a_nemzeti-szocializmus_mint_politikai_vallás0001.pdf

7/27/2019 A_nemzeti-szocializmus_mint_politikai_valls0001.PDF

1/19

Admben megjelolt tema sokkal er-

zekenyebben teszi fel a vallastu-

domany legsajatabb kerdeseit,

mint peldaul valamely vilagvallas egy speci-

fikus teruletenek vizsgalata. Hiszen a nem-

zetiszoeial izm usra vonatkoz6 vallastudo-

manyi kerdesfelvetes a vallas alapjaira

vonatkoz6 problemakat hoz felszinre, es

reflexiv m6don azt kerdezi, mit61 is vallas

egy vallas, es honnant61 mondhatjuk egy

torteneti jelensegre, hogy az a vallas kate-

g6riajaba tartozik. Mindemellett a tema

szetfesziti e nehany oldalas keretet. Ezert

az alabbi megfontolasok egy konkret vezer-

fonal menten haladnak majd.

A politikai vallas kifejezes Eric Voegelin

professzort61 szarmazik, akinek 1938 apri-

lisaban, Beesben jelent meg el6szor A po Ii-

tikai vallasok dmu tanulmanya.1 Alaptezise

szerint "a vilagban letezik a gonosz" "mint

a vilagban mukod6 szubsztancia es er6'?

ezert - ig y Voegelin - a kor bizonyos moz-

galmai nem pusztcin politikaiak, hanem val-

lasosak is. Erdemes felfigyelnunk arra a

tenyre, hogy Voegelin nem esupan a nemet

nemzetiszocializmust frja Ie politikai vallas-

kent, hiszen mar a tanulmany dme is tob-

bes szamot hasznal. Egyespolitikai mozgal-

makat tehat velemenye szerint azert tekint-

heWnk vallasi mozgalomnak, mert a vi-

lagban mukod6 "gonosz" altai motivaltak.

Voegelin tehat egy mindenekel6tt vallasi

kateg6riat vetit ra a vilagi tortenelemre.

A bennunket most motival6 problemafel-

vetes azonban az ebb61 levont kovetkezte-

tesben jelenik meg. Voegelin szerint ugyan-

is ebb61 az kovetkezik, hogy ha az ember

szembe akar szallni a nemzetiszoeializmus-

sal, akkor azt esakisa "vallasos j6 er6" alap-

jan allva, illetve segitsegevel lehet megten-

ni. "Nines olyan gondolkod6 - irja -, aki ne

tudna, hogy a gy6gyulas esak vallasi meg-

u j ulason keresztuI val6suIhat meg."3

Nagyon talal6nak erzem a nemzetiszo-

eializmus politikai vallaskent torten6 meg-

hatarozasat - a tanulmany legnagyobb re-

sze azt igyekszik alatamasztani, hogy a

nemzetiszoeializmus vallasi igenyekkel, val-

10 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.


2/19

BIBLIA ES TORTENELEM

laskent lepett fel, illetve vallassa alakftotta

magat. Ezeknek az elemzeseknek a soran

azonban a motivaci6 kerdesere is igyek-

szem kiterni, hogy ti. miert akart es tudott a

nemzetiszocializmus egy sajatos vallasi

mozgalomkent megjelenni. Voegelin kovet-

keztetesevel azonban nem ertek egyet, es a

dolgozat zar6 reszeben ennek a kovetkez-

tetesnek a problemait szeretnem vazolni

- a sajat nezapontomb61, a Biblia alapjan.

Ezek a zar6 gondolatok, ugy latom, fel tud-

jak mutatni a jelen vizsgal6dasok tetjet.

Yelemenyem szerint barmely vallas leg-

fabb ismertetajelei kozott szerepelnek az

alabbiak:

1. orokkeval6sag utani vagyl

haland6sag legyazese/megvaltas,

2. az isteni manifesztcki6janak

imadata (Iehet egy vagy tobb szemely,

allat, noveny, targy stb.),

3. szent tortenelem (a vilagtortenelmen

belOI a vallas szempontjab61 donta,

"kOlon tortenelem" megrajzolasa),

4. szentek (akik a vallas kitOntetett hfvei,

a multban es a jelenben egyarant; ide

sorolhat6k a papok es a vertanuk is),

5. Onnepek (a vallasi sajatos elete:

kOlonos idaszamftas, valamint

az ember egyeni elettortenetenek

atertelmezese; az istenseg imadatanak

kifejezese, vallasi kozosseg alakftasa

es fenntartasa; szent szovegek),

6. etikai elvarasok az egyennel szemben

(a vallas mint a hetkoznapi eletpraxist

meghataroz6 tenyeza),

7. sajatlagos nyelv.

A felsorolas nem torekszik teljessegre, de

ugy gondolom, hogy a fenti het ismerteta-

jel egyOttaliasa megadja azt a minimumot,

aminek az alapjan egy jelenseget vallaskentjeliemezhetOnk. Ennek a felsorolasnak a

menten haladva vegyOk szemOgyre a nem-

zetiszocializmus mint mozgalom sajatossa-

gait. Elemzeseinkhez Klaus Vondung Magie

und Manipulation. Ideologischer Kult und

politische Religion des Na tionalsozialismus

cfmu konyve szolgallegfabb segftsegOl,4fa-

keppen azert, mert egyreszt torteneti vizs-

gal6dasai igen sok adatot es osszefOggest

tarnak fel, masreszt rengeteg eredeti szove-

get (versek, dalok, tervek, programok stb.)

idez, amelyek beszedes illusztraci6kkent

hasznalhat6k fel az egyes pontoknal.5

OROKKEVALOSAG UTANI VAGY,

HALANDOSAG LEGYOZESE,

MEGVALTAS

Nagy val6szfnuseggel kijelenthetjOk, hogy

minden vallas valamilyen m6don kapcso-

latban all az orokkeval6sag utani vaggyal.

Ez a vagy megjelenhet egyreszt az istenseg-

gel/istenivel val6 kapcsolat formajaban,6

amikor a haland6 ember kapcsolatba ke-

rOlhet valamivel vagy valakivel, ami vagy

aki tulmutat sajat eletenek es vilaganak

esendasegen, masreszt, ehhez szorosan

kapcsol6dva, az ember sajat esendasege-

nek meghaladasaban az istenseggel/isteni-

vel val6 erintkezes reven.A nemet nemzetiszocializmus a kezde-

tektal tudatosan epftett az ember orokkeva-

16sagutani vagyara, valamint arra az 6hajra,

hogy az elsa vilaghaboru utani totalis

zurzavarb6F legyen kivezeta ut a stabilitas,

2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 11


3/19


a rend, a nemet nep meger6sodese fele.

A nemzetiszoeializmus "zsenialitasa" meg-

latasom szerint tObbek kozott abban alit,

hogy azt fgerte es demonstralta: ezt a ket

igenyt egyszerre tudja kielegfteni.8 Az orok-

keval6sag, valamint a rend es a nemet nep

erejenek szimb61umava a "Birodalom" valt.

Az "orok Birodalom" a "nemet halhatat-

lansag" kifejez6dese lett.9

A Harmadik Birodalom azt

demonstralta, hogy a ge-

neraei6k egymasutanjaban

az egyen, a "Birodalom"epft6kovekent, maga is

halhatatlan lesz. Az egyeni

halhatatlansagot tehat a

nemzetiszoeializmus egy

sajatos megvaltastanban

hirdette meg: az ember az

orokkeval6 nemet biroda-

10m reszekent reszesulan-

nak elmulhatatlansagab61es dies6segeb61, meg ha

maga halalt szenved is el.

Minel odaad6bban szol-

galja tehat valaki ennek a "Birodalomnak" a

folytonos er6sodeset haland6 eleteben, an-

nal inkabb reszesulennek a hatalomnak a di-

cs6segeb61.fgy valnak halhatatlanna a "Biro-

dalomert" eleWket felaldozni kesz katonak,

vagy a "Birodalom" erdekeben minel tobbgyermeket vilagra hoz6 asszonyok.

Egy unnepi vers nehany sora a kovetke-

z6keppen fejezi ezt ki:

"Aki vallalja a hareot

es 6rzi magaban a langot,

ha 6t a halal megemeszti,

tovabb el a verben."10

A Blut-und-Boden ideol6giaja is egy nep

orokkeval6saganak eszmejet veszi alapul,

amely magahoz olelve a nep tagjait, 6ket

az orokkeval6sag reszeve teszi. Jelen van

ebben a ket fogalomban egyreszr61az ere-

det, azaz a kozos mult, a hare a kozos jo-

v6ert, es a fold mint eltet6, kiapadhatatlan

forras es haza, otthon. Mindez biztonsagot

sugaroz egyfel61, meg nem szun6 folyto-

nossagot masfel61. Ugy tunik tehat, hogy a

"Birodalom" eszmejeben a nemzetiszoeia-

lizmus megtalalta a halal legy6zesenek

m6djat.

AZ ISTENI MANIFESZTACIOJANAK

IMADATA

A legtobb vallasban jelen van valamilyen

m6don az isteni erzekelhet6 megjelenese

es fgy imadata. Altalaban szukseg van arra,hogy legyen valaki vagy valami, amiben az

isteni mintegy erzekelhet6ve, lathat6va,

erinthet6ve, egyaltalan felkereshet6ve va-

lik. Az emberi termeszet nehezen tud meg-

birk6zni egy )athatatatlan istennel".l1

A nemzetiszoeializmus Birodalom-szimb6-

luma sem tudott volna a hatalom 12 eve

alatt hatni, ha nines egy olyan erzekelhet6

megtestesft6je, aki egy szemelyben, el6 m6-don testesfti meg "az orok Birodalom" esz-

mejet. Ennek az eszmenek termeszetesen

voltak nem el6, nem emberi manifesztaei6i

is, amelyek ugyanesak az eszme val6sagat

realizaltak. A monumentalis epftkezesek,



4/19


sajat szakralis helyek kialakftasa mind ezt

a celt szolgaltak. A targyak, novenyek vagy

akar allatok hatasaval persze ossze sem le-

het vetni a szemely altai kivalthat6 hatast.

A nemzetiszocializmus atyja, Adolf Hitlerszemelyisegeben allft61ag olyan jegyek vol-

tak felfedezhet6k, amelyek reven val6di

nepvezerre valhatott. Lelkesft6 sz6nok volt,

aki teljes elszantsaggalhitt abban, amit tett.12

Onmagaban termeszetesen a szemelyi-

seg meg nem elegseges ahhoz, hogy vala-

kib61 val6di nepvezer valjon. Ehhez szuk-

seg van a teljesen tudatos, megtervezett

epftkezesre is, amelynek soran a tomegekbefolyasolasa altai emberek sokasagaval le-

het elhitetni, hogy Adolf Hitler es mozgal-

ma az, aminek latszani akar. A kozkeletu

felfogassal ellentetben maga Hitler volt a

nemzetiszocializmus propaganda- es de-

monstraci6-"muveszetenek" az atyja, nem

Goebbels.13 Goebbels csupan a Hitler altai

lerakott alapokat fejlesztette tovabb. Hitler

Gustave Le Bon Psychologie der Massen

dmu munkajat alaposan tanulmanyozva

epftette fel propagandagepezetet, de -

ahogyan Vondung is megjegyzi - neki ma-

ganak is kulonos erzeke volt a tomegpszi-

chol6giahoz.14 Most azonban erdekl6de-

sunk homloktereben nem az a kerdes all,

hogyan valhat valaki nepvezerre, hanem

azt szeretnenk felmutatni, hogy Hitler nem

csupan szeretett nepvezer, hanem az em-

berek szemeben isteni attributumokkal

rendelkez6, az orokkeval6sag egyfajta ga-

ranciajat jelent6 szemely volt, aki egy sze-melyben testesftette meg "az orok Biro-

dalmat".

Ennek megvilagftasara a Deutsche Chris-

ten egyhazi csoport altai 1936 tavaszan tar-

tott istentisztelet egyik eneket idezzuk:

"Szent Haza! Te buszke fold!

Mi hozzad husegesek es j6k vagyunk!

A te foldedb61 ered es izzikaz 6si nemet ver.

Minden szfvben egyarant

Ugyanaz csabft es kacag es zeng

es fakad fel:

Adolf Hitlerert harcolunk,

Adolf Hitlerert meghalunk,

a szent, szent nemet birodalomert."15

Ebben az enekben is lathat6va valik,hogy a mozgalom hfveiben a "szent nemet

birodalom" es Adolf Hitler egy es ugyanazt

jelentette. A nemzetiszocialista partunne-

peken altalanos resze volt a forgat6konyv-

nek az ugynevezett Fuhrerehrung (Fuhrer-

tisztelet), ilyen es ehhez hasonl6 "vallo-

masokkal":

"Fuhrer!

Vezess minket!

A te kezeidben

Nyugszik milli6k sorsa,

Akik a te szfvedben elnek,

Akik szamara te hit vagy. -

Isten neked adta a hatalmat,

hogy egyedul nepednek elj,

amely szamodra a szfvveres!

Fuhrer!

Felemelkedunk hozzad

Ezen az 6ran.

Fuhrer, udvozlunk teged:

Sieg Heil! Sieg Heil! Sieg Heil!"16



5/19


nemzetiszocializmus els6 at-

toresi kfserlete volt, amely a

masodik "udvesemenyben",

Hitler 1933. januar 30-an

tortent hatalomeitvetelebenteljesedett be. Nem veletlen,

hogy az evente ismetl6d6

pcirtunnepek kozul a novem-

ber 9-e volt a leg nagyobb.

Ezeri a napon a mult eseme-

nyere emlekeztek, es ezaltal

megtortent annak folyamatos

jelenbe em elese, mondhat-

juk eletben tartasa. Ett61 anaptol uj id6szamftcis kezd6dott, hiszen ek-

kor ragyogott fel el6szor egy pillanatra a "Bi-

rodalom" fenye. Az els6 "vertanuk" kulonos

ahftatot kolcsonoztek ennek a napnak, illet-

ve az erre valo emlekezesnek. Hogy meny-

Leithato, hogy a Fuhrert vallasos imadat

ovezte, es nem pusztan nepvezerkent, ha-

nem az istenit, az orokkevalot megtestesf-

t6, a megvaltas lehet6seget garantalo sze-

melykent tiszteltek.

SZENT TORTENELEM

A z N SD AP a va llaso k mintcijara kialakftotta sa-

jeit, vilagtortenelemben

megjelen6 udvtortene-

tet. Ehhez termeszetesen

a mult ujraertelmezese,

valamint a korabbiakhoz

kepest uj fordulopontok

megjelolese is eppugy

hozzatartozott, mint az

uj jov6kep. Ahogyan a

keresztenysegben a Krisz-

tu s el6 tt es a K risz tu s

utcin megjeloles a Krisztushoz viszonyftott uj

id6szamftast jelenti - meg ha tudjuk is, hogy

a megjelolt 0 pont nem esik egybe jezus

Krisztus szuletesevel -, ugy a nemzetiszocia-

lizmus is sajat, uj id6szamftast hirdetett. En-

nek a fordulopontja 1923. november 9-e

volt, Hitler muncheni puccskfserlete. Ez a

kudarcba fulladt hatalomatveteli-kfserlet 16

halalas aldozatot is kovetelt, Hitlert pedig

bortonbe zartak. Ez az "udvesemeny"17 a

nyire szent esemenykent ertelmeztek no-

vember 9-et, azt jol peldazza a nap 1935-

ben tet6pontjeit eler6 unnepsegsorozata.18

A legnagyobb szabasu unnepet ertelemsze-

ruen minden evben Munchenben, a Feld-

herrnhalle kornyeken rendeztek meg. Eb-

ben az evben az unnep el6 estejen a 16 "ver-

tanu" exhumalt holttestet felravataloztak a

Feldherrnhalleban, majd masnap a monu-

mentcilis unnepseg kereteben atvittek 6ket a



6/19


Konigsplatzon all6 templomba.

Ehhez kapcsol6d6an az unnepseg

reszekent Goebbels a 16 "verta-

nu" nevet egyenkent kialtotta, a

Hitlerjugend19 pedig k6rusban va-

laszolt: "Itt!" Minden kialtas utan

harom tiszteletad6 loves dordult

el, es felhangzott a part himnusza,

a Horst Wessel Lied. Ez a nap te-

hat a "Birodalom" eleteben az el-

sa jelentos esemeny volt, ezert

annak torteneteben a fordul6-, il-

letve kezdopont. Az iment felide-

zett szertartasb61is lathat6, hogy a

mult reaktivalasa milyen fontos szerepet jat-

szott az emlekezesben.

A nemzetiszocialistak azonban nemcsak

az uj tortenelem kezdopontjat jeloltek

meg, es nemcsak azon faradoztak, hogy a

multat nemzetiszocialista m6dra ujraertel-

mezzek, hanem nagyszabasu jovokepet is

kfnaltak. A nemzetiszocialista mozgalom-

nak ugyanis nagyon hatarozott

celja volt, megpedig a Harmadik

Birodalom megval6sftasa. Ez a

Harmadik Birodalom a zsid6-ke-

reszteny varakozasokb61 j61 is-

mert ezereves birodalommal

azonos, amely azonban nem

ezer evig, hanem orokke fog tar-

tani. Mar ezen a ponton is kive-

heto, hogy az NSDAP a keresz-

teny tanftasb61 ismert elemek at-

vetelevel es egyben atalakftasaval

operalt. Erre meg az unnepek

kapcsan reszletesebben ki fogunk

terni. A nemzetiszocializmus tehat sajat

udvtortenetet hozott letre.

SZENTEK

A szent tortenelem temajahoz nagyon szoro-

san kapcsol6d6, ugyanakkor velemenyem

szerint megkulonboztetest kfvan6 kerdesrol

van sz6. A nemzetiszocializmus ugyanis nem



7/19


esupan szent tartenelmet epftett fel, hanem

eletre hfvta sajat szentjeinek kazasseget is.

Mindemellett teny, hogy e ket irany sosem

jar egymas nelkul: amely vallasnak szent tar-

tenelme van, annak ebbol kavetkezoen sajat

szentjei is vannak. A szentek kerdeskare ugy

tUnik, azert kulanasen fontos, mert bennuk

az adott vallas vagy mozgalom olyan multbe-

Ii hosaket tud felmutatni, akik a jelenben is

hat6 peldakent meghatarozhatjak a mozga-

lomnak elkatelezett emberek gondolkodasat I

es akar eletgyakorlatat is. A multbeli hosak-

kel azt lehet demonstralni, hogy a "rend-

szer" bizony mukadik, hiszen a multban is

voltak, akik ezert keszekvoltak az eletuket is

odaaldozni. Amiert pedig tabben a halalt is

keszek vallalni, az minden bizonnyal val6-

ban szent eel lehet. Nem veletlen, hogy az

NSDAP november 9-et is a mozgalom aldo-

zatai emleknapjanak nevezte (Der Gedenk-

tag fUr die Gefallenen der Bewegung),20tud-

va, hogy a hosak tetteinek jelenbe emelese

milyen lelki hatast gyakorol az unnep reszt-

vevoire. A nemzetiszoeializmus peldakepei

mindent felaldoztak a Harmadik, "szent Bi-

rodalomert", es fgy halhatatlanokka valtak.

A haboru kitaresevel aztan a helyzet megval-

tozott: ahogyan nott az emberaldozatok sza-

ma, ugy kellett egyreszrol a halott hosak hal-

hatatlansagara nagyobb hangsulyt helyezni,

masreszrol pedig szembeszallni az elet ve-delmenek egyre erosado asztanevel.

Az elhunyt hosak mellett azonban sz61-

nunk kell a jelen szentjeirol is, akik papkent,

lelki vezetokent kulanasen kazel vannak az

istenihez. Ezert kezenfekvo m6don ad6dik

a kavetkeztetes, hogy hozzajuk kapesol6dva

a hetkaznapi ember maga is reszesul kazve-

tett m6don az istenibol. A nemzetiszoeializ-

mus legfobb papja termeszetesenmagaAdolfHitler volt, aki az isteni feladatnak, a Harma-

dik Birodalom letrehfvasanak es iranyftasa-

nak vegrehajt6ja volt. Bar az 0 kazvetlen kar-

nyezeteben mukado vezetok a hierarehia al-

s6bb fokan helyezkedtek el, de meg mindig

HERMANN GORING

a leheto legkazelebb a hierarehia esucsahoz,

ezert az 0 szemelyuket is kvazi vallasosahftat

avezte. Ez a vallasosahftat persze nem csu-

pan a birodalomert vegzett szolgalatuk miatt

jart nekik, hanem a hatalmuk miatt is, De a

mozgalom elkatelezett hfvei nemcsak a hata-

lomt61 val6 felelembol fakad6an tiszteltek

vezetoiket, hanem mert bennuk lattak a ne-

met birodalom dieso utjanak garaneiajat.

A hierarehiaban elfoglalt helyuknek megfele-

loen szavuk igaz volt, danteseik j6 dantesek

voltak, szemelyuk pedig feddhetetlen volt.

UNNEPEK

Valamely vallas eleteben az unnepek a leg-sokatmond6bb alkalmak, mert az adott val-

las lenyege bennuk koneentraltan van jelen,

Az unnepekbol megismerhetjuk a vallas sa-



8/19


JOSEPH GOEBBELS

jat id6szamftasat, tanainak legf6bb elemeit,

a vallasi kozosseget, a papokat, a vallas

szent szovegeit, enekeit, imadsagait stb. Az.

alabbiakban nem tudunk minden nemzeti-

szoeialista unnepet szemugyre venni, esu-

pan azokat az altalanos jellemz6ket, vala-

mint konkret alkalmakat igyekszunk kiemel-

ni, amelyek a legnyilvanval6bban jelenftikmeg a nemzetiszoeializmus vallasi jelleget.

Az. unnepek a nemzetiszoeializmus evei

alatt rendkfvuli figyelmet kaptak a vezetes

reszer61.Ennek oka az volt, hogy az unne-

pek altai tudtak a legnyilvanval6bban de-

monstralni erejuket es hatalmukat, ezaltal

pedig befolyasolni az emberek gondolkoda-

sat. Az.unnepek korforgasaval a nemzetiszo-

eializmus mintha egy uj val6sagot teremtett

volna, "az orok Birodalomet", es az egymast

er6 unnepi alkalmak nem engedtek, hogy a

hetkoznapi ember kiesusszonaz ujon-

nan teremtett vilag buvoleteb61. Ko-

rabban mar sz6t ejtettunk arr61, hogy

maga Hitler is mennyire j6 erzekkel

bant a tomegekkel, esj61tudta, hogy a

megfelel6 m6don el6keszftett es leve-

zenyelt tomegrendezvenyszeru unne-

pek altai maga melle tudja allftani es-

ami meg nehezebb - maga mellett

tudja tartani a biztonsag es ertelmes

eel utan vagyakoz6 embereket. Vilago-

HORTHY MIKLOS ES ADOLF HITLER

san latta, hogy a tomeget mindig konnyebb

maga melle allftani, mint az egyent, valamint

azt is, hogy a gyenge, esend6, az els6 vilag-

haboru utan magat kulonosen kiszolgalta-

tottnak erz6 embernek hogyan tud a tomeg

ereje altai onbizalmat es er6t adni. A nem-

zetiszoeializmus unnepei ennelfogva nem

intellektualisan akartak meggy6zni es hfveik-ke tenni az embereket, hanem emoeionali-

san: az erzekeiknel fogva ragadtak meg

6ket. Az. optikai es akusztikai hatasok szere-

pe ennelfogva felertekel6dott.21

A nemzetiszocialista unnepeket alapve-

t6en harom esoportba sorolhatjuk:22

1. nemzetiszoeialista eves unnepek,

2. reggeli unnepek (Morgenfeiern),

3. az emberi elet unnepei (Lebensfeiern).

A nemzetiszoeialista eves unnepek Goeb-

bels iranyftasa ala tartoztak, mfg az emberi



9/19

elet unnepei Rosenberghez, es ez ut6bbiak

rendszeret tobbnyire csak a haboru evei-

ben dolgoztak ki es vezettek be.

A nemzetiszocialista evi unnepkor min-

den unnepenek - ahogyan err61 korabban

reszben mar volt sz6 - alapvet6en ugyanaz

volt a funkci6ja: demonstralni a part erejet

es egyseget. A demonstraci6n tul azonban

az is a celjuk volt, hogy a jelenlev6ket is be-

vonjak ebbe az egysegbe, hogy 6k is resze-

seive valjanak a demonstraci6nak. A tOme-

geket fgy ezeken az unnepeken els6sorban

tehat nem nez6kozonsegnek tekintettek,

hanem az unnep aktfv resztvev6inek. A eel

az volt, hogy az emberek reszesei legyenek

egy addig meg nem tapasztalt kozossegi

elmenynek, amely magaval ragadja es fel-

emeli 6ket, olyannyira, hogy az unnep el-

multaval, a hetkoznapok soran is megma-

rad a hatasa. Ezert volt szerves resze az un-

nepeknek a tomeges felvonulas, a lelkesft6,

hatarozott ritmusu zene, a lelkesft6 beszed,

a kozos kialtasok, udvozlesek, a zaszl6kkal

val6 cselekves, a fanfarok hasznalata stb.

Az "evi unnepkor" fogalom nem ismeret-

len el6ttunk: a nemzetiszocialista evi un-

nepkor a kereszteny egyhaz evi unnepkore-

nek konkurenciajakent lepett fel. Nem tit-

kolt celja az volt, hogy a nemzetiszocialista

Nemetorszag polgarai ne a kereszteny egy-

haz tanftasaban leljek meg eletuk ertelmet,

ritmusat es gondolkodasuk tart6pilleret, ha-

nem a nemzetiszocialista ideoI6giaban.23

A partunnepeket velemenyem szerint

ket alcsoportra bonthatjuk: l/a) unnepek,

amelyek a part tortenetehez kapcsol6dnak,

es fgy uj unnepekkent jelennek meg, lib)

unnepek, amelyek korabban is meglev6

unnepek atvetelei es egyben fokozatos at-

ertelmezesei. Ide tartozhatnak ugymond

polgari es vallasi unnepek egyarant. Az els6

csoportba tartozik a fentebb mar targyalt

november 9. (az 1929-es puccskfserlet), ja-

nuar 30. (a hatalomatvetel napja, 1933),

februar 24. (a partprogram kihirdetese), ap-

rilis 20. (a Fuhrer szuletesnapja), es a rend-

szerint egy hetig tart6 birodalmi partnap

szeptember els6 feleben.

Emeljunk ki nehany mozzanatot ezek-

nek az unnepeknek a kapcsan, amelyek az

NSDAP vallasi igenyeit reprezentaljak. Bar

a Fuhrer szuletesnapjanak unnepe az

egyetlen 50. szuletesnapi alkalomt61 elte-

kintve nem volt torvenyes allami unnep, de

a nap unnepi jellege meger6sftheti a ko-

rabbi megfontolasainkat arr61, hogy Hitler

tobb volt, mint nepvezer. A puccskfserlet es

a hatalomatvetel unnepehez szorosan kap-



10/19


csolodik februar 24-e. Ha azt mondhatjuk,

hogy a puccskfserlet unnepe az NSDAP

tortenelmet mitizalta, a hatalomatvetel a

part gy6zelmet, akkor a partprogram kihir-

detesenek unnepevel megtortent a nemze-

tiszocializmus alapjainak mitizalasa is.

Mindezen esemenyek a szent tortenelem

fordulopontjaiva avanzsaltak.

A birodalmi partnap jelent6seget az is

mutatja, hogy tobb napig tarto unnepr61

volt szo. Az unnepseget Nurnbergben ren-

deztek meg, ahol kulon erre a celra egy mo-

numentalis teret alakftottak ki (Reichspar-

teitagsgelande) Albert Speer tervei alapjan,

tobb epuletkomplexummal. Az el6z6 olda-

Ion lathato kep az 1936-05 rendezvenyen

keszult: a nevezetes fenydom meg fgy, fo-

ton nezve is lenyugozi az embert. Mindez

el6ben pazar latvany lehetett, kulonoskep-

pen az ehhez kapcsolodo esemenyekkel

egyutt. Az unnep kozeppontjaban ezuttal is

a Fuhrer beszede alit, amelyet 1936-ban az

alabbi, mondhatjuk, hitvallassal konferaltak

be (a fenydom ragyogo fenycsovaival meg-

vilagftva, reszlet): "Ezen az unnepi oran,

amikor egy vegtelen dom fvel folenk, amely

a vegtelensegbe fut (. ..)."24 A latvany, a ze-

ne, a korusban mondott szovegek, a besze-

dek mind-mind azt a hatast keltettek a

resztvev6ben, hogy itt valamifele nem pusz-

tan e vilagi hatalom jelenik meg, amelynekmaga is a reszese lehet. Az erzekek valami

transzcendenssel valo talalkozas elmenyet

nyujtottak maradandobb modon, mint alta-

laban a kereszteny istentiszteletek.

A partLinnepek masodik csoportja talan

meg erdekesebb, mint az el6bbi, hiszen

esetukben annak lehetunk tanui, hogyan

ertelmeztek at a nemzetiszocialistak a mar

letez6 nagy unnepeket, amelyeket nem le-hetett kiemelni az emberek szokasai kozul.

Ezek kozul a karacsony es a husvet keresz-

teny-egyhazi unnepeinek, valamint a ma-

jus elsejenek az at- vagy ujraertelmezese a

legerdekesebb.

Mind a karacsony, mind a husvet esete-

ben arra tortent kfserlet, hogy a kereszteny-

seg unnepeit csupan masodlagos megemle-

kezesekkent mutassak fel, amelyek hosszu

evszazadokon at elfedtek az eredeti/6si ger-

man unnepeket. fgy tehat a nemzetiszocia-

lizmus fel61 tekintve nem arrol volt szo,

hogy ezeket az unnepeket atertelmezik, ha-

nem arrol, hogy azokat eredeti tartalmuk-

ban allitjak helyre. A husvet ennek megfele-

16en 6si german tavaszunnep, "az orom es

a termeszet ujra ebred6 eletenek 6snemet

unnepe".25 fgy ertekeltek at a karacsonyt is:

a felkel6 feny es az ujraebred6 elet unnepe

lett. Egy unnep hivatalos atertelmezese vagy

ujraertekelese azonban csak akkor erhet

celt, ha fokozatosan az emberek fejeben esgondolkodasaban is megtortenik az ehhez

valo igazodas. Az ilyen "behatolas" az egye-

nek, csaladok eletebe azonban, kulonosen

ezen unnepk eseteben, nem konnyu fel-

adat. Jo pelda arra, hogy ezzel a kihfvassal



11/19


a part hogyan igyekezett megbirkozni, az

1943-ban es 1944-ben is kiadott, csaladi

felhasznalasra szant kotet, amely a kara-

csonyunneplesben igyekezett segftseget

nyujtani. A cfme ez volt: Deutsche Kriegs-

weihnacht (Nemet haborus karacsony), es

dalokat, verseket, torteneteket tartalmazott

a nemzetiszocialista karacsonyunneples

szellemeben.26 Vondung nyoman pelda-

kent emlftsunk meg egy ebben szereplo

tortenetet, amely a halott katonak emleke-

bol kfvan legendat szoni. Eszerint a haboru-

ban elesett katonak karacsonykor visszater-

nek a csaladjaikhoz, es reszt vesznek a csa-

ladi unnepen, csak eppen lathatatlanul.

Ezen a modon a kereszteny karacsonyun-

nep mozzanatait igyekeztek atertelmezni

es kompatibilisse tenni a nemzetiszocialista

ideologiaval.

A majus elseje torvenybe iktatott allami

unnep volt a nemzetiszocialista Nemetor-

szagban is. Azert kulonosen figyelemremel-to ez az unnep, mert lathatova valik az

NSDAP propagandagepezetenek hatekony-

saga. A majus elseje ugyanis mint a munka

unnepe eredetileg a marxistak nemzetkozi

unnepe, es a nemzetiszocialistaknak meg

ezt is sikerult a sajat ideologiajukhoz igazf-

taniuk. Majus elseje megmaradt ugyan a

munka es a dolgozok unnepenek, de sike-

rult kioldani a nemzetkozisegbol, es a nem-zeti munka napjava tenni. Emellett egyre in-

kabb a tavaszunnep jelleg domborodott ki,

amikor is orvendeznek az elet gyozelme-

nek. Goebbels a nemet nep legnagyobb un-

nepekent ertelmezte a napot, es ertelmet az

egyetlen nemet nepkozosseg unnepleseben

latta,27 amely meghatarozas termeszetesen

szorosan osszefOggott az orokke megujulo

elet tavaszunnepevel. A partunnepek szo-ban forgo unnepei (karacsony, husvet, ma-

jus 1.) egyertelmuve teszik, hogy a nemzeti-

szocializmus egyetlen teruletet sem kfvant

szabadon hagyni vagy atengedni, mindent

sajat ideologiajanak, vagy mondhatjuk, val-

lasi tanftasanak akart alarendelni - abszolut

ideologiai uralmat kovetelt maganak.

A nemzetiszocialista unnepek masik nagy

csoportja - a partunnepek es a reggeli unne-

pek mellett -, az emberi elet unnepei is ezt

demonstraljak. Kulonos jelentosege van en-

nek az unnepcsoportnak, amelyre fentebb

mar utaltunk. Hiaba ugyanisa tomegrendez-

venyek, hiaba a sok hivatalos partunnep, ha

az uj vilagnezet nem tud hatekonyan, vala-

milyen modon ellenorizhetoen megjelenni

a privat szferaban. Nem is szolva arrol a

tenyrol, hogy termeszetesen ebben az eset-

ben sem szuz teruletrol van szo, ahova a

nemzetiszocializmus be akart torni, hanem

a keresztenyseg altai meghatarozott, muko-

do, nagy hagyomannyal rendelkezo gyakor-

latarol, amelyet a part sajat gyakorlatavalakart es tudott helyettesfteni. Mindekozben

az NSDAP nagy korultekintessel - es min-

den bizonnyal a vilagtortenelembol is tanul-

va - jart el. Tudataban volt ugyanis, hogy az

embereket ugy tudja a legnagyobb hate-

konysaggalatallftani az uj hitre, ha a reginek

a vazat meghagyja, es ezt tolti meg uj tarta-

10mmal. fgy az ember hetkoznapi eletgya-

korlatanak nem kell megvaltoznia, megma-radhatnak a kitOntetett idok az eves korfor-

gasban es az eletfolyam saran is. A masszf-

van rogzult, praktikus szokasokat ugyanis a

legnehezebb ujakra cserelni. A tartalmat -

barmilyen szomoruan hangzik is ez - joval



12/19


konnyebb. A nemzetiszoeialistak korultekin-

teset mutatja, hogy a eel erdekeben a szoeia-

lista mintat is keszek voltak alkalmazni, ha a

gyakorlat bebizonyftotta a hatekonysagat.

A legfontosabb eletunnepek, ahol szuk-seges,kereszteny-nemzetiszoeialista konku-

reneiaparokban: kereszteles-nevadas, kon-

firmaei6/a 14 evesek felvetele a Hitlerju-

gendbe, hazassag,temetes.

felvetele a partba.29 Ezek kozul a kozepso-

nek volt a legnagyobb jelentosege. Mind-

harmat azonnal be is tudjuk azonosftani a

megfelelo szoeialista unnepekkel: 1. kisdo-

bossa avatas 7 evesen; 2. uttorove avatas10-11 evesen; 3. belepes a KISZ-be 14-15

evesen; 4. belepes a partba 18 evesen.

A keresztenyseg a szuletestol a halalig ve-

gigkfseri az ember eletet, es kulonos gondot

fordft a gyermek lelki ne-

velesere, amivel felnott

eletenek elkotelezettseget

kfvanja megalapozni. A fel-

nott elet azert nines a ha-zassagon es a temetesen

kfvul mar szakaszolva,

mert az egyhazban meg-

kotott eskuvoi szertartas

utan a felnott par eletet

tovabbra is szakaszokra

bontjak sajat gyermekeik

eletallomasai. Ezen ese-

menyek altai az emberelete egeszeben az egy-

hazhoz kotodik, hiszen

minden nevezetes elet-

esemenyt egyhazi kote-

lekben unnepel. A szoeia-

listak, es nyomdokaikban

a nemzetiszocialistak, az

egyhazban bevalt sema al-

kalmazasaval a parthoz

val6 elethosszig tart6 ko-

todest akartak kimunkal-

ni. Ebbol lathat6, hogy a

parthoz val6 elethosszig-

lani huseg es elkotelezo-

des kfvanalma nyilvanval6an vallasi elem,

hiszen nem esupan intellektualis meggyo-

zodesre tart igenyt az ember reszerol, ha-

nem ot egesz egziszteneiajaban kfvanja uj-

raalapozni es meghatarozni.

A Hitlerjugendbe val6 felvetel unnepet

erdemes egy kiesit kozelebbrol is megnez-

ni, hogy lassuk, mennyire nem formal is, ha-

Az NSDAP ertheto okokb61 kitOntetett fi-

gyelmet fordftott a gyermekek, fiatalok -

ugy tunik, elhetOnk ezzel a kifejezessel -

hitterftesere. Harom fontos unnepe volt a

gyermek felnotte valasanak: 1. a 10 evesek

felvetele a Deutsehes/r Jungvolkba/Jungma-

delbundba; 2. a 14 evesek felvetele a Hit-

lerjugendbe/a BDM-be;28 es 3. a 18 evesek



13/19


nem valoban egyfajta hitvallo aktusrol volt

szo a gyermek es csaladja reszer61.30 A ke-

reszteny unnep Krisztus melletti allasfogla-

lasanak analogiajara az unnep kozeppont-

jaban a gyermek Fuhrer melletti elkotele-z6dese alit. Az unnepben a part es a csalad

osszeert: a cel eppen az volt, hogy az un-

nep szemelyes, fgy valoban meghitt legyen,

mikozben a nemzetiszocialista iranyultsag

hatarozza meg. KorulbelUl az uttor6avatas-

rol szamunkra ismert modon zajlott ez az

unnep. A hivatalos reszen jelen voltak a ro-

konok, tanarok stb" majd ezt csaladi un-

nep kovette, ahol az unnepelt ajandekokatkapott. A nap jelent6seget es fenyet emel-

te, hogy alapos el6keszuletek

el6ztek meg. Ahogyan ugyanis a

konfirmacio el6tt is hosszabb ok-

tatasban reszesuI a gyermek, ugy

ez alkalom el6tt is kepzesben vett

reszt, ahol felkeszftettek a nagy

nap esemenyere, es megertettek

vele ennek jelent6seget. Erdekes,

hogy a nemzetiszocialistaknak

meg ana is volt gondjuk a gyermek minel

hatekonyabb kes6bbi husege erdekeben,

hogyaz illetekes Hitlerjugend-vezet6 felke-

resse az esemenyre keszul6 gyermek csa-

ladjat, es egyutt beszelgessenek a gyermek

jovend6 eleter61. Az unnep el6tti heten ku-

lonboz6 kulturalis esemenyek teremtettek

meg a szukseges hangulatot, majd a meg-

el6z6 esten kulon radioadasban segftettek

a rahangolodast. 31

A nemzetiszocializmus keresztenyseggel

valo konkuralasa oly modon, hogy egyuttal

semait sajat celjaira hasznalja fel, talan a

legkezenfekv6bben az ugynevezett reggeli

unnepeken szemlelhet6. Ez az unnepfor-

ma viszonylag kes6n valt altalanossa, illet-

ve kozpontosftotta a birodalomban, de

mar a korai evekt61 bevett volt a Hitler-

jugend taboraiban. Ahogyan pedig a tabo-

rozas nemcsak partszervezeti alakulatok-

ban, hanem azokon kfvul is szokasossa

valt, ugy n6tt az ezeken az alkalmakon

resztvev6 fiatalok szama. A tabori elet rit-

musahoz hozzatartozott a rovid reggeli ce-

remonia. Minden reggel, meg reggeli el6tt,

osszegyultek a taborozok a zaszlorud ko-rul, udvozoltek a zaszlot, tiszteletuket fe-

jeztek ki, felvontak, elhangzott egy buzdf-

to vers vagy nehany gondolat, elenekeltek

egy mozgalmi eneket, es ezzel veget is ert

az osszejovetel. Amennyire rovid volt egy-

egy ilyen ceremonia, annyira nagy a jelen-

t6sege temank szempontjabol. Ezeknek a

rovid osszejoveteleknek a celja ugyanis

ugyanaz volt, mint a keresztenyseg reggeliahftatainak: megadni az egesz nap alap-

HITLER VILAGOSAN LATTA,

HOGY A TOMEGET MINDIG KONNYEBB

MAGA MELLE ALLITANI,

MINT AZ EGyENT.

hangulatat, megfelel6 gondolatokkal adott

iranyba allftani az elmet, es az enekek se-

gftsegevel buzdftani a szfvet az aznapi fel-

adatok elvegzesere.

A Hitlerjugend taboraiban a vasarnap

reggeli osszejovetel kulonbozott a het tOb-

bi napjanak reggeli ceremoniaitol. Ezek

mindig egy adott tema menten szervez6d-

tek, es a kozeppontban egy beszed vagy

egy felolvasas alit H.itler Mein Kamp~abol,

vagy a Rosenberg altai osszeallftott My thus

des 20, jahrhundertsb61. Versek, enekek,

beszel6 korusok emeltek az unnep hangu-

latat. E vasarnap reggeli unnepek nyilvan-

valoan a vasarnapi istentiszteletet hivatot-

tak helyettesfteni. A Szentfras helyen a

Mein Kam pe valamint a M y th us d es 20,

jahrhunderts mint szentkent propagalt szo-

veg alit. A cel ezuttal is ugyanaz: a hallgato-

sagot megnyerni az uj hitnek es hetr61 het-

re segfteni abban, hogy meg is maradjanak,



14/19


s6t novekedjenek ez iranyu elkotelezettse-

gukben. Ezekb61 a tabori vasarnap regge-

lekb61n6tt ki aztan kes6bb a mindenki sza-

mara nyitott vasarnap reggeli unnep.

A harom nagy unnepesoport vazlatos at-

tekintesevel kozelebbr61 is bepillantast

nyerhettunk a nemzetiszoeializmus mint

propagandagepezet mukodesebe, es lathat-

tuk, hogyan tudta az unnepek altai magaval

ragadni es maga mellett tartani emberek 50-

kasagat. Ugy gondolom, a fenti vazlatok ra-

mutattak arra, hogy a nemzetiszoeializmus

vallasi igenyekkel lepett fel, es eszkozeiben,

eljarasaiban, unnepeinek szervezeseben

stb. a vallas ismertet6jegyeit hordozta.

ETiKAI ELVARASOK

AZ EGYENNEL SZEMBEN

Az egyennel szemben tamasztott etikai elva-

rasokegyaltalan nem minden vallasrajellem-

z6ek. Hiszen tudjuk, hogy az okori gorog-ro-

mai vallasok altalaban semmifele erkolesi kf-

vanalommal nem eltek, eppen eleg volt, ha

kovet6ik reszt vettek a vallas szertartasaiban.

Ha azonban egy jelenseg az ezt megel6z6en

emlftett ismertet6jegyeken tul meg etikai el-

varasokkal is fordul az egyen fele, akkor meg

inkabb nyilvanvalova valik vallasi karaktere.

Minden mozgalom, meg ha esupan poli-

tikai is, rendszerint kimondatlanul is megfo-

galmaz bizonyos etikai elvarasokat a kove-

t6ivel vagy tagsagaval szemben. Csakhogy

ezek a kimondatlan elvarasok egy ilyen

mozgalom eseteben nem erintik a magan-

szferat, hanem megmaradnak az ideologiai

azonosulas megkovetelesenel, vagy bizo-

nyos nyilvanos viselkedesi formak betartasa-

nal. A nemzetiszoeializmus, ahogyan a - ta-

Ian mondhatjuk- - kifinomultabb vallasok, a

maganszferaval kapesolatban is elvarasokat

fogalmaz meg, es megrajzolja azokat a nor-

makat a maganszferat illet6en is, amelyek

kovetese nelkul valaki nem szamfthat a szo-

ban forgo "hit" kovet6jenek.

Most esupan egyetlen peldat emlftek en-

nek alatamasztasara, amelyre korabban mar

utaltam. Tekintettel arra, hogy a nemzetiszo-

eializmus f6 vezereszmeje a Harmadik Biro-

dalom volt, es ennek a szent eszmenek a ki-

teljesedeseert folytatott haborut mas nepek-

kel, a "tiszta" verb61 szarmazo gyermekek

szamanak novelese elemi erdeke volt. Ha a

nemet nepet naggya akarta tenni, akkor ah-

hoz letszambeli folenyre is szuksege volt,

masreszt szukseg volt minel tobb majdani

katonara a birodalom teruletenek novelese-

hez. A valodi hare ennek megfelel6en tehat

ket fronton folyt: a haborus hadszfntereken,

valamint ezzel parhuzamosan az arja halo-

szobakban. A nemzetiszoeializmus a sok

gyermek vallalasat alapvet6 nemzetiszocia-

lista erenynek allftotta be. Ennek meger6sf-

tese erdekeben a majusi anyak napja kulo-

nos jelent6segre tett szert. Kes6bb, a ha-

boru kezdete utan Hitler egy kitUntetest is

alapftott, megpedig a sokgyermekes anyak

beesuletkeresztjet (Ehrenkreuz fUr kinder-

reiehe Mutter),32 hogy ezzel is osztonozze a

minel tobb gyermek vallalasa iranti hajlan-

dosagot. Ez a pelda is jol mutatja, hogy az

NSDAP milyen fokig nyult bele az intim

szferaba, es valoban a vallasokra jellemz6

m6don preferalt bizonyos erenyeket, ame-

Iyekre az ember a hitbeli elkotelezettseg

okan "vakon" torekedett.

NYELV

Utols6 helyre kerult a szambavetelnel a

nyelv kerdese, ami nem jelenti azt, hogy va-

lamifele rangsor vegen szerepelne. A nyelv

eseteben sokkal inkabb egy olyan atfog6 ko-

zegr61 van sz6, amely az el6z6 hat pontot

mintegy atoleli, korulfogja. Hiszen amikor

egy mozgalom vallaskent akarva fellepni,

egy uj val6sag megteremtesen faradozik -

ahogyan ez meglatasunk szerint a nemet

nemzetiszocializmus eseteben is tortent -,

akkor ez mindig els6sorban a nyelv kozegen



15/19


keresztOl tortenik. Letrejon egy eszme, egy

gondolatkor, es ahogyan ez egyre terebelye-

sedik es egyre inkabb kinyujtja csapjait az

elet minden teruletere, annal inkabb bevet-

te valnak bizonyos szavak, sz6fordulatok,

gondolatok. Kikristcilyosodik a szent korebe

tartoz6 fogalmak kanonja, rogzulnek az ud-

vozlesek, az unnepek hitvallasi formulai

stb., ezaltal fokozatosan egy uj val6sag te-

remt6dik. Az.a kulonos a nyelv ilyen jellegu

hasznalatciban, amikor tudottan egy vallas

vagy mozgalom szolgalataba allftjak, hogy

egy id6 utcin kulonal16 eletet kezd elni, es

mar senkit sem nagyon erdekel, hogy a be-

vett fordulatok mogott huz6dik-e valami-

Iyen tartalom, vagy van-e ennek a nyelv al-

tai szult uj vilagnak valami koze a val6sag-

hoz. A nyelv ereje belathatatlan, es szamft6-

an elve vele, val6ban ellehet emi, hogy em-

berek milli6i igent mondjanak egy rendszer-

re, mikozben annak vajmi keyes koze van a

realitashoz. Az.ember resze akar lenne az uj

nyelv altai teremtett uj val6sagnak, es az uj

nyelv altai a rendszer el tudja emi, hogy az

ember ne tudja szembesfteni a nyelvet ha-

zugsagaival, s6t ne is akarja megtenni ezt.

A nemzetiszocializmus nyelve egyertel-

muen szakralis nyelvkent jelenik meg, es

szimb61umaiban atveszi a keresztenyseg-

ben hasznalt kepeket. Nyelvere ugyancsak

jellemz6 az ismetles, es az agitatfv fordula-tok hasznalata. A korabban idezett ket vers

mellett peldakent most csupan egy reszle-

tet idezunk fel a nemzetiszocializmusra jel-

lemz6 egyik, sajatos mufaju "koltemeny-

b61", amelyben egy beszel6 kerdez vagy

felhfvast fogalmaz meg, a k6rus pedig egy-

behangz6an felelget:

"BeszeI6: (... ) Egymindenkiert! Bajtcirsak!Ki hozta el nekunk a jelsz6t?

K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!

Beszel6: (. ..) Egy mindenkiert! Bajtcirsak!

Ki hozott nekunk ujra becsuletet?

K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!

Beszel6: (. ..) Egyvalaki segftett nekunk,

csak akkor hiszunk, ha az egyetlen

beszel.

K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!"33

Ennel a peldanal (es mufajnal jellemz6-

en) a beszel6 mintegy papkent jelenik meg,

a k6rus pedig a hfvek sokasagat jelenfti

meg, akik hitvallast tesznek a Fuhrer es fgy

a "Birodalom" mellett.

Figyelemre melt6, hogy ezt a politikai-

vallasi ideol6gia altai uralt nyelvet, amely el-

s6sorban kulonboz6 versekben, enekekben,

szfnmuvekben jelenik meg, mikozben ter-

meszetesen szuletnek konyvek, filmek stb.

is, hogyan fteli meg az irodalomtOrtenet.

Egyontetunek tunik ugyanis az allaspont,

hogy ezek legnagyobbreszt nem is tekinthe-

t6k irodalomnak a sz6 hagyomanyos ertel-

meben veve; az e nyelv kozegeben szuletett

alkotasok inkabb kulturtorteneti szempont-

b61erdekesek.34A pervertal6dott nyelv ko-

zegeben nem szulethet szepirodalom.

KONKLUZIO

Hova vezettek vizsgal6dasaink? A nemet

nemzetiszocializmust het tema menten

igyekeztOnk - a teljesseg igenye nelkul -

g6rcs6 ala venni. Gondolatmenetunk ele-

jen a feltevesunk az volt, hogy ha a felso-rolt het kriterium egy jelensegnel adott, ak-

kor vallasi jelensegr61 beszelhetOnk. Ugy

latom, hogy meg e vazlatos szemugyre ve-

telnek is sikerult bizonyftania a kutatast

el6zetesen motival6 sejtest, hogy a nemet

nemzetiszocializmus ideol6giajaban es tor-

teneti megval6sulasaban vallasi igenyekkel

lepett fel, ezert nem csupan politikai moz-

galomkent, hanem sajatos vallaskent jelle-mezhet6.

A tanulmany tetjet azonban eppen az a

kerdeskor mutatja fel vegul, amely ebb61az

iment tett megallapftasb61 kovetkezik. Ha

elfogadjuk, hogy sikerult felmutatni, misze-



16/19


rint a nemzetiszocializmus egyfajta vallas,

megpedig a politikai jelzovel tarsftott vallas,

akkor megkerulhetetlen a kerdes, hogy mi-

ben mas ez a vallas, mint a tobbi. A tanul-

many frasa kozben ujra es ujra elokerult eza kerdes, es nyugtalansaggal tolt el, hogy

nem tudok hatarozott valaszt adni ra. Ha

megnezem Rudolf Otto szent fogalmat, a

nemzetiszocializmus nem feszfti szet a

szent altala lefrt kereteit.35 Ha megnezem

Eliade szentrol adott lefrasait, a nemzeti-

szocializmus belefer.36 Ha megnezem

Schleiermacher vallasr61 adott lefrasat, a

nemzetiszocializmusra is illik mindaz, amitfrY Ketsegtelenne valik, hogy a nemzeti-

szocializmus ertelmezheto vallaskent. Meg-

is ijesztonek tunik, hogy

nem feszfti szet a vallasr61

sz616elmelkedesek kereteit!

Mert ugy gondolom, hogy

ennek a vallasnak megis

masnak kell lennie, mint a

hagyomanyos ertelembenvett vallasoknak.

Miben all a sajatossaga?A

kitalalt, "csinalt" istenseg,

"csinalt" szent szovegek, "csinalt" tortene-

lem stb. nem lehet erv egy vallastudomanyi

vizsgal6das saran, es talan azon kfvul sem.

Hiszen aki valamely vallas elkotelezettje, az

a tobbi vallast 6hatatlanul "csinalt" vallas-

nak tekinti, azok szent szovegei szamara

nem szentek, unnepeik szamara nem un-

nepek stb., kulonben nem lenne elkotele-

zettje egyiknek sem. Abban all a sajatossa-

ga, hogy politikai? Ez leplezne Ie?Az, hogy

egy politikai celra hordtak fel egy vallast,

mint az agyagszobrot a dr6tvazra, es val6ja-

ban az egeszet, mint az agyagszobrot a vaz,

a politikai cel tartja egyben es egyaltalan

mozgasban? De barmennyire is elkotele-

zettje vagyok a zsid6-kereszteny hagyo-

manynak, megiscsak latnom kell, hogy pel-

daul legalabb a kortars nepek szemeben

Abraham orokoseinek honfoglal6 haboruja

ugy jelenfthette meg a zsid6 vaIIast, mint

amely elsodlegesen politikai celok altai mo-

tivalt, ti. az fgeret foldjenek megszerzese al-

taI. Nem is sz61vaaz iszlamr61: mi motival-

ta vajon Mohamedet? Megkulonbozteto je-gye-e a nemzetiszocializmusnak mint val-

lasnak az eroszak? Az akar fajilag masnak

tekintettek, akar nemi identitasuk, eltero

gondolkodasuk stb. miatt megkulonbozte-

tettek uldozese es oldoklese? Nem hordoz-

za-e a keresztenyseg a zsid6gyulolet, a bo-

szorkanyegetesek, a keresztes haboruk ter-

het? Mitol mas akkar ez a vallas, mint a

tobbi? Hogyan tortenhet meg a leleplezesea tobbihez kepest? Mire mutatnak ra egyal-

talan ezek a kerdesek?

AZ UNNEPEK ALTAL TUDTAK

A LEGNYILVANVALOBBAN DEMONSTRALNI

EREJUKET ES HATALMUKAT,

S EZALTAL BEFOLYASOLNI AZ EMBEREK

GON DOLKODASAT.

A tanulmany vegen azonban sz61nom

kell a kiindul6pontkent megfogalmazott

kerdesrol is. Voegelin tezise, miszerint a

nemzetiszocializmus politikai vallas, ebben

a dolgozatban is igazol6dni latszott, meg ha

a politikai jelzovel, ugy tunik, nem is tudjuk

megadni a nemzetiszocializmus differentia

specifidjat. Voegelin, mint e tanulmany

bevezeteseben sz6 volt r6la, a nemzetiszo-

cializmus ilyeten jellemzesebol azt a kovet-

keztetest vonja Ie, hogy az ilyen, "gonosz-

t61" motivalt vallast csakisa "vallasos j6 ero-

vel" lehet legyozni.

Voegelin kovetkeztetesevel csupan any-

nyiban tudnek egyeterteni, amennyiben a

"j6 vallas" az egyeni embereletben alapo-

z6dik meg, a szemelyes meggyozodes tisz-

teletben tartasa mellett. A "gonosz" vallas

"j6 vallassal" val6 legyozese azonban eb-



17/19


ben az esetben sem jelenthetne azt, leg-

alabbis szamomra, hogy ezen a vilagon, itt

es most, vagy akar az ideal is vegtelenben

megt6rtenik a "j6 vallas" uralomra jutasa,

amely immar eleve megakadalyozza bar-

mely "gonosz vallas" szarba sz6kkeneset.

Ugy latom, hogy ilyen vallas nines, es nem

is lehetseges. Mihelyt feltetelezunk egy

ilyen, e f61di keretek k6z6tt uralomra juttat-

hat6 "j6 val last", azonnal egyuttal "rossza"

is tesszuk azt. Mert fgy maga is politikai

es elnyom6, a lelkiismereti meggy6z6dest

es szabadsagot tiszteletben tartani nem tu-

d6 hatalmi vallasr61 lenne sz6. A "j6 vallas"

val6ban megoldast hozhat minden "gonosz

vallassal" szemben, de esakis az emberi

szfvben. Mert ott erlelheti es teremheti meg

gyum6lcseit, amelyekkel e f61di keretek k6-

z6tt megval6sulhat a szolgal6 elet. Jezus

Krisztus azt mondta, hogy az 6 orszaga nem

ebb61 a vilagb61 val6 orszag Un 18,36), es

rettenetes keresztje minden k6vet6je sza-

mara nyilvanval6va teszi, hogy az 6 dies6-

seges orszaga nem ebben a f61di eletben

megval6sul6 politikai hatalom, hanem olyan,

az emberi szfvben most is el6 lelki hatalom,

amely majd esak az ujjateremtett F61d6n

jut teljes gy6zelernre.

HIVATKOZOTT IRODALMAK JEGYZEKE

Brenner, Peter J. (2004): Neue deutsche Literatur-

geschichte. Vom Ackermann zu Ciinter Crass.

Max Niemeyer, Tubingen.

Eliade, Mircea (1996): A szent es a profan. A vallasi

lenyegr61. Eur6pa, Budapest.

Cy6rffy Mikl6s (1995): A nemet irodalom rovid Wr-

tenete. Corvina, Budapest.

Mann, Klaus (1987): Fordul6pont. Tud6sftas egy e/et-

r61. Eur6pa, Budapest.

Otto, Rudolf (1997): A szent. Az isteni eszmejeben

rej/6 irracionalis es viszonya a racionalishoz. Osi-

ris, Budapest.

Schleiermacher, Friedrich D. E. (2000): A vallasr61.

Beszedek a vallast megvet6 muvelt kOzonseghez.

Osiris, Budapest.

Voegelin, Eric (2011): "A politikai vallasok." Sza-

zadveg, 59. szam, 2011/1., 27-67.

Vondung, Klaus (1971): Magie und Manipulation.

Ideologischer Kult und Politische Relig ion des

Na tionalsozia lismu s. Vandenhoeck & Ruprecht,

Cottingen.

Zweig, Stefan (1981): A tegnap vilaga. Egy eur6pai

emlekezesei. Eur6pa, Budapest.

JEGYZETEK

1 Voegelin 2011.

2 Voegelin 2011, 28.

3 Voegelin 2011, 28.

4 Vondung 1971.

5 Vondung a konyveben mas megkozelitessel el,

mint amivel ebben a dolgozatban pr6balkozunk.

6 Ez a megfogalmazas nem jelenti azt, hogy feltet-

lenul a vagy hozna letre a vallast, ugyanugy fel-

tehetjuk azt, hogy az ember eredend6en kap-

csolatban alit az istenivel, es kes6bb ennek az

eredeti kozvetlensegnek a hianya jelenik meg az

orokkeval6sag utani vagyban.

7 Az 1918 es 1924 kozotti evekr61 igy ir Stefan

Zweig, aki erzekeny szemtanuja volt Ausztria es

Nemetorszag ket vilageges kozotti tortenelme-

nek, szellemi eletenek: "Micsoda vad, anarch is-

ta, val6szerutlen kor volt az! Ahogy a penz erte-

ke eltunt, ugy kovetkezett el Nemetorszagban es

Ausztriaban valamennyi ertek napfogyatkozasa.

A lelkes eksztazis es a legsivarabb szelhamos-

sagok eveit eltuk, tLirelmetlenseg es fanatizmus

sosem latott kavargasat. Aranykoranak orvendhe-

tett akkor minden, ami extravagans volt es ellen-

6rizhetetlen: a teoz6fia, az okkultizmus, a spiri-

tizmus, a szomnambulizmus, az antropoz6fia, a

tenyerj6slas, a grafol6gia, az indiai j6gik tanrend-

szerei, a paracelsusi miszticizmus. Az emberek

faltak mindent, ami vegletesebb izgalmakat igert

az addigiaknal; h6ditott a kabit6szerek minden

fajtaja, a morfium, a heroin, a kokain, a szinpa-

don verfert6zes es apagyilkossag, a politikaban

kommunizmus es fasizmus szels6seges ellentete

volt a leghalasabb tema; elvetend6 volt viszont a

normak minden megjelenesi formaja, barmifele

mertek es merseklet." (Zweig 1981, 275.)

8 Janos evangeliumanak hiradasa alapjan is lathat-

juk, hogy ez a kett6s vagy korantsem uj keletu az



18/19


ember reszer61. A tObbseg, meg sajar tanitvanyai

is, ugy tekintettek jezusra, mint aki ehseg, beteg-

seg es elnyomas nelkuli Izraelt hiv eletre, es mint

aki ennek a dics6seges orszagnak Istent61 kuldott

kiralya lesz. Ez az itt es most elkezd6d6 dics6se-ges orszag orokke fennmarad. jezus azonban hata-

rozottan visszautasitja a dics6seges Messias-kiraly

kepet, s egyertelmuve teszi, hogy Isten orszaga e

fOldi keretek kozott nem politikai hatalomkent,

hanem az egyeni embereletet a bunt61 val6 sza-

badulas altai ujjateremt6 hatalomkent val6sul

meg. Temank szempontjab61 erdemes lenne sor-

ra venni az evangelium leirasait az emberi reak-

ci6kr61, amelyeket jezus visszautasitasa valt ki,

amikor az altaluk elkepzelt m6don kirallya akar-jak Ot tenni Un 6. fejezet). Ezzel maris el6resza-

ladtunk a tanulmany zar6 gondolatsorai fele.

9 Vondung 1971, 166.

10 A tanulmanyban szerepl6 minden forditas, ahol

nem tOntettuk fel a fordit6 nevet, a dolgozat

ir6jat61 val6. A versek, dalok, imak forditasa

nem mufordit6i igenyesseggel tOrtent, csupan a

tartalom kifejez6 visszaadasa volt a eel. Ezert

labjegyzetben mindig megtalalhat6 az eredeti

szoveg is. "Wer sich zum Kampf bekennt, / und

in sich wahrt die Glut, / ob ihn der Tod verbren-

nt, / lebt fort im Blut." (Bohmes, Kantate zum 9.

November. Idezi Vondung 1971, 166.)

11 Lasd ehhez a vandorl6 nep larhat6 istenseg utani

olthatatlan vagyar, mikozben M6zes a vartnal

hosszabb ideig id6zik a hegyen. Szamukra M6zes

szemelye altai Isten maga volt jelen, erzekelhet6

m6don. M6zes tavozasaval Isten erzekelhet6 je-

lenletenek hianyaban szenvedtek, ezert "kellett"

aranyborjut onteniuk (2M6z 32. fejezet).

12 Ambar nem mindenkit tudott magaval ragadni.

Klaus Mann peldaul, aki 1932-ben egy alkalom-

mal Hitler es tarsasaga kozvetlen kozeleben ka-

vezott Munchenben, a Carlton ban, igy ir: "Se-

hogyan sem fert a fejembe, hogy a nemetek Hit-

lert komolyan nagy embemek, s6t messiasnak

tarthatjak. Ez es a nagysag? Hiszen csak ra kell

nezni! (. ..) Az ilyen alak egyszeruen nem juthat

hatalomra! Egesz biztos lettem a dolgomban,

ahogy az ajt6 fele siettem. Egy nagy nulla vagy,

Schicklgruber. (... ) Az a nemzet, amely mindig

oly buszke volt kolt6ire es gondolkod6ira, egy

poloskar fogadott el a sors emberenek. Hogy

juthatott idaig? En nem ertettem ezeket a neme-

teket." (Mann 1987, 299. skk.)

13 Vondung 1971, 35.

14 Vondung 1971, 35.

15 "Heil Heimat/and! Ou sto/zes Land!

Wir sind dir treu und gut!

Aus deiner Erde tropft und gliiht

das a/te deutsche Blut.Oas lockt und lacht und singt und springt

in allen Herzen g/eich:

Fur Adolf Hitler kampfen wir,

fU r Adolf Hitler sterben wir,

fUr's heilige, heilige deutsche Reich."

(Idezi Vondung 1971, 31.)

16 "Fuhrer!

Fuhre uns.

In deinen Handen

Iiegt das Schicksal von Millionen,die in deinem Herzen wohnen,

denen du ein Glaube bist. -

Gatt hat dir die Kraft gegeben,

einzig deinem Volk zu leben,

das fU r dich der Pulsschlag ist!

Fuhrer!

Wir erheben uns

in dieser Stunde zu dir.

Fuhrer, wir gruaen dich:

Sieg Heil! Sieg Hei/! Sieg Heil!"

(Leopold von Schenkendorf, idezi Vondung 1971,

117.)

17 Vondung 1971, 161.

18 L. Vondung 1971, 83. skk.

19 A Hj neve mar onmagaban is jelzi Hitler nepve-

zemel tobbet kivan6 staruszar a nemet nemze-

tiszocializmuson belul. (Bar erdemes lenne ko-

zelebbr61 is szemugyre venni, hogy mi a ku-

lonbseg egy nepvezer es egy vallasi vezet6 ko-

zott.)

20 Vondung 1971, 83.

21 Va. Vondung 1971, 36.

22 Vondung 1971, 70. skk.

23 va. Vondung 1971,74.

24 Vondung 1971, 82. ,,(... ) in dieser Feierstunde,

wo ein unendlicher Dom sich uber uns wolbt,

der in die Unendlichkeit geht."

25 "Ein urdeutsches Fest der Freude und des wie-

dererweckten Lebens in der Natur." In OnG

(Die neue Cemeinschaft. Das Parteiarchiv fur

nationalsozialistische Feier- und Freizeitgestal-

tung), 1944. 91. (Idezi Vondung 1971, 80.)

26 Vondung 1971, 86.

27 Vondung 1971, 79.

28 Bund Deutscher Madel in der Hitlerjugend.

29 Vondung 1971, 77.



19/19

BIBLIA ES TORTENELEM KONYVAJANLO

30 A leirast lasd Vondung 1971, 77.

31 Tisztan emlekszem ra, hogy gyermekfejjel meny-

nyire magat61 Met6d6 volt a kisdobossa, majd ut-

tor6ve valas, nem hiv6 szul6k gyermekekent, aho-

gyan arra is, hogyan gondolkodtunk azokr61, akik

valamiert nem lehettek uttor6k. Elborzadva gon-

doltam arra, hogy veluk biztos valami komoly baj

lehet, es rettent6en sajnaltam 6ket, hogy nem le-

hetnek 6k is "nagy uttor6k". Buszke voltam a pi-

ros nyakkend6mre, az ovemre, mindenre, ami

ezzel jart, es orom volt a tobbi uttor6vel egy csa-

patba tartozni, er6snek es elismertnek, megdi-

csertnek lenni. Nehezen tudtam mit kezdeni

azokkal, akik nem valtak reszeseve ennek a kozos-

segnek. Nem veletlen, hogy az iskola a legf6bb,leghatekonyabb es egyben legkonnyebb haretere

minden uj, kozpontilag iranyitott vilagnezetnek.

32 Vondung 1971, 80.

33 "Sprecher: (.. .) finer fUr aile! Kameraden! Wer

hat uns die Losung gebracht?

Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer!

Sprecher: (. ..) finer fur aile! Kameraden! Wer

brachte uns wieder fhr?

Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer!

Sprecher: (. . .) finer half uns, wir glauben nur,wenn der fine spricht.

Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer!"

(Herybert Menzel: Tag der nationalen Arbeit.

Idezi Vondung 1971, 142.)

34 "A hivatalos naci partirodalom nem az irodalom-

tortenet (... ) korebe tartozik. Muvei nem eszteti-

kai, hanem politikai celokat szolgaltak." (Gy6rffy

1995, 74.) "Az irodalom napi politikanak megfe-

lel6 funkcionalizalasa a modernseg egy vivmanya-

nak pervertalt kiforgatasa." (Brunner 2004, 253.)

35 A numin6zus irracionalitasat es az ember vele

val6 talalkozasat minden tovabbi nelkul lehet

alkalmazni a nemet nemzetiszocializmusra is.

(Otto 1997, leginkabb 11. skki 168. skk.)

36 Mindaz, am it Eliade a vallasr61 ir, a szent helyr61,

a szent id6r61, az unnepr61 stb., mind-mind al-kalmazhat6 a nemzetiszocializmusra. Amikor ar-

r61 ir, hogy a vallasos ember a szent kozelebe va-

gy6dik, hogy igy reszesulhessen erejeb61, val6sa-

gab61, es egesz mas a vilagerzekelese, mint a

nem vallasos embere stb., akkor a nemzetiszo-

cializmus is lehetne az elemzesek kizar61agos tar-

gya. (Eliade 1996, kulonosen 8. skk.i 191. skk.)

37 Ha a vallas lenyeget "a szemleletben es az er-

zesben" hatarozzuk meg, a nemzetiszocializmus

nem fesziti szet a vallas kateg6riajat (Schleier-macher 2000, 31).

MEGRENDELHETO:

Banne Imreh IIdik6

06-20/569-7510

[email protected]

Horvath Orsolya

A L EL EP LE ZO IC E

Hermeneutikai helyzetek

az Ujsz6vetsegben

"Mit jelent a nem-megertes janos evangeliumaban?i bun-e a

nemertes?i miert kell kockazatvallalas az ige megertesehez?;

miert akadalya az identitasfeltes az igaz megertesnek?; mikep-

pen leplezi Ie jezus az 6t faggat6kat?; mikeppen leplez Ie jezus

bennunket, mai 0Ivas6kat?" - igy hangzanak a fUzetben szerep-

16 tanulmanyok kiindul6 kerdesfelvetesei. Mert az emberek,

legyenek hiv6k vagy nem hfv6k, sokszor onbecsapassal, s6t on-

csalassal leplezik magukat az el6 Igevel val6 talalkozaskor.

A tanulmanyokra a tiszta es nyugodt gondolkodas, a preciz,

az onbecsapasokra is ravilagft6 eleslatas, ugyanakkor az 01-

vas6 irant tanusitott szeretet jellemz6. A kotetet orommel

es j6 szfvvel ajanlom az Olvas6k figyelmebe!

Fabiny Tibor

sorozatszerkeszt6
mailto:[email protected]:[email protected]

a_nemzeti-szocializmus_mint_politikai_vallás0001.pdf

Documents