a vidéki társadalom néhány jellegzetessége

A vidéki társadalom néhány jellegzetessége

Farkas Tibor PhD.

SZIE GTK RGVI

MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő 2008. december 11-12.

A PARASZTSÁG, A MEZŐGAZDASÁG ÉS A FALU KAPCSOLATA

PARASZTSÁG

MEZŐGAZDASÁGFALU

(Erdei Ferenc nyomán)

A falu

– A városi értékektől különböző értékek– Vallási és közösségi hagyományok továbbélése– Nyitottság, barátságosság (köszönés),– Bizalom,– Kölcsönös segítségnyújtás,– Ellenőrzés,– Szimbolikus fogyasztás,– Magyar specialitások: irigység, büszkeség

(Cserhátszentiván, Hollókő)– a szolgáltatások alacsony színvonala és elérhetősége– ill. az innovációkkal szembeni ellenállás („innováció-

rezisztencia”)

A magyarországi népesség megoszlása településtípus szerint (%)

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Budapest Városok Községek

A községek állandó népességének változása 1990 és 2000 között

3 538

3 562

3 5423 544 3 544

3 549

3 554

3 567

3 5623 564

3 574

3 500

3 510

3 520

3 530

3 540

3 550

3 560

3 570

3 580

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

ezer fő

A megyék népességváltozása településtípus szerint, 1990 – 2000

-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10 15 20

Baranya

Bács-Kiskun

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Jász-Nagykun-Szolnok

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

ezer fő

falu város

53/62

A migráció szakaszai és jellemzői (1960–2006)Migration by the type of settlement and its character (1960–2006)

Forrás: Dövényi

A népesség változása Magyarország településein, 2000/1990

Növekedés

Csökkenés

A 60 éveseknél idősebbek aránya az egyes településeken, 1999

20% alatt 20% felett

A 60 éveseknél idősebbek aránya az egyes településeken, 1999

A csecsemőhalandóság változása (ezrelék)

4

6

8

10

12

14

16

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Budapest Megyei jogú város Város Község

Az egészségi állapot értékelése a lakóhely településtípusa szerint, korcsoportonként

Forrás: Kovács,2006

Az egészségi állapot értékelése korcsoport és lakóhely szerint, a Budapesten élőkhöz viszonyítva

Forrás: Kovács,2006

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004

60-64 55-59 50-54

Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül)

Forrás: Demográfiai Évkönyv, 2004

Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni

01020304050607080

végzettség

száz

alék

Forrás: Kopp –Skrabski, 2007

Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem tudja már, miben higyjen

0102030405060708090

100sz

ázal

ék

Forrás: Kopp –Skrabski, 2007

Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban

0102030405060708090

100

Forrás: Kopp –Skrabski, 2007

8580757065605550454035302520151050

2000 2100 1900

020000400006000080000100000 0 20000 40000 60000 80000 100000

A városok és falvak korszerkezete (2001)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X

(korcsoportok)

(%)

Város Falu

Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

A 15+ éves népesség száma az iskolai végzettség szintje szerint (Population numbers by age group and educational)

Forrás: Habilcsek, 2007

Forrás: A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS

KÜLÖNBSÉGEI, 1980–2007, KSH

Tényleges és hipotetikus termékenységi arányszámok, 1990, 2005, 2020Observed and hypothetic fertility rates, 1990, 2005, 2020

Forrás: Hablicsek, 2007

II. A 2001. évi népszámlálás szerinti és az 1990-től 2001-ig a természetes népmozgalommal továbbszámított roma nemzetiségű népesség korfája

Forrás: Hablicsek 2007

Az egészségi állapot értékelése korcsoport és etnikai hovatartozás szerint: romák a nem romákhoz viszonyítva

Forrás: Kovács 2006

Az 1990-es rendszerváltás után néhányan arra

számítottak, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek -

a várt gazdasági fejlődés következtében - mérséklődnek.

Az 1990 óta tapasztalható változások azonban ennek az

ellenkezőjét bizonyítják: a falvak továbbra is hátrányos

helyzetben vannak. (…) A falusi társadalom

leszakadásának (latin-amerikanizálódásának) a

lehetősége továbbra is fennáll, melynek megelőzése

érdekében átgondolt vidékpolitikára van szükség.

Az 1990-es rendszerváltás után néhányan arra

számítottak, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek -

a várt gazdasági fejlődés következtében - mérséklődnek.

Az 1990 óta tapasztalható változások azonban ennek az

ellenkezőjét bizonyítják: a falvak továbbra is hátrányos

helyzetben vannak. (…) A falusi társadalom

leszakadásának (latin-amerikanizálódásának) a

lehetősége továbbra is fennáll, melynek megelőzése

érdekében átgondolt vidékpolitikára van szükség.

(Andorka, 1994)

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!