Szív- érrendszer- nyirokrendszer anatómiája-működése és főbb

betegségei

Dr Országh Attila

2014-10

A szív és a keringés anatómiájának alapjai

Keringési rendszer általános jellemzői

• Zárt vérkeringés

vagyis az erek folyamatosak, nem szakadnak meg, így a vér nem folyik a sejtközötti állományba (szövetek közé)

• Keringési rendszer részei:

Erek (artériák, vénák, kapillárisok)

Szív (2 pitvar és 2 kamra)

Vér (5 l)

vérkörök

Kis és nagyvérkör 1.

• kisvérkör:

Részei: JK, tüdő artéria,tüdő,tüdő véna,BP és BK

Kis és nagyvérkör 2.

• nagyvérkör:

Részei: BK, test artéria,test,test véna,JP és JK

A szív anatómiája és működése

A szív• A szív a vérkeringés

központjában elhelyezkedő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést.

• Szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását.

• Elképzelhetjük, milyen tökéletes alkotás, ha kiszámoljuk, hányszor húzódik össze átlagosan az élet folyamán:

Időtartam Szívösszeh.sz• 1 perc 60 • 1 óra 8 600 • 1 nap 86 400 • 1 év 315 860 x 10 a

hetediken • 60 év 189 216 x 10 a

kilencediken

A szív helyzete:

a szív a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el

A szív alakja:• kúp alakú - elkeskenyedő

része a szívcsúcs (apex cordis)• a szív felső és középső

harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut

• a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz

• a barázdákban a szív falát ellátó koszorú erek futnak

• a szív szélesebb része a bázis (basis cordis)

• a bázis két oldalánál két fülcse a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található - a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

A szívburok (pericardium):• kettősfalú savós hártya

borítja

• kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül

• zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg

A szívfal szerkezete:a) epicardium

Myocardium

• legvastagabb réteg

• a pitvarok falában vékony

• a bal kamra területén a legvastagabb

szívbelhátya (endocardium)

• vékony fénylő réteg

• a szívet belülről szorosan borítja

• a szívbillentyűk az endocardium kettőzete

Felépítése

• A gerincesek szíve szívizomból áll, ami a simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, ám azoktól eltérően gyors és erőteljes összehúzódásokra képes és csak ebben a szervben található meg.

• Egy átlagos, percenként 72-szer összehúzódó emberi szív megközelítőleg 2,5 milliárdszor húzódik össze egy átlagos élettartam alatt.

• A nők szíve átlagosan 250-300 g, a férfiaké 300-350 g.

szívizom• a szív összehúzódásait segítő izom. A

szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A myocardiumbantalálható.

• A szívizmot alkotó sejteket, a cardiomyocitákat néhányan más izomtípusok közötti átmenetnek tekintik külsejükre, struktúrájukra, anyagcseréjükre, az ingerlés-összehúzódás kapcsolatára és összehúzódásuk mechanizmusára nézve.

• A szívizom a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan csíkos, ebben mindkettő komoly mértékben különbözik a simaizom sejtjeitől, azonban a szívizomsejtek - általában egyetlen -magja központi helyeződésű, mely tekintetében a simaizomsejtekvonásait mutatja.[1]

A szívizom tulajdonságai

• Ingerképzés = chronotrop

• Ingerületvezetés = dromotrop

• Ingerlékenység = bathmotrop

• Összehúzódó képesség = inotrop

A szív anatómiája• a szív anatómiailag a jobb és a bal szívfélből áll • mind a jobb, mind a bal szívfél további két részre: a

pitvarokra és a kamrákra oszlik• A szív munkáját - a szervek megfelelő vérellátását -

folyamatos pumpálással (összehúzódással) végzi, oly módon, hogy előbb a pitvarok (jobb és bal), majd a kamrák (jobb és bal) húzódnak össze

• a szív egyes részeit "szelepek" választják el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, abba az irányba, amely a szív munkájának megfelel.

• a szívben működő szelepeket billentyűknek nevezzük. A bal pitvart a bal kamrától a mitrális billentyű választja el, amelynek szelepfunkcióját két pontosan záró vitorla biztosítja. A jobb pitvar és a jobb kamra között a három vitorlából álló tricuspidalis billentyű található.

A szív és a keringés anatómiájának alapjai

• A szív billentyűi - a szív szivattyúszerű működését, a szív pumpafunkcióját biztosítják

– a pitvarokat és kamrákat elválasztó vitorlás billentyűk

– a kamrák és a főverőerek közötti háromtasakos vagy félhold alakú billentyűk

A szív üregeinek funkciója

• A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákbólérkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé.

• A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba.

• A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza (anulus fibrosus) választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény (septum interatriale), ami a kamrák között is megtalálható (septuminterventriculare). A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos.

Jobb pitvar• A jobb pitvar (atrium dextrum) két különböző részből áll,

melyek fejlődéstani eredete eltérő. A hátrébb eső, sima felszínű rész a sinus venarum cavarum, melybe felülről a venacava superior, alulról a vena cava inferior nyílik.

• A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét (auricula dextra).

• A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falu, bemélyedt ovális terület látható (fossa ovalis). A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény - a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut - ám ez a születés után záródik és összenő. (Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás.)

• A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban (ostiumatrioventriculare dextrum) található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű (valva tricuspidalis), mely megakadályozza a kamrai szisztolé alatt a vér visszaáramlását a pitvarba.

Jobb kamra

• A jobb kamra (ventriculus dexter) egy vékony falú (kb. 3–4 mm vastag, falvastagsága harmada a bal kamráénak , nagyjából V-alakú üreg.

• A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a (tricuspidális) billentyű, melynek vitorláit vékony szálak (chordae tendinae) rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz (papilláris izomhoz).

• A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig (trabeculae carneae).

• A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér (truncus pulmonalis), ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének (conus arteriosus)(A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú (infundibulum). A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű (valva trunci pulmonalis).

Bal pitvar

• A bal pitvar (atrium sinistrum) hátul, a tüdő törzs(truncus pulmonalis )mögött foglal helyet, szemből csupán a bal fülcse (auricula sinistra)látszik belőle. A hátsó felszíne a nyelőcsővel(oesphagus) érintkezik. Belül sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna (venae pulmonales dextrae), míg bal oldalán a két bal (venae pulmonalessinistrae) ömlik bele.

• A bal kamrával a bal vénás szájadékon (ostiumatrioventriculare sinistrum) keresztül közlekedik. Itt található a kéthegyű vitorlás (bicuspidalis) vagy mitrális billentyű (valva bicuspidalis seu mitralis).

Bal kamra• A bal kamra (ventriculus sinister) egy tojás alakú izomtömlő,

mely a kamraközti sövényen keresztül (mely tulajdon-képpen a bal kamra falának része) bedomborodik a jobb kamrába, jellegzetes félhold alakot kölcsönözve neki. Fala jóval vastagabb a jobb kamráénál (kb. 10–12 mm) és belső felszíne egyenetlen a falon futó vaskos izomgerendáknak (trabeculae carneae) köszönhetően.

• Üregébe beemelkedik a kéthegyű billentyűt ínhúrokkal (chordae tendineae) rögzítő két nagy (elülső és hátsó) szemölcsizom (musculi papillares). Mindkét szemölcsizom a kéthegyű billentyű mindkét vitorlájához küld ínhúrokat.

• A bal kamrából indul az aorta, melynek eredésénél (zsebes típusú) billentyű (valva aortae) gondoskodik arról, hogy a vér ne áramolhasson vissza az elernyedés (diastole) alatt.

• A pitvarkamrai és az aorta szájadékát csak a kéthegyű billentyű elülső, nagyobb vitorlája választja el egymástól.

billentyűk• A szív négy billentyűje szelepként működik, és a vérkeringés

szempontjából hasznos áramlást biztosítja. A billentyűk nyitott állapotban lehetővé teszik, zárva megakadályozzák az áramlást.

• A tricuspidalis billentyű a szív jobb pitvarát választja el a jobb kamrától. Ha a billentyű nyitva van, akkor a vénás vér a jobb pitvarból a jobb kamrába jut.

• A pulmonalis billentyű a jobb kamrát és a pulmonalisartériát elválasztó szelep. A jobb kamrából engedi át a vért tüdőartériába.

• A mitralis billentyű a bal pitvart választja el a bal kamrától. Normális működése esetén a bal pitvarból a vér a bal kamrába jut.

• Az aortabillentyű a bal kamra és az aorta között található. A billentyű kinyílásakor a vér a bal kamrából az aortába jut.

A szív billentyűi (vitorlás, félhold alakú)

rostos gyűrű

billentyű vitorlája

ínhúrok

szemölcsizmok

Félhold (zsebes) alakú billentyű

félhold alakú (zsebes) billentyűk

az áramlás irányába tekintő tasakok

Szív• Szív billentyűk

felülnézetben

A bal pitvar és a bal kamra.

A szív rostos váza és a szájadékok.

Ingerületképző és ingervezető rendszere – Nodális szövet

• A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket. Ezzel a tulajdonsággal a szív munkaizomzata is rendelkezik, de ennek frekvenciája alacsony, és csak kóros esetekben játszik szerepet. Vannak a szívizomzatnak olyan alacsonyabb differenciáltságú részei, amelyek nagyobb frekvenciát produkálnak, így normálisan ezek szerepe az uralkodó.

• Ilyen a jobb pitvar falában, a felső nagy véna beömlésénél található szinuszcsomó (nodus sinuatrialis; Keith-Flack féle csomó), amely a legmagasabb frekvenciával működik, így elnyomja az alacsonyabb frekvenciájú részeket. A szinuszcsomó ingerülete ráterjed a pitvarokra, és azok összehúzódásához vezet.

• A jobb pitvar alsó részén található a pitvar-kamrai csomó, (nodusatriolventricularis; Aschoff-Tavara-csomó), amelyre a pitvarok munkaizomzatának ingerülete ráterjed, ebből egy köteg (fasciculusatrioventricularis; His-köteg) indul ki, amely áthalad a szív rostos vázának nyílásán és a kamrasövényhez fut.

• A kamrasövény izmos részének felső szélénél jobb és bal szárakra (Tavara-szárak) válik, amelyek a sövény megfelelő kamra oldali részén lefelé futnak, majd kisebb rostokra (Purkinje-rostok) ágazódva visszahajlanak a kamrák belső felszíne alatt. Ez az elrendeződés biztosítja azt, hogy a szív különböző részei összehangoltan és megfelelő sorrendben húzódjanak össze.

Ingerületvezető rendszer

scsomóode

His-köteg

Tawara szárak

B

u

n

d

l

e

b

r

a

n

c

h

e

s

Purkinje rostok

sinuscsomó

pitvar-kamrai csomó

Pitvar-kamrai (Aschoff-Tavara) csomó és a belőle kiinduló ingervezető rostrendszer.

Ingerület terjedése

Sinus csomó pitvar izomzata AV-csomó

His köteg Tawara-szárak Purkinje-rostok

A szív működése

általános elvek: -• a pitvarok és a kamrák ellentétes

fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole)

• Ha a szívet gondolatban egy pályaudvarhoz hasonlítjuk, akkor a jobb szívfél az ,.érkezési". a bal szívfél az "indulási" oldal.

• A szervezet szövetei által elhasznált, oxigénben szegény, ún. vénás vér a jobb pitvarba érkezik, majd a jobb kamrából - a tüdőartérián át - jut a tüdőbe, ahol felveszi az élethez szükséges oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot.

• Az oxigénnel felfrissült vér a pulmonáIis vénákon át a bal pitvarba jut. A vérkörnek ezt a részét kis vérkörnek nevezzük.

• A bal pitvarból a bal kamrába jutó, ún. artériás vér a főütőéren (az aortán) át jut a nagy vérkörbe, ill. a szervekbe (agy, izomzat, gyomor stb.).

• A szív pumpafunkcióját és az artériák működését a véráramban keringő hormonok irányítják oly módon. hogy amikor az egyik szerv - pl. futáskor a láb izmai -fokozottan működik, akkor azon szerv vérellátása is növekszik.

Szívciklus• egy szívdobbanás kezdetétől a következőig történő véráramlással,

ill. vérnyomással kapcsolatos eseményekre, vagy azok egy részére utal

• A szívciklus frekvenciája a szívritmus. Minden szívdobbanásnak öt fő szakasza van. Először a félhold alakú billentyűk zárnak, az atrioventrikuláris billentyűk kinyílnak és az egész szív ellazul. A második szakaszban, a pitvar systole során a pitvar összehúzódik, az AV-billentyűk kinyílnak és vér áramlik a pitvarból a kamrába. A harmadik szakaszban a kamrák elkezdenek összehúzódni, az AV- és a félhold alakú billentyűk zárnak és a térfogat nem változik. A negyedik szakaszban a kamrák üresek és összehúzódnak, a félhold alakú billentyűk nyitottak. Az utolsó szakaszban a nyomás csökken, vér már nem áramlik a kamrákba, a kamrák már nem húzódnak össze és ellazulnak és a félhold alakú billentyűk zárnak az aortában lévő vér nyomása miatt.

• A szívciklus során a vérnyomás nő és csökken. A szívciklust a szinuszcsomóban és az atrio-ventrikuláris csomóban található speciális szívsejtek révén fellépő elektronikus impulzusok sorozata koordinálja. Normál körülmények között minden ciklus kb. 1 mp-ig tart

Pitvar systole• A pitvar systole a bal és jobb

pitvar szívizmainak (myocardia) összehúzódása. Általában a két pitvar egyidőben húzódik össze. A systole kifejezés az izom összehúzódását jelenti.

• Az elektromos systole elektromosjelenségre utal, mely a szív kamráinak izmait stimulálja, hogy azok összehúzódjanak. Ezt nem sokkal követi a mechanikus systole, a szív mechanikus összehúzódása.

• Amikor a pitvarok összehúzódnak, a vérnyomás megnő bennük további vért pumpálva a kamrákba.

• A vér 70%-a passzívan folyik a kamrákba, így a pitvaroknak nem kell nagyon összehúzódniuk.[

• A pitvarok elektromos systoléja a P-hullám EKG-n való megjelené-sétől indul

Kamrai systole• A kamrai systole a bal és jobb

kamra izmainak összehúzódása.• A kiáramlási fázis kései részében

noha a kamrai nyomás az aortáé alá esik, az aorta billentyű nyitott marad a kiáramló vér tehetetlenségi energiája következtében.[3]

• Amint a kamrák a diastole fázisba lépnek, az aortából a bal kamrába rövid ideig visszaáramló vér miatt az aorta billentyűk zárnak. Ez az aortai nyomás enyhe növeke-dését eredményezi a félhold alakú billentyűk és az aorta rugalmas visszahúzódása következtében

• Elektrokardiográfia során a kamrák elektromos systoléja a QRS-komplexus kezdetén indul.

Diastole

• A diastole a szív összehúzódása utáni időszakasz, mely során a szerv ellazulva készül a vérrel való feltöltődésre. A kamrai diastole során a kamrák, a pitvar diastole során a pitvarok lazulnak el. A kettőt együtt teljes szív diastolénak nevezik.

• A kamrai diastole során a bal és jobb kamrában lévő nyomás a systole ideje alatt elért csúcsról csökken. Amikor a bal kamrában lévő nyomás a bal pitvaré alá csökken, a mitralisbillentyű nyit és a bal kamra a bal pitvarban összegyűlt vérrel töltődik fel.

• Hasonlóképpen, amikor a jobb kamrában uralkodó nyomás a jobb pitvaré alá csökken, nyit a tricuspidalis billentyű és a jobb kamra az addig a jobb pitvarban gyűlő vérrel telik meg.

• A diastole során a myocardiumban kisebb a nyomás, mint az aortában lehetővé téve a szívben a koronaerek útján a vérkeringést.

A szívciklus szabályozása

• A szívizom automatikusan működik, tehát öngeneráló. Ezzel szemben a vázizomzatnak tudatos vagy reflexszerű idegimpulzusra van szüksége az összehúzódáshoz. A szív ritmikus összehúzódásai spontán módon történnek, bár ezek gyakorisága változhat idegi és hormonális hatásra, testedzés, ill. hangulatváltozás miatt is. Pl. a szimpatikus idegek gyorsítják a szívritmust, míg a bolygóideg lassítja azt.

• Az összehúzódások ritmikus sorozatát a szinuszcsomóés az atrioventrikuláris csomó koordinálja.

Egységes, nemzetközi megállapodás alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U. Minden hullám a szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy repolarizációját(elektromos újratöltődést) jelenti.

P-hullám (pitvari hullám): pozitív amplitúdójú (1–2 mm), az ingerület pitvari terjedésének felel meg (pitvarokra vonatozik, időtartama 0,06-0,11 másodperc. P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között, időtartama 0,04-0,1 s. QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja. Időtartama 0,06-0,1 sST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza T-hullám: elnyújtott közepes amplitúdójú hullám, a kamrák teljes repolarizációját jelzi, időtartama 0,20 s. Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama.

EKG

• Kóros EKG

Bradycardia = kórosan alacsony szívfrekvencia

Tachycardia = kórosan magas szívfrekvencia

Fibrilláció = szabálytalan szívműködés

Agonális = megállás

billentyűk kóros működés• A billentyűk gyulladás (pl.

reumás láz), kopás (idős kor) vagy egyéb ártó tényezők hatására alakváltozást szenvedhetnek, ekkor szelepszerű működésük is hibássá válik.

• A kóros működés kétirányú lehet: l. a billentyűk lemezei (vitorlái) összenőnek, elmeszesednek: ezáltal a normális áramlást akadályozzák. Az ilyen típusú hibát billentyűszűkületnek (stenosisnak) nevezzük. 2. a billentyűvitorlák zsugorodnak, és ezáltal nem zárnak tökéletesen. A billentyűelégtelenség (insufficientia) rendellenes áramlást eredményez.

Terápia

• A beültetésre kerülő mesterséges billentyű kétféle lehet: 1. biológiai billentyű, amely disznó- vagy borjú-szívbillentyűből készül: 2. mechanikus billentyű, amely mesterséges anyagból készül, és billenő szeleppel vagy mozgókoronggal működik.

Pitvari septum- (sövény) defectus• A jobb és bal pitvart - amely a

magzati életben egységes szívüregként funkcionál - a születés után egy válaszfal különíti el egymástól. Amennyiben a két pitvar közötti válaszfal valamelyik részén lyuk van, akkor pitvari septum defectusról (latin rövidítése: ASD) beszélünk.

• A szívbetegség veleszületett, és sokáig nem okoz panaszt, majd a beteg fáradékonyságról, fulladásról, rendetlen szívverésről számol be. Jelentős pitvari sövényhiány esetén műtétet javasolunk, amely során a sebész egy műanyag folttal zárja a defectust.

Kamrai septum- (sövény) defectus• Ezen szívhiba ugyancsak

veleszületett: a kamrák közötti válaszfalon lyuk van. Kialakulásának körülményei. a betegek panaszai, ill. a sebészi kezelés lényege megegyezik a pitvari defectusnál leírtakkal.

Koszorúerek

• A szív működéséhez oxigén és energia szükséges, amelyet - a szív számára is - a véráram biztosít. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg. ha a szívet tápláló erek épek.

• A szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek a főütőérből (az aortából) erednek.

• A balkamrát az aortából eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük.

• A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorú"-szerűen futja körbe a bal szívfelet(ezt körbefutó artériának nevezzük).

• A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér az aortából külön ered.

A szív koszorúereinek betegsége

• A szívbetegségek közül a leggyakoribb az a betegségcsoport. amelynek oka a szívizom elégtelen vérellátása. Ennek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A születéskor kb. 3 mm tágasságú erek falában az érelmeszesedés kezdetekor zsíros lerakódások képződnek, majd nemcsak az érfal rugalmas anyaga keményedik meg, hanem az ér átmérője is beszűkül.

A rizikófaktorok

• Magas koleszterinszint• Magas vérnyomás• Testsúlytöbblet (obesitas)• Cukorbetegség (diabetes mellitus)• Mozgásszegény életmód• Életkor és nem• Örökletes tényezők• Stressz, feszültség, szorongás• Dohányzás

Magas koleszterinszint*

• A vérzsírok többféle összetevőből állnak. Az érelmeszesedés szempontjából a legveszélyesebb részt LDL-koleszterinneknevezzük, ami a többi vérzsírral (triglicerid és HDL-koleszterin) együtt összefoglalóan szérum koleszterinként ismert.

• Érdekes módon a HDL-koleszterinnek nevezett vérzsír védő hatású az érelmeszesedés szempontjából.

• A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után határozzuk meg, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell meghatározni, mielőtt felállítjuk a magas vérzsírszint(hyperlipoproteinaemia) diagnózisát.

• A koleszterin alkotóelemeinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.

A vérzsírok normál értékei

Vérzsírfajták Normál értékek

Koleszterin (mmol/L)LDL-koleszterin (mmol/L)HDL-koleszterin' (mmol/L)

Triglicerid (mmol/L)

5,9-5,0 5,0-5,5 0,9-1,2 0,8-2.2

A vérzsírok mennyiségét többféle betegség befolyásolja

• Így megfigyelték, hogy szívinfarktus után csökken a vérzsírszint, míg terhességben emelkedik. Az érelmeszesedés szempontjából nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos (LDL-koleszterin / HDL koleszterin).

• A zsírok kétféle módon jutnak a vérbe: a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje útján. A szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségben is bekövetkezhet: így magas koleszterinértéket találunk a pajzsmirigy alulműködése, ill. cukorbetegség esetén. Ilyenkor az elsődleges betegség gyógyítása a koleszterinszint rendeződéséhez vezethet.

• A táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (diétával) általában jól befolyásolható; a belső "forrásból" származó magas koleszterinérték esetén viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges.

• A koszorúér-betegség öröklődő jellege gyakran a koleszterin-anyagcsere öröklött zavarának következménye. Ezért a koleszterinszint ellenőrzése fiatal infarktusos szülők gyermekeinél feltétlenül ajánlatos. Ritkán enyhén emelkedett koleszterinszint észlelhető olyan esetben, amikor a koleszterinszint emelkedését a védőfaktor (HDL koleszterin) mennyiségének növekedése okozza. Az ilyen eredetű kóros koleszterinszint kezelése nem szükséges.

magas koleszterinszint kezelése

• első lépésként minden esetben diétával kezdődik, amelynek legfontosabb szempontjai: a túlsúly megszüntetése és az állati eredetű zsírok bevitelének csökkentése. Jelentős mennyiségű állati zsírt tartalmaz a szalonna, a kolbász, a sertéshús, a tojás, a vaj, a zsíros sajtok stb.

• a növényi eredetű zsírok főleg telítetlen zsírsavakból állnak, koleszterint nem tartalmaznak, és telítetlen jellegük folytán kedvező a hatásuk a vér koleszterinszintjének csökkentésére is/de transzzsírok!/

A koleszterinszegény diéta javasolt összetétele

Cél Mennyiség Fogyasztható, kerülendő ételek

A zsírbevitel ill. a telitett zsírok bevitelének csökkentése

A zsírbevitel legyen kevesebb, mint a bevitt kalória 30%-a

Kerülendő: vaj, teljes tej, tejszín, zsíros hús, feketekávé

Magas fehérje és alacsony zsírtartalmú húsok

Javasolt: hal, csirke, pulyka, borjú, bárány

Összetett szénhidrátok és növényi rostok arányának növelése

naponta 35 g bevitele tanácsos Javasolt: mindenfajta zöldség, gyümölcs (Friss vagy fagyasztott) magas rosttartalmú ételek

A koleszterin bevitel erőteljes csökkentése < 300 mg/nap Engedélyezett: 2 tojás hetente vagy máj havonta 1-2 alkalommal

Egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása

A kalóriabevitel kb. 10-15%-a egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból álljon.

Javasolt: olíva vagy egyéb növényi eredetű olajok fogyasztása

gyógyszeres kezelés• Amennyiben az étrendi

megszorítások - több hónapon keresztül - sem vezetnek a koleszterinszint csökkenéséhez, akkor a diéta mellett a gyógyszeres kezelés is szóba jön, különösen akkor, ha a betegnél más veszélyeztető tényező is fennáll, ill. akkor, ha a betegnek már ismert koszorúér-szűkülete van (pl. szívinfarktusa volt).

• Szívinfarktus után a kívánatos" koleszterinszint - a normál érték -alacsonyabb, mint azoknál, akik érelmeszesedésben még nem betegedtek meg.

• A Skandináv Simvastatin Túlélési Vizsgálat igazolta. hogy szívinfarktus után a magas koleszterinszint gyógyszeres kezelése 1/3-ával csökkentette a későbbi szövődmények előfordulási gyakoriságát.

Magas vérnyomás

• A vérnyomás az az erő, amely ahhoz szükséges, hogy a vér eljusson a szervezet különböző részeibe.

• Az élettani normál értéknél magasabb vérnyomás káros, mivel károsítja az érfalakat, és növeli a szív munkáját. Az érfalra kifejtett károsító hatás az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg.

• A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora.

• A magas vérnyomás káros, késői szövődményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb.

• A vérnyomás a legtöbb embernél nem állandóan magas, és a betegek gyakran magas vérnyomásérték esetén is -panaszmentesek. Az időszakosan magas vérnyomás is kezelést igényelhet. A kezelés a legtöbb esetben nem a panaszok miatt, hanem a késői szövődmények megelőzése érdekében szükséges.

Magas vérnyomás esetén

javasolt:

• orvos által irányított kivizsgálás és kezelés;

• a vérnyomás rendszeres ellenőrzése;

• a gyógyszeres kezelés pontos folytatása.

• A vérnyomás normali-zálódása után is javasolt:

• a dohányzás azonnali abbahagyása:

• túlsúly esetén a testsúly csökkentése;

• a konyhasó-bevitel mérséklése;

• rendszeres fizikai aktivitás.

Testsúlytöbblet (obesitas)• állandó és felesleges

többletmunkát jelent a szív számára.

• húsz kilogrammos testsúlytöbblet esetén olyan a szív munkája, mintha állandóan egy 20 kg-os csomagot cipelnénk. A nagyobb munkához a szív természetesen több oxigént igényel.

• a kövérség nemcsak önmagában rizikótényező. A kövér emberek-nél gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség is.

• a túlsúly azon egyenlőtlenség megnyilvánulása, amely az energiabevitel és -leadás között van. (kövéreknél a táplálékkal bevitt energia meghaladja a szervezet által felhasznált energiát.)

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

• A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű inzulin, amely a cukoranyagcseréhez feltétlenül szükséges.

• Jellemző a betegségre az állandó szomjazás. a nagy mennyiségű folyadékfogyasztás, a gyakori vizelés, a fogyás.

• A vércukor magas, a vizeletben cukor mutatható ki.

• A diabetes - hasonlóan a magas vérnyomáshoz - nemcsak az érelmeszesedés rizikófaktora, hanem önálló megbetegedés.

• Fontos a kezelés orvos által történő irányítása, a rendszeres ellenőrzés.

Diabetes esetén javasolt:• az ideális testsúly elérése vagy

megőrzése; • az előirt diéta és a kezelés

betartása; • a rendszeres testmozgás; • a folyamatos ellenőrzés.

Mozgásszegény életmód

• A fizikai aktivitás a vizsgálatok szerint nem közvetlenül előzi meg a szívbetegséget, de a szervezetre kifejtett kedvező hatása sokirányú: csökkenti a vérnyomást, a testsúlyt, a koIeszterinszintet, javítja a cukorbeteg anyagcseréjét, csökkentve ezzel a cukorbetegek gyógyszerszükségletét.

• A testmozgás tehát közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, ill. a betegség további súlyosbodását. Igen fontos a testedzés közérzet- és hangulatjavító hatása. ami rövid időn belül meggyőz mindenkit ezen tevékenység hasznosságáról.

Életkor és nem• Az ötven év alatti férfiak között a

szívinfarktus gyakorisága közel a tízszerese annak, mint ami a hasonló korú nők között megfigyelhető.

• A nőknek az infarktussal szembeni relatív védettsége hormonális hatással magyarázható, és a menstruáció elmaradása, a klimax bekövetkezése után kezd megszűnni.

• A nemek közötti különbség a 60 éves életkor táján egyenlítődik ki.

• Az életkor előrehaladtávalmindkét nemben növekszik a szívrohamok gyakorisága.

Örökletes tényezők• A legtöbb krónikus betegségben

(magas vérnyomás, cukorbetegség, kövérség, érelmeszesedés stb.) nagy szerepük van az öröklött adottságoknak.

• Az örökölhetőség szempontjából azon szívbetegségek fontosak, amelyek relatíve fiatal életkorban jelentkeznek: pl. ha valakinek valamelyik szülője vagy nagyszülője (esetleg mindkettő) 50 év alatt szívinfarktusban betegedett meg, annál az öröklött családi tulajdonságok rizikófaktorként jelentkeznek, tehát náluk az öröklött - az egyén által nem befolyásolható -rizikófaktorok kiiktatása/kezelése különösen fontos.

Stressz, feszültség, szorongás• A stressz nem tartozik a

könnyen felfedhető rizikófaktorok közé, bár fontossága nem vitatható.

• Van, akinél pusztán a munkahely gondolata, az állandó túlterhelés, a megoldatlan családi konfliktusok stb. olyan idegi és hormonális hatásokat váltanak ki, amelyek a szívműködés gyorsulását. a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását és -hosszabb távon - az érelmeszesedés kialakulását eredményezik.

Dohányzás• A nikotin emeli a vérnyomást és a

pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmonoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdőt.

• Ha valaki naponta 20 szál cigarettát szív el, hatszorosára nő a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata; operált betegeknél sokszorosára nő a beültetett ér elzáródásának a valószínűsége.

• A szervezet a dohányzás abbahagyása után csak bizonyos idővel tud megszabadulni a dohányzás káros hatásaitól, így néhány évig a "volt dohányosok" rizikója - a szívinfarktus kialakulása szempontjából - nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak.

• A dohányzásról való leszokás jelentősége óriási: szívinfarktus után a dohányzás abbahagyása a felére csökkenti e betegek halálozását, és önmagában olyan jelentőségű, mint a gyógyszeres és a műtéti kezelés együttvéve.

A koszorúér-szűkület okozta legfontosabb betegségek

Angina pectoris• A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat

okoz, amit angina pectorisnak nevezünk. Nagyon fontos szabály, hogy nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne. Az esetek többségében a panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye és időtartama, ill. a tünetek megszűnésének jellegzetességei alapján a kardiológus kielégítő pontossággal diagnózist tud mondani; ugyanakkor a diagnózis alátámasztása, ill. a további teendők megítélése végett a legtöbb panaszosnál különféle terheléses vizsgálatok elvégzésére kerül sor: leggyakrabban a terheléses EKG-t vesszük igénybe.

• Azoknál, akiknél az ún. nem invazív (vértelen) vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, elvégezzük a koszorúérfestést (a koronarográfiát) is.

• A vértelen vizsgálatok a szívizom keringési viszonyairól, a koronarográfia a "csőrendszer" állapotáról ad felvilágosítást.

• A két információ természetesen összefügg egymással, hiszen rossz csőrendszer esetén legtöbbször az áramlás is rossz, de bőven vannak kivételek is.

Szívinfarktus• a szívinfarktus akkor jön létre, amikor a

"csőrendszerben" - a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés

• Rendkívül fontos, hogy teljes elzáródás esetén minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már a .,dugulást" az esetek jelentős részében. – invasiv beavatkozással koszorúerek ballonos tágítása

és belső stent-et behelyezése a szűkület áthidalására, ha ez nem lehet akkor véres úton by-pass műtét végezhető

– gyógyszerrel meg tudjuk szüntetni (feloldjuk a rögöt), és ezzel a szívizomelhalást részben vagy teljesen megakadályozzuk

Betegségek terápiája

• Szívinfarktus

• Szívritmuszavar (aritmia)

• Érelzáródás

Szívbetegek rehabilitációja• WHO a szívbetegek rehabilitációját a

következőképpen határozta meg: ".Rehabilitáción azon tevékenységek összességét értjük, amelyek lehetővé teszik a betegek számára a lehető legjobb fizikai. szellemi és szociális körülményeket, hogy azok saját kezdeményezésük alapján elfoglalhassák helyüket a társadalomban..., ezért... a rehabilitáció nem tekinthető a kezelés különálló formájának, hanem azt integrálni kell a terápia egészébe, amelynek egyik részét képezi."

• A szívbetegek rehabilitációján tehát azt a folyamatot értjük, amelynek során a beteg alkalmassá válik életkorának megfelelő fizikai aktivitás és képzettségének megfelelő tevékenység folytatására. Ennek megfelelően beszélünk fizikai és foglalkozási rehabilitációról.

Milyen tevékenységeknek kell szerepelniük a rehabilitációs programban?• A rehabilitáció első formája a

fizikai rehabilitáció volt, és a fizikai tréning manapság is a legelterjedtebb módja az ilyen irányú tevékenységnek, a beteg rehabilitációjának.

• A fizikai tréningen túlmenően a pszichés rehabilitáció is segítheti a betegeket eredeti tevékenységük visszaállításá-ban, ill. a nagyobb beavatko-zásokat (pl.szívműtét) követő szorongás oldásában.

Mikor eredményes a rehabilitáció?• A rehabilitáció

eredményessége mérhető egy betegcsoport életkilátásainak javulásával, az újabb szívinfarktusok számának csökkenésével.

• Az egyén szempontjából a program hatékonysága a fizikai terhelhetőség növekedésével, az életminőség javulásával jellemezhető, és akkor tekinthető teljesnek, ha a program befejezése után a beteg eredeti tevékenységét folytatja, beleértve eredeti munkakörének betöltését is.

Vérkeringés

A vérkeringés

• A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A hormonok ugyancsak a véren keresztül érik el a célsejtjeiket és szabályozzák azok működését.

• A vér keringését az érrendszerben a szív pumpafunkciója biztosítja azzal, hogy nyomáskülönbséget generál az artériás rendszer valamint nagy vénákközött. Ez a nyomáskülönbség hajtja a vért.

• A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával és a tüdőn át (ahol megtörténik a gázcsere) a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul az aortával, a főverőérrel, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák.

• Az erek keresztmetszete az elágazásokkal csökken, ugyanakkor az érrendszer összkeresztmetszete nő. A tápanyagok és a gázok cseréje a hajszálerek(kapillárisok) szintjén történik. Adott pillanatban csupán a kapillárisok egy részében van aktív vérkeringés.

• A hajszálerekből utána a vénás rendszerbe kerül a vér.

Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége

Az erek működés szerinti felosztása:

a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek

b) visszerek (vénák:) a pitvarokba vezető erek

c) hajszálerek (capillarisok):

- 5-20 μm nagyságúak

- lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti

anyagcserét

d) egyéb vérerek:

- sinus:

*felépítés szerint hajszálér

*átmérője 20-100 μm

*feladata a vénákhoz közelít

- anastomosis:

két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára

kerülő utat biztosít

c) nyirokér:

- vakon kezdődik

- a pitvarok felé biztosítja az áramlást

Az artériák típusai• Az artériáknak több típusát különítjük el.

– a legnagyobbak az elasztikus típusú artériák (szélkazánerek), a

– középnagy verőerek muscularis típusú artériák, ezek arteriolákra válnak szét.

– a legkisebb erek a kapillárisok, ezek vénákbaszedődnek össze.

• Az egyes ereket makroszkóposan a keresztmetszet nagysága, az érfal vastagsága és a lumen alakja alapján különíthetjük el.

Elasztikus típusú artériákezek a nagy, szívközeli erek a ritmikus

szívverés (systole) által előidézett lüktető véráramlást fiziológiai úton, elasztikus hullámmozgások révén változtatják egy kvázi-folyamatos áramlattá (ez az ún. légüst-, vagy szélkazán hatás), így a periféria szerveit és szöveteit védik a vérnyomás csúcs-, ill. mélypontjai esetén.

Muscularis típusú artériák• ezek a kis artériák viszonylag

szívközelben találhatóak, és mint ellenálló erek többek között simaizomzatuknak köszönhetően lényeges szerepet játszanak a vérnyomás fenntartásában, mivel átmérőjük csökkentésével a szükséges vérnyomást létre tudják hozni. Amennyiben erre nem képesek, akkor ortosztatikus dysregulatiórólbeszélünk, mely szédülés- és gyengeségérzéssel jár együtt elsősorban felkelés után.

Vegyes típus• A muscularis és az elasztikus típus

közötti átmenetet vegyes típusnak nevezik.

Az érfalak felépítése• a Tunica intima (vagy Intima) egy endothel sejtrétegből, az arra

épülő laza rostos kötőszövetből, majd egy subendothelialis rétegből (Stratum subendotheliale), végül a Membrana elastica internarétegből áll. Különösen jól fejlett az izmos, periferiális artériáknál.

• a Tunica media (vagy röviden Media) a periferiális artériáknál több, egymáshoz szorosan kapcsolódó, kör alakú és átlósan csavarodó izomrétegből épül fel, melyek rugalmas és kollagén rostokat tartalmaznak. Az elasztikus artériák hasonlóan épülnek fel, de több kollagénnel, és hullámmozgásra alkalmasabb és ablakos membránokkal. Részben a Media és az Adventitia között található még a Membrana elastica externa.

• a Tunica externa (Tunica adventitia néven is ismert) elsősorban elasztikus és kollagénes, rostos kötőszövetből áll és az ereket táplálja és irányítja vérereken (Vasa vasorum) és idegeken keresztül.

Erek

Nagy artériák

• Arteria axillaris (hónaljverőér) Arteria basilaris (agyalapi verőér)

• Arteria brachialis (felkarverőér) • Arteria carotis communis (közös

fejverőér)• Arteria centralis retinae (szem

központi verőere) • Arteria facialis (arc verőér) • Arteria femoralis (combverőér)

Arteria iliaca communis (közös csípőverőér)

• Arteria iliaca externa (külső csípőverőér)

• Arteria iliaca interna (belső csípőverőér)

• Arteria maxillaris (felső állcsonti artéria)

• Arteria mesenterica inferior (alsó bélfodri verőér)

• Arteria mesenterica superior(felső bélfodri verőér)

• Arteria ovarica (petefészekverőér) Arteria radialis (orsócsonti verőér)

• Arteria renalis (veseverőér) Arteria subclavia (kulcscsont alatti verőér)

• Arteria testicularis (here verőér)

A nagyvérkör artériái

AORTA ív hasi aorta

fejverőerek

felső végtag

Véna• gyűjtőerek, visszerek:

a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért, a legkisebb vénák egyre nagyobb átmérőjű erekbe szedődnek össze. A kis vérkörben oxigéndús, a nagy vérkörben szén-dioxidban gazdag vért szállítanak.

• Falukban vékony simaizomrétegés kevés rugalmas rost található. Ennek következtében a vénák tágulékonyak, nem állnak ellen a vér feszítő hatásának, ezért nagyobb mennyiségű vért képesek befogadni.

• A vénákban található billentyűk szelepként működve megakadályozzák a vér visszafelé áramlását.

• Vénás rendszer

Az érrendszer működésének szabályozása:• idegi (vegetatív) szabályozás:

– központ: nyúltvelő érmozgató (vasomotor) központja

• reflexes szabályozás: az aorta és a carotis communisfalában levő nyomásérzékelő (baro) receptorok feszülése

• kémiai szabályozás:– tágít:

• anyagcseretermékek -» szénsav, tejsav • paraszimpatikus idegvégződések ingerület átvivő anyagai -»

acetilkolin• basophil sejtekből felszabaduló anyagok -» hisztamin,

szerotonin, bradikinin

– szűkít:• mellékvese velőállomány hormonja -» adrenalin• vese által termelt hormon -» renin• hypothalamus által termelt hormon -» vasopressin

Áramlást (vérnyomást) fenntartó tényezők a vénás rendszerben

- bal kamra munkája

- izommunka (izompumpa)

- légzőmozgások

- hasprés

- gravitáció

- billentyűk

a vér nyomása• a vérpálya központi és környéki része közötti nyomáskülönbség.• a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása• A vérnyomás alatt általánosságban, a nagy artériákban mérhető

nyomást értjük. Az artériák kisebb ágakra történő oszlásával a vérnyomás is csökken, a legjelentősebb esés a hajszálerek előtti kis verőerekben (precapillaris arteriola) következik be. A hajszálerek artériás végén a vérnyomás valamivel nagyobb, mint a vénás végen. Ez a nyomáskülönbség eredményezi azt, hogy a hajszálerek artériás végén víz és kismolekulájú anyagok szűrődnek ki a szövet közötti térbe, majd a vénás végen visszaszívódnak. Ez eredményezi a szöveti (sejtközötti) folyadék cserélődését. A vénás végen a visszaszívódás kisebb, mint az artériás végen a kiszűrődés.Afelesleget a nyirokérrendszer (nyirokkeringés) vezeti el.

• A vénákban a nyomás alacsony és szakaszonként változó. A velük közös hüvelyben futó verőerek pulzálása, a környező szervek és testüregek nyomása határozza meg. A megfelelő irányú véráramlást főleg a vénák billentyűi biztosítják.

Kategória szisztolés, Hgmm diasztolés, Hgmm

Alacsony vérnyomás(Hypotenzió)

< 90 < 60

Kívánatos 90–119 60–79

Prehipertenzió 120–139 vagy 80–89

1. fokozat Hipertónia 140–159 vagy 90–99

2. fokozat Hipertónia 160–179 vagy 100–109

Hipertóniás krízis ≥ 180 vagy ≥ 110

A felnőttek vérnyomásértékeinek osztályozása

A vérnyomást fenntartó tényezők

• A szív munkája

• A perifériás erek áramlási ellenállása

• A nagyerek rugalmassága

• A vér térfogata

• A vér viszkozitása

Az artériás nyomást befolyásoló tényezők

A vérnyomás szabályozása

Idegi• Vazomotor központ: agytörzsben

a hálózatos állományban formatioreticularis található vazomotorközpont a felelős.

• Baroreceptorok és reflexek:Nyomásérzékelő végződések (baroreceptorok) találhatók a kétoldali közös fejverőér elágazódásánál található tágulatban (sinus caroticus), itt van a kétoldali (glomuscaroticum) és az aortaívben.

• Az autonóm idegrendszer hatása: szimpatikus hatásra nő, paraszimpatikus hatásra csökken.

Neuroendokrin• Mellékvese (velő és kéreg)

– Adrenalin- aldoszteron

• Vese– renin-angiotenzin rendszeren

• Pajzsmirigy– az anyagcserére kifejtett hatásán

keresztül befolyásolja a vérnyomást.

magas vérnyomás• elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során

emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér erekben való keringtetése. A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik,

• besorolása szerint lehet elsődleges (eszenciális) hipertónia vagy másodlagos hipertónia

• hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényező a stroke, a szívinfarktus („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat aneurizma[4] (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegségesetén, és a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka.

Elsődleges hipertónia

• A hipertónia a gének és a környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásából ered.

• kockázati tényezők,

– öröklött hajlam;

– túlsúlyosság;

– mozgáshiány;

– stressz;

– a túlzott sófogyasztás

Másodlagos hipertónia

• Vesebetegségek

• Hormonális betegségek

• Gyógyszerek

• Egyéb

– kokain

– alkoholizmus

– édesgyökér fogyasztása nagy mennyiségben

A hipertónia legáltalánosabb szövődményei

• a koszorúér-betegség(szívinfarktusveszély);

• a szívelégtelenség;• a különféle agyi

szövődmények (pl. agyi érkatasztrófa), amelynek következménye lehet a lebénulás, beszédzavar, gondolkodási képtelenség;

• a veseelégtelenség;• az érszűkület (ha

cukorbetegséggel, dohányzással, magas vérzsírszinttel társul).

Egyéb betegségek

Érelmeszesedés

Trombózis, embólia

Visszértágulatlábszárfekély

Érelmeszesedés

ÉRELMESZESEDÉS(ARTERIOSZKLERÓZIS)

• Okai:

magas vérnyomás

magas vérzsír szint dohányzás

cukorbetegség mozgáshiány

stressz

elhízás

előrehaladott életkor

öröklődés

• Lipogénelmélet: A lipogénelmélet szerint, az érelmeszesedés kialakulását az érfalban lerakodó lipidek (zsírok) okozzák.

Foam cell

Monocyte

LDL

Platelets

Adhesion molecules

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés

• A meszes plakk kialakulása és következményei

– a habos sejtek és zsíros csík kialakulása

– a plakk felszakadása és a thrombosis

– érelzáródás és sejtek elhalása

ÉRELMESZESEDÉS• Az érelmeszesedés következtében, az ér beszűkül

vagy elzáródik, a véráramlás – és ezáltal a szervek vérellátása is – romlik. A kritikus helyen kialakuló érelmeszesedés életveszélyes is lehet.

Pl.: agy (sztrók), koszorúér (szívinfarktus)

• Az érelmeszesedés impotenciát okoz!

• Mivel az érelmeszesedést legtöbbször már a szervkárosodás periódusában ismerik fel, a kezelés célja is a célszerv működésének rendezése (infarktus, agylágyulás, stb. gyógyítása).

Az érbeteg útja diagnózis felállítása után

200 m alatt 200 m felett

konzervatív kezelés romlik javul

-érfestés érfestés életmód-értágítás gyógyszer-érműtét szedése-amputatio dohányzás-rehabilitáció elhagyása

konzervativ kezelés,gondozás

ÉRÁTÜLTETÉS

• Az erek meszes belhártyáját érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani (endarterektómia), ha az ér elég nagy.

• Kisebb erek esetében a szűkült szakaszt érprotézisekkel cserélik ki.

• A koszorúér-elzáródások kezelésében központ helyet foglal el a "coronaria by-pass" műtét. Ilyenkor a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott szakaszokat.

Visszeres láb

- fáradt, nehéz lábérzés

- esténként görcsöl

- duzzad, feszül

- elszíneződik

- később kisebesedik

Visszeres szövődmények

- trombózis (felületes és mély)

- visszér repedés

- fekély kialakulása

Visszeres láb kezelése

- injekció és/vagy műtét

- előtte és utána bőrvédelem, fáslizás

- gumiharisnya viselése

- gyógyszeres kezelés

A vér

• Folyékony sejt közötti állományú kötőszövet. A vörösvértest, fehérvérsejt és a vérlemezke az alakos elemek közé tartozik. A sejt közötti állomány (vérplazma) vizet, ionokat és fehérjéket tartalmaz.

• A vérplazma fehérjéi a globulinok, fibrinogén és az albuminok.

• A sejtes összetevők aránya a vér teljes térfogatához képest a hematokrit, mely fontos orvosi paraméter, normálértéke kb. 0,45-0,5.

Fő feladatai

• az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása

• fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet-szabályozásban.

mennyisége

• A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban(gyüjtőerek).

• Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik.

• Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív.

• Az elhasznált tartalék vért a szervezet néhány nap alatt pótolja.

Részei

• Sejtes elemek:

– vörösvértestek

– fehérvérsejtek: • neutrofil, eozinofil és

bazofil granulociták

• monociták

• limfociták

– vérlemezkék

• Vérplazma

Humán vérkenet: a – vörösvértestek; b –neutrofil granulocita; c – eozinofil granulocita; d – limfocita

A vér alkotói

vörösvérsejt fehérvérsejt vérlemezkék

Számuk

1mm3-ben

4-5 millió 6-8000 150-300ezer

szerepük Gázszállítás

hemoglobin

Védekezés

Faló-és nyiroksejtek

véralvadás

előfordulásuk érrendszer Érrendszeren kívül is

érrendszer

Keletkezés

helye

vöröscsontvelő v.Csontvelő

nyirokrendszer

v.csontvelő

Betegségei Vérszegénység Fehérvérűség Véralvadási

élettartam 120nap 7-14nap 10nap

Sejtes elemek/44%

Vérsejtek leszármazása

vörösvértestek (eritrociták)• sajátos bikonkáv korongok• a vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió!),

fejlődésük, érésük kb. 7 napig tart. • Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió. A

férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió /μl ), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / μl). (Ez a lakóhely/általános tartózkodási hely tengerszint feletti magasságától is függ.)

• átmérőjük átlagosan 7,2 μm, legnagyobb vastagságuk (szélen) 2,2 μm.

• a vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le.

• a vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték.

Nevezik vörösvérsejteknek is, bár az embereknél (és az emlősöknél) ez nem szerencsés, mivel a vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot és a sejtszervecskéiktöbbségét is elvesztették.

Feladatuk

• a légzési gázok- oxigén szén-dioxid-szállítása

• érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekulaszállítására képesek.

• szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin.

hemoglobin• proteid azaz egy összetett fehérje• a hörgőkben lévő O2 a parciális nyomás révén a hörgőt

borító vérérbe jut. Ott rákerül a hemoglobinra és letaszít egy H+-t. Ez a vérplazmában lévő HCO3

- ionnal szénsavat (H2CO3 ) alkot.

• a szénsav idővel CO2-re és H2O-ra bomlik. • a szövetekhez elérésekor az O2 leválik a hemoglobinról, és a

szövetekbe, majd a sejtekbe jut. • az öreg vörösvértestek főleg lépben és májban a

megváltozott ozmotikus hatások miatt szétesnek. A kiszabaduló hemoglobinból a vas-ion felszabadul és a porfirinváz szétesik. Belőle festékanyagok (bilirubin és biliverdin) képződnek. A májban képződő festék az epébe jut, amely a tápcsatornába ömlik. Ez okozza az ürülékszínét.

A fehérvérsejtek

• a fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek.

• közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen.

• a szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük.

• a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképzőőssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is.

• egy felnőtt ember 1 μl vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található.

• Három csoportjuk van:

Granulociták• A granulociták (vagy

polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok) a vöröscsontvelőbenkeletkeznek.

• A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni.

• Méretük 9-12 μm. • A neutrofilek kis méretű

idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis).

• Az eozinofilek és a bazofilekkülönböző túlérzékenységi reakciókban játszanak szerepet.

Monociták• A monociták nagyobb

méretűek, mint a granulociták(átlagosan 20 μm). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek. Az érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezeket szöveti makrofágoknak nevezzük.

• Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, szerepük van a sejtes (celluláris) immunválaszban is.

limfociták• A limfociták (nyiroksejtek)

szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirok-rendszerben folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 μm.

• Három fő típusuk a T- és a B-limfociták, valamint a természetes ölősejtek (natural killer sejtek, NK-sejtek).

• A T-limfociták a csecsemő-mirigyben (Thymus) válnak éretté, innen a nevük.

vérlemezkék• A lencse alakú vérlemezkék

(trombociták) is a vöröscsontvelőbenkeletkeznek,

• Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként.

• Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.

véralvadás

A vérplazma

• kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium és kalcium kationok, ill. a klorid és hidrogén-karbonát anionokfordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne glükóz, aminosavak, karbamid és húgysav.

• A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjéket is. Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg:– albuminok: tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos

jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük.– globulinok: összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok

szállításában és a szervezet védekezésében is (lásd: immunrendszer).– fibrinogén: a véralvadásban van szerepe.

• A fibrinogénmentes vérplazmát vérsavónak (szérum) nevezzük. E megkülönböztetésnek az az oka, hogy a vérszérum, szemben a plazmával, nem alvad meg.

• Térfogat: 80-85 ml/kg• pH:7,35/7,45

Vércsoportok

• a gyógyításban fontos szerepe van a vérátömlesztésnek.

• Azonban nem mindegy, hogy a beteg milyen vért kap.

• Nem megfelelő vércsoportú vér ellen a szervezetben immunreakciók indulnak be, kicsapódnak a vörösvértestek

• Az AB0 vércsoportrendszer alapján négyféle lehet egy ember vére: A, B, AB, 0.

• A 0-Rh-, a régebbi terminológia szerint univerzális donor.

• Az AB Rh+ pedig univerzális akceptor.

Rh vércsoportrendszer

• lehet: Rh+ vagy Rh–. • elnevezését onnan kapta, hogy rhesus majommal végzett kísérletek

során fedezték fel azt, hogy Rh+ vérű emberek vörösvértestjeirendelkeznek a D-antigénnel, az Rh– vércsoportúak nem.

• Rh és az AB0 vércsoportrendszerek között lényeges különbség, hogy míg az AB0 ellenanyagai születés után nem sokkal már jelen vannak a szervezetben, a D-antigén elleni immunanyag csak akkor kezd termelődni, ha az Rh– vércsoportú ember vére „találkozik” Rh+ vérrel. Ennek elsősorban azoknál a várandós anyáknál van jelentősége, akik Rh– vércsoportúak és előzőleg volt már Rh+ magzatuk (ez kizárólag Rh+ apától lehetséges), és az aktuális embrió is Rh+ vércsoportú. Ez esetben, az anyának anti-D nevű immunoglobulint kell beadni, megelőzendő a védekezőrendszerében termelt ellenanyag okozta magzati károsodást.

Vérpótlás

A B AB 0

A + – + –

B – + + –

AB – – + –

0 + + + +

Adó

Kapó

vér és a vérképző szervek betegségei

• Vérszegénység– Táplálkozási anaemiák (D50–D53)

– Haemolyticus anaemiák (D55–D59)

– Aplasticus és egyéb anaemiák (D60–D64)

• Leukaemiák– Limfoid leukémiák:

– Mieloid leukémiák:

• Véralvadási defektusok, purpura és egyéb vérzéses állapotok (D65–D69)

Nyirokkeringés

• Vénás keringés mellékága

• Immunrendszer része (másodlagos védelmi vonal)

• Részei:

nyirok

nyirokerek

nyirokszervek (nyiroktüszők, nyirokcsomók,

csecsemőmirigy, lép)

nyirokcsomók• a nyirokrendszer részei, testszerte megtalálhatók, bár többnyire

csoportosan bizonyos tájékokon, kivéve a központi idegrendszert. A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb - másodlagos nyirokcsomókhoz - futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak

• A nyirokrendszer szerepe kettős: egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe, másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad

• a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.

Regionális nyirokcsomók.

Az emberben kb. 500-600 nyirokcsomó van a test különböző részein, általában kisebb-nagyobb csoportosulásokat alkotva.

nyirokrendszer egyéb részei:

• Csecsemőmirigy (thymus), nyirokerek (vasa lymphatica), magányos (soliter) tüszők, összekapaszkodott (aggregált) tüszők, mandulák (tonsilla), lép (lien) , féregnyúlvány(appendix vermiformis) A nyirokszövet alapegysége – a thymus kivételével – a nyiroktüsző (folliculus lymphaticus) .

Nyiroksejtek

• Kisméretűek, ám kerek sejtmagjuk viszonylag nagy méretű. A vöröscsontvelőben alakul ki a az őssejtjük, de embrionális korunkban átkerülnek a keringésbe.

• Az ember megszületése után már csak a nyirokszervekben képződnek. Mindössze 1-2 hétig élnek.

• Az immunitásban nélkülözhetetlenek és kb1 mikroliter vérben 6000-8000 db van.

A szövetközti folyadék és a nyirokkeringés

• Bizonyos nyomáskülönbségek miatt a hajszálerek artériás szakaszán a szövetköztitérbe került folyadék nem tud maradéktalanul visszaszívódni a vénás szakaszba.

• A szövetközti térben a fehérjekoncentrációalacsonyabb a vérplazmáéhoz képest.

A nyirokerek felépítése és működése

• A szövetközti térben kesztyűujjszerű vak tasakként kezdődnek az egyrétegű endothelsejtfallal (egy speciális hámsejt) körülvett nyirokhajszálér (nyirokkapilláris). Ezek endothelsejtjei könnyen átengedik a nagy molekulákat is (pl. fehérjék, és a kolloidálisnál nagyobb részecskék). A kapillárisba fel nem vett fölösleges sejtközötti folyadékot a nyirokhajszálerek vezetik el. Ezek kevés kivétellel (pl. központi idegrendszer) szinte minden szövetbenelőforduló endothelcső-hálózatok. A kapillárisok fokozatosan nagyobbodó nyirokerekbe szedődnek össze (vasa lymphatica). A nyirokhajszálereket laza rostos kötőszövet veszi körül.

A nyirokerek• A nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze (vasa

lymphatica). A mélyen húzódó nyirokerek a nagyobb mély érkötegekhez csatolva, a felszíniek pedig a bőr alatt a vénáktól függetlenül haladnak.

• Falszerkezetük a vénákéra hasonlít endothel, belhártya (intima), simaizomréteg (media) , és kötőszövet (adventitia).

• A sűrűn, szabályos közönként elhelyezett kettős billentyűk (amelyek a fő nyiroktörzsek felé vezetnek, így az áramlás csakis egyirányú!) közötti tágulatok miatt jellemzően gyöngyfüzérszerűek a nyirokerek, amelyek borsónyi-babnyi nyirokcsomókba (nodi lymphatici) nyílnak.

• Minden testtájéknak, szervnek, szervrészletnek megvannak a maga regionális nyirokcsomói, melyek sorba kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a nyirkot, amíg az a fő nyiroktörzsekhez ér, amelyek a mellvezeték (ductus thoracicus) és a jobboldali fő nyiroktözs(truncus lymphaticus dexter) a vénás rendszer speciálisan alacsony nyomású pontjára a belső nyaki véna (vena jugularis interna) és a kulcscsont alatti véna (vena subclavia) összeömléséhez (angulusvenosus) vezetik azt.

• Tehát a szövetnedv visszakerül a vérkeringésbe!

A nyiroksejtek keringése

• nyiroksejtek a nyirokszervekben - így nagy mennyiségben a nyirokcsomókban - termelődnek. Innen az összeszedődő nyirokereken keresztül bekerülnek a vérkeringésbe, és a vérrel jutnak el a test különböző részeire, ahol hatásukat kifejthetik.

• A nyirokcsomókat ellátó ereken keresztül a vérkeringésből újra visszakerülhetnek a nyirokcsomókba. Ezt az utat többször is megtehetik, mintegy őrjáratozva a nyirokkeringésen és vérkeringésen keresztül. Ez elsősorban a T-limfocitákrajellemző, mivel

• a B-limfociták a nyirokcsomókban termelt immunglobulinokon keresztül is az egész szervezetre kiterjedő hatást tudnak kifejteni

A nyirok (lympha) összetétele

• A nyirokerekbe bejutott szövetközti folyadék: vagyis víz, a benne oldott krisztalloidok és gázok (szén-dioxid, oxigén és nitrogén), valamint kevés kolloid, valamint kis és nagy nyiroksejt| nyirok-sejtek,(lymphocyta|lymphocyták

• A lymphocyták a nyirokszervekben termelődnek.

• A képződő nyirok mennyisége a szövet pillanatnyi állapotától függ, egy nap alatt kb. 2-4 liter nyirok termelődik. (Víztiszta, vagy szalmasárga folyadék.)

A nyirok áramlása

• A nyirokerekben a nyirok egyirányú áramlását részben a környező szövetek mozgása közben létrejövő nyomás, részben a nagyobb nyirokerek endotheljét körülvevő simaizomelemek ritmikus kontrakciói (összehúzódásai) biztosítják. Döntő az izompumpa szerepe, ami a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.

A nyirokrendszer betegségei• A nyirokrendszer legközönségesebb és legfontosabb zavara a

vizenyő (ödéma), amelyben rendellenes mennyiségben felgyülemlik a szövetközti folyadék, például a szövetközti térben felszaporodó nátriumionok miatt.

• kialakulhat heveny (akut) nyirokérgyulladás (lymphangitis), amit leggyakrabban A csoportú (streptococcusok) okoznak.

• A nyirokutak el is záródhatnak (lymphoedema) gyulladást követő hegesedés, rosszindulatú daganat (carcinoma) miatt. Ha az ödéma tartósan fennáll, a kötőszövet felszaporodását (fibrosist) okoz, ami narancshéj-szerű bőrnek látszik, ez pedig egy tumor-áttét (metastasis) nyirokutakon való terjedését feltételezi.

• A nyirokszövetből (illetve a nyirokrendszer sejtjeinek előalakjaiból) kiinduló daganatok a (lymphomák), melyeket 2 csoportra osztanak: Hodgkin-kór (Hodgkin-lymphoma), és (non-Hodgkin-lymphomák), mindkét csoportba eső tumorok rosszindulatúak.

Betegségek.

• Ödéma

Köszönöm a figyelmet!