoldás,számok,alapműveletek,becslés.

Erkölcstan: egészségés környezeti hatások,önismeret, felelősség,példakép,kapcsolatépítés,kapcsolattartás.

1.2. Családi ünnepekÜnneplés a családban. Családi szokások és hagyományok.Az ünnep hangulatát kifejező dekoráció készítése.Ajándékkészítés, csomagolás. Az ajándékozás módja, formája.

1.3. Gazdálkodás a háztartásbanTakarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztásicikkekkel. Zsebpénz kezelése, beosztása.

1.4. EgészségünkEgészség és betegség fogalma. Betegségek tünetei. Betegségekelleni védekezés módjai. Betegápolás (egyszerű gondozásiműveletek).Egészségkárosító és környezetszennyező hatások a háztartásban.Megelőzés. Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek.Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonossegélyhívás szabályai.

1.5. ÖnismeretÖnismeret, felelősségvállalás, tudatosság a munkák végzésekor.Önellenőrzés, hibák javítása.

1.6. A háztartásban használt vegyszerekA háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek, festékek,ragasztók) használati utasításainak tanulmányozása.Környezetbarát termékek előnyben részesítése. Házi praktikákgyűjtése, ismertetése.


Életvitel, élettér, élővilág, tárgyi (épített) környezet, gazdálkodás,megtakarítás, zsebpénz, segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség,mosószer, tisztítószer, használati utasítás, egészség, betegség, járvány,betegápolás.


Előzetes tudásA feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerűfelhasználása.Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel.

Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása.Természetes anyagok felismerése.


Tapasztalatszerzés a tárgyak készítéséhez felhasznált anyagokról,eszközökről. A tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, aszükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.A tevékenységhez használt szöveges, rajzos és képi minta követésébőlszármazó egyszerű utasítások, tervek végrehajtása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzetttevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés abiztonságra.A tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonságikockázatok felismerése és megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségeinekismerete.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő, biztonságoshasználata. Kézügyesség, mozgáskoordináció, jó testtartás, megfelelőerőkifejtés képességének fejlesztése.Munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása, törekvés atakarékosságra.


2.1. Ismerkedés a felhasznált anyagok tulajdonságaivalAnyagvizsgálat szemrevételezéssel, tapintással, szaglással.Az anyagok felhasználási lehetőségeiket befolyásoló tulajdonságai.

Környezetismeret:anyagi tulajdonságok.

Matematika: mérés,becslés, szerkesztés.

Vizuális kultúra:rajzeszközökhasználata, épületekjellemzői.

Erkölcstan: Szellemitermékek azemberiségszolgálatában.A tudás hatalma.A világ megismerése.Tárgyaink világa.A világ öröksége.

2.2. Tárgyak készítése, technológiák elsajátításaKézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna,hímzőcérna, szabóolló, gyűszű), alapöltései (pelenkaöltés),díszítőöltések (pl. láncöltés), hímzések gyakorlása.Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával.Munkadarab készítése választott népi minta szerintidíszítőöltésekkel.Szövött anyagok, filcanyagok felhasználása.Ujjbábok készítése.Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékokkészítése természetes anyagok, papír, textil, bőr, fonal, fémdrót,illetve maradék- vagy hulladékanyagok, -tárgyak felhasználásávalminta vagy rajz alapján.Mérés, előrajzolás, méretre alakítás gyakorlása.A munkahely célszerű rendjének fenntartása.Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása,tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben,segítségnyújtás.

2.3. A technika vívmányainak mindennapi használataA háztartásban lévő eszközök, berendezések és a megismertegyszerű termelési (készítési) folyamatok, valamint fogyasztásicikkek azonosítása.Neves magyar, illetve külföldi találmányok, feltalálók.Technikatörténeti érdekességek.


Anyag, alapanyag, termék, szerszám, anyagvizsgálat, minta, méret,mérés, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatosalkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben.A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések,lámpák, útburkolati jelek ismerete.Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségiközlekedésben.


A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedésimagatartás és szokások megszilárdítása.A közösségi közlekedési környezet és a gyalogos közlekedési szabályokismerete.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzetkialakítása, törekvés a biztonságra.A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés,az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése ésgyakorlása.A kerékpár felépítésének és működésének megismerése. Kerékpározásforgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása,eszközeinek megismerése.


3.1. Gyalogos közlekedési ismeretekA gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területenkívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei.

Magyar nyelv ésirodalom:beszédértés,szaknyelvhasználat,szövegértés,piktogramok.

Környezetismeret:lakóhelyismeret,térképismeret.

Erkölcstan:közlekedési morál,udvariasság,kommunikáció.

3.2. Kerékpározási alapismeretekA kerékpár részei, működése, közlekedésbiztonsági állapota,kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök.Közlekedés lakó-pihenőövezetben, kerékpárúton. A kerékpárútközlekedési jelzései. Jelzőtáblatípusok – veszélyt jelző és tilalmitáblák. Az úttest részei.Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használtterületeken.

3.3. Közösségi közlekedés és morál a tömegközlekedésbenViselkedési normák a közlekedési környezetben.Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése.Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedésijárműveken.

3.4. Közlekedési eszközök, környezet- és egészségtudatos közlekedésA szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből,szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély,

levegőszennyezés.Egészségünk és a gyalogos, ill. kerékpáros közlekedés közöttikapcsolat.


Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- ésfelüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg)közlekedés, helyi és helyköziközlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés,bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés,biztonsági szabály, udvariassági szabály.


Előzetes tudás

A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzettélmények és gyakorlati tapasztalatok.Néhány szokás, hagyomány ismerete.A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.


Kulturált ünneplés.Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése.A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.Az ünnepre való felkészülés, ünneplés, ünneplés utáni teendőkvégzésének természetes és megőrzendő szokásként való kezelése.Ismerkedés a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival,folyamatos kommunikáció, egyeztetés.Alkalmassá tétel a feladatok megosztására, részfeladatok egyre önállóbbvégrehajtására.A kockázati tényezők felismerése, mérlegelése.Munkavégzés egyénileg és csapatban.A tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) értékelése,elemzése, s ezek megszívlelése.




Magyar nyelv ésirodalom:szövegalkotás,egyszerű tipográfiaieszközök használata.

Erkölcstan:hagyományok,szokások, ünnepek,élményekfeldolgozása.

4.2. A közösségért végzett munkaA közösségi tér alakítása: teremdekoráció, faliújság készítése.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezeténekalakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.


Közösségi munka, közösségi szerep, rendezvény, ünnep, munkaszervezés,programszervezés.

A fejlesztés várteredményei a

harmadikévfolyam végén,a továbbhaladás

feltételei:

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartásipraktikák – elsajátítása és begyakorlása.Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiválóhatás érvényesülése tárgyalkotáskor).A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaikmegállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, atapasztalatok megfogalmazása.Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.Munkaeszközök szakszerű, balesetmentes használata.A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintűalkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

4. évfolyam


Előzetes tudás

Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról éstevékenységeinek szerepéről.Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete.Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete.Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolaiközösségben.Természeti, társadalmi és technikai környezetünk és a megtapasztalttermészetátalakító munkák alapvető ismerete.Információszerzés a problémák megoldására irányuló tevékenységekkelkapcsolatban, és a kapott információk felhasználása.


Értékek közvetítése által a pozitív akarati tulajdonságok fejlesztése.Az elvárt jó magatartási elemek (engedelmesség, alkalmazkodás,udvariasság) gyakoroltatása és a tulajdonságok tárházának bővítése(önállóság, határozottság, segítőkészség, közösségi érzés, másokon valósegítés, tolerancia) a tevékenységek végzése közben.Elvárások, normák megfogalmazása, közösségi egyeztetése, betartásukelvárása, az együttműködés és egymás munkájának jó szándékkaltörténő értékelése, érzések és ellenérzések építő jellegű kifejezése, avélemények nyílt közlése, egyszerű indoklása.


1.1. Önkiszolgálás, vendéglátásAz életkornak, fejlettségnek megfelelő, különböző élethelyzetekbentörténő önkiszolgáló tevékenység gyakorlása.Egyszerű hideg étel (pl. szendvics, hidegtál) elkészítése. Teafőzés.

Környezetismeret:család, rokonság,hétköznapok ésünnepi alkalmak,

Vendéglátás. Néhány egyszerű vendégváró étel, csemegeelkészítése.Asztalterítés és tálalás szabályai. Szalvétahajtogatás.

emberi test,egészséges életmód.

Magyar nyelv ésirodalom:szövegértés,szövegalkotás,szaknyelv használata,beszédkultúra,kommunikáció.

Matematika:problémamegoldás,számok,alapműveletek,becslés.

Erkölcstan: egészségés környezeti hatások,önismeret, felelősség,példakép,kapcsolatépítés,kapcsolattartás.

1.2. Családi ünnepekÜnneplés a családban. Családi szokások és hagyományok.Az ünnep hangulatát kifejező dekoráció készítése.Ajándékkészítés, csomagolás. Az ajándékozás módja, formája.

1.3. Gazdálkodás a háztartásbanTakarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztásicikkekkel.Bevételek, kiadások. Zsebpénz kezelése, beosztása.

1.4. EgészségünkEgészség és betegség fogalma. Betegségek tünetei. Betegségekelleni védekezés módjai. Betegápolás (egyszerű gondozásiműveletek).Egészségkárosító és környezetszennyező hatások a háztartásban.Megelőzés, kármentesítés.Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek.Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonossegélyhívás szabályai.

1.5. ÖnismeretÖnismeret, felelősségvállalás, tudatosság a munkák végzésekor.Önellenőrzés, hibák javítása.

1.6. A háztartásban használt vegyszerekA háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek,kozmetikumok, festékek, ragasztók) használati utasításainaktanulmányozása.Környezetbarát termékek előnyben részesítése. Házi praktikákgyűjtése, ismertetése.


Életvitel, élettér, élővilág, tárgyi (épített) környezet, gazdálkodás,költségvetés, bevétel, kiadás, megtakarítás, zsebpénz, szolgáltatás,segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség, mosószer, tisztítószer,használati utasítás, egészség, betegség, járvány, betegápolás.


Előzetes tudás

A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerűfelhasználása.Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel.Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása.Természetes anyagok felismerése.


Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasználtanyagokról, eszközökről, technológiákról. A tapasztalatokmegfogalmazása, rögzítése.Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a

szükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.A tevékenységhez használt szöveges, rajzos és képi minta követésébőlszármazó egyszerű utasítások, tervek végrehajtása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzetttevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés abiztonságra.A tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonságikockázatok felismerése és megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségeinekismerete.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő, biztonságoshasználata. Kézügyesség, mozgáskoordináció, jó testtartás, megfelelőerőkifejtés képességének fejlesztése.Munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása, törekvés atakarékosságra.


2.1. Ismerkedés a felhasznált anyagok tulajdonságaivalAnyagvizsgálat szemrevételezéssel, tapintással, szaglással.Az anyagok felhasználási lehetőségeiket befolyásoló tulajdonságai.

Környezetismeret:anyagi tulajdonságok.

Matematika: mérés,becslés, szerkesztés.

Vizuális kultúra:rajzeszközökhasználata, épületekjellemzői.

Erkölcstan: Szellemitermékek azemberiségszolgálatában.A tudás hatalma.A világ megismerése.Tárgyaink világa.A világ öröksége.

2.2. Tárgyak készítése, technológiák elsajátításaKézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna,hímzőcérna, szabóolló, gyűszű), alapöltései (előöltés, tűző öltés,pelenkaöltés), díszítőöltések (pl. száröltés, láncöltés, laposöltés,keresztöltés, gobelin-öltés), hímzések gyakorlása.Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával.Munkadarab készítése választott népi minta szerintidíszítőöltésekkel.Körmönfonás, szalagszövés. Textilek készítése fonalból szövéssel.Szövött anyagok, filcanyagok felhasználása.Ujjbábok készítése.Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékokkészítése természetes anyagok, papír, textil, bőr, fa, fonal, fémdrót,illetve maradék- vagy hulladékanyagok, -tárgyak felhasználásávalminta vagy rajz alapján.Mérés, előrajzolás, méretre alakítás gyakorlása.Épületmakett és járműmodell készítése különféle anyagokból, vagykonstrukciós játékok (pl. faépítő, fémépítő, Lego) felhasználásávalminta, kép, illetve rajz alapján.A munkahely célszerű rendjének fenntartása.Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása,tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben,segítségnyújtás.

2.3. Ismerkedés a műszaki ábrázolás elemeivelMérés eszközei, használatuk. Méretazonosság megállapítása.Vonalfajták (vastag, vékony, folytonos, szaggatott, pontvonal).Körvonalrajz, alaprajz, vázlatrajz felismerése, készítése.

2.4. A technika vívmányainak mindennapi használataA háztartásban lévő eszközök, berendezések és a megismertegyszerű termelési (készítési) folyamatok, valamint fogyasztási

cikkek azonosítása.Neves magyar, illetve külföldi találmányok, feltalálók.Technikatörténeti érdekességek.


Anyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológiaitulajdonság, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, minta,körvonalrajz, alaprajz, méret, mérés, veszélyforrás, baleset,segítségnyújtás.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatosalkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben.A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések,táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete.Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségiközlekedésben.


A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedésimagatartás és szokások megszilárdítása.A közösségi közlekedési környezet és a gyalogos közlekedési szabályokismerete.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzetkialakítása, törekvés a biztonságra.A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés,az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése ésgyakorlása.A kerékpár felépítésének és működésének megismerése. Kerékpározásforgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása,eszközeinek megismerése.


3.1. Gyalogos közlekedési ismeretekA gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területenkívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei.Közlekedési terepasztal készítése természetes anyagok,hulladéktárgyak és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok –faépítő, Lego) felhasználásával, közlekedési szituációkmegjelenítéséhez.

Magyar nyelv ésirodalom:beszédértés,szaknyelvhasználat,szövegértés,piktogramok.

Környezetismeret:lakóhelyismeret,térképismeret.

Erkölcstan:közlekedési morál,udvariasság,kommunikáció.

3.2. Kerékpározási alapismeretekA kerékpár részei, működése, közlekedésbiztonsági állapota,kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök.Közlekedés lakó-pihenőövezetben, kerékpárúton. A kerékpárútközlekedési jelzései. Jelzőtáblatípusok – elsőbbséget jelző táblák,veszélyt jelző és tilalmi táblák. Az úttest részei. Útburkolati jelek.Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használtterületeken.

3.3. Közösségi közlekedés és morál a tömegközlekedésbenViselkedési normák a közlekedési környezetben.Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése.Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedésijárműveken.

3.4. Közlekedési eszközök, környezet- és egészségtudatos közlekedésA szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből,szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély,levegőszennyezés.Egészségünk és a gyalogos, ill. kerékpáros közlekedés közöttikapcsolat.


Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- ésfelüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg)közlekedés, helyi és helyköziközlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés,bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés,biztonsági szabály, udvariassági szabály.


Előzetes tudás

A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzettélmények és gyakorlati tapasztalatok.Néhány szokás, hagyomány ismerete.A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.


Kulturált ünneplés.Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése.A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.Az ünnepre való felkészülés, ünneplés, ünneplés utáni teendőkvégzésének természetes és megőrzendő szokásként való kezelése.Ismerkedés a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival,folyamatos kommunikáció, egyeztetés.Alkalmassá tétel a feladatok megosztására, részfeladatok egyre önállóbbvégrehajtására.A kockázati tényezők felismerése, mérlegelése.Munkavégzés egyénileg és csapatban.A tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) értékelése,elemzése, s ezek megszívlelése.


4.1. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang,Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap,játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszínberendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezekstb.) előállítása vagy beszerzése.


Magyar nyelv és

A biztonságos környezet megteremtése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzésekmegfogalmazása.

irodalom:szövegalkotás,egyszerű tipográfiaieszközök használata.

Erkölcstan:hagyományok,szokások, ünnepek,élményekfeldolgozása.

4.2. A közösségért végzett munkaA közösségi tér alakítása: teremdekoráció, faliújság készítése.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezeténekalakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.


Közösségi munka, közösségi szerep, rendezvény, ünnep, munkaszervezés,programszervezés.


két évfolyamosciklus végén, atovábbhaladás

feltételei:

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartásipraktikák – elsajátítása és begyakorlása.Használati utasítások értő olvasása, betartása.Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiválóhatás érvényesülése tárgyalkotáskor).A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaikmegállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, atapasztalatok megfogalmazása.Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmenteshasználata.A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintűalkalmazása.A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

ÉNEK-ZENE1-4. osztály

BEVEZETŐ

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélésörömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez ésélvezetéhez.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során atanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínűzenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenéléstszorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatívszolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmiintelligenciát.

A tantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népekzenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényesszemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívülszerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltalösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zeneiélmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre,tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik.Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenéthallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciákfejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve,komplex módon jelennek meg.

A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukcióÉneklés

– Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyültzenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatívzenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

– Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél,hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassákmásokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségialkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

– Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve aklasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül ajazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadóihozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenységfejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető.

Generatív és kreatív készségek fejlesztése– A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a

tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képeseklegyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztéseszempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését ésösszpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos

használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitásátés zenei fantáziáját.

– A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihozkapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatívtevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia,harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. aklasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás– A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják

meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. Azenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége azeneértés alapozza meg. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

– Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket mégnem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zeneijelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz aziskolai zenetanulás folyamatában.

– A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan,hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vettzenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására,formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítéshelyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmikifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegénekértelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincsgazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kellszolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadásBefogadói kompetenciák fejlesztése

– A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyrehatómegismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi ésintellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciákfejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatássorán olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szerezneka hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni azelmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

– Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művésziértékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zenefelé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelemkészségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban agyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Azalsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A mozgás és azenei élmény kapcsolata lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére ésmegértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

– Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzeneténekmegértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden óránlegyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja ageneratív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élménybőlfejlődik ki.

– Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvátbefogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanaka hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő

megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának,stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

– A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok,karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorbanpedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és azenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatívkészségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani.

– A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben azenei befogadást segítik,az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkalkell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetbenkulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és anagy mennyiségű szöveges memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében példáulnem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása ésvisszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberiélethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak,sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődlegesfeladat. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok,helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes azelméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációicsak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha eszköztárukfelhasználása segít a gyerekeknek átérezni a zenei jelenségeket.

Zenehallgatás– A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei

ízlését formálja.– A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg

teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, selsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotásegészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket.Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekébenfontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulókfigyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

– Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat azeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétévesciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljesspektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhetkronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályosgimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály tantervénekfeladata.

– Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünkDVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

– Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfajmegismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és azenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zeneiérdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életükfolyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művekhallgatására.

– Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, arendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információkgyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthozszóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon atanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követőalkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

Tárgyi feltételek– Szaktanterem pianínóval vagy zongorával– Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz– Megfelelő terem a kórusmunkához– Ötvonalas tábla– Mágneses tábla– Ritmushangszerek– Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók– Számítógép internetkapcsolattal– Hangtár, hozzáférhető hanganyag

Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek,ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékosmódszerekkel érhető el.

A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljesszemélyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol aNAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül öt kiemelten fontos: azerkölcsi nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatokelfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek,szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete);állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudjákmagukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társaskultúra fejlesztése (kommunikációsképességük, a társaikkal való együttműködés képessége ésa mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés(kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat,érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság éskifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia,kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.

Fejlesztési célok:Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás)

– Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyesszokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikulációés a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabadmozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek éslépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőségetnyújtanak.

– Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás utántanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind atartalmi szempontokat figyelembe veszi.

– Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeitmegfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanárisegítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási éstöbbszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkalgyakorolják.

– A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek,jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság.

Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás)Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekektapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során atanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről,hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról észenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. Akiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.

1. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret27 óra+folyamatos

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egységnevelési-fejlesztésicéljai

Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással.Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:helyes testtartás,helyes légzés,életkornak megfelelő hangerő,helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése),érthető szövegejtés,kifejező artikuláció,helyes frazeálás.Az éneklés örömének felkeltése.


Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása:kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok,leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton,tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel).Magyar népdalok megtanulása:névnapköszöntők, csúfolódók, tréfásdalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel).Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytestimozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel).Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.

Magyar nyelv ésirodalom:szókincsbővítés, érthetőszövegejtés, kifejezőartikuláció.

Matematika:számfogalom erősítése.

Erkölcstan: szabálytudaterősítése.

Környezetismeret:természeti képek,évszakok, állatok.

Dráma és tánc: népi

gyermekjátékok drámaitörténései, népdal ésnéptánc kapcsolata.

Vizuális kultúra: a népitárgykultúra.

Testnevelés és sport:mozgás, helyes légzés,testtartás.


Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély,mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, kérdés-felelet.


Ritmikai készség fejlesztése:Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagytestimozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel).Negyed, nyolcadpár, negyed szünet.Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal ésritmushangszerekkel. Ritmus osztinátó, ritmusolvasás.Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel(kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással(kéz és láb által).Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel.Gyors-lassú érzékeltetése.

Hallásfejlesztés:Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbelimutatásával, kézjellel.Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang,beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, saját névéneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal,énekbeszéd.Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás,dallamelvonás.

Magyar nyelv ésirodalom: íráskészségfejlesztése.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagycsoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret6 óra

Előzetes tudásKisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok,gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzódallam és ritmusmotívumok.


Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempóváltozások érzékelése és reprodukciója, metrikus egységek és kisebbformai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkalés hangokkal, a belső hallás fejlesztése.

Tematikaiegység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás,zeneelméleti alapismeretek

Órakeret12 óra

Előzetes tudásMondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- ésritmusérzék, zenei hallás.

A tematikaiegységnevelési-fejlesztésicéljai

A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zeneiismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zenejelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódásipontok

Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés – tudatosítás –gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:A mérő és ritmus megkülönböztetése.A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmuskiemelése.Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi(nyolcadpár), szün(negyed szünet).Ritmikai elemek jele.Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez).

Dallami elemek:Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezéseszolmizációval: szó-mi-lá-dó-ré- alsó lá.Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-l-d-r-l.A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz,.Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottaképalapjainak megismertetése.

Magyar nyelv ésirodalom: jelek ésjelrendszerekismerete.

Vizuális kultúra:jelek, jelzésekértelmezése.

Testnevelés éssport:mozgáskultúrafejlesztése:nagytestimozgásoktól azapró mozgásokig.

Környezetismeret:tájékozódástérben, irányok.


Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, záróvonal, vonalrendszer,vonal, vonalköz, hangjegy.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről,hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és


Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár,negyedszünet, ütem, ütemvonal, ütemmutató, hangmagasság, dallam,dallamsor, kíséret.

távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból.


A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása azéneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgásimprovizációja során.


A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok

megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikaierősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékosfeladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése ésreprodukciója;

alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése,összehasonlítása és reprodukciója.

A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang).

Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgásonkeresztül.

Erkölcstan: türelem,tolerancia.

Környezetismeret:természetünk éskörnyezetünk hangjai,hangutánzás.

Dráma és tánc:dalszövegekhezkapcsolódó dramatizáltelőadás, szabadmozgásosimprovizáció.

Vizuális kultúra:zenével kapcsolatosélmények vizuálismegjelenítése.


Hangerő, hangerő változás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló,kórus, hangszer, zenekar.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknekmegfelelően.


Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghozkapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainakmegismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatásaélményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre.


Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) azévfolyam énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadóikompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalomkülönböző korszakaiból beleértve a 20. század és korunkzeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang,hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély).

Magyar nyelv ésirodalom: zeneművektartalma, irodalmikapcsolatok.

Dráma és tánc:cselekményesprogramzenék, mese,meseszereplők,dramatizáltmegjelenítés, pl.bábozás, pantomim.


Kulcsfogalmak/fogalmak Énekes zene, hangszeres zene, népdalfeldolgozás.

A részletesen felbontott összes óraszám: 60 óraEhhez hozzászámítandó 10% (azaz 7 óra) szabad tanári döntésselfelhasználható órakeret, továbbá 7 óra ismétlésre és számonkérésreajánlott órakeret.Mindezekkel összesen 74 óra.

A fejlesztés várteredményei az elsőévfolyam végén, atovábbhaladásfeltételei:

A tanulók 20 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni akapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–a” hangterjedelemben.Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságbanénekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követőenhallás után könnyedén megtanulni.

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban.Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik atempóváltozást.A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről(kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazóritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják megcsoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusábanmegszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottárólés tanári segítséggel szolmizálva éneklik.

Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni,megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai ésegyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Szívesen ésörömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Ajánlott zenehallgatási anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. Azeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művekazonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyanterjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl.szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknálmeghatározott tartalmak adnak iránymutatást.Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk,magas-mély.

A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában,népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népekdalai, tánczenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene.Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai,Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai).

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:AdrianoBanchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (ContrappuntoallaBestiale)Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule)Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazzaladra) – nyitányNyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c.operából)Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 – részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről)

2. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés

Órakeret27

óra+folyamatos



céljai

Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással.Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:helyes testtartás,helyes légzés,életkornak megfelelő hangerő,helyes hangképzés ,érthető szövegejtés,kifejező artikuláció,helyes frazeálás.Az éneklés örömének felkeltése.Dalkezdés megadott hangról c’–d” hangterjedelemben, megadotttempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra.


Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása:kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélőkörjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások(biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel).Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók,tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel).Más népek dalainak megismerése (környező népek,nemzetiségek dalai).Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésítettversek tiszta éneklése (ajánlott: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos,Járdányi Pál, Ádám Jenő).Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzódallamosztinátó dalhoz.Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytestimozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel,dallamhangszerekkel).Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.

Magyar nyelv és irodalom:szókincsbővítés, érthetőszövegejtés, kifejező artikuláció.

Matematika: számfogalomerősítése.

Erkölcstan: szabálytudat erősítése.

Környezetismeret: természetiképek, évszakok, állatok.

Dráma és tánc: népigyermekjátékok drámai történései,népdal és néptánc kapcsolata.

Vizuális kultúra: a népitárgykultúra.

Testnevelés és sport: mozgás,helyes légzés, testtartás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang,záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, stafétaéneklés, kérdés-felelet.

Tematikaiegység/

Fejlesztésicél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóanés/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei

tevékenység

Órakeret6 óra

Előzetestudás

Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok,gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam ésritmusmotívumok.

Atematikai

egységnevelési-fejlesztési

céljai

Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változásokérzékelése és reprodukciója, metrikus egységek és kisebb formai egységekérzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal, a belsőhallás fejlesztése.


Ritmikai készség fejlesztése:Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása(nagytesti mozgással, tapsolással,ritmushangszerekkel).Negyed, nyolcadpár, negyed szünet, félérték.Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal ésritmushangszerekkel. Ritmus osztinátó,ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás,ritmuslánc, ritmusmemoriter.Komplex mozgásfejlesztés egyszerű

Magyar nyelv és irodalom:íráskészség fejlesztése.

tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmusváltozatos megszólaltatással (kéz és láb által).2/4, 4/4 ütemmutató. Ütemhangsúlyérzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességekváltozatos mozgással és ütemezéssel.Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése.

Hallásfejlesztés:Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással,reláció térbeli mutatásával, kézjellel.Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csendés hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangosés halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját névéneklése szabadon vagy a tanultdallamfordulatokkal, énekbeszéd.A tanult dalokból a dallam kiemelésénekképessége:

dallamfordulatok: sm, lsm, smd, mrd, rdl,mrdl,

ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lápentaton hangsor(smrdl,) dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá

pentachord (mrdtl,)dó pentakord (sfmrd), kézlejjel.

Tanult mondókák éneklése rögtönzöttdallammal a tanult dalok hangkészleténekfelhasználva, tanult dalok átköltése, másbefejezéssel, énekes párbeszéd.Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok:dallambújtatás, dallamelvonás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenletes mérő, tempó,ritmus, ritmusérték, negyed,nyolcadpár, negyedszünet, fél,ismétlés, ütem, ütemvonal,ütemmutató, ritmusosztinátó, hangmagasság,dallam, dallamfordulat,dallamrajz, dallamsor,kíséret, variáció, énekbeszéd.

Tematikaiegység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerőkottaolvasás, zeneelméleti

alapismeretek

Órakeret12 óra

Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- ésritmusérzék, zenei hallás.


A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzettzenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zenejelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés – Magyar nyelv és irodalom:

tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:A mérő és ritmus megkülönböztetése.A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből atanulandó ritmus kiemelése.Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá(negyedérték), titi (nyolcadpár), szün(negyed szünet),táá (félérték) és szüün(félérték szünete).Ritmikai elemek jele.Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábbanmegtanult elemekhez).A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészmegkülönböztetése,ütemmutatók, ütemfajták: 2/4, 4/4.

Dallami elemek:Tanult dalokból dallamfordulat új hangjánakkiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-mi-lá-dó-ré- alsó lá.Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-l-d-r-l.A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négyvonalköz, alsó pótvonal.Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, akottakép alapjainak megismertetése. (Hangjegy,hangszár irányának megfigyeltetése.)

jelek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: jelek,jelzések értelmezése.

Testnevelés és sport:mozgáskultúra fejlesztése:nagytesti mozgásoktól az aprómozgásokig.

Környezetismeret: tájékozódástérben, irányok.


Szolmizációs név, kézjel,betűjel, kettes ütem, négyesütem, záróvonal, ismétlőjel,hangsúlyjel, vonalrendszer,vonal, vonalköz, hangjegy,hangszár.

Tematikaiegység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciákfejlesztése

Órakeret9 óra

Előzetes tudás

Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről,hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irányés távolság megnevezése. Első zenehallgatási élményekkisgyermekkorból.


A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása azéneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgásimprovizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusúés karakterű zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatásáltal. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és aformaérzék fejlesztése.


A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval:

leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei

Erkölcstan:türelem,tolerancia.

idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zeneirészletek többszöri meghallgatásával (ismétlődőlejátszásával);

kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabadmozgás elkezdésével és befejezésével;

zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárokmegkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikaierősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékosfeladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése ésreprodukciója;

alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése,összehasonlítása és reprodukciója.

A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati

úton, azok megkülönböztetése és azonosítása a hangszerkezelése szerint,

szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalokfelismerése különböző hangszerekről.

Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgásonkeresztül.Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhezvagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték,báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése(festés, formázás).

Környezetismeret:természetünk éskörnyezetünkhangjai,hangutánzás.

Dráma és tánc:dalszövegekhezkapcsolódódramatizáltelőadás, szabadmozgásosimprovizáció.

Vizuális kultúra:zenévelkapcsolatosélmények vizuálismegjelenítése.


Kezdés, befejezés, hangerő, hangerő változás, tempó, tempóváltás, férfiés női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín.


Zenei befogadás –Zenehallgatás

Órakeret6 óra

Előzetes tudásBefogadói kompetenciák akorosztálynak és az átélt zeneiélményeknek megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Esztétikai és érzelmi kompetenciafejlesztése a tanult énekes anyaghozkapcsolódó műzenei anyag vokális éshangszeres feldolgozásainakmegismerésével. Az életkornakmegfelelő zeneművek meghallgatásaélményszerű előadásban, figyelve aműfaji és stílusbeli sokszínűségre.


Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) azévfolyam énekes és generatív tevékenységeihez valamint abefogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva azeneirodalom különböző korszakaiból beleértve a 20. század éskorunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben:csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus,szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú,hangos-halk, magas-mély).Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) acselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zeneieszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány,királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejű”hangszerek).

Magyar nyelv ésirodalom:zeneművek tartalma,irodalmikapcsolatok.

Dráma és tánc:cselekményesprogramzenék,mese,meseszereplők,dramatizáltmegjelenítés, pl.bábozás, pantomim.



Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős,billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.



második évfolyamvégén, a

továbbhaladásfeltételei

A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódójátékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosanbátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az újdalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzikaz egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről(kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazóritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják megcsoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztettrövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggelszolmizálva éneklik.

Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni,megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai ésegyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásukés formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen ésörömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.


Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművekmegadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú ésműfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene órakeretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). Amegfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnakiránymutatást.Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély.

Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: Atündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71,

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:

Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna MagdalenaBach kötetekbőlLeopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik)Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265,Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit)Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) – TündérkertKurtág György: Játékok – részletek

3. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

30 óra+folyamatoa

Előzetes tudás A tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelőtempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése.


céljai

Dalkincs bővítése elsősorban hallás utáni, a könnyebb dalok megfelelőelőkészítéssel jelrendszerről tanítással.A többszólamú éneklés fejlesztése.Az éneklés helyes szokásainak további alakítása (helyes légzés, helyeshangzóformálás, hangadószerv megóvása, a hangerő akaratlagos alkalmazása,szövegejtés, artikuláció, frazeálás), a hangterjedelem bővítése (a–e”).A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozó megfigyelésekmegfogalmazása.


Magyar népdalok megtanulása a már korábban elsajátítottdalkészlet figyelembevételével.Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva (dalok

Magyar nyelv és irodalom:szókincs bővítése, érthetőszövegejtés, kifejező artikuláció.

és könnyen énekelhető témák hangszeres művekből azenehallgatási anyagból.Népi gyermekjátékok: lakodalom, leánykérés, kézfogó,magyar népdalok: változatos téma és hangulat szerintválogatva, dalos kalendárium: farsang, Gergely-járás, stb.Más népek dalainak éneklése magyar nyelven.A Himnusz éneklése csoportosan.

Dráma és tánc: népdal és néptánckapcsolata, népszokásokdramatizált előadása.

Vizuális kultúra: a népitárgykultúra jellemző példáinakismerete.



Rubato, parlando, tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, váltakozó ütem,hangszerkíséret, dallamvonal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zeneireprodukció –

Generatív(önállóanés/vagy

csoportosanalkotó), kreatív

zeneitevékenység

Órakeret6 óra

Előzetes tudás

Egyenletes mérő,tempótartás, tempóváltozásérzete. Metrumérzet, helyeshangsúlyozás. Irányítottrögtönzés, a hangjellemzőinek tapasztalata.


A páros tagolódású zeneiformaegységek érzete,kérdés-felelet improvizáció,a 4/4-es és 3/4-es metrumérzete és helyeshangsúlyozása,


Tempó, ritmus, metrum:Énekléssel megismert ritmusképletekhez kapcsolódó egy- ésfelelgetős többszólamú ritmus gyakorlat változatosabb mozgásokkal(pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás),

Dallam:Dinamikai változások gyakorlása kreatív gyakorlatokkal.Ritmuskíséret komponálása, ritmus osztinátó, dallam két szólamraelosztva, tartott hangos/hangcsoportos kíséretek, dudabasszus.

Zenei formaalkotás egyszerű szerkezettel:

Magyar nyelv ésirodalom:mondatszerkezetek -kérdés és felelet.

Dráma és tánc:önkifejezéserősítése, néptánc.

Kérdés-felelet játékok dallami kiegészítés.Belső hallás és zenei memória fejlesztése:

Játékos memória gyakorlatok rögtönzött dallamfordulatokkal,hangzó és „néma” éneklés.

Vizuális kultúra:vizuális jelek ésjelzések használata.

Testnevelés és sport:mozgáskoordináció.


Ritmusvariáció, ¾ ütemmutató, osztinátó, dudabasszus,orgonapont, zenei forma, nyitás és zárás, kérdés és felelet, zeneimondat, (forte, piano, crescendo, decrescendo), memória, „néma”éneklés.



Órakeret11 óra

Előzetes tudás A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, ésazok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan.


A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzettzenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeivel. A zenejelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról.


Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés-tudatosítás-gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.Ritmikai elemek, metrum:

Ritmikai elemek: szinkópa, egész kotta és szüneteÜtemmutató, ütemfajta: ¾.

Dallami elemek:Belépő szolmizációs hangok: alsó szó, alsó ti, felső dó’

matematika: halmazok,számsorok.

Vizuális kultúra: vizuálisjelek és jelzések használata.


A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve,kézjele, betűjele, hármas ütem, violinkulcs, kereszt és b mint előjegyzésjelölése..

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Csendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlődő hangszínhallás,többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekről, azene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan.


céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének továbbifejlesztése. A tanulók zeneértővé nevelése a rendszeres zenehallgatásáltal. Hangszínhallás, a többszólamú halláskészség és a formaérzékfejlesztése.


A teljes figyelem kialakításának fejlesztése:tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg,


párban vagy csoportosan) - differenciált karakterű zeneművekvagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődőlejátszásával);teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésrekoncentráló feladattal;zenei memória gyakorlatok.

Zenei jelenségek megfigyeltetésével:hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése;a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése.

Fejlesztő hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése:– rövid történetek zeneszerzőkről, híres előadóművészekről;– a dalok szövegének értelmezése, dramatizált előadás; vizuális

megjelenítés (különböző technikák);– népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros

hangszerek.

memóriafejlesztés,hangszín, hangerő.

Matematika: elemzőképesség fejlesztése.

Dráma és tánc: tánc ésszabad mozgás,improvizáció,dramatizált előadás.

Vizuális kultúra: zeneiélmények vizuálismegjelenítése.Kreativitás, manuáliskészség fejlesztése


Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció,különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano,egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.

Tematikaiegység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret5 óra

Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknekmegfelelően. Ismeretek hangszerekről.


A tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális éshangszeres feldolgozásainak megismerése. Más, a korosztály számárabefogadható zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban. Műfajiés stílusbeli sokszínűség. Közös zenei élmények feldolgozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása azénekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciákfejlesztéséhez kapcsolódva:Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban.

Különböző zenei karakterek, ellentétpárok.Zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett.

A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. A szereplők karakterének azonosítása, kifejezőeszközök

felismerésével.

Magyar nyelv ésirodalom: memóriafejlesztése a tanultszövegeken keresztül.

Erkölcstan: zeneművekerkölcsi tartalma,üzenete, viselkedésinormák azeneművekben.

Dráma és tánc: tánc ésszabad mozgás,improvizáció,dramatizált előadás.

Vizuális kultúra: zeneitartalmak vizuális

megjelenítése.


Zenei téma, kíséret, kórusok típusai, zenés mese, gyermekopera,daljáték balett.


harmadikévfolyam végén, a


A tanulók 20 dalt (20 népzene) el tudnak énekelni emlékezetbőla-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. Anépdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran észengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalokélményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejezőmegszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítéstkövetően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbbszolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklésikészségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban.Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-esmetrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikaijelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismertdalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. Amegismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatotpontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénilegis. A tanult dalok stílusában megszerkesztett röviddallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyrőlszolmizálják.

Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől.Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelőzenei részleteket.



Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. Azeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művekazonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyanterjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl.szimfóniatétel, daljáték, meseopera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztésicéloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.Benyomások zenéről: különböző zenei karakterek, azonosság, hasonlóság, különbözőség,variáció, vokális együttesek (a szólóhangtól a kórusig), hangszeres együttesek(szólóhangszertől a zenekarig), hangszeres virtuozitás.

A tanult népdalok felvételei, népi hangszerek bemutatása felvételről (kapcsolódjon gyakorlatizenéléshez), táncrend a népzenében, idegen népek zenéje.

Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104 –részletek, Bartók Béla: Magyar népdalok ,BB 80b, valamint válogatás Kodály Zoltán: Magyarnépzene sorozatból).

Ajánlott művek különböző stíluskorszakokból válogatva:Régi magyar táncok (Kájoni és Vietoris kódex)Clément Jannequin: A madarak éneke (Les chant des oiseaux)Thomas Morley: Fyre, fyreAntonio Vivaldi: A négy évszak (Le Quattro Stagioni)Bedřich Smetana: Moldva (Vltava) in: Hazám (Má vlast)Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja (Le carnaval des animaux)Dohnányi Ernő: Variációk egy gyermekdalra, op. 25Bartók: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104,Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarokBartók Béla: Egynemű karok

4. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

30 óra+folyamatos

Előzetes tudásA tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel,megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon valóéneklése.


céljai

Dalkincs bővítése elsősorban hallás utáni, a könnyebb dalokmegfelelő előkészítéssel jelrendszerről tanítással.A többszólamú éneklés fejlesztése.Az éneklés helyes szokásainak további alakítása (helyes légzés,helyes hangzóformálás, hangadószerv megóvása, a hangerőakaratlagos alkalmazása, szövegejtés, artikuláció, frazeálás), ahangterjedelem bővítése (a–e”).A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozómegfigyelések megfogalmazása.


Magyar népdalok megtanulása a már korábban elsajátítottdalkészlet figyelembevételével.Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva (dalokés könnyen énekelhető témák hangszeres művekből azenehallgatási anyagból.Többszólamú éneklés többféle zenei stílusból válogatva:biciniumok, kánonok, quodlibetek, dalok ritmushangszerkísérettel (ajánlott: Kodály Zoltán, Kerényi György,Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet)Népi gyermekjátékok: lakodalom, leánykérés, kézfogó,magyar népdalok: változatos téma és hangulat szerint

Magyar nyelv és irodalom:szókincs bővítése, érthetőszövegejtés, kifejező artikuláció.

Dráma és tánc: népdal és néptánckapcsolata, népszokásokdramatizált előadása.

Vizuális kultúra: a népitárgykultúra jellemző példáinakismerete.

válogatva, dalos kalendárium: betlehemes, farsang,Gergely-járás, stb.Más népek dalainak éneklése magyar nyelven.A Himnusz éneklése csoportosan.



Rubato, parlando, tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, váltakozó ütem,hangszerkíséret, dallamvonal.

Tematikaiegység/

Fejlesztésicél

Zenei reprodukció –Generatív (önállóan és/vagycsoportosan alkotó), kreatív

zenei tevékenység

Órakeret6 óra

Előzetestudás

Egyenletes mérő, tempótartás, tempóváltozás érzete. Metrumérzet,helyes hangsúlyozás. Irányított rögtönzés, a hang jellemzőinektapasztalata.

A tematikaiegység


céljai

A páros tagolódású zenei formaegységek érzete, kérdés-feleletimprovizáció, a 4/4-es és 3/4-es metrum érzete és helyeshangsúlyozása,


Tempó, ritmus, metrum:Tempó metrum (3/4, 4/4) és ritmikaiváltozások felismerése, reprodukciója ésgyakorlása kreatív feladatokkal.ritmusnevekkel vagy más szótagokkalcsoportosan és párban (ritmusvariáció,ritmusimitáció párban, ritmuslánc,hiányzó ritmusmotívumok pótlása).

Dallam:Dinamikai változások gyakorlása kreatívgyakorlatokkal.Ritmuskíséret komponálása, ritmusosztinátó, dallam két szólamra elosztva,tartott hangos/hangcsoportos kíséretek,dudabasszus.

Zenei formaalkotás egyszerű szerkezettel:Kérdés-felelet játékok dallami kiegészítés.Egyszerűbb, saját költésű, vagynépdalszerű dallam improvizációja.

Belső hallás és zenei memória fejlesztése:Játékos memória gyakorlatok rögtönzöttdallamfordulatokkal, hangzó és „néma”éneklés.

Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek- kérdés és felelet.

Dráma és tánc: önkifejezés erősítése, néptánc.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzésekhasználata.

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció.


Ritmusvariáció, ¾ ütemmutató, osztinátó,dudabasszus, orgonapont, zenei forma, nyitásés zárás, kérdés és felelet, zenei mondat, (forte,

piano, crescendo, decrescendo), memória,„néma” éneklés.



Órakeret10 óra

Előzetes tudásA tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, ésazok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan.


A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzettzenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeivel. A zenejelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról.


Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés-tudatosítás-gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.Ritmikai elemek, metrum:

Ritmikai elemek: szinkópa, egész kotta és szünete, nyújtottés éles ritmus.Ütemmutató, ütemfajta: ¾.

Dallami elemek:Belépő szolmizációs hangok:,alsó ti, fá, és ti.A pentaton, pentachord, hexachord és a hétfokú hangsordallamfordulatai.

Hangközök:Tiszta hangközök: oktáv, kvint, kvart, prím

Matematika: halmazok,számsorok.

Vizuális kultúra: vizuálisjelek és jelzések használata.


A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve,kézjele, betűjele, hármas ütem, violinkulcs, kereszt és b mint előjegyzésjelöle.


Zenei befogadás – Befogadói kompetenciákfejlesztése

Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Csendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlődőhangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék.Alapismeretek hangszerekről, a zene befogadásának képessége azenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan.


céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességénektovábbi fejlesztése. A tanulók zeneértővé nevelése arendszeres zenehallgatás által. Hangszínhallás, a többszólamúhalláskészség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTeljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zeneimegfigyelésre koncentráló feladattal;zenei memória gyakorlatok.

Zenei jelenségek megfigyeltetésével:

Magyar nyelv ésirodalom:memóriafejlesztés,hangszín, hangerő.

hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallásfejlesztése;a hangszerek hangszínének megkülönböztetése ésazonosítása a hangadás módja szerint;zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes,vonószenekar, énekkar és zenekar együttesmegszólalása, a zenei analízis képessége a következőfogalmak használatával: azonosság (visszatérés),hasonlóság, variáció és különbözőség, a formamozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet;differenciált karakterek zenei ábrázolásánakmegfigyeltetése,ellentétpárok: szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano,egyszólamú-többszólamú;a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése.

Fejlesztő hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése:– rövid történetek zeneszerzőkről, híres

előadóművészekről;– a dalok szövegének értelmezése, dramatizált előadás;

vizuális megjelenítés (különböző technikák);– népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros

hangszerek.

Matematika: elemzőképesség fejlesztése.

Dráma és tánc: táncés szabad mozgás,improvizáció,dramatizált előadás.

Vizuális kultúra:zenei élményekvizuálismegjelenítése.Kreativitás, manuáliskészség fejlesztése


Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció,különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.

Tematikaiegység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret6 óra

Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknekmegfelelően. Ismeretek hangszerekről.


A tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális éshangszeres feldolgozásainak megismerése. Más, a korosztály számárabefogadható zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban. Műfajiés stílusbeli sokszínűség. Közös zenei élmények feldolgozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása azénekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciákfejlesztéséhez kapcsolódva:Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban.

Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nőikar és férfikar,vegyeskar.Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum,

ritmus), zenei szemelvények az azonosság, különbözőség,hasonlóság és a variáció megtapasztalásához.

Zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett. A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag

Magyar nyelv ésirodalom: memóriafejlesztése a tanultszövegeken keresztül.

Erkölcstan: zeneművekerkölcsi tartalma,üzenete, viselkedésinormák azeneművekben.

Dráma és tánc: tánc és

felidézésével a szereplő felismertetése. szabad mozgás,improvizáció,dramatizált előadás.

Vizuális kultúra: zeneitartalmak vizuálismegjelenítése.


Zenei téma, kíséret, kórusok típusai, zenés mese, gyermekopera,daljáték balett.


negyedikévfolyam végén, a


A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) eltudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben többversszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve iséneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságbanénekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejezőmegszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítéstkövetően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbbszolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklésikészségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban.Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-esmetrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikaijelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismertdalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. Amegismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatotpontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénilegis. A tanult dalok stílusában megszerkesztett röviddallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyrőlszolmizálják.

Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Megtudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismerthangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezésjelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) megtudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelőzenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlatitapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve azenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik.



Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. Azeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művekazonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyanterjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl.szimfóniatétel, daljáték, meseopera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztésicéloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.Benyomások zenéről: különböző zenei karakterek, azonosság, hasonlóság, különbözőség,variáció, vokális együttesek (a szólóhangtól a kórusig), hangszeres együttesek(szólóhangszertől a zenekarig), hangszeres virtuozitás.

A tanult népdalok felvételei, népi hangszerek bemutatása felvételről (kapcsolódjon gyakorlatizenéléshez), táncrend a népzenében, idegen népek zenéje.

Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104 –részletek, Bartók Béla: Magyar népdalok ,BB 80b, valamint válogatás Kodály Zoltán: Magyarnépzene sorozatból).

Zenés mese, meseopera, gyermekopera, daljáték (ajánlott: Benjamin Britten: A kiskéményseprő [The Little Sweep], in: Csináljunk operát! [Let’s Make an Opera] op. 45,Kodály Zoltán: Háry János) – DVD-felvételekről is.

Ajánlott művek különböző stíluskorszakokból válogatva:Régi magyar táncok (Kájoni és Vietoris kódex)Antonio Vivaldi: A négy évszak (Le Quattro Stagioni)Johann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium (Weihnachtoratorium), BWV 248,Johann Sebastian Bach: Mer hahn en neue Oberkeet (Parasztkantáta), BWV 212Leopold Mozart: G-dúr (Vadász) szimfóniaWolfgang Amadeus Mozart: A dúr szonáta, KV. 331. III. tétel Alla TurcaBedřich Smetana: Moldva (Vltava) in: Hazám (Má vlast)Johann Strauss: Kék Duna keringő, Radetzky-induló, Tere-fere polkaBartók: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104,Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok

ERKÖLCSTAN

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez valóviszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak afejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiaijellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvetőnormái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi éslelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmánakszerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvényerögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen azerkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kellépülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magábafoglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez,környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az emberdöntései során támaszkodhat.

Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európaicivilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása amindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelőéletvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáiktudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás soránaz elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódómeggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják afelnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítményekmegítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsialapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerüléseérdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékekneka megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberiértékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthetőértékek és normák értelmezése – különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekbenütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért azértékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát aközösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet akorábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékekkeresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisanváltozatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendekbefogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű,mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális – másokra és ahozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmijellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszikabban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.

Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogyképessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban,amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeikérdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyeksegítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valaminta bűntudat kezelésében.

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminekelőfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős éskritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyenfontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértéseés átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritásképességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevőjeaz a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből aszempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvénekmegértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkorszerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitívszint alatt – e szintnél erősebben – befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemiakadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. Atantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- ésfejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriákjelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten valómegtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyestapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítéseezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák éstevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza –más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbitapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A kétéves szakaszokon belül azonban sema nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet.Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoportismeretében határozható meg.

A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolhatótapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezekettermészetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvetőtörténetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitálisformában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként,hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó ésútkereső – résztvevőiként tekint.

Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd azóvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársicsoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem„tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan mármeglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kellmegpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnaksokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választástigénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanakhozni.

Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározásanélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsijóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban afigyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, agondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltástgyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni –különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nema közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel

kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb ésmaradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal.

Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyeklegfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vettcselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyébmellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, akérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe,esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségiértékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínáljákugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása,a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve azönkéntes munka.

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyiértékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartásiértékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt apedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzésekbefogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyénivagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nemirányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagyosztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

1–2. évfolyam

Az iskolai erkölcsi nevelés nem előzmény nélküli: kisgyermekkori alapokra építhet. Akisgyermek azonosul a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normákalakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért fontos, hogy a pedagógus ismerjea szubkultúrá(ka)t, ahonnan tanítványai érkeznek. A gyermekek az óvodábanmegismerkednek a társas normák első intézményesített formáival, amelyek betartása révéntapasztalatokat szereznek a családnál tágabb közösséghez tartozás élményéről és rendjéről. Agyerekek többsége az óvodáskor végére érti meg teljesen, hogy a nem az ember állandójellemzője, és többé-kevésbé kialakul nemi identitásuk. Négyéves koruk körül kezdformálódni etnikai identitásuk. Saját bőrszínükhöz és etnikumukhoz való viszonyuk alakulásaazonban erősen függ attól, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet milyen képetalkot az ő csoportjukról mint egészről. Mások bántása és a másoknak való segítségnyújtásképessége – az agresszió és a proszociális viselkedés – általában hároméves kortól kezdvejelenik meg a gyerekek magatartásában. Mindkét viselkedési mód alakulása nagymértékbenfügg azonban a környezeti hatásoktól, és döntő módon visszahat a gyermek én-tudatának,illetve egész személyiségének fejlődésére. Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépésidejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, ami lehetőséget teremt arra, hogy fokozatosanmegtanuljanak uralkodni saját késztetéseiken, és képesek legyenek érzelmeiket, mozgásukat,választásaikat ellenőrizni – vagyis fokozatosan képessé váljanak az önkontrollra.

Az általános iskola 1–2. évfolyamán egyre több időt töltenek a gyerekek akortársaikkal, s ennek eredményeként felerősödnek a versengések, az együttműködést igénylőhelyzetekben átélt sikerek és kudarcok, illetve a külső visszajelzések. Ezek hatására spontánmódon kezd átformálódni a gyerekek önértékelése. Ez a folyamat jó alapot kínál az önismeretés a társas kultúra, valamint a szociális kompetencia fejlődésének tudatos pedagógiaieszközökkel való támogatására.

A tanulók megismerési folyamatai – az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzeletés a gondolkodás – szintén jelentős változáson mennek át ebben az életszakaszban, amire az

erkölcstanórákon is ráépülhet a szóbeli anyanyelvi kommunikáció célzott fejlesztése.Mindazonáltal az önkifejezés legjellemzőbb formája ebben az időszakban a tanulságok direktmódon való megfogalmazása helyett a mesélés, az élményeken alapuló rajzolás, festés,mintázás és a mozgás. Ez jó lehetőséget teremt az esztétikai-művészeti tudatosság éskifejezőképesség életkornak megfelelő formálásához is.

A nevelői közösségnek érzékenyen kell alkalmazkodnia az eltérő szociokulturálisháttérrel rendelkező gyerekek magukkal hozott sokféle normájához, az ezekből fakadókulturális és képességbeli sokszínűséghez. Egyúttal azonban – a családi érték- ésnormarendszert kiindulási alapnak tekintve –, el kell kezdenie támogatni a gyerekeket abban,hogy fokozatosan be tudjanak illeszkedni az iskolai közösség érték- és normavilágába.Nagyon fontos, hogy a pedagógus és a gyermek kapcsolatában ne jelenjék meg az agressziósemmilyen formája, és a tanító magatartása az általa is elvárt proszociális viselkedés mintáitközvetítse tanítványai felé. Ugyanilyen fontos, hogy kontroll alatt tartsa esetlegesen meglévőelőítéleteit, valamint a tanítványai körében spontán módon megjelenő előítéletes viselkedésielemeket. Jelentős mértékben függ ugyanis ettől, hogy miként alakul az osztálykisebbség(ek)hez tartozó tagjainak énképe és autonóm erkölcse.

Az 1–2. osztályosok gondolkodásának általános sajátossága a konkrét műveleti jelleg.Igazán tárgyak és események jelenlétében tudnak problémákat mérlegelni és megoldani.Hosszabb ideig képesek már szándékos figyelemre, de könnyebben tudnak valamit átélni, mintfigyelmüket szándékosan a feladatra összpontosítani. Idegrendszerük működését még azagyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja. A tantárgy keretében felvetődőerkölcsi kérdéseket ezért érdemes mindig valamilyen konkrét és az adott pillanatban jelen lévő– látott, hallott vagy cselekvéses módon átélhető – élményhez kapcsolni. Az életkornakleginkább megfelelő élmények közege pedig ebben az életszakaszban a mese világa. Agyerekek ugyanis 7–8 éves korukig a mesék közegében tudják legkönnyebben kezelnifélelmeiket és szorongásaikat. Az élet olyan nagy kérdéseire, mint például az elválás vagy ahalál, ebben a közegben kapnak számukra feldolgozható módon választ – miközben azértpersze már pontosan különbséget tudnak tenni a mese és a valóság között.

Bár a tantárgy egészében később fontos szerepet töltenek be a dilemmák és a viták, az1–2. osztályos gyerekek foglalkozásain ezeknek még kevéssé van helye. Ennek akorosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez.A társas helyzeteken belüli nézőpontváltás – hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve –azonban már az ő esetükben is jól gyakoroltatható, előkészítve ezzel az empátia és az érvelővita képességének későbbi kialakulását.

1. osztály

Tematikai egység Az én világom Órakeret6 óra

Előzetes tudás,tapasztalat


céljai:

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságánakfejlesztése.A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.


Ki vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mitjelent a nevem?Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik aszüleim??Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, azén dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat másokéitól?

Ilyen vagyokMilyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-evalakire a családban? Mit szeretek magamon? Minekszoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Haszomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rosszérzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnékeljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miértszeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretekjátszani és kivel?

Nehéz helyzetekMit könnyű megtennem, és mit nehéz?

Vizuális kultúra:személyes élményekmegjelentetése sík vagyplasztikus alkotásokban.

Magyar nyelv és irodalom:- beszédkészség,beszédbátorság fejlesztése- önismereti gyakorlatok- a szituációnak megfelelőnyelvhasználat fejlesztése

Kulcsfogalmak/fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

Tematikai egység Társaim – Ők és én Órakeret6 óra



céljai

A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódásképességének fejlesztése, mások elfogadásának segítése.Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.


Akiket ismerekKiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan?Milyen kapcsolat fűz hozzájuk?

Mások másmilyenekMilyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem?

Kapcsolatba lépek másokkalMilyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatbamásokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli éstávolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskolaidősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többifelnőttet?Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől?Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre vanszükségem? Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg?Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben?Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kibenbízhatok meg?

Gondolataim és érzéseim kifejezéseHonnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez?Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Milyen jelekárulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból,amit mondok vagy teszek?Mivel tudnak mások megbántani engem?

Környezetismeret:különbség a felnőttek és agyerekek között.

Magyar nyelv és irodalom:egyszerű ítéletalkotás mesékszereplőiről; mindennapikonfliktusok átélésedramatikus játékban;.A szituációnak megfelelőnyelvhasználat alkalmazása.Nem verbális jelzésektartalmának felismerése.

Vizuális kultúra: átéltesemény vizuálismegjelenítése;a kép és a hang szerepénekmegfigyelése animációsmesékben;


Ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés,érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv.

Tematikai egység Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Órakeret9 óra



céljai:

A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása.Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módonélhetnek a gyerekek. A mások szokásai iránti tisztelet megalapozása.


Különféle közösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a térenóvodás korom óta? Melyek az én közösségeim az iskolában ésaz iskolán kívül?

Család és rokonságKikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal acsaládtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyanközeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Jó,ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik?Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok acsaládban, amelyeket be kell tartani?Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen akapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonokvagyunk?

Családi hagyományokMilyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretekezek közül és mit nem? Miért?Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk megezeket? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nemszeretek? Miért?

A gyerekek életeHogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? Ésmilyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egynapja?

Környezetismeret: az iskolaiélet rendje.

Vizuális kultúra: azinternethasználat szabályai;videojátékokkal kapcsolatosélmények feldolgozása.

Technika, életvitel ésgyakorlat: élet a családban;családi rendezvények,ünnepek, események; iskolaiés osztályrendezvények.


Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap,feladat, szabadidő.

Tematikai egység Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség Órakeret6 óra



céljai:

A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülményekközött élnek.


Akik körülöttünk élnekKik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok?Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városilakónegyedben, utcában, társasházban) élek?Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Haigen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Más lakóhelyek, más szokásokMásutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával?Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és arokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a milakóhelyünktől?Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és avilág más részein?

Vizuális kultúra:környezetünk külső és belsőterei.


Lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány.

Tematikai egység A környező világ Órakeret9 óra



céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásánakelősegítése.

A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzetmegalapozása.


Kicsik és nagyokMi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel és mi vanborzasztóan messze?Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, ésmi lesz a távoli jövőben?A képzelet határaiHová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?Merre járunk az álmainkban?Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejébenszületnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?

A jó és a rosszKik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mimindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért éshogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldalhősei?

Növények és állatok a környezetünkbenMiért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Hogyan tudunk

Környezetismeret:szobanövények és házikedvencek gondozása;veszélyeztetett fajok.

Vizuális kultúra: a természetikörnyezet elemeinekmegjelenítése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: növényápolás,állatgondozás.

Magyar nyelv és irodalom: amesék világa; alapvetőerkölcsi-esztétikaikategóriák (szép-csúnya, jó-

vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk résztvenni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünkélő házi állatok? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az,amit nem szabad megtennünk?

A természet védelmeMelyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppenezeket szeretem?Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilágértékeinek megóvásához?

rossz, igaz-hamis).

Vizuális kultúra:elképzelt dolog vizuálismegjelenítése; különbözőanyagok használata akifejezés szándékával;képzeletbeli helyek, terekmegjelenítése;meseszereplők megjelenítésekülönféle technikákkal.


Természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védettnövény és állat, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt,jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc.



feltételei:

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külsőtulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségekéletében.Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formábannyilvánítsa ki.Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk akörülöttünk lévő élővilágért.Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásosvagy szóbeli eszközökkel kifejezze.Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy másgyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

2. osztály

Tematikai egység Az én világom Órakeret6 óra



céljai:

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságánakfejlesztése.A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.


Ki vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mitjelent a nevem?Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim?Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban?Miben változtam?

Ilyen vagyokMilyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Mit szeretekmagamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen,miért?Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek?Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rosszérzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre?Miben kell erősödnöm?

Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnékeljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miértszeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretekcsinálni és mit nem? Miért?

Nehéz helyzetekMit könnyű megtennem, és mit nehéz? Voltam már olyannehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kelltennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, haugyanabban a helyzetben lennék?

Vizuális kultúra:személyes élményekmegjelentetése sík vagyplasztikus alkotásokban.

Magyar nyelv és irodalom:- beszédkészség,beszédbátorság fejlesztése- önismereti gyakorlatok- a szituációnak megfelelőnyelvhasználat fejlesztése

Kulcsfogalmak/fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

Tematikai egység Társaim – Ők és én Órakeret6 óra



céljai

A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódásképességének fejlesztése, mások elfogadásának segítése.Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.


Akiket ismerekKi mennyire áll közel hozzám?Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Miért jó, ha különféleismerőseink vannak?

Mások másmilyenekMilyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem?Vajon milyennek látnak ők engem?

Kapcsolatba lépek másokkalMilyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatbamásokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli éstávolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskolaidősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többifelnőttet?Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől?Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre vanszükségem? Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg?Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben?Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kibenbízhatok meg?

Gondolataim és érzéseim kifejezéseHonnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez?Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal ésképekkel?Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Mikéntfejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretekvalakit? Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyenérzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek?Mivel tudnak mások megbántani engem? Mivel tudok énmegbántani másokat? Előfordulhat-e olyan helyzet, amikorjobb, ha nem mutatjuk ki az érezéseinket? Miben más az, haszemélyesen találkozunk valakivel, mint hogyha telefononvagy interneten beszélünk vele?

Környezetismeret:különbség a felnőttek és agyerekek között.

Magyar nyelv és irodalom:egyszerű ítéletalkotás mesékszereplőiről; mindennapikonfliktusok átélésedramatikus játékban;szöveges üzenetek érzelmitartalmának megértése.A szituációnak megfelelőnyelvhasználat alkalmazása.Nem verbális jelzésektartalmának felismerése.

Vizuális kultúra: átéltesemény vizuálismegjelenítése;a kép és a hang szerepénekmegfigyelése animációsmesékben; a közvetlen ésközvetett kommunikációközti különbségekfelismerése.


Ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés,érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv.

Tematikai egység Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Órakeret9 óra



céljai:

A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása.Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módonélhetnek a gyerekek. A mások szokásai iránti tisztelet megalapozása.


Különféle közösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Melyek az én közösségeim aziskolában és az iskolán kívül?

Család és rokonságKikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal acsaládtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyanközeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Jó,ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik?Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok acsaládban, amelyeket be kell tartani?Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen akapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonokvagyunk?Vajon más családok ugyanúgy élnek, mint mi? Mi mindenbenkülönbözhet egyik család a másiktól?

Családi hagyományokMilyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretekezek közül és mit nem? Miért?Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk megezeket? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nemszeretek? Miért?Miben különböznek más családok szokásai és ünnepei amieinktől?

A gyerekek életeHogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? Ésmilyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egynapja?Vajon máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mimindenben lehet más az életük, mint az enyém?

Környezetismeret: az iskolaiélet rendje.

Vizuális kultúra: azinternethasználat szabályai;videojátékokkal kapcsolatosélmények feldolgozása.

Technika, életvitel ésgyakorlat: élet a családban;családi rendezvények,ünnepek, események; iskolaiés osztályrendezvények.


Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap,feladat, szabadidő.

Tematikai egység Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség Órakeret6 óra



céljai:

A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülményekközött élnek.


Akik körülöttünk élnekKik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok?Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városilakónegyedben, utcában, társasházban) élek?Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Haigen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Más lakóhelyek, más szokásokMásutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával?Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és arokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a milakóhelyünktől?Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és avilág más részein?

Vizuális kultúra:környezetünk külső és belsőterei.


Lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány.

Tematikai egység A környező világ Órakeret9 óra



céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásánakelősegítése.

A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzetmegalapozása.


Kicsik és nagyokMi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel és mi vanborzasztóan messze?Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, ésmi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről adolgokról?

A képzelet határaiHová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?A jó és a rosszKik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mimindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért éshogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal

Környezetismeret:szobanövények és házikedvencek gondozása;veszélyeztetett fajok.

Vizuális kultúra: a természetikörnyezet elemeinekmegjelenítése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: növényápolás,állatgondozás.

hősei?

Növények és állatok a környezetünkbenMiért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változnameg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk ésrészt venni a gondozásukban?Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élőnövényekért is? Mit tudunk tenni értük?Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk résztvenni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünkélő házi állatok? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az,amit nem szabad megtennünk?

A természet védelmeMelyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppenezeket szeretem?Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokatvédettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és azélővilág értékeinek megóvásához?

Magyar nyelv és irodalom: amesék világa; alapvetőerkölcsi-esztétikaikategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis).

Vizuális kultúra:elképzelt dolog vizuálismegjelenítése; különbözőanyagok használata akifejezés szándékával;képzeletbeli helyek, terekmegjelenítése;meseszereplők megjelenítésekülönféle technikákkal.


Természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védettnövény és állat, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt,jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc.


másodikévfolyam végén, a

továbbhaladásfeltételei:

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külsőtulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe vévekommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tudalkalmazni.A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségekéletében.Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formábannyilvánítsa ki.Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk akörülöttünk lévő élővilágért.Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásosvagy szóbeli eszközökkel kifejezze.Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy másgyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

3–4. évfolyam

9–10 éves koruk körül társas életük és mentális képességeik változását megalapozó jelentősbiológiai átalakuláson mennek keresztül a gyerekek. Ez teszi képessé őket arra, hogyfigyelmüket irányítsák, terveket készítsenek és önmagukra is reflektáljanak. E változások jólehetőséget kínálnak a testi és lelki egészségre neveléshez, a hazafias nevelés, valamint acsaládi életre nevelés különféle témáinak feldolgozásához – a tanulási formákat pedig jólössze lehet hangolni az anyanyelvi kommunikációs kompetencia aktuális fejlesztési céljaival.

Ebben az életszakaszban erősödik meg a gyerekekben a szabályok elfogadásának belsőkésztetése, ami a közösségi szabályok megalkotásában és betartásuk ellenőrzésében valórészvétel gyakorlása révén jó kiindulási pontot ad az állampolgárságra és demokráciáranevelés megalapozásához.

Az írás-olvasás alapvető készségeinek elsajátítását követően ebben az időszakban márráépülhet az alapkészségek bázisára a digitális kompetenciafejlesztés néhány eleme –elsősorban hangfelvételek, képek és videók készítése, illetve lejátszása, valamint képekszerkesztése és rövid szövegek alkotása számítógép segítségével – az erkölcstan óratevékenységeihez kapcsolódóan.

Bár ebben az életszakaszban nő a szóbeliség súlya az önkifejezésben, a foglalkozásoktémakörei még mindig jó lehetőséget kínálnak az esztétikai-művészeti tudatosság éskifejezőképesség fejlesztésére – immár kiegészülve a szöveges-dramatikus és bábjátékosformák alkalmazásával.

9–10 éves korban nagymértékben erősödik a gyerekek realitásérzéke, növekszikáttekintő, absztraháló, analizáló-szintetizáló képességük. Érzelmi életük is sokat változik.Megszűnik a kisgyerekkori „álomszerű” lét. Az öntudatra ébredést, a külső és a belső világszétválását gyakran egyedüllétként élik át. Az ebből fakadó magányosság és feszültségfeloldásában sokat segíthetnek nekik azok a szabad beszélgetések, amelyek az erkölcstan órákegyik legfontosabb munkaformájának tekinthetők. Bár a rajzolás-festés-mintázás még mindigsokak számára az önkifejezés kedves formája, az egyre összetettebbé váló érzések ésgondolatok kifejezésére fokozatosan alkalmasabbá válik a beszéd. Fontos azonbanhangsúlyozni, hogy az órai beszélgetések csak akkor lesznek valóban személyiségformálóhatásúak, ha légkörük feszültségmentes, mindenki számára elfogadó – és őszinteségénekcsupán a többiek tiszteletben tartása szab korlátot, ami hosszabb távon a kulturált vitaszabályainak elsajátítását jelenti.

Ebben az életszakaszban a felnőtt minta követésének fokozatosan helyébe lép a kortársminta követése, s egyre inkább a kortársak közül kerülnek ki azok, akikre a tanulók referenciaszemélyként tekintenek. Ez nem csökkenti annak a fontosságát, hogy a pedagógusnakmindenkor hiteles erkölcsi modellt kell közvetítenie, viszont előtérbe hozza az órákon azokata hétköznapi, irodalmi vagy filmbeli témákat, amelyek már nem a tündérmesékhez, hanem atanulók reálisabb világához kapcsolódnak.

A gyerekek általában kilenc éves koruk táján kezdenek el kételkedni a korábbanelsajátított normák, világképi elemek érvényességében, s fontos átalakuláson megy keresztülkritikai érzékük is. Így ebben a szakaszban már helye van az életkornak megfelelő dilemmákfelvetésének, és az olyan jellegű értékelő beszélgetések kezdeményezésének, amelyekbőlkésőbb majd megszülethet a klasszikus erkölcsi dilemmavita.

Mivel analizáló-szintetizáló gondolkodásuk fejlődése révén a gyerekek egyre inkábbképessé válnak a különböző viselkedési formák és hatásaik közötti kapcsolat felfedezésére,ekkor már teremthetők számukra olyan valós vagy fiktív döntési helyzetek, amelyekben avárható következményeket mérlegelve, lelkiismeretük szavára kell hallgatniuk.

3. osztály

Tematikai egység Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Órakeret5 óra


Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.


céljai

Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése.Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéketképviselő példaképek keresése.


TulajdonságaimMilyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott megrajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak atulajdonságaim?Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé?Milyen a kapcsolatom másokkal?Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nemszeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni?

Szokásaim, érzelmeim és indulataimHogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok?Hogyan vigyázok az egészségemre?Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivelés hogyan töltöm a szabad időmet?Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok? Mit teszek,amikor önző vagyok, és mit teszek, amikor önzetlen?Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és azosztálytársaimnak? Miben és hogyan?

Ahogy mások látnak engemMit szeretnek bennem a szüleim, a testvéreim, a nagyszüleim és másrokonaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások? Őkmit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embert?

Hősök és példaképekKik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani?Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miértés hogyan tudnám ezt megtenni?

Környezetismeret:mitől látunk valakitszépnek; külső és belsőtulajdonságok.

Vizuális kultúra:emberábrázolás aművészetben; portré éskarikatúra; emberigesztusok értelmezéseés kifejezése;a karakterábrázolásfilmes eszközei; sajátérzelmek felismeréseés kifejezésemozgóképek éshanganyagoksegítségével.

Magyar nyelv ésirodalom:jellemzés készítéseemberekről;véleményekösszevetése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: önismeret.


Külső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat,öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép.

Tematikai egység Közösségben és egyedül – a társaim és én Órakeret6 óra


A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok azosztályközösség működéséről.


céljai

A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetlegeskonfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.


PárbeszédMilyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel?Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja apárbeszédet?Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással,hanglejtéssel? Honnan tudom, hogy pontosan megértettem-e, amit amásik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz,hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolaibeszélgetések között?

Az igazi barátMitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudommegosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el atitkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem teszegy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, haa barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet?

Békében és haragbanMi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak?Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyanalakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket?Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés utánkibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a béke tartós legyen?

Elfogadva és elutasítvaMikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mitcsinálok ilyenkor?Honnan tudom, hogy szeretnek-e a társaim, vagy sem? Milyen lehetaz, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnekennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom?

Környezetismeret:az emberikommunikáció;beszéd, testbeszéd,arckifejezés,gesztusok; barátság;kommunikáció abarátok között.

Magyar nyelv ésirodalom: figyelem abeszélgetőtársra.

Vizuális kultúra:médiaszövegekértelmezése; aközvetlen és az onlinekommunikációösszehasonlítása.


Párbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság,öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás,kirekesztés.

Tematikai egység Az osztály és az iskola Órakeret6 óra


Az osztály szintjén megélt különböző tapasztalatok a tanórákhoz ésegyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.


céljai:

Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.A szabályok szerepének megértése a közösségek életében.A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.


KözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbiidőben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyanközösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom?Mi lehet ennek az oka?Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában?Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

A mi osztályunkMi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi aközös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közösszokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ezki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást?

Az osztály működéseMilyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyébhelyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk,vagy magunk alakítottuk ki őket? Melyik szabálynak mi a célja?Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Kinek jó, ha betartjukőket? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat?Van-e olyan szabályunk, amelyet esetleg érdemes lennemegváltoztatni? Hogyan lehetne ezt véghezvinni?

A mi iskolánkMilyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban?Fontosak-e ezek?Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik?Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?

Környezetismeret:magatartásformák,szabályok, viselkedésinormák különféleélethelyzetekben;együttélés a családban;baráti kapcsolatok,iskolai közösségek.

Vizuális kultúra:figurális alkotásoklétrehozása akörnyezetben élőemberekmegjelenítésével.

Technika, életvitel ésgyakorlat:iskolai ésosztályrendezvények; aközösségért végzettmunka.


Csoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály,szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség.

Tematikai egység Kulturális-nemzeti közösség Órakeret10 óra


A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt,ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.


céljai

Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontosösszekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérőszokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése.

.Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a magukkulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukraugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.


A nyelv, ami összekötMilyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyennyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnaka szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv?Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet,amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki másnyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértéseérdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni aközösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

Szokások és jelképekMilyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezekmegőrzése?Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mitjelentenek számomra ezek a jelképek?

ÜnnepekMilyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülükmelyik mennyire fontos nekem?Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, ésmit jelentenek nekem ezek az ünnepek?

A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásaiMilyen kulturális közösségek élnek Magyarországon? Mibenkülönböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanakegymásra?

Más kultúrák – más szokások – más ünnepekMilyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak avilág más részein élő kulturális közösségek?

Környezetismeret: jelesnapok, ünnepek, helyihagyományok.

Magyar nyelv ésirodalom: ítéletekmegfogalmazása,érvelés, vitakészség;mások véleményénekmegértése, elfogadása.

Vizuális kultúra:Jelek a mindennapiéletben; különbözőkultúrák tárgyivilágával valóismerkedés;a viselkedés szabályaiaz onlineközösségekben;kommunikációsszokások.


Anyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti ésállami ünnep, vallási ünnep.

Tematikai egység Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ Órakeret4 óra


Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.


céljai:

Annak megéreztetése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múltértékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.A tudatos vásárlói szemlélet kialakulásának támogatása..


Lakóhelyi épített örökségünkMilyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élőnemzedékektől?Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannakezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy amúzeumfalvakban?

Tárgyaink világaMilyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektőlszüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régitárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?Miért változnak a tárgyaink?Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlttárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A világ örökségeMi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mitlehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban?Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei?Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?

Környezetismeret:települési típusok;lakóhelyünk, hazánk főnevezetességei; alakóhely története éstermészeti környezete;nemzeti park, tájvédelmikörzet; háztartásieszközök.

Vizuális kultúra: helyek,helyszínek megjelenítéseszemélyes élményekalapján; a környezetbenészlelhető változásokmegfigyelése ésmegjelenítése; terekhezkapcsolódó érzelmek,hangulatok azonosítása.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a technikavívmányainakmindennapi használata.


Épített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, hagyomány, emlékezet,múzeum, világörökség.

Tematikai egység A mindenség és én – Születés és elmúlás Órakeret5 óra


Tapasztalatok a születésről.


céljai:

Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvontkategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez. Közös gondolkodás avilág megismerésének módjairól és lehetőségeiről.


Kezdet és végHogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miértérhetnek véget?Milyen kép jelenik meg a Bibliában a világ teremtéséről?

A világ megismeréseMi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra éskutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodvatudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévővilágról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokat

Környezetismeret:születés.

Magyar nyelv ésirodalom:fantáziajátékok,elképzelt helyezetekmegjelenítése;ismerkedés különbözőinformációhordozókkal;

szerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nemnyerhetünk közvetlen tapasztalatot?

Fantázia és kreativitásHogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne?Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyekmost még nem léteznek a világban?

információk keresése éskezelése; műélvezet, abeleélésmegtapasztalása.

Vizuális kultúra:kitalált történetek ésszereplők megjelenítése;képzeletbeli utazásmegjelenítése.


Születés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág,képzelet.




A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső ésbelső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit ésgondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatokápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolatikonfliktusok konstruktív módon feloldhatók.Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, ahagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, éskíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész amegértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számosolyan érték, amit elődeink hoztak létre.Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre asajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontbólértékelni.

4.osztály

Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Órakeret5 óra


Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.


céljai

Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése.Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéketképviselő példaképek keresése.


TulajdonságaimMilyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott megrajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak atulajdonságaim?Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé?Milyen a kapcsolatom másokkal?Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nemszeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni?

Szokásaim, érzelmeim és indulataimHogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok?Hogyan vigyázok az egészségemre?Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivelés hogyan töltöm a szabad időmet?Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok? Mit teszek,amikor önző vagyok, és mit teszek, amikor önzetlen?Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és azosztálytársaimnak? Miben és hogyan?

Ahogy mások látnak engemMit szeretnek bennem a szüleim, a testvéreim, a nagyszüleim és másrokonaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások? Őkmit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embert?

Hősök és példaképekKik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani?Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miértés hogyan tudnám ezt megtenni?

Környezetismeret:mitől látunk valakitszépnek; külső és belsőtulajdonságok.

Vizuális kultúra:emberábrázolás aművészetben; portré éskarikatúra; emberigesztusok értelmezéseés kifejezése;a karakterábrázolásfilmes eszközei; sajátérzelmek felismeréseés kifejezésemozgóképek éshanganyagoksegítségével.

Magyar nyelv ésirodalom:jellemzés készítéseemberekről;véleményekösszevetése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: önismeret.


Külső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat,öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép.

Tematikai egység Közösségben és egyedül – a társaim és én Órakeret6 óra


A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok azosztályközösség működéséről.


céljai

A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetlegeskonfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.


PárbeszédMilyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel?Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja apárbeszédet?Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással,hanglejtéssel? Honnan tudom, hogy pontosan megértettem-e, amit amásik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz,hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolaibeszélgetések között?

Az igazi barátMitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudommegosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el atitkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem teszegy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, haa barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet?

Békében és haragbanMi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak?Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyanalakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket?Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés utánkibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a béke tartós legyen?

Elfogadva és elutasítvaMikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mitcsinálok ilyenkor?Honnan tudom, hogy szeretnek-e a társaim, vagy sem? Milyen lehetaz, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnekennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom?

Környezetismeret:az emberikommunikáció;beszéd, testbeszéd,arckifejezés,gesztusok; barátság;kommunikáció abarátok között.

Magyar nyelv ésirodalom: figyelem abeszélgetőtársra.

Vizuális kultúra:médiaszövegekértelmezése éslétrehozása; aközvetlen és az onlinekommunikációösszehasonlítása.


Párbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság,öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás,kirekesztés.

Tematikai egység Az osztály és az iskola Órakeret6 óra


Az osztály szintjén megélt különböző tapasztalatok a tanórákhoz ésegyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.


céljai:

Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.A szabályok szerepének megértése a közösségek életében.A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.


KözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbiidőben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyanközösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom?Mi lehet ennek az oka?Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában?Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

A mi osztályunkMi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi aközös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közösszokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ezki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást?

Az osztály működéseMilyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyébhelyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk,vagy magunk alakítottuk ki őket? Melyik szabálynak mi a célja?Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Kinek jó, ha betartjukőket? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat?Van-e olyan szabályunk, amelyet esetleg érdemes lennemegváltoztatni? Hogyan lehetne ezt véghezvinni?

A mi iskolánkKi az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolátneveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a miiskolánkban? Fontosak-e ezek?Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik?Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?

Környezetismeret:magatartásformák,szabályok, viselkedésinormák különféleélethelyzetekben;együttélés a családban;baráti kapcsolatok,iskolai közösségek.

Vizuális kultúra:figurális alkotásoklétrehozása akörnyezetben élőemberekmegjelenítésével.

Technika, életvitel ésgyakorlat:iskolai ésosztályrendezvények; aközösségért végzettmunka.


Csoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály,szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség.

Tematikai egység Kulturális-nemzeti közösség Órakeret10 óra


A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt,ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.


céljai

Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontosösszekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérőszokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése.Annak megmutatása, hogy Magyarországon belül számos kisebbség él,amelyek kultúrája a nemzeti kultúrát gazdagítja. A kisebbségekszokásainak és ünnepeinek bemutatása, elfogadásuk természetességénekmegalapozása.Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a magukkulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra

ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.


A nyelv, ami összekötMilyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyennyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnaka szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv?Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet,amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki másnyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértéseérdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni aközösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

Szokások és jelképekMilyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezekmegőrzése?Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mitjelentenek számomra ezek a jelképek?

ÜnnepekMilyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülükmelyik mennyire fontos nekem?Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, ésmit jelentenek nekem ezek az ünnepek?

A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásaiMilyen kulturális közösségek élnek Magyarországon? Mibenkülönböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanakegymásra?

Más kultúrák – más szokások – más ünnepekMilyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak avilág más részein élő kulturális közösségek?

Környezetismeret: jelesnapok, ünnepek, helyihagyományok.

Magyar nyelv ésirodalom: ítéletekmegfogalmazása,érvelés, vitakészség;mások véleményénekmegértése, elfogadása.

Vizuális kultúra:Jelek a mindennapiéletben; különbözőkultúrák tárgyivilágával valóismerkedés;a viselkedés szabályaiaz onlineközösségekben;kommunikációsszokások.


Anyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti ésállami ünnep, vallási ünnep.

Tematikai egység Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ Órakeret4 óra


Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.


céljai:

Annak megéreztetése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múltértékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.A tudatos vásárlói szemlélet kialakulásának támogatása..


Lakóhelyi épített örökségünkMilyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élőnemzedékektől?Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannakezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy amúzeumfalvakban?

Tárgyaink világaMilyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektőlszüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régitárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?Miért változnak a tárgyaink?Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlttárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A világ örökségeMi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mitlehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban?Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei?Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?

Környezetismeret:települési típusok;lakóhelyünk, hazánk főnevezetességei; alakóhely története éstermészeti környezete;nemzeti park, tájvédelmikörzet; háztartásieszközök.

Vizuális kultúra: helyek,helyszínek megjelenítéseszemélyes élményekalapján; a környezetbenészlelhető változásokmegfigyelése ésmegjelenítése; terekhezkapcsolódó érzelmek,hangulatok azonosítása.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a technikavívmányainakmindennapi használata.


Épített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, hagyomány, emlékezet,múzeum, világörökség.

Tematikai egység A mindenség és én – Születés és elmúlás Órakeret5 óra


Tapasztalatok a születésről, a halálról és az elhunytakra valóemlékezésről.


céljai:

Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvontkategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez. Közös gondolkodás avilág megismerésének módjairól és lehetőségeiről.


Kezdet és végHogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miértérhetnek véget?Hogyan képzelték el az emberek a világ és egyes dolgokkeletkezését különböző mítoszokban? Milyen kép jelenik meg aBibliában a világ teremtéséről és a végéről? Mit gondolnak azemberek a halálról?

A világ megismeréseMi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és

Környezetismeret:születés és halál; a Földalakjára vonatkozómítoszok.

Magyar nyelv ésirodalom:fantáziajátékok,elképzelt helyezetekmegjelenítése;

kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodvatudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévővilágról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokatszerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nemnyerhetünk közvetlen tapasztalatot?

Fantázia és kreativitásHogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne?Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyekmost még nem léteznek a világban?

ismerkedés különbözőinformációhordozókkal;információk keresése éskezelése; műélvezet, abeleélésmegtapasztalása.

Vizuális kultúra:kitalált történetek ésszereplők megjelenítése;képzeletbeli utazásmegjelenítése.


Születés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág,képzelet.




A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső ésbelső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit ésgondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatokápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolatikonfliktusok konstruktív módon feloldhatók.Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, ahagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, éskíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész amegértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számosolyan érték, amit elődeink hoztak létre.Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre asajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontbólértékelni.

INFORMATIKA

A Nemzeti Alaptanterv az Informatika műveltégi területre először a 6. osztály végérefogalmaz meg követelményeket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az informatikaifogalmak, eszközök, módszerek elsajátítását csak a hatodik osztályban kell megkezdenünk.Az első négy évfolyam tananyagában különböző műveltségi területek anyagába beépítve igensok informatikai vonatkozású elem szerepel.Ez a tanterv már az első évfolyamtól kezdve elkülönítetten tanítja az informatikai ismereteketés tevékenységeket.Tartalmazza a könyvtári ismereteket is. Ez a téma elkülönített fejezetként is tanítható mindenévfolyamon, így akár külön pedagógus is foglalkozhat vele (pl. könyvtáros tanár), de azinformatikai alapfogalmak keretében is feldolgozható.A NAT-ban megfogalmazottakhoz képest a tantervben megjelenik az informatikai eszközöklényegének megértéséhez szükséges fizikai, elektronikai ismeret.Fő részei: informatikai fogalmak informatikai eszközök és használatuk algoritmusok és megvalósításuk alkalmazói programok használata könyvtári ismeretekAz órakeret egy része minden évfolyamon a tanító, tanár által választható. Ez az órakeretfelhasználható a tanév anyagába illő újabb részterület megismerésére, a már tanultanyagrészek mélyebb megismerésére vagy szükség szerint gyakorlásra, felzárkóztatásra.A tanterv erősen spirális szerkezetű: a tananyag központi részei több évfolyamon kerülnekfeldolgozásra. Így a tanulók több alkalommal (mindig életkoruknak megfelelő szinten)találkoznak hasonló feladatokkal. Ez a nehezebben haladó tanulók számára is lehetővé tesziazt, hogy megfelelő gyakorlottságot érjenek el, ugyanakkor a gyorsabban tanulóknáldifferenciálási lehetőséget jelent.Egy évfolyamon belül bizonyos blokkok soros felépítésűek, a tananyagnak ez a javasoltépítkezése az előzményekben került megadásra. Más blokkok függetlenek, így a tanéven belülbárhol elhelyezhetők.Óravezetés: a tantervhez többféle munkaforma alkalmazása szükséges. Az ismeretekfeldolgozása frontálisan, csoportmunkában, majd a magasabb évfolyamokon önállóismeretszerzés formájában képzelhető el. A gyakorlati tevékenység önálló munkában vagypárokban lehet hatékony.A tanterv a tanulók aktív tevékenységére, hasznos informatikai gyakorlati munkájára épít.Ezért más tantárgyak kiszolgálására alkalmas: már az első évfolyamoktól kezdve -korosztályuknak megfelelő szinten és önállósággal - képesek informatikai eszközökethasználni, oktatóprogramokat futtatni, számítógép segítségével dokumentumokat létrehozni.Ezt a tantárgyak széles skálájánál lehet felhasználni. Fontos, hogy erre építsenek atanulócsoportot tanító pedagógusok.Cél:A tanterv a tanulók informatikai szemléletmódjának kialakítását tűzi ki célul.Lássák, hogy korunk társadalmában az információ birtoklása óriási értéket jelent. Az éveksorán ismerjenek meg sokféle informatikai eszközt, módszert, legyen számukra természetesdolog az, hogy a szükséges információhoz, ismerethez hozzá tudnak jutni. Az algoritmikusgondolkodás az ember számára életének, tevékenységének szervezéséhez, munkájavégzéséhez szükséges.Szerezzenek sokrétű tapasztalatot arról, hogy a számítógép és más informatikai eszközökmilyen módon segíthetik őket. Feladataik megoldásához tudatosan válasszák ki a megfelelő

eszközt, módszert - azt is ismerjék fel, hogy bizonyos esetben nem a számítógép a megfelelőeszköz.Korunk technicizálódó világában a hagyományos kultúrát sok veszély fenyegeti. Azinformatikai ismeretek és tevékenységek keretében sokat tehetünk azért, hogy tanulóinkértéknek tekintsék az emberiség felhalmozott tudását, és annak hagyományos megjelenésiformáját, a könyvet.Fontos, hogy elsajátítsák a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadásitechnikákat.Mind az iskolában, mind azon kívül tartsák be az információkezelés jogi és etikai szabályait(információk átvétele, bizalmas kezelése, szoftverek legalitása stb.).A terület gyors és állandó fejlődése miatt nagyfokú az ismeretek elavulása. Az iskolarendszerkeretében folyó informatika tanításnak arra kell felkészíteni a tanulókat, hogy informatikaiismereteiket folyamatosan fejlesszék, újítsák meg. Váljanak nyitottá az ujdonságokbefogadására mind a hardver és szoftver eszközök, mind az informatikai módszerek terén.

Tartalom:A tanterv az informatikát a lehető legszélesebb körben értelmezi, nemcsak aszámítástechnikai és könyvtári ismereteket és gyakorlatokat foglalva magában, hanem azalapvető informatikai eszközök és módszerek megismerését, alkalmazását is.Fő területei: az információkezelés elméleti alapja és technikai oldala (más tantárgyakkal együtt) számítógépes ismeretek és tevékenységek könyvtári informatika tömegkommunikáció (más tantárgyakkal együtt)

Értékelés:Az informatika tantárgy értékelési rendszere eltér a hagyományos tantárgyakétól.Az első két évfolyamon a játékosság, a gyermekek tevékenykedése, az önálló alkotásélménye a meghatározó.Mivel választható tantárgyként jelenik meg, a félévi és az év végi bizonyítványába a„részt vett” bejegyzés kerül.3-5. évfolyamig elsősorban a tanulói tevékenység rendszeres figyelemmel kísérése, alemaradók segítése szükséges. Ezeken az évfolyamokon szöveges értékelési módszertalkalmazunk, melyek a következők: „fejlesztésre szorul”, „megfelelt” és „jól megfelelt”.Végezzenek gyűjtőmunkát, készítsenek rajzokat a tanult témákhoz, ami ugyancsakértékelési lehetőséget teremt.Semmiképpen nem választhatjuk a gyermekek tudásának számonkérésére a kikérdezést,feleltetést.Elsősorban a tanulói tevékenység , másodsorban a tanulói produktum legyen az értékelésalapja.Akkor dolgoztunk jól, ha a tanulók nem az értékelés, hanem az itt folyó tevékenységekmiatt végzik jól munkájukat.A középső évfolyamokon a felfedezés, az önálló munka élménye a meghatározó. Eztugyancsak a tanulók munkájának megfigyelésével, egy tanórán megvalósítható feladatoksegítségével érhetjük el. Feletetésre itt sincs szükség, de a tanulók folyamatosfelkészültségét ellenőriznünk kell.Ebben az életkorban már erős differenciálásra van szükség, minőségi és mennyiségiértelemben egyaránt. Kapjanak a tanulók lehetőséget gyűjtőmunkára, teremdekorációkészítésére, kiselőadások tartására, versenyfeladatok megoldására.A felsőbb évfolyamokon a produktumképes tudás, az önálló ismeretszerzés és akomolyabb dokumentumok elkészítése az értékelés alapja. Kapjanak több tanóra alattmegvalósítható feladatokat a követelmények szintjéhez igazodóan.

1-2. évfolyamBepillantás az informatikábaBarátunk a számítógépTovábbi felhasználható órakeret

Óraszám1. évfolyam 37 óra2. évfolyam 37 óra

CélAz iskolába lépés évében az informatikai tevékenységek megláttatása, megszerettetése a cél.Ennek érdekében minden tananyagrész az életkori sajátosságok gondos figyelembe vételévelalkalmazandó (feladatválasztás). A tantárgy bevezető szakaszában az élményszerűséget, ajátékosságot kell szem előtt tartanunk.

KövetelményA két évfolyam számára igazi követelményeket még nem támasztunk.

Bepillantás az informatikábaMegjegyzés

A kisiskolások első információi az iskoláról döntőek. Ezért ennek a témának afeldolgozása során alakíthatjuk ki az informatikai tevékenységekhez fűződő jóviszonyukat.

CélAz informatika alapfogalmainak megismerése, anélkül, hogy pontos definíciót adnánkróluk. A hangsúly a tevékenységre kerüljön.

KövetelményKépes legyen környezetét megfigyelni és szokásos információkat felismerni.Tudjon tájékozódni közvetlen környezetében, ismerje az irányokat.Legyen képes az egyszerű, szöveges, rajzos információkat értelmezni.Tudja a fontos személyi adatait.

TartalomÉrzékelés. Az öt érzékszerv szerepe.Az érzékszervek üzenetei. Szabatos definíciók adására nincs szükség.Becsaphatók-e az érzékszervek?Környezetünk észlelése (időjárás, évszakok).Az irányok.Irányok a síkban. Rajzolás négyzethálón.Térirányok.Mozgás adott irányokba.Tájékozódás szokásos környezetben. Mi minden segít a tájékozódásban?Információ kifejezése rajzzal és szavakkal.Személyes adatok, családi adatok. (apa, anya, nagyszülő, testvér).Arról is beszélgetni kell a gyerekekkel, hogy kinek mondják meg, és kinek ne ezeket azadataikat.Tevékenység:

A téma feldolgozása játékokon, együttes tevékenységeken keresztül történik: pl.: Kezünket tegyük hideg és meleg tárgyakhoz - mit érzünk?; sötét és világos teremben -

mit látunk?. Próbáljuk ki: mit tudunk megkülönböztetni látással, hallással, szaglással, ízleléssel,

tapintással? Vannak-e olyan tárgyak, amik csak egyetlen érzékszervvel azonosíthatók? “Postás - játék” (Kövessük végig az információt!) Az iskolaépület különböző részeinek megismerése után játékos akadályverseny:

Hogyan tájékozódsz az iskolában?

Fogalom: Érzékszervek neve. Irányok. Családi vonatkozású adatok.

Barátunk a számítógépMegjegyzés

Ezeken az évfolyamon különösen kell ügyelnünk arra, hogy a tanulók semmiképpen netöltsenek túl sok időt a gép előtt, ne felejtsük el, hogy a számítógépeket felnőtt méretretervezik.Vegyük figyelembe az ergonómiai követelményeket.Tisztában kell lennünk azzal, hogy látásuk, testtartásuk fokozott igénybevételnek vankitéve.Csak olyan programokat használjunk, amelyek nem igénylik a teljes billentyűzethasználatát.Nem kötelező tudni a gyerekeknek sem a gép be - ki kapcsolását, sem a programokmegkeresésének menetét.

CélA számítógéppel való barátkozás.Szeretnénk, ha a tanulók számára a számítógép az iskolai tevékenység egyik szokásoseszköze lenne.

KövetelményEnnél a témánál követelményt nem támasztunk.

TartalomSzabályok a számítógépteremben - biztonsági tudnivalók.Barátkozás a számítógéppel.Ügyeskedjünk a billentyűkkel és az egérrel.Készségfejlesztő játék, olvasás- vagy számolástanító program használata.Rajzoló és színező programok használata. (A programok futtatása most még nem cél, ésnem tananyag!)Rajzolás, kifestés, radírozás, új lap kérése.Színek beállítása.A betűk és számok helyének megkeresése a billentyűzeten az olvasás- írás és a számolástanításához kapcsolódóan).Tevékenység: Színezés, rajzolás a számítógéppel Rajzkészítés megadott témában Munkálkodás számítógépes programokkal. Színező programok használata.

ÉrtékelésA tanulók munkáját folyamatosan kísérjük figyelemmel, nyújtsunk segítséget. Az ügyesenhaladókat dícsérjük, a lemaradókat bizdítsubk, vagy néhány munkarészletet együtt végezzünkel. Lehet a jutalom a rajz kinyomtatása (tanár nyomtat) is. Semmiképp ne minősítsük agyengébb eredményt elérő gyerekek munkáját nyilvánosan. Hagyományos - érdemjeggyeltörténő - értékelésre nincs szükség.Lehet olyan tanuló, aki nem tudja elfogadni, a gépterem fegyelmét, szabályait. Nekiátmenetileg más feladatot adjunk, számítógéppel csak akkor dolgozzzon, ha képes eszabályok szerint viselkedni.Készíthetnek a tanulók olyan vonalas ábrákat is, amelyeket kinyomtathatunk (tanár nyomtat),s később színeznek ki, mint egy színező könyvet. Ezek jutalomként is adhatók az informatikaórán.

3-4. évfolyam

Óraszám:3.évfolyam 37 óra4. évfolyam 37 óraTananyag:

Az algoritmikus gondolkodás első lépéseiBarátunk a számítógépBelépés a könyvtárbaTovábbi felhasználható órakeret

Az algoritmikus gondolkodás első lépéseiMegjegyzés

Itt még absztrakt fogalmakat ne használjunk.Cél:A tanulók tapasztalják meg azt, hogy a különböző események algoritmusként tekinthetők,modellezhetők.Követelmény:Legyen képes az algoritmus elemeiből a helyes sorrend felállítására néhány elem esetében.Vegyen részt irányítóként és irányítottként is az algoritmus-játékokban.Tudja a helyes irányokat.Tartalom

Igaz, hamis állítások. Ha ..., akkor ...Szabályjátékok, találós kérdések.Néhány lépésből álló tevékenység sorozat kötött sorrendben történő végrehajtása (robot-szerűség).Helyes sorrend keresése: néhány elemből álló tevékenységsorozat, rajz megfelelősorrenbe állítása.Hétköznapi algoritmusok “felkutatása”, az algoritmusnak megfelelő sorrend lerajzolásamegbeszélés után.

Pl.: Fogmosás algoritmusaAz iskolai élet algoritmusa

Algoritmusok kipróbálása, eljátszása. Elrontott algoritmusok kijavítása.Tevékenységek: Szabály - játékok. Algoritmus - játékok többféleképpen. Robot-játék. A LOGO programozási nyelv bevezetője: Irányítsd a robotot! Az irányok

helyes meghatározása. Rajzok helyes sorrendbe állítása. Algoritmus készítése elemeiből (pl. rajzokkal, vagy újságokból kivágva).Fogalom: elem, része sorrend

ÉrtékelésAz értékelésünk alapja a tanuló tevékenysége legyen.

Belépés a könyvtárbaCél:

A könyvtár megismerése.A könyvek elhelyezkedésének megismerése. Tájékozódási pontok megfigyelése.A könyvtári viselkedés szabályai.

KövetelményLegyen képes segítséggel a szabad polcon a mesekönyveket megtalálni.Tartalom:

Mivel foglalkozik a könyvtár?A könyvtári viselkedés szabályai.A könyvtári kölcsönzés.A könyvek, mint “jó barátok”, segítséget nyújtanak.Hogyan tájékozódjunk a könyvtárban?A könyvek szabad polcon való megkeresése segítséggel.

Tevékenység: Segítséggel tájékozódás a könyvtárban. Érdekes könyvek helyeinek megkeresése. Egy kedves könyv szereplőjének lerajzolása (számítógéppel is készíthető). Az otthon könyvekből ismertető készítése.

Feltételek:A téma feldolgozása az iskolai könyvtárban történjen. A könyvtáros akkor is vegyen részt azelső ilyen foglalkozáson, ha nem ő tanítja az informatikát.

Jel és kódCél:Szerezzenek tapasztalatokat az információ kezelésének néhány módjáról, kódolási feladatokvégrehajtásáról, a kódolt információ továbbításáról.Követelmény:

Legyen képes egy kódolt üzenet olvasására, továbbítására.Legyen tisztában a kódolás menetével, az információk ilyen kezelésével.

Tartalom:Jelek az iskolában. (csengő, jelentkezés, stb.).Jel és információ.Kódolt információk (füstjelek, tűzjelek, dobjelek, zászlójelek).Régi idők jelei.Egyezményes jelek kitalálása és kipróbálása. Mi a szabály?Kódok a mindennapi életben, piktogramok, képírás.Az információkezelés általános sémájának megfelelő információküldés (Forrás - Kódolás- Továbbítás - Dekódolás - hasznosítás).Tevékenység: A kódolt információk közül az egyik megismerése pl. mese, irodalmi példa alapján Egyezményes jelek kitalálása és kipróbálása. Mi a szabály? Piktogramok gyűjtése, értelmezése.Fogalom: A jel.

Feltételek:Sokféle tárgyi eszköz a "titkos jelentések" kitalálásához.

Számítógéppel dolgozunkCél:Jussanak el a számítógép magabiztos használatának szintjére.Mutassuk be a számítógép rajzoló lehetőségeit.Éljék meg az önálló alkotás élményét. Tapasztalják, hogy a számítógép egy újabb eszköztjelent rajzi elképzeléseik megvalósítására. Értékeljék, hogy itt nincs elrontott rajz,tetszőlegesen változtathat, módosíthat a rajzon.Követelmény:Egyszerűen kezelhető oktató- vagy logikai játék programmal dolgozzon.

Legyen képes egy egyszerű rajz elkészítésére (esetleg segítséggel).Tudja az egeret használni a rajz készítése során.Tartalom:Oktatóprogram, logikai játék program használata. A program indítása még most semtananyag.Egy egyszerű rajzoló program használata (lehetőleg az előző évi), kezelőfelületének.Az alapvető rajzeszközök (ecset, háttér, színek, radír, új lap kérése) megismerése,használatuk.A legjobban sikerült rajzok kinyomtatása (tanári nyomtatással).A rajzolóprogram segítségével rajzkészítés megadott témában.Írás a rajzlapra.

Tevékenység: Az egérkezelés megtanulása. A kattintás és húzás gyakorlása. Rajzeszközök használata. Egyszerű ábrák készítése. Felirat készítése. A jól sikerült rajzok kinyomtatása (tanár nyomtat).Fogalom: A használt rajzeszközök neve.

Értékelés:A tartalmi értékelés a kiadott feladat számítástechnikai végrehajtására irányuljon. Az elkészültrajz "szépsége" másodrendű. Lehetőség szerint néhány szépen sikerült rajzot nyomtassunk ki,és a tanteremben használjuk fel.Pozitív értékelést érdemel az egyéni ötlet, a többféle rajzi megoldás kipróbálása, ugyanakkoraz már negatívum, ha a tanuló egyáltalán nem képes rajzot megvalósítani, mindig újabb ésújabb munkába kezd, ám ezeket nem fejezi be.Előfordulhat, hogy néhány tanulónak az egér használata még mindig gondot jelent.Figyeljünk a balkezes gyerekekre.Az esetleges mozgáskoordinációs zavarok itt szembetűnően jelentkeznek - orvosi vagypszichológusi ellenőrzés szükséges.Ilyen esetben különösen fontos, hogy a követelményeket a tanuló képességeihez igazodóanfogalmazzuk meg.Feltételek:

A kiválasztott rajzi program.Nyomtató.

Környezetismeret 1-4.

1–2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei,megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. Akörnyezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül acsoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve akülönböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógusélményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a sajátszervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annakmegerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.

Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabbkörnyezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértekmegfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét ittalakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra,az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékosmagyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, amegfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé.

A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagykialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezéseahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élőtermészet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel,melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulóivizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban,hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.

A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükrekerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, minttudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagyéppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak akisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítjaéletében – világképének stabilitását szolgálják.

Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az elsőhónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolaielvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosankapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze,új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetévelkapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése ahelyi tantervbe emiatt is kívánatos.

A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A sajáttapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal ésindokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozatiösszefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére.

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és afelelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és ahagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésébenés az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretekformálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát,hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabbközösséghez való viszonyát.

A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogynyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten

ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve amásodik évfolyam közötti szétosztása.

1. osztály

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az iskola 4+1 óra

Előzetes tudás


A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás,összehasonlítás, csoportosítás, mérés).A térbeli tájékozódás fejlesztése.A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése ésértelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikációfejlesztése.Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása,gyakoroltatása.A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetéseaz iskolai környezetben.

Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mi a különbség az óvoda és aziskola között?Mi van az iskolában?Hogyan tájékozódunk az iskolaépületében?Az iskolai élet rendje.Kikkel találkozunk az iskolában?Hogyan öltözködünk aziskolában?Milyen élőlények vannak atanteremben, az iskolában, aziskola udvarán?Miért nem akar sok szülő házikedvencet otthonra?

Ismeretek:A környezetünkben előfordulóanyagok érzékelhetőtulajdonságai.A szobanövények és a házikedvencek gondozása.Életfeltételek.Az időjárást jelző piktogramok.Az iskolában található jelek,jelzések, piktogramok.

Helyes viselkedés és megfelelőöltözködés az iskolában (tanórán,különböző szabadidősfoglalkozásokon, szünetben).Az iskolában dolgozókfoglalkozásánakösszehasonlítása. Megszólításuk,köszönés, udvariassági formulákhasználata.Az osztályterem, ahol szereteklenni: az osztályterembentalálható tárgyak, bútorokmegnevezése, jellemzőtulajdonságaik összegyűjtése,csoportosításuk különbözőszempontok szerint.Élőlények és élettelen dolgokösszehasonlítása, különbségekmegfogalmazása.Egyszerű növényápolási munkákelvégzése (ültetés, öntözés,talajlazítás) és a hozzájuk tartozónéhány eszköz nevénekmegismerése, az eszközökhasználata.A házi kedvencek, a házban és aház körül élő állatok

Vizuális kultúra:színek, formák.

Matematika:távolságok,nagyságrendekbecslése,megnevezése, mérése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: helyesöltözködés.

megnevezése, egy-egy (az emberszámára) jellemzőtulajdonságának megnevezése.Az időjárás megfigyelése, azidőjárásnak megfelelő öltözködésmegtervezése.Tájékozódás az iskolaépületében.Az iskola épületében és akörnyéken található jelek,jelzések értelmezése. Mérés,becslés, vázlatos alaprajzkészítése. Tájékozódás vázlatrajzalapján. Természetes mértékek(lépés, arasz stb.) használata.


Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az iskolás gyerek Órakeret 4 óra

Előzetes tudás


Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmusfelismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és atapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészségeszempontjából a saját test megismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mi a különbség az iskolás és azóvodás gyerek napirendjeközött?Mivel telnek a hétköznapok, ahétvégék és az ünnepek?Hogyan, mikor és mennyittanulunk?Hogyan tájékozódunk akörnyezetben?Mit, mikor, hogyan és mennyitegyünk?Mi a különbség felnőttek ésgyerekek között?

Ismeretek:A napszakok, évszakokváltakozása. A napok és ahónapok. Napirend és

Napi- és hetirend tervezése, amegvalósítás értékelése.Helyes testtartás. A megvilágításszerepének felismerése tanulásközben.A helyes táplálkozási és ahigiénés szokások tudatosítása,alkalmazása a napi gyakorlatban.Osztálytárs, fiatalabb és idősebbtestvér, szülő, illetve más felnőtttestméreteinek mérése, az adatokösszehasonlítása, relációkmegfogalmazása.Ismétlődő jelenségek (ritmusok)megfigyelése az ember életében,a test működésében. Példákgyűjtése. A mozgás hatásánakmegfigyelése a pulzusra és alégzésszámra.Az érzékszervek védelmét

Magyar nyelv ésirodalom: mondókák,versek, dalok atestrészekkelkapcsolatban.

Ének-zene: a ritmusszerepe a zenében.

Matematika: az előtte,utána, korábban,később megértése,használata; folyamatmozzanatainak időbelielrendezése;időrendkezelése.

napszakok.Az emberi test külső képe. Azember főbb testrészei.Legfontosabb érzékszerveink ésszerepük a környezetmegismerésében. Védelmükfontossága és módjai.

biztosító szabályok, helyesszokások megismerése ésgyakorlása, alkalmazása.


Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Tájékozódás az iskolában és környékén Órakeret

4+1 óra

Előzetes tudás Természetes hosszmértékek és léptékek.


A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználóimagatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információszempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségénekfelismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkájairánt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hogyan jutunk el az iskolába?Mitől működik az épület?

Ismeretek:Hosszmértékek.A fűtés lehetséges módjai.Energiaforrások a háztartásban.A készülékek energiatakarékosüzemeltetésének módjai.A közlekedés és azenergiatakarékosság.Az épületek karbantartásával,állagmegőrzésével kapcsolatoslegfontosabb munkák aziskolában és otthon.

Alaprajz készítése azosztályteremről, vázlat aziskoláról. Útvonalrajzokkészítése a lakhely és az iskolaközött. Egy-egy konkrét példaösszehasonlítása. Becslés ésmérés alkalmazása. Az iskolaelhelyezése a településen belül ésannak térképén. A környékföldfelszíni formakincseinekmegnevezése.Az energiatakarékosságlehetséges megvalósításimódjainak keresése az iskolánbelül.Alaprajz készítése a lakásról,szobáról. Az iskola és a háztartásösszehasonlítása(léptékkülönbség felismerése).Előnyök és hátrányokmérlegelése annak mentén,érdemes-e az iskolábagépkocsival jönni.Az állagmegőrzés, takarítás,karbantartás és a felelőshasználat jelentőségénekfelismerése. Kapcsolat

Matematika:halmazok, rész-egészviszony, becslés.

Vizuális kultúra:tájképek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: fűtés,háztartási munkák,közlekedés,energiatakarékosság.

felismerése a használatintenzitása, a kopás, állagromlásés a karbantartási feladatokszükségessége, gyakoriságaközött.


Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mi van a teremben? Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.


Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata,illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése azanyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős,körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat kereséseaz égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Milyen tárgyak vesznek körülbennünket? Hogyan függenekössze a tárgyak anyagitulajdonságai a felhasználásukmódjával? Mely tárgyakjelentenek veszélyt tűz esetén?Hogyan lehet megelőzni atűzeseteket? Mit lehet tenni tűzesetén?

Ismeretek:Tárgyak (anyagok) tulajdonságai(átlátszóság, keménység,rugalmasság, érdesség-simaság,forma, szín).Mesterséges és természetesanyagok a környezetünkbentalálható tárgyakban.Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei,eszközei.

A tanteremben található tárgyakcsoportosítása különbözőszempontok szerint(érzékszervekkel vizsgálhatótulajdonságok, anyag, méret,felhasználás).Természetes és mesterségesanyagok megkülönböztetése akörnyezet tárgyaiban.Kapcsolat keresése az anyagtulajdonságai és felhasználásaközött egyszerű példák alapján.A környezetben lévő tárgyakcsoportosítása aszerint, hogytűzveszélyes (gyúlékony), éghetővagy éghetetlen-e. Égésvizsgálatán keresztül az égésfeltételeinek megállapítása.Kapcsolat keresése az égésfeltételei és a tűzoltás módjaközött. Felkészülésvészhelyzetre. A fegyelmezettcselekvés fontosságánakfelismerése. A körültekintőmunkavégzés fontosságánakfelismerése. A tűzoltókmunkájának értékelése.

Ének-zene: tűzzelkapcsolatos dalok.

Magyar nyelv ésirodalom: az anyagitulajdonságokrahasználható jelzők,hasonlatok;mondókák, versek atűzzel kapcsolatban.

Kulcsfogalmak/ Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.

fogalmak

Tematikai egység/Fejlesztési cél Anyagok körülöttünk Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Anyagok megismert tulajdonságai.


Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változásokértelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működéskapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatokfeltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Önthető-e a szén, a mák, a liszt?Csak a folyadékok önthetők?Miért mérik kilóra a krumplit,dekára a mákot, literre a tejet?Miért tesznek a friss zúzódásrajeget? Miért esik jól nyáron afagyi? Megrepesztheti-e a víz asziklát?

Ismeretek:Halmazállapotok: a légneműanyagok (gázok) kitöltik arendelkezésre álló teret; afolyadékok térfogataváltozatlan, de felveszik azedény alakját; a szilárd anyagokmegtartják formájukat.Az önthetőség nem jelentiönmagában azt, hogy egy anyagfolyékony halmazállapotú.Környezetünk legkeményebbanyagai a kristályok: ilyenek adrágakövek, a gyémánt.Térfogat- és tömegmérés,mértékegységek (deciliter, liter,dekagramm, kilogramm).A víz halmazállapot-változásai(olvadás, fagyás, párolgás,lecsapódás), ezek kapcsolata ahőmérséklet változásával.Oldat. Vízben való oldhatóság.A melegítés és hűtés amindennapokban.

Különböző köznapi anyagokösszehasonlítása halmazállapotukszerint.Köznapi folyadékok és szilárdanyagok tulajdonságainakvizsgálata tapintással, vizuálisan,szaglással, kézzel történőerőkifejtéssel stb.). Atapasztalatok megfogalmazásaszóban.A környezetünkben előfordulókristályos anyagok csoportosítása(például: kvarc – az üvegetkarcolja, kalcit – az üveget nemkarcolja és körömmel semkarcolható, gipsz – körömmelkarcolható). Példák keresésekristályokra (ásványok).Annak magyarázata, miértpraktikusabb a folyadékoktérfogatát és a szilárd anyagoktömegét megadni. Tömeg- ésűrmértékek leolvasása(élelmiszeripari termékekről,illetve mérőeszközökről),kapcsolat keresése a deciliter ésliter, illetve a gramm/dekagramm,valamint adekagramm/kilogramm között.Kapcsolat keresése a vízhalmazállapot-változásai ésköznapi alkalmazásai között(például hűtés jégkockával,melegítés gőzzel).Tömeg- és térfogatmérés vízfagyasztása és olvadása során.

Magyar nyelv ésirodalom: a víz mintversek, mesék témája;hasonlatok, metaforák,szólásmondások agőzzel, a vízzel és ajéggel kapcsolatban.

Vizuális kultúra: a vízmegjelenésekülönbözőműalkotásokban.

Példák keresése a vízhalmazállapot-változásaira aháztartásban és a természetben.Különböző anyagokviselkedésének megfigyelésevízben. Oldatok készítése. Azanyagok csoportosítása vízbenvaló oldhatóság szerint. A melegés hideg vízben való oldódásösszehasonlítása.Folyadékok és a levegőhőmérsékletének mérése.


Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés,oldódás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Hóban, szélben, napsütésben Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazottnéhány gyakori piktogram jelentése.


A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és azévszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése ésegészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozásiszokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezetés fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növényekállapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között.Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és másélőlények állapotát is.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hogyan határozza megöltözködésünket az időjárás?Hogyan viselkednek a növényekés az állatok különböző időjárásikörülmények között?Hogyan védjük testünket a hideg,a meleg, a szél és a csapadékellen?Mi jellemzi táplálkozásunkat akülönböző évszakokban?

Ismeretek:Évszakok és jellemző időjárásuk.Az időjárás tényezői. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadékformái (eső, köd, hó). Az

Időjárási napló készítése.Az időjárás élőlényekregyakorolt hatásánakmegfigyelése, konkrét példákgyűjtése. A víz halmazállapotaiés a csapadékformákösszekapcsolása.Napi és éves ritmus megfigyelésea növény- és állatvilágban, atapasztalatok rögzítése rajzzalvagy írásban.Évszakokhoz kötődő étrendekösszeállítása. A nyárimegnövekedett folyadékigénymagyarázata. A rétegesöltözködés szerepénekmegértése.Öltözködési tanácsok adása

Technika, életvitel ésgyakorlat: öltözködés,időjárás, egészségestáplálkozás.

évszaknak megfelelő helyesöltözködés.Példák a növényekfényviszonyokhoz, az állatokváltozó hőmérsékletiviszonyokhoz történőalkalmazkodására.Az egészséges táplálkozásjellemzői a különbözőévszakokban. Afolyadékfogyasztás szerepe.Az élőlények energiaszükségleteés életmódja közötti kapcsolat.

időjárás-előrejelzés értelmezésealapján.


Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mi kerül az asztalra? Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás Napszakok, táplálkozás.


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatostáplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontokfigyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségénekfelismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annakfelismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért leszünk éhesek? Miértfontos a rendszeres étkezés?Milyen élelmiszerekbőlérdemes csak mértékkelfogyasztani?Mit érdemes csomagolni egyegész napos kirándulásra?Mit kezdhetünk a maradékétellel?

Ismeretek:Az éhség mint a szervezetjelzése: energiára, tápanyagravan szükségünk.Az ideális testsúly jelentősége:elhízás, alultápláltságveszélyei, példahiánybetegségre: a skorbut.Az étkezések típusai, a helyes

A rendszeres, nyugodt táplálkozásszerepének felismerése.A táplálkozás, az életmód és azideális testsúly elérése/megtartásaközötti kapcsolat felismerése.Az étkezéssel kapcsolatosszokások gyűjtése, elemzése.Az étkezéssel kapcsolatosszokások (például nyugodtkörnyezet, folyadékfogyasztás,levesek) biológiai hátterénekfelismerése.A helyes étkezési szokásokmegismerése, betartása,gyakorlása.A gyorsétkezés előnyeinek éshátrányainak összegyűjtése,mérlegelése.Egy hagyományos helyi ételelkészítésén keresztül a főzésifolyamat lépéseinek értelmezése.

Vizuális kultúra:csendéletekgyümölcsökkel,ételekkel.

Ének-zene: azétkezéssel kapcsolatokdalok.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a főzés,illetve ételkészítés; azélelmiszerek, ételektárolása; egészségestáplálkozás, étrend.

táplálkozás, a terített asztal, azevőeszközök használata, afolyadékbevitel, a kézmosás ésaz ülve étkezés, az alapos rágásés az étkezés utáni fogmosásszerepe.Az emésztéshez nyugalomravan szüksége a szervezetnek. Avíz a legegészségesebb italunk,mely a szervezet számáranélkülözhetetlen.

Az ételek tárolásával kapcsolatosalapvető szabályok megismeréseés betartása.Ételek csoportosítása aszerint,hogy mennyire romlandóak.Javaslat készítése: mit vigyünkmagunkkal hosszabb utazásra,rövidebb kirándulásra télen,nyáron stb.


Egészségtudatos magatartás, étkezési szabály.

Tematikaiegység/ Fejlesztési

célÉlőlények közösségei Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás Növény, állat.


A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából azéletközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogyaz egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természeteséletközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségénekfelismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Élhetne-e róka a kertben?Tarthatnánk-e oroszlánthobbiállatként?

Ismeretek:Életközösség: mesterségesés természetes életközösség.Életfeltételek, egyes állat-és növényfajok igényei.Élőhely.Veszélyeztetett fajok.

Egy, az iskola környezetébentalálható jellegzetes életközösségmegfigyelése, jellemzése.Természetes életközösségmegfigyelése, állapotának leírása,a változások követése, bemutatásaés megbeszélése.Mesterséges és természeteséletközösség összehasonlítása(sokféleség, változatosság –mintázatok – alapján). Azéletközösségek összetettségénekfelismerése.A természetvédelemjelentőségének felismerése, azállat- és növénykertek munkájánakértékelése.

Magyar nyelv ésirodalom: versek egyesállatfajokkalkapcsolatban.

Ének-zene: az állatokfarsangja, dalokállatokkal kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: állatokés növények,életközösségekábrázolása.


Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség,táplálkozási kapcsolat.



feltételei:

Az emberi test fő testrészeinek megnevezése. Az egészséges életmódalapvető elemeinek ismerete és alkalmazása.Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságánakfelismerése.Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos ésnapszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeliszokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatospiktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások.

2. osztály

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az iskola 4 óra

Előzetes tudás


A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás,összehasonlítás, csoportosítás, mérés).A térbeli tájékozódás fejlesztése.A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése ésértelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikációfejlesztése.Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása,gyakoroltatása.A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetéseaz iskolai környezetben.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mi van az iskolában?Hogyan tájékozódunk az iskolaépületében?Az iskolai élet rendje.Kikkel találkozunk az iskolában?Hogyan öltözködünk aziskolában?Milyen élőlények vannak atanteremben, az iskolában, aziskola udvarán?Miért nem akar sok szülő házikedvencet otthonra?

Ismeretek:A környezetünkben előfordulóanyagok érzékelhetőtulajdonságai.A szobanövények és a házi

Helyes viselkedés és megfelelőöltözködés az iskolában (tanórán,különböző szabadidősfoglalkozásokon, szünetben).Az iskolában dolgozókfoglalkozásánakösszehasonlítása. Megszólításuk,köszönés, udvariassági formulákhasználata.Az osztályterem, ahol szereteklenni: az osztályterembentalálható tárgyak, bútorokmegnevezése, jellemzőtulajdonságaik összegyűjtése,csoportosításuk különbözőszempontok szerint.Élőlények és élettelen dolgokösszehasonlítása, különbségekmegfogalmazása.Egyszerű növényápolási munkák

Vizuális kultúra:színek, formák.

Matematika:távolságok,nagyságrendekbecslése,megnevezése, mérése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: helyesöltözködés.

kedvencek gondozása.Életfeltételek.Az időjárást jelző piktogramok.Az iskolában található jelek,jelzések, piktogramok.

elvégzése (ültetés, öntözés,talajlazítás) és a hozzájuk tartozónéhány eszköz nevénekmegismerése, az eszközökhasználata.A házi kedvencek, a házban és aház körül élő állatokmegnevezése, egy-egy (az emberszámára) jellemzőtulajdonságának megnevezése.Az időjárás megfigyelése, azidőjárásnak megfelelő öltözködésmegtervezése.Tájékozódás az iskolaépületében.Az iskola épületében és akörnyéken található jelek,jelzések értelmezése. Mérés,becslés, vázlatos alaprajzkészítése. Tájékozódás vázlatrajzalapján. Természetes mértékek(lépés, arasz stb.) használata.


Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az iskolás gyerek Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás


Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmusfelismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és atapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészségeszempontjából a saját test megismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mivel telnek a hétköznapok, ahétvégék és az ünnepek?Hogyan, mikor és mennyittanulunk?Hogyan tájékozódunk akörnyezetben?Mit, mikor, hogyan és mennyitegyünk?Mi a különbség felnőttek ésgyerekek között?

Napi- és hetirend tervezése, amegvalósítás értékelése.Helyes testtartás. A megvilágításszerepének felismerése tanulásközben.A helyes táplálkozási és ahigiénés szokások tudatosítása,alkalmazása a napi gyakorlatban.Osztálytárs, fiatalabb és idősebbtestvér, szülő, illetve más felnőtttestméreteinek mérése, az adatokösszehasonlítása, relációkmegfogalmazása.

Magyar nyelv ésirodalom: mondókák,versek, dalok atestrészekkelkapcsolatban.

Ének-zene: a ritmusszerepe a zenében.

Matematika: az előtte,utána, korábban,később megértése,használata; folyamat

Ismeretek:A napszakok, évszakokváltakozása. A napok és ahónapok. Napirend ésnapszakok.Az emberi test külső képe. Azember főbb testrészei.Legfontosabb érzékszerveink ésszerepük a környezetmegismerésében. Védelmükfontossága és módjai.

Ismétlődő jelenségek (ritmusok)megfigyelése az ember életében,a test működésében. Példákgyűjtése. A mozgás hatásánakmegfigyelése a pulzusra és alégzésszámra.Az érzékszervek védelmétbiztosító szabályok, helyesszokások megismerése ésgyakorlása, alkalmazása.

mozzanatainak időbelielrendezése;időrendkezelése.


Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Tájékozódás az iskolában és környékén Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Természetes hosszmértékek és léptékek.


A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználóimagatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információszempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségénekfelismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkájairánt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mitől működik az épület?

Ismeretek:Hosszmértékek. A fő világtájakmegnevezése, elhelyezése. Aföldfelszín formakincsénekelemei (hegy, völgy, domb,síkság, folyó, patak).A helyi közlekedés.Alaprajz, vázlatrajz.Fűtőberendezések, világítás,szellőztetés, étkező-, raktár- éskiszolgálóhelyiségek szerepe aziskolában.A fűtés lehetséges módjai.Energiaforrások a háztartásban.A készülékek energiatakarékosüzemeltetésének módjai.A közlekedés és azenergiatakarékosság.Az épületek karbantartásával,

Alaprajz készítése azosztályteremről, vázlat aziskoláról. Becslés és mérésalkalmazása. Az iskolaelhelyezése a településen belül ésannak térképén. A környékföldfelszíni formakincseinekmegnevezése.Az energiatakarékosságlehetséges megvalósításimódjainak keresése az iskolánbelül.Alaprajz készítése a lakásról,szobáról. Az iskola és a háztartásösszehasonlítása(léptékkülönbség felismerése).Előnyök és hátrányokmérlegelése annak mentén,érdemes-e az iskolábagépkocsival jönni.Az állagmegőrzés, takarítás,karbantartás és a felelőshasználat jelentőségének

Matematika:halmazok, rész-egészviszony, becslés.

Vizuális kultúra:tájképek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: fűtés,háztartási munkák,közlekedés,energiatakarékosság.

állagmegőrzésével kapcsolatoslegfontosabb munkák aziskolában és otthon.

felismerése. Kapcsolatfelismerése a használatintenzitása, a kopás, állagromlásés a karbantartási feladatokszükségessége, gyakoriságaközött.


Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mi van a teremben? Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.


Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata,illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése azanyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős,körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat kereséseaz égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Milyen tárgyak vesznek körülbennünket? Hogyan függenekössze a tárgyak anyagitulajdonságai a felhasználásukmódjával? Mely tárgyakjelentenek veszélyt tűz esetén?Hogyan lehet megelőzni atűzeseteket? Mit lehet tenni tűzesetén?

Ismeretek:Tárgyak (anyagok) tulajdonságai(átlátszóság, keménység,rugalmasság, érdesség-simaság,forma, szín).Mesterséges és természetesanyagok a környezetünkbentalálható tárgyakban.Az égés folyamata (égésifeltételek, égéstermékek, éghetőés éghetetlen anyagok). Éghetőanyagok a környezetünkben.A gyufa használata. Irinyi Jánosmint a gyufa feltalálója.Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei,eszközei.

A tanteremben található tárgyakcsoportosítása különbözőszempontok szerint(érzékszervekkel vizsgálhatótulajdonságok, anyag, méret,felhasználás).Természetes és mesterségesanyagok megkülönböztetése akörnyezet tárgyaiban.Kapcsolat keresése az anyagtulajdonságai és felhasználásaközött egyszerű példák alapján.A környezetben lévő tárgyakcsoportosítása aszerint, hogytűzveszélyes (gyúlékony), éghetővagy éghetetlen-e. Égésvizsgálatán keresztül az égésfeltételeinek megállapítása.Kapcsolat keresése az égésfeltételei és a tűzoltás módjaközött. Felkészülésvészhelyzetre. A fegyelmezettcselekvés fontosságánakfelismerése. A körültekintőmunkavégzés fontosságánakfelismerése. A tűzoltókmunkájának értékelése.

Ének-zene: tűzzelkapcsolatos dalok.

Magyar nyelv ésirodalom: az anyagitulajdonságokrahasználható jelzők,hasonlatok;mondókák, versek atűzzel kapcsolatban.


Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Anyagok körülöttünk Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Anyagok megismert tulajdonságai.


Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változásokértelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működéskapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatokfeltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Önthető-e a szén, a mák, a liszt?Csak a folyadékok önthetők?Miért mérik kilóra a krumplit,dekára a mákot, literre a tejet?Miért tesznek a friss zúzódásrajeget? Miért esik jól nyáron afagyi? Megrepesztheti-e a víz asziklát?

Ismeretek:Halmazállapotok: a légneműanyagok (gázok) kitöltik arendelkezésre álló teret; afolyadékok térfogataváltozatlan, de felveszik azedény alakját; a szilárd anyagokmegtartják formájukat.Az önthetőség nem jelentiönmagában azt, hogy egy anyagfolyékony halmazállapotú.Környezetünk legkeményebbanyagai a kristályok: ilyenek adrágakövek, a gyémánt.Térfogat- és tömegmérés,mértékegységek (deciliter, liter,dekagramm, kilogramm).A víz halmazállapot-változásai(olvadás, fagyás, párolgás,lecsapódás), ezek kapcsolata ahőmérséklet változásával.Oldat. Vízben való oldhatóság.A melegítés és hűtés amindennapokban.

Különböző köznapi anyagokösszehasonlítása halmazállapotukszerint.Köznapi folyadékok és szilárdanyagok tulajdonságainakvizsgálata tapintással, vizuálisan,szaglással, kézzel történőerőkifejtéssel stb.). Atapasztalatok megfogalmazásaszóban.A környezetünkben előfordulókristályos anyagok csoportosítása(például: kvarc – az üvegetkarcolja, kalcit – az üveget nemkarcolja és körömmel semkarcolható, gipsz – körömmelkarcolható). Példák keresésekristályokra (ásványok).Annak magyarázata, miértpraktikusabb a folyadékoktérfogatát és a szilárd anyagoktömegét megadni. Tömeg- ésűrmértékek leolvasása(élelmiszeripari termékekről,illetve mérőeszközökről),kapcsolat keresése a deciliter ésliter, illetve a gramm/dekagramm,valamint adekagramm/kilogramm között.Kapcsolat keresése a vízhalmazállapot-változásai ésköznapi alkalmazásai között(például hűtés jégkockával,melegítés gőzzel).Tömeg- és térfogatmérés víz

Magyar nyelv ésirodalom: a víz mintversek, mesék témája;hasonlatok, metaforák,szólásmondások agőzzel, a vízzel és ajéggel kapcsolatban.

Vizuális kultúra: a vízmegjelenésekülönbözőműalkotásokban.

fagyasztása és olvadása során.Példák keresése a vízhalmazállapot-változásaira aháztartásban és a természetben.Különböző anyagokviselkedésének megfigyelésevízben. Oldatok készítése. Azanyagok csoportosítása vízbenvaló oldhatóság szerint. A melegés hideg vízben való oldódásösszehasonlítása.Folyadékok és a levegőhőmérsékletének mérése.


Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés,oldódás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Hóban, szélben, napsütésben Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazottnéhány gyakori piktogram jelentése.


A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és azévszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése ésegészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozásiszokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezetés fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növényekállapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között.Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és másélőlények állapotát is.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hogyan határozza megöltözködésünket az időjárás?Hogyan viselkednek a növényekés az állatok különböző időjárásikörülmények között?Hogyan védjük testünket a hideg,a meleg, a szél és a csapadékellen?Mi jellemzi táplálkozásunkat akülönböző évszakokban?

Ismeretek:Évszakok és jellemző időjárásuk.Az időjárás tényezői. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadék

Időjárási napló készítése.Az időjárás élőlényekregyakorolt hatásánakmegfigyelése, konkrét példákgyűjtése. A víz halmazállapotaiés a csapadékformákösszekapcsolása.Napi és éves ritmus megfigyelésea növény- és állatvilágban, atapasztalatok rögzítése rajzzalvagy írásban.Évszakokhoz kötődő étrendekösszeállítása. A nyárimegnövekedett folyadékigénymagyarázata. A rétegesöltözködés szerepénekmegértése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: öltözködés,időjárás, egészségestáplálkozás.

formái (eső, köd, hó). Azévszaknak megfelelő helyesöltözködés.Példák a növényekfényviszonyokhoz, az állatokváltozó hőmérsékletiviszonyokhoz történőalkalmazkodására.Az egészséges táplálkozásjellemzői a különbözőévszakokban. Afolyadékfogyasztás szerepe.Az élőlények energiaszükségleteés életmódja közötti kapcsolat.

Öltözködési tanácsok adásaidőjárás-előrejelzés értelmezésealapján.


Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mi kerül az asztalra? Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás Napszakok, táplálkozás.


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatostáplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontokfigyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségénekfelismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annakfelismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért leszünk éhesek? Miértfontos a rendszeres étkezés?Milyen élelmiszerekbőlérdemes csak mértékkelfogyasztani?Mit érdemes csomagolni egyegész napos kirándulásra?Mit kezdhetünk a maradékétellel?

Ismeretek:Az éhség mint a szervezetjelzése: energiára, tápanyagravan szükségünk.A leggyakoribb élelmiszerekenergiatartalma (alacsony,magas), a tápanyagok fajtái(fehérje, zsír, szénhidrát).

A rendszeres, nyugodt táplálkozásszerepének felismerése.Élelmiszerfajták csoportosításaenergiatartalmuk (magas,alacsony), illetvetápanyagtartalmuk alapján.Példákon keresztül a helyes éshelytelen étrend, az egészséges ésegészségtelen ételek, italokfelismerése, csoportosítása. Atáplálkozás, az életmód és azideális testsúly elérése/megtartásaközötti kapcsolat felismerése.Az étkezéssel kapcsolatosszokások gyűjtése, elemzése.Az étkezéssel kapcsolatosszokások (például nyugodtkörnyezet, folyadékfogyasztás,levesek) biológiai hátterénekfelismerése.

Vizuális kultúra:csendéletekgyümölcsökkel,ételekkel.

Ének-zene: az étkezésselkapcsolatok dalok.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a főzés,illetve ételkészítés; azélelmiszerek, ételektárolása; egészségestáplálkozás, étrend.

Táplálékpiramis.Az ideális testsúlyjelentősége: elhízás,alultápláltság veszélyei, példahiánybetegségre: a skorbut.Szent-Györgyi Albert úttörőszerepe a C-vitaminelőállításában.Az étkezések típusai, a helyestáplálkozás, a terített asztal,az evőeszközök használata, afolyadékbevitel, a kézmosásés az ülve étkezés, az alaposrágás és az étkezés utánifogmosás szerepe.Az emésztéshez nyugalomravan szüksége a szervezetnek.A víz a legegészségesebbitalunk, mely a szervezetszámára nélkülözhetetlen.Alapvető konyhai műveletek:aprítás, melegítés, hűtés,fagyasztás, szárítás, forralás.A konyhai higiénésszabályok.A maradék étellelkapcsolatos higiénésszabályok.Az ételmérgezés okai éskövetkezményei.

A helyes étkezési szokásokmegismerése, betartása,gyakorlása.A gyorsétkezés előnyeinek éshátrányainak összegyűjtése,mérlegelése.Egy hagyományos helyi ételelkészítésén keresztül a főzésifolyamat lépéseinek értelmezése.Az ételek tárolásával kapcsolatosalapvető szabályok megismeréseés betartása.Ételek csoportosítása aszerint,hogy mennyire romlandóak.Javaslat készítése: mit vigyünkmagunkkal hosszabb utazásra,rövidebb kirándulásra télen,nyáron stb.Az ételmérgezés tüneteinekfelismerése, a veszélyeinekmegértése.


Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis,étkezési szabály.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Élőlények közösségei Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás Növény, állat.


A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából azéletközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogyaz egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természeteséletközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségénekfelismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Élhetne-e róka a kertben?Tarthatnánk-e oroszlánt

Egy, az iskola környezetébentalálható jellegzetes életközösségmegfigyelése, jellemzése.Természetes életközösség

Magyar nyelv ésirodalom: versek egyesállatfajokkalkapcsolatban.

hobbiállatként?

Ismeretek:Életközösség: mesterségesés természetes életközösség.Életfeltételek, egyes állat- ésnövényfajok igényei.Élőhely.Veszélyeztetett fajok.Táplálkozásikölcsönhatások: ragadozás,növényevés. Összefüggés azélőlényekenergiaszükséglete éséletmódja között.

megfigyelése, állapotának leírása,a változások követése, bemutatásaés megbeszélése.Mesterséges és természeteséletközösség összehasonlítása(sokféleség, változatosság –mintázatok – alapján). Azéletközösségek összetettségénekfelismerése.Annak magyarázata, miértbonyolult feladat az állatokmegfelelő állatkerti tartása. Azélővilág sokféleségének tisztelete.Az életközösség növényei ésállatai közötti jellegzeteskapcsolatok felismerése. Állatokcsoportosítása (ragadozó,növényevő, mindenevő).Egyed, csoport és életközösségmegkülönböztetése konkrétesetekben.A természetvédelemjelentőségének felismerése, azállat- és növénykertek munkájánakértékelése.

Ének-zene: az állatokfarsangja, dalokállatokkal kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: állatokés növények,életközösségekábrázolása.


Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség,táplálkozási kapcsolat.


másodikévfolyam végén,a továbbhaladás

feltételei:

Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása. Mesterségesés természetes életközösség összehasonlítása.Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előfordulóanyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése azanyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetesanyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése.Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok éskísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára

3–4. évfolyam

Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendőkörnyezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebbkörnyezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatosmúltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára ésértelmezésére is alkalom nyílik.

A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnaka módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabbmegfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a

természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabbévfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önállómunkavégzésre.

Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyrefontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkalkapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévekkeresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltségmegalapozásához elengedhetetlen.

Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatásokfeltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap akörnyezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainaktisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése.

Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munkaértékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség)fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként.

A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulókmegtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás(legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabbismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalhatójelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományosgondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzukmeg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, akörnyezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására.Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásánakkulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében,illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatostevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratívfeladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különbözőmultimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez akorosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyanfejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.

A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazásajelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és akörnyezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinakmegismerésében és gyakorlásában.

A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egyválasztott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik azazonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténetielemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak azemberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő.

A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával valóösszekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek atermészettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket isstrukturálják.

A legtöbb tematikai egység 8 órára készült. A feldolgozás során azonban ezek azegységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak.A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munkasorán különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak azalkalmazása.

3. évfolyam

Éves órakeret: 37 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mennyi időnk van? Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Idő, napszakok, évszakok.


Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság ésváltozás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységekalkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés ésműködés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, aNap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technikafejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányokjelentőségének meglátása a távcső példáján.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért épp 24 órából áll egy nap?Hogyan mérték az időt régen, éshogyan mérhetjük most?

Ismeretek:Az idő mérése, az időmérésalkalmi és szabványegységei.Az idő kifejezése a mindennapikommunikációban.Emberi életszakaszok.Születés és halál.A Föld mozgásai.Föld, Nap, Hold, holdfázisokképének megismerése.A távcső mint a távoliobjektumok megfigyelésénekeszköze.

Időmérő eszköz készítése,kalibrálása. Napóramegfigyelése. Időmérő eszközökcsoportosítása (pontosság,használhatóság, esztétikumszerint).Az idő múlása jeleinekfelismerése, szóbeli leírása azemberi egyedfejlődés egyesszakaszaiban.A születéssel, gyermekvárással,az elmúlással kapcsolatosgyermeki elképzelésekmegbeszélése.A Föld mozgásáról (forgás, Napkörüli keringés) elképzeléskialakítása modell alapján.Annak felismerése, hogy aFöldön nem mindenütt egyszerrevan nappal, illetve éjszaka. Azidőzónák megsejtése.Kapcsolat keresése a naptárelemei és a Föld mozgásaiközött.Képek keresése, közös bemutatókészítése: az égitestekszépségének meglátása.Ismeretek bővítése.

Magyar nyelv ésirodalom: hasonlatok,metaforák,szólásmondások (azidővel kapcsolatban).

Vizuális kultúra: azidő képi ábrázolása,az égitestek képiábrázolása.

Ének-zene: ütem,ritmus, metronóm.

Matematika: folyamatmozzanatainakidőbeli elrendezése;időrend kezelése.


Időmérés, égitest, naptár.

Tematikai Tájékozódás a tágabb a térben Órakeret 3+1 óra

egység/ Fejlesztésicél

Előzetes tudás Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve,környezete.


A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolatértelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzetiazonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel éshazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedésselkapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, atérképhasználat előkészítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hol találjukMagyarországot a Földbolygón és lakóhelyünketMagyarországon?Hogyan tervezhetünk megegy utazást?

Ismeretek:A földfelszínformakincsének elemei(hegység, dombság, alföld,óceán, tenger, tó, folyam,folyó, patak).Magyarország helyzete:államhatárok,felszínformák, vizek,főváros, települések,útvonalak, szomszédosországaink.Magyarország elhelyezése:Föld bolygó, Európakontinens, Közép-Európa,Kárpát-medence.A településekinfrastruktúra rendszere:nagyváros, város, falu,tanya. Külváros, kertváros,belváros. Vonzáskörzet.Magyarország nagytájegységei.Lakóhelyünk,lakókörnyezetünk éshazánk néhány főbbtermészeti és kulturálisnevezetessége. A lakóhely

A felszíni formák megfigyeléseterepasztalon, maketten vagysaját készítésű modellen (példáulhomokasztalon) és összevetésetérképpel, földgömbbel. Atelepülés és közvetlen környezetefelszíni formakincseinekösszekötése a modellezettformákkal.A fő világtájak megnevezése,elhelyezése a térképen. Azégtájak azonosítása a közvetlenkörnyezetben.Magyarország domborzatitérképén az alapvető térképjelekmegnevezése, a szomszédosországok felsorolása.Térképmásolás. Saját településmegtalálása Magyarországtérképén. Néhány jellegzetesmagyar nevezetességmegismerése képeken,multimédián keresztül. Közösbemutató készítése a lakóhelykulturális és természeti értékeiről.A természeti és mesterségesfogalompár alkalmazása alakóhely értékeinek leírásában.A tömegközlekedési rendszerjelentőségének, környezetihatásainak elemzése.Ismeretek bővítése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: közlekedés,utazás, közlekedésieszközök.

Matematika: Tájékozódás asíkban.Távolságok, nagyságrendekbecslése, megnevezése,mérése.

Magyar nyelv és irodalom:Magyarország értékeinek,illetve a lakóhelyhezköthető értékekmegjelenítése aszépirodalomban.

Vizuális kultúra: nemzetiszimbólumaink, illetve azegyes tájegységekhezköthető jelképek.

Ének-zene:Magyarországhoz, illetve azegyes nagy tájegységekhezvagy a lakóhelyhez köthetőnépdalok, zeneművek.

történetének néhányfontosabb eseménye éstermészeti környezete.Közlekedési eszközök.Tömegközlekedés.A vízi, szárazföldi és légiközlekedési eszközök.


Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település,közlekedési eszköz, tömegközlekedés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Megtart, ha megtartod Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.


A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása akörnyezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- éstermészetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természetkapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. Atapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jelesnapjaink közötti kapcsolatok felismertetése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Milyen kapcsolat van azünnepek és az évszakokközött? (Pl. farsang, húsvét,pünkösd, karácsony.)Mire jók a hagyományok?Lehet-e tanulni egyiskolázatlan embertől?Miért fontos atermészetvédelem?

Ismeretek:Jeles napok, ünnepekkapcsolata a természetváltozásaival.A lakóhely hagyományai.A gazdálkodó embertermészeti és építettkörnyezeténekkölcsönhatása az ártérifokgazdálkodás példáján.Haszonállatok: mézelő méh,szürkemarha, mangalica,racka. Haszonnövények:alma, meggy, szőlő. Vadon

Kalendárium készítése, jeles napokés természeti történések, népdalok,népköltések és versek, szépirodalmirészletek megjelenítésével.Példák keresése arra, hogyan láttákel az ártéri gazdálkodásból élőktáplálékigényüket (növények,tenyésztett állatok, halászat,vadászat), hogyan készítették éstartósították ételeiket, milyenhasználati tárgyakat és milyennyersanyagokból készítettek,hogyan ügyeltek arra, hogy amegújuló természet hosszú távon isbiztosítsa igényeiket.Egy-két anyag feldolgozásánakkipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző,gyógynövényszárítás).Annak megértése, hogy a helyisajátosságokra, problémákra ahagyományos tudás kínálja alegmegfelelőbb megoldásokat.Az iskolához legközelebb esőnemzeti park vagy tájvédelmikörzet megismerése, értékmentőmunkájának megértése.

Magyar nyelv ésirodalom: többjelentésűszavak (a fok szójelentései).

Ének-zene: népdalok.

Vizuális kultúra:népművészet.

Erkölcstan: a természettisztelete, ahagyományokjelentősége.

Matematika: rész-egészkapcsolat.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a ház részei,építőanyagok, anyagokfelhasználása,megmunkálása;élelmiszerek tartósítása.

élő állatok: kárász, csuka,nemes kócsag, fehér gólya.Gyógy- és fűszernövények:galagonya, szeder, menta.A hagyományos házakanyagai (nád, sás, fűz,agyag, vályog), atelepülések mérete.A folyószabályozás hatásaés a vizek védelme.

Ismeretek bővítése.


Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely,tapasztalati tudás, egyensúly.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Miért érdemes takarékoskodni?

Órakeret2,5+0,5

óra

Előzetes tudás Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.


Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékosmagatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az iparifolyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartáskialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. Amúzeumok munkájának értékelése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Fogyasztanak-e áramot azelektromos berendezések, hakészenléti üzemmódban vannak?Mi a különbség a hagyományosés az energiatakarékos izzókközött?Mire jó a papír? Készíthetünk-eotthon is papírt?

Ismeretek:A hőátadás.A háztartási gépek, eszközök éskészülékekenergiatakarékossága. Azelektromos készülékeküzemeltetése a hőtermelés miattveszteséggel is jár.A megújuló és nem megújulóenergiaforrások.A papír szerepe mindennapiéletünkben.

Megfigyelések, vizsgálatok a hőterjedésével kapcsolatosan.A megújuló és nem megújulóenergiaforrásokmegkülönböztetése konkrétpéldák alapján.Különböző papírfajták vizsgálatamegadott szempontok alapján.Példák gyűjtése a papírfelhasználására. A gyűjtöttpéldák alapján az egy hét alattfelhasznált papír mennyiségénekmérése.A szelektív gyűjtés és a tudatosfogyasztói magatartás szerepénekfelismerése az újrahasznosításkapcsán, az újrahasznosításragyűjtött példák alapján.Múzeumlátogatás után a szerzetttapasztalatokról beszámolószóbeli vagy írásbeli vagy rajzosformában előre megadott vagyválasztott szempont alapján.

Vizuális kultúra:műveletek különfélepapírfajtákkal(ragasztás, kasírozás,kollázs), papírmasé.

Technika, életvitel ésgyakorlat: gyártásifolyamatok.

Erkölcstan: az egyénifelelősség kérdése.


A papírgyártás: az ipari gyártásvázlata (a termék előállítása:nyersanyag, termék, késztermék,hulladék; a papírgyártásvízigényes folyamat).Használati tárgyak és alkotásokújrahasznosított papírból.A papír mint csomagolóanyag.Egyéb csomagolóanyagok.Példák a papír, műanyag, fémújrahasznosítására.

Ismeretek bővítése.


Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az a szép, akinek a szeme kék? Órakeret

2+1 óra

Előzetes tudás Testrészek, emberi tulajdonságok.


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső ésbelső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákonkeresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns éssegítőkész magatartás megalapozása, erősítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mitől látunk valakit szépnek?Csak a szupermodellek lehetnekszépek?

Ismeretek:Emberábrázolás a művészetben.Szépségideálok.Külső és belső tulajdonságok.Szerzett és öröklötttulajdonságok.Az ápolt külső szebbé tesz: atestápolás módjai (tisztálkodás,haj, körmök, bőr, fogak ápolása).A divat és a testápoláskapcsolata.Fogyatékkal élők, megváltozottmunkaképesség.

Példák, illusztrációk gyűjtésekülönböző korok, kultúrákszépségideáljaira. Annakfelismerése, hogy nem mindenszépségideál vagy divat hatelőnyösen egészségünkre, egyesszokások pedig kifejezettenegészségkárosítóak (tűsarkúcipők, fűző stb.).Az emberek közötti testikülönbségek és hasonlóságokmegfigyelése.A helyes és rendszerestestápolási szokásokmegismerése, gyakorlása. Annakfelismerése, hogy a divat nemmindig az egészséges testápolásiszokásokat közvetíti, gyakranfelesleges vagy káros szokásokatis erőltethet.Személyes tapasztat szerzése azérzékszervi és a mozgásszervifogyatékkal élők életéről.Fogyatékkal élők elfogadása,

Vizuális kultúra:emberábrázolás aművészetben; portréés karikatúra.

Magyar nyelv ésirodalom: a jellemzés;hasonlatok, metaforáka szépséggelkapcsolatban.

Ének-zene: gunyorosnépdalok, amelyekegy-egy testitulajdonságotkarikíroznak.

Technika, életvitel ésgyakorlat: atestápolás módjai,egészséges életmód.

segítése.Ismeretek bővítése.


Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Merre megy a hajó?

Órakeret2,5+0,5

óra

Előzetes tudás Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.


Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesség szerepénekfelismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- ésfényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelésesaját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúraszempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásánakmegismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hogyan talál vissza tavasszal afecske az ősszel elhagyottfészkére?Hogyan tájékozódtak a hajósokrégen és most?Miért színes a szivárvány?Van-e hang a Holdon?Miért lehet szomjan halni atengeren?Miért fagy be nehezen a tenger?Miért úszik a jégtömb a vízen?

Ismeretek:Tájékozódás csillagképekalapján.A Göncölszekér legendája.Tájékozódás iránytűvel: a Földmágneses tere, a mágnesesvonzás, taszítás.Példák hang- ésfényjelenségekre.Keverékek és oldatok.Megfordítható (fagyás-olvadás,oldódás-kristályosítás) és nemmegfordítható folyamatok (égés).Körfolyamat: a víz körforgalma atermészetben.

Példák keresése az állatoktájékozódására. A Göncölszekércsillagkép felismerése.Vizsgálatok a mágnességgelkapcsolatban (vonzás, taszítás, akölcsönösség felismerése). Aziránytű működésénekértelmezése. Konkrét jelenségek(rezgő húrok, megütöttvizespohár, rezgő vonalzó stb.)vizsgálatán keresztül annakmegtapasztalása, hogy a hangot alevegő rezgésén keresztülérzékeljük.Példák gyűjtése környezetünkbőlkeverékekre és oldatokra. A sósvíz fagyásának vizsgálatánkeresztül annak meglátása, miértfagy be nehezebben a tenger,mint az édesvíz.A vízkörforgalom egyes lépéseinkeresztül a már ismert fizikaiváltozások (párolgás, lecsapódás)bemutatása, az ellentétes irányúfolyamatok felismerése.Ismeretek bővítése.

Vizuális kultúra:képek vízről,tengerről, hajókról.

Magyar nyelv ésirodalom: a hajózásmint téma, acsillagképekhezkötődő mítoszok,mondák, legendák.

Ének-zene: ahangszerek hangja,hangmagasság; ahajózáshoz kötődődalok.

Matematika:Tájékozódás a külsővilág tárgyai szerint; atájékozódást segítőviszonyokmegismerése.Számok, nagyszámok,mértékegységek.

Sós víz, édesvíz.Az édesvízkészlet mennyisége aFöldön a sós vízhez képest.


Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Egészség és betegség Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.


Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működéskapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képességeés a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmódkialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért betegszünk meg? Hogyankerülhetjük el a betegségeket?Milyen jelei lehetnek annak,hogy betegek vagyunk?Mitől függ a gyógyulás?Mi a teendő baleset esetén?

Ismeretek:Az egészséges életmód(táplálkozás, aktív és passzívpihenés, öltözködés, személyeshigiéné, rendszeres testmozgás,lelki egészség).A betegség (nátha, influenza,bárányhimlő) tünetei.A testhőmérséklet, láz mérése.A betegség okai: fertőzés,örökletes betegség, életmód.A gyógyítás. A körzeti orvos és akórház feladatai. A gyógyszertár.A védőoltások szerepe.Baleset: megelőzés, segélykérés,a mentők értesítése. A mentőkmunkája.

Az egészségünket károsító ésvédő szokások csoportosítása.Példák gyűjtése az aktív éspasszív pihenésre.A fertőzés megelőzési módjainakgyakorlása.A gyógyítók munkájánakelismerése, tisztelete. Az egyesegészségügyi intézményekhasználatának megismerése.A megelőzés szerepénekfelismerése. A mentőkmunkájának értékelése, tisztelete.Ismeretek bővítése.

Testnevelés és sport:a rendszerestestmozgás szerepe,stresszoldás.

Magyar nyelv ésirodalom: hasonlatok,szólásmondások,közmondások, mesék(az egészséggel ésbetegséggelkapcsolatban).

Technika, életvitel ésgyakorlat: a betegségtünetei, teendőkbetegség esetén.


Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték.

Tematikai egység/ Önismeret és viselkedés Órakeret

Fejlesztési cél 3+1 óra

Előzetes tudás


Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetektanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészségeszempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságokés különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és aközösség jelentőségének felismertetése az ember életében.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Igaz-e, hogy „ugatós kutya nemharap”?Van-e hasonlóság az emberi ésaz állati viselkedés között?Hogyan „olvashatunk” másokjelzéseiből?Hogyan kerülhetjük el asértődéseket, veszekedéseket?Hogyan őrizhetjük megbarátságainkat?

Ismeretek:Kommunikáció az állatvilágban:a kutya tájékozódása, területvédőés behódoló magatartása.Az emberi kommunikáció:beszéd, testbeszéd.Mosoly, fintor, bólintás,hunyorítás, testtartás szerepe.Magatartásformák, szabályok,viselkedési normák különbözőélethelyzetekben. Példák ahelytelen és helyes viselkedésre.Együttélés a családban.Baráti kapcsolatok, iskolaiközösségek.

A kutya magatartásán keresztülpéldák vizsgálata az állatikommunikációra. Hasonlóságokés különbségek keresése az állatiés emberi kommunikáció között.Emberi magatartásformákmegfigyelése különbözőhelyzetekben.Helyzetgyakorlatok elemzése.Példák csoportosítása (helyes éshelytelen viselkedés), érvek ésindokok keresése.Az együttélés alapvetőszabályainak megbeszélése.Ismeretek bővítése.

Magyar nyelv ésirodalom: szólások,közmondások,metaforák (az emberés az állatokviselkedésévelkapcsolatban).

Vizuális kultúra:arckifejezések,testbeszédmegjelenítéseművészetialkotásokon.

Ének-zene: emberikonfliktusokmegjelenésedalokban.

Matematika:hasonlóságok éskülönbségek.

Erkölcstan: emberikapcsolatok,közösség, a helyesmagatartás.


Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Vágtat, mint a paripa Órakeret

3+1 óra

Előzetes tudás Testrészek.


A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás éskapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészségeszempontjából a mozgás szerepének felismertetése az

egészségmegőrzésben, a mozgásszervrendszer működésének alapvetőmegértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a lótestfelépítésének és mozgásának példáján.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért vágtat sebesen a paripa?Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jóhosszútávfutó?Hogyan fejleszthetjükmozgásunkat?

Ismeretek:A mozgásfajtákmegkülönböztetése (egyenletesés gyorsuló mozgás, ütközés).A csontok, izmok, ízületekszerepe: hajlékonyság, erő,rugalmasság, gyorsaság,ügyesség.Az edzés és a bemelegítés. Atestalkatnak, testi adottságoknakmegfelelő mozgásformák. A táncmint mozgás. A mozgás mintaktív pihenési forma.A mozgásszegény életmódveszélyei.A ló leírása: testfelépítés,életmód, alkalmazkodás akörnyezethez.A ló mozgása: ügetés,poroszkálás, vágta.

Mozgásjelenségek vizsgálatajátékos kísérleteken keresztül:kérdések megfogalmazása amozgások jellemzőivelkapcsolatban. A jelenségekmegfigyelése az állandóság és aváltozás szempontjából, aváltozások megfigyelése, adottszempontú besorolása (a mozgásgyorsasága, iránya).Példák gyűjtése mozgássalkapcsolatos rekordokra.A rendszeres testmozgásjelentőségének felismerése.Esettanulmányok, példákfeldolgozása arról, hogy arendszeres testmozgás hogyanfejleszti az akaraterőt,állóképességet, ügyességet. Abemelegítés fontosságának, azedzésmunka során afokozatosság elvének belátása.Lehetőségek keresése alakóhelyen a rendszerestestmozgás gyakorlására.Ismeretek bővítése.

Vizuális kultúra: amozgás megjelenítésea művészetekben,mozgókép készítése.

Ének-zene: népdalok,zeneművek a ló ésember kapcsolatáról, aritmus és a mozgáskapcsolata (táncok).

Testnevelés és sport: arendszerestestmozgás, az edzés,a bemelegítés;világcsúcsok, nemzetirekordok különbözősportágakban,lovassportok.

Magyar nyelv ésirodalom: a mozgásleírására szolgálórokon értelmű szavak,hasonlatok a mozgáskifejezésére; amozgás, illetve a lómozgásánakmegjelenítéseirodalmialkotásokban,mondókákban.

Technika, életvitel ésgyakorlat: egészségeséletmód, testmozgás.


Mozgásszerv, mozgásforma.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Kertben, mezőn Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.


A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, ahaszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mit érdemes venni a piacon?Honnan származik, és mire utal anövény elnevezés?Mitől növekszik a növény?Hogyan kerül a kenyér azasztalra?

Ismeretek:A Nap mint energiaforrás. Anapsugárzás hatása az élővilágra.Gombák, növények, állatok.Zöldségek, gyümölcsök. Anövény részei (gyökér, szár,levél, virág, termés). A mag.Ehető növényi részek.Életszakaszok, csírázás, fejlődés,növekedés, öregedés.Háziállatok (kutya, macska),haszonállatok (tyúk, kacsa),hazai vadon élő állatok(rókalepke, májusi cserebogár,kárász, csuka, seregély,feketerigó, mezei pocok, őz,róka).Szaporodás: pete, tojás,elevenszülő.Lebomlás, komposztálás,rothadás.Kenyérsütés: búza, liszt éskenyér példáján a nyersanyag,termék, késztermék fogalma, arostálás, a szitálás, az őrlés, akelesztés és a dagasztásfolyamata, az üzletekben kaphatókenyerek és az adalékok szerepe,kenyérsütés házilag, kapcsolódásaz új kenyér ünnepéhez, akenyérrel kapcsolatoshagyományok.

Életközösség megfigyelése. Azélővilág szerveződési szintjeinekfelismerése. A megfigyeltélőhely élőlényeinekcsoportosítása (gomba, növény,állat, zöldség, gyümölcs).Látogatás a piacon, a tanyánvagy a kertben.Naptár készítése azidényzöldségekről ésidénygyümölcsökről.Növény fejlődésénekmegfigyelése. Példaállatokcsoportosítása a tanult csoportokszerint (háziállat, haszonállat,vadon élő állat, illetveízeltlábúak, halak, madarak,emlősök).Néhány jellegzetes állatnyomtanulmányozása, lerajzolása.Lebomlás vizsgálata. Akomposztálás szerepénekfelismerése.Példák gyűjtése kenyérfajtákra,összehasonlításuk különbözőszempontok szerint. Akenyérsütés példáján a természettiszteletének felismerése ahagyományos életmód egyszerűcselekvéseiben.Ismeretek bővítése.

Magyar nyelv ésirodalom: a kenyérrelkapcsolatoshasonlatok,szólás-mondások,mesék, mondák,műalkotások.

Vizuális kultúra:mesterségeséletközösségek (kert,mező) képimegjelenítése;zöldség- ésgyümölcscsendéletek.

Ének-zene: akenyérsütéssel, illetveaz egyes élőlényekkelkapcsolatos dalok.

Technika, életvitel ésgyakorlat: gyártásifolyamat; alapanyag,nyersanyag,késztermék.


Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.



feltételei:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása azegészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségekelkerülésére.Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedéssegítségnyújtást igénylő helyzetekben.A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságokés időtartamok becslése.Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben,természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségekkapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges ésadott szempontsor szerint.Egy természetes életközösség bemutatása.Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális éstermészeti értékének ismerete.Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata azinformációkeresésben és a problémák megoldásában.

4. évfolyam

Éves órakeret: 37 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mennyi időnk van? Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Idő, napszakok, évszakok.


Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság ésváltozás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységekalkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés ésműködés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, aNap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technikafejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányokjelentőségének meglátása a távcső példáján.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért épp 24 órából áll egy nap?Hogyan mérték az időt régen, éshogyan mérhetjük most?

Ismeretek:Az idő mérése, az időmérésalkalmi és szabványegységei.Az idő kifejezése a mindennapikommunikációban.

Időmérő eszköz készítése,kalibrálása. Napóramegfigyelése. Időmérő eszközökcsoportosítása (pontosság,használhatóság, esztétikumszerint).Az idő múlása jeleinekfelismerése, szóbeli leírása azemberi egyedfejlődés egyesszakaszaiban.A születéssel, gyermekvárással,

Magyar nyelv ésirodalom: hasonlatok,metaforák,szólásmondások (azidővel kapcsolatban).

Vizuális kultúra: azidő képi ábrázolása,az égitestek képiábrázolása.

Emberi életszakaszok.Születés és halál.A Föld mozgásai.Föld, Nap, Hold, holdfázisokképének megismerése.A távcső mint a távoliobjektumok megfigyelésénekeszköze.

az elmúlással kapcsolatosgyermeki elképzelésekmegbeszélése.A Föld mozgásáról (forgás, Napkörüli keringés) elképzeléskialakítása modell alapján.Annak felismerése, hogy aFöldön nem mindenütt egyszerrevan nappal, illetve éjszaka. Azidőzónák megsejtése.Kapcsolat keresése a naptárelemei és a Föld mozgásaiközött.Képek keresése, közös bemutatókészítése: az égitestekszépségének meglátása.Az egyes holdfázisok rajzolása,elhelyezése a naptárban, aciklikus ritmus felismerése.Annak megsejtése, hogy akülönböző időszámításimódszerek miatt eltérésekadódhatnak.A távcső működésénekvizsgálata. Annak megértésekonkrét példák alapján, miértjelentett a távcső felfedezésehatalmas mérföldkövet atudomány fejlődésében.Ismeretek bővítése.

Ének-zene: ütem,ritmus, metronóm.

Matematika: folyamatmozzanatainakidőbeli elrendezése;időrend kezelése.


Időmérés, égitest, naptár.

Tematikaiegység/ Fejlesztési

célTájékozódás a tágabb a térben Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve,környezete.


A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolatértelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzetiazonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel éshazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedésselkapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, atérképhasználat előkészítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hol találjukMagyarországot a Földbolygón és lakóhelyünketMagyarországon?Hogyan tervezhetünk megegy utazást?

Ismeretek:A földfelszínformakincsének elemei(hegység, dombság, alföld,óceán, tenger, tó, folyam,folyó, patak).Magyarország helyzete:államhatárok,felszínformák, vizek,főváros, települések,útvonalak, szomszédosországaink.Magyarország elhelyezése:Föld bolygó, Európakontinens, Közép-Európa,Kárpát-medence.A településekinfrastruktúra rendszere:nagyváros, város, falu,tanya. Külváros, kertváros,belváros. Vonzáskörzet.Magyarország nagytájegységei.Lakóhelyünk,lakókörnyezetünk éshazánk néhány főbbtermészeti és kulturálisnevezetessége. A lakóhelytörténetének néhányfontosabb eseménye éstermészeti környezete.Közlekedési eszközök.Tömegközlekedés.A vízi, szárazföldi és légiközlekedési eszközök.

A felszíni formák megfigyeléseterepasztalon, maketten vagysaját készítésű modellen (példáulhomokasztalon) és összevetésetérképpel, földgömbbel. Atelepülés és közvetlen környezetefelszíni formakincseinekösszekötése a modellezettformákkal.A fő világtájak megnevezése,elhelyezése a térképen. Azégtájak azonosítása a közvetlenkörnyezetben.Magyarország domborzatitérképén az alapvető térképjelekmegnevezése, a szomszédosországok felsorolása.A nagy tájegységek felismeréseMagyarország térképén. Irányok,távolságok leolvasása.A lakóhely elhelyezése azinfrastruktúra rendszerében.Konkrét példák besorolása.Egy tájegységgel kapcsolatbankutatómunka elvégzése: képek,történetek keresése.Térképmásolás. Saját településmegtalálása Magyarországtérképén. Néhány jellegzetesmagyar nevezetességmegismerése képeken,multimédián keresztül. Közösbemutató készítése a lakóhelykulturális és természeti értékeiről.A természeti és mesterségesfogalompár alkalmazása alakóhely értékeinek leírásában.Utazás tervezése a lakóhely ésvalamely nevezetes helységközött, térkép segítségével: úticélmegtalálása, közbenső állomásokfelsorolása, látnivalókfelsorolása, a távolság ésidőtartam becslése.A tömegközlekedési rendszerjelentőségének, környezetihatásainak elemzése.Ismeretek bővítése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: közlekedés,utazás, közlekedésieszközök.

Matematika: Tájékozódás asíkban.Távolságok, nagyságrendekbecslése, megnevezése,mérése.

Magyar nyelv és irodalom:Magyarország értékeinek,illetve a lakóhelyhezköthető értékekmegjelenítése aszépirodalomban.

Vizuális kultúra: nemzetiszimbólumaink, illetve azegyes tájegységekhezköthető jelképek.

Ének-zene:Magyarországhoz, illetve azegyes nagy tájegységekhezvagy a lakóhelyhez köthetőnépdalok, zeneművek.


Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település,közlekedési eszköz, tömegközlekedés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Megtart, ha megtartod Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.


A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása akörnyezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- éstermészetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természetkapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. Atapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jelesnapjaink közötti kapcsolatok felismertetése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Milyen kapcsolat van azünnepek és az évszakokközött? (Pl. farsang, húsvét,pünkösd, karácsony.)Mire jók a hagyományok?Lehet-e tanulni egyiskolázatlan embertől?Miért fontos atermészetvédelem?

Ismeretek:Jeles napok, ünnepekkapcsolata a természetváltozásaival.A lakóhely hagyományai.A gazdálkodó embertermészeti és építettkörnyezeténekkölcsönhatása az ártérifokgazdálkodás példáján.Haszonállatok: mézelő méh,szürkemarha, mangalica,racka. Haszonnövények:alma, meggy, szőlő. Vadonélő állatok: kárász, csuka,nemes kócsag, fehér gólya.Gyógy- és fűszernövények:galagonya, szeder, menta.A hagyományos házakanyagai (nád, sás, fűz,agyag, vályog), atelepülések mérete.A folyószabályozás hatásaés a vizek védelme.

Kalendárium készítése, jeles napokés természeti történések, népdalok,népköltések és versek, szépirodalmirészletek megjelenítésével.Példák keresése arra, hogyan láttákel az ártéri gazdálkodásból élőktáplálékigényüket (növények,tenyésztett állatok, halászat,vadászat), hogyan készítették éstartósították ételeiket, milyenhasználati tárgyakat és milyennyersanyagokból készítettek,hogyan ügyeltek arra, hogy amegújuló természet hosszú távon isbiztosítsa igényeiket.Egy-két anyag feldolgozásánakkipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző,gyógynövényszárítás).Annak megértése, hogy a helyisajátosságokra, problémákra ahagyományos tudás kínálja alegmegfelelőbb megoldásokat.A körültekintő emberi beavatkozásjelentőségének felismerése. Avízvédelem szerepének belátása.Az iskolához legközelebb esőnemzeti park vagy tájvédelmikörzet megismerése, értékmentőmunkájának megértése.A természetvédelem és afenntarthatóság kapcsolatánakfelismerése.Ismeretek bővítése.

Magyar nyelv ésirodalom: többjelentésűszavak (a fok szójelentései).

Ének-zene: népdalok.

Vizuális kultúra:népművészet.

Erkölcstan: a természettisztelete, ahagyományokjelentősége.

Matematika: rész-egészkapcsolat.

Technika, életvitel ésgyakorlat: a ház részei,építőanyagok, anyagokfelhasználása,megmunkálása;élelmiszerek tartósítása.


Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely,tapasztalati tudás, egyensúly.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Miért érdemes takarékoskodni?

Órakeret2,5+0,5

óra

Előzetes tudás Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.


Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékosmagatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az iparifolyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartáskialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. Amúzeumok munkájának értékelése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Fogyasztanak-e áramot azelektromos berendezések, hakészenléti üzemmódban vannak?Mi a különbség a hagyományosés az energiatakarékos izzókközött?Mire jó a papír? Készíthetünk-eotthon is papírt?

Ismeretek:A hőátadás.A háztartási gépek, eszközök éskészülékekenergiatakarékossága. Azelektromos készülékeküzemeltetése a hőtermelés miattveszteséggel is jár.A megújuló és nem megújulóenergiaforrások.A papír szerepe mindennapiéletünkben.A papírgyártás: az ipari gyártásvázlata (a termék előállítása:nyersanyag, termék, késztermék,hulladék; a papírgyártásvízigényes folyamat).Használati tárgyak és alkotásokújrahasznosított papírból.A papír mint csomagolóanyag.Egyéb csomagolóanyagok.Példák a papír, műanyag, fém

Megfigyelések, vizsgálatok a hőterjedésével kapcsolatosan.A megújuló és nem megújulóenergiaforrásokmegkülönböztetése konkrétpéldák alapján.Különböző papírfajták vizsgálatamegadott szempontok alapján.Példák gyűjtése a papírfelhasználására. A gyűjtöttpéldák alapján az egy hét alattfelhasznált papír mennyiségénekmérése.Ismerkedés a papír történetével,merített papír készítése. Apapírgyártás és papírkészítéspéldáján a házi és ipari előállításkülönbségeinek megfigyelése.A szelektív gyűjtés és a tudatosfogyasztói magatartás szerepénekfelismerése az újrahasznosításkapcsán, az újrahasznosításragyűjtött példák alapján.Az egyes csomagolóanyagokösszehasonlítása különbözőszempontok szerint (esztétikus,gazdaságos, környezetkímélő,energiatakarékos,újrahasznosítható, eldobó,pazarló).Múzeumlátogatás után a szerzetttapasztalatokról beszámolószóbeli vagy írásbeli vagy rajzos

Vizuális kultúra:műveletek különfélepapírfajtákkal(ragasztás, kasírozás,kollázs), papírmasé.

Technika, életvitel ésgyakorlat: gyártásifolyamatok.

Erkölcstan: az egyénifelelősség kérdése.


újrahasznosítására. formában előre megadott vagyválasztott szempont alapján.Ismeretek bővítése.


Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az a szép, akinek a szeme kék? Órakeret

2+1 óra

Előzetes tudás Testrészek, emberi tulajdonságok.


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső ésbelső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákonkeresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns éssegítőkész magatartás megalapozása, erősítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mitől látunk valakit szépnek?Csak a szupermodellek lehetnekszépek?

Ismeretek:Emberábrázolás a művészetben.Szépségideálok.Külső és belső tulajdonságok.Szerzett és öröklötttulajdonságok.Az ápolt külső szebbé tesz: atestápolás módjai (tisztálkodás,haj, körmök, bőr, fogak ápolása).A divat és a testápoláskapcsolata.Fogyatékkal élők, megváltozottmunkaképesség.

Példák, illusztrációk gyűjtésekülönböző korok, kultúrákszépségideáljaira. Annakfelismerése, hogy nem mindenszépségideál vagy divat hatelőnyösen egészségünkre, egyesszokások pedig kifejezettenegészségkárosítóak (tűsarkúcipők, fűző stb.).Az emberek közötti testikülönbségek és hasonlóságokmegfigyelése. Példák alapján azöröklött tulajdonság megértése,tulajdonságok csoportosítása.A helyes és rendszerestestápolási szokásokmegismerése, gyakorlása. Annakfelismerése, hogy a divat nemmindig az egészséges testápolásiszokásokat közvetíti, gyakranfelesleges vagy káros szokásokatis erőltethet.Személyes tapasztat szerzése azérzékszervi és a mozgásszervifogyatékkal élők életéről.Fogyatékkal élők elfogadása,segítése.Ismeretek bővítése.

Vizuális kultúra:emberábrázolás aművészetben; portréés karikatúra.

Magyar nyelv ésirodalom: a jellemzés;hasonlatok, metaforáka szépséggelkapcsolatban.

Ének-zene: gunyorosnépdalok, amelyekegy-egy testitulajdonságotkarikíroznak.

Technika, életvitel ésgyakorlat: atestápolás módjai,egészséges életmód.

Kulcsfogalmak/ Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés.

fogalmak

Tematikai egység/Fejlesztési cél Merre megy a hajó? Órakeret

3+1 óra

Előzetes tudás Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.


Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesség szerepénekfelismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- ésfényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelésesaját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúraszempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásánakmegismerése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Hogyan talál vissza tavasszal afecske az ősszel elhagyottfészkére?Hogyan tájékozódtak a hajósokrégen és most?Miért színes a szivárvány?Van-e hang a Holdon?Miért lehet szomjan halni atengeren?Miért fagy be nehezen a tenger?Miért úszik a jégtömb a vízen?

Ismeretek:Tájékozódás csillagképekalapján.A Göncölszekér legendája.Tájékozódás iránytűvel: a Földmágneses tere, a mágnesesvonzás, taszítás.Példák hang- ésfényjelenségekre.Keverékek és oldatok.Megfordítható (fagyás-olvadás,oldódás-kristályosítás) és nemmegfordítható folyamatok (égés).Körfolyamat: a víz körforgalma atermészetben.Sós víz, édesvíz.Az édesvízkészlet mennyisége aFöldön a sós vízhez képest.

Példák keresése az állatoktájékozódására. A Göncölszekércsillagkép felismerése. Rajzkészítése szabadon választottcsillagképről, a csillagképnevével kapcsolatosgyűjtőmunka végzése.Vizsgálatok a mágnességgelkapcsolatban (vonzás, taszítás, akölcsönösség felismerése). Aziránytű működésénekértelmezése. Annak megértése,miért jelentett az iránytűfeltalálása hatalmas segítséget ahajósoknak.Konkrét jelenségek (rezgő húrok,megütött vizespohár, rezgővonalzó stb.) vizsgálatánkeresztül annak megtapasztalása,hogy a hangot a levegő rezgésénkeresztül érzékeljük. Fénytörésés -szóródás vizsgálatánkeresztül annak felismerése,hogy a fehér fény különbözőszínek keveréke.Példák gyűjtése környezetünkbőlkeverékekre és oldatokra. A sósvíz fagyásának vizsgálatánkeresztül annak meglátása, miértfagy be nehezebben a tenger,mint az édesvíz.A vízkörforgalom egyes lépéseinkeresztül a már ismert fizikaiváltozások (párolgás, lecsapódás)

Vizuális kultúra:képek vízről,tengerről, hajókról.

Magyar nyelv ésirodalom: a hajózásmint téma, acsillagképekhezkötődő mítoszok,mondák, legendák.

Ének-zene: ahangszerek hangja,hangmagasság; ahajózáshoz kötődődalok.

Matematika:Tájékozódás a külsővilág tárgyai szerint; atájékozódást segítőviszonyokmegismerése.Számok, nagyszámok,mértékegységek.

bemutatása, az ellentétes irányúfolyamatok felismerése. Avíztakarékosság, az édesvíz-készlet védelme fontosságánakfelismerése.Ismeretek bővítése.


Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Egészség és betegség Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.


Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működéskapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képességeés a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmódkialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért betegszünk meg? Hogyankerülhetjük el a betegségeket?Milyen jelei lehetnek annak,hogy betegek vagyunk?Mitől függ a gyógyulás?Mi a teendő baleset esetén?

Ismeretek:Az egészséges életmód(táplálkozás, aktív és passzívpihenés, öltözködés, személyeshigiéné, rendszeres testmozgás,lelki egészség).A betegség (nátha, influenza,bárányhimlő) tünetei.A testhőmérséklet, láz mérése.A betegség okai: fertőzés,örökletes betegség, életmód.A gyógyítás. A körzeti orvos és akórház feladatai. A gyógyszertár.A védőoltások szerepe.Baleset: megelőzés, segélykérés,a mentők értesítése. A mentőkmunkája.

Az egészségünket károsító ésvédő szokások csoportosítása.Példák gyűjtése az aktív éspasszív pihenésre.A betegségtünetekfelismerésének gyakorlásaesettanulmányokon keresztül.A fertőzés megelőzési módjainakgyakorlása.A gyógyítók munkájánakelismerése, tisztelete. Az egyesegészségügyi intézményekhasználatának megismerése.A megelőzés szerepénekfelismerése. A mentőkmunkájának értékelése, tisztelete.Teendők, segítségkérésmódjainak megismerése balesetesetén.Ismeretek bővítése.

Testnevelés és sport:a rendszerestestmozgás szerepe,stresszoldás.

Magyar nyelv ésirodalom: hasonlatok,szólásmondások,közmondások, mesék(az egészséggel ésbetegséggelkapcsolatban).

Technika, életvitel ésgyakorlat: a betegségtünetei, teendőkbetegség esetén.

Kulcsfogalmak/ Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték.

fogalmak

Tematikai egység/Fejlesztési cél Önismeret és viselkedés Órakeret

3+1 óra

Előzetes tudás


Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetektanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészségeszempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságokés különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és aközösség jelentőségének felismertetése az ember életében.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Igaz-e, hogy „ugatós kutya nemharap”?Van-e hasonlóság az emberi ésaz állati viselkedés között?Hogyan „olvashatunk” másokjelzéseiből?Hogyan kerülhetjük el asértődéseket, veszekedéseket?Hogyan őrizhetjük megbarátságainkat?

Ismeretek:Kommunikáció az állatvilágban:a kutya tájékozódása, területvédőés behódoló magatartása.Az emberi kommunikáció:beszéd, testbeszéd.Mosoly, fintor, bólintás,hunyorítás, testtartás szerepe.Magatartásformák, szabályok,viselkedési normák különbözőélethelyzetekben. Példák ahelytelen és helyes viselkedésre.Együttélés a családban.Baráti kapcsolatok, iskolaiközösségek.

A kutya magatartásán keresztülpéldák vizsgálata az állatikommunikációra. Hasonlóságokés különbségek keresése az állatiés emberi kommunikáció között.Filmrészletek, fotók segítségévelaz emberi kommunikációelemeinek vizsgálata, a mimikaés a testtartás szerepénekelemzése egy-egy példán.Szerepjáték során amegállapítások kipróbálása,ellenőrzése.Emberi magatartásformákmegfigyelése különbözőhelyzetekben.Helyzetgyakorlatok elemzése.Példák csoportosítása (helyes éshelytelen viselkedés), érvek ésindokok keresése.Az együttélés alapvetőszabályainak megbeszélése.Ismeretek bővítése.

Magyar nyelv ésirodalom: szólások,közmondások,metaforák (az emberés az állatokviselkedésévelkapcsolatban).

Vizuális kultúra:arckifejezések,testbeszédmegjelenítéseművészetialkotásokon.

Ének-zene: emberikonfliktusokmegjelenésedalokban.

Matematika:hasonlóságok éskülönbségek.

Erkölcstan: emberikapcsolatok,közösség, a helyesmagatartás.


Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Vágtat, mint a paripa Órakeret

3+1 óra

Előzetes tudás Testrészek.


A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás éskapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészségeszempontjából a mozgás szerepének felismertetése azegészségmegőrzésben, a mozgásszervrendszer működésének alapvetőmegértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a lótestfelépítésének és mozgásának példáján.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Miért vágtat sebesen a paripa?Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jóhosszútávfutó?Hogyan fejleszthetjükmozgásunkat?

Ismeretek:A mozgásfajtákmegkülönböztetése (egyenletesés gyorsuló mozgás, ütközés).A csontok, izmok, ízületekszerepe: hajlékonyság, erő,rugalmasság, gyorsaság,ügyesség.Az edzés és a bemelegítés. Atestalkatnak, testi adottságoknakmegfelelő mozgásformák. A táncmint mozgás. A mozgás mintaktív pihenési forma.A mozgásszegény életmódveszélyei.A ló leírása: testfelépítés,életmód, alkalmazkodás akörnyezethez.A ló mozgása: ügetés,poroszkálás, vágta.

Mozgásjelenségek vizsgálatajátékos kísérleteken keresztül:kérdések megfogalmazása amozgások jellemzőivelkapcsolatban. A jelenségekmegfigyelése az állandóság és aváltozás szempontjából, aváltozások megfigyelése, adottszempontú besorolása (a mozgásgyorsasága, iránya).Példák gyűjtése mozgássalkapcsolatos rekordokra.A rendszeres testmozgásjelentőségének felismerése.Esettanulmányok, példákfeldolgozása arról, hogy arendszeres testmozgás hogyanfejleszti az akaraterőt,állóképességet, ügyességet. Abemelegítés fontosságának, azedzésmunka során afokozatosság elvének belátása.Lehetőségek keresése alakóhelyen a rendszerestestmozgás gyakorlására.A kapcsolat felismerése a lótestfelépítése és életmódja,illetve természetes környezeteközött. Annak magyarázata,miért elterjedt haszonállat a ló:példák keresése a ló és az emberkapcsolatára.A ló mozgásának megfigyeléseés a különböző mozgásformáinakösszehasonlítása.Ismeretek bővítése.

Vizuális kultúra: amozgás megjelenítésea művészetekben,mozgókép készítése.

Ének-zene: népdalok,zeneművek a ló ésember kapcsolatáról, aritmus és a mozgáskapcsolata (táncok).

Testnevelés és sport: arendszerestestmozgás, az edzés,a bemelegítés;világcsúcsok, nemzetirekordok különbözősportágakban,lovassportok.

Magyar nyelv ésirodalom: a mozgásleírására szolgálórokon értelmű szavak,hasonlatok a mozgáskifejezésére; amozgás, illetve a lómozgásánakmegjelenítéseirodalmialkotásokban,mondókákban.

Technika, életvitel ésgyakorlat: egészségeséletmód, testmozgás.


Mozgásszerv, mozgásforma.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Kertben, mezőn Órakeret 3+1 óra

Előzetes tudás Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.


A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, ahaszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.



Problémák, jelenségek,gyakorlati alkalmazások:Mit érdemes venni a piacon?Honnan származik, és mire utal anövény elnevezés?Mitől növekszik a növény?Hogyan kerül a kenyér azasztalra?

Ismeretek:A Nap mint energiaforrás. Anapsugárzás hatása az élővilágra.Gombák, növények, állatok.Zöldségek, gyümölcsök. Anövény részei (gyökér, szár,levél, virág, termés). A mag.Ehető növényi részek.Életszakaszok, csírázás, fejlődés,növekedés, öregedés.Háziállatok (kutya, macska),haszonállatok (tyúk, kacsa),hazai vadon élő állatok(rókalepke, májusi cserebogár,kárász, csuka, seregély,feketerigó, mezei pocok, őz,róka).Szaporodás: pete, tojás,elevenszülő.Lebomlás, komposztálás,rothadás.Kenyérsütés: búza, liszt éskenyér példáján a nyersanyag,termék, késztermék fogalma, arostálás, a szitálás, az őrlés, akelesztés és a dagasztásfolyamata, az üzletekben kaphatókenyerek és az adalékok szerepe,kenyérsütés házilag, kapcsolódásaz új kenyér ünnepéhez, akenyérrel kapcsolatos

Életközösség megfigyelése. Azélővilág szerveződési szintjeinekfelismerése. A megfigyeltélőhely élőlényeinekcsoportosítása (gomba, növény,állat, zöldség, gyümölcs).Látogatás a piacon, a tanyánvagy a kertben. Azidényzöldségek,idénygyümölcsök felismerése,csoportosítása aszerint, hogymely ehető növényi résztfogyasztjuk. Példák keresésemagra, termésre.Naptár készítése azidényzöldségekről ésidénygyümölcsökről.Növény fejlődésénekmegfigyelése. A megfigyeltélőhelyen talált növényekcsoportosítása aszerint, melyéletszakaszban voltak.Példaállatok csoportosítása atanult csoportok szerint(háziállat, haszonállat, vadon élőállat, illetve ízeltlábúak, halak,madarak, emlősök).Néhány jellegzetes állatnyomtanulmányozása, lerajzolása.Életnyomok gyűjtése a terepilátogatás során.Állatnyomok megismerése.Lebomlás vizsgálata. Akomposztálás szerepénekfelismerése. Szerves hulladékokcsoportosítása akomposztálhatóság szerint.Példák gyűjtése kenyérfajtákra,összehasonlításuk különbözőszempontok szerint. A

Magyar nyelv ésirodalom: a kenyérrelkapcsolatoshasonlatok,szólás-mondások,mesék, mondák,műalkotások.

Vizuális kultúra:mesterségeséletközösségek (kert,mező) képimegjelenítése;zöldség- ésgyümölcscsendéletek.

Ének-zene: akenyérsütéssel, illetveaz egyes élőlényekkelkapcsolatos dalok.

Technika, életvitel ésgyakorlat: gyártásifolyamat; alapanyag,nyersanyag,késztermék.

hagyományok. kenyérsütés példáján a természettiszteletének felismerése ahagyományos életmód egyszerűcselekvéseiben.Ismeretek bővítése.


Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.

A fejlesztés várteredményei a 4.évfolyam végén,a továbbhaladás

feltételei:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása azegészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségekelkerülésére.Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedéssegítségnyújtást igénylő helyzetekben.A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságokés időtartamok becslése.Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben,természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példánkeresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természetikörnyezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetvefelépítésében.Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségekkapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges ésadott szempontsor szerint.Egy természetes életközösség bemutatása.Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamatértelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális éstermészeti értékének ismerete.Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata azinformációkeresésben és a problémák megoldásában.

A továbbhaladás feltételei:

2. osztály:

A tanuló legyen képes a közvetlen környezetében önállóan megfigyeléseket végezni, a

tapasztalatait

tudja tanítói kérdések segítségével elmondani szóban, és rögzíteni írásban, rajzban.

A tanult jelenségeket, élőlényeket ismerje fel, nevezze meg.

Megadott szempontok alapján tudjon csoportosításokat végezni.

Tudjon méréseket végezni, használja helyesen a megtanult mértékegységeket.

Sorolja fel helyes sorrendben a napszakokat, a napokat, a hónapokat és az évszakokat.

Ismerje az évszakok időjárását, a természet évszakos változását.

Használja helyesen a tárgy és anyag fogalmát, ismerje környezete legfontosabb

anyagfajtáit, azok halmazállapotát. Ismerje az anyagok érzékelhetõ tulajdonságait.

Használja helyesen a helyzetet és helyet meghatározó fogalmakat (előtte, mögötte,

mellette, felette, alatta, közötte).

Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni,

lerajzolni.

Tudja egy tanult élőlény jellemző jegyeit felsorolni.

Ismerje testének részeit és a helyes test és fogápolást. Tudjon tájékozódni a testén.

Ismerje lakóhelyének fõbb jellegzetességeit és legalább egy hagyományát.

Nevezze meg az otthona és az iskola között levő legfőbb közlekedési

veszélyforrásokat.

Ismerje a biztonságos közlekedés szabályait.

Tudjon bemutatkozni, idegent a lakóhelyén útbaigazítani.

3. osztály:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és

időtartamok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti

jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a

bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

Egy természetes életközösség bemutatása.

Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az

információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. osztály:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő

helyzetekben.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és

időtartamok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti

jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a

hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus

kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a

bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

Egy természetes életközösség bemutatása.

Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel

kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.

Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti

értékének ismerete.

Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az

információkeresésben és a problémák megoldásában.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja azanyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretekelsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is aszemélyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív ésérzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van akulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé akultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önállóismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeliérintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvetőképességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakoroltnyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulóitevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatosmagyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és ahelyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek újelemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességénekelsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokoljákés használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméletirendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különfélekommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezetmegteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességekfejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és azirodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszédképességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése ésmegerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshozkapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése,egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatostapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozottbefogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és atársas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvezőfeltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, azismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

1–2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy azolvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természetimotívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnyafogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egyszöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhezkapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz aritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban.

Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére ésmegosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos,énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusokátélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészetialkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közöstevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységekkezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes(internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok,közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérőmédiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a képkapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátítnéhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértésfolyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket,viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önállóinformációkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tudkérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el amagyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvitudatosság fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényesbeszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az íráséletkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasássalkapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban atanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulásfolyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások,gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy akülönböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladata szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különfélehasználatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyikfeltétele a szókincs árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Afejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyveiszövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell alegkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos éskreatív használatára nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák ésbetűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyanírástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelelaz életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, azemeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében amagyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. Afogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírásiszabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazássalpárhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavítótevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvitevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvőidőtartamban legyenek képesek irányítani.

1. osztály


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezéseés alkotása

Órakeret40 óra



céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és akifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvikapcsolattartás biztonságának elősegítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangoktiszta artikulációja, az időtartamés a hangkapcsolatok helyeskiejtése. Mondatok elmondásakora hanglejtés, a hangsúly helyesalkalmazása.Az aktív szókincs bővítése,pontosítása szövegkörnyezetbentörténő értelmezéssel és képek,képzetek, képi kompozíciókfogalmi megfeleltetésével.Mondatok összekapcsolása.Páros és csoportos beszélgetés.Szituációs játékokban a felnőttekés a kortársak udvariasmegszólítása és a szituációnakmegfelelő nyelvhasználatalkalmazása.

A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokatés társai közléseit. Akérdésekre értelmesenválaszol;

használja a bemutatkozás, afelnőttek és a kortársakmegszólításának ésköszöntésének illendő nyelviformáit;

eligazodik szűkebbkörnyezete társaskapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelésés sport: helyeslégzéstechnika.

Vizuális kultúra:képek, képzetek, képikompozíciók; egyszerű(pl. kitalált vagy átélt)cselekménymegjelenítéseképekkel (pl. rajzzal,képsorozattal, fotóval)megfelelőhanghatásokkal (pl.zörejjel, énekhanggal)kiegészítve.

Dráma és tánc:szituációs játékok.

Erkölcstan: én éskörnyezetem,bemutatkozás,önismeret.


Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, bemutatkozás, bemutatás,köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanuláselőkészítése

Órakeret20 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Az olvasástanulás előkészítése.


Motiváció kialakítása, fejlesztése,szorongásmentes olvasásikörnyezet megteremtése.Az olvasáshoz szükségesképességek és részképességekfejlesztése (fonémahallás,megkülönböztető képesség,figyelem, tempó, ritmus,szókincs, nyelvhasználatiszabályok, kommunikációsképességek, irányok felismerése,relációs szókincs, nyelvitudatosság).

A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az

olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő

ismeretekkel és szókinccselaz olvasást, írásbeliségetilletően;

részképességei elérték aszükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra,illusztráció,reprodukció.

Ének-zene: ritmus,tempó, dallam.

Matematika,Testnevelés és sport:irányok azonosítása,megnevezése..


Betű, hang, beszédhang, mondat, szótag, szó.


Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasásjelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret70 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai

egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képességkialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokAz olvasásra vonatkozó szókincs,pl. cím, szöveg, mondat, írásjel.Az olvasás funkciójáról,folyamatáról alkotott ismeret,meggyőződés kialakítása,fejlesztése.Betűfelismerés, betű-hang,azonosítási szabályokalkalmazása.Biztonságos betű-összevonásiképesség.

A tanuló olvasási tevékenysége

motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé

nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonéma-

graféma megfeleltetésiszabályait;

biztos betűfelismerési,összevonási képességgelrendelkezik;

rendelkezik az olvasásra,annak folyamatára vonatkozószókinccsel, ismeretei azéletkornak megfelelőek;

biztonsággal olvas szavakat,szószerkezeteket, mondatokat.

Vizuális kultúra:betűtípus, betűforma.


Betű, hang, beszédhang, mondat, írásjel,


Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértőolvasás előkészítése

Órakeret30 óra


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.


Magabiztos néma és hangosolvasás a mondat egyszerűbb,életkori sajátosságoknakmegfelelő szintjén.Az explicit (egyértelmű)információk, állítások megértése,értelmezése, értékelése, egyszerűkövetkeztetések levonása.Mesék, narratív történetek értőhallgatása, felidézése. (pl.történetek a családi életeseményeiről; nemzetiünnepeinkről, jelképeinkről).

A tanuló ismert és begyakorolt szöveget

folyamatosságra, pontosságratörekvően olvas fel,

felismeri, szükség eseténmodellkövetéssel javítja olvasásihibáit,

Matematika;környezetismeret:szóbeli és írásbeliszövegértés.

Vizuális kultúra:Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása.Médiaélmények (pl.tetszés, kíváncsiság,rossz élmény)felidézése, kifejezéseés megjelenítéseszóban, vizuálisan (pl.rajzolás, bábkészítés)vagy szerepjátékkal.


Betű, hang, beszédhang, mondat, írásjel,


Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret20 óra



céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, aritmus és a zene révén.Szépirodalmi szövegek megismerése.A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.


Magyar nép- és műköltészetialkotások megismertetése, anépköltészetben megtestesülőértékek, hagyományokközvetítése. Ismerkedés hazaikisebbségek és más népek

A tanuló hallgat, olvas verset, mesét,

életkori sajátosságánakmegfelelő irodalmi műveket;

képes egyszerű irodalmiszövegek felismerésére műfaji

Dráma és tánc:dramatikus ésimprovizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,ismétlődések.

irodalmának alkotásaival.A mese és a valóságleíráskülönbségének tudatosítása.Tapasztalatszerzés a verses és aprózai szövegek formájánakkülönbségeiről.A szereplők cselekedeteinekmegítélése, tulajdonságaikmegfigyelése.A verses forma megfigyelése, aritmus, a rím, az ismétlődésekfelfedezése, megtapasztalása.Rövid mesék, történetekdramatikus, bábos megjelenítése.

jellemzőinek alapján (pl.mese, költemény, mondóka,találós kérdés);

néhány verset, mondókátelmond fejből;

Vizuális kultúra:A hang és kép szerepea mesevilágban.

Erkölcstan: én ésszűkebb közösségeim.


mese, vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.


Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásánaktechnikai alapozása

Órakeret18 óra



céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése,gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,hallás fejlesztése.Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvetőképességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallásimegfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).


Hangok helyének, időtartamánakmegfigyelése szavakban.Analizáló, szintetizáló feladatokvégzése.Tájékozódás térben, síkban.A füzet és az írószerekhasználata. Finommozgások,mozgáskoordináció fejlesztése.Vonalvezetési gyakorlatok,betűelemek vázolása, írása.Helyes írásszokások kialakítása(testtartás, írószerfogás,kézcsúsztatás).

A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az

írás tanulásában; előzetes képességei és

ismeretei megfelelőek azírástanulás megkezdéséhez;

finommotorikája, szem-kézkoordinációja megfelelőszintű;

tisztában van az írás alapvetőfunkcióival a mindennapiéletben.

,Életvitel és gyakorlat:a finommozgásokfejlesztése (pl.gyurmázással).

Vizuális kultúra: afinommozgásokfejlesztése rajzolással,festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írottnyelvi kommunikációsviselkedés szabályai.

Ének-zene:hallásfejlesztés.


Betűelem.


Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztőgyakorlatok

Órakeret34 óra



céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségekfigyelembevételével.Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.


Az írott kis- és nagybetűkszabályos alakítása, kapcsolása.Betűkapcsolatok, rövid szavakírása.A hangok időtartamának jelölése.Másolás írott, majd nyomtatottmintáról: szavak, szókapcsolatok,rövid mondatok írása.Hat betűnél nem hosszabb szavaklátó-halló tollbamondásra írása.Rövid szavak írása emlékezetből.Rövid mondatok írásatollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló ismeri és használja a magyar

ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket

olvashatóan alakítja éskapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra:irányváltásokat segítővonalkombinációk(vonalkötegek,vonalgombolyagokstb.) használata.


Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.


Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű íráselőkészítése

Órakeret28 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyesszokásoknak a megerősítése.


Szabályos betűalakítás ésbetűkapcsolás a szavak,szókapcsolatok, mondatok ésrövid szövegek írásakor.Az íráshasználat normáinakmegtartása.Elvárható tempójú írás.Két-három összefüggő mondatleírása másolással, tollbamondásután vagy emlékezetből.Önállóan alkotott mondatokleírása.Helyes írásszokások alkalmazása

A tanuló másoláskor nem vét

írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a

mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdőnagybetűt;

ismeri az időtartam és a j hangkétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeriés kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra:térérzékelés,finommotorika,esztétikai igényesség;különféle vonaltípusokkészségfejlesztőalkalmazása.

Testnevelés és sport:harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,ritmus.

(testtartás, írószerfogás,kézcsúsztatás).


Kisbetű, nagybetű; margó.


Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret18 óra

Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükségesnyelvtani fogalmak.


A helyesírási készség fejlesztése.A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályokalkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA helyesírási problémafelismerése, a jelölés gyakorlásaszóelemzés segítségével.Az írás és a helyes kiejtésegyüttes alkalmazása.A j és ly használata az ismertszókincs körében.Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kijelentő és a kérdő mondat

jelölése.A mondatkezdő nagybetű és amegfelelő mondatvégi írásjeljelölése, alkalmazása írásbelifeladatokban.A korosztálynak megfelelőlexikonok, szótárak használata.

A tanuló 10 begyakorolt szó esetében

helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen

választja el.

Ének-zene: egy adottdallamhoz szövegalkotása.


Elválasztás, szótag; pont, kérdőjel.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése

Órakeret10 óra


céljai

A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelőmegismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulásképességének támogatása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokEgyszerű ok-okozati összefüggésfelismerése; következtetéseklevonása.Tanulás több tevékenység és

A tanuló a tanító irányításával

motiváltan tanul;

Matematika;környezetismeret:önálló tanulás.

érzékszerv segítségével: ritmus-,mozgás- és beszédgyakorlatokkalkombinált memória-gyakorlatok,szövegtanulási technikák. Afantázia és képzelet aktiválása amegismerés érdekében.A kép és a szöveg kapcsolata.Illusztrált szövegekben a kép és aszöveg kiegészítő hatása.A könyvtárhasználat alapvetőszabályai.

a tanulási folyamat soránváltozatos tevékenységeket éstöbb érzékszervet is használ;

szöveghűen felidézi akövetkező szépirodalmiműveket, illetve azokrészleteit: 2-3 mondóka,Nemes Nagy Ágnes: Nyárirajz; Weöres Sándor egykölteménye; kortárs magyarlírikusok műveiből néhányalkotás.

Vizuális kultúra: Aszöveget alkotóbetűformák és aközlési tartalmakkapcsolatánakfelismerése. Kép ésszöveg kompozícióskapcsolatánakelemzése.Mesék,gyermekirodalmialkotásokfeldolgozása. Azolvasott/felolvasottszöveghez kapcsolódóélményekmegjelenítése ésfeldolgozása (pl.rajzzal,montázskészítéssel).Az életkorisajátosságokhozigazodóinternethasználatkockázatainak éslehetőségeinekfelismerése (pl.gyermekbaráthonlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon.


Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történetiérzék fejlesztése

Órakeret8 óra


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerűszituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélésszabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Egyszerű ítéletek alkotása amesék, versek, olvasott, hallottirodalmi művek szereplőiről.Alapvető erkölcsi, esztétikaifogalmak, kategóriák kialakítása(szép, csúnya, jó, rossz, igaz,hamis).A megismert mese, történet

A tanuló ismeri, megérti rövid, egy

szálon futó műveksegítségével a történeteketbemutató művekszerveződését, felépítését, azösszefüggések logikáját, azok-okozati viszonyt;

Dráma és tánc:részvétel dramatikusjátékban.

Vizuális kultúra: átélt,elképzelt vagy olvasottesemény vizuáliskifejezése.

tanulságának összevetése sajáttapasztalatokkal, eseményekkel.Egyszerű közmondások, szólásokmegismerése.Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

képes beleélésre, azonosulásraaz életkori sajátosságainakmegfelelő művek befogadásasorán;

Erkölcstan:családtagjaim, szeretet,barátkozás(konfliktushelyzetekmegélése játékokonkeresztül).


Tanulság, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.


végén

A tanuló érthetően beszéljen.Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja abemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának ésköszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggőmondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről.Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelőszókinccsel.Írása legyen rendezett, pontos.Jelölje helyesen a j hangot 10 begyakorolt szóban.Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

2. osztály


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezéseés alkotása

Órakeret10 óra

Előzetes tudás

A tanuló érthetően beszél;megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.kérdésekre értelmesen válaszol;használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításánakés köszöntésének illendő nyelvi formáit;eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében


céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és akifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvikapcsolattartás biztonságának elősegítése.Több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, véleményekpontosabb kifejezése.


A helyes beszédlégzés. A hangoktiszta artikulációja, az időtartamés a hangkapcsolatok helyeskiejtése. Mondatok, szövegekolvasásakor, memoriterekelmondásakor a hanglejtés, ahangsúly helyes alkalmazása.Az aktív szókincs bővítése,pontosítása szövegkörnyezetben

A tanuló megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokatés társai közléseit. Akérdésekre értelmesenválaszol;

használja a bemutatkozás, afelnőttek és a kortársakmegszólításának és

Ének-zene; testnevelésés sport: helyeslégzéstechnika.

Vizuális kultúra:képek, képzetek, képikompozíciók; egyszerű(pl. kitalált vagy átélt)cselekmény

történő értelmezéssel és képek,képzetek, képi kompozíciókfogalmi megfeleltetésével.Mondatok összekapcsolása.Összefüggő mondatok alkotásaképek, képsorok alapján, adottvagy választott témáról.Páros és csoportos beszélgetés.Szituációs játékokban a felnőttekés a kortársak udvariasmegszólítása és a szituációnakmegfelelő nyelvhasználatalkalmazása.Nem verbális jelzések tartalmánakfelismerése, használata beszédközben.Önismereti gyakorlatok,szerepjátékok.

köszöntésének illendő nyelviformáit;

bekapcsolódik a közöstevékenységekbe.Alkalmazkodik azokszabályaihoz;

eligazodik szűkebbkörnyezete társaskapcsolatrendszerében.

megjelenítéseképekkel (pl. rajzzal,képsorozattal, fotóval)megfelelőhanghatásokkal (pl.zörejjel, énekhanggal)kiegészítve.

Dráma és tánc:szituációs játékok.

Erkölcstan: én éskörnyezetem,bemutatkozás,önismeret.


Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,köszönetnyilvánítás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasásjelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség

kialakítása

Órakeret30 óra

Előzetes tudása tanuló ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait;biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;


Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képességkialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokAz olvasásra vonatkozó szókincs,pl. szerző, író, olvasó, cím,szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.Az olvasás funkciójáról,folyamatáról alkotott ismeret,meggyőződés kialakítása,fejlesztése.Betűfelismerés, betű-hang,fonéma-graféma azonosításiszabályok, automatizált képesség.Biztonságos betű-összevonásiképesség.Olvasástechnikai hibákfelismerése, javítása.

A tanuló olvasási tevékenysége

motivált, érdeklődő; ismeri olvasással kapcsolatos

erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra,

annak folyamatára vonatkozószókinccsel, ismeretei azéletkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvasszavakat, szószerkezeteket,mondatokat életkorisajátosságának megfelelőegyszerű, rövid szövegeket.

Vizuális kultúra:betűtípus, betűforma.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,összefoglalás.


Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértőolvasás előkészítése

Órakeret90 óra

Előzetes tudás

a tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságratörekvően olvas fel,

felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,


céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.


Magabiztos néma és hangosolvasás a mondat egyszerűbb,életkori sajátosságoknakmegfelelő szintjén.Olvasási stratégiák előkészítése:érzékszervi képek alkotása,grafikus szervezők, összefoglalás,előzetes áttekintés.Az explicit információk, állításokmegértése, értelmezése,értékelése, egyszerűkövetkeztetések levonása.Mesék, narratív történetek értőhallgatása, felidézése. (pl.történetek a családi életeseményeiről; nemzetiünnepeinkről, jelképeinkről).A szövegértés szövegtípusnakmegfelelő funkciójáról,folyamatáról alkotott ismeret,meggyőződés kialakítása,fejlesztése.

A tanuló ismert szöveget

folyamatosságra, pontosságratörekvően olvas fel,

felismeri és javítja olvasásihibáit,

használja az előzetesáttekintés, egyszerűösszefoglalás, az érzékszerviképek alkotásának stratégiáita megértés érdekében;

a szöveg megértésétbizonyítja a következőtevékenységekkel:következtetés,lényegkiemelés,tartalommondás, eseményekösszefoglalása, egyszerűértékelése az életkornakmegfelelő szinten.

Matematika;környezetismeret:szóbeli és írásbeliszövegértés.

Vizuális kultúra:Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása. Azolvasott/felolvasottszöveghez és alevetített adaptációhozkapcsolódó élményekmegjelenítése ésfeldolgozása (pl.rajzzal,montázskészítéssel).Médiaélmények (pl.tetszés, kíváncsiság,rossz élmény)felidézése, kifejezéseés megjelenítéseszóban, vizuálisan (pl.rajzolás, bábkészítés)vagy szerepjátékkal.Jel, jelkép, piktogram.


Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.



Előzetes tudásA tanuló hallgat, olvas verset, mesét,

képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinekalapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);


céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, aritmus és a zene révén.Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers,mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).


Magyar nép- és műköltészetialkotások megismertetése, anépköltészetben megtestesülőértékek, hagyományokközvetítése. Ismerkedés hazaikisebbségek és más népekirodalmának alkotásaival.A mese és a valóságleíráskülönbségének tudatosítása.Mondák, legendák a magyar néptörténetéből; rövid elbeszélések amagyar történelem nagyalakjairól.Tapasztalatszerzés a verses és aprózai szövegek formájánakkülönbségeiről.Az olvasmány címének,hangulatának megfigyelése;témájának, szereplőinek, főbbeseményeinek megnevezése (pl.Arany László, Benedek Elek,Wass Albert, Illyés Gyula meséi,mesefeldolgozásai).A szereplők cselekedeteinekmegítélése, tulajdonságaikmegfigyelése. Egyszerű okságiösszefüggések felismerése.A cím és a tartalomkapcsolatának felismerése.A verses forma megfigyelése, aritmus, a rím, az ismétlődésekfelfedezése, megtapasztalása.Olvasmányok szerzőjénekmegnevezése.Rövid mesék, történetekdramatikus, bábos megjelenítése.Az olvasmány tartalmáhozkapcsolódó improvizációs ésbeleélő játékok.

A tanuló hallgat, olvas verset, mesét,

életkori sajátosságánakmegfelelő irodalmi műveket;

képes egyszerű irodalmiszövegek felismerésére műfajijellemzőinek alapján (pl.mese, költemény, mondóka,találós kérdés);

néhány verset, mondókátelmond fejből;

dramatikus játékokbanegyüttműködik a társakkal.

Dráma és tánc:dramatikus ésimprovizációs játékok.

Ének-zene: ritmus,ismétlődések.

Vizuális kultúra:Jelmez, kellék, díszlet,színpadi tér és lépték.Különbözőmédiaszövegek (pl.animációs mesék)cselekménye kezdő- ésvégpontjának, acselekményelemeksorrendjénekmegfigyeléseközvetlen példákalapján. Címadás.Saját megélt élményekés tapasztalatokösszevetése a médiaáltal közvetített,megjelenítettvilágokkal (pl.gyermekműsorok,gyermekújságok,képregények,életkornak megfelelőrajzfilmek,gyermekeknek készülőinternetes honlapokalapján). A hang éskép szerepe amesevilágban.

Erkölcstan: én ésszűkebb közösségeim.


Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda,főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus,ismétlődés, rím.


Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű íráselőkészítése

Órakeret25 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyesszokásoknak a megerősítése.


Szabályos betűalakítás ésbetűkapcsolás a szavak,szókapcsolatok, mondatok ésrövid szövegek írásakor.Az íráshasználat normáinakmegtartása.Elvárható tempójú írás.Két-három összefüggő mondatleírása másolással, tollbamondásután vagy emlékezetből.Önállóan alkotott mondatokleírása.Helyes írásszokások alkalmazása(testtartás, írószerfogás,kézcsúsztatás).

A tanuló másoláskor nem vét

írástechnikai hibát; jelöli a mondatkezdést és a

mondatzárást; a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdőnagybetűt;

ismeri az időtartam és a j hangkétféle jelölési módját;

szövegminta alapján felismeriés kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra:térérzékelés,finommotorika,esztétikai igényesség;különféle vonaltípusokkészségfejlesztőalkalmazása.

Testnevelés és sport:harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó,ritmus.


Kisbetű, nagybetű; margó.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása ésalkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő

és toldalék; mondatfajták

Órakeret21 óra

Előzetes tudás a tanuló helyesen szótagol egyszerű szavakat,

a betű- hang összefüggéseket ismeri


céljai

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírásbiztonságának megalapozása.A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmakhasználatának tudatosítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA mondat, a szó, a hang, a betűfelismerése és megnevezése.Az ábécé hangjainak felsorolása.A betűrend használata gyakorlatifeladatokban.

A tanuló felismeri és megnevezi a

tanult nyelvtani fogalmakat,és a különfélefeladatmegoldásban használja

Környezetismeret:állatokkommunikációja, jel,jelzés, információ;lakóhely, közlekedés;

A hangok csoportosítása fajtájukés időtartamuk szerint.A szótagolásszabályszerűségeinekfelismerése.A szavak jelentést hordozószerepének ismerete.A szótő felismerése, a toldalékokjelölése.A toldalékos szavak felismeréseszövegben. Szavak toldalékosalakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyeshasználata és leírása.A beszélői szándék felismerése akijelentő és a kérdőmondatokban. Megnevezésük.Az -e kérdőszó helyes használata.

a szabályokat. természeti ritmusok.

Vizuális kultúra:hangfelvételek ésképfelvételek készítése;a helyes kiejtésvizsgálata a felvételsegítségével.

Ének-zene:ritmusjátékokütőhangszereken.


Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű;magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék,kijelentő mondat, kérdő mondat.


Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret40 óra

Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükségesnyelvtani fogalmak.




Szabályszerűségek felismerése ésalkalmazása írásbelifeladatokban. Hibajavításkorindoklás a szabály felidézésével.A helyesírási problémafelismerése, a jelölés gyakorlásaszóelemzés segítségével.Az írás és a helyes kiejtésegyüttes alkalmazása.A j és ly használata az ismertszókincs körében.Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hang-

kapcsolatok; a hagyomány szerinti

írásmód; az elválasztás szabályai;

A tanuló szükség szerint felidézi és

alkalmazza a helyesírásiszabályokat a begyakoroltszókészlet körében;

30–40 begyakorolt szóesetében helyesen jelöli a jhangot;

az egyszerű szavakat helyesenválasztja el.

Ének-zene: egy adottdallamhoz szövegalkotása.

a kijelentő és a kérdő mondatjelölése.

A mondatkezdő nagybetű és amegfelelő mondatvégi írásjeljelölése, alkalmazása írásbelifeladatokban.A korosztálynak megfelelőlexikonok, szótárak használata.


Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése

Órakeret20 óra

Előzetes tudás A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul;A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelőmegismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulásképességének támogatása, fejlesztése.


Az önálló feladatvégzés egyeslépéseinek megalapozása ésgyakorlása (könyvtárlátogatás,könyvkölcsönzés;gyermeklexikon használata;beszélgetés a tanulás szerepéről,fontosságáról, a tanuláshozszükséges információkkereséséről és kezeléséről).Egyszerű ok-okozati összefüggésfelismerése; következtetéseklevonása.Tanulás több tevékenység ésérzékszerv segítségével: ritmus-,mozgás- és beszédgyakorlatokkalkombinált memória-gyakorlatok,szövegtanulási technikák. Afantázia és képzelet aktiválása amegismerés érdekében.A kép és a szöveg kapcsolata.Illusztrált szövegekben a kép és aszöveg kiegészítő hatása.A könyvtárhasználat alapvetőszabályai. Írott nyelvi források,információhordozók, könyvek,újságok. Eligazodás a könyvek,írott nyelvi források világában.Gyermekújságok jellemzői

A tanuló a tanulási folyamat során

változatos tevékenységeket éstöbb érzékszervet is használ;

szöveghűen felidézi akövetkező szépirodalmiműveket, illetve azokrészleteit: 2-3 mondóka,József Attila: Altató; NemesNagy Ágnes: Nyári rajz;Petőfi Sándor: Anyám tyúkja,Tamkó Sirató Károly egyverse, Weöres Sándor háromkölteménye; kortárs magyarlírikusok műveiből néhányalkotás.

Matematika;környezetismeret:önálló tanulás.

Vizuális kultúra: Aszöveget alkotóbetűformák és aközlési tartalmakkapcsolatánakfelismerése. Kép ésszöveg kompozícióskapcsolatánakelemzése.Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása. Azolvasott/felolvasottszöveghez és alevetített adaptációhozkapcsolódó élményekmegjelenítése ésfeldolgozása (pl.rajzzal,montázskészítéssel).Az életkori

tartalomjegyzék alapján.Tájékozódás agyermeklexikonokban betűrendsegítségével. A könyvek jellemzőadatainak, részeinek megfigyelése(író, cím, kiadó, tartalomjegyzék).

sajátosságokhozigazodóinternethasználatkockázatainak éslehetőségeinekfelismerése (pl.gyermekbaráthonlapok böngészése).


Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.



Órakeret20 óra

Előzetes tudás a tanuló képes állást foglalni alapvető erkölcsi kérdésekben;képes beleélésre,


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerűszituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélésszabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Egyszerű ítéletek alkotása amesék, versek, olvasott, hallottirodalmi művek szereplőiről.Alapvető erkölcsi, esztétikaifogalmak, kategóriák kialakítása(szép, csúnya, jó, rossz, igaz,hamis). A történetiségen alapulóösszefüggések megértése az egyszálon futó történekben.Azonosulás, ítélet, érvelésszépirodalmi szövegek kapcsán.A megismert mese, történettanulságának összevetése sajáttapasztalatokkal, eseményekkel.Egyszerű közmondások, szólásokmegismerése, megfelelőalkalmazása. Mindennapikonfliktusok átélése dramatikusjátékokban, drámajátékban (pl.bábjáték).A múlt néhány emlékekörnyezetünkben (múzeumok,emléktáblák, műemlékek,emlékművek; tárgyak, fotók,egyéb dokumentumok;szokások).Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

A tanuló ismeri, megérti rövid, egy

szálon futó műveksegítségével a történeteketbemutató művekszerveződését, felépítését, azösszefüggések logikáját, azok-okozati viszonyt;

képes érvelni alapvetőerkölcsi kérdésekben;

meggyőződéssel képviseli alegalapvetőbb emberiértékeket;

meghallgatja mások érvelésétis;

képes azonosulásra az életkorisajátosságainak megfelelőművek befogadása során;

dramatikus és drámajátékoksegítségével képes átélnimindennapi konfliktusokat,azokat életkori szintjénkezelni.

Dráma és tánc:részvétel dramatikusjátékban.

Vizuális kultúra: átélt,elképzelt vagy olvasottesemény vizuáliskifejezése.

Erkölcstan:családtagjaim, szeretet,barátkozás(konfliktushelyzetekmegélése játékokonkeresztül).

Környezetismeret: azember megismerése(magatartásformák,szabályok, viselkedésinormák); környezet ésfenntarthatóság.


Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.


másodikévfolyam végén

Összefüggő mondatokat alkosson. A tanuló érthetően beszéljen, legyentisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket.Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. Akérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét aszövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és akortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit.Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljonbe élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el amemoritereket.Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelőszókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságratörekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottaklényegét. Írása legyen rendezett, pontos.Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerintidézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakoroltszókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakoroltszóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknakmegfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességekfejlesztése területén.

2. osztály: Minimumkövetelmény, a továbbhaladás feltételei:

Összefüggő mondatokat alkosson.

Számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról.

Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismert szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Emelje ki az

olvasottak lényegét.

Kevés hibával másoljon írott és nyomtatott mondatokat. Írása legyen rendezett.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat.

Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban.

Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

3–4. évfolyam

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztéseképezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvitevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival valókapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvimagatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narrációösztönzése, gyakoroltatása.

Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önállómegértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvetőszövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti atanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való

figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatokszerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, amagyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasásmegszerettetésére.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusúolvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekekfogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, agondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításánakforrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességénekfejlődéséhez.

Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességénekfejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos atanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, azinformációszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlításés a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatásigényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezéstszolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésévelelkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvikifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes,változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

3. osztály


Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértésfejlesztése

Órakeret13 óra

Előzetes tudásEgyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövidválaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinakalkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.


céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejénekegymással összefüggő fejlesztése.A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel apontosságra, a folyamatosságra, valamint az aktív szókincs intenzívgyarapítására.A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.


A helyes beszédlégzés, a helyeskiejtés, a mondatfonetikaieszközök alkalmazása különfélekommunikációs helyzetekben (pl.párbeszéd, felolvasás,kiscsoportos beszélgetés, vita,beszámoló).Vélemény kulturáltmegfogalmazása.Figyelem a beszélgetőtársra. Azüzenet lényegének és érzelmi

A tanuló értelmesen és érthetően fejezi

ki gondolatait; használja a mindennapi

érintkezésben az udvariasnyelvi fordulatokat;

bekapcsolódik csoportosbeszélgetésbe, vitába,történetalkotásba,improvizációba, közösélményekről,

Minden tantárgy:összefüggő beszéd,érvelés.

Környezetismeret:önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra:Műalkotásokmegfigyelése,jellemzése,

hátterének megfigyelése.Állandósult szókapcsolatok,szólások, közmondásokjelentésének értelmezése azolvasott szövegekben.Több mondatos összefoglalószöveg alkotása olvasmányoktartalmáról.

tevékenységekről valóbeszélgetésekbe, értékelésbe;

a közös tevékenységeketegyüttműködő magatartássalsegíti.

értelmezése,értékelése.Médiaszövegek közöttikülönbségek (pl.televíziósműsortípusok,animációs mesefilmek,sorozatok) felismerésesaját médiaélményekfelidézésén,megjelenítésén (pl.szerepjáték) ésközvetlen példákonkeresztül.


Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,testtartás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret

52 óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztályképességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.


céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasáskialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különbözőszövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasáskialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokÉletkori sajátosságoknakmegfelelő szépirodalmi,folyamatos, nem folyamatos,kevert, egyéni, közös éstankönyvi célú szövegekmegismerése, ezek megértése.Globális és kereső olvasásalkalmazása a hatékonyabbszövegértés érdekében.Az olvasmányhoz kapcsolódóelőzetes ismeretek, személyesélmények, tapasztalatokfelidézése és megosztása.Gondolatok és információkértelmezése és integrálása.A következő olvasási stratégiák,olvasást megértő folyamatotsegítő technikák ismerete,alkalmazása a hatékonyabbmegértés érdekében: a szöveg átfutása,

.

A tanuló az olvasás terén motivált,

érdeklődő; folyékony olvasástechnikával

rendelkezik a hangos és anéma olvasás területén is;

felismeri és megérti azokat akülönböző típusú, műfajúszövegeket, amelyekrőltanult;

szintetizálja, értelmezi ésértékeli az életkori szintjénekmegfelelő szöveginformációit és gondolatait;

megfelelő nyelvitudatossággal rendelkezik;

ismeri, és tanítói segítséggelhasználja a tanult olvasásistratégiákat.

Matematika: szövegesfeladatok.

Környezetismeret:önálló tanulás,szövegfeldolgozáskialakítása.

Erkölcstan: én magam;az én világom.

Vizuális kultúra:Személyes élményekés irodalmi szövegalapján képekkészítése.Képzőművészetiműfajok.Az elemi mozgóképiszövegalkotó kódokfelismerése,médiaszöveg olvasása.

Kérdésekmegfogalmazása alátott információra,ismeretre, élményrevonatkozóan.Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása.


Szöveg, szövegértés.



Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzésetapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.


A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi műbefogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,azonosulás) átélésének segítése.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúrahagyományainak megismerése.Magyar és világirodalmi, népköltészeti, műköltészeti alkotásokmegismerése.Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása.


Az olvasókönyvi szövegekcsoportosítása formájuk,kommunikációs szándékukszerint.Az olvasmányok témájánakmegfigyelése.Hasonlóságok és különbségekfelfedezése különféle irodalmiközlésformákban.Művészi eszközök keresése líraiés elbeszélő művekben (ritmus,rím,).Jellegzetes irodalmi témák,motívumok (pl. család, gyermek)felfedezése olvasmányokban.Mesékre jellemző kezdő ésbefejező fordulatok, ismétlődőmotívumok felismerése.Rövidebb irodalmi szövegek(versek, mesék, elbeszélések)

A tanuló megnevezi olvasmányai

szerzőjét, szereplőit és azoktulajdonságait;

azonosítja a történet idejét éshelyszínét; a cselekménykezdő- és végpontját, acselekményelemek sorrendjét;

konkrét esetekben felismeri amesére jellemző fordulatokat,szókapcsolatokat,mesejellemzőket.

Környezetismeret:környezeti, természeti,környezetvédelmitémájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalokszövege (kifejezőeszközök, nyelvifordulatok,motívumok, természetiképek).

Vizuális kultúra;dráma és tánc: Atémához és atartalomhoz isilleszkedőkifejezőeszközökelemzése, alkalmazása.Mesék,

önálló olvasása.Nagyobb terjedelmű, jellemzőenkortárs magyar és európaigyermekirodalmi alkotás(meseregény, ifjúsági regény,mesés-, verseskötet) elolvasása atanító irányításával. Művek akortárs magyar irodalomból.(Például: Berg Judit: Rumini;Boldizsár Ildikó: Boszorkányosmesék; Csukás István: Süsü, asárkány, Pom Pom összes meséi,gyerekversek; Lackfi János:Kövér Lajos színre lép; KányádiSándor gyermekversei; TóthKrisztina: Londoni mackók, VarróDániel: Túl a Maszat-hegyen.)Ritmus-, mozgás- ésbeszédgyakorlatokkal kombináltmemóriagyakorlatok,fantáziajátékok, elképzelt ésvalóságos helyzetekmegjelenítése. Részvételcsoportos játékokban. A mozgásés a szövegmondásösszekapcsolása. Egyszerűbbdrámai konvenciók és a színháziformanyelv alapjainaktapasztalati megismerése (jelenet,felvonás, kezdet és vég, díszlet,berendezés, jelmez, kellék, fény-és hanghatások). A tanultakfelhasználása saját produkcióhoz,bábelőadások, színházi előadásokmegbeszélésekor.

gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása. Azolvasott/felolvasottszöveghez és alevetített adaptációhozkapcsolódó élményekmegjelenítése ésfeldolgozása (pl.rajzzal,montázskészítéssel).A különbözőmédiaszövegekbenmegjelenő egyszerűhelyszín- ésidőviszonylatokmegfigyelése ésértelmezése konkrétmédiaszövegekenkeresztül.Az elbeszélőszemélyénekazonosítása különbözőegyszerűmédiaszövegekben (pl.animációs mesék).


Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.


Az íráshasználat fejlesztése Órakeret14 óra

Előzetes tudásSzavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatottmintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,emlékezetből.


céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartásés a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,esztétikumának értékként való elfogadása.


Az írástechnika fejlesztése,helyes írásszokásokmegszilárdítása (testtartás,írószerfogás, kézcsúsztatás).Az írás lendületének éstempójának fokozása.Szósorok, mondatok írásamásolással, tollbamondás után,emlékezetből.Az egyéni írás kialakítása arendezett, tiszta és olvashatóíráskép igényével. Szükség eseténaz olvashatóság javítása.

A tanuló írása jól olvasható; írástempója lendületes; füzetvezetése rendezett.

Matematika;környezetismeret:olvasható, tetszetős ésrendezett füzetvezetés.


Íráskép, szövegkép, olvashatóság.


Fogalmazási alapismeretek Órakeret18 óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak éslehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.


A különböző szövegformáktartalmi és szövegszerkesztésijellemzőinek ismerete.Kellő tapasztalat a címszerepéről, az időrendről; azesemény, az előzmény és akövetkezmény kapcsolatáról.A szövegalkotás műveleteinekismerete: anyaggyűjtés,címválasztás, a lényegesgondolatok kiválasztása,elrendezése, az időrendérzékeltetése, a szöveg tagolásabekezdésekre.

A tanuló a tanult fogalmazási

ismereteket felhasználjafogalmazáskészítéskor.

Környezetismeret;matematika: érthető,világos szóbeliszövegalkotás.

Vizuális kultúra: Azelemi mozgóképiszövegalkotó kódokkreatív alkalmazása,médiaszöveg írás.Egyszerű cselekménymegjelenítéseképsorozattal (pl. rajz,digitális fotó, rövidanimációs film) éshangokkal.


Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,befejezés; elbeszélés, meghívó; értesítés; SMS; e-mail.


Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret21 óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.Képolvasás, mesemondás.


céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformákmegismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességénektovábbfejlesztésével.Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.


A tanult fogalmazási ismeretekfelhasználása a szövegalkotásakor.Gondolatok, érzelmek,vélemények kifejezése.Önálló írásbeli fogalmazásokkészítése elbeszélőszövegformában.Rövid szöveges üzenetekmegfogalmazása különfélealkalmakra a címzettszemélyénekfigyelembevételével.Fogalmazásíráskor a megfelelőnyelvi eszközök alkalmazása.A fogalmazás témájánakmegfelelő szavak és kifejezésekhasználata, a fölöslegesszóismétlődés kerülése.A fogalmazások javítása a tanultfogalmazási ismeretekfelhasználásával, a tanítósegítségadásával.

A tanuló a tanult fogalmazási ismeretek

felhasználásával kb. egy oldalterjedelmű elbeszélőfogalmazást készít;

a fogalmazás témájánakmegfelelő szavakat éskifejezéseket használ;

a tartalmi egységek kezdetétbekezdéssel jelzi;

figyel a bemutatás sorrendjéreés a nyelvi eszközökhasználatára;

a tanító útmutatásai alapjánkijavítja fogalmazási éshelyesírási hibáit.

Környezetismeret:változatos élővilág; atanultak bemutatóleírása.

Vizuális kultúra:Természeti jelenségmegfigyelése, atapasztalatok leírása,megjelenítése.Egyszerű cselekménymegjelenítéseképsorozattal (pl. rajz,digitális fotó, rövidanimációs film) éshangokkal(médiaszöveg-írás).


Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő,cselekmény, időrend.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása ésalkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret18 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvifogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; azinformációszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; azönellenőrzésben.A nyelvi tudatosság fokozása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA rokon értelmű szavak, atöbbjelentésű szavak helyeshasználata.A tanult szófajok felismerése és


tanult nyelvtani fogalmakat,

Vizuális kultúra: Jeleka mindennapi életben.Az időbeliség

megnevezése szójelentés alapjántoldalékos formában is,szócsoportokban, mondatban ésszövegben.Különféle időben végbemenőcselekvések, történésekmegkülönböztetése. Az igeidőkhelyes használata beszédben ésírásban.A főnév fajtáinak csoportosítása,megnevezése. Többes számúfőnevek alkotása.A -ba, -be, -ban, -ben ragosfőnevek helyes használatamondatalkotással,szövegértelmezéssel.A tulajdonnevek csoportjainakmegismerése: személynevek,állatnevek, földrajzi nevek,intézmények neve, márkanevek,címek.A melléknév szerepének ismeretea nyelvhasználatban.A fokozott melléknévi alakokhasználata szövegalkotáskor.

használja a szabályokat; felismeri, megnevezi és

megfelelően jelöli amondatfajtákat;

toldalékos formájukban,szövegben is felismeri ésmegnevezi a tanult szófajokat;

a szövegkörnyezetnekmegfelelően használja azigeidőket és az igekötőket;

alsó tagozaton tanultanyanyelvi ismereteirendszerezettek.

ábrázolása aképzőművészetben.

Környezetismeret:tulajdonnevek atérképeken.


Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév,földrajzi név, márkanév, cím; ige; igeragozás; melléknév,melléknévfokozás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret

32 óra

Előzetes tudás

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészletkörében.A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.


céljai



A mondatvégi írásjelek helyeshasználata az egyszerű mondatokvégén.Helyesírási szabályokalkalmazása különbözőírástevékenységekben: igeidők,ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi

és írásjellel zárja; a begyakorolt szókészlet

körében biztonsággalalkalmazza a tanulthelyesírási szabályokat;

Környezetismeret:térképvázlat készítésetulajdonnevekfeltüntetésével.

Matematika:számnevek helyesírása.

igék; felszólítást kifejezőigealakok; igekötős igék;tulajdonnevek, fokozottmelléknevek; ragos névszók.Hosszú hangok jelölése amelléknevek végén.A főnév -t toldalékának(ragjának) és a múlt idő jelénekmegkülönböztetése.A j hang biztonságos jelölése atanult szófajok körében.

írásbeli munkái rendezettek,olvashatóak;

helyesírását önellenőrzésselfelülvizsgálja, szükség eseténjavítja.


Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret

17 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek ésnehézségek megnevezése.


céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.


A tanulás szerepe és módjai. Sajáttanulási folyamatunkmegismerése, hogyan tanulunk alegkönnyebben, mi okoznehézséget. Gondolkodás agondolkodásunkról,tanulásunkról. Egyszerű tanulásimódok, stratégiák. Tanuláskülönböző típusú szövegekből.Ritmus-, mozgás- ésbeszédgyakorlatokkal kombinált(koncentrációs)memóriagyakorlatok,szövegtanulási technikák.Ismerkedés különbözőinformációhordozókkal.Adatok, információk gyűjtésének,célszerű elrendezésének módjai.Az információk keresése éskezelése. Különbözőinformációhordozók a lakóhelyiés az iskolai könyvtárban. Akönyvtár, mint információsközpont, a tanulás bázisa,segítője. Ismerkedésfolyóiratokkal.

A tanuló ismeri a tanulási folyamat

alapvető jellemzőit; azonosítja az információ

forrásait, ismeri azokkezelését;

képes önálló tanulásra; ismeri a saját tanulási

folyamatának, képességénekjellemzőit;

ismer és alkalmaz néhánytanulási módot, stratégiát akülönböző tanulási feladatokteljesítése érdekben;

a szövegből történő tanulássorán olvasási stratégiákathasznál;

információt keres, kezelönállóan néhány forrásból;

szöveghűen felidézi akövetkező szépirodalmiműveket, illetve azokrészleteit: népdalszövegek,József Attila: Betlehemikirályok, Mama; PetőfiSándor: Füstbe ment terv;

Környezetismeret:jelenségekmegfigyelése, ok-okozati kapcsolatokkeresése.

Vizuális kultúra: Képianalógiák keresése atanult szövegekhez.Kérdésekmegfogalmazása alátott információra,ismeretre, élményrevonatkozóan.

illetve kortárs magyarlírikusok műveiből néhányalkotás;

részletek Kölcsey Ferenc:Hymnus; Petőfi Sándor:Nemzeti dal; VörösmartyMihály: Szózat címűművéből, illetve szépprózaiművekből.


Információ, tudás, könyvtár, tanulás.



Órakeret16 óra

Előzetes tudásMesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmiművekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyestetszésítéletek.


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerűszituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélésszabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Erkölcsi és esztétikai ítéletmegfogalmazása, érvelés avélemény mellett, vitakészségkialakulása. A szépirodalmialkotásokban megismerthelyzetek, azok tanulságánakalkalmazása mindennapihelyzetekben. A művektanulságainak értelmezése.A műélvezet, a beleélés mélyebbmegtapasztalása a fentieksegítségével is. Mindennapikonfliktusok átélése dramatikusjátékokban, drámajátékban (pl.bábjáték) saját és másálláspontból is.Szülők, nagyszülők gyermekkora,életmódja, tárgyi világa. Az időtagolására szolgáló kifejezésekhasználata; időrend.A múlt emlékei környezetünkben(múzeumok, emléktáblák,műemlékek, emlékművek;tárgyak, fotók, egyébdokumentumok; szokások).Nemzeti ünnepeink, jelképeink.A magyar szabadságküzdelmek

A tanuló ismeri, megérti a történeteket

bemutató művekszerveződését, felépítését, azösszefüggések logikáját, azok-okozati viszonyt;

képes állást foglalni, érvelni,meggyőzni másokat alapvetőerkölcsi, esztétikaikérdésekben;

meggyőződéssel képviseli alegalapvetőbb emberiértékeket, megérti másokérvelését

képes beleélésre,azonosulásra, érzelmeinekkifejezésére az életkorisajátosságainak megfelelőtörténetek, művek befogadásasorán;

dramatikus és drámajátékoksegítségével képes átélnimindennapi konfliktusokatsaját és más álláspontból is,azokat életkori szintjénkezelni.

Erkölcstan: Értékrendalakulása. Szűkebb éstágabb környezetem,barátság.

Környezetismeret:Környezeti rendszerekállapota,fenntarthatóság.Egészséges életmód.Viselkedési normák.

Vizuális kultúra;Dráma és tánc: alényeg kiemeléséneklehetőségei a vizuáliskompozíciókban.

kiemelkedő alakjai. történetek olvasásakor,megbeszélésekor képeselkülöníteni a múltbeli ésjelenbeli élethelyzeteket,történéseket.

képes felidézni történelmünkés kultúránk néhánykiemelkedő alakját, hozzájuktud rendelni néhány fontosjellemzőt.


Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód,időrend.


harmadikévfolyam végén

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja aszókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapiérintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsabeszélgető partneréhez.Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba,improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről valóbeszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködőmagatartással segítse.Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Azolvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képestudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükségszerint vegye igénybe az iskola könyvtárát.A memoritereket szöveghűen mondja el.Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen atanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokatszövegben is.A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanulthelyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóaklegyenek.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknakmegfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességekfejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyenösszhangban, harmonikusan fejlődjön.

Minimumkövetelmény, a továbbhaladás feltételei:

Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.

A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Egy témáról 6–8 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek

alkalmazásával.

Ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási

szabályokat.

Írásbeli munkája rendezett, olvasható legyen.

4. osztályTematikai egység/

Fejlesztési célBeszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés

fejlesztéseÓrakeret

15 óra

Előzetes tudásEgyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövidválaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinakalkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.


céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejénekegymással összefüggő fejlesztése.A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel apontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktívszókincs intenzív gyarapítására.A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.


A helyes beszédlégzés, a helyeskiejtés, a mondat- ésszövegfonetikai eszközökalkalmazása különfélekommunikációs helyzetekben (pl.párbeszéd, felolvasás,kiscsoportos beszélgetés, vita,beszámoló).Vélemény kulturáltmegfogalmazása.Figyelem a beszélgetőtársra. Azüzenet lényegének és érzelmihátterének megfigyelése.Állandósult szókapcsolatok,szólások, közmondásokjelentésének, stílusértékénekértelmezése az olvasottszövegekben.A különböző tantárgyaktanulásakor használt

A tanuló értelmesen és érthetően fejezi

ki gondolatait; használja a mindennapi

érintkezésben az udvariasnyelvi fordulatokat;

bekapcsolódik csoportosbeszélgetésbe, vitába,történetalkotásba,improvizációba, közösélményekről,tevékenységekről valóbeszélgetésekbe, értékelésbe;

a közös tevékenységeketegyüttműködő magatartássalsegíti.

Minden tantárgy:összefüggő beszéd,érvelés.

Környezetismeret:önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra:Műalkotásokmegfigyelése,jellemzése,értelmezése,értékelése.Médiaszövegek közöttikülönbségek (pl.televíziósműsortípusok,animációs mesefilmek,sorozatok) felismerésesaját médiaélmények

szakkifejezések, olvasmányokbólkiemelt ritkábban használt szavakcélzott használatával az aktívszókincs gyarapítása.Több mondatos összefoglalószöveg alkotása olvasmányoktartalmáról, gyűjtötttapasztalatokról,megfigyelésekről.

felidézésén,megjelenítésén (pl.szerepjáték) ésközvetlen példákonkeresztül.


Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,testtartás, térköz, távolságtartás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Óra

63 óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztályképességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.


céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasáskialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különbözőszövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasáskialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokÉletkori sajátosságoknakmegfelelő szépirodalmi,folyamatos, nem folyamatos,kevert, egyéni, közös éstankönyvi célú szövegekmegismerése, ezek megértése.Globális és kereső olvasásalkalmazása a hatékonyabbszövegértés érdekében.Az olvasmányhoz kapcsolódóelőzetes ismeretek, személyesélmények, tapasztalatokfelidézése és megosztása.Gondolatok és információkértelmezése és integrálása,tartalom, nyelvezet,szövegszerkezet vizsgálata ésértékelése.A következő olvasási stratégiák,olvasást megértő folyamatotsegítő technikák ismerete,alkalmazása a hatékonyabbmegértés érdekében: a szöveg átfutása, az előzetes tudás

aktiválása.

A tanuló az olvasás terén motivált,

érdeklődő; folyékony olvasástechnikával

rendelkezik a hangos és anéma olvasás területén is;

felismeri és javítja a hibáit; felismeri és megérti azokat a

különböző típusú, műfajúszövegeket, amelyekrőltanult;

szintetizálja, értelmezi ésértékeli az életkori szintjénekmegfelelő szöveginformációit és gondolatait;

megfelelő nyelvitudatossággal rendelkezik;

ismeri, és tanítói segítséggelhasználja a tanult olvasásistratégiákat.

Matematika: szövegesfeladatok.

Környezetismeret:önálló tanulás,szövegfeldolgozáskialakítása.

Erkölcstan: én magam;az én világom.

Vizuális kultúra:Személyes élményekés irodalmi szövegalapján képekkészítése.Képzőművészetiműfajok.Az elemi mozgóképiszövegalkotó kódokfelismerése,médiaszöveg olvasása.Kérdésekmegfogalmazása alátott információra,ismeretre, élményrevonatkozóan.

Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,feldolgozása.


Szöveg, szövegértés.



Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzésetapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.


A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi műbefogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,azonosulás) átélésének segítése.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúrahagyományainak megismerése.Magyar és világirodalmi, népköltészeti, műköltészeti alkotásokmegismerése.Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása.


Az olvasókönyvi szövegekcsoportosítása formájuk,kommunikációs szándékukszerint.Az olvasmányok témájánakmegfigyelése.Hasonlóságok és különbségekfelfedezése különféle irodalmiközlésformákban.Művészi eszközök keresése líraiés elbeszélő művekben (ritmus,rím, refrén).Jellegzetes irodalmi témák,motívumok (pl. család, gyermek,természet) felfedezéseolvasmányokban.Mesékre jellemző kezdő ésbefejező fordulatok,szókapcsolatok, ismétlődőmotívumok felismerése.Rövidebb irodalmi szövegek(versek, mesék, elbeszélések)önálló olvasása.Nagyobb terjedelmű, jellemzőenkortárs magyar és európai

A tanuló megnevezi olvasmányai

szerzőjét, szereplőit és azoktulajdonságait, magyarázzacselekedeteiket;

azonosítja a történet idejét éshelyszínét; a cselekménykezdő- és végpontját, acselekményelemek sorrendjét;

konkrét esetekben felismeri amesére jellemző fordulatokat,szókapcsolatokat,mesejellemzőket.

Környezetismeret:környezeti, természeti,környezetvédelmitémájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalokszövege (kifejezőeszközök, nyelvifordulatok,motívumok, természetiképek).

Vizuális kultúra;dráma és tánc: Atémához és atartalomhoz isilleszkedőkifejezőeszközökelemzése, alkalmazása.Mesék,gyermekirodalmialkotások és azokanimációs, filmesadaptációinakösszehasonlítása,

gyermekirodalmi alkotás(meseregény, ifjúsági regény,mesés-, verseskötet) elolvasása atanító irányításával. Művek akortárs magyar irodalomból.(Például: Békés Pál: Félőlény, Abölcs hiánypótló; Berg Judit:Rumini; Boldizsár Ildikó:Boszorkányos mesék; CsukásIstván: Süsü, a sárkány,Keménykalap és krumpliorr, PomPom összes meséi, gyerekversek;Dávid Ádám: A Virág utcaifocibajnokság; Lázár Ervin:Szegény Dzsoni és Árnika; LackfiJános: Kövér Lajos színre lép;Kányádi Sándor, Kovács AndrásFerenc, Szabó T. Annagyermekversei; Tóth Krisztina:Londoni mackók, Varró Dániel:Túl a Maszat-hegyen.)Ritmus-, mozgás- ésbeszédgyakorlatokkal kombináltmemóriagyakorlatok,fantáziajátékok, elképzelt ésvalóságos helyzetekmegjelenítése. Részvételcsoportos játékokban, állóképektervezése, kivitelezése ésmegbeszélése.A mozgás és a szövegmondásösszekapcsolása. Egyszerűbbdrámai konvenciók és a színháziformanyelv alapjainaktapasztalati megismerése (jelenet,felvonás, kezdet és vég, díszlet,berendezés, jelmez, kellék, fény-és hanghatások). A tanultakfelhasználása saját produkcióhoz,bábelőadások, színházi előadásokmegbeszélésekor.

feldolgozása. Azolvasott/felolvasottszöveghez és alevetített adaptációhozkapcsolódó élményekmegjelenítése ésfeldolgozása (pl.rajzzal,montázskészítéssel).A különbözőmédiaszövegekbenmegjelenő egyszerűhelyszín- ésidőviszonylatokmegfigyelése ésértelmezése konkrétmédiaszövegekenkeresztül.Az elbeszélőszemélyénekazonosítása különbözőegyszerűmédiaszövegekben (pl.animációs mesék).


Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.


Az íráshasználat fejlesztése Órakeret15 óra

Előzetes tudásSzavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatottmintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,emlékezetből.


céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartásés a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,esztétikumának értékként való elfogadása.


Az írástechnika fejlesztése,helyes írásszokásokmegszilárdítása (testtartás,írószerfogás, kézcsúsztatás).Az írás lendületének éstempójának fokozása.Szósorok, mondatok írásamásolással, tollbamondás után,emlékezetből.Az egyéni írás kialakítása arendezett, tiszta és olvashatóíráskép igényével. Szükség eseténaz olvashatóság javítása.

A tanuló írása jól olvasható; írástempója lendületes; füzetvezetése rendezett.

Matematika;környezetismeret:olvasható, tetszetős ésrendezett füzetvezetés.


Íráskép, szövegkép, olvashatóság.


Fogalmazási alapismeretek Órakeret20 óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak éslehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.


A különböző szövegformáktartalmi és szövegszerkesztésijellemzőinek ismerete.Kellő tapasztalat a címszerepéről, jellemzőiről; aszövegek felépítéséről; azidőrendről; az esemény, azelőzmény és a következménykapcsolatáról.A szövegalkotás műveleteinekismerete: anyaggyűjtés,címválasztás, a lényegesgondolatok kiválasztása,elrendezése, az időrendérzékeltetése, a szöveg tagolásabekezdésekre.

A tanuló a tanult fogalmazási

ismereteket felhasználjafogalmazáskészítéskor.

Környezetismeret;matematika: érthető,világos szóbeliszövegalkotás.

Vizuális kultúra: Azelemi mozgóképiszövegalkotó kódokkreatív alkalmazása,médiaszöveg írás.Egyszerű cselekménymegjelenítéseképsorozattal (pl. rajz,digitális fotó, rövidanimációs film) éshangokkal.


Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,befejezés; elbeszélés, meghívó; értesítés; SMS; e-mail.


Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret26 óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.Képolvasás, mesemondás.


céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformákmegismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességénektovábbfejlesztésével.Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.


A tanult fogalmazási ismeretekfelhasználása a szövegalkotásakor.Gondolatok, érzelmek,vélemények kifejezése.Önálló írásbeli fogalmazásokkészítése elbeszélő és leírószövegformában.Levélírás, levélcímzés. Rövidszöveges üzenetekmegfogalmazása különfélealkalmakra a címzettszemélyénekfigyelembevételével.Fogalmazásíráskor a megfelelőnyelvi eszközök alkalmazása.A fogalmazás témájánakmegfelelő szavak és kifejezésekhasználata, a fölöslegesszóismétlődés kerülése.A fogalmazások javítása a tanultfogalmazási ismeretekfelhasználásával, a tanítósegítségadásával.

A tanuló a tanult fogalmazási ismeretek

felhasználásával kb. egy oldalterjedelmű elbeszélőfogalmazást készít;

a fogalmazás témájánakmegfelelő szavakat éskifejezéseket használ;

a tartalmi egységek kezdetétbekezdéssel jelzi;

figyel a bemutatás sorrendjéreés a nyelvi eszközökhasználatára;

a tanító útmutatásai alapjánkijavítja fogalmazási éshelyesírási hibáit.

Környezetismeret:változatos élővilág; atanultak bemutatóleírása.

Vizuális kultúra:Természeti jelenségmegfigyelése, atapasztalatok leírása,megjelenítése.Egyszerű cselekménymegjelenítéseképsorozattal (pl. rajz,digitális fotó, rövidanimációs film) éshangokkal(médiaszöveg-írás).


Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő,cselekmény, időrend.


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása ésalkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret20 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvifogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; azinformációszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; azönellenőrzésben.A nyelvi tudatosság fokozása.


A felszólító mondatokban abeszélő szándékának felismeréseés megnevezése szövegben.A rokon értelmű szavak, atöbbjelentésű, azonos alakúszavak helyes használata.A tanult szófajok felismerése ésmegnevezése szójelentés alapjántoldalékos formában is,szócsoportokban, mondatban ésszövegben.Különféle időben végbemenőcselekvések, történésekmegkülönböztetése. Az igeidőkhelyes használata beszédben ésírásban.A főnév fajtáinak csoportosítása,megnevezése. Többes számúfőnevek alkotása.A -ba, -be, -ban, -ben ragosfőnevek helyes használatamondatalkotással,szövegértelmezéssel.A tulajdonnevek csoportjainakmegismerése: személynevek,állatnevek, földrajzi nevek,intézmények neve, márkanevek,címek.A melléknév szerepének ismeretea nyelvhasználatban.A fokozott melléknévi alakokhasználata szövegalkotáskor.A számnevek fokozása.


tanult nyelvtani fogalmakat,használja a szabályokat;

felismeri, megnevezi ésmegfelelően jelöli amondatfajtákat;

toldalékos formájukban,szövegben is felismeri ésmegnevezi a tanult szófajokat;

a szövegkörnyezetnekmegfelelően használja azigeidőket és az igekötőket;

alsó tagozaton tanultanyanyelvi ismereteirendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jeleka mindennapi életben.Az időbeliségábrázolása aképzőművészetben.

Környezetismeret:tulajdonnevek atérképeken.


Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév,földrajzi név, márkanév, cím; ige; igeragozás; melléknév,melléknévfokozás, számnév, számnévfokozás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret

39 óra

Előzetes tudás A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészletkörében.

A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.


céljai



A mondatvégi írásjelek helyeshasználata az egyszerű mondatokvégén.Helyesírási szabályokalkalmazása különbözőírástevékenységekben: igeidők,ragos és kiejtéstől eltérő írásmódúigék; felszólítást kifejezőigealakok; igekötős igék;tulajdonnevek, fokozottmelléknevek és számnevek; ragosnévszók.Hosszú hangok jelölése amelléknevek, számnevek végén.A főnév -t toldalékának(ragjának) és a múlt idő jelénekmegkülönböztetése.A j hang biztonságos jelölése atanult szófajok körében.

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi

és írásjellel zárja; a begyakorolt szókészlet

körében biztonsággalalkalmazza a tanulthelyesírási szabályokat;

írásbeli munkái rendezettek,olvashatóak;

helyesírását önellenőrzésselfelülvizsgálja, szükség eseténjavítja.

Környezetismeret:térképvázlat készítésetulajdonnevekfeltüntetésével.

Matematika:számnevek helyesírása.


Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek ésnehézségek megnevezése.


céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.


A tanulás szerepe és módjai. Sajáttanulási folyamatunkmegismerése, hogyan tanulunk alegkönnyebben, mi okoznehézséget. Gondolkodás agondolkodásunkról,tanulásunkról. Egyszerű tanulásimódok, stratégiák. Tanuláskülönböző típusú szövegekből.

A tanuló ismeri a tanulási folyamat

alapvető jellemzőit; azonosítja az információ

forrásait, ismeri azokkezelését;

képes önálló tanulásra; ismeri a saját tanulási

folyamatának, képességének

Környezetismeret:jelenségekmegfigyelése, ok-okozati kapcsolatokkeresése.

Vizuális kultúra: Képianalógiák keresése atanult szövegekhez.

Ritmus-, mozgás- ésbeszédgyakorlatokkal kombinált(koncentrációs)memóriagyakorlatok,szövegtanulási technikák.Ismerkedés különbözőinformációhordozókkal.Adatok, információk gyűjtésének,célszerű elrendezésének módjai.Alapismeretek a könyvtár tereirőlés állományrészeiről. A könyvektartalmi csoportjai: szépirodalmiművek, ismeretterjesztő irodalom,kézikönyvek, elektronikusinformációhordozók. A szótárakszerkezeti jellemzői (betűrend,címszó), a szótárhasználat módja.A lexikon és a szótár egyező éseltérő vonásai.Az információk keresése éskezelése. Különbözőinformációhordozók a lakóhelyiés az iskolai könyvtárban. Akönyvtár, mint információsközpont, a tanulás bázisa,segítője. Ismerkedésfolyóiratokkal. Katalógusokmegfigyelése. A könyvtárikatalógus tájékoztató szerepe akönyvek és egyébinformációforrások keresésében.

jellemzőit; ismer és alkalmaz néhány

tanulási módot, stratégiát akülönböző tanulási feladatokteljesítése érdekben;

a szövegből történő tanulássorán olvasási stratégiákathasznál;

információt keres, kezelönállóan néhány forrásból;

szöveghűen felidézi akövetkező szépirodalmiműveket, illetve azokrészleteit: népdalszövegek,József Attila: Betlehemikirályok, Mama; PetőfiSándor: Füstbe ment terv;illetve kortárs magyarlírikusok műveiből néhányalkotás;

részletek Kölcsey Ferenc:Hymnus; Petőfi Sándor:Nemzeti dal; VörösmartyMihály: Szózat címűművéből, illetve szépprózaiművekből.

Kérdésekmegfogalmazása alátott információra,ismeretre, élményrevonatkozóan.


Információ, tudás, könyvtár, tanulás.



Órakeret17 óra

Előzetes tudásMesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmiművekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyestetszésítéletek.


céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerűszituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélésszabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.


Erkölcsi és esztétikai ítéletmegfogalmazása, érvelés avélemény mellett, vitakészségkialakulása. A szépirodalmialkotásokban megismert

A tanuló ismeri, megérti a történeteket

bemutató művekszerveződését, felépítését, azösszefüggések logikáját, az

Erkölcstan: Értékrendalakulása. Szűkebb éstágabb környezetem,barátság.

helyzetek, azok tanulságánakalkalmazása mindennapihelyzetekben. A művektanulságainak értelmezése.A műélvezet, a beleélés mélyebbmegtapasztalása a fentieksegítségével is. Mindennapikonfliktusok átélése dramatikusjátékokban, drámajátékban (pl.bábjáték) saját és másálláspontból is.Szülők, nagyszülők gyermekkora,életmódja, tárgyi világa. Az időtagolására szolgáló kifejezésekhasználata; időrend.A múlt emlékei környezetünkben(múzeumok, emléktáblák,műemlékek, emlékművek;tárgyak, fotók, egyébdokumentumok; szokások).Nemzeti ünnepeink, jelképeink.A magyar szabadságküzdelmekkiemelkedő alakjai.Kiemelkedő magyar tudósok,feltalálók, művészek, sportolók.

ok-okozati viszonyt; képes állást foglalni, érvelni,

meggyőzni másokat alapvetőerkölcsi, esztétikaikérdésekben;

meggyőződéssel képviseli alegalapvetőbb emberiértékeket, megérti másokérvelését

képes beleélésre,azonosulásra, érzelmeinekkifejezésére az életkorisajátosságainak megfelelőtörténetek, művek befogadásasorán;

dramatikus és drámajátékoksegítségével képes átélnimindennapi konfliktusokatsaját és más álláspontból is,azokat életkori szintjénkezelni.

történetek olvasásakor,megbeszélésekor képeselkülöníteni a múltbeli ésjelenbeli élethelyzeteket,történéseket.

képes felidézni történelmünkés kultúránk néhánykiemelkedő alakját, hozzájuktud rendelni néhány fontosjellemzőt.

Környezetismeret:Környezeti rendszerekállapota,fenntarthatóság.Egészséges életmód.Viselkedési normák.

Vizuális kultúra;Dráma és tánc: alényeg kiemeléséneklehetőségei a vizuáliskompozíciókban.


Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód,időrend.


negyedikévfolyam végén

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja aszókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapiérintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsabeszélgető partneréhez.Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba,improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről valóbeszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködőmagatartással segítse.Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Azolvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képestudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükségszerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben,

gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.Használja az ismert kézikönyveket.A memoritereket szöveghűen mondja el.Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen atanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokatszövegben is.A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanulthelyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóaklegyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség eseténjavítsa.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknakmegfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességekfejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyenösszhangban, harmonikusan fejlődjön.

Minimumkövetelmény, a továbbhaladás feltételei:







alkalmazásával.

Ismerje fel az alsó tagozaton tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.


szabályokat.


Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

A továbbhaladás feltételei:2. osztály:

Összefüggő mondatokat alkosson.

Számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról.

Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismert szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Emelje ki az

olvasottak lényegét.

Kevés hibával másoljon írott és nyomtatott mondatokat. Írása legyen rendezett.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat.

Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban.

Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

3. osztály:







alkalmazásával.

Ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.


szabályokat.


4. osztály:







alkalmazásával.

Ismerje fel az alsó tagozaton tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.


szabályokat.


Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

MATEMATIKA

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról minttudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja aszemélyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudásthoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájánakkiteljesedését.

A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. Amatematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodásörömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője;önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.

A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mindinkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhezilleszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló,matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket(aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikainevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos amodellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítőképességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint azalkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe azalapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebraiműveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematikaszerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számoságában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításánakigényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrábanbetöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.

A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematikabelső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzelfejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, azösszefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti akombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerültproblémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziósképesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többfélenézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamatvégén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére.

A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánjafeltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggésekérlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirálisfelépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódóismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyarántlehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását.

A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulókhatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. Amatematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad atermészettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve aválasztott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémákértelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék,hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok,táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, éskülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlenegyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelvéletkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban ésszóban egyaránt.

A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt atanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat apontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétóleltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell atanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás,-tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnekfejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalomáltal. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök(zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), az internet, az oktatóprogramok stb.célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez.

A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, afeladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képességfejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondotkell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közöltgondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapulóvitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonokhasználata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokútanulást is segíti.

Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöketjelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. Amatematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciákkialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal,amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepetazoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikorköltség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosanvezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon,kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatokerősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismeretekettanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkorelőrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni amatematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak azalapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl.informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl.vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását.

A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmújátékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.

A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitívhozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. Amotivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egymozzanatának megismertetése.

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igényekfigyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmódmegválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálásszükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetőségeigényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is

szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató,kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulniszándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása,másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozottszaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetőségesegíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását.

Az iskoláztatás kezdő szakaszában a matematikatanulás-tanítás célja, hogyformálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkorisajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásávalés a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb amatematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységekszükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez.

Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása,egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikaiszaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktívcselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük,kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel éskorrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. Agyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésérehelyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot.

Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melybenmegnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ezlehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulókfelkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának vankiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ezáltal fejleszti atanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességénekfejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.

Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és avalóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzésképességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával;fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám-és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget.

A tantárgyi oktató-, ismeretterjesztő- és fejlesztő számítógépes programok használataa helyi lehetőségekhez mérten kerüljön bele az iskola pedagógiai programjába, a helyitantervbe.

Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezenkívül számonkérésre 16, ismétlésre 8 órát terveztünk.

1. évfolyam


1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikailogika, kombinatorika, gráfok

Órakeretfolyamatos


céljai

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Azösszehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgokjellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása.Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Tárgyak, személyek, dolgokösszehasonlítása, válogatása,rendezése, csoportosítása,halmazok képzése közöstulajdonságok alapján.

Összességek alkotása adott feltételszerint, halmazalkotás.Személyekkel vagy tárgyakkalkapcsolatos jellemzőkazonosítása, összegyűjtése,csoportosítása pl. interaktív táblasegítségével.

Környezetismeret:tárgyak, élőlényekösszehasonlítása,csoportosításakülönbözőtulajdonságok alapján,pl. élőhely,táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmánakeldöntése.Több, kevesebb, ugyanannyiszavak értő ismerete, használata.Egyszerű matematikaiszakkifejezések és jelölésekbevezetése a fogalmakmegnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb,egyenlő.Jelrendszer ismerete és használata(=, <, >).Lehetőség szerint számítógépes,interaktív táblához kapcsolódóoktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret:természetijelenségekről tettigaz-hamis állítások.

Halmazok számossága.Halmazok összehasonlítása.Megállapítások: mennyivel több,mennyivel kevesebb annyi elemettartalmaz. Csoportosítások.

Állítások megfogalmazása.Összehasonlítás, azonosítás,megkülönböztetés.Tantárgyi oktató- ésismeretterjesztő programokfuttatása.

Testnevelés és sport:párok, csoportokalakítása.

Magyar nyelv ésirodalom: szavakcsoportosításaszótagszám szerint.

Néhány elem sorba rendezésepróbálgatással.

Finommotoros koordinációk: aprótárgyak rakosgatása.

Testnevelés és sport:sorban álláskülönbözőszempontok szerint.


Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 2. Számelmélet, algebra Órakeret

88 óra


céljai

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése.Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Azösszeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése ésa műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelvéletkornak megfelelő használata.Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.


Számfogalom kialakítása 20-asszámkörben. A valóság és amatematika elemi kapcsolatainakfelismerése.Tárgyak megszámlálásaegyesével, kettesével. Számok

Számlálás, számolási készségfejlesztése.

A szám- és műveletfogalomtapasztalati úton való alakítása.Számok közötti összefüggések

Környezetismeret:tapasztalatszerzés aközvetlen és tágabbkörnyezetben, tárgyakmegfigyelése,számlálása.

nevének sorolása, növekvő éscsökkenő sorrendben.

felismerése, a műveletekértelmezése tárgyi tevékenységgelés szöveg alapján.Fejben történő számolási képességfejlesztése.A valóság és a matematika elemikapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálásaegyesével, kettesével.Analógiás gondolkodás alapozása.

Testnevelés és sport:lépések, mozgásokszámlálása.

Ének-zene: ritmus,taps.

Magyar nyelv ésirodalom: mesékbenelőforduló számok.

Számok írása, olvasása 20-ig.

Számok képzése, bontása helyiérték szerint.

Egyedi tapasztalatok értelmezése(pl. ujjszámolás).Számjelek használata.Jelek szerepe, írása, használata ésértelmezése.A számok számjegyekkel történőhelyes leírásának fejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat:számjegyekformázása gyurmából,emlékezés tapintásalapján a számjegyekformájára.

Magyar nyelv ésirodalom: betűelemekírása.

Számok becsült és valóságoshelye a számegyenesen (egyes)számszomszédok. Számoknagyság szerinti összehasonlítása.Számok egymástól való távolságaa számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése,összehasonlítása.A mennyiségi viszonyok jelölésenyíllal, relációjellel.A tájékozódást segítő viszonyokmegismerése: között, mellett.Tájékozódás a tanuló sajáttestéhez képest (bal, jobb).Tájékozódás lehetőleg interaktívprogram használatával is.

Testnevelés és sport:tanulókelhelyezkedéseegymáshozviszonyítva.

Vizuális kultúra:tájékozódás a síkonábrázolt térben.

Számok összeg- éskülönbségalakja.

Számok összeg- éskülönbségalakjának előállítása,leolvasása kirakással, rajzzal.Megfigyelés, rendszerezés,általánosítás.Állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám fogalmánakmegkülönböztetése.

Számok tulajdonságai: páros,páratlan.

Darabszám, sorszám szavak értőismerete és használata.

Tulajdonságok felismerése,megfogalmazása.Számok halmazokba sorolása.Lehetőleg tantárgyioktatóprogram használatapáratlan-páros tulajdonságmegértéséhez.

Környezetismeret:természeti tárgyakmegfigyelése,számlálása.

A római számok írása, olvasása I,V, X jelekkel.


A római számok története. könyvekben afejezetszámkiolvasása.

Környezetismeret:eligazodás a hónapokközött,

Összeadás, kivonás értelmezése.Összeadandók, tagok, összeg.Az összeadás és a kivonáskapcsolata.Az összeadás tagjainakfelcserélhetősége.

Műveletfogalom alapozása,összeadás, kivonás értelmezésetöbbféle módon.Műveletek tárgyi megjelenítése,matematikai jelek, műveleti jelekhasználata.A megfigyelőképesség fejlesztésekonkrét tevékenységekenkeresztül.Összeadás, kivonás hiányzóértékeinek meghatározása(pótlás).Műveletek megfogalmazása,értelmezése.A műveletek elvégzése fejben ésírásban több tag esetén is.Tantárgyi fejlesztőprogramhasználata.

Műveleti tulajdonságok: tagok,tényezők felcserélhetősége.

Kreativitás, önállóság fejlesztése aműveletek végzésében.

Szöveges feladat értelmezése,megoldása.Megoldás próbálgatással,következtetéssel.Tevékenységről, képről,számfeladatról szöveges feladatalkotása, leírása a matematikanyelvén.

Mondott, illetve olvasott szövegértelmezése, eljátszása,megjelenítése rajz segítségével,adatok, összefüggések kiemelése,leírása számokkal.Állítások, kérdésekmegfogalmazása képről,helyzetről, történésről szóban,írásban.Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálásamatematikai problémákábrázolásával, szöveges feladatokmegfogalmazásával.

Vizuális kultúra:hallott, látott,elképzelt történetekvizuálismegjelenítése.

Magyar nyelv ésirodalom: az olvasott,írott szövegmegértése, adatokkeresése, információkkiemelése.

Szimbólumok használatamatematikai szöveg leírására, azismeretlen szimbólumkiszámítása.


Összeg, összeadandó, tag, számegyenes, művelet, páros, páratlan, egy- éskétjegyű számok, darabszám, sorszám, felcserélhetőség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 3. Függvények, az analízis elemei Órakeret

21 óra


céljai

Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerűmegállapítások megfogalmazása. Változások észrevétele, megfigyelése,indoklása.


A sorozat fogalmának kialakítása.Tárgy-, jel- és számsorozatokszabályának felismerése.Növekvő és csökkenő sorozatok.

Sorozat képzése tárgyakból,jelekből, alakzatokból,számokból.Számsorozat szabályánakfelismerése, folytatása,kiegészítése megadott vagyfelismert összefüggés alapján.Az összefüggéseket felismerő és arendező képesség fejlesztése aváltozások, periodikusság, ritmus,növekedés, csökkenésmegfigyelésével.Megkezdett sorozatok folytatásaadott szabály szerint.

Ének-zene:periodikusság zeneimotívumokban.

Összefüggések, szabályok.

Számok mennyiségek köztikapcsolatok és jelölésük nyíllal.

Számok táblázatba rendezése.Számpárok közötti kapcsolatok.

Egyszerűbb összefüggések,szabályszerűségek felismerése.Szabályjátékok alkotása.Kreativitást fejlesztő feladatsorokmegoldása.

Változó helyzetek megfigyelése, aváltozás jelölése nyíllal.


Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 4. Geometria Órakeret

28 óra


céljai

Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat ésfeladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása.Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás amunkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezetmegismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-asszámkörben, mérések alkalmilag választott és szabványmérőeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben.Irányok megismerése, alkalmazása.


Az egyenes és görbe vonalmegismerése.

Tudatos megfigyelés.Objektumok alkotásaszabadon.

Környezetismeret:közvetlen környezetmegfigyelése a testekformája szerint (egyenes

és görbe vonalakkeresése).

A képszerkesztő program néhányrajzeszközének ismerete, afunkciók azonosítása, gyakorlatialkalmazása.

A számítógép kezelésesegítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerűalakzatokról.Képnézegető programokalkalmazása.

A megfigyelésekmegfogalmazása az alakzatokformájára vonatkozóan.Alakzatok másolása,összehasonlítása, annakeldöntése, hogy a létrehozottalakzat rendelkezik-e akiválasztott tulajdonsággal.A geometriai alakzatokhozkapcsolódó képekmegtekintése, készítése.

Vizuális kultúra:Geometriai alakzatokrajzolása, nyírása. Avizuális nyelv alapvetőeszközeinek (pont, vonal,forma) használata ésmegkülönböztetése.Kompozíció alkotásageometriai alakzatokból(mozaikkép).

Tengelyesen tükrös alakzatelőállítása hajtogatással,nyírással, megfigyelése tükörsegítségével.A tapasztalatok megfogalmazása.Képnézegető programokalkalmazása.

A tükrös alakzatokhozkapcsolódó képekmegtekintése, jellemzése.

Környezetismeret:alakzatok formájánakmegfigyelése akörnyezetünkben.

Sík- és térbeli alakzatokmegfigyelése, szétválogatása,megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségénekmegfigyelése.Testek építése testekbőlmásolással, vagy szóbeliutasítás alapján.

Vizuális kultúra;környezetismeret: tárgyakegymáshoz valóviszonyának, helyzetének,arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap,háromszög, kör).

Tulajdonságok, kapcsolatok,azonosságok és különbözőségek.

Síkidomok rajzolása szabadonés szavakban megadott feltételszerint.Összehasonlítás.Fejlesztőprogram használataformafelismeréshez,azonosításhoz,megkülönböztetéshez.

Technika, életvitel ésgyakorlat: vonalzóhasználata.

Testek (kocka, téglatest).Tulajdonságok, kapcsolatok,azonosságok és különbözőségek.Tulajdonságokat bemutatóanimációk lejátszása,megtekintése, értelmezése.

Testek válogatása ésosztályozása megadottszempontok szerint.Testek építése szabadon ésadott feltételek szerint,tulajdonságaik megfigyelése.A tér- és síkbeli tájékozódóképesség alapozása érzékszervimegfigyelések segítségével.Szemponttartás. Kreativitásfejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: testek építése.

Tájékozódás, helymeghatározás, Mozgási memória fejlesztése Környezetismeret: az

irányok, irányváltoztatások. nagytesti mozgással,mozgássor megismétlése.Térbeli tájékozódás fejlesztése.Tájékozódás síkban (pl.füzetben, könyvben,négyzethálós papíron).Interaktív programokhasználata.

osztályteremelhelyezkedése aziskolában, az iskolaelhelyezkedése atelepülésen.

Testnevelés és sport:térbeli tudatosság,elhelyezkedés a térben,mozgásirány, útvonal,kiterjedés.

Összehasonlítások agyakorlatban: (rövidebb-hosszabb, magasabb-alacsonyabb).

Összehasonlítás, azonosítás,megkülönböztetés.Együttműködő képességfejlesztése (pl. tanulókmagasságának összemérése).

Környezetismeret:közvetlen környezetünkmérhető tulajdonságai.

Hosszúság, tömeg, űrtartalomidő.Mérőszám és mértékegység.Mérőeszközök.Mérések alkalmi és szabványegységekkel: hosszúság, tömeg,űrtartalom, idő.Szabvány mértékegységekmegismerése: dm, m, dkg, kg,dl, nap, hét, hónap, év.Mennyiségek becslése.

A becslés és mérésképességének fejlesztésegyakorlati tapasztalatszerzésalapján. Mérőeszközökhasználata gyakorlatimérésekre.

Azonos mennyiségek mérésekülönböző mértékegységekkel.Különböző mennyiségekmérése azonos egységgel.Mennyiségek közöttiösszefüggések megfigyeltetésetevékenykedtetéssel.

Testnevelés és sport;ének-zene: időtartammérése egységes tempójúmozgással, hanggal,szabványegységekkel.

Környezetismeret:hosszúság, tömeg,űrtartalom, idő ésmértékegységeik.

A gyerekeknek szólólegelterjedtebb elektronikusszolgáltatások megismerése.

Például irányított keresés mamár nem használatosmértékegységekről.

Átváltások szomszédosmértékegységek között.

Mennyiségek közöttiösszefüggések megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatokösszehasonlítása mennyiségitulajdonságaik alapján(magasság, szélesség,hosszúság, tömeg, űrtartalom).Interaktív programokhasználata.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat: mérések amindennapokban.


Egyenes és görbe vonal, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz,síkidom, test. Becslés, átváltás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél 5. Statisztika, valószínűség Órakeret

7 óra

A tematikai egység Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés,


egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret:pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.


Valószínűségi megfigyelések,játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységekiránti érdeklődés felkeltésematematikai játékok segítségével.Sejtések megfogalmazása,divergens gondolkodás.

Tapasztalatszerzés a véletlenről ésa biztosról.

Tudatos megfigyelés.A gondolkodás és a nyelvösszefonódása.

Események, ismétlődések játékostevékenység során.

Célirányos, akaratlagos figyelemfejlesztése.

A lehetetlen fogalmánaktapasztalati előkészítése.

Adatgyűjtés célirányosmegválasztásával akörnyezettudatos gondolkodásfejlesztése.

Statisztika.Adatok gyűjtése megfigyelttörténésekről, mért vagy számláltadatok lejegyzése táblázatba.

Események megfigyelése.Szokások kialakítása az adatoklejegyzésére.Adatokról megállapításokmegfogalmazása: egyenlő adatok,legkisebb, legnagyobb adatkiválasztása.Adatgyűjtés elektronikusinformációforrások segítségével.Információforrások, adattárakhasználata.


Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat.

2. évfolyam



Órakeretfolyamatos

Előzetes tudás

Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra,balra) ismerete. Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelőtevékenység. A feladat gondolati úton való megoldásának képessége(helykeresés, párválasztás, eszközválasztás). Tevékenységekben(rajzaiban) újszerű ötletek, kreativitás, fantázia megjelenése.


céljai

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Azösszehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgokjellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása.Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.


Tárgyak, személyek, dolgok Összességek alkotása adott feltétel Környezetismeret:

összehasonlítása, válogatása,rendezése, csoportosítása,halmazok képzése közöstulajdonságok alapján.

szerint, halmazalkotás.Személyekkel vagy tárgyakkalkapcsolatos jellemzőkazonosítása, összegyűjtése,csoportosítása pl. interaktív táblasegítségével.

tárgyak, élőlényekösszehasonlítása,csoportosításakülönbözőtulajdonságok alapján,pl. élőhely,táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmánakeldöntése.Több, kevesebb, ugyanannyiszavak értő ismerete, használata.Egyszerű matematikaiszakkifejezések és jelölésekbevezetése a fogalmakmegnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb,egyenlő.Jelrendszer ismerete és használata(=, <, >).Lehetőség szerint számítógépes,interaktív táblához kapcsolódóoktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret:természetijelenségekről tettigaz-hamis állítások.

Halmazok számossága.Halmazok összehasonlítása.Megállapítások: mennyivel több,mennyivel kevesebb, hányszorannyi elemet tartalmaz.Csoportosítások.

Állítások megfogalmazása.Összehasonlítás, azonosítás,megkülönböztetés.Tantárgyi oktató- ésismeretterjesztő programokfuttatása.

Testnevelés és sport:párok, csoportokalakítása.

Magyar nyelv ésirodalom: szavakcsoportosításaszótagszám szerint.

Néhány elem sorba rendezésepróbálgatással.

Finommotoros koordinációk: aprótárgyak rakosgatása.

Testnevelés és sport:sorban álláskülönbözőszempontok szerint.


Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.


88 óra

Előzetes tudás

Számolás szóban egyesével 20-ig. Személyek, dolgok számlálása húszig.Számok mutatása ujjaikkal. Elemi mennyiségi ismeretek: mennyiségekmegkülönböztetése (nagyobb, kisebb, több, kevesebb, semmi). Párbarendeződés képessége (kettesével sorakozás).


céljai

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése.Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Azösszeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése ésa műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelvéletkornak megfelelő használata.Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.


Számfogalom kialakítása 100-asszámkörben. A valóság és amatematika elemi kapcsolatainak

Számlálás, számolási készségfejlesztése.

Környezetismeret:tapasztalatszerzés aközvetlen és tágabb

felismerése.Tárgyak megszámlálásaegyesével, kettesével. Számoknevének sorolása, növekvő éscsökkenő sorrendben.

A szám- és műveletfogalomtapasztalati úton való alakítása.Számok közötti összefüggésekfelismerése, a műveletekértelmezése tárgyi tevékenységgelés szöveg alapján.Fejben történő számolási képességfejlesztése.A valóság és a matematika elemikapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálásaegyesével, kettesével.Analógiás gondolkodás alapozása.

környezetben, tárgyakmegfigyelése,számlálása.

Testnevelés és sport:lépések, mozgásokszámlálása.

Ének-zene: ritmus,taps.

Magyar nyelv ésirodalom: mesékbenelőforduló számok.

Számok írása, olvasása 100-ig.

Számok képzése, bontása helyiérték szerint.

Egyedi tapasztalatok értelmezése(pl. ujjszámolás).Számjelek használata.Jelek szerepe, írása, használata ésértelmezése.A számok számjegyekkel történőhelyes leírásának fejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat:számjegyekformázása gyurmából,emlékezés tapintásalapján a számjegyekformájára.

Magyar nyelv ésirodalom: betűelemekírása.

Számok becsült és valóságoshelye a számegyenesen (egyes,tízes) számszomszédok. Számoknagyság szerinti összehasonlítása.Számok egymástól való távolságaa számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése,összehasonlítása.A mennyiségi viszonyok jelölésenyíllal, relációjellel.A tájékozódást segítő viszonyokmegismerése: között, mellett.Tájékozódás a tanuló sajáttestéhez képest (bal, jobb).Tájékozódás lehetőleg interaktívprogram használatával is.

Testnevelés és sport:tanulókelhelyezkedéseegymáshozviszonyítva.

Vizuális kultúra:tájékozódás a síkonábrázolt térben.

Számok összeg- éskülönbségalakja.

Számok összeg- éskülönbségalakjának előállítása,leolvasása kirakással, rajzzal.Megfigyelés, rendszerezés,általánosítás.Állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám, ésmérőszám fogalmánakmegkülönböztetése.

Számok tulajdonságai: páros,páratlan.

Darabszám, sorszám és mérőszámszavak értő ismerete éshasználata.

Tulajdonságok felismerése,megfogalmazása.Számok halmazokba sorolása.Lehetőleg tantárgyioktatóprogram használatapáratlan-páros tulajdonság

Környezetismeret:természeti tárgyakmegfigyelése,számlálása.

megértéséhez.

A római számok írása, olvasása I,V, X jelekkel.

A római számok története.

Magyar nyelv ésirodalom:könyvekben afejezetszámkiolvasása.

Környezetismeret:eligazodás a hónapokközött,

Összeadás, kivonás értelmezése.Összeadandók, tagok, összeg.Kisebbítendő, kivonandókülönbség.Az összeadás és a kivonáskapcsolata.Az összeadás tagjainakfelcserélhetősége.

Műveletfogalom alapozása,összeadás, kivonás értelmezésetöbbféle módon.Műveletek tárgyi megjelenítése,matematikai jelek, műveleti jelekhasználata.A megfigyelőképesség fejlesztésekonkrét tevékenységekenkeresztül.Összeadás, kivonás hiányzóértékeinek meghatározása(pótlás).Műveletek megfogalmazása,értelmezése.A műveletek elvégzése fejben ésírásban több tag esetén is.Tantárgyi fejlesztőprogramhasználata.

Szorzás, osztás fejben és írásban.A szorzás értelmezése ismételtösszeadással. Szorzótényezők,szorzat.Szorzótábla megismerése 100-asszámkörben.Osztás 100-as számkörben.Bennfoglaló táblák.Osztandó, osztó, hányados,maradék.Maradékos osztás a maradékjelölésével.A szorzás és az osztás kapcsolata.

Az összeadás és a szorzáskapcsolatának felismerése.Szóbeli és írásbeli számolásikészség fejlesztése.Algoritmusok követése azegyesekkel és tízesekkel végzettműveletek körében.Fejlesztőprogram használata aműveletek helyességénekellenőrzésére.

Műveleti tulajdonságok: tagok,tényezők felcserélhetősége.A zárójel használata.A műveletek sorrendje.

Kreativitás, önállóság fejlesztése aműveletek végzésében.

Szöveges feladat értelmezése,megoldása.Megoldás próbálgatással,következtetéssel.

Mondott, illetve olvasott szövegértelmezése, eljátszása,megjelenítése rajz segítségével,adatok, összefüggések kiemelése,

Vizuális kultúra:hallott, látott,elképzelt történetekvizuális

Ellenőrzés. Szöveges válaszadás.Tevékenységről, képről,számfeladatról szöveges feladatalkotása, leírása a matematikanyelvén.

leírása számokkal.Állítások, kérdésekmegfogalmazása képről,helyzetről, történésről szóban,írásban.Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálásamatematikai problémákábrázolásával, szöveges feladatokmegfogalmazásával.

megjelenítése.

Magyar nyelv ésirodalom: az olvasott,írott szövegmegértése, adatokkeresése, információkkiemelése.

Szimbólumok használatamatematikai szöveg leírására, azismeretlen szimbólumkiszámítása.


Összeg, összeadandó, tag, különbség, kisebbítendő, kivonandó, szorzat,tényező, osztandó, osztó, hányados, maradék, számegyenes, művelet,zárójel, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám,tőszám, felcserélhetőség, szorzótábla, bennfoglaló tábla, részekre osztás.


21 óra

Előzetes tudás Tárgyak sorba rendezésének képessége (szín-, méret-, forma szerint).Előrajzolás után díszítő sor rajzolása, a minták váltakozásával. Az időmúlásának megfigyelése, periódikusan ismétlődő események a napitevékenységekben.


céljai

Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerűmegállapítások megfogalmazása. Változások észrevétele, megfigyelése,indoklása.


A sorozat fogalmának kialakítása.Tárgy-, jel- és számsorozatokszabályának felismerése.Növekvő és csökkenő sorozatok.

Sorozat képzése tárgyakból,jelekből, alakzatokból,számokból.Számsorozat szabályánakfelismerése, folytatása,kiegészítése megadott vagyfelismert összefüggés alapján.Az összefüggéseket felismerő és arendező képesség fejlesztése aváltozások, periodikusság, ritmus,növekedés, csökkenésmegfigyelésével.Megkezdett sorozatok folytatásaadott szabály szerint.

Ének-zene:periodikusság zeneimotívumokban.

Összefüggések, szabályok.

Számok mennyiségek köztikapcsolatok és jelölésük nyíllal.

Egyszerűbb összefüggések,szabályszerűségek felismerése.Szabályjátékok alkotása.Kreativitást fejlesztő feladatsorok

Számok táblázatba rendezése.Számpárok közötti kapcsolatok.

megoldása.

Változó helyzetek megfigyelése, aváltozás jelölése nyíllal.


Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.


28 óra

Előzetes tudás

Formák között különbség felismerése (kerek, szögletes). Az azonosformák közül az eltérők kiválogatásának képessége. Adott formákösszekapcsolása tárgyakkal. Térbeli tájékozódás a testsémáknakmegfelelően.


céljai

Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat ésfeladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása.Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás amunkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezetmegismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-asszámkörben, mérések alkalmilag választott és szabványmérőeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben.Irányok megismerése, alkalmazása.


Az egyenes és görbe vonalmegismerése.

Tudatos megfigyelés.Egyenes rajzolása vonalzóval.Objektumok alkotásaszabadon.

Környezetismeret:közvetlen környezetmegfigyelése a testekformája szerint (egyenesés görbe vonalakkeresése).

A képszerkesztő program néhányrajzeszközének ismerete, afunkciók azonosítása, gyakorlatialkalmazása.

A számítógép kezelésesegítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerűalakzatokról.Képnézegető programokalkalmazása.

A megfigyelésekmegfogalmazása az alakzatokformájára vonatkozóan.Alakzatok másolása,összehasonlítása, annakeldöntése, hogy a létrehozottalakzat rendelkezik-e akiválasztott tulajdonsággal.A geometriai alakzatokhozkapcsolódó képekmegtekintése, készítése.

Vizuális kultúra:Geometriai alakzatokrajzolása, nyírása. Avizuális nyelv alapvetőeszközeinek (pont, vonal,forma) használata ésmegkülönböztetése.Kompozíció alkotásageometriai alakzatokból(mozaikkép).

Tengelyesen tükrös alakzatelőállítása hajtogatással,nyírással, megfigyelése tükörsegítségével.

A tükrös alakzatokhozkapcsolódó képekmegtekintése, jellemzése.

Környezetismeret:alakzatok formájánakmegfigyelése akörnyezetünkben.

A tapasztalatok megfogalmazása.Képnézegető programokalkalmazása.

Sík- és térbeli alakzatokmegfigyelése, szétválogatása,megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségénekmegfigyelése.Síkidomok előállításahajtogatással, nyírással,rajzolással.Testek építése testekbőlmásolással, vagy szóbeliutasítás alapján.

Vizuális kultúra;környezetismeret: tárgyakegymáshoz valóviszonyának, helyzetének,arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap,háromszög, kör).

Tulajdonságok, kapcsolatok,azonosságok és különbözőségek.

Síkidomok rajzolása szabadonés szavakban megadott feltételszerint.Összehasonlítás.Fejlesztőprogram használataformafelismeréshez,azonosításhoz,megkülönböztetéshez.

Technika, életvitel ésgyakorlat: vonalzóhasználata.

Testek (kocka, téglatest).Tulajdonságok, kapcsolatok,azonosságok és különbözőségek.Tulajdonságokat bemutatóanimációk lejátszása,megtekintése, értelmezése.

Testek válogatása ésosztályozása megadottszempontok szerint.Testek építése szabadon ésadott feltételek szerint,tulajdonságaik megfigyelése.A tér- és síkbeli tájékozódóképesség alapozása érzékszervimegfigyelések segítségével.Szemponttartás. Kreativitásfejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: testek építése.

Tájékozódás, helymeghatározás,irányok, irányváltoztatások.

Mozgási memória fejlesztésenagytesti mozgással,mozgássor megismétlése.Térbeli tájékozódás fejlesztése.Tájékozódás síkban (pl.füzetben, könyvben,négyzethálós papíron).Interaktív programokhasználata.

Környezetismeret: azosztályteremelhelyezkedése aziskolában, az iskolaelhelyezkedése atelepülésen.

Testnevelés és sport:térbeli tudatosság,elhelyezkedés a térben,mozgásirány, útvonal,kiterjedés.

Összehasonlítások agyakorlatban: (rövidebb-hosszabb, magasabb-alacsonyabb).

Összehasonlítás, azonosítás,megkülönböztetés.Együttműködő képességfejlesztése (pl. tanulókmagasságának összemérése).

Környezetismeret:közvetlen környezetünkmérhető tulajdonságai.

Hosszúság, tömeg, űrtartalomidő.

A becslés és mérésképességének fejlesztése

Testnevelés és sport;ének-zene: időtartam

Mérőszám és mértékegység.Mérőeszközök.Mérések alkalmi és szabványegységekkel: hosszúság, tömeg,űrtartalom, idő.Szabvány mértékegységekmegismerése: cm, dm, m, dkg,kg, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét,hónap, év.Mennyiségek becslése.

gyakorlati tapasztalatszerzésalapján. Mérőeszközökhasználata gyakorlatimérésekre.

Azonos mennyiségek mérésekülönböző mértékegységekkel.Különböző mennyiségekmérése azonos egységgel.Mennyiségek közöttiösszefüggések megfigyeltetésetevékenykedtetéssel.

mérése egységes tempójúmozgással, hanggal,szabványegységekkel.

Környezetismeret:hosszúság, tömeg,űrtartalom, idő ésmértékegységeik.


Például irányított keresés mamár nem használatosmértékegységekről.

Átváltások szomszédosmértékegységek között,mérőszám és mértékegységviszonya.

Mennyiségek közöttiösszefüggések megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatokösszehasonlítása mennyiségitulajdonságaik alapján(magasság, szélesség,hosszúság, tömeg, űrtartalom).Interaktív programokhasználata.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat: mérések amindennapokban.


Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság,űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés, átváltás.


7 óra

Előzetes tudás Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről.


céljai

Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés,egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret:pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.


Valószínűségi megfigyelések,játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységekiránti érdeklődés felkeltésematematikai játékok segítségével.Sejtések megfogalmazása,divergens gondolkodás.

Tapasztalatszerzés a véletlenről ésa biztosról.

Tudatos megfigyelés.A gondolkodás és a nyelvösszefonódása.

Események, ismétlődések játékostevékenység során.

Célirányos, akaratlagos figyelemfejlesztése.

A lehetetlen fogalmánaktapasztalati előkészítése.

Adatgyűjtés célirányosmegválasztásával a

környezettudatos gondolkodásfejlesztése.

Statisztika.Adatok gyűjtése megfigyelttörténésekről, mért vagy számláltadatok lejegyzése táblázatba.

Események megfigyelése.Szokások kialakítása az adatoklejegyzésére.Adatokról megállapításokmegfogalmazása: egyenlő adatok,legkisebb, legnagyobb adatkiválasztása.Adatgyűjtés elektronikusinformációforrások segítségével.Információforrások, adattárakhasználata.


Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat.


két évfolyamosciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság

felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

Számtan, algebra– Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete.– Római számok írása, olvasása (I, V, X).– Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes

számok nagyság szerinti összehasonlítása.– Számok képzése, bontása helyi érték szerint.– Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata.– Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.– Szorzótábla ismerete a százas számkörben.– A műveletek sorrendjének ismerete.– Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása

számokkal.– Páros és páratlan számok megkülönböztetése.– Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen

szimbólum kiszámítása.

Összefüggések, függvények, sorozatok– Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a

sorozat folytatása.– Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

Geometria– Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.– A test és a síkidom megkülönböztetése.– Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint.

– Tájékozódási képesség, irányok ismerete.– A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány

mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét,hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között.Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközökhasználata.

Valószínűség, statisztika– Adatokról megállapítások megfogalmazása.

3. évfolyam



Órakeret3 óra +

folyamatos

Előzetes tudás

Halmazok összehasonlítása.Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.


céljai

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Halmazszemlélet fejlesztése.Nyelvhasználat előtti kommunikáció, eljátszás mint a gondolatokkifejezése, ezek megértése.Rajz, kirakás értelmezése, a lejátszott történés visszaidézése.


Adott tulajdonságú elemekhalmazba rendezése konkrételemek esetén.Halmazba tartozó elemek közöstulajdonságainak felismerése,megnevezése.

Megfigyelésben, mérésben,számlálásban, számolásbangyűjtött adatok, elemek halmazbarendezése. A logikai „és”, „vagy”szavak használata állításokmegfogalmazásában.Összehasonlítás, következtetés,absztrahálás.

Környezetismeret:élőlényekcsoportosításamegadott szempontokszerint.

A számítógép működésénekbemutatása (be- és kikapcsolás,egér, billentyűzet használata).

Ismerkedés az adott informatikaikörnyezettel.

Annak eldöntése, hogy egy elembeletartozik-e egy adotthalmazba.Alaphalmaz és részhalmazfogalmának tapasztalatielőkészítése.

Osztályozás egy, illetve egyszerrekét szempont szerint.Síkidomok halmazokba rendezésetulajdonságaik alapján.Sorozatok létrehozása, folytatása,kiegészítése adott szempontszerint.A gondolkodás és a nyelvösszefonódása, kölcsönhatása.

Tantárgyi fejlesztőprogram Osztályozás egy, illetve egyszerre

használata a halmazbasoroláshoz.

két szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése, azösszes eset megtalálása.próbálgatással.

Konkretizálás képességénekfejlesztése.

Ének-zene:dallammotívumoksorba rendezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak Halmaz, összehasonlítás, csoportosítás, sorba rendezés.


85 óra

Előzetes tudás

Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték.Római számok írása, olvasása (I, V, X).Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetesszámok nagyság szerinti összehasonlítása.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Páros és páratlan számok.Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ).Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.Szorzótábla ismerete a százas számkörben.A műveletek sorrendje.Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírásaszámokkal.Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlenszimbólum kiszámítása.


céljai

Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése.Számok nagyságrendje és helyi értéke. Számok helyes leírása, olvasása1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete.Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. A tízes, százasszámszomszédok meghatározása.A szorzótábla biztos ismerete.


Számfogalom kialakítása 1000-esszámkörben.Számok írása, olvasása 1000-ig.

Tájékozódás az adott számkörben.Számmemória fejlesztése.

Magyar nyelv ésirodalom: számokhelyesírása.

Számok helye, közelítő helye aszámegyenesen,számszomszédok, kerekítés.Alaki, helyi és valódi érték.Számok képzése, bontása helyiérték szerint.Természetes számok nagyságszerinti összehasonlítása.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódása számegyenesen.

Számítógépes, interaktív tábláhozkapcsolódó oktatóprogramokalkalmazása.

Tájékozódás a számegyenesen.

Számok összeg-, különbség-, Megértett állításokra, szabályokra

szorzat- és hányados alakja. való emlékezés. Tények köztikapcsolatok, viszonyok,összefüggések felidézése.

Számok tulajdonságai:oszthatóság 10-zel.

Számok összehasonlítása,szétválogatása az oszthatóságitulajdonság szerint.

Műveletek közötti kapcsolatok:összeadás, kivonás, szorzás,osztás.Fejszámolás: összeadás, kivonás,legfeljebb kétjegyű, nulláravégződő számokkal.Fejszámolás: szorzás, osztástízzel, százzal.Összeadás, kivonás három- ésnégyjegyű számokkal.Írásbeli szorzás és osztásegyjegyű számmal.

Az ellenőrzési igény kialakítása, aműveletek közötti kapcsolatokmegfigyelésén keresztül.A pontos feladatvégzés igényénekfejlesztése.A figyelem terjedelmének éstartósságának növelése; tudatos,célirányos figyelem.A fejszámolás biztonságoshasználata. A szorzótáblákgyakorlása.A tanult műveletek elvégzésénekgyakorlása, ellenőrzése.

Magyar nyelv ésirodalom: kérdések,problémák, válaszokhelyesmegfogalmazása.

Összeg, különbség, szorzat,hányados becslése, a ,,közelítő”érték fogalmának és jelénekbevezetése.

Jelek szerepe, használata.Becslés a tagok, tényezők, osztó,osztandó megfelelő kerekítésével.

Magyar nyelv ésirodalom: jelekszerepe, használata.

Műveleti tulajdonságok: tagok,tényezők felcserélhetősége,csoportosíthatósága, összeg éskülönbség, valamint szorzat éshányados változásai.

Változó helyzetek megfigyelése,műveletek tárgyi megjelenítése.

Szimbólumok használatamatematikai szöveg leírására, azismeretlen szimbólumkiszámítása, ellenőrzés.

Matematikai modellek megértése.Önértékelés, önellenőrzés.Gondolatmenet követése, okságikapcsolatok keresése, megértése.

Törtek fogalmának tapasztalatielőkészítése.Törtek a mindennapi életben: 2, 3,4 nevezőjű törtek megnevezése,lejegyzése szöveggel.Számláló, nevező, törtvonal.

Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka),együttműködés vállalása.Törtekkel kapcsolatos oktatóprogram használata.Törtek előállítása hajtogatással,nyírással, rajzzal, színezéssel.Animáció lejátszása törtekelőállításához.

Szöveges feladatok.Többféle megoldási módkeresése.

A szöveg értelmezése, adatokkigyűjtése, megoldási tervkészítése. Becslés.Megoldás próbálgatással,számolással, következtetéssel.Ellenőrzés, az eredményrealitásának vizsgálata.A szövegértéshez szükséges

Magyar nyelv ésirodalom: az írottszöveg megértése,adatok keresése,információkkiemelése.

nyelvi, logikai szerkezetekfokozatos megismerése.Adatok lejegyzése, rendezése,ábrázolása.Összefüggések felismerése.Válasz megfogalmazása szóban,írásban.

Római számok.A római számok története.

Számjelek bevezetése.Római számok írása, olvasásaI, V, X, L, C, D jelekkel.

Irányított keresés római számokhasználatáról.

Környezetismeret: alakóhely története; arómai számokmegfigyelése régiépületeken.


Számszomszéd, kerekítés, közelítő érték, műveleti sorrend. Három- ésnégyjegyű szám. Tört szám. Becslés, ellenőrzés. Római szám. Alaki, helyiés valódi érték.


21 óra

Előzetes tudásSorozat szabályának felismerése, folytatása.Növekvő és csökkenő számsorozatok.Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.


céljai

Matematikai modellek készítése.Sorozatok felismerése, létrehozása.


Sorozat szabályának felismerése. Adott szabályú sorozat folytatása.Összefüggések keresése azegyszerű sorozatok elemei között.Sorozatok néhány hiányzó vagymegadott sorszámú eleménekkiszámítása.Sorozatok képzési szabályánakkeresése.Oktatóprogram használata sorozatszabályának felismeréséhez,folytatásához.A figyelem és a memóriafejlesztése.Szabályfelismerés.Az önállóság fejlesztése agondolkodási műveletekalkalmazásában.Az anyanyelv és a szaknyelvhasználatának fejlesztése.Adott utasítás követése, figyelemtartóssága.Saját gondolatok

Vizuális kultúra:periodicitásfelismerésesordíszekben, népimotívumokban.

megfogalmazása, másokgondolatmeneténekvégighallgatása.

Összefüggések, kapcsolatoktáblázat adatai között.Tapasztalati adatok lejegyzése,táblázatba rendezése.

Kapcsolatok, szabályok keresésetáblázat adatai között.Táblázat adatainak értelmezése.Tapasztalati adatok lejegyzése,táblázatba rendezése. Afolytatásra vonatkozó sejtésekmegfogalmazása.Az általánosításra való törekvés.A kifejezőkészség alakítása:világos, rövid fogalmazás.Az absztrakciós képességalapozása.

Környezetismeret:adatok gyűjtése azállatvilágból (állatirekordok).

Testnevelés és sport:sporteredmények,mint adatok.

Grafikonok. Grafikonok adatainak leolvasása.Grafikonok készítése.Matematikai összefüggésekfelismerése.

Környezetismeret:hőmérsékletigrafikonok készítése.


Táblázat, grafikon. Sorozat. Szabály, kapcsolat.


28 óra

Előzetes tudás

Vonalak (egyenes, görbe).Térbeli alakzatok.A test és a síkidom megkülönböztetése.Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése.A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabványmértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap,év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségekközötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.


céljai

Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése.Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, atényleges alkotás összevetése az elképzelttel. A matematika és avalóság kapcsolatának építése. Mérőeszközök és mértékegységekönálló használata. Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben,művészeti alkotásokon. Esztétikai érzék fejlesztése. A körző és avonalzó célszerű használata.


Egyenesek kölcsönös helyzeténekmegfigyelése tapasztalati úton:metsző és párhuzamos egyenesek.A szakasz fogalmánakelőkészítése.A szakasz és mérése.

Tapasztalatszerzés, érvelés. Technika, életvitel ésgyakorlat: hajtogatás.

Háromszög, négyzet és téglalapfelismerése.A téglalap és négyzettulajdonságai: csúcsok száma,oldalak száma.

Háromszögek, négyszögekelőállítása rajzolással szabadonvagy egy-két tulajdonságmegadásával.Egyedi tulajdonságok kiemelése.Formafelismerés, azonosítás,megkülönböztetés.

Vizuális kultúra:mozaikkép alkotásaelőre elkészítettháromszögek,négyszögekfelhasználásával.

A képszerkesztő program néhányrajzeszközének ismerete, afunkciók azonosítása, gyakorlatialkalmazása.Egyszerű rajzok, ábrákelkészítése.A rajzos dokumentumnyomtatása.

A tanult síkidomok rajzolásaképszerkesztő programsegítségével.A feladat megoldásáhozszükséges, mások általösszeépített alkalmazói környezethasználata.

A téglalap és a négyzetkerületének kiszámítása.

Ismeretek alkalmazása az újabbismeretek megszerzésében.

Környezetismeret:kerületszámítás aközvetlenkörnyezetünkben(szoba, kert)

Többféle megoldási módkeresése, az alternatívmegoldások összevetése.

Környezetismeret:tapasztalatgyűjtés amindennapi életből pl.szőnyegezés, burkolása lakásban, kertben.

A kör fogalmának tapasztalatielőkészítése.

A körző használata (játékosformák készítése).Kör létrehozása, felismerése,jellemzői.

Ének-zene:körjátékok.

Vizuális kultúra: a körmegjelenéseművészetialkotásokban.

Az egybevágóság fogalmánakelőkészítése.

Tengelyesen tükrös alakzatoklétrehozása tevékenységgel.Az alkotóképesség fejlesztése.Megfigyelések kifejezéseválogatással, megfogalmazással.A pontosság igényének felkeltése.Geometriai dinamikusszerkesztőprogram használatainteraktív táblán.

Szimmetria atermészetben.

Vizuális kultúra:szimmetria aműalkotásokban.

Tájékozódás síkban, térben. Tájékozódás pl. az iskolában éskörnyékén. Mozgássormegismétlése, mozgási memóriafejlesztése.Térbeli tájékozódási képességetfejlesztő, egyszerű.rajzolóprogramok bemutatása.

Környezetismeret:tájékozódás közvetlenkörnyezetünkben.Égtájak ismereténekgyakorlatialkalmazása.

Egyszerű problémák megoldásarészben tanári segítséggel, részbenönállóan.

Testek geometriai tulajdonságai,hálója.

Testek építése szabadon és adottfeltételek szerint.Testek szétválogatása egy-kéttulajdonság szerint.Alkotóképesség fejlesztése.Kreatív gondolkodás fejlesztése.Térlátás fejlesztése az alakzatokkülönféle előállításával.Sík- és térgeometriaimegfigyelések elemzése,megfogalmazása a tanultmatematikai szaknyelvsegítségével.

Technika, életvitel ésgyakorlat:dobozokból bútoroképítése.

Vizuális kultúra: akörülöttünk lévőmesterséges éstermészetes környezetformavilágánakmegfigyelése ésrekonstrukciója.

Téglatest és kocka felismerése,jellemzői.Rubik-kocka.Testháló kiterítése téglatest, kockaesetében.

Megfigyelés, tulajdonságokszámbavétele.Összehasonlítás, azonosságok,különbözőségek megállapítása.Finommotorosmozgáskoordinációk fejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: dobókocka,téglatest alakú dobozkészítése.

Készségfejlesztőoktatóprogramok, logikai játékokindítása, használata önállóan vagysegítséggel, belépés és szabályoskilépés a programból.

Számítógépes játékok, egyszerűfejlesztő szoftverekmegismertetése.

Mérések alkalmi egységekkel.Mérés szabvány egységekkel:km, ml, cl, hl, g, t.

Összehasonlítások végzése avalóság tárgyairól, alakzatokról,dolgokról.

Mennyiségi jellemzőkfelismerése, a különbségekészrevétele.

Adott tárgy, elrendezés, kép másnézőpontból való elképzelése.

Környezetismeret:gyakorlati mérésekközvetlenkörnyezetünkben(tömeg-,hosszúságmérés).

Csomagolóanyagok,dobozok tömege.

Az idő mérése: másodperc.Időpont és időtartammegkülönböztetése.

Tájékozódás az időben:a múlt, jelen, jövő, mintfolytonosan változó fogalmak, pl.előtte, utána, korábban, későbbmegértése, használata.Időtartam mérése egyenletestempójú mozgással, hanggal,szabványos egységekkel ( perc,óra, nap, hét, hónap, év).Fejlesztőprogram használataméréshez.Időpont és időtartam tapasztalatiúton történő megkülönböztetése.

Testnevelés és sport:időre futás.

Ének-zene: metronóm.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat: napirend,családi ünnepek,eseményekismétlődése.

Magyar nyelv ésirodalom: változó

A családban történtek elhelyezéseaz időben.

helyzetek, időbenlejátszódó történésekmegfigyelése, azidőbeliségtudatosítása.

Egység és mérőszám kapcsolata.Mérés az egységektöbbszöröseivel.Át- és beváltások végrehajtottmérések esetén.Átváltások szomszédosmértékegységek között.A mértékegységek használata ésátváltása szöveges ésszámfeladatokban.

A pontosság mértékénekkifejezése gyakorlati mérésekben.A mértékegység és mérőszámkapcsolata, összefüggésükmegfigyelése és elmélyítése.Mérések a gyakorlatban, méréseka családban.Fejlesztőprogram használatamértékegységek átváltásához.

Technika, életvitel ésgyakorlat:elkészíthetőmunkadarabokmegtervezése mérésés modellezéssegítségével.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat:háztartásbanhasználatos gyakorlatimérések (sütés-főzéshozzávalói).


Metsző és párhuzamos egyenesek, szakasz, szög, háromszög, téglalap,négyzet, kerület, terület, téglatest, kocka, tükrös alakzat, időpont, időtartam,kör, mértékegység, tonna, másodperc, km.


7 óra

Előzetes tudásAdatokról megállapítások megfogalmazása.Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek.Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.


céljai

Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.


Adatok megfigyelése, gyűjtése,rendezése, rögzítése.

Tapasztalatok szerzésével későbbifogalomalkotás előkészítése.

Környezetismeret:meteorológiai adatoklejegyzése,ábrázolása.

A biztos, a lehetséges és alehetetlen események értelmezése.

Próbálgatások, sejtések,indoklások, tippelések, tárgyitevékenységek.A lehetséges és lehetetlentapasztalati úton való értelmezése.A biztos és véletlenmegkülönböztetése.

Valószínűségi játékok, kísérletek,megfigyelések. Gyakoriság.A valószínűség fogalmánaktapasztalati előkészítése.

Események gyakoriságánakmegállapítása kísérletekvégzésével.Sejtés megfogalmazása adottszámú kísérletben.A kísérleti eredményekösszevetése a sejtéssel, az eltérésmegállapítása és magyarázata.A gyakoriság, a valószínű,kevésbé valószínű értelmezésegyakorlati példákon.Információszerezés az internetről,irányított keresés.

Környezetismeret:természeti jelenségekelőfordulása ésvalószínűsége.

Magyar nyelv ésirodalom:a kifejezőkészségalakítása (világos,rövidmegfogalmazás).


Valószínű, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.Átlag. Grafikon, oszlopdiagram. Gyakoriság.

A fejlesztés várteredményei aharmadikévfolyam végén

Gondolkodási és megismerési módszerek– Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.– Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése.– Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.– A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.– Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számtan, algebra– Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték,

valódi érték fogalma 1000-es számkörben.– Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, nevezőjű törtek megnevezése,

lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal,színezéssel.

– Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-esszámkörben.

– Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.– A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés

alkalmazása.– Fejben számolás százas számkörben.– A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.– Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek

tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségénekalkalmazása.

– Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egyjegyű,számmal írásban.

– Műveletek ellenőrzése.– Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási

terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.– Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

Összefüggések, függvények, sorozatok– Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő

számsorozatok felismerése, készítése.

– Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.– A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek

pótlása.

Geometria– Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos

egyenesek.– A szabvány mértékegységek: ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások

szomszédos mértékegységek között.– Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).– Háromszög, négyzet, téglalap létrehozása egyszerű módszerekkel,

felismerésük, jellemzőik.– A test és a síkidom közötti különbség megértése.– Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.– Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással,

nyírással, rajzzal, színezéssel.

Valószínűség, statisztika– Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat

adatainak értelmezése.– Adatgyűjtés, adatok lejegyzése.– Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet,

de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek– Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok

használata.– Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.

4. évfolyam



Órakeret3 óra +

folyamatos

Előzetes tudás

Halmazok összehasonlítása.Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.


céljai

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Halmazszemlélet fejlesztése.Nyelvhasználat előtti kommunikáció, eljátszás mint a gondolatokkifejezése, ezek megértése.Rajz, kirakás értelmezése, a lejátszott történés visszaidézése.


Adott tulajdonságú elemekhalmazba rendezése konkrételemek esetén.Halmazba tartozó elemek közöstulajdonságainak felismerése,

Megfigyelésben, mérésben,számlálásban, számolásbangyűjtött adatok, elemek halmazbarendezése. A logikai „és”, „vagy”szavak használata állítások

Környezetismeret:élőlényekcsoportosításamegadott szempontokszerint.

megnevezése. megfogalmazásában.Összehasonlítás, következtetés,absztrahálás.

A számítógép működésénekbemutatása (be- és kikapcsolás,egér, billentyűzet használata).

Ismerkedés az adott informatikaikörnyezettel.

Annak eldöntése, hogy egy elembeletartozik-e egy adotthalmazba.Alaphalmaz és részhalmazfogalmának tapasztalatielőkészítése.

Osztályozás egy, illetve egyszerrekét szempont szerint.Síkidomok halmazokba rendezésetulajdonságaik alapján.Sorozatok létrehozása, folytatása,kiegészítése adott szempontszerint.A gondolkodás és a nyelvösszefonódása, kölcsönhatása.

Tantárgyi fejlesztőprogramhasználata a halmazbasoroláshoz.

Osztályozás egy, illetve egyszerrekét szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése, azösszes eset megtalálása.próbálgatással.

Konkretizálás képességénekfejlesztése.

Ének-zene:dallammotívumoksorba rendezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak Halmaz, összehasonlítás, csoportosítás, sorba rendezés.


85 óra

Előzetes tudás

Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték.Római számok írása, olvasása (I, V, X).Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetesszámok nagyság szerinti összehasonlítása.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Páros és páratlan számok.Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ).Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.Szorzótábla ismerete a százas számkörben.A műveletek sorrendje.Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírásaszámokkal.Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlenszimbólum kiszámítása.


céljai

Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése.Számok nagyságrendje és helyi értéke. Számok helyes leírása, olvasása10000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete.Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. A helyes műveletisorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A tízes,százas, ezres számszomszédok meghatározása. A kerekítés és becsléseszközként való alkalmazása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért

való felelősségvállalás.Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinekmegismerésére. A szorzótábla biztos ismerete.


Számfogalom kialakítása 1000-es,illetve 10 000-es számkörben.Számok írása, olvasása 1000-ig,illetve 10 000-ig.

Tájékozódás az adott számkörben.Számmemória fejlesztése.

Magyar nyelv ésirodalom: számokhelyesírása.

Számok helye, közelítő helye aszámegyenesen,számszomszédok, kerekítés.Alaki, helyi és valódi érték.Számok képzése, bontása helyiérték szerint.Természetes számok nagyságszerinti összehasonlítása.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódása számegyenesen.

Számítógépes, interaktív tábláhozkapcsolódó oktatóprogramokalkalmazása.

Tájékozódás a számegyenesen.

Számok összeg-, különbség-,szorzat- és hányados alakja.

Megértett állításokra, szabályokravaló emlékezés. Tények köztikapcsolatok, viszonyok,összefüggések felidézése.

A negatív szám fogalmánaktapasztalati úton történőelőkészítése.Negatív számok a mindennapiéletben (hőmérséklet, adósság).

Negatív számokkal valóismerkedés tapasztalati úton aszámegyenes, a hiány és ahőmérséklet segítségével.Adósság, készpénz, vagyonihelyzet fogalmának értelmezése.A negatív szám fogalmánakelmélyítése.

Környezetismeret:hőmérséklet ésmérése, Celsius-skála(fagypont alatti,fagypont felettihőmérséklet).

Matematikai oktató programhasználata.

Számok tulajdonságai:oszthatóság 5-tel és 10-zel.

Számok összehasonlítása,szétválogatása az oszthatóságitulajdonság szerint.

Műveletek közötti kapcsolatok:összeadás, kivonás, szorzás,osztás.Fejszámolás: összeadás, kivonás,legfeljebb háromjegyű, nulláravégződő számokkal.Fejszámolás: szorzás, osztástízzel, százzal és ezerrel.Írásbeli összeadás, kivonáshárom- és négyjegyű számokkal.Írásbeli szorzás és osztás egy-éskétjegyű számmal.

Az ellenőrzési igény kialakítása, aműveletek közötti kapcsolatokmegfigyelésén keresztül.A pontos feladatvégzés igényénekfejlesztése.A figyelem terjedelmének éstartósságának növelése; tudatos,célirányos figyelem.A fejszámolás biztonságoshasználata. A szorzótáblákgyakorlása.Analógiák felismerése, keresése,

Magyar nyelv ésirodalom: kérdések,problémák, válaszokhelyesmegfogalmazása.

kialakítása.Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.A tanult műveletek elvégzésénekgyakorlása, ellenőrzése.

Matematikai fejlesztőprogramhasználata.

Összeg, különbség, szorzat,hányados becslése, a ,,közelítő”érték fogalmának és jelénekbevezetése.

Jelek szerepe, használata.Becslés a tagok, tényezők, osztó,osztandó megfelelő kerekítésével.

Magyar nyelv ésirodalom: jelekszerepe, használata.

Műveleti tulajdonságok: tagok,tényezők felcserélhetősége,csoportosíthatósága, összeg éskülönbség, valamint szorzat éshányados változásai.

Változó helyzetek megfigyelése,műveletek tárgyi megjelenítése.

Zárójel használata; összeg éskülönbség szorzása, osztása.Műveleti sorrend.

Feladattartás és feladatmegoldásisebesség fejlesztése.Megismert szabályokra valóemlékezés.Oktatóprogram alkalmazása aműveleti sorrend bemutatására.

Szimbólumok használatamatematikai szöveg leírására, azismeretlen szimbólumkiszámítása, ellenőrzés.

Matematikai modellek megértése.Önértékelés, önellenőrzés.Gondolatmenet követése, okságikapcsolatok keresése, megértése.

Törtek fogalmának tapasztalatielőkészítése.Törtek a mindennapi életben: 2, 3,4, 10, 100 nevezőjű törtekmegnevezése, lejegyzéseszöveggel.Számláló, nevező, törtvonal.

Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka),együttműködés vállalása.Törtekkel kapcsolatos oktatóprogram használata.Törtek előállítása hajtogatással,nyírással, rajzzal, színezéssel.Animáció lejátszása törtekelőállításához.

Szöveges feladatok.Többféle megoldási módkeresése.

A szöveg értelmezése, adatokkigyűjtése, megoldási tervkészítése. Becslés.Megoldás próbálgatással,számolással, következtetéssel.Ellenőrzés, az eredményrealitásának vizsgálata.A szövegértéshez szükségesnyelvi, logikai szerkezetekfokozatos megismerése.Adatok lejegyzése, rendezése,ábrázolása.Összefüggések felismerése.Válasz megfogalmazása szóban,

Magyar nyelv ésirodalom: az írottszöveg megértése,adatok keresése,információkkiemelése.

írásban.

Római számok.A római számok története.

Számjelek bevezetése.Római számok írása, olvasásaI, V, X, L, C, D, M jelekkel.

Irányított keresés római számokhasználatáról.

Környezetismeret: alakóhely története; arómai számokmegfigyelése régiépületeken.



Számszomszéd, kerekítés, közelítő érték, műveleti sorrend. Három- ésnégyjegyű szám. Tört szám, negatív szám. Becslés, ellenőrzés. Rómaiszám. Alaki, helyi és valódi érték.


21 óra

Előzetes tudásSorozat szabályának felismerése, folytatása.Növekvő és csökkenő számsorozatok.Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.


céljai

Matematikai modellek készítése.Sorozatok felismerése, létrehozása.


Sorozat szabályának felismerése. Adott szabályú sorozat folytatása.Összefüggések keresése azegyszerű sorozatok elemei között.Sorozatok néhány hiányzó vagymegadott sorszámú eleménekkiszámítása.Sorozatok képzési szabályánakkeresése, kifejezése szavakkal.Oktatóprogram használata sorozatszabályának felismeréséhez,folytatásához.A figyelem és a memóriafejlesztése.Szabályfelismerés.Az önállóság fejlesztése agondolkodási műveletekalkalmazásában.Az anyanyelv és a szaknyelvhasználatának fejlesztése.Adott utasítás követése, figyelemtartóssága.Saját gondolatokmegfogalmazása, másokgondolatmeneténekvégighallgatása.

Vizuális kultúra:periodicitásfelismerésesordíszekben, népimotívumokban.

Összefüggések, kapcsolatoktáblázat adatai között.Tapasztalati adatok lejegyzése,táblázatba rendezése.

Kapcsolatok, szabályok keresésetáblázat adatai között.Táblázat adatainak értelmezése.Tapasztalati adatok lejegyzése,táblázatba rendezése. Afolytatásra vonatkozó sejtésekmegfogalmazása.Az általánosításra való törekvés.A kifejezőkészség alakítása:világos, rövid fogalmazás.Az absztrakciós képességalapozása.

Környezetismeret:adatok gyűjtése azállatvilágból (állatirekordok).

Testnevelés és sport:sporteredmények,mint adatok.

Grafikonok. Grafikonok adatainak leolvasása.Grafikonok készítése.Matematikai összefüggésekfelismerése.

Környezetismeret:hőmérsékletigrafikonok készítése.


Táblázat, grafikon. Sorozat. Szabály, kapcsolat.


28 óra

Előzetes tudás

Vonalak (egyenes, görbe).Térbeli alakzatok.A test és a síkidom megkülönböztetése.Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése.A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabványmértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap,év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségekközötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.


céljai

Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése.Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, atényleges alkotás összevetése az elképzelttel. A matematika és avalóság kapcsolatának építése. Mérőeszközök és mértékegységekönálló használata. Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben,művészeti alkotásokon. Esztétikai érzék fejlesztése. A körző és avonalzó célszerű használata.


Egyenesek kölcsönös helyzeténekmegfigyelése tapasztalati úton:metsző és párhuzamos egyenesek.A szakasz fogalmánakelőkészítése.A szakasz és mérése.

Tapasztalatszerzés, érvelés. Technika, életvitel ésgyakorlat: hajtogatás.

Háromszög, négyzet és téglalapfelismerése.A téglalap és négyzet

Háromszögek, négyszögekelőállítása rajzolással szabadonvagy egy-két tulajdonság

Vizuális kultúra:mozaikkép alkotásaelőre elkészített

tulajdonságai: csúcsok száma,oldalak száma.

megadásával.Egyedi tulajdonságok kiemelése.Formafelismerés, azonosítás,megkülönböztetés.

háromszögek,négyszögekfelhasználásával.

A képszerkesztő program néhányrajzeszközének ismerete, afunkciók azonosítása, gyakorlatialkalmazása.Egyszerű rajzok, ábrákelkészítése.A rajzos dokumentumnyomtatása.

A tanult síkidomok rajzolásaképszerkesztő programsegítségével.A feladat megoldásáhozszükséges, mások általösszeépített alkalmazói környezethasználata.

A téglalap és a négyzetkerületének kiszámítása.

Ismeretek alkalmazása az újabbismeretek megszerzésében.

Környezetismeret:kerületszámítás aközvetlenkörnyezetünkben(szoba, kert)

Négyzet, téglalap területénekmérése különféle egységekkel,területlefedéssel.A területszámítás fogalmánakelőkészítése.

Többféle megoldási módkeresése, az alternatívmegoldások összevetése.

Környezetismeret:tapasztalatgyűjtés amindennapi életből pl.szőnyegezés, burkolása lakásban, kertben.

A kör fogalmának tapasztalatielőkészítése.

A körző használata (játékosformák készítése).Kör létrehozása, felismerése,jellemzői.

Ének-zene:körjátékok.

Vizuális kultúra: a körmegjelenéseművészetialkotásokban.

Az egybevágóság fogalmánakelőkészítése.

Tengelyesen tükrös alakzatoklétrehozása tevékenységgel.Az alkotóképesség fejlesztése.Megfigyelések kifejezéseválogatással, megfogalmazással.A pontosság igényének felkeltése.Geometriai dinamikusszerkesztőprogram használatainteraktív táblán.

Szimmetria atermészetben.

Vizuális kultúra:szimmetria aműalkotásokban.

Tájékozódás síkban, térben. Tájékozódás pl. az iskolában éskörnyékén. Mozgássormegismétlése, mozgási memóriafejlesztése.Térbeli tájékozódási képességetfejlesztő, egyszerű.rajzolóprogramok bemutatása.

Egyszerű problémák megoldásarészben tanári segítséggel, részbenönállóan.

Környezetismeret:tájékozódás közvetlenkörnyezetünkben.Égtájak ismereténekgyakorlatialkalmazása.

Testek geometriai tulajdonságai,hálója.

Testek építése szabadon és adottfeltételek szerint.Testek szétválogatása egy-kéttulajdonság szerint.Alkotóképesség fejlesztése.Kreatív gondolkodás fejlesztése.Térlátás fejlesztése az alakzatokkülönféle előállításával.Sík- és térgeometriaimegfigyelések elemzése,megfogalmazása a tanultmatematikai szaknyelvsegítségével.

Technika, életvitel ésgyakorlat:dobozokból bútoroképítése.

Vizuális kultúra: akörülöttünk lévőmesterséges éstermészetes környezetformavilágánakmegfigyelése ésrekonstrukciója.

Téglatest és kocka felismerése,jellemzői.Rubik-kocka.Testháló kiterítése téglatest, kockaesetében.

Megfigyelés, tulajdonságokszámbavétele.Összehasonlítás, azonosságok,különbözőségek megállapítása.Finommotorosmozgáskoordinációk fejlesztése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: dobókocka,téglatest alakú dobozkészítése.

Készségfejlesztőoktatóprogramok, logikai játékokindítása, használata önállóan vagysegítséggel, belépés és szabályoskilépés a programból.

Számítógépes játékok, egyszerűfejlesztő szoftverekmegismertetése.

A gömb felismerése, jellemzői. Tapasztalatgyűjtés.A gömb létrehozása.

Technika, életvitel ésgyakorlat: gyurmavagy kókuszgolyókészítése.

Környezetismeret:gömb alakúgyümölcsök.

Testnevelés és sport:labdák.

Mérések alkalmi egységekkel.Mérés szabvány egységekkel:mm, km, ml, cl, hl, g, t.

Összehasonlítások végzése avalóság tárgyairól, alakzatokról,dolgokról.

Mennyiségi jellemzőkfelismerése, a különbségekészrevétele.

Adott tárgy, elrendezés, kép másnézőpontból való elképzelése.

Környezetismeret:gyakorlati mérésekközvetlenkörnyezetünkben(tömeg-,hosszúságmérés).

Csomagolóanyagok,dobozok tömege.

Az idő mérése: másodperc.Időpont és időtartammegkülönböztetése.

Tájékozódás az időben:a múlt, jelen, jövő, mintfolytonosan változó fogalmak, pl.előtte, utána, korábban, későbbmegértése, használata.

Testnevelés és sport:időre futás.

Ének-zene: metronóm.

Környezetismeret;

Időtartam mérése egyenletestempójú mozgással, hanggal,szabványos egységekkel(másodperc, perc, óra, nap, hét,hónap, év).Fejlesztőprogram használataméréshez.Időpont és időtartam tapasztalatiúton történő megkülönböztetése.A családban történtek elhelyezéseaz időben.

technika, életvitel ésgyakorlat: napirend,családi ünnepek,eseményekismétlődése.

Magyar nyelv ésirodalom: változóhelyzetek, időbenlejátszódó történésekmegfigyelése, azidőbeliségtudatosítása.

Egység és mérőszám kapcsolata.Mérés az egységektöbbszöröseivel.Át- és beváltások végrehajtottmérések esetén.Átváltások szomszédosmértékegységek között.A mértékegységek használata ésátváltása szöveges ésszámfeladatokban.

A pontosság mértékénekkifejezése gyakorlati mérésekben.A mértékegység és mérőszámkapcsolata, összefüggésükmegfigyelése és elmélyítése.Mérések a gyakorlatban, méréseka családban.Fejlesztőprogram használatamértékegységek átváltásához.

Technika, életvitel ésgyakorlat:elkészíthetőmunkadarabokmegtervezése mérésés modellezéssegítségével.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat:háztartásbanhasználatos gyakorlatimérések (sütés-főzéshozzávalói).


Metsző és párhuzamos egyenesek, szakasz, szög, háromszög, téglalap,négyzet, kerület, terület, téglatest, kocka, testháló, tükrös alakzat, időpont,időtartam, kör, gömb, mértékegység, tonna, másodperc, km, mm.


7 óra

Előzetes tudásAdatokról megállapítások megfogalmazása.Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek.Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.


céljai

Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.


Adatok megfigyelése, gyűjtése,rendezése, rögzítése, ábrázolásagrafikonon.

Tapasztalatok szerzésével későbbifogalomalkotás előkészítése.A képi grafikus információkfeldolgozása, forráskezelés.

Környezetismeret:meteorológiai adatoklejegyzése,ábrázolása.

Számtani közép, átlag fogalmánakbevezetése.

Néhány szám számtani közepénekértelmezése, az „átlag”

Környezetismeret:hőmérsékleti és

fogalmának bevezetése,használata adatok együttesénekjellemzésére.

csapadékátlagok.

A biztos, a lehetséges és alehetetlen események értelmezése.

Próbálgatások, sejtések,indoklások, tippelések, tárgyitevékenységek.A lehetséges és lehetetlentapasztalati úton való értelmezése.A biztos és véletlenmegkülönböztetése.

Valószínűségi játékok, kísérletek,megfigyelések. Gyakoriság.Oszlopdiagram.A valószínűség fogalmánaktapasztalati előkészítése.

Események gyakoriságánakmegállapítása kísérletekvégzésével, ábrázolásaoszlopdiagramon.Sejtés megfogalmazása adottszámú kísérletben.A kísérleti eredményekösszevetése a sejtéssel, az eltérésmegállapítása és magyarázata.A gyakoriság, a valószínű,kevésbé valószínű értelmezésegyakorlati példákon.Információszerezés az internetről,irányított keresés.Diagramokhoz kapcsolódóinformációk keresése,értelmezése.

Környezetismeret:természeti jelenségekelőfordulása ésvalószínűsége.

Magyar nyelv ésirodalom:a kifejezőkészségalakítása (világos,rövidmegfogalmazás).


Valószínű, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.Átlag. Grafikon, oszlopdiagram. Gyakoriság.


negyedikévfolyam végén

Gondolkodási és megismerési módszerek– Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.– Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése,

megnevezése.– Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.– A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.– Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számtan, algebra– Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték,

valódi érték fogalma 10 000-es számkörben.– Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).– Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek

megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással,nyírással, rajzzal, színezéssel.

– Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-esszámkörben.

– Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.– A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés

alkalmazása.– Fejben számolás százas számkörben.– A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.– Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek

tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségénekalkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.

– Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- éskétjegyű, számmal írásban.

– Műveletek ellenőrzése.– Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási

terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.– Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

Összefüggések, függvények, sorozatok– Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő

számsorozatok felismerése, készítése.– Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.– A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek

pótlása.

Geometria– Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos

egyenesek.– A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc.

Átváltások szomszédos mértékegységek között.– Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).

– Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerűmódszerekkel, felismerésük, jellemzőik.

– Kör fogalmának tapasztalati ismerete.– A test és a síkidom közötti különbség megértése.– Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.– Gömb felismerése.– Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással,

nyírással, rajzzal, színezéssel.– Négyzet, téglalap kerülete.– Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel,

területlefedéssel.

Valószínűség, statisztika– Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat

adatainak értelmezése.– Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.– Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet,

de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek– Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok

használata.– Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.– Együttműködés interaktív tábla használatánál.

A továbbhaladás feltételei:2. osztály:

Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.

Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.

Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.

Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete.

Római számok írása, olvasása (I, V, X)

Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.

Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata.

Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.

Szorzótábla ismerete a százas számkörben.

A műveletek sorrendjének ismerete.

Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.

Páros és páratlan számok megkülönböztetése.

Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.

Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.

A test és a síkidom megkülönböztetése.

A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap,

év. Átváltások szomszédos mértékegységek között.

3. osztály:

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.

Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.

Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték

fogalma 1000-es számkörben.

Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben.

Fejben számolás százas számkörben.

A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.

Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása

Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egyjegyű, számmal

írásban.

Műveletek ellenőrzése.

Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés,

ellenőrzés.

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.

A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások

szomszédos mértékegységek között.

Négyzet, téglalap létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.

Kör fogalmának ismerete.

Táblázat adatainak értelmezése.

4. osztály:

Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése.

A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.

Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték

fogalma 10 000-es számkörben.

Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, Természetes

számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben.

Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek

tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti

sorrend ismerete, alkalmazása.

Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal

írásban.

Műveletek ellenőrzése.

Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés,

ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.

Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.

Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.

A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások

szomszédos mértékegységek között.

Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel,

felismerésük, jellemzőik.

Kör fogalmának ismerete.

Kocka, téglatest, felismerése, jellemzői.

Gömb felismerése.

Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria felismerése.

Négyzet, téglalap kerülete.

Adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.

Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

NÉMETnyelv 1-3 évfolyam

Célok és feladatok

Legfontosabb elvként azt kell leszögezni, hogy az 1-3.évfolyamon nyelvoktatás csakis

nyelvsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehet végbe.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvsajátítás folyamataira épül. A gyerekek

számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást

jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt,

kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, nem várhatunk

gyors és látványos nyelvi eredményt. Egyik tipikus jellemzője, hogy vannak gyermekek, akik

ilyenkor még nem szívesen szólalnak meg az idegen nyelvi órán, de a nyelvi játékokban

örömmel részt vesznek.

Éppen ezért a nyelvtanításnak stresszmentes, kellemes légkörű tanórákon kell megtörténnie,

az életkornak megfelelő változatos tevékenységek végzése közben. Ugyancsak alapvető, hogy

a nyelvet tanító pedagógus olyan legyen, aki a korosztály idegen nyelvi nevelésére speciális

képzést kapott (idegen nyelv - oktató-tanító, illetve idegen nyelvi műveltségterületi tanító). Az

idegen nyelvben való előmenetel ellenőrzése, mérése nem történhet a hagyományos

eszközökkel (ötfokú osztályozás, illetve dolgozatok, tesztek íratása, hagyományos egyéni

feleltetés). Az értékelés kívánatos módjairól később részletesen írunk.

A kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet

ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a gyerekeket, másrészt

megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez

járul még a nyelvtanulási stratégiáknak a megalapozása.

Az általános iskola 1-3. évfolyamában az élő nyelv tanításának négy fontos célja van:

Járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához a holisztikus, vagyis az egész

személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi

nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek. A nyelvórán gondot kell fordítanunk a

testi, érzelmi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Ezt változatos feladatokon és tevékenységi

formákon keresztül érhetjük el, melyek nagy része nem minősül kifejezetten nyelvórai

tevékenységnek (bővebben lásd: Tevékenységformák és feladatok c. részben).

A nyelvoktatás legyen alkalmas terep bizonyos általános készségek (például: gondolkodási,

szövegmegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret

elmélyítése) és kompetenciák elsajátítására és begyakorlására. Tágítsa a gyermek látókörét,

nyisson ablakot a világra.

Segítse hozzá a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz. A gyermek legyen tudatában annak, hogy

anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait. A több

csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti. A

nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is.

Alapozza meg az idegen nyelvi tanulást. Biztosítsa bizonyos szókincs és struktúrák

elsajátítását, a hallás utáni megértést a korának megfelelő témakörökben. Ismertesse meg a

tanulót minél több gyermekirodalmi alkotással, és adjon lehetőséget arra, hogy ezek közül egy

pár dalt, gyermekverset, illetve mondókát a tanuló megtanuljon.

A célok megfogalmazásánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a

nyelvtanulás hosszú folyamat, amely kisgyermekkorban nem ígér látványos eredményeket.

Azonban a korán kezdett nyelvtanulás (szakszerű pedagógiai vezetés mellett) mélyebb

kapcsolatot ígért a nyelvvel, és ez későbbi sikerek forrása lehet. A 6-9 éves korban elkezdett

nyelvtanulás előnyei közé tartozik, hogy az artikulációs bázis még flexibilis, így nagyobb

eséllyel lesz képes arra a tanuló, hogy az anyanyelvétől eltérő hangokat felismerje és

reprodukálja. Egy másik előny, hogy életkoránál fogva a gyermekben nem alakultak még ki

gátlások a kommunikációval kapcsolatban. Számára az üzenet átadása a fontos, nem pedig

annak formája. Egy harmadik előny, hogy szintén életkora miatt még nagyon közel van az

első nyelv elsajátításának folyamatához, és az ebben használt technikák segítségére lehetnek a

második nyelv tanulásánál is.

Az 1-3. évfolyamon a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb,

melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékok teljesítésében követhetjük

nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám, stb.) a memorizált,

elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal).

A követelmények a természetes nyelvsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű

mondat szintjén mozognak.

A fentiek alapján tehát természetes, hogy ebben a korban nagy szerepet kapnak a játékok, a

rajzolás, a festés, a vágás, a ragasztás, a barkácsolás, a bábozás.

Az első évfolyamon az írás nem ajánlatos tanítani. Ebből is következik, hogy minden nyelvi

jelenséget csak lexikai szinten sajátíttatunk el. Ezért nagy szerepet kap az utánzás és a sok -

sok ismétlés.

A 2-3. évfolyamon néhány kiemelt nyelvi jelenségnél fokozatosan haladunk a lexikai szinttől

a tudatosítás felé.

Témakörök

A fentiekkel összhangban a témaközpontú nyelvtanítás a 6-9 éves korosztály számára az,

hogy nem a nyelvi formákra, hanem a tartalomra koncentrál. A nyelvet nem elkülöníti, hanem

beleilleszti az általános tantervi követelményekbe. Ezen túlmenően a tanulónak több

önállóságot ad, valamint a tanulási technikák és – végső soron – a tanulási stratégiák olyan

széles skálát nyújtja, amelynek a hagyományos nyelvtanulás során nem állnak rendelkezésre.

Szűkebb és tágabb környezetünk

A házunk tája, lakókörnyezetünk, a bennünket körülvevő tárgyak, állatok

Családunk, emberi kapcsolatok

Családi fotóalbum: A családtagok neve, rokonok, életkor kifejezése

A számok 1-20-ig

Alapszínek

Az én világom

Bemutatkozás, személyi adatok

Az iskola világa

Az iskola helyiségei, a terem berendezési tárgyai, tantárgyak, tevékenységek

Az otthon világa

Vendégségben nálunk: A ház, a lakás részei, helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak,

cselekvések otthon

A mi világunk I.

A hét napjai. Az óra – az idő kifejezése

A dátum kifejezése, sorszámnevek

A napirend (egyszerű mondatokban)

Évszakok és hónapok (egyszerű mondatokban). Jeles napok, ünnepek

A mi világunk II.

Játékok, sport

Ételek, étkezések neve

Állatkerti séta: házi- és vadállatok neve

A test részei, torna


Időjárás

Tanulói tevékenységek

Elsősorban olyan tevékenységi formák és feladatok ajánlatosak, amelyek összhangban vannak

a 6-9 éves gyermek tanulási, ismeretszerzési jellemzőivel. Ebben az életkorban a gyermek

ismeretszerzése a világról és saját magáról három fő úton történik: cselekvés közben (a

felnőttekkel és társaival való interakció közben, illetve az érzékszervekkel való megismerés

útján). Ezeknek a szem előtt tartásával kell megtervezni a tevékenységformákat és a

feladatokat. Ezek nagy része olyan, amelyek a hagyományos értelemben nem minősülnek

nyelvi jellegű feladatnak. Olyan feladatokat adunk, amelyekben a nyelvhasználat egy, a

gyermek számára érthető szituációban jelenik meg.

Néhány, az 1-3. évfolyamon ajánlható tevékenységi forma az idegen nyelvi órán:

Mozgásos-ritmikus feladatok: éneklés, körjátékok, mondókák, mozgással kísért versek,

cselekvések végzése szóbeli utasításra (fizikai válasz adása nyelvi impulzusra)

Manipulatív tevékenységek: rajzolás, színezés, kivágás, gyurmázás, ragasztás, hajtogatás stb.,

melynek eredménye valamilyen, a témába vágó tárgy (poszter, saját készítésű mesekönyv,

születésnapi meghívó, képes üdvözlőlap stb.)

Idegen nyelven történő tanári utasítások végrehajtása

Szerepjátékok és ezekhez jelmezek, díszletek gyűjtése, készítése

Játékok, társasjátékok

Mondókák, versek, dalok, körjátékok memorizálása, mesehallgatás, a mese eljátszása

Az 1-3-.évfolyam tanulói számára olyan munkaformákat célszerű bevezetni a napi tanítási

gyakorlatba, amelyekben a nyelvtanulás, mint élvezetes közös tevékenység jelenik meg. A

későbbi, középiskolai időszaktól eltérően a kezdeti szakaszban nem az egyéni teljesítmény

számít elsősorban. Ezen a fokon, ahol az érdeklődés felkeltése és ébrentartása a fő, előtérbe

kerülnek a kooperatív, páros és csoportos munkaformák. Ezen munkaformák mind nyelvi,

mind általános nevelési haszonnal járnak. A nyelvi haszon az, hogy időegység alatt több

tanuló kap lehetőséget arra, hogy a célnyelven megszólaljon, ill., hogy az idegen nyelvet

kommunikációs eszközként használva megvitasson őt érdeklő témákat.

Nagy szerepet kapnak a reproduktív cselekvések:

a kórusban/egyénileg történő ismétlés,

másolás a tábláról/tankönyvből.

A 3. évfolyamon már a produktív tevékenységek is előtérbe kerülnek:

egyszerű kérdések megválaszolása, egyszerű mondatok kiegészítése.

A továbbhaladás feltételei

Mivel az idegen nyelv tanulása az általános iskola 1-3. évfolyamán a szabadon választott

órakeret terhére választható tantárgy, a nyelvelsajátításban való előmenetelhez nem köthetők a

felsőbb évfolyamokon elvárt továbbhaladási feltételek. Erről részletesen az értékelés című

fejezetben szóltunk.

1.Kommunikációs szándékok (német) 1-3.évfolyamKöszönés, megszólítás

Ismerkedés:

Wie heißt du? – Ich heiße…

Kérdezés, visszakérdezés:

Wie bitte?

Wie viel?

Tanári utasítások megértése, azokra reagálás

Egyszerű információkérés szűkebb és tágabb környezetünkről

Wo ist Monika?- Im Zirkus.

Wo ist der Elefant?- In Afrika.

Személyes információkérés

Wo wohnst du? – Ich wohne in Ungarn. In Debrecen.

Egyszerű információkérés és –adás

a családról és szűkebb környezetünkről

cselekvésekről

időhatározókkal kapcsolatban

Az órával és az idővel kapcsolatban

tárgyak helye felől

2.Fogalomkörök (német) 1-3.évfolyam

A nyelvtani fogalomkörök tanítása az 1-3 évfolyamon természetesen csak lexikai szinten

történik!

Kérdő mondatok kérdőszóval és kérdőszó nélkül

Kijelentő és kérdő mondatok

A határozott névelő

A sein létige egyes szám 1., 2., 3. személyben

in és im

Eldöntendő kérdések gyakorlása.

Wohnst du in Budapest?- Nein, ich wohne in …

A wer? kérdőszó.

Személyek határozott névelővel. ( A nemek fogalmának előkészítése.)

Határozatlan névelők

Az igeragozás egyes szám 1., 2., 3., és többes szám 1. személyben

Felszólítás többes szám 1. személyben.

Spielen wir!

Tárgyak határozott névelővel.(A nemek fogalmának további előkészítése.)

Az ist tudatosítása.(csak jelentés szintjén)

Az ige egyes szám 3. személyben.

Az igeragozás ismétlése egyes szám 3. személyben.

Az igeragozás egyes szám 1. és egyes szám 2. személyben.(A létige is.)

Az und kötőszó.

Az am és az im elöljárószók időhatározókban.

A mein és dein névmások

A leggyakrabban használt főnevek többes száma

Helyhatározószók:hier, dort, oben, unten, hinten, vorne, rechts, links

A mondatszerkesztés (egyszerű kijelentő és rövid kérdő mondatok) gyakorlása

HELYI TANTERV

NÉMET

4. évfolyam

Az idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatívkompetenciájának megalapozása. További fontos célkitűzése, hogy felkeltse a tanulókérdeklődését a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájukmegismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és amotiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjönösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi

eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindezelengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Atanulók életkori sajátosságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, érdekes, értelmes éskihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. A célnyelven elhangzó információkmegértéséhez támaszkodnak a világról szerzett ismereteikre és tapasztalataikra, amelyekegyrészt segítik a nyelvtanulást, másrészt annak tartalmai révén tovább mélyülnek ésbővülnek. Az anyanyelv elsajátításához hasonlóan az idegen nyelv elsajátítása is mindenesetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, amelyekben a verbálisés a nonverbális elemek természetes egységet alkotnak. Utóbbiak a nyelvtanulás kezdeténkülönösen fontosak, hiszen a megfelelő nyelvi eszközök hiányában segítik a beszédhelyzetértelmezését, illetve a beszédszándék megvalósítását. A nyelvtanulás kezdő szakaszában atanulók tanórai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz is, amelyetvisszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár következetes célnyelv-használatávalpárhuzamosan.

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, ahallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés sorána tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyekelengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak.

Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogyhozzájáruljon a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és akulcskompetenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvikommunikációnak az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, azesztétikai-művészeti tudatossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz valókapcsolódása. Az anyanyelven elsajátított ismeretek, készségek és stratégiák támogatják azidegen nyelv tanulását, míg a nyelvtanulás eredményei pozitívan hathatnak az anyanyelvitudatosság alakulására. A szociális kompetencia területén a kultúrák közötti hasonlóságok éskülönbségek felfedezése segíti a tanulókat abban, hogy nyitottá váljanak saját kultúrájuk és acélnyelv kultúrája iránt. Az idegennyelv-oktatás során alkalmazott, a tanulókegyüttműködését ösztönző munkaformák és tevékenységek hozzájárulnak a tanulók szociálisérzékenységének fejlesztéséhez. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességterületén az idegennyelv-tanításban építeni lehet arra, hogy a tanulók életkori sajátosságaikbóladódóan szeretnek játszani, rajzolni, festeni, énekelni, táncolni, és örömmel vesznek résztváltozatos művészeti tevékenységekben. A művészeti ágakkal való aktív kapcsolat gazdagítjaa tanulók érzelmi világát. A hatékony tanulást az idegen nyelvvel való foglalkozás azáltalösztönzi, hogy a tanulók elsajátítanak néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát, és megteszikaz első lépéseket idegen nyelvi teljesítményük értékelése útján.

A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvetőfontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiaiszemlélet. Ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetése nagy körültekintést igényelmind a tananyagok, taneszközök kiválasztásában és felhasználásában, mind a tevékenységekmegtervezésében, valamint a tanórák megszervezésében és megvalósításában.

A megfelelően kialakított, változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó tanulásikörnyezet elősegíti az idegen nyelv sikeres elsajátítását. A gyermekbarát, vizuális elemekbengazdag berendezés ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Azinfokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is érdekesebbé,motiválóbbá teheti a nyelvtanulást, a pedagógus számára pedig lehetőséget ad arra, hogy azéletkori sajátosságoknak megfelelő autentikus anyagok gazdag tárházából válogasson.

A fejlesztési egységek

A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

-hallott szöveg értése-szóbeli interakció-összefüggő beszéd-olvasott szöveg értése-íráskészség

Fejlesztési feladatok

Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudásmegszerzéseése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakításatása). Ez az adottszituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése anégy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet.

A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti:

1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvetszemélyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni.2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az aztbeszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése irántikedvező attitűd és motiváció.3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni,emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére)minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területénkell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározottszintekkel.

Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalábbegy élő idegen nyelvből az A2-es szint elérését tűzik ki célul.

Ezen belül a nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent azidegen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. osztály végére érjék el az A1-szintet, amelyaz európai minimumszint fele (részletesebben a 6. évfolyam továbbhaladási feltételeinél).

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam

Első idegennyelv

KER-szintben nemmegadható

A1 A2 B1 mínusz B1

Másodikidegen nyelv – – – A1 A2

IDŐKERET. ÓRASZÁMOK

Óraterv – 4–8. évfolyam

Tantárgyak 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Német 2 3 3 3 3

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelésnek az általános iskolai nyelvtanulás teljes időtartama alatt az a legalapvetőbbfunkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés isminden évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak apozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé váliksaját eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívülfolytatott idegen nyelvi kommunikáció során.Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztésterületén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen holtart. Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyenattitűd jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat,illetve hová kell még energiát befektetnie.Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nemformális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére,például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat.

4. évfolyam

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák,tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,idegennyelv-tanulás iránti motivációja.


A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerűnyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó,nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanáriutasításokat.Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövidmondatból álló kérdéseket és kijelentéseket.Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat,fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomrakövetkeztetni.


Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi

óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése,eszközhasználat).Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkeltámogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték,társasjáték).Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések éskijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebbkörnyezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetveválaszok).Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikusszövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, aszöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok,tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás aszövegértés során.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékosformában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,kisfilmek, animációs filmek, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövidpárbeszédek.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás



céljai

A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylőtevékenységekben.Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükségszerint nonverbális elemekkel támogatva.Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetvea hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni.A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanulttémákról.Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció ésbeszédtempó elsajátítására.


Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek,tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azazegy-egy szóval, rövid mondattal.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkelmegfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal,cselekvéssel.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdésekfeltevése.

Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazórövid párbeszéd eljátszása társakkal.Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba valóbekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok,kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák,tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,idegennyelv-tanulás iránti motivációja.


A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket.Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanárisegítséggel.Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról,élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően,nonverbális elemekkel támogatva.A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció ésbeszédtempó elsajátítására.


Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zeneikísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárokrészére.Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségévelvagy mozgással kísérve.Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjátékelőadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokattartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása).Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önállóismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszínváltoztatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás



céljai

A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelventörténő olvasás közötti különbségeket.Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valaminttanári minta után a szavak helyes felolvasására.Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után azönálló olvasására.Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.


Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyakfelcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációkösszeállítása).Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorokeljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavakhasználatával.Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok,osztálytermi utasítások).Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokSzó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények,képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák,ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek,animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok,ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulásiképességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulásiránti motivációja.


A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelventörténő írás közötti különbségeket.A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét.Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövidszavakat, mondatokat.Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.


Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény,szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása,szógyűjtés).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén(pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinekfelcímkézése, üzenőfal létrehozása).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv,kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerűtársasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel).Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után valóönálló alkotása.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokEgyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok ésrövid szövegek szintjén.

A fejlesztés várt eredményei a negyedik évfolyam végén

A fejlesztés várteredményei

KER szintben nem megadható.A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi acélnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti azegyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövidszövegek lényegét.Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatotönmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű,rövid szövegeket alkot.

TÉMAKÖRÖK, FOGALOMKÖRÖK

A 4–8. évfolyamokra ajánlott témakörök és fogalomkörök egyes elemei újra és újramegjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabbnézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek.

Témakörök a 4. évfolyamra

Témakörök Kapcsolódási pontok

CsaládÉn és a családom.Családtagok bemutatása.

Környezetismeret:együttélés a családban.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetem.Kedvenc játékaim.Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Környezetismeret:lakóhelyi környezet.

Matematika:

tájékozódás a térben,halmazok.

ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.

Környezetismeret: azember megismerése ésegészsége: tápanyag,élelmiszer, étrend.

Matematika:halmazok, állításokigazságának eldöntése,tapasztalati adatoklejegyzése, táblázatbarögzítése.

Idő, időjárásÉvszakok és hónapok.A hét napjai és napszakok.Az óra.Időjárás.

Környezetismeret: azidő mérése, az időkifejezése amindennapikommunikációban;a napszakok, azévszakok váltakozása.

Matematika: számokírása, olvasása,állítások igazságánakeldöntése, tapasztalatiadatok lejegyzése,táblázatba rögzítése.

ÖltözködésÉvszakok és ruhadarabok.Kedvenc ruháim.

Környezetismeret;technika, életvitel ésgyakorlat: egészségeséletmód - öltözködés.


SportTestrészek és mozgás.Kedvenc sportom.

Környezetismeret:testrészek,egészségvédelem.

Testnevelés és sport:mozgásos játékok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim.Osztálytársaim, barátaim.

Környezetismeret:baráti kapcsolatok,iskolai közösségek.

Matematika:tájékozódás a térben,halmazok.

SzabadidőSzabadidős tevékenységek.Kedvenc időtöltésem.

Ének-zene:zenehallgatás.

Vizuális kultúra:kreatív alkotások.

Természet, állatokKisállatok.Kedvenc állataim.Állatok a ház körül.Vadon élő és állatkerti állatok.

Környezetismeret:élőlényekcsoportosítása élőhely,táplálkozási mód,egyéb tulajdonságokszerint; változatosélővilág.

Matematika:halmazok, adatgyűjtés,adatok lejegyzése.

Ünnepek és hagyományokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret:ünnepek,hagyományok.

Fantázia és valóságKedvenc meséim, könyveim.Képzeletem világa.A cirkusz.

Dráma és tánc:dramatikus játékok.

Vizuális kultúra:képzeletem világa.

NYELVTANI FOGALOMKÖRÖK

Fogalomkörök 4. évfolyamraFogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezéseJelenidejűség Präsens Ich bin heute zu Hause. Die

Sonne scheint schön.Präsens mitVokalwechseltrennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab.Er liest das Buch.

Birtoklás kifejezésehaben Ich habe einen Bruder.Possessivpronomen Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyokIrányok,helymeghatározás

Präpositionen,Lokaladverbien

Die Kinder sind in derSchule. Die Kinder kommenaus Wien.

Időbeli viszonyok

Gyakoriság Wie oft? Ich spiele immer mit Peter.Er spielt nie mit.

Időpont in, um, am, wann? im Winter, am Freitagum 8 Uhr

Mennyiségi viszonyokszámok eins, zweihatározottmennyiség

Du hast 15 Euro.

Minőségi viszonyokWie? Jeans finde ich praktisch.

Die Badehose ist zu groß.

ModalitásFelszólító mód (1)möchte, können

Komm, bitte.Ich möchte ein Eis.Ich kann schwimmen.

Esetviszonyok

névelő és főnéva mondatban

Nominativ,Akkusativ(1)

Er ist jung.Er hat Mathe am Montag

Szövegösszetartó eszközökkötőszóknévmások

und/oder/aber/denndas, ich, mich, mein

Möchtest du tanzen oderMusik hören? Das ist meinVater.

Tagadásnein, nicht Nein, das geht nicht.

KérdőmondatKérdőszók és szórend Wo bist du? Woher kommt er? Wann hast du

Mathe?

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értéseA tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arracselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

Összefüggő beszéd, szóbeli interakcióA tanuló

egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvieszközökkel megfogalmazott kérdésre,

ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értéseA tanuló

felismeri a tanult szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatotmegért; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információtmegtalál.

ÍráskészségA tanuló– helyesen lemásol ismert szavakat.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT1-2. évfolyam

Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása,magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezekjelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncosmozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosságelvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyreösszetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamategészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő,örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják atestneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.

A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai

1.-2. oszt.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerűpszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvátjátékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot alegfőbb értékek közé sorolja.

A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán atermészetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékosfejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek.

A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak,szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsitulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, akommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciáranevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztésttesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban.

Egészségvédelem:Az iskolapadba kerülés, életmód, életritmus változására való átállás tudatos irányítás.A mozgékonyság megőrzése, fejlesztése, mindennapos testmozgás fenntartása , a testi fejlődés támogatása ésösszehangolása a családdal.A sportos életmód egy-két alapvető elvének (pl. reggeli gyakorlatok, hétvégi mozgásprogramok, TV nézésidejének maximálása) rögzítése, a prevenció fogalmának konkretizálása egyszerű példákkal. A természetbenvaló testmozgás előnyei megértése alapfokon. A helyes testtartás tudatosítása, kialakítása.

Edzettség, teherbírás fejlesztése:A testi és szellemi terheléshez való fokozatos szoktatás, az alkalmazkodás kiváltása a lelki és fizikaierőfeszítéshez.Kondicionálás az ügyességi, koordinációs feladatok mennyiségének helyes kiválasztásával, a természetesfáradással járó nehézségek leküzdése.

Az edzettség mérhetőségének alapfokú megismerése (egyszerű felmérések), a saját fejlődés követése, az arravaló igény kialakítása. A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása és segítő eljárásokkal, a családbekapcsolásával felzárkózási program készítése.A fizikai és szellemi terhelés egymást kiegészítő funkciója, az egyenlőtlenségek mérséklése, elfogadtatása azéletkornak megfelelő egyszerű magyarázatokkal.

Sport- és mozgáskultúrális tanulásA testnevelés tantárgyi keretei: szervezés, formák, higiénia, tartalmak, elszámoltathatóság megteremtése.Az életkornak megfelelő terhelés, tevékenységek által a használható testkultúrális, pszichomotorosképesességek, készségek (kompetenciák) feltérképezése, alakítása, felzárkóztatása.Alapvető mozgásformák tanulása motoros, kognitív és emocionális harmóniában. Elsősorban a pontoskoordináció sokoldalú fejlesztése a fegyelem, önfegyelem jelenlétében, az erős biológiai mozgásszükségletetszem előtt tartva, a verbális és motoros összetevőket együtt alkalmazva.A fentiek értelmében a megfigyelés, (mozgás) érzékelés, utánzás funkciók által a lazaság, tágasság,izomérzékelés, (mozgás) ritmus, reakciógyorsaság és kiemelten a térérzékelés és téri tájékozódás fejlesztése,tervezetten, az „oldalasság” feltérképezése.

Pozitív személyiségfejlődésAz egész gyermek fejlesztése tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció ésmotiválás jelenlétében, a külső és belső értékeléssel összhangban.Az egyéni sajtosságokkal való szembenézés, az értékelési eljárásokkal párhuzamos nagyon egyszerű önértékelésieljárásokhoz való szoktatás. A tanár-diák kommunikációs szokások kialakítása.A pozitív hozzáállás megteremtése, támogatása által az örömteli teljesítés, a szabálykövető versenyzés, közössiker átélése a tanítás-tanulás folyamatában.Értékes személyiségtulajdonságok megerősítése a mesehősök, híres emberek példái közvetítése által.

1. évfolyamÉves óraszám : 183 óra


Előkészítő és preventív mozgásformákÓrakeret20 óra +

folyamatos

Előzetes tudás


céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, azizomtudat kialakítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és köralakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben,mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.Gimnasztika:Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal,eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó,erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokvégrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelőeneszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás ésernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos

Matematika: számtan,térbeli tájékozódás,összehasonlítások,geometriai alakzatok.

Környezetismeret:testünk,életműködéseink,tájékozódás,helymeghatározás, azemberi szervezetmegfigyelhető

szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékosgyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika;gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív,dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztőfinommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- éstestérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztőszerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív,valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párbanés csoportban.Motoros tesztek végrehajtása.A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartógyakorlatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medenceközéphelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjánakmegismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése,a testrészek ismerete.Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés ésa sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatokmegindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismeréseés alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainakmegismerése, rendszabályok.

ritmusai.

Vizuális kultúra:megismerő ésbefogadó képesség,közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése, leírása.


Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés,ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, testrész, egészség, higiénia,felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret38 óra

Előzetes tudás


céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában acselekvésbiztonság formálása.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes ésszociális kompetenciák fejlesztése.A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató

mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőségszerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különbözőirányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irány-és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotottmozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve;akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldözőfeladatokkal. Utánzó mozgások.Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorokegyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások ésszökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbbakadálypályán.Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon,kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetesmozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.Lendítések és körzések:Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban;ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.Hajlítások és nyújtások:Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása;szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása ésnyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben;hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetveeszközhasználattal.Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”);fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed,fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások ésfordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különbözőhelyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel éseszközökön.Tolások és húzások:Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel,testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása éstolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyihelyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal.Különböző testrészek emelése párokban.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban.Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelemalapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótérieszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően;„vándormászás” függőállásban vagy függésben.Egyensúlygyakorlatok:

Matematika: térbelitájékozódás,síkidomok, törtekalapjai.

Környezetismeret:tájékozódásialapismeretek.

Vizuális kultúra:vizuáliskommunikáció.

Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlenfelületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szerekenfokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességénekcsökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- éslábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.);szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypontmegtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassúhely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlybantartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyébegyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken,irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiindulóhelyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.Támaszok:Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások(testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben.Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon,különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon,mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetésekkézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások,kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-,átmászások eszközökre.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazójátékok:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív éskooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösségösszteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A sajátegyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásánakútvonala; a mozgás kiterjedése.Az energia befektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutásfogalmak ismerete.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsalvagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainakfogalmi ismerete.


Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás,lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés,hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz,mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásosjáték, játékszabály, játékszerep.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

27 óra

Előzetes tudás


céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználatiformák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétikamozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések,gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből;távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával.Alsó, felső, mellső dobások.Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközökelkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással.Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon,társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a lábrészeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben;meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal,belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 23 vagy többjátékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányánakmegváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra ésmagasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.Labdavezetések kézzel:Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatásközben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladássaltestrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba ésmozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel;ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; avizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás,elindulás.Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővelkülönböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló(zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben; párban éscsoportokban; helyben és haladással.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kisjátékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népigyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó,pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatíveszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

Matematika:műveletekértelmezése;geometria, mérés,testek.

Informatika:médiainformatika.

Környezetismeret:testünk éséletműködésünk,mozgások,tájékozódásialapismeretek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBiztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulásiszempontjai.Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználatrelációjában.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználatismerete.


Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés,sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás,labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.


Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegűfeladatmegoldásokban

Órakeret20 óra

Előzetes tudás


céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadáselfogadása.A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, aritmus és mozgás összhangjának megteremtése.A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá,felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTornaTorna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátforduláselőre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállástelőkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezetőgyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról,ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőlegesrepülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 24mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatokvégrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászó kulcsolással(3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagynyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társasgúlatorna.TáncA fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotottmozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának,dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusosjárások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésénekgyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű

Ének-zene: magyarnépi mondókák, népigyermekjátékok,improvizáció, ritmikaiismeretek.

Környezetismeret: azélő természetalapismeretei.

motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájúmotívumfüzérek.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékokSzerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna,illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyománybólismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzójátékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbelitudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testiépségének fontossága.A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyományismerete.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettantervmozgásanyagával összekapcsolhatók.


Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás,ritmuskövetés, tornaelem, mászó kulcsolás, megkülönböztetés, felismerés,kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó,kígyóvonal, csigavonal.


Természetes mozgásformák az atlétika jellegűfeladatmegoldásokban

Órakeret20 óra

Előzetes tudás


céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikaijellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétikamozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációsképesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerobképességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlásfontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordinációfejlődésében.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódásipontok

MOZGÁSMŰVELTSÉGJárás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel,különböző irányokba, mozgásútvonalon, különbözőlépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett(természetes és kényszerítő körülmények között).Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változóugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon párosés egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntőencélba dobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozóirányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a

Matematika: mérés,mérhetőtulajdonságok.

Vizuális kultúra:közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése,leírása.

Kölyökatlétika versenyrendszerébenSzabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások ésdobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével,akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthozkapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmiszabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközökelnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékkéntvaló elfogadása.

Környezetismeret:testünk,életműködéseink.

Kulcsfogalmak/fogalmakFutóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés,elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás,karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.


Természetes mozgásformák a sportjátékokalaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret21 óra

Előzetes tudás


céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során atermészetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetesmozgásformák játékos formában történő alkalmazásával ajátéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az én központúságcsökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz valópozitív viszony alakítása során.


MOZGÁSMŰVELTSÉGKis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatívfeladatmegoldások: labdarúgás, mini kosárlabda, mini röplabda,szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó ésvédekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatosbevezetése a játéktevékenység során.Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapusnélkül).Szivacskézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések.Mini kosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.Mini röplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozásokléggömbbel, puha labdával.Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszám azonoshelyzetek megoldása.Kooperatív mini röplabda játékok; célba dobó-, ütő- és rúgójátékok;vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kis létszámúmérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-

Technika, életvitel ésgyakorlat: anyagok ésalakításuk.


Környezetismeret:testünk éséletműködéseink,tájékozódásialapismeretek.

megelőzési ismeretek.Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társasszabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás azirányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.


Játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdatartás, üres terület,védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés,sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság,elfogadás, szabályszegés.


Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdőjellegű feladatmegoldásokban

Órakeret7 óra

Előzetes tudás


céljai

Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozásfejlesztése.A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történővégrehajtása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTárstolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a testkülönböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át.Küzdőjátékok.Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, agyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési ésszabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.




Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség,düh, erőkifejtés, csel.


Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidősmozgásrendszerekben

Órakeret30 óra

Előzetes tudás


céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidőstevékenységként való végzése iránt.Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződőkedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikaikészletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségekfüggvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetbenváltozatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékokhavon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféleeszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok;labdás játékok különféle labdákkal, Egyéb szabadidős mozgásostevékenységek.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekbenmegvalósítható játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásáhoztartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinekfelismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozóbalesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgáskörnyezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinekmegértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettségjelentőségének megértése, mások szándékainak tartósfigyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgásáltal, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, azegyén erős oldalának felfedezése.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesítettszakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Magyar nyelv ésirodalom: dramatikusjátékok.

Környezetismeret:éghajlat, időjárás.

Technika, életvitel ésgyakorlat: közlekedésiismeretek.


Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz.



feltételei:

Előkészítő és preventív mozgásformákAz alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontosvégrehajtása.A testrészek megnevezése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, amedence középhelyzete beállítása.Az iskolatáska gerinckímélő hordása.A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerűkialakításuk.A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai,balesetvédelmi szempontjai ismerete.Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerűeszközhasználat.A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra

vonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtásaegyszerű kombinációkban a tér- és energia befektetés, valamint amozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtásimódjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságratörekvés.A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanFeszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformábólálló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon ésemelt eszközökön.Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokbanegyénileg, párban és csoportban.A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés táncközben.A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezetőműveleteinek ismerete.Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változókörülmények között, illetve játékban.Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikaifeladatmegoldásaibanAz alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben,sportjáték-előkészítő kisjátékokban.A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élményés tanulási lehetőség felismerése.A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyisa közös cél fontosságának tudatosulása.A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegűfeladatmegoldásokbanAz alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.

Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihozigazodjanak.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidősmozgásrendszerekbenHasználható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről ésproblémáiról.A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi éskörnyezettudatos viselkedési szabályának ismerete.A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

2. évfolyamÉves óraszám : 183 óra


Előkészítő és preventív mozgásformákÓrakeret20 óra +

folyamatos

Előzetes tudás


céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, azizomtudat kialakítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és köralakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben,mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.Gimnasztika:Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal,eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó,erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokvégrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelőeneszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás ésernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásosszakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékosgyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika;gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív,dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztőfinommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- éstestérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztőszerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív,

Matematika: számtan,térbeli tájékozódás,összehasonlítások,geometriai alakzatok.

Környezetismeret:testünk,életműködéseink,tájékozódás,helymeghatározás, azemberi szervezetmegfigyelhetőritmusai.

Vizuális kultúra:megismerő ésbefogadó képesség,közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése, leírása.

valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párbanés csoportban.Motoros tesztek végrehajtása.A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartógyakorlatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medenceközéphelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjánakmegismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése,a testrészek ismerete.Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés ésa sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatokmegindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismeréseés alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainakmegismerése, rendszabályok.


Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés,ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, testrész, egészség, higiénia,felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret38 óra

Előzetes tudás


céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában acselekvésbiztonság formálása.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes ésszociális kompetenciák fejlesztése.A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztatómozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőségszerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különbözőirányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irány-és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotottmozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve;akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző

Matematika: térbelitájékozódás,síkidomok, törtekalapjai.

Környezetismeret:tájékozódási

feladatokkal. Utánzó mozgások.Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorokegyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások ésszökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbbakadálypályán.Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon,kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetesmozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.Lendítések és körzések:Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban;ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.Hajlítások és nyújtások:Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása;szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása ésnyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben;hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetveeszközhasználattal.Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”);fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed,fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások ésfordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különbözőhelyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel éseszközökön.Tolások és húzások:Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel,testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása éstolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyihelyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal.Különböző testrészek emelése párokban.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban.Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelemalapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótérieszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően;„vándormászás” függőállásban vagy függésben.Egyensúlygyakorlatok:Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlenfelületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szerekenfokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességénekcsökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- éslábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.);szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypontmegtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassúhely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlybantartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyébegyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:

alapismeretek.


Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken,irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiindulóhelyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.Támaszok:Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások(testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben.Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon,különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon,mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetésekkézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások,kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-,átmászások eszközökre.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazójátékok:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív éskooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösségösszteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A sajátegyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásánakútvonala; a mozgás kiterjedése.Az energia befektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutásfogalmak ismerete.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsalvagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainakfogalmi ismerete.


Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás,lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés,hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz,mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásosjáték, játékszabály, játékszerep.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

27 óra

Előzetes tudás


céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználatiformák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétikamozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések,gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből;távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával.Alsó, felső, mellső dobások.Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközökelkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással.Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon,társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a lábrészeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben;meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal,belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 23 vagy többjátékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányánakmegváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra ésmagasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.Labdavezetések kézzel:Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatásközben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladássaltestrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba ésmozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel;ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; avizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás,elindulás.Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővelkülönböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló(zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben; párban éscsoportokban; helyben és haladással.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kisjátékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népigyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó,pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatíveszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBiztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulásiszempontjai.Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználatrelációjában.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználatismerete.


Informatika:médiainformatika.

Környezetismeret:testünk éséletműködésünk,mozgások,tájékozódásialapismeretek.


Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés,sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás,

labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.



Órakeret20 óra

Előzetes tudás


céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadáselfogadása.A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, aritmus és mozgás összhangjának megteremtése.A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá,felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTornaTorna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátforduláselőre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállástelőkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezetőgyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról,ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőlegesrepülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 24mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatokvégrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászó kulcsolással(3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagynyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társasgúlatorna.TáncA fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotottmozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának,dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusosjárások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésénekgyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerűmotívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájúmotívumfüzérek.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékokSzerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna,illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyománybólismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzójátékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbelitudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testiépségének fontossága.

Ének-zene: magyarnépi mondókák, népigyermekjátékok,improvizáció, ritmikaiismeretek.

Környezetismeret: azélő természetalapismeretei.

A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyományismerete.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettantervmozgásanyagával összekapcsolhatók.


Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás,ritmuskövetés, tornaelem, mászó kulcsolás, megkülönböztetés, felismerés,kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó,kígyóvonal, csigavonal.



Órakeret20 óra

Előzetes tudás


céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikaijellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétikamozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációsképesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerobképességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlásfontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordinációfejlődésében.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel,különböző irányokba, mozgásútvonalon, különbözőlépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett(természetes és kényszerítő körülmények között).Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változóugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon párosés egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntőencélba dobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozóirányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és aKölyökatlétika versenyrendszerébenSzabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások ésdobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével,akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthozkapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmiszabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközökelnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékkéntvaló elfogadása.

Matematika: mérés,mérhetőtulajdonságok.

Vizuális kultúra:közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése,leírása.


Kulcsfogalmak/fogalmakFutóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés,elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás,karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.



Órakeret21 óra

Előzetes tudás


céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során atermészetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetesmozgásformák játékos formában történő alkalmazásával ajátéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az én központúságcsökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz valópozitív viszony alakítása során.


MOZGÁSMŰVELTSÉGKis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatívfeladatmegoldások: labdarúgás, mini kosárlabda, mini röplabda,szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó ésvédekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatosbevezetése a játéktevékenység során.Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapusnélkül).Szivacskézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések.Mini kosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.Mini röplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozásokléggömbbel, puha labdával.Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszám azonoshelyzetek megoldása.Kooperatív mini röplabda játékok; célba dobó-, ütő- és rúgójátékok;vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kis létszámúmérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társasszabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás azirányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Technika, életvitel ésgyakorlat: anyagok ésalakításuk.


Környezetismeret:testünk éséletműködéseink,tájékozódásialapismeretek.


Játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdatartás, üres terület,védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés,sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság,elfogadás, szabályszegés.



Órakeret7 óra

Előzetes tudás


céljai

Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozásfejlesztése.A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történővégrehajtása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTárstolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a testkülönböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át.Küzdőjátékok.Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, agyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési ésszabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.




Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség,düh, erőkifejtés, csel.



Órakeret30 óra

Előzetes tudás


céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidőstevékenységként való végzése iránt.Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződőkedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikaikészletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségekfüggvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetbenváltozatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékokhavon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféleeszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok;labdás játékok különféle labdákkal, , , Egyéb szabadidős mozgásostevékenységek.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekbenmegvalósítható játékok.

Magyar nyelv ésirodalom: dramatikusjátékok.

Környezetismeret:éghajlat, időjárás.


ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásáhoztartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinekfelismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozóbalesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgáskörnyezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinekmegértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettségjelentőségének megértése, mások szándékainak tartósfigyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgásáltal, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, azegyén erős oldalának felfedezése.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesítettszakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.


Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz.


másodikévfolyam végén, a


Előkészítő és preventív mozgásformákAz alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontosvégrehajtása.A testrészek megnevezése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, amedence középhelyzete beállítása.Az iskolatáska gerinckímélő hordása.A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerűkialakításuk.A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai,balesetvédelmi szempontjai ismerete.Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerűeszközhasználat.A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokravonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtásaegyszerű kombinációkban a tér- és energia befektetés, valamint amozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtásimódjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságratörekvés.

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanFeszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformábólálló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon ésemelt eszközökön.Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokbanegyénileg, párban és csoportban.A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés táncközben.A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezetőműveleteinek ismerete.Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változókörülmények között, illetve játékban.Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikaifeladatmegoldásaibanAz alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben,sportjáték-előkészítő kisjátékokban.A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élményés tanulási lehetőség felismerése.A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyisa közös cél fontosságának tudatosulása.A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegűfeladatmegoldásokbanAz alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihozigazodnia

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidősmozgásrendszerekbenHasználható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről ésproblémáiról.A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi éskörnyezettudatos viselkedési szabályának ismerete.A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

3. évfolyam


Előkészítő és preventív mozgásformákÓrakeret9+1 óra+

folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. Afittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosságterületein megszerzett elemi ismeretek.


céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottátétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Tér- és távköz kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásáhozszükséges egyéb térformák kialakítása.Gimnasztika:Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájúgyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainakmegfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékosgyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatokegyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül éskülönböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás ésernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben.Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitássalés terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő ésaerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületimozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikusnyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotorosgyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot, a testtudatot alakító, koordinációfejlesztőszerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív,valamint versenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párbanés csoportban. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító ésfenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egynyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásértfelelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetvefittségi tesztek pontosabb végrehajtása.Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretektudatos alkalmazása.


Vizuális kultúra: tárgy-és környezetkultúra,vizuáliskommunikáció.

Technika, életvitel ésgyakorlat: életvitel,háztartás.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, agerincvédelem szabályai.A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek.Pulzusmérés.A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.Higiéniai alapismeretek: a biológiai éréssel járó testi változásokalapismeretei.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés ésa sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: feladatok megindítását és megállítását jelzőkommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport,életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, baleset-megelőzés éselsősegély-nyújtási alapismeretek.


Alakzat, testséma, helyes testtartás, sérülés, megelőzés, tartásos elem,mozgásos elem, stressz, feszültség, életmód, táplálkozás, fittség, edzettség,mozgásintenzitás, hajlékonyság, vélemény.


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret29+3 óra

Előzetes tudásA természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek,legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazásaegyszerű játékhelyzetekben.


céljai

A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- éshelyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele,változó körülmények között is optimális precizitás kialakítása.Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokúcselekvésbiztonság kialakítása - lehetőség szerint – a Kölyökatlétikamozgásanyagának beépítésével.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes ésszociális kompetenciák továbbfejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkalkombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél általmeghatározott mozgásútvonalakon; változó magasságú akadályokbeiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan,áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatívmozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán.Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotásaés végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különbözőtértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.

Vizuális kultúra:kifejezés, alkotás,vizuáliskommunikáció.


Matematika:műveletekértelmezése;

Lendítések, körzések:Különböző testrészekkel különböző iramú és sebességű mozgásokközben. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagypárban a lendítésekre és körzésekre építve (zenére is).Hajlítások és nyújtások:Különböző testhelyzetek kialakítása hajlításokkal és nyújtásokkal azegyéni kreativitást felhasználva. Hajlítások és nyújtásokösszekapcsolása futásból felugrással, illetve különböző eszközökkel.Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban ahajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél ésegész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is.Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva. Rövidmozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban afordításokra és fordulatokra építve (zenére is).Tolások, húzások:Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban éscsoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel éstestrészekkel.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyénikompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése éshordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n,egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknakmegfelelően. „Vándormászás”.Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekbenstabil és labilis felületen, csukott vagy bekötött szemmel. Egyensúlyihelyzetek megtalálása hely- és helyzetváltoztató mozgásokból,illetve manipulatív eszközhasználattal. Társas egyensúlygyakorlatoka közös súlypont megtalálásával. Eszközök egyensúlyban tartásamozgásban különböző testrészekkel, illetve eszközökkel. Egyébegyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből,előzetes és utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetvemanipulatív mozgásokkal összekapcsolva. Társsal, társakkaltükörképben és azonosan, társon át.Támaszok:Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is)komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások,lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különbözőtámaszhelyzetekben. Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbalkülönböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökrenehezített feltételekkel.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazójátékok:Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok,

geometria, mérés,testek.

népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformákfelhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságúeszközök leküzdésével. A közösség összteljesítményén alapulóversenyjátékok. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzóegyéni versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgásvégrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagytárssal, vagy társakkal.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainakfogalmi ismerete.


Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés,mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság,állóképesség, erő, akadályverseny.


Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret38+4 óra

Előzetes tudás Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.


céljai

A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélésesorán a magabiztosság erősítése.Bátor, sikerorientált tanulási igény megalapozása, ezzel hozzájárulás aszabadidős aktivitások és játéktevékenység mindennapi életben valóhasználatához. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – aKölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból.Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközökelkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó,felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel,irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások éselkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva.Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros éshármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különbözőalakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozósebességgel és/vagy irányban társak között mindkét lábhasználatával. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüd



használata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét lábhasználatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből,mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatokmeghatározott célra, távolságra „dropból” is próbálkozva.Labdavezetések kézzel:A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban,sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással;labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban éscsoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővelkülönböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra; háló(zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontrollcsökkentésével; egyénileg, párban és csoportban, tükörképben ésazonosan. Ütések tenyeres és fonák mozgásmintával; szervaszerűen.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékbanSzabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó éskooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokatalkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvősikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros éscsoportos versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerintieszközhasználat.A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattalösszefüggésben.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználatismerete.


Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, használati szabály, lábfej, tenyeres,fonák, dekázás, droprúgás.



Órakeret20+2 óra

Előzetes tudás

A tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása.Egyszerű, 24 mozgásformák összekapcsolása, esztétikus végrehajtásmellett.Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társakmozgásának többnyire sikeres követése.


céljai

A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükségesképességek fejlesztése.A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-,izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.

A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és aritmusképesség fejlődéséhez.Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), azidőbeliség (ritmus) és dinamika összehangolása.Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másikszemély, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTorna:Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátforduláselőre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel -különböző kiinduló helyzetből, repülési fázissal, szerekre, párban,csoportban; fellendülési kísérletek segítségadással vagy nélkülekézállásba; kézenátfordulás oldalt, emelés zsugorfejállásba; felugráskéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyénikompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról és/vagyminitrambulinról, egyéni-páros-társas egyensúly- és gúlagyakorlatok.Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótérieszközökön. 3-6 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatokönálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagyrúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); gyermekaerobikgyakorlatok.Tánc:Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotottmozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata,dinamikája hatásának a mozgás általi kifejezése a gyermekiképzelőerő, kreativitás által.Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. Motívumismeretbővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebbmegértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájúmotívumfüzérek, gyermektáncok.Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusábanegyszerű párhuzamosságok kivitelezése.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatívjátékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékokénekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra ésmozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA tornamozgások megnevezése, torna és testnevelésmegkülönböztetése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetekelkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határaiátlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. A tanultdalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok,ünnepek elnevezései.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv


Ének-zene: magyarnépi mondókák, népigyermekjátékok,mozgásosimprovizáció, ritmikaiismeretek.

mozgásanyagával összekapcsolhatók.


Gurulás, fellendülés, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem,alátámasztási pont, aerobik, pontozás, párvezetés, tánc, ütemmutató(metrum), szinkópa, szünet, táncház, fonó, „játszó”, felkérés.



Órakeret20+2 óra

Előzetes tudás

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azokvezető műveleteinek ismerete.Különböző intenzitású mozgások többször rövid ideig történőfenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.


céljai

A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódópontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartósfutások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerobképességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikaijellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgásokpontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelemösszpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárás- és futás mozgásformái:egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel,erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával;komplex akadálypályán;vágtafutás; tartós futás különböző terepeken; rajtgyakorlatok és aguggolórajt.Ugrások és szökdelések ugrásformái:Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és-magasság változtatásával, páros és egylábon, különböző síkokban;távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával;magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- ésugróiskolai gyakorlatvariációk .Dobások mozgásformái:Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változótávolságra, különböző kiinduló helyzetekből. A forgómozgásokelőkészítő gyakorlatai.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban Az atlétikamozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív éskooperatív játékok, önálló, páros és csoportos ugróiskolaigyakorlatsorok, játékok alkotása.Az atlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrolláltcsapatversenyek formájában.


Matematika:geometria, mérés,testek.

Vizuáliskommunikáció:közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése,leírása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői. A futó-, ugró- ésdobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanultmozgások vezető műveletei, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközökelnevezései.Az atlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalásfontossága a csapat eredményessége érdekében.Közös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása.

Kulcsfogalmak/fogalmakFutó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, gát,forgás, dobóritmus, sarok-talp gördülés.



Órakeret20+2 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- ésfeladathelyzetben történő alkalmazásáról.Motivált tanulás a játék folyamatában.Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. Asportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.


céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásávalhozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése azegyéni érdekkel szemben.A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerűmozgásválasz megtalálása.A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényénekmegerősítése.A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikaigondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitívviszonyának további megerősítése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGÁltalános technikai és taktikai tartalmak:Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékokközben; páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékospasszgyakorlatok; passzgyakorlatok labdavezetéssel kombinálva 1:1,2:1, 3:1 ellen.Minikosárlabda:Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra;megindulás, megállás, sarkazás a kosárlabdában.Miniröplabda:Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal,


Matematika: számolás,térbeli tájékozódás,összehasonlítások,geometria.

Magyar nyelv- ésirodalom:

léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.Labdarúgás:Rúgások kapura és társhoz belsővel, belső csüddel, teljes csüddel,labdaátvételek; labdakontroll-gyakorlatok, lövő- és testcseleknehezedő feltételek mellett. A kispályás labdarúgás szabályainakalkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. A felállásiforma alkalmazása Területnyitás támadásban. Területszűkítésvédekezésben. Kapusok szerepe védekezésben, támadásban.Szivacskézilabda:Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból, páros lefutásból.Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen), létszámfölényeshelyzetekben (2:1, 3:1, 4:1, 4:2 ellen) labdarúgás, szivacskézilabda,minikosárlabda (streetball) jelleggel; kis létszámú cicajátékoklabdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatosszabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikaijátékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív)zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzöttmérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSKommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során. Akisjátékokhoz szükséges sportági alapszabályok ismerete.Törekvés a társas szabályok betartására. A sportszerű viselkedéstigénylő helyzetek felismerése.

kommunikációs jelekfelismerése ésértelmezése.


Labdaív, területvédés, cselezés, emberfogás, területfoglalás, technikaivégrehajtás, taktikai gondolkodás, kooperatív játék, labdabirtoklás,emberelőny, esélykiegyenlítés, győzelem, vereség.



Órakeret11+2 óra

Előzetes tudásElemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz valóigazodás próbálkozások.


céljai

Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepénektudatosítása a mindennapokban.Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során atársak tiszteletének erősítése.A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása amozgásvégrehajtással.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Környezetismeret:

A küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegűküzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra,oldalra, le, át, gurulások tompítása.Küzdőjátékok:Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel,küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros éscsoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, agyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési ésszabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmialapismeretek a mindennapokban.

testünk,életműködéseink.


Tompítás, grundbirkózás, judo, cselgáncs, esés, karate, boksz, önvédelem,menekülés, szabadítás, feszítés, dobás, kiemelés, kitolás, agresszivitás,tisztelet, önszabályozás.



Órakeret18+2 óra

Előzetes tudás

A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvetőegészségvédelmi és környezettudatos szabályai.Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.


céljai

Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése éskipróbálása.A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmibázis formálása.Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó,fejlesztő funkciójának megalapozása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikaikészletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2.osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségekfüggvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetbenváltozatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékokhavon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféleeszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok;labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :,karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncostevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekbenmegvalósítható játékok.


Környezetismeret:testünk,életműködéseink;időjárás, éghajlat.

A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességicsapatversenyek, házi bajnokságok

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikaiés taktikai elemei, legfontosabb szabályai, KRESZ-alapismeretek, aszabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, aszabadidő- és médiatudatosság.A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesítettszakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.


Rekreáció, szabadidő, játékszervezés, bőrbetegség, kullancs, UV-sugárzás,




Előkészítő és preventív mozgásformákEgyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenéreis.A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainakismerete.A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák kialakítása.Az alapvető tartásos és mozgásos elemek bemutatása.A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényénekmegszilárdulása.A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartásiszabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatosvégrehajtása.Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben,szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályokalkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatosvégrehajtása.A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben.A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanRészben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötésezenére is.A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikávaltörténő fel- és leugrás.Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és

lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.A tempóváltozások érzékelése és követése.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete.A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékoskörülmények között, illetve játékban.Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.Az atlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikaifeladatmegoldásaibanA tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítőjátékok során.Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegűfeladatmegoldásokbanA tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésénekoptimalizálódása.A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.Az saját agresszió kezelése.Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidősmozgásrendszerekbenLegalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságoshasználatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete.A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználásaszabad játéktevékenység során.A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együttjáró veszélyforrások ismerete.

4. évfolyam


Előkészítő és preventív mozgásformákÓrakeret9+1 óra+

folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. Afittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosságterületein megszerzett elemi ismeretek.

A tematikai egység A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.


Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottátétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladatvégrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.Gimnasztika:Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájúgyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainakmegfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékosgyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatokegyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül éskülönböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás ésernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben.Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitássalés terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő ésaerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületimozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikusnyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotorosgyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és atesttudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok,szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamintversenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párbanés csoportban. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító ésfenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egynyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásértfelelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetvefittségi tesztek pontosabb végrehajtása.Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretektudatos alkalmazása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, agerincvédelem szabályai.A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek.Pulzusmérés.A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.Higiéniai alapismeretek: a biológiai éréssel járó testi változásokalapismeretei.


Vizuális kultúra: tárgy-és környezetkultúra,vizuáliskommunikáció.


Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés ésa sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: feladatok megindítását és megállítását jelzőkommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport,életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, baleset-megelőzés éselsősegély-nyújtási alapismeretek.


Alakzat, testséma, helyes testtartás, sérülés, megelőzés, tartásos elem,mozgásos elem, stressz, feszültség, életmód, táplálkozás, fittség, edzettség,mozgásintenzitás, hajlékonyság, vélemény.


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret21+3 óra

Előzetes tudásA természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek,legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazásaegyszerű játékhelyzetekben.


céljai

A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- éshelyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele,változó körülmények között is optimális precizitás kialakítása.Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokúcselekvésbiztonság kialakítása - lehetőség szerint – a Kölyökatlétikamozgásanyagának beépítésével.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes ésszociális kompetenciák továbbfejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkalkombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél általmeghatározott mozgásútvonalakon; változó magasságú akadályokbeiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan,áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatívmozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán.Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotásaés végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különbözőtértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.Lendítések, körzések:Különböző testrészekkel különböző iramú és sebességű mozgásokközben. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagypárban a lendítésekre és körzésekre építve (zenére is).Hajlítások és nyújtások:Különböző testhelyzetek kialakítása hajlításokkal és nyújtásokkal azegyéni kreativitást felhasználva. Hajlítások és nyújtásokösszekapcsolása futásból felugrással, illetve különböző eszközökkel.Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban ahajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).

Vizuális kultúra:kifejezés, alkotás,vizuáliskommunikáció.



Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél ésegész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is.Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva. Rövidmozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban afordításokra és fordulatokra építve (zenére is).Tolások, húzások:Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban éscsoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel éstestrészekkel.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyénikompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése éshordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n,egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknakmegfelelően. „Vándormászás”.Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekbenstabil és labilis felületen, csukott vagy bekötött szemmel. Egyensúlyihelyzetek megtalálása hely- és helyzetváltoztató mozgásokból,illetve manipulatív eszközhasználattal. Társas egyensúlygyakorlatoka közös súlypont megtalálásával. Eszközök egyensúlyban tartásamozgásban különböző testrészekkel, illetve eszközökkel. Egyébegyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből,előzetes és utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetvemanipulatív mozgásokkal összekapcsolva. Társsal, társakkaltükörképben és azonosan, társon át.Támaszok:Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is)komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások,lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különbözőtámaszhelyzetekben. Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbalkülönböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökrenehezített feltételekkel.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazójátékok:Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok,népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformákfelhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságúeszközök leküzdésével. A közösség összteljesítményén alapulóversenyjátékok. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzóegyéni versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgásvégrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.

Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagytárssal, vagy társakkal.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainakfogalmi ismerete.


Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés,mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság,állóképesség, erő, akadályverseny.


Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret32 óra

Előzetes tudás Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.


céljai

A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélésesorán a magabiztosság erősítése.Bátor, sikerorientált tanulási igény megalapozása, ezzel hozzájárulás aszabadidős aktivitások és játéktevékenység mindennapi életben valóhasználatához. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – aKölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.


MOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból.Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközökelkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó,felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel,irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások éselkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva.Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros éshármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különbözőalakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozósebességgel és/vagy irányban társak között mindkét lábhasználatával. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüdhasználata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét lábhasználatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből,mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatokmeghatározott célra, távolságra „dropból” is próbálkozva.Labdavezetések kézzel:A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban,sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással;labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban éscsoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.Ütések testrésszel és eszközzel:



Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővelkülönböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra; háló(zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontrollcsökkentésével; egyénileg, párban és csoportban, tükörképben ésazonosan. Ütések tenyeres és fonák mozgásmintával; szervaszerűen.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékbanSzabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó éskooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokatalkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvősikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros éscsoportos versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerintieszközhasználat.A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattalösszefüggésben.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználatismerete.


Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, használati szabály, lábfej, tenyeres,fonák, dekázás, droprúgás.


Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító ésúszógyakorlatokban

Órakeret18 óra

Előzetes tudás


céljai

A gyorsúszás vagy hátúszás közül egy úszásnem választása.Az uszodában szükséges magatartási, higiéniai és balesetvédelmiszabályrendszer tudatosítása, a személyes felelősség kialakítása és azuszodai szabályok betartása.Egy úszásnem (gyorsúszás vagy hátúszás) technikájának rögzítése.


Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 órabiztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben aziskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagynem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat atöbbi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.

MOZGÁSMŰVELTSÉGA vízhez szoktatás gyakorlatai, a vizes környezet balesetvédelmi éshigiéniai rendszabályai.Vízbiztonság, siklás hason és háton. Tudatos levegővétel az úszásrávezető gyakorlataiban.

HátúszásSzárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka).

Vizuális kultúra: tárgy-és környezetkultúra.

Környezetismeret: avíz tulajdonságai,testünk,életműködéseink.

Feladatok háton: felfekvés a hátra kapaszkodással, fejbeállítás, csípőemelés; hátonlebegés segítséggel és önállóan; felfekvés hátra segítséggel és önállóan; lebegésháton önállóan; lebegés és siklás háton.Hátúszás lábtempó: siklás háton; hátúszó lábtempó úszólappal és labdával;hátúszó lábtempó, segítséggel; hátúszás lábtempó segítséggel és önállóan; hátonlebegés, siklás és a hátúszás lábtempó összekapcsolása; hátúszás lábmunka önállógyakorlása.Hátúszás kartempó: hátúszás kartempó – késleltetve; mélytartásból, majdmagastartásból; egykaros hátúszás-kísérletek, a levegővétel.Hátúszás kar- és lábtempó összhangjának megteremtése: hátúszás lábtempó,késleltetett kartempó; hátúszás kar- és lábtempó technikai gyakorlatai.

GyorsúszásSzárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka. légvétel, ritmus)Gyorsúszás lábtempó: siklás hason; gyorsúszás lábtempó korlátnál és önállóaneszközök felhasználásával is; gyorsúszás lábtempóval.Gyorsúszás kartempó: gyorsúszás kartempó járásban; gyorsúszás kartempójárásban egy karral végzett kartempóval; egykaros úszások gyorsúszásban.Gyorsúszás kar- és lábtempó összekötése: gyorsúszás technikai feladatok;gyorsúszás kar- és lábtempó gyakorlása.Gyorsúszás levegővétele: a gyorsúszás levegővétele „hátrafordulással”;gyorsúszás levegővétel gyakorlása járás közben; a gyorsúszás kartempó és alevegővétel összekapcsolása.Úszások a mélyvízben: gyorsúszás karral-lábbal; gyorsúszás karral-lábbal,hátrafordulásos levegővétellel; úszás szabadon.Ugrások, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban);fejesugrás és előkészítő gyakorlatai.A téri tájékozódás, tér- és mélységérzékelés fejlesztése úszó és merülőgyakorlatokkal. Adott úszásnem technikai gyakorlatai koordinációs céllal. Játékospáros és társas vízi feladatok erőfejlesztő céllal.Vízhez kötött játékok:Hajóvontatás, siklási és vízbeugrási versengések, víz alatti fogók,játékos úszógyakorlatok; játékos vízi csapatversenyek eszközökkel,vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékokkülönféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott úszástechnikával kapcsolatos fogalmi készlet ismerete,az uszoda élet- és balesetvédelmi ismeretei, önbizalom és bizalommások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatosérzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.

Amennyiben az intézményben az 1-2. osztályban is megoldott azúszásoktatás, a tematikai egység céljait és követelményeit a helyitantervben ennek figyelembe vételével kell meghatározni.


Felfekvés, gyorsúszás, hátúszás, fejesugrás, késleltetés, levegővétel,merülés, mentés, életvédelem, örvény, pánik, félelem, fáradtság.



Órakeret22 óra

Előzetes tudásA tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása.Egyszerű, 24 mozgásformák összekapcsolása, esztétikus végrehajtásmellett.

Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társakmozgásának többnyire sikeres követése.


céljai

A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükségesképességek fejlesztése.A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-,izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és aritmusképesség fejlődéséhez.Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), azidőbeliség (ritmus) és dinamika összehangolása.Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másikszemély, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.


MOZGÁSMŰVELTSÉGTorna:Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátforduláselőre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel -különböző kiinduló helyzetből, repülési fázissal, szerekre, párban,csoportban; fellendülési kísérletek segítségadással vagy nélkülekézállásba; kézenátfordulás oldalt, emelés zsugorfejállásba; felugráskéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyénikompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról és/vagyminitrambulinról, egyéni-páros-társas egyensúly- és gúlagyakorlatok.Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótérieszközökön. 3-6 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatokönálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagyrúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); gyermekaerobikgyakorlatok.Tánc:Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotottmozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata,dinamikája hatásának a mozgás általi kifejezése a gyermekiképzelőerő, kreativitás által.Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. Motívumismeretbővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebbmegértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájúmotívumfüzérek, gyermektáncok.Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusábanegyszerű párhuzamosságok kivitelezése.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatívjátékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékokénekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra ésmozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.


Ének-zene: magyarnépi mondókák, népigyermekjátékok,mozgásosimprovizáció, ritmikaiismeretek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA tornamozgások megnevezése, torna és testnevelésmegkülönböztetése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetekelkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határaiátlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. A tanultdalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok,ünnepek elnevezései.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettantervmozgásanyagával összekapcsolhatók.


Gurulás, fellendülés, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem,alátámasztási pont, aerobik, pontozás, párvezetés, tánc, ütemmutató(metrum), szinkópa, szünet, táncház, fonó, „játszó”, felkérés.



Órakeret22 óra

Előzetes tudás

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azokvezető műveleteinek ismerete.Különböző intenzitású mozgások többször rövid ideig történőfenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.


céljai

A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódópontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartósfutások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerobképességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikaijellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgásokpontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelemösszpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGJárás- és futás mozgásformái:egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel,erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával;komplex akadálypályán;vágtafutás; tartós futás különböző terepeken; rajtgyakorlatok és aguggolórajt.Ugrások és szökdelések ugrásformái:Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és-magasság változtatásával, páros és egylábon, különböző síkokban;távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával;magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- ésugróiskolai gyakorlatvariációk .Dobások mozgásformái:Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változótávolságra, különböző kiinduló helyzetekből. A forgómozgások


Matematika:geometria, mérés,testek.

Vizuáliskommunikáció:közvetlen tapasztalásútján szerzettélményekfeldolgozása,látványokmegfigyelése,

előkészítő gyakorlatai.Hajítómozgások 3 lépéses dobóritmusban.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és aKölyökatlétika versenyrendszerében:A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok,feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló, páros éscsoportos ugróiskolai gyakorlatsorok, játékok alkotása.A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználásakontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői. A futó-, ugró- ésdobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanultmozgások vezető műveletei, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközökelnevezései.A Kölyökatlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalásfontossága a csapat eredményessége érdekében.Közös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása.

leírása.

Kulcsfogalmak/fogalmakFutó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, gát,forgás, dobóritmus, sarok-talp gördülés.



Órakeret22 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- ésfeladathelyzetben történő alkalmazásáról.Motivált tanulás a játék folyamatában.Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. Asportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.


céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásávalhozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése azegyéni érdekkel szemben.A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerűmozgásválasz megtalálása.A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényénekmegerősítése.A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikaigondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitívviszonyának további megerősítése.


MOZGÁSMŰVELTSÉGÁltalános technikai és taktikai tartalmak:Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékokközben; páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékospasszgyakorlatok; passzgyakorlatok labdavezetéssel kombinálva 1:1,


Matematika: számolás,

2:1, 3:1 ellen.Minikosárlabda:Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra;megindulás, megállás, sarkazás a kosárlabdában.Miniröplabda:Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal,léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.Labdarúgás:Rúgások kapura és társhoz belsővel, belső csüddel, teljes csüddel,labdaátvételek; labdakontroll-gyakorlatok, lövő- és testcseleknehezedő feltételek mellett. A kispályás labdarúgás szabályainakalkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. A felállásiforma alkalmazása Területnyitás támadásban. Területszűkítésvédekezésben. Kapusok szerepe védekezésben, támadásban.Szivacskézilabda:Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból, páros lefutásból.Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen), létszámfölényeshelyzetekben (2:1, 3:1, 4:1, 4:2 ellen) labdarúgás, szivacskézilabda,minikosárlabda (streetball) jelleggel; kis létszámú cicajátékoklabdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatosszabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikaijátékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív)zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzöttmérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSKommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során. Akisjátékokhoz szükséges sportági alapszabályok ismerete.Törekvés a társas szabályok betartására. A sportszerű viselkedéstigénylő helyzetek felismerése.

térbeli tájékozódás,összehasonlítások,geometria.

Magyar nyelv- ésirodalom:kommunikációs jelekfelismerése ésértelmezése.


Labdaív, területvédés, cselezés, emberfogás, területfoglalás, technikaivégrehajtás, taktikai gondolkodás, kooperatív játék, labdabirtoklás,emberelőny, esélykiegyenlítés, győzelem, vereség.



Órakeret13 óra

Előzetes tudásElemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz valóigazodás próbálkozások.


céljai

Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepénektudatosítása a mindennapokban.Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a

társak tiszteletének erősítése.A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása amozgásvégrehajtással.


MOZGÁSMŰVELTSÉGA küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegűküzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra,oldalra, le, át, gurulások tompítása.Küzdőjátékok:Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel,küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros éscsoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, agyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési ésszabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmialapismeretek a mindennapokban.



Tompítás, grundbirkózás, judo, cselgáncs, esés, karate, boksz, önvédelem,menekülés, szabadítás, feszítés, dobás, kiemelés, kitolás, agresszivitás,tisztelet, önszabályozás.



Órakeret20 óra

Előzetes tudás

A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvetőegészségvédelmi és környezettudatos szabályai.Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.


céljai

Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése éskipróbálása.A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmibázis formálása.Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó,fejlesztő funkciójának megalapozása.


MOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikaikészletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2.osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségekfüggvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetbenváltozatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékokhavon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle


Környezetismeret:testünk,életműködéseink;időjárás, éghajlat.

eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok;labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :,karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncostevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekbenmegvalósítható játékok.A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességicsapatversenyek, házi bajnokságok

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikaiés taktikai elemei, legfontosabb szabályai, KRESZ-alapismeretek, aszabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, aszabadidő- és médiatudatosság.A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesítettszakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.


Rekreáció, szabadidő, játékszervezés, bőrbetegség, kullancs, UV-sugárzás,




Előkészítő és preventív mozgásformákEgyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenéreis.Önálló pulzusmérés.A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainakismerete.A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önállókialakítása.Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényénekmegszilárdulása.A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartásiszabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét”ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos ésmagabiztos végrehajtása.Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben,szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályokalkalmazása.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése,valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek)ismerete.

Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és

magabiztos végrehajtása.A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben ésszabályozott energiabefektetéssel.A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődéspozitív élményének megerősödése.A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanRészben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötésezenére is.A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikávaltörténő fel- és leugrás.Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- éslábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.A tempóváltozások érzékelése és követése.A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete,precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.A 3 lépéses dobóritmus ismerete.A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékoskörülmények között, illetve játékban.Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.Az atlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.Az atlétikával kapcsolatos élmények kifejezése.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikaifeladatmegoldásaibanA tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítőjátékok során.Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegűfeladatmegoldásokbanNéhány önvédelmi fogás bemutatása párban.Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésénekoptimalizálódása.A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.Az saját agresszió kezelése.Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidősmozgásrendszerekbenLegalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságoshasználatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználásaszabad játéktevékenység során.A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együttjáró veszélyforrások ismerete.

VIZUÁLIS KULTÚRA

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek,a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értőalakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásávalfoglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapiformáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabbelektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. Aképzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúratantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban avizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt.Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de ahatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokbanértelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvetőfontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozásakomplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét isfelhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlatitevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolatfenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, azérzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különbözőformáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépeskörnyezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet iskialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek azőket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuálishatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segítenia művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunkasorán a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos avizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Fontos mindemellett a térbeliség és a térbelihelyzetek tudatosítása, hiszen a képszerű megismerés mellett továbbra is meghatározó a téri-tárgyi világban történő tájékozódás minősége. Az épített környezet és a tárgyak világának,valamint a környezetalakítás lehetőségeinek jobb megértése, s az ezzel járó felelősségekmegtapasztalása teszi lehetővé, hogy a gyerekek képesek legyenek az épített környezettelegészségesen együtt élni, annak kevésbé kiszolgáltatottá válni, így egy „környezettudatos”életformát elfogadni és gyakorolni. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata akreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagyhangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása,mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli,élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenységmegszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatokönálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyreönállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. Atanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmódkialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike –eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítikaz érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy

a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban aművészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlenfeladata nem lehet a „művészképzés”.

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrétmódszertani segítséget nem nyújt, hisz nem ez a feladata, de a fejlesztési követelményekrészletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némilegeltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületeiszerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- éskörnyezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket továbbitematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit,amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikaiegységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelezsemmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztésikövetelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés akülönböző tematikai egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyitantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeketrugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, azadott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belülmegjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynekmegfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példáksegítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervetfelhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrétfejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán atovábbi tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazzameg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára adkötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása aszöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatosbefogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és képegyüttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. Amédiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben aziskolaszakaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósulómédiahasználat és médiaértés. Ebből következően a tervezés során további fontos szempont,hogy az 1–4. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztésikövetelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Azóraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, az 1–2. és 3–4. évfolyamon a mozgóképkultúraés médiaismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi.

Az általános iskola alsó tagozatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban agyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel valóismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származóélményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik azélményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattáválhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéniélethelyzet és az addig összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek. Az élményfeldolgozás fejlesztiaz önreflexiós készséget és az önismeretet is, ilyen módon szervesen kapcsolódik az erkölcsinevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztési területeihez. A gyerekek a médiumok elemikifejezőeszközeinek megfigyelésén keresztül ismerkedni kezdenek a médiumok nyelvével. Akülönböző médiaszövegek értelmezését, nyelvi működésének tudatosítását, mások

értelmezésének sajáttal való összevetését célzó gyakorlatok hozzájárulnak az anyanyelvikompetencia fejlesztéséhez, a helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat fejlődéséhez. Azélményfeldolgozás mellett megjelenik a saját és a nagyobbaknál a szűkebb környezetmédiahasználati szokásainak feltérképezése, tudatosítása, amely a médiahasználat és az egyébszabadidős tevékenységek közötti egészséges arány kialakításán keresztül része a testi-lelkiegészségre nevelésnek. A digitális kompetenciát fejleszti a kreatív internethasználatban rejlőlehetőségekkel való foglalatosság, illetve azok a gyakorlatok, amelyek az információkkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, az információ megbízhatóságának vizsgálatátcélozzák. Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példákalapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. Atanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztülzajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemeltfigyelmet kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgárikompetencia.

1–2. évfolyam

Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztéscentrikus vizuális kultúra tanulása alapvetőenkét célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint a vizuálisműveltség megalapozását.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknakmegfelelő szinten – használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolaiévekben mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulókérdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal akifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinteészrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkorisajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának továbbiösztönzése. Ebben az életkorban kezdődik a valós terek tudatos használata. Az építettkörnyezeti nevelés során a gyerekek által ismert környezet (például iskola, otthon)felfedezésén és különböző építő-alkotó játékokon keresztül fejlődik környezetük megfelelőalakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogyörömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.

A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést másművészetekkel és más tantárgyakkal (pl. anyanyelv, természetismeret), a vizuális neveléskomplex, tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunka különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisanérzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is.

A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerűszituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgyadta alkotó lehetőségeket és – különösen az alsó tagozaton – a befogadó feladatokat is akreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellettismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkonszemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikaiértéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről.

Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuáliskultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Kifejezés, képzőművészet” és a„Tárgy- és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés és téralkotás tevékenységévelkerüljön túlsúlyba.

Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúramegkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a

bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve amédiatudatosságot.

Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélményekfeldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy azélményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul amédiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetvemegerősítéséhez is. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak amédiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy amédiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvikonstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közöttikülönbségtétel képessége is fejlődik. Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek általismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszvatanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatívalkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltaltapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között emomentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztésifeladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal. Az olvasástanulás időszakábankülönösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. Aszövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetikegymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok akreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmesadaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor. A személyes kommunikáció és aközvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben valótájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségekfelismerését. Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket ishasználni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Azelső két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség azélményfeldolgozásra.

A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra ésmédiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telítetthelyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

1. évfolyam


Kifejezés, képzőművészetÁtélt élmények és események

Órakeret16 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.


Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok,modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”.Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és akifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekébentörténő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és térimegjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése.Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természetilátványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -ábrázoló képességfejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.


A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek Magyar nyelv és irodalom:

minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret,mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékosfeladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuálismegjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás, makettezés)érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékoshasználatával.

Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes,kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos,felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallottvagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitaláltjátékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése síkés/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus,vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemikompozíciós elvek figyelembevételével.

Figyelem abeszélgetőtársra.Szöveg üzenetének, érzelmitartalmának megértése.

Dráma és tánc: egyensúly-,ritmus- és térérzékelés.

Ének-zene: emberi hang,tárgyak hangja, zörejekmegkülönböztetésehangerő, hangszín, ritmusszerint.

Környezetismeret: Anyagoktulajdonságai,halmazállapot-változás.Kísérletek oldatokkal,fénnyel, hővel.

Erkölcstan: én magam,szűkebb környezetem.

Matematika: változáskiemelése, az időbeliségmegértése.


Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat,felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.


Kifejezés, képzőművészetValós és képzelt látványok Órakeret 14 óra



céljai

Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése.Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képességfejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő)fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségénekmegtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék,karakterérzék fejlesztése.


Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek valós vagyfantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők),természetes és épített környezetének (pl. erdők, ligetek,állatok, vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratívjellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként)emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a

Magyar nyelv és irodalom:Élmények, tartalmakfelidézése. Szép könyvek.

Dráma és tánc: Dramatikusformák.

fantázia által.

Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl.háztartási gép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különlegesnézőpontból (belülről, fentről, alulról) való megjelenítése afantázia és a megfigyelés révén, a kifejezési szándéknakmegfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl.színes-, grafikai technika, mintázás, konstruálás találttárgyakból, azok átalakításával).

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadottszempontok szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak,mérete, színe, tónusa). A megállapítások segítségéveltovábbgondolva a látvány sugallta jelenséget, képi tartalmategy új alkotás létrehozásának érdekében (pl. más térben ésidőben, más szereplőkkel), különböző művészeti műfajokban(dráma, hang-zene, mozgás, vizuális: installáció,fotómanipuláció).

Fejlesztő játékok.

Környezetismeret:Mozgásjelenségek,kísérletek. Optika.

Ének-zene: Cselekményesdalanyag, dramatizáltelőadás. Ritmus, hangszín,hangmagasság, zene észörej.

Erkölcstan: Közösségek. Amesevilág szereplői. Mese ésvalóság.

Matematika: Képiemlékezés, részletekfelidézése. Nézőpontok.Mozgatás. Síkmetszetekképzeletben.


Illusztráció, kompozíció,kiemelés, karakteres forma,festészet, szobrászat, fotó,műalkotás, reprodukció, idő.


Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben

Órakeret10 óra



Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képességfejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek,vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási ésértelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. Avizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatoshasználata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű,foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltásalapjai.


Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla,land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból(pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics,falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás,útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés).

Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép,alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum,

Matematika:tájékozódás térben,síkban, a tájékozódástsegítő viszonyok.

Környezetismeret: Atérkép legfontosabbelemeinek

zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatoklétrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikusjáték, kincsvadászat).

felismerése. Jelek,jelzések. Természetijelenségek,természetes anyagok.

Technika, életvitel ésgyakorlat:jelzőtáblák.


Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér,szimbólum, lépték.


A média társadalmi szerepe, használataMédiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-

feldolgozás

Órakeret2 óra



céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélményekfeldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumokbeazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választástudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztésemédiaszövegekkel.


A különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet,film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása,megadott szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás,eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és sajátmédiaélmények felidézésének segítségével.

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép)kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társasvagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés,kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése ésmegjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagyszerepjátékkal.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmesadaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Azolvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhozkapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal,montázskészítéssel).

Magyar nyelv és irodalom:Mesék, narratív történetek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: egészséges éshelyes szabadidőstevékenységek felsorolása,ismertetése, megbeszélése.

Erkölcstan: Önkifejezés ésönbizalom erősítése, önállógondolkodás, identitástudatfejlesztése.A fantázia jelentősége,használata, kitalált történetönmagáról(jellemábrázolás),meseszereplők osztályozása:jó-rossz tulajdonságokkalvaló azonosulási képességvizsgálata, önmagáravetítése. Önmaga megértése.

Környezetismeret: Azérzékszervek működésének

megtapasztalása,szerepének, védelménekfelismerése atájékozódásban, azinformációszerzésben.Napirend, szabadidő,egészséges életmód.

Dráma és tánc: kiscsoportosés páros rövid jelenetekkitalálása és bemutatása.


Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm,film, képregény, videojáték.


A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény

Órakeret2 óra



céljai

Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Azérzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció,az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvetőalkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy amédiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (amédia konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyóbeszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.


Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok)alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők)megfigyelése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép éshang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl.animációs meséken keresztül).

Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám)cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemeksorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás.

A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak)azonosítása, az animációs mese morális tanulságainakfelismerése.

A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm,szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése.

Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítéseképekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal(pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Magyar nyelv és irodalom:A szövegértésszövegtípusnak megfelelőfunkciójáról, folyamatárólalkotott ismeret,meggyőződés kialakítása,fejlesztése.Alapvető erkölcsi, esztétikaifogalmak, kategóriák (szép,csúnya, jó, rossz, igaz,hamis).A történetiségen alapulóösszefüggések megértéseegy szálon futó történekben.Összefüggő mondatokalkotása képek, képsoroksegítségével, adott vagyválasztott témáról.

Erkölcstan: önmagamegértése, mesék

Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban. kapcsolatrendszerénekelemzése, mesei szereplőkés tulajdonságaik (lent-fönt,jó-rossz).

Környezetismeret: azérzékszervek működésénekmegtapasztalása,szerepének, védelménekfelismerése atájékozódásban, azinformációszerzésben.

Ének-zene: Emocionálisérzékenység fejlesztése. Ateljes figyelemkialakításának fejlesztése.Tapasztalat a zeneijelenségekről.

Dráma és tánc: mesefőhősének kiválasztása és aválasztás indoklása.


Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.


A média társadalmi szerepe, használataSzemélyes élmény, médiaélmény

Órakeret2 óra



céljai

A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetettkommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret,önreflexiós készség fejlesztése.


A személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális éstestbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése.

A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvetőkülönbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét,érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek(pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm,videoklip, sms, emotikonok) alapján.

Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel.

A valóság és fikció közötti különbség megragadása.

Magyar nyelv és irodalom:Szöveg értelmezése, nemverbális jelzésekértelmezése, használatabeszéd közben.Mese és valóságkülönbsége.A megismert mese, történettanulságának összevetésesaját tapasztalatokkal,eseményekkel. Az explicitinformációk, állításokmegértése, értelmezése,

Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl.azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített,megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok,gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelőrajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján).A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok,sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, realityműsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége(pl. irányított beszélgetés keretében).

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallottesemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal,szerepjátékkal.

értékelése, egyszerűkövetkeztetések levonása.

Erkölcstan: másnaklenni/elfogadás, kirekesztés.

Környezetismeret: Nappalés éjszaka. A világ, aholélünk. Föld és a csillagok.Élőlények, életközösségek.

Dráma és tánc: Történetekkitalálása és kiscsoportosvagy páros megvalósítása.

Kulcsfogalmak/Fogalmak

Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.


A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a virtuális terekben

Órakeret4 óra



céljai

A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetestevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuálisterekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásánaksegítése.


Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználatlehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapokböngészése).

Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságoteredményező) szabályainak megismerése különbözőeszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élményekfeldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással).

A videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőikazonosítása.

Magyar nyelv és irodalom:Rövid hallott szövegüzenetének megértése. Azolvasott szövegekkelösszefüggésben az aktívszókincs gazdagítása. Azolvasmányhoz kapcsolódószemélyes élményekfelidézése és megosztása.Egyszerű ok-okozatiösszefüggés felismerése;következtetések levonása.A fantázia és képzeletaktiválása a megismerésérdekében.

Technika, életvitel ésgyakorlat: Szabálykövetőmagatartás a közvetlenközlekedési környezetben.A közlekedés szabályainakértelmezése.

Erkölcstan: a számítógépesvilág ismeretségei.


Internet, honlap, chat, videojáték.


Tárgy- és környezetkultúraKörnyezetünk valós terei és mesés helyek Órakeret 12 óra



céljai

Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés atérformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztésenézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.


A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek(pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók)épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl.cipő, táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata mindenérzékszervvel (látás, hallás, tapintás, szaglás).

Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, aholjátszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz,mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban,makettel, modellben).

Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély,boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagyvalós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű éskivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-,árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyeklétrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül.

Technika, életvitel ésgyakorlat: közlekedés,környezetünk.

Környezetismeret:Természeti, technikaikörnyezet. Múltmegidézése.

Dráma és tánc: térkitöltőés térkihasználógyakorlatok,mozgástechnikák,tánctechnikák.

Matematika: Képzeletbentörténő mozgatás. Hajtás,szétvágás síkmetszetek.Objektumok alkotása.


Téralkotás, térformálás,térlehatárolás,térszervezés, formarend,funkció, takarás.


Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak

Órakeret12 óra



Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése.A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása.

céljai Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). Agondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyestapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikákmegfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyikellékeinek megismerése.


Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék,szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezéselétrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló,látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy atárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljonfunkciójára.

Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl.konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer,szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl.adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Környezetismeret: Természeti,technikai és épített rendszerek.Anyagismeret.

Dráma és tánc: népigyermekjátékok.

Ének-zene: Népzeneénekléssel, ritmikusmozgással, néptánccal.Hangszerek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: eszközhasználat.

Erkölcstan: valóság ésképzelet.

Matematika: objektumokalkotása.


Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.



feltételei:

Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások

létrehozása. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során

néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése,használatára.

A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése,

és azok kifejezése.

2. évfolyam


Kifejezés, képzőművészetÁtélt élmények és események

Órakeret16 óra



Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok,modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”.Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és akifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekébentörténő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és térimegjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése.Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természetilátványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -ábrázoló képességfejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.


A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségekminőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret,mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékosfeladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuálismegjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás, makettezés)érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékoshasználatával.

Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes,kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos,felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallottvagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitaláltjátékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése síkés/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus,vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemikompozíciós elvek figyelembevételével.

Magyar nyelv és irodalom:Figyelem abeszélgetőtársra.Szöveg üzenetének, érzelmitartalmának megértése.

Dráma és tánc: egyensúly-,ritmus- és térérzékelés.

Ének-zene: emberi hang,tárgyak hangja, zörejekmegkülönböztetésehangerő, hangszín, ritmusszerint.

Környezetismeret: Anyagoktulajdonságai,halmazállapot-változás.Kísérletek oldatokkal,fénnyel, hővel.

Erkölcstan: én magam,szűkebb környezetem.

Matematika: változáskiemelése, az időbeliségmegértése.


Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat,felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.


Kifejezés, képzőművészetValós és képzelt látványok

Órakeret14 óra



Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése.Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képességfejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő)fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségénekmegtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék,karakterérzék fejlesztése.


Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek valós vagyfantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők),természetes és épített környezetének (pl. erdők, ligetek, állatok,vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása(pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével,megfigyelések segítségével és a fantázia által.

Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl. háztartásigép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból(belülről, fentről, alulról) való megjelenítése a fantázia és amegfigyelés révén, a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok,eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes-, grafikai technika,mintázás, konstruálás talált tárgyakból, azok átalakításával).

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontokszerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa).A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugalltajelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében(pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészetiműfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, vizuális: installáció,fotómanipuláció).

Magyar nyelv ésirodalom: Élmények,tartalmak felidézése.Szép könyvek.

Dráma és tánc:Dramatikus formák.Fejlesztő játékok.

Környezetismeret:Mozgásjelenségek,kísérletek. Optika.

Ének-zene:Cselekményesdalanyag, dramatizáltelőadás. Ritmus,hangszín,hangmagasság, zeneés zörej.

Erkölcstan:Közösségek. Amesevilág szereplői.Mese és valóság.

Matematika: Képiemlékezés, részletekfelidézése.Nézőpontok.Mozgatás.Síkmetszetekképzeletben.


Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet, szobrászat,fotó, műalkotás, reprodukció, idő.


Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben

Órakeret10 óra



Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képességfejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek,vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási ésértelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. Avizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatoshasználata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű,foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltásalapjai.


Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla,land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból(pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics,falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás,útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés).

Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép,alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum,zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatoklétrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikusjáték, kincsvadászat).

Matematika:tájékozódás térben,síkban, a tájékozódástsegítő viszonyok.

Környezetismeret: Atérkép legfontosabbelemeinekfelismerése. Jelek,jelzések. Természetijelenségek,természetes anyagok.

Technika, életvitel ésgyakorlat:jelzőtáblák.


Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér,szimbólum, lépték.


A média társadalmi szerepe, használataMédiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-

feldolgozás

Órakeret2 óra



céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélményekfeldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumokbeazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választástudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztésemédiaszövegekkel.


A különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet,film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása,megadott szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás,eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és sajátmédiaélmények felidézésének segítségével.

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép)kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társasvagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés,

Magyar nyelv és irodalom:Mesék, narratív történetek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: egészséges éshelyes szabadidőstevékenységek felsorolása,ismertetése, megbeszélése.

kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése ésmegjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagyszerepjátékkal.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmesadaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Azolvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhozkapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal,montázskészítéssel).

Erkölcstan: Önkifejezés ésönbizalom erősítése, önállógondolkodás, identitástudatfejlesztése.A fantázia jelentősége,használata, kitalált történetönmagáról(jellemábrázolás),meseszereplők osztályozása:jó-rossz tulajdonságokkalvaló azonosulási képességvizsgálata, önmagáravetítése. Önmaga megértése.

Környezetismeret: Azérzékszervek működésénekmegtapasztalása,szerepének, védelménekfelismerése atájékozódásban, azinformációszerzésben.Napirend, szabadidő,egészséges életmód.

Dráma és tánc: kiscsoportosés páros rövid jelenetekkitalálása és bemutatása.


Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm,film, képregény, videojáték.


A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény

Órakeret2 óra



céljai

Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Azérzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció,az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvetőalkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy amédiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (amédia konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyóbeszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.


Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok)alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők)megfigyelése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép éshang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl.animációs meséken keresztül).

Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám)cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemeksorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás.

Magyar nyelv és irodalom:A szövegértésszövegtípusnak megfelelőfunkciójáról, folyamatárólalkotott ismeret,meggyőződés kialakítása,fejlesztése.Alapvető erkölcsi, esztétikaifogalmak, kategóriák (szép,

A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak)azonosítása, az animációs mese morális tanulságainakfelismerése.

A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm,szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése.

Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítéseképekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal(pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban.

csúnya, jó, rossz, igaz,hamis).A történetiségen alapulóösszefüggések megértéseegy szálon futó történekben.Összefüggő mondatokalkotása képek, képsoroksegítségével, adott vagyválasztott témáról.

Erkölcstan: önmagamegértése, mesékkapcsolatrendszerénekelemzése, mesei szereplőkés tulajdonságaik (lent-fönt,jó-rossz).

Környezetismeret: azérzékszervek működésénekmegtapasztalása,szerepének, védelménekfelismerése atájékozódásban, azinformációszerzésben.

Ének-zene: Emocionálisérzékenység fejlesztése. Ateljes figyelemkialakításának fejlesztése.Tapasztalat a zeneijelenségekről.

Dráma és tánc: mesefőhősének kiválasztása és aválasztás indoklása.


Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.


A média társadalmi szerepe, használataSzemélyes élmény, médiaélmény

Órakeret2 óra



céljai

A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetettkommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret,önreflexiós készség fejlesztése.


A személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális éstestbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése.

A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvetőkülönbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét,érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek(pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm,videoklip, sms, emotikonok) alapján.

Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel.

A valóság és fikció közötti különbség megragadása.

Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl.azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített,megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok,gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelőrajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján).A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok,sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, realityműsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége(pl. irányított beszélgetés keretében).

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallottesemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal,szerepjátékkal.

Magyar nyelv és irodalom:Szöveg értelmezése, nemverbális jelzésekértelmezése, használatabeszéd közben.Mese és valóságkülönbsége.A megismert mese, történettanulságának összevetésesaját tapasztalatokkal,eseményekkel. Az explicitinformációk, állításokmegértése, értelmezése,értékelése, egyszerűkövetkeztetések levonása.

Erkölcstan: másnaklenni/elfogadás, kirekesztés.

Környezetismeret: Nappalés éjszaka. A világ, aholélünk. Föld és a csillagok.Élőlények, életközösségek.

Dráma és tánc: Történetekkitalálása és kiscsoportosvagy páros megvalósítása.


Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.


A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a virtuális terekben

Órakeret4 óra



céljai

A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetestevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuálisterekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásánaksegítése.


Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználatlehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapokböngészése).

Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságoteredményező) szabályainak megismerése különbözőeszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élményekfeldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással).

A videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőik

Magyar nyelv és irodalom:Rövid hallott szövegüzenetének megértése. Azolvasott szövegekkelösszefüggésben az aktívszókincs gazdagítása. Azolvasmányhoz kapcsolódószemélyes élményekfelidézése és megosztása.Egyszerű ok-okozatiösszefüggés felismerése;következtetések levonása.

azonosítása. A fantázia és képzeletaktiválása a megismerésérdekében.

Technika, életvitel ésgyakorlat: Szabálykövetőmagatartás a közvetlenközlekedési környezetben.A közlekedés szabályainakértelmezése.

Erkölcstan: a számítógépesvilág ismeretségei.


Internet, honlap, chat, videojáték.


Tárgy- és környezetkultúraKörnyezetünk valós terei és mesés helyek

Órakeret12 óra



céljai

Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés atérformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztésenézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.


A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek(pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók)épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl. cipő,táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel(látás, hallás, tapintás, szaglás).

Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, aholjátszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz,mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel,modellben).

Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély,boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagyvalós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű éskivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-,árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyeklétrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül.

Technika, életvitel ésgyakorlat: közlekedés,környezetünk.

Környezetismeret:Természeti, technikaikörnyezet. Múltmegidézése.

Dráma és tánc:térkitöltő éstérkihasználógyakorlatok,mozgástechnikák,tánctechnikák.

Matematika:Képzeletben történőmozgatás. Hajtás,szétvágás síkmetszetek.Objektumok alkotása.


Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció,takarás.


Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak

Órakeret12 óra



céljai

Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése.A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása.Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése.Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). Agondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyestapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikákmegfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyikellékeinek megismerése.


Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék,szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezéselétrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló,látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy atárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljonfunkciójára.

Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl.konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer,szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl.adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Környezetismeret: Természeti,technikai és épített rendszerek.Anyagismeret.

Dráma és tánc: népigyermekjátékok.

Ének-zene: Népzeneénekléssel, ritmikusmozgással, néptánccal.Hangszerek.

Technika, életvitel ésgyakorlat: eszközhasználat.

Erkölcstan: valóság ésképzelet.

Matematika: objektumokalkotása.

317


Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.


másodikévfolyam végén,a továbbhaladás

feltételei:

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos

anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainakegyre szélesebb körű figyelembevételével.

A felszerelés önálló rendben tartása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek

felismerése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a

tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának

felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény)

azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggésekfelismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállítotttartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyekbefolyásolják azok hatását).

A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közöttialapvető különbségek felismerése.

Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és azabban rejlő veszélyek felismerése.

3–4. évfolyamCélok és feladatok

Ebben az időszakban a vizuális kultúra tanításának továbbra is fontos célja a motiváltság és azörömteli alkotás fenntartása, amelynek továbbra is alapvető eszköze a változatos és a tanulókérdeklődését felkeltő játékos feladatok felhasználása, ismerkedés további új technikákkal,illetve az alkotás felszabadultságának további ösztönzése. A vizuális műveltségmegalapozását az érzéki tapasztalás, a környezet minél pontosabb megfigyelése, illetve azérzékelés érzékenységének fokozása segíti elsősorban. A gondolkodás fejlődésénekeredményeként ebben az időszakban cél a képi információk jelentésének és hatásának egyrepontosabb értelmezése, illetve a köznapi és művészi vizuális közlések megkülönböztetése. Azönállóan és csoportokban megvalósított alkotótevékenység erősíti a kreatívproblémamegoldást és segíti a tudatos önszabályozást és önismeretet. A befogadótevékenység tekintetében továbbra is érvényes az alkotva befogadás elvének érvényesítése.Cél továbbra is a vizuálisan feldolgozható témák megközelítése esetében a valós esztétikaiértéket képviselő műalkotások szemléltetése és azok minél pontosabb értelmezése.

Míg az első két évfolyamon a vizuális kultúra részterületei közül a „Kifejezés,képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” került túlsúlyba, addig harmadik-negyedikévfolyamon növekedhet az elvontabb „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmaitfeldolgozó feladatok aránya, de továbbra is fontos a megfigyelőképesség, a forma- és

318

arányérzék fejlesztése, továbbá az önkifejezés megőrzésének ösztönzése, ami segíti az egyrecéltudatosabb vizuális megismerést.

A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelés ebben az időszakban is jelenvan. Az alsó tagozat második felére a gyerekek többségének már komoly médiatapasztalatavan. A tárgy tanításának célja elsősorban a gyerekek meglévő ismereteinek rendszerezése, azismeretek életkorhoz igazodó elmélyítése, a különböző médiaüzentek értékeléséhez szükségeskészségek és képességek fejlesztése.

Ezt a célt szolgálják a médiaszövegek, elsősorban mozgóképi és online szövegekkifejezőeszközeinek mélyebb megismerését, a használt eszközök befogadóra tett hatásánakfelismerését, kifejezését segítő gyakorlatok, hisz és a formanyelvi alapozás mellett mármegjelenik a különböző médiatartalmak elkészítése mögött meghúzódó szándékfelismerésének fejlesztése is. Az ismeretszerzés továbbra is a gyerekek által ismert és kedveltműsortípusok, médiaszövegek feldolgozásán keresztül zajlik. A médiaélmények feldolgozása,az audiovizuális alkotások kifejezőeszközeinek megismerése az életkorhoz igazodómeseregények, ifjúsági regények és rajzfilmes/filmes adaptációik összehasonlításán,feldolgozásán keresztül kapcsolható össze az olvasáskultúra fejlesztésével. A gyerekek sajátés szűkebb környezetük médiahasználati szokásai alapján azonosítják a média alapvetőfunkcióit, megértik, hogy a különböző típusú médiatartalmak mögött meghúzódó szándékkülönböző lehet, amely befolyásolja a médiaszöveg üzenetének értékelését. Elsősorban a hírés információ, illetve a reklám mindennapokban betöltött szerepe, értékelése, sajátosságaikerülnek elő ebben az időszakban. A médiaszövegek értékelése az üzenet megbízhatóságánakés fontosságának megítélésén, illetve a saját tapasztalatok viszonylatában való elhelyezésénkeresztül zajlik. A média működésének tanulmányozása során fejlődik az elemző, kritikaigondolkodás. Alapvető fejlesztési cél a tanulók biztonságos és kreatív internethasználatátsegítő képesség- és készségfejlesztés, a hálózati kommunikációban való biztonságosrészvételhez szükséges alapismeretek, viselkedési szabályok megismertetése.

A fejlesztési célok továbbra is mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra ésmédiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telítetthelyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

3 évfolyam


Kifejezés, képzőművészetTermészeti, épített és képzeletbeli tájak,

helyekÓrakeret 17 óra

Előzetes tudás

Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányokfelismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése.Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotóműfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése.Anyagismeret.


céljai

Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképességfejlesztése különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán.Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képességfejlesztése.Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.Vizuális ritmusérzék fejlesztése.

319


Irodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származóvalós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus,vár, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok ésváltozatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben(pl. grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva).

Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás,múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatokfelhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymamavirágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítésemeghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal)megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika,kréta, nyomat, mintázás, makett).

Magyar nyelv ésirodalom:Olvasmányhozkapcsolódó személyesélmények felidézése ésmegosztása. Műélvezet,humor.

Matematika: Rajz ésszöveg értelmezése: alejátszott történésvisszaidézése; azelmondott, elolvasotttörténés visszaidézése.Jelértelmezés.


Nézőpont, ritmus, minőségellentét, kollázs, képmező, arány, vizuáliskifejezés.


Kifejezés, képzőművészetHétköznapi és képzelt figurák Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismeréseés használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainakfelismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosításimódjainak alkalmazása.


céljai

Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéniszínválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzékfejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzékfejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése.


A lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről,állatokról gyűjtött ismeretek, információk (pl. foglalkozás,életkor, kedvenc illat/étel/szín, útvonal, játék, fontos tárgy,attribútum) alapján figurális alkotások létrehozása. A külső, belsővonások (pl. karakter, testi adottságok, öltözet, belsőtulajdonságok, személyiség jegyek) élményszerűmegjelenítésével, meghatározott célok (pl. illusztráció, valós ésvirtuális játék, információs kártya, „kutatás”) érdekében.

Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagykitalált szereplőinek (pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek,állatok, ember-állatok, géplények) megformálása többfiguráskompozícióban, a meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék,báb, dráma, hajóorr, oromdísz, vízköpő) megfelelő méretben ésanyagból (pl. festmény, grafika, kollázs, montázs, fotó,

Matematika: mennyiségitulajdonságok,viszonylatok, becslés,összehasonlítás.

Magyar nyelv és irodalom:Gondolatok, érzelmek,vélemények kifejezése.Mindennapi konfliktusokfeldolgozása drámajátékkal.

Dráma és tánc:fantáziajátékok.

320

papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Figurális alkotás, karakter,élményszerű megjelenítés,cél, eszköz, méret, anyag,műfaj, technika, eljárás,képtárgy.

Tematikaiegység/

Fejlesztésicél

A média társadalmi szerepe,használata Médiahasználat,

élménybefogadás,élményfeldolgozás Médiumok a

mindennapi környezetben

Órakeret 4 óra

Előzetestudás

Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása.

A tematikaiegység


céljai

A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Sajátmédiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése.


A saját és a közvetlen környezet médiahasználatiszokásainak (internet, televízió, rádió, videojáték,mobilhasználat, könyv) tanulmányozása, megadottszempontok (pl. mennyiség, időrend, látogatotthelyek, a kommunikációban résztvevők, műsorok)alapján.

Bizonyos médiumokban megjelenőmédiaszövegek (pl. televíziós műsortípusok,animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése ésbeazonosítása saját médiaélmények felidézésén,megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlenpéldákon keresztül.

Saját médiaélmények felidézése megadottszempontok alapján (pl. érzelmi hatás, kedveltség,ismeretszerzés) és az élmények feldolgozása (pl.rajzolás, fotókészítés, szerepjáték).

Magyar nyelv és irodalom:Többmondatos összefoglaló szövegalkotása olvasmányok tartalmáról,gyűjtött tapasztalatokról,megfigyelésekről.A cím és a szöveg kapcsolatánakmagyarázata; címadás. Az olvasmányhozkapcsolódó előzetes ismeretek, személyesélmények, tapasztalatok felidézése ésmegosztása. Az információk keresése éskezelése. Különböző információhordozóka lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.Hasonlóságok és különbségek felfedezésekülönféle irodalmi közlésformákban.

Technika, életvitel és gyakorlat:szabadidős tevékenységek.

Erkölcstan: Kedvenc időtöltésem, haegyedül vagyok. Olvasottság.Olyan szeretnék lenni, mintŐ/példaképek, hamis életek; álmaim,fantáziavilágom/menekülés, realitásérzet.Az önálló gondolatalkotás szabadsága,önkifejezés és önbizalom erősítése.

321

Dráma és tánc: csoportos és egyéniimprovizáció.


Média, televízió, rádió, internet, újság,videojáték, film, televíziós sorozat,televíziós műsortípus (hírműsor,gyermekműsor, tehetségkutató műsor,valóságshow, ismeretterjesztő műsor,reklám).


A média kifejezőeszközeiA médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

Órakeret4 óra

Előzetes tudás A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése,kifejezése.


céljai

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése.


A médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín-és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrétmédiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyénekazonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációsmesék, filmek).

Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző mozgóképiszövegek, és hangzó anyagok befogadása során. Amédiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképinyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése,kifejezése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz,digitális fotó) és hangokkal.

Magyar nyelv és irodalom:Olvasási stratégiák, olvasástmegértő folyamatot segítőtechnikák ismerete,alkalmazása a hatékonyabbmegértés érdekében: aművek szerkezetijellemzőinek megfigyelése,a tér-idő változásainakfelismerése.Az eseményeksorrendjének, a mesélőszemélyének megállapítása.A szövegalkotásműveleteinek ismerete:anyaggyűjtés, címválasztás,a lényeges gondolatokkiválasztása, elrendezése, azidőrend, a szöveg tagolásabekezdésekre.Fogalmazásíráskor amegfelelő nyelvi eszközökalkalmazása.

Erkölcstan: Erkölcs éserkölcstelenség tapasztalásamint példa. Szerepek acsaládon, közösségen belül.A jó-rossz megjelenítése a

322

művészetben.

Ének-zene: A teljesfigyelem kialakításánakfejlesztése.Hangszín-érzelem,különböző élethelyzetbenmás a hangunk.

Dráma és tánc: Amese/történet helyszíneinekés szereplőinek sorba vétele.A mese/történetszereplőinek beazonosítása,illetve viszonyaikmeghatározása.


Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, zene, zaj, zörej, csend,emberi hang.

Tematikaiegység/

Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataA média működési módja, mediálisinformációforrások megbízhatósága

Órakeret 4 óra

Előzetes tudásA médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. Aszemélyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közöttialapvető különbségek felismerése.


Kritikai gondolkodás fejlesztése.


Ismerkedés a média társadalmi funkcióival, működésmódjával.

A szűkebb környezet médiahasználatának megfigyelése alapjánbeszélgetés egyes médiaszövegek (pl. hírműsor, internetes honlap,televíziós sorozat, rajzfilm, film, könyv, újság) hétköznapokbanbetöltött szerepéről, funkciójáról.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: médiatartalom-előállítókés a fogyasztók/felhasználók.

Annak felismerése, hogy a médiakörnyezet szereplői a tartalmatelőállítók csoportja és a közönség, a médiafogyasztók csoportjai.

A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró,fotóriporter) azonosítása, főbb elemeinek megismerése.

Magyar nyelv ésirodalom: Azéletkornak megfelelőglobális,információkereső,értelmező és reflektálóolvasás.Az információkkeresése és kezelése.Különbözőinformációhordozók alakóhelyi és az iskolaikönyvtárban.Mások véleményénekmegértése, elfogadásaa vita során.Vélemények

323

Ismerkedés a kereskedelmi kommunikáció (reklám) sajátosságaival,a reklámok megjelenésének változatos helyeivel, formáival. Areklámok működése (hatáskeltés) néhány fontos eszközénekmegfigyelése konkrét reklámok tanulmányozásán keresztül.Reklámkészítés (pl. egyszerű reklámszövegírás, plakátkészítés,reklámot megjelenítő szerepjáték) annak érdekében, hogy reflektáltviszony alakuljon ki a reklámozás céljáról és eszközeiről.

összevetése,különbségek éshasonlóságokmegfigyelése,felismerése éskritikája.

Erkölcstan: önállógondolat vállalása,véleménynyilvánítás,mások gondolataialapján, építő jellegűvitakultúra kialakítása;gondolatszabadsággalvaló ismerkedés.


Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, információ, hír, hírműsor, újság,újságíró, reklám, reklámfilm, tudatos fogyasztás, médiahasználat.


A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben,

biztonságos internethasználat

Órakeret4 óra

Előzetes tudás Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről,illetve kockázatokról.


céljai

Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedéskialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek éskockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználatfejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak,viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.


A közvetlen kommunikáció jelzéseinek és az onlinekommunikáció, jellegzetességeinek összehasonlításameghatározott szempontok (pl. kapcsolatteremtés, önkifejezés,véleménynyilvánítás) alapján (pl. szerepjáték keretében). Aszemélyes kommunikáció és az online kommunikációkülönbségeinek tudatosítása.

Saját és szűkebb környezet internethasználatának megfigyelése,internetes tevékenységek megjelenítése (pl. szerepjáték)különböző formában.

Az internet- és mobilhasználat legfontosabb (pl. biztonságoteredményező) szabályainak megismerése különbözőeszközökkel (pl. kártyajáték, egyszerű társasjáték).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó kreatív internethasználat

Magyar nyelv és irodalom:A művek tanulságainakértelmezése a sajátszerepünkre, helyzetünkre amindennapi életünkben,példa bemutatása, mindezekkifejezése más eszközzel is(pl. drámajátékok).A könyvtár mintinformációs központ, atanulás bázisa, segítője.Levélírás, levélcímzés.Rövid szöveges üzenetekmegfogalmazása.Adatok, információkgyűjtésének, célszerű

324

lehetőségeink tudatosítása. (pl. gyermekbarát honlapokböngészése).

Ismerkedés a világháló felépítésével és működésének alapjaivalbeszélgetés és játékos gyakorlatokon keresztül.

Az online közösségekben való viselkedési szabályok,kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.

elrendezésének módjai.

Erkölcstan: Haver, barát,társ, csapattag, interneteskapcsolatok.Konfliktusmegoldás, közösszabályalkotás és annakelfogadása mint érték.Baráti társaság összetartóereje és a virtuskodásértéke/bátorság,vakmerőség.Játék, közösségi élet azinterneten.

Környezetismeret: a helyesönismeret kialakításánakmegalapozása.


Személyes kommunikáció, online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók,profil, like-jel, keresőmotor, flash játék.


Tárgy- éskörnyezetkultúra

Mikro- ésmakrotér

Órakeret 23óra

Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok,térfunkciók felismerése.


Tapasztalatok szerzése atérformálás, térlehatárolás,térszervezés területén.Térkapcsolatok, térbeliviszonyok, térbeli tagolódásoklétrehozása, installációs ésábrázoló, kifejező céllal.Megfigyelő és elemző képességfejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -alkotás,konstrukciók létrehozásakülönböző anyagokból és célokra.Anyagok és eljárások ismerete; atervezői attitűd és alkalmazkodóképesség fejlesztése a tárgyrendeltetésének, használójánakszem előtt tartásával, a megfelelőanyag- és eszközválasztással.

325


Különböző épületek fotóinak csoportosítása megadott szempontokszerint (pl. rendeltetés, anyag, méret, elhelyezkedés, kor,díszítettség, fényviszony).

Megadott célt szolgáló kis tér (pl. váró-, lakótér, pince, fülke, raktár,dühöngő) tervezése a kiválasztott épület lakójának (pl. tulajdonos,tulajdonos gyermeke, őr, takarító, vendég, kertész, háziállat,kísértet, szerzetes, zenész, festő, orvos), majd a térhez tartozó,kapcsolódó tárgyak némelyikének elkészítse (pl. kulcs, tükör,függöny, polc, szék, csizma, kanna, tál, lámpa).

Ismert funkció (pl. lakás, iskola, orvosi rendelő, mozi) saját ötletalapján elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben,az elkészült makettekből közösen településszerkezet (pl. falu,városrész) kialakítása, egyszerű „terepasztal” megépítése.

Példák, fotók, gyűjtése eltérő érzelmi hatást (pl. hétköznapi,ünnepélyes, titokzatos, rideg, sejtelmes, szorongató, emelkedettfélelmetes, vidám) kiváltó terekről (pl. templom, iroda, park, szoba,lift, állványzat, zuhanyfülke, labirintus).

A terekhez kapcsolódó hangok, zenék, zörejek (pl. madárcsicsergés,jármű-zaj, beszéd, nyikorgás, zene, hegedű, dob) gyűjtése, s agyűjtött hanganyag felhasználásával, valós, hangzó tereklétrehozása, megépítése az adott tartalomnak megfelelő anyag ésméretválasztással (pl. karton, fonal, kóc, vászon, fém, vessző, csuhé,agyag, drót, fa).

Matematika: Tárgyaktulajdonságainakkiemelése (analizálás);összehasonlítás,azonosítás,megkülönböztetés;osztályokba sorolás.Adott objektum másnézőpontból.Tájékozódás a világmennyiségiviszonyaiban.

Dráma és tánc: a színházformai elemei, látottelőadásban, illetvealkalmazása sajátrögtönzésekben.

Környezetismeret: azanyagfajtákmegmunkálhatósága,felhasználásuk.

Ének-zene: Azonosság,hasonlóság, variációfelismerése. Ritmus-hangszerek, ritmikaitöbbszólamúság.



feltételei:

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatokéletkornak megfelelő értelmezése.

Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerűjelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok,illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotásokolvasásába is beépítve.

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák azalkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságosanyag- és eszközhasználata.

Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és afunkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.

Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok,érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabbfogalmak használatával, az életkornak megfelelően.

Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak

326

közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív

kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok,

érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával

kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás,

ismeretszerzés) megismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat

szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációbanvaló részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályokelsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatívinternetes tevékenységek megismerése.

4. évfolyam


Vizuális kommunikációUtazások

Órakeret 17óra

Előzetes tudás A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuálisjelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.


Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizálóés szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése.Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése.Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábráklétrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolásiképességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi,köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezésárnyaltságának fokozása.


A környezetünkben észlelhető változások, folyamatok, mozgások(pl. természeti jelenségek, életjelenségek: ember/növény/állatnövekedése és öregedése, jégolvadás, rozsdásodás, penészedés,árnyék, palacsintasütés, építkezés, varrógép, kerékpár, daru, óra)azonosítása, vizuális megfigyelése, értelmezése, a tapasztalatokés információk rögzítése szöveg és kép (pl. fotó, film, egyszerűanimáció, rajz, ábra, jel) segítségével.

Valós és/vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának éstörténéseinek képes, szöveges rögzítése (pl. útinapló, térkép,képregény, forgatókönyv, úti film) meghatározott cél(szórakoztatás, ismeretterjesztés, útikalauz, tájékozódás,dokumentálás, elemzés, összehasonlítás) érdekében.

Matematika: Tájékozódás atérben (síkon ábrázolttérben; szövegesinformációk szerint). Aváltozás kiemelése; azidőbeliség.

Magyar nyelv és irodalom:Információhordozók.Látványok verbálismegfogalmazása. Azidőbeliség kifejezéséneknyelvi lehetőségei.

Dráma és tánc: verbálisképességek fejlesztése

327

játékkal.

Környezetismeret:változások, folyamatok,növények, állatok.


Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép,képregény, vizuális sűrítés.


Vizuális kommunikációVizuális hatáskeltés Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és azábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségénekfelismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuáliskommunikációs gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinekértelmezése és megjelenítése.


céljai:

Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottaklényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainakbővítése. A vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálásatranszformált látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuálismetaforák képzése. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt éselképzelt formák megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás,kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés. Ábraalkotás képességénekfejlesztése: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentésthordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrákértelmezése és létrehozása, valós vagy elképzelt viszonyok,kapcsolatok megjelenítésével. A síkbeli és térbeli vizuálismegjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata vizuáliskommunikációs területen. A megjelenítés, a kifejezés céljánakmegfelelő árnyalt vonal, tónus, szín, forma, stb. önálló alkalmazása.Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével akommunikációs képesség fejlesztése.


Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek,jelenség: „boszorkányok tömeges átrepülése”,”Pöttyös Pannadivatbemutatója”, Búvár Kund légzőkészüléke) számára plakát,szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és szöveg együttesalkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése céljából.

Az emberi gesztusok, testnyelvi jelzések megfigyelése, értelmezése,majd az összegyűjtött tapasztalatok, információk segítségével aplakát által hirdetett dolog népszerűsítése figyelemfelhívó játékkal(pl. akcióval, pantomimmel, hangot, szöveget is beépítőperformansszal).

Matematika: Statikusszituációk,lényegkiemelés.Képzeletben történőmozgatás. Testhálóelképzelése.

Magyar nyelv ésirodalom:kulcsszókeresés;szövegtömörítés;hiányos vázlat, táblázat,ábra kiegészítése aszöveg alapján.

328

Kulcsfogalmak/ fogalmakGesztus, plakát, reklám,szlogen, vizuáliskommunikációs műfaj.

Tematikaiegység/

Fejlesztésicél

A média társadalmi szerepe,használata Médiahasználat,

élménybefogadás,élményfeldolgozás Médiumok a

mindennapi környezetben

Órakeret 4 óra

Előzetestudás

Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása. Amédiatartalmak közötti választás tudatossága. Saját médiaélményekfeldolgozása, önreflexiós készség kialakulóban.

A tematikaiegység


céljai

Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciákfejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.


A saját és a közvetlen környezet médiahasználatiszokásainak (internet, televízió, rádió, videojáték,mobilhasználat, könyv) tanulmányozása, megadottszempontok (pl. mennyiség, időrend, látogatotthelyek, a kommunikációban résztvevők, műsorok)alapján.

Bizonyos médiumokban megjelenőmédiaszövegek (pl. televíziós műsortípusok,animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése ésbeazonosítása saját médiaélmények felidézésén,megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlenpéldákon keresztül.

Saját médiaélmények felidézése megadottszempontok alapján (pl. érzelmi hatás, kedveltség,ismeretszerzés) és az élmények feldolgozása (pl.rajzolás, fotókészítés, szerepjáték).

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azokanimációs, filmes adaptációinak összehasonlítása,feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez ésa vetített adaptációhoz kapcsolódó élményekmegjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal,montázskészítéssel).

Magyar nyelv és irodalom:Többmondatos összefoglaló szövegalkotása olvasmányok tartalmáról,gyűjtött tapasztalatokról,megfigyelésekről.A cím és a szöveg kapcsolatánakmagyarázata; címadás. Az olvasmányhozkapcsolódó előzetes ismeretek, személyesélmények, tapasztalatok felidézése ésmegosztása. Az információk keresése éskezelése. Különböző információhordozóka lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.Hasonlóságok és különbségek felfedezésekülönféle irodalmi közlésformákban.

Technika, életvitel és gyakorlat:szabadidős tevékenységek.

Erkölcstan: Kedvenc időtöltésem, haegyedül vagyok. Olvasottság.Olyan szeretnék lenni, mintŐ/példaképek, hamis életek; álmaim,fantáziavilágom/menekülés, realitásérzet.Az önálló gondolatalkotás szabadsága,önkifejezés és önbizalom erősítése.

Dráma és tánc: csoportos és egyéniimprovizáció.

329


Média, televízió, rádió, internet, újság,videojáték, film, televíziós sorozat,televíziós műsortípus (hírműsor,gyermekműsor, tehetségkutató műsor,valóságshow, ismeretterjesztő műsor,reklám).


A média kifejezőeszközeiA médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

Órakeret4 óra

Előzetes tudásA médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése,kifejezése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését,médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése.


céljai

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása,médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai,kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, azönreflexió fejlesztése.


A médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.

A karakterábrázolás filmes eszközeinek megismerése: a pozitívés negatív hősök megjelenítésének technikái, különös tekintettela mozgókép nyelvére (pl. jelmez, smink, környezet/díszlet,világítás, kameramozgás) és a hangokra: (beszélt nyelv, zene,zaj, zörej) az életkornak megfelelő médiaszövegeken keresztül.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín-és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrétmédiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyénekazonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációsmesék, filmek).

Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző mozgóképiszövegek, és hangzó anyagok befogadása során. Amédiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképinyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése,kifejezése.

Kép és hangrögzítő eszközök használatának alapszintűmegismerése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz,digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

Magyar nyelv és irodalom:Olvasási stratégiák, olvasástmegértő folyamatot segítőtechnikák ismerete,alkalmazása a hatékonyabbmegértés érdekében: aművek szerkezetijellemzőinek megfigyelése,a tér-idő változásainakfelismerése.Az eseményeksorrendjének, a mesélőszemélyének megállapítása.A szövegalkotásműveleteinek ismerete:anyaggyűjtés, címválasztás,a lényeges gondolatokkiválasztása, elrendezése, azidőrend, a szöveg tagolásabekezdésekre.Fogalmazásíráskor amegfelelő nyelvi eszközökalkalmazása.

Erkölcstan: Erkölcs éserkölcstelenség tapasztalásamint példa. Szerepek acsaládon, közösségen belül.A jó-rossz megjelenítése a

330

művészetben.

Ének-zene: A teljesfigyelem kialakításánakfejlesztése.Hangszín-érzelem,különböző élethelyzetbenmás a hangunk.

Dráma és tánc: Amese/történet helyszíneinekés szereplőinek sorba vétele.A mese/történetszereplőinek beazonosítása,illetve viszonyaikmeghatározása.


Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, vágás, zene, zaj, zörej,csend, emberi hang.

Tematikaiegység/Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataA média működési módja, mediálisinformációforrások megbízhatósága

Órakeret 4 óra

Előzetes tudásA médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. Aszemélyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közöttialapvető különbségek felismerése. Kritikai gondolkodás.


A mediális információforrások megbízhatósága megítélésének fejlesztése.


Ismerkedés a média társadalmi funkcióival, működésmódjával.

A szűkebb környezet médiahasználatának megfigyelése alapjánbeszélgetés egyes médiaszövegek (pl. hírműsor, internetes honlap,televíziós sorozat, rajzfilm, film, könyv, újság) hétköznapokbanbetöltött szerepéről, funkciójáról.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: médiatartalom-előállítókés a fogyasztók/felhasználók.

Médiaszövegek értelmezése alapján feltevések, állításokmegfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, az alkotó/közlőszándékáról (a korosztálynak megfelelő reklámok, videojátékok,internetes portálok, animációs filmek, filmek segítségével).

Annak felismerése, hogy a médiakörnyezet szereplői a tartalmatelőállítók csoportja és a közönség, a médiafogyasztók csoportjai.

Magyar nyelv ésirodalom: Azéletkornak megfelelőglobális,információkereső,értelmező és reflektálóolvasás.Az információkkeresése és kezelése.Különbözőinformációhordozók alakóhelyi és az iskolaikönyvtárban.Mások véleményénekmegértése, elfogadásaa vita során.Vélemények

331

A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró,fotóriporter) azonosítása, főbb elemeinek megismerése.

Médiaszövegek megbízhatósága: irányított beszélgetés a hír-álhírtémakörről konkrét médiaszövegek alapján.

Információk összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása (pl.szövegalkotás) megadott szempontok (pl. közlő szándéka, célcsoport)alapján.

Ismerkedés a kereskedelmi kommunikáció (reklám) sajátosságaival,a reklámok megjelenésének változatos helyeivel, formáival. Areklámok működése (hatáskeltés) néhány fontos eszközénekmegfigyelése konkrét reklámok tanulmányozásán keresztül.Reklámkészítés (pl. egyszerű reklámszövegírás, plakátkészítés,reklámot megjelenítő szerepjáték) annak érdekében, hogy reflektáltviszony alakuljon ki a reklámozás céljáról és eszközeiről.

összevetése,különbségek éshasonlóságokmegfigyelése,felismerése éskritikája.

Erkölcstan: önállógondolat vállalása,véleménynyilvánítás,mások gondolataialapján, építő jellegűvitakultúra kialakítása;gondolatszabadsággalvaló ismerkedés.


Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, információ, hír, álhír, hírműsor,újság, újságíró, reklám, reklámfilm, tudatos fogyasztás, médiahasználat.


A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben,

biztonságos internethasználat

Órakeret4 óra

Előzetes tudás Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről,illetve kockázatokról.


céljai

Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedéskialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek éskockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználatfejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak,viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.


A közvetlen kommunikáció jelzéseinek és az onlinekommunikáció, jellegzetességeinek összehasonlításameghatározott szempontok (pl. kapcsolatteremtés, önkifejezés,véleménynyilvánítás) alapján (pl. szerepjáték keretében). Aszemélyes kommunikáció és az online kommunikációkülönbségeinek tudatosítása.

Saját és szűkebb környezet internethasználatának megfigyelése,internetes tevékenységek megjelenítése (pl. szerepjáték)különböző formában.

Az internet- és mobilhasználat legfontosabb (pl. biztonságoteredményező) szabályainak megismerése különböző

Magyar nyelv és irodalom:A művek tanulságainakértelmezése a sajátszerepünkre, helyzetünkre amindennapi életünkben,példa bemutatása, mindezekkifejezése más eszközzel is(pl. drámajátékok).A könyvtár mintinformációs központ, atanulás bázisa, segítője.Levélírás, levélcímzés.Rövid szöveges üzenetek

332

eszközökkel (pl. kártyajáték, egyszerű társasjáték).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó kreatív internethasználatlehetőségeink tudatosítása. (pl. gyermekbarát honlapokböngészése).

Ismerkedés a világháló felépítésével és működésének alapjaivalbeszélgetés és játékos gyakorlatokon keresztül.

Az online közösségekben való viselkedési szabályok,kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.

megfogalmazása.Adatok, információkgyűjtésének, célszerűelrendezésének módjai.

Erkölcstan: Haver, barát,társ, csapattag, interneteskapcsolatok.Konfliktusmegoldás, közösszabályalkotás és annakelfogadása mint érték.Baráti társaság összetartóereje és a virtuskodásértéke/bátorság,vakmerőség.Játék, közösségi élet azinterneten.

Környezetismeret: a helyesönismeret kialakításánakmegalapozása.


Személyes kommunikáció, online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók,profil, like-jel, keresőmotor, flash játék.


Tárgy- éskörnyezetkultúra

Tárgyak éshasználatuk

Órakeret 23 óra

Előzetes tudás

Egyszerű hagyományos éskézműves technikai fogásokismerete. A tárgyalkotó folyamatlépéseinek alkalmazása.Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapiés művészi, kultikus tárgyakfelismerése, csoportosítása.


Régi és mai használati ésdíszedények megfigyelése,csoportosítása, összehasonlítóelemzése vizuálisan (látvány, fotó,rajzi elemzés) és verbálisan.Gyakorlati és érzelmi szempontokmegfogalmazása a tárgyakkal valókapcsolatban. Közvetlenkörnyezetünk tárgyainak,szerkezeteinek megfigyelése,megadott szempont szerintivizsgálata. Redukciós képesség

333

fejlesztése. Komponáló képességfejlesztése felületen és térben. Aszínek dekoratív, díszítő hatásánakmegismerése és alkalmazása,funkciónak megfelelő színválasztásés díszítés. A csomagolás tervezésiszempontjainak megismerése ésalkalmazása, a csomagolásgyakorlati és érzelmiszempontjainak megismerése.Vizuális ritmusérzék fejlesztése.Különböző kultúrák irántinyitottság kialakítása.


A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközökösszehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek,járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonlóés eltérő vonások elemzése, értelmezése.

Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás (pl. öltözetkiegészítő, játék) a megismert kézműves technikákkal (pl.nemezelés, agyagozás, fonás, szövés, batikolás), a kortársiparművészet felfogásában.

A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatosfelhasználásával, meghatározott funkcióra (pl. irányjelző,hangosító), működésre képes egyszerű szerkezet (pl. játék, modell)létrehozása.Az elkészült tárgyak, szerkezetek használatuknak megfelelő éstulajdonosukra utaló díszítése.

Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy,dolog (pl. ecset, muffin, buszjegy, cipő, csoki, időbe látó készülék,csodaszappan, fűmag, életelixír, varázsfonal) számára, oly módon,hogy a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgysajátosságára.

Matematika: tájékozódásaz időben.

Erkölcstan: a múlt és ajelen életviszonyai közöttikülönbségek.

Dráma és tánc: Kreatívjátékok tárgyakkal,tárgyak nélkül. A tárgyakhasználata ismétléssel,lassítással, gyorsítássalstb. vagy nemrendeltetésszerűhasználatuk.

Kulcsfogalmak/ fogalmakTárgyalkotás, tárgytervezés, díszítés, csomagolás, vizuális ritmus, díszítés, szerkezet, felület,stilizálás.


negyedikévfolyam végén,a továbbhaladás

feltételei:

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatokéletkornak megfelelő értelmezése.

Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formákmegjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés,kiegészítés, csonkítás.

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák azalkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos

334

anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok,

illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotásokolvasásába is beépítve.

A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közöttikülönbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép,csendélet, tájkép).

Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakultgondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározottlegfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.

Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmakközötti tudatos választás.

A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatívkifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.

Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete.Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzésekmegfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.

A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatávalkapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.

A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás,ismeretszerzés) megismerése.

A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmánakfelismerése.

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználatszabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációbanvaló részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályokelsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatívinternetes tevékenységek megismerése.

angol nyelv 1-3 Évfolyamangol nyelv 1-3 Évfolyam (3. osz tálytól kötelezően választható)...

Documents