szociális ügyek és foglalkoztatás

Szociális ügyek és foglalkoztatás

Készítette: Gombos ErikIII. évf. Történelem

A szociálpolitika fejlődése1951- Európai Szén- és Acélközösség1960- Európai Szociális Alap1989- Munkások Alapvető Szociális Jogainak Chartája1993- Fehér könyv1994- esseni stratégia1994- Szociálpolitikai megállapodás (Maastrichti Szerződés)1997- Amszterdami szerződés; luxemburgi folyamat1998- cardiffi folyamat1999- kölni folyamat; Európai Foglalkoztatási Paktum2000-2010 Lisszaboni stratégia2010-2020 Európa 2020 stratégia

Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv. 2011. 399. o.

A munkaképes korú népesség becsült csökkenése, 2000-2025

Forrás: Farkas-Varnay: Bevezetés az EU. 2008. 46. o.

Európa 2020 stratégiamunkahelyteremtés:

20-64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra növelése

társadalmi befogadás elősegítése

A közösségi és a nemzeti szociálpolitika különbségei

nemzeti szociálpolitika a szociális ellátásokat (munkanélküli segély, rokkantsági nyugdíj) és az azokat nyújtó szociális ellátórendszert (társadalombiztosítás) jelenti

közösségi szintű szociálpolitika a szabad mozgásra, illetve a munkavállalók élet és munkakörülményeinek javítására koncentrál. Magába foglalja a közösségi sz. jogot és a nyitott koordinációt a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén. Ezt szociális dimenziónak is szokás nevezni.

Európai Közösség szociális jogalkotási hatásköre

Erősen korlátozott: a munkavállalók jogainak védelme, a munkahelyi egészség és biztonságvédelem, illetve egyenlő bánásmód biztosítása.

Nyitott koordináció: a közösen elfogadott szakmai stratégia végrehajtását kéri számon a tagállamok kormányaitól. Ma már kiterjed a szociális védelem egyes területeire (nyugdíjrendszer) de nem korlátozza a tagállamok szabályozási hatáskörét. Továbbá fontos feladatának tartja a versenysemlegességet

A szociálpolitika szereplőiNemzeti szociális jog: két fő szereplő az

állam és az egyén. Az állam az alkotmányban elismeri az egyén alapvető szociális jogait és biztosítja azok érvényesülését.

A közösségi szintű szociális jog: szereplők a közösségi intézmények (Európai Bíróság, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament) és a tagállamok

mellékszereplők az egyház és a civil szervezetek

A közösségi szociálpolitika területei

Személyek szabad mozgása

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

Munkavállalói jogok védelme

Foglalkoztatáspolitika és

szociális védelem

Személyek szabad mozgása az európai integrációban

az állampolgársági alapon történő megkülönböztetés általános tilalma

szociális jogosultságok: lakhatás joga, a tanuláshoz való jog és a továbbképzéshez való jog + adókedvezmények

szociális biztonsági koordináció: a migránsok és családtagjaik más tagállamokban a szociális biztonsági ellátások bizonyos formáinak az igénybevételére jogosultak legyenek

gazdaságilag inaktívak mozgásauniós polgársága legtöbb tagállam megpróbálja korlátozni a

szabad mozgás szociális oldalát

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

egyenlő bánásmód: a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti.

8 irányelv: céljuk a nők és férfiak jogegyenlőségének megteremtése

esélyegyenlőség: azt a célt szolgálja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein (oktatásügy, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság).

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

1-2. egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazása

3-4. szociális jogok diszkrimináció mentesítése

5. kiterjesztik az egyenlő bánásmódot az önfoglalkoztatókra

6. terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javítása

7. gyermeknevelés megosztása

8. jogsértettek jogérvényesítése

Munkavállalói jogok védelmeMunkajog:1.munkavállalók védelme

válsághelyzetekben2. atipikus munkaviszonyok3. munkafeltételek egységes szabályozása4. kollektív munkajogi szabályokMunkahelyi egészség- és biztonságvédelem joga:a munkahelyi balesetek és foglalkozásibetegségek számának csökkentése a versenyt torzító hatások kiküszöbölése

Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális

védelem terénLuxemburgi folyamatAmszterdami Szerződés:Az Európai Tanács és a Bizottság évente

jelentésben elemzi a Közösség foglalkoztatási helyzetét.

A tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket dolgoznak ki.

A Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját.

Az Európai Tanács elfogadja a következő évre szóló foglalkoztatási irányvonalakat.

Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén

nemzeti foglalkoztatáspolitika: munkavállalókat, munkáltatókat, munkanélkülieket közvetlenül érintő állami tevékenység

a közösségi foglalkoztatáspolitika: a nemzeti foglalkoztatáspolitika alakulását kívánja befolyásolni

Együttműködés területei:szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni

küzdelemnyugdíjrendszerek egészségügyi és idősgondozási rendszerek

fenntarthatóságaa munkavállalás kifizetődővé tétele

Felhasznált források:Farkas Beáta- Várnay Ernő: Bevezetés az Európai Unió

tanulmányozásába. Szeged, JATEPress kiadó, 2011.Kende Tamás- Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai

Unió politikáiba. Budapest, Complex kiadó, 2011.Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról.

Budapest, HVG-ORAC kiadó, 2011.http://www2.eco.u-szeged.hu/kepzesi_programok/pdf/

rkg_ma/Farkas-Varnay_EU_konyv_kiegeszites_2008_julius.pdf

Sziklai István: Az európai unió szociális politikái. Budapest, E-jegyzet, 2012. (2014.04.22.)

Köszönöm a figyelmet!