nyugat-magyarországi egyetem geoinformatikai kar
Post on 15-Jan-2016
36 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
1
Nyugat-Magyarországi EgyetemGeoinformatikai kar
Államháztartási-jog
Pénzügyi-jog I. rész
Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai
tanár
2
Nemzetgazdaság szereplői (gazdasági alanyok)
az államháztartás
vállalatok, társaságok,
bankok, pénzintézetek,
Non profit szervezetek,
háztartások (lakosság)
3
Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbsége
Államháztartás Magángazdaság
Célok
A közösség érdekében állnak, politikailag meghatározottak, de
amennyire csak lehet, érvényesítik a gazdaságossági
elvet
Az egyén érdekében állnak, szubjektíven
meghatározottak, amennyire csak lehet,
nyereségmaximalizálás
Eszközök Kényszerbevételek, hitelfelvételSaját és idegen tőke (hitelek
a magán és állami szektortól)
KockázatAz adófizetők és a polgárok összességénél, korlátozott visszahatás a bürokráciára
Az egyedi gazdasági alanynál
SzankciókElsősorban politikai:
szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása
Nyereségkiesés, veszteség egész a csődig
Költség-haszonelemzés
Néha adott politikai célokra készülnek, többnyire csak új
beruházásoknál
Gazdaságossági célból folyamatosan készülnek
4
Nemzeti vagyon
• állóeszközök
• befejezetlen beruházások
• készletállomány
• földterület
• erdők élőfa – állománya
• feltárt ásványi vagyon
• a lakosság személyes tulajdonában lévő tartós
készletek
5
Kincstári vagyon összetevői
1. Műemlékek
kizárólagos állami tulajdon
kincstári vagyon körébe tartozó elidegeníthető műemlékek
2. Termőföldek
3. Természetvédelmi területek
4. Erdők
5. Költségvetési szervek vagyona
6. Egyéb (portfolió, koncesszió)
6
A pénzügyi alaprendszer három szférában működik:
a) államháztartási alaprendszerben
b) vállalkozások alaprendszereiben
c) a pénzintézeti, illetőleg
bankalaprendszerben
7
A pénzügyi jog fogalma:
A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a:
• társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében,
• szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását,
• a monetáris és devizapolitika területeit, valamint
• meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.
8
A pénzügyi jog fogalma:
A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a:
• társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében,
• szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását,
• a monetáris és devizapolitika területeit, valamint
• meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.
9
A magyar államháztartás(alrendszerei)
Helyiönkormányzatok
Társadalom-biztosítás
Központiköltségvetés
Elkülönített állami
pénzalapok
Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok
3187 Polgármesteri Hivatal~1850 helyi kisebbségi önkormányzat~13000 költségvetési intézmény
Nyugdíjbiztosítási Alap (2 872)Egészségbiztosítási Alap (1 436)
- Munkaerőpiaci Alapok ( 394,1)- Szülőföld Alap ( 1,0)- Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (16,2)- Nemzeti Kulturális Alap (8,6)- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi
Kártalamítási Alap ( 0,75 )- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (56,8)
Pénzügyi - Transzferek
2008. évi központi költségvetés ∑ Bevétel: 7 899 542,1 millió Ft ∑ Kiadás: 9 017 138,9 millió Ft Hiány: 1 117 596, 8 millió Ft
9 017,1 MdFt* 3 237 MdFt 4 308 MdFt
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokTámogatások, hozzájárulások, adósságszolgálatÁllami vagyon működtetéseHozzájárulás az EU költségvetéshezOrszágos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményeiNon profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)
*ebből: 1 348,6 Mrd Ft közvetlen
476,7 MdFt
Adósságra: 1 110,8 MrdFt *ebből: 841,3 MrdFt közvetlen
*ebből: 32,4 MrdFt közvetlen
10
Az állam szerepe a piacgazdaságban
• pénzt bocsát ki
• adóztat és költekezik
• szabályozza a kereskedelmet
• javak és szolgáltatások tulajdonosa és
termeltetője
11
A pénzügyi politika
A pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök (intézmények) összessége
Fiskális politika: az államháztartás kiadásainak és bevételeinek kialakításának folyamatát jelentiMonetáris politika: középpontjában a gazdaság növekedés (árak) külső egyensúly optimuma áll
A pénzügy- politikai döntési folyamat függ az állami berendezkedéstől és a politikai döntéshozatal országonként változó sajátosságaitól (többpárti demokráciákban a döntéshozatal bonyolultságában fejeződik ki)
12
A költségvetési politika eszközei
– adók,
– támogatások,
– államkötvények és kincstárjegyek adás-vétele,
– központi állami beruházások finanszírozása,
– a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának
rendszere.
•Fiskális – Monetáris politika!
•Államháztartási reform!
13
A költségvetési politika kialakításánál
figyelembe kell venni
• A gazdaság helyzetét,
• A GDP alakulását,
• A munkanélküliek számát,
• Az infláció várható mértékét
14
Költségvetési politika
• A költségvetési hiány és az államadósság
• Az államháztartás reformja
• Az állami feladat
• Az állami feladatellátás módja
• Az államháztartási rendszer
15
Költségvetési politika
• A költségvetési hiány és az államadósság
• Az államháztartás reformja
• Az állami feladat
• Az állami feladatellátás módja
• Az államháztartási rendszer
16
Közfeladat
A közszükséglet kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, amely lehet:
- állami (TB) - önkormányzati (kötelező – önként vállalt) - non-profit, közhasznú szervezetek (civil szféra)
17
A közfeladatok ellátása érdekében végzett pénzügyi tevékenység.A pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek (állam és az önkormányzatok) szabályozzák.
• Államháztartás (négy alrendszere)– Minisztériumok– Országos hatáskörű szervek– Központi költségvetési szervek– Önkormányzatok– Helyi kisebbségi önkormányzatok– Költségvetési intézmények
• Civil szféra
Mindez a GDP jelentős részének központosításával valósul meg (közbevételek)! KÖZKIADÁSOK!
Közpénzügyek
18
KÖZPÉNZEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN
BEVÉTEL KIADÁS
Adók
kiemelt adókáfa, fogyasztási és jövedéki adó, szja,
társasági adó
gazdálkodó szervezetek támogatása,
központi költségvetési
szervek támogatása, helyi önkormányzatok
támogatása, elkülönített állami
pénzalapok támogatása,
adósságszolgálat, kamattérítés,
garanciabeváltás.
egyéb adókegyéb lakossági adók,
biztosítási adó, játékadó
Vámok vám- és importbefizetések, lakossági vámbefizetések
Egyéb
lakossági illetékek, bányajáradék, kezességi visszatérülés, MNB
befizetése, osztalék, koncessziós bevétel, stb
19
Az alkotmány 19. §-a szerint az Országgyűlés meghatározza azOrszág társadalmi-gazdasági tervét és dönt a Kormány gazda-ságpolitikájáról, így törvény szabályozza
a.) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a gazdál- kodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, b.) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű köte- lességeket, c.) a központi költségvetést, zárszámadást.
Jogpolitikai szempont, hogy a törvények legyenek zártak, csak kivételesen kapcsolódjék hozzájuk végrehajtó rendelet.
20
Költségvetés
• Az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása.
• legjelentősebb pénzügyi terv (a jövőre vonatkozik)• szisztematikusan tagozódik (mérlegként jelenik
meg)• jogilag kötelező érvénye van (OGY felhatalmazás)• Kormány alkotmányos működésének garanciája
az éves költségvetés OGY általi jóváhagyása!
21
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE
FEJEZETEK(fejezetrend)
államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen:országos hatáskörű szerv és köztestület
CÍMEK, ALCÍMEK(címrend)
(fejezeti kezelésű előirányzatok)
ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK
Működési előirányzat-csoportFelhalmozási előirányzat-csoport
KIEMELTELŐIRÁNYZATOK
pl. személyi juttatások előirányzatai, beruházások előirányzatai
22
Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai
• Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére
• Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére
3.Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között)
• Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére
• Hozzájárulás az
a) eltérő feladatokhoz és ab) különböző fajlagos
költségek miatt
2.Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára)
• Saját forrás növelési érdekeltség
• Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra
1.Helyi érdekeltség megteremtése
bevételi oldalánkiadási oldalán
Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés
Általános költségvetési
célok
23
Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó feladatot jelöl meg:
• az egészséges ivóvíz-ellátás,
• az alapfokú oktatás,
• az egészségügyi és szociális alapellátás,
• a közvilágítás,
• a helyi közutak és a köztemető fenntartása,
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
érvényesítésének
biztosítása
24
A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti
megoszlása
Főváros/
Megye
Fővárosi
kerület
Megyei jogú város
VárosNagyközség, község
Összesen
2020 2323 2323 282*282* 2 2 846**846** 3 1943 194
•** ebből: 10 000 fő feletti 2 5 000- 10 000 fő közötti 42 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477
500 – 1 000 fő közötti 668 200 – 500 fő közötti 698
200 fő alatti 334
Forrás: MÁK; KSH
•* ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61
25
Az önkormányzatok bevételei között Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük:megkülönböztetjük:
• állami támogatást,állami támogatást,
• átengedett központi adókat,átengedett központi adókat,
• saját bevételeket,saját bevételeket,
• egészségügyi támogatást,egészségügyi támogatást,
• hitelthitelt
26
Önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon összetevői
•Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
•Műemlék ingatlanok
•Védett természeti területek
•Földek
•Közüzemi vagyon
•Vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi közművek
•Egyéb vagyon
27
Törzsvagyon
Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvá-
nítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati
feladat- és hatás-kör ellátását, vagy a közhatalom
gyakorlását szolgálja (Ötv. 79. § (1) bekezdés). A
törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalom-
képtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
28
Helyi adók rendszere
Vagyoni típusú Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű
Építményadó Telekadó Magánszemélyekkommunális adója
Vállalkozók kommunális
adója
Idegenforgal-mi adó
29
HELYI ADÓK(Jellemzői)
Az önkormányzat adó megállapítási joga kiterjed:
• adók bevezetésére, módosítására, hatályon kívül helyezé-sére
• a bevezetés időpontjának és tartalmának meghatározására• az adó mértékét a törvény keretein belül a helyi körülmé-
nyekhez igazítsa• mentességet, kedvezményt adhat a tv. keretei között• a részletes szabályokat a jogszabályi kereteken belül meg-
határozza
30
Az önkormányzati adó megállapítási jogának korlátai
- adótöbbszörözés tilalma- a vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell meghatározni- az adó mértékét a törvényi maximumnál magasabban nem lehet megállapítani, a törvényi mentességeket nem szűkítheti- a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat nem működtetheti, annak hatályon kívül helyezéséig, a főváros a kerületek hatáskörébe tartozó adót pedig a kerületek többsége (12) egyetértésének beszerzéséig nem működtetheti- az évközi adórendelet módosítás naptári éven belül nem súlyosbít- hatja az adóalanyok adóterheit- a vállalkozó részére csak szűk körben adhat adómentességet, adó- kedvezményt az EU-s követelmény miatt.
31
Nyugdíjbiztosítási ellátások(Nyugdíjbiztosítási Alap)
• Saját jogú nyugellátás– Öregségi nyugdíj– Baleseti
rokkantsági nyugdíj
– Rokkantsági nyugdíj
• Hozzátartozói nyugellátás– Özvegyi nyugdíj– Szülői nyugdíj– Árvaellátás– Baleseti
hozzátartozói nyugellátás
Országos Nyugdíjbiztosítási FőigazgatóságOrszágos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
32
Egészségbiztosítási Alap
• 1. Egészségügyi szolgáltatások– Háziorvosi ellátás– Járóbeteg ellátás– Fekvőbeteg ellátás– Gyógyfürdő szolgáltatás, betegszállítás, védőnői
stb.• 2. Pénzbeli ellátások
– Terhességi – gyermekágyi segély– Gyermekgondozási díj– Táppénz
• 3. Baleseti ellátások• Országos Egészségbiztosítási Pénztár
33
Korcsoport Férfi Nő Összesen
1990. 2007. 1990. 2007. 1990. 2007.
0-14 1 090,4 784,5 1 040,1 745,1 2 130,5 1 529,6
15-19 393,4 318,9 373,5 304,8 766,9 623,7
20-29 660,5 739,3 638,4 711,4 1 298,9 1 450,7
30-39 812,2 781,9 809,6 758,5 1 621,8 1 540,4
40-49 683,6 621,5 708,1 642,2 1 391,7 1 263,7
50-54 277,6 380,9 320,1 420,5 597,7 801,4
55-59 279,9 316,6 327,6 369,6 607,5 686,2
60 - 787,3 835,5 1 172,5 1 335,0 1 959,8 2 170,5
Összesen: 4 984,9 4 779,1 5 389,9 5 287,1 10 374,8 10 066,2
A népesség száma korcsoportok szerint
(2007. január 1.) ezer fő
34
Nyugdíjkiadások a
GDP %-ában
2000 2010 2020 2050
HU* 8,6 10,3 10,7 20,3
EU25 12,5 12,6 11,9 14,6
* a korhatár alatti rokkantakkal és a nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadásokkal együtt
35
Hogyan reagálhatnak a kormányok a kedvezőtlen
demográfiai folyamatokra1. Elfogadják, hogy nyugdíjas korban jelentősen
csökken az életszínvonal2. Folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt• 1997 – 60 és 55 éves kor
• 2002 – 62 és 59 éves kor (2008-ig ellensúlyozza a negatív hatásokat
3. Növelik a fiatalabb generáció terheit
• az állami nyugdíjkiadások összege már 2003-ban is a GDP 8,1%-át VAGY
A hosszú távú megtakarításokat ösztönzik
36
Az MNB szervezete
• Az MNB jogi formája
• Az MNB szervei
• a monetáris tanács
• a felügyelő bizottság
• Az MNB elnöke, alelnökei
•Könyvvizsgáló
37
Az MNB alapvető feladatai (I.)• Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
• Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.
• Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
• Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehaj- tásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
38
Az MNB alapvető feladatai (II.)
• Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.• Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.
• Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
• Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott fel- hatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
39
• az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását,
• az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését,
• az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását,
• a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát,
• az államadósság célszerű kezelését,• a vagyonkezelés hatékonyságát és
szabályszerűségét,• a számviteli és bizonylati rend betartását.
Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse
40
Államháztartás ellenőrzése
Állami Számvevőszék
(külső ellenőrzés)
Kormányzatiellenőrzés
Független könyvvizsgálat(Magyar Könyvv. Kamara)
Belső ellenőrzés
MÁK
KEHI APEH VPOP Saját
Felügyeleti
Országos hatáskörű szervek
Közigazgatási hivatalok
FEUVE – Kontroll
A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
41
• Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék• A belső ellenőrzés módszere a következő
lehet:– független könyvvizsgálat;– pénzügyi ellenőrző bizottság;– függetlenített belső ellenőr alkalmazásával;– a vezetői ellenőrzés;– munkafolyamatba épített ellenőrzés
A helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése
top related