kötő- és támasztószövetek

Kötő- és támasztószövetek

Dr. Lukáts Ákos (lukats@ana2.sote.hu)

(1)

Szövetek Szövetek: az egymáshoz hasonló sejteknek azt a magasabb szintű társulása, amely egy-egy alapvető funkció keresztülvitelére jött létre.

- különböző típusú sejtek

- sejtközti állomány

- sejt-sejt illetve sejt-alapállomány kapcsoló struktúrák

- közös vagy hasonló funkció – négy alapszövet

Alapszövetek

1) Hámszövet – fedőhám, mirigyhám, érzékhám

2) Kötő- és támasztószövetek – kötőszövet, csontszövet, porc, zsírszövet, vér, nyirokszövet

3) Izomszövet – simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom

4) Idegszövet

Kötőszövet

- leggyakoribb szövetféleség

- sokkal kevesebb, lazán illeszkedő sejtet tartalmaz, a sejtközti állomány dominál – ez határozza meg a szövet alapvető tulajdonságait is

- sejtközti állomány – rostok – kollagén – elasztikus rostok – rácsrostok

– amorf alapállomány (proteoglikánok, glükozaminoglikánok, adhéziós molekulák, szervetlen sók)

- összetett funkció: helykitöltés, támasztás, raktározás, védekező mechanizmusok

A sejtek

Állandó (fix) sejtek:

-fibrocyta /fibroblast

-reticulumsejt

-adipocyta (zsírsejt)

-melanocyta

- csont, porc, vér speciális sejtjei

Mobilis (immun)sejtek:

-granulocyta

-makrophag

-lympocyta

-plazmasejt

-hízósejt

Állandó (fix) sejtek 1.- fibrocyta (inakt.), fibroblast (akt.) – kötőszövet rostjainak termelése (kollagén + elasztikus)

Felnőttkorban az inaktív alak dominál, a rosttermelés minimális, kivéve a sérüléseket követő regenerációs fázisban.

- reticulumsejt - rácsrostokat termel, elsősorban a lépben, nyirokcsomóban, de kis mennyiségben más szervekben is

Kollagén rostok

Állandó (fix) sejtek 2.- zsírsejtek – lipidraktározás

- energiaraktározás

- hőreguláció

(barna zss.)

Mobilis sejtek - „immunsejtek”

makrophag – phagocytosis, lokális védekezés, antigén bemutatás

granulocyta fajták – phagocytosis

lymphocyta – sejtes és humoralis immunitas

plazmasejt – immunoglobulin termelés

hízósejt – ? allergiás reakciók

Rostok

Kollagén rostok- „enyvadó”

- leggyakoribb rostféleség

- húzási, szakítási szilárdsága nagyon magas

- több altípusa ismert (I-XV), ezek eloszlása a szövetekre jellemző

Szintézise:

3 egymás körül tekeredő α-lánc prokollagén

Az extracelluláris térben enzimek hasítják tropokollagén

Ezek az oldalukon ¼ fázissal eltolva illeszkednek egymáshoz

Rugalmas rostok

- csak speciális festéssel láthatók (orcein)

- vékony, villaszerűen elágazó

- néha összefüggő rétegeket képeznek (membrana elastica interna)

- rugalmasan kihúzható, elengedve visszanyeri eredeti hosszát

- jelentős alakváltozást enged meg

- energiát tárol

Rácsrostok- rendkívül sok elágazás, finom térhálós szerkezet

- vérképző szervek és immunszervek alapváza, de más kötőszövetekben is jelen van

- kimutatása: ezüstimpregnációval

- III. típ. kollagénből épül fel

- retikulumsejtek termelik

Marfan szindróma

Antoine Marfan 1899

Autosomalis domináns genetikai betegség

Fibrillin-1 protein – rugalmas rost szintézis

Abnormálisan hosszú végtagok, hosszú, vékony ujjak, nagy testmagasság, a cardiovascularis betegségek gyakoriak, különösen a billentyűket és az aortát érintő elváltozások.

SkorbutC-vitamin hiány – OH-proline – kollagén rostok keresztkötései

Amorf alapállomány- filamentózus molekulákból felépülő térbeli rácsozat – gél

- nagy mennyiségű vizet képes megkötni - turgor

Komponensei:

-Proteoglikánok

-Glükozaminoglikánok

-Adhéziós molekulák

tengelyfehérje

hialuronsav

Néhány speciális típus- laza rostos kötőszövet

viszonylag kevés rost, szabálytalan szerkezet

macroscoposan üresnek tűnik

nagyon gyakori,

helykitöltő, kapcsoló,

összekötő szerep

oedema!

- tömött rostos kötőszövet

rengeteg, sűrűn elhelyezkedő kollagén rost

Rendezett: ínszövet

- szabályos párhuzamos lefutású sűrű kollagén rostok

- egyirányú terhelésnek van kitéve

- Achilles-ín szakadás

Rendezetlen

- szabálytalan lefutású rostok

- pl.: subcutis

- zsírszövet

zsírsejtek tömege, viszonylag kevés, főleg rácsrost

a szövettani feldolgozás során a lipidek általában kioldódnak: üresnek tűnő hálózatos szerkezet

„zsírszöveti rece”

monocyta

basophil granulocyta

- vér : folyékony kötőszövet

polimer típusú rostok nincsenek, folyékony alapállomány

sejtek, plazmaproteinek

elsősorban a transzportfunkció dominál

neutrophil granulocyta

eosinophil granulocyta

lymphocyta

Támasztószövetek: csontszövet- a belső váz legfontosabb építőeleme

- rugalmas (kollagén rostok), viszonylag könnyű (csöves, szivacsos szerkezet)

- anorganikus ionok rakódnak le az extracelluláris matrixban (mineralizáció)

- nagy teherbírás, keménység

- a változó igényeknek megfelelően folyamatosan átépül

- jól regenerálódik

- szövettani egysége:

az osteon

Az osteon- Az erek (Havers-csatorna) körül körkörösen elhelyezkedő csontlemezek (laminae speciales), köztük pókszerű, nyúlványaikkal összekapcsolódó osteocytákkal

- A Havers-csatornákat Volkmann-csatornák kötik össze.

- Állandóan átépülő szerkezet, a csont bontását osteoclastok, az új állomány építését osteoblastok végzik.

osteocyták

Havers-csatorna

Támasztószövetek: porcszövet- a csontszövetnél rugalmasabb, az amorf alapállomány szerepe kiemelkedő

- rosttartalma alapján: hyalinporc (prototípus), rugalmas porc, rostos porc

- előfordulás: csontok között, izületi porcok, fül, csöves szervek falában (légutak)

- a porcban nincsenek erek!!!

- kívülről perichondrium (kötőszövet) borítja, innen növekszik illetve regenerálódik

- főleg II. típ. kollagént tartalmaz

-izületei porc nem regenerál!!!(nincs perichondriuma)

- elcsontosodhat

- szövettani egysége:

a chondron

Támasztószövetek: porcszövet 2

Irodalom

Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999 – sémás ábrák

A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak.

Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990 (1) - nyitókép