botticelli: szent Ágoston

A szuper-tárlat hét részre tagozódik,kezdjük el hát a gyönyörködést !

A festészet tudománya

E rész az illúziókeltő ábrázolás kialakulását, a távlattan, az optika, a geometria, az arányok

alkalmazását és változását mutatja be a kiállított képeken.

Botticelli:Szent Ágoston

Caporali: Angyali üdvözlet

Carpaccio: Mária és Erzsébet találkozása

Bellini:

AngyaliÜdvözlet

Perugino: Jézus születése

Lorenzo Costa:Vénusz

Pesellio: Két epizód Griselda történetéből(„Dekameron”)

Emberarcok, angyalarcok

E részben a reneszánsz egyéniségkultuszának legnyilvánvalóbb „tárgyi bizonyítékait", valamint

néhány olyan Botticellitől, illetve műhelyétől, valamint Raffaellótól származó képet láthatunk, melyek

bizonyítják: a természethűségre való törekvés együtt élt az eszményi szépség utáni vággyal .

Botticelli:Mária gyermekével

és egy angyallal

Raffaello:Esterhazy Madonna

Bellini:

Cornaro Katalin,ciprusi királynő

Perugino:Francesco delle

Opereképmása

A kezek a németalföldi Hans Memling hatását

tükrözik

Francesco deCossa:

Férfi képmása

Kezében gyűrűt tart; a képet valószínűleg

eljegyzési ajándéknak szánták..

Girolamo Di Giovanni

Da Camerino:

Gyermekképmás

Raffaello:Áldást osztó

Krisztus

Reneszánsz, határok nélkül

E korszakban nyitott volt a határ a gótikus múlt felé, eleven a kapcsolat nem csak itáliai városok

és festőműhelyek, hanem az itáliai és az Alpokon túli irányzatok között is.

Crivelli:Trónoló Madonna

gyermekével

Mantagna: A három királyok imádása

Pannonio:Thália

A gótikus nőalak antikizáló elemekkel díszített

reneszánsz trónuson ül, gyümölcsökkel és

virágokkal körbevéve. A komédia múzsája itt a

növényültetés istennőjévé válik.

Crivelli:Szent György

Veneto: Flóra

A rajz düreri keménységet tükröz, de a kép

Luca Granach által készített portrékra is

emlékeztet.

A festmény modellje Lucrezia Borgia volt, aki

golyóálló üveg mögött várja a látogatókat..

Érett reneszánsz A tárlat "koronája" Leonardo da Vinci „Hölgy hermelinnel” című alkotása.

A Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozó Czartoryski Múzeum e képének megszerzése volt a legnehezebb feladat. (Szerintem nem túl ízléses indoklású) diplomáciai közbenjárásra is szükség

volt a kép kikölcsönzéséhez.. (az alkotást tizenkét kommandós kísérte Krakkóból Budapestre)

Leonardo 1489-1490 körül festette híres képét (őt is golyóálló üveg védi), melynek kapcsán több érdekességre is felfigyelhetünk:

a mű készülésének idején új technikának számított az olajjal való festés, de ugyanígy újdonság volt

a modell szemközti beállítása.

A megfestett hölgy Ludovico Sforza szeretőjeként jegyzett kamaszlány, Cecilia Gallerani tekintetében a

frissen birtokba vett nőiesség sejtelmes mosolya bujkál.

Raffaello:Kettős portré

(..aki szembe néz velünk:

a festő..)

Palma Vecchio:La Bella

Tiziano: a festészet diadala

E szekcióban az érett reneszánsz vezető velencei mestereinek, Giorgionének és Tizianónak a művei láthatóak.

A velencei mester legendás kolorizmusa évszázadokra meghatározóan befolyásolta az európai festészet fejlődését.

Újításai - a laza ecsetjárás, az inkább tónusokra, mint árnyékolásra építő modellálás - világossá tették: az összegző, egyes részleteket kiemelő, másokat elhagyó festői módszer

inkább van összhangban látásunk természetével, mint a minden részletet egyenletes gonddal kidolgozó, aprólékos

ábrázolás.

Giorgione:Ifjú képmása

Tiziano:A kesztyűs férfi

A képet, mely a későbbi barokk

kori portréfestészet mintájául szolgált, könnyed elegancia

jellemzi.

Tiziano:

Mária Magdolna

Tiziano:Trevisan

dózse

Egy idős, beteg, hatalma tudatában lévő férfi portréja.

Tiziano: Krisztus és

Ciréniai Simon

Velence és hátországa

Azt a korszakot mutatja be, amikor Velence politikai hatalma hanyatlani kezdett, ám a

művészetben nagyhatalommá vált. Többek közt ekkor alkotott Tintoretto és

Paolo Veronese, az érett reneszánsz utolsó képviselője, akinek képei olyan látványosságok,

amelyek magasztos derűvel és letisztult harmóniával hirdetik a szépség diadalát.

Tintoretto:Szent András ésSzent Jeromos

Veronese:Venus és Adonis

A rokokót megelőlegező játékossággal és nyílt erotikával ábrázolja a

mítosz szereplőit.

Buonarotti után: Léda a hattyúval, 1530

Dosso Dossi:

Az ölelés

Brescia: Tullia d'Aragona,

Salome-ként

A kép latin felirata:„Aki a táncért kapta meg

János szent fejét”

Melzi:Szent Anna Máriánál

Boltraffino:Mária

gyermekével

Bordon: Venus és Amor

A reneszánsz válsága és a manierizmus

Az ebben látható képek azt mutatják, hogy a humanizmus optimista világképének megrendülése új világot termett.

Az itt kiállított képek arról tanúskodnak, hogy a XVI. század folyamán a világias szellem és transzcendens gondolkodás között az egyensúly

- az utóbbiak javára - megbomlott.

Botticelli:Mária

gyermekével és két angyallal

Baccafumi:Penelopé

Arcimboldi következő alkotása:„A kertész”

játékosan allegorizáló mű, melyet ha egyik irányból nézünk, akkor egy

csendélet, ha a másikból, akkor pedig egy groteszk arcot ad ki.

Íme …

A kiállítás egy valódi mesebirodalom, melynek színei és fényei az impresszionistákkal vetekednek…

Epilógus a mából:

E remekművek zöme a tavaly februárban

nálunk vendégeskedő Medici család mecenatúrája

és nagyvonalú megrendelései nélkül

létre se jöhetett volna...