Érzékszerveknap-haz.com/wp-content/anatomia/18. érzékszervek.pdf · sugártest izmai...
Post on 25-Dec-2019
3 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Érzékszervek
Látószerv
Halló – és egyensúlyozószerv
Szaglószerv
Ízlelőszerv
Bőr
Külvilág – szervezetünk belső ingereinek felfogása, illetve továbbítása a KIR – be
Érzékszerv = receptorkészülék
Feladata: ingerek felfogása, ingerületté alakítása
1 érzékszerv 1 féle inger felfogására képes bármilyen típusú hatás éri, ugyanazt az érzetet váltja ki
pl. szem fényinger – mechanikai inger fényérzet
Látószerv – szem
Környezetből fényingereket vesz fel Szem:
Szemgolyó Szemmozgató izmok Szem védőkészüléke
Szemgolyó: gömb alak 2,5 cm átmérő csontos szemüregben helyezkedik el szemmozgató izmok veszik körül 3 szemburok: külső, középső, belső belsejében a törőközegek
Szemburkok – külső
Külső burok: Ínhártya (sclera) kötőszövet szemgolyó alakját
biztosítja, amit a szem belső nyomása tart fenn
izmok tapadnak rajta
elülső része a szaruhártya (cornea) átlátszó hártya az ínhártya
helyén
Szemburkok – középső Középső burok: Érhártya
(choroidea) gazda érhálózat – szemgolyó
táplálása szemgolyó üregébe beemelkedő
része: sugártest sugártest izmai (sugárizom) állítják
be a szemlencse domborulatát közel-, távollátáshoz
érfonataiból filtrálódik a csarnokvíz, szemlencsét táplálja
sugártesthez rögzül a szivárványhártya (iris) pigment és értartalma adja a
szivárványhártya színét – kevés pigment – kék szín
középső nyílása a pupilla: a bejutó fény mennyiségét szabályozza simaizom
szaruhártyaés szemlencse közötti teret a szivárványhártya 2 részre osztja: elülső hátsó csarnoktér: csarnokvíz áramlása: hátsó csarnoktérből az
elülsőbe a pupillán keresztül
Szemburkok – belső Belső burok: 2 rétegű:
érhártya felé pigmentréteg szemgolyó felé ideghártya (retina)
Ideghártya: ingerfelvevő réteg: receptorok,
érzőneuronok szemgolyó optikai rendszere által
rávetített kép hozza ingerületbe csapok: színlátás pálcikák: világosság – sötétség
megkülönböztetése ingerületet II. agyideg (látóideg) szállítja
a KI-be vakfolt – szemből kilépő ideg helye –
nem fényérzékeny terület hátsó felszínén: sárgafolt – éleslátás
helye
Szem fénytörő közegei Szaruhártya
Elülső csarnokvíz
Hátulsó csarnokvíz
Szemlencse
Üvegtest szem belseje, főleg víz,
kocsonyás állományú
fénytörő képessége kicsi szem alakjának fenntartása
Fény retinára jut!
Szemlencse
Domború, átlátszó szerv (korral veszít rugalmasságából - távollátás)
Lencsefüggesztő rostok kapcsolják a sugártesthez
Változtatja a domborúságát (fénytörő képessége változik) domborúságának változtatásával állítja a kép élességét, hogy
mindig a retinára essen
Fényt megtöri, és 1 pontban az ideghártyára összegyűjti
Szemmozgató izmok
3 pár lapos izom: 4 egyenes: külső, belső, felső, alsó 2 ferde: felül, alul – húzási irányukkal
ellentétes irányba forgatnak
Szemüreg hátsó falán erednek, ínhártyán tapadnak
Szem mozgatása
A szemgolyó normál helyzetét biztosítják, ha az egyensúly megbomlik, v. a tónus megváltozik, kancsalság jön létre
Szemhéj: (felső, alsó) kötőszövetes lemez, felette bőr, rajta szempillák
Kötőhártya (conjuctiva): szemhéj belső felszínét, a szemgolyó elülső felszínét borítja a szaruhártya kivételével - kötőszövetes hártya, benne erek, gyulladáskor kitágulnak - könny nedvesíti
Könnykészülék - könnyet termelő mirigyek és elvezető rendszer - könnymirigy: felső szemhéj mögött, lateralisan - szem elülső felszínét, szaruhártyát védi a kiszáradástól - pislogás - idegen anyag a szembe: fokozott könnytermelés - belső szemzúg, könnycsatorna, orrüreg: síráskor szipogás - baktériumölő hatás
Szem védőkészülékei
Halló – és egyensúlyozó szerv
Összetett érzékszerv: - hanghullámok érzékelése - testhelyzet érzékelése
3 része: - Külsőfül - Középfül - Belsőfül
Külsőfül Hangrezgések továbbítása a középfülbe
Fülkagyló - koponya oldalán - hanghullámok bevezetése a külső hallójáratba - rugalmas porc, bőr borítja - többszörösen görbült
Külső hallójárat - 25 mm hosszú S alakban görbült - külső része porcos, belül csontos falu járat - alján a dobhártya található - belső falát bélelő bőrben faggyúmirigyek: fülzsírt termelik
Középfül Dobhártyától az ovális ablakig:
Dobhártya: - kb. 1 cm átmérőjű feszes hártya - falához a kalapács rögzül - levegő rezgése rezegteti
Dobüreg - halántékcsont ürege, nyálkahártya borítja - levegővel telt - garattal közlekedik - benne hallócsontocskák: ízületesen kapcsolódnak - elülső falán: fülkürt
Fülkürt - dobüreget a garattal köti össze - nyeléskor nyílik meg: - légnyomás kiegyenlítő szerep - nyomáskülönbségkor a dobhártya megfeszül, kevésbé tud rezegni, tompán hallunk
Hallócsontok: - kalapács, üllő, kengyel - rezgésközvetítők a dobhártya és a labirintus között dobh. rezgését sokszorosára erősítik erős hanghatások ellen védik a belső
fület dobh. feszítő izom kengyelizom
Dobüreg falán 2 membránnal fedett nyílás: belsőfül felül: ovális ablak – kengyel: rezgés alul: kerek ablak
Belsőfül – labyrinthus Hallás- és egyensúlyozás
receptorai Külső csontos és egy
belső hártyás labyrinthus Folyadékkal telt Csontos labyrinthus:
előcsarnok: ovális ablak csiga: előcsarnokból előre:
hallás 3 félkörös ívjárat,
tömlőcske, zsákocska: előcsarnokból hátulra: egyensúlyozás érzékszerve
Hallás érzékszerve – csiga Csigában 3 párhuzamos csatorna Középső csatorna alsó lemezén –
alaphártyán: Corti-féle szerv: érzékelő szőrsejteket tartalmazza
Szőrsejtek felett fedőlemez Kengyel által rezgésbe hozott
perilympha nyomáshulláma nyomásváltozást hoz létre az endolymphában
Alaphártya mozgásba jön szőrsejtek a fedőlemezhez érnek
Itt a mechanikus rezgés elektromos jellé alakul
Ingerület: VIII. agyideg Magas hang a csiga alapi részén hozza
rezgésbe az alaphártyát, mély hang a csúcson, hangerőtől függően kül. amplitúdóval és frekvenciával
Egyensúlyozás érzékszerve
Részei:
3 félkörös ívjárat Tömlőcske Zsákocska
Tömlőcskében, zsákocskában: szőrsejtek – kristály (otolit) Kristályok a gravitáció hatására
nyomást fejtenek ki a szőrsejtekre, a fej helyzetétől függően
fej térbeli helyzete
Egyensúlyozás érzékszerve
3 félkörös ívjárat a tér 3 síkjában
Kezdeti szakasza: ampulla: szőrsejtek
Fej térbeli hely és sebességváltozásainál az ívjáratok endolymphaja mozgásba jön
Szőrsejtek ezt érzékelik
VIII. agyideg (halló-, egyensúlyozó agyideg)
Az emberi hallás frekvencia tartománya: 16 Hertz és 16000 Hz között van
Hangnyomás is döntő fontosságú. A hangszint magasság jelzője Decibelben mérendő (dB). Minél magasabb a decibel száma, annál hangosabban halljuk a hangokat és a zajokat.
Szaglószerv
Orrüreg hátsó - felső részén
2-5 cm2 szaglómező Szaglóhám: több millió szaglósejt, mindegyik 6-8
szőrnyúlvány – receptor
Szaglóideg vezeti a központba az ingerületet
Jell.: fáradékonyság – hozzászokás (receptorok telődése)
Ízlelőszerv
Nyelven ízlelőbimbók – legnagyobb részük a nyelvháti részen Szemölcsök (papillák – nyúlványok): külső rétegeibe
ízlelőbimbók ágyazódnak be, bennük ízérző receptorsejtek nyelv tisztító mechanizmus (1) ízérzékelés (3)
Ízlelőbimbók 4 alapízt különböztetnek meg: Édes – nyelv hegye Savanyú – oldalsó felszín Sós – oldalsó felszín Keserű – hátsó felszín
Agytörzs, agykéreg (ízharmóniák)
Bőr funkciója
Mechanikai védelem
Ultraibolyasugárzás elleni védelem
Fertőzések elleni védelem
Kiszáradás elleni védelem
Hőszabályozás Érzékszerv
Bőr érzékszerv
Tapintás érzékszerve
Felületi érzések: tapintás, nyomás, hideg, meleg, fájdalom (szabad idegvégződések), spec. érzések (viszketés, kéj)
Mélyérzés: izom, ízület
Bőr érzékenysége testtájanként változó – legtöbb idegvégződés az ujjakon, kézen található
Bőr külső rétege Felhám – epidermis Többrétegű elszarusodó laphám Legvastagabb: tenyér – talp
(mechanikai igénybevétel) Legalsó sejtrétegben sejtosztódás
Új sejtek feljebb tolják a felettük elhelyezkedő sejtrétegeket
Legfelső sejtsorok elhalnak, elszarusodnak, leválnak
Nem tartalmaz ereket: O2 és tápanyagok diffúzióval az alatta lévő irhából
Legalsó sejtsorban pigmentsejtek (melanocyta): melanin festékanyag Bőrszín a melanintartalomtól függ Melanin: elnyeli a káros ultraibolya
sugarakat
Bőr középső rétege
Irha – dermis Kollagén – rugalmas rostból
álló kötőszövet Gazdag érellátás Szőrszálak tüszői Faggyú-, verejtékmirigyek Idegvégződések Receptorok Erek: hőszabályozás:
Melegben kitágulnak, hőt adnak le
Hidegben összehúzódnak és hőt tartanak vissza
Bőr alsó rétege
Bőralatti kötőszövet / bőralja – subcutis
Változó vastagságú és zsírtartalmú kötőszövet
Ha a rostok lefutása merőleges a bőrfelszínre és szorosan rögzül aljzatához, a bőr nem mozdítható el az alapja felett: ujjbegy, tenyér, talp
Elmozdítható, ráncba emelhető: has, hát
Bőralatti kötőszövet zsírtartalma: mechanikai védelem, energiaraktár
Bőr szaruképletei Test felszínét szőr borítja (kivétel: talp,
tenyér) Szőr gyökere, és az azt körülvevő
szőrtüsző az irhában Szőrtüszőnél kapja a szőr az ér-, és
idegellátását Szőrtüszőnél sejtosztódás
Bőrből kiálló rész: szőrszál, hajszál Szőrszál a bőr felszínével hegyesszöget zár
be: Irhában a szőrszálmerevítő izom fut a
szőrtüszőhöz (simaizom) Izomösszehúzódás, szőrszál
kiegyenesedés, bőr kiemelkedés – „libabőr”
Faggyúmirigyek a szőrszállal együtt nyílnak a bőrfelszínre
Köröm: lapos szarulemez Körömáágyba ágyazottan fekszik
Bőr mirigyei Verejtékmirigy Bőrben mindenhol Kivezetőcsöve: bőr felszínre Verejték: só, víz Hőszabályozás: verejték párolgása Illatmirigyek Hónalj bőre, végbél körül Faggyúmirigy Szőrtüszővel együtt nyílik a bőrfelszínre Váladéka: magas koleszterintartalom Bőrt rugalmassá, vízzel szemben
átjárhatatlanná teszi Bőr mirigyei Savas vegyhatású váladék – kémiai
védelem fertőzésekkel szemben
top related