a táj fogalma - széchenyi istván egyetemhorvbal/termeszetvedelem/07_tv_tajvedelem.pdf · 1.2....
Post on 13-Oct-2019
5 Views
Preview:
TRANSCRIPT
A táj fogalma
A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes „tájalkotó” tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. (Új Magyar Lexikon, 1962)
A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége.(A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966)
A földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj).” (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968)
Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972)
A táj definíciója (Tvt.)
A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes
felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző
természeti értékekkel és természeti
rendszerekkel, valamint az emberi kultúra
jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban
találhatók a természeti erők és a mesterséges
(ember által létrehozott) környezeti elemek.
A tájvédelem céljai
a táj jellegének megőrzése,a táj esztétikai adottságainak fenntartása,a természeti és táji értékek
fennmaradásának biztosítása,az egyedi tájértékek és a természeti
rendszerek megóvása,a műtárgyak tájba való illesztése,a felszíni tájsebek rehabilitációja.
A tájvédelem feladatai
a területi tervezés során érvényesítse a természet- és tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban,
koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését,
a tájvédelmi szakhatósági - tájvédelem szempontjai az egyedi engedélyezési eljárásokban,
védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban,végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtá-
sából adódó feladatokat.
A tájvédelem eszközei
jogszabályok és egyéb jogi eszközök,Tvt., 166/1999. (XI. 19.) Korm. r., engedélyezési eljárások
jogszabályai …
az ágazati tervekben a tájvédelmi érdekek érvényesítése,
természetvédelmi kezelési tervek,egyedi tájértékek felmérése, kézikönyvek
és szempontrendszerek,Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. tv.).
Természetvédelmi törvény - Tájvédelem
Tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát,
gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
megállapítása és nyilvántartásba vétele az NPI feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési
területen található egyedi tájértékek felsorolását.
régi természetkímélő hasznosítási módok
az épületek, építmények, utak … elhelyezése során a tájba illesztés; táj jellegéhez alkalmazkodjon;
használaton kívül helyezett épületek, építmények, új funkciójának megállapításáról, ennek hiányában, elbontásuk, terület a táj jellegéhez igazodó rendezése;
a település-, a területrendezés és fejlesztés során természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzése;
művelési ág változtatás, csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő figyelembevételével;
rendezni kell a felszíni tájsebeket;
a jellegzetes tájképi elemek fennmaradása.
Autópálya tájba illesztése
Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet – szakhatóság: KTVF építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban villamos energia termelésével, szállításával és
szolgáltatásával kapcsolatos hatósági eng. elj. gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési
eljárásban külterületi föld belterületbe vonása vagy végleges más célú
hasznosítása bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban régészeti feltárások engedélyezése esetén.
Európai Táj Egyezmény
Firenzében, 2000. október 20-án kelt
Mo. 2005. végén csatlakozott (2007. évi CXI. törvény)
Célja: elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.
Vállalt feladatok: tájvédelem törvényi szabályozása tájpolitika tájvédelem beépítése rendezési tervekbe társadalmi fogékonyság növelése (oktatás, szakértőképzés) tájak számbavétele számba vett és értékelt tájak számára minőségi célkitűzések
Nemzetközi együttműködés
Egyedi tájértékek
Kultúrtörténeti értékek
Településsel kapcs. e. t. (pl.: kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert,
emlékliget) Közlekedéssel kapcs. e. t.
(pl.:út, mélyút, útmenti fasor) Termeléssel kapcs. e. t. (pl.:
majorság, pince, halastó, táró,
malom) Történelmi eseménnyel v.
személlyel kapcs.e. t.(emlékmű, emléktábla, sírmező)
Természeti képződmények
Biológiai egyedi tájértékek (pl.: fák, facsoport, gyepsáv)
Föld(rajz)tudományi e. t. (földtani képződmény, szikla-
alakzat, morotvák, dolinató) Esztétikai tájértékek
(pl.: kilátópontok, egyedi látvány-
képek, utcakép)
Egyedi tájértékek felmérése
Célja: a települések területén, az adott közösség számára
fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatása, felvételezése, megfelelő kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása,
egész országra kiterjedő kataszter létrehozása.
Felmérés: helyszíni bejárás → adatlap, fényképek (MSZ 20381:1999) 553 település egyedi tájérték felmérése készült el (2006) összesen több, mint 7000 egyedi tájelem
Mezőgazdaság és tájhasználat
EU
intervenciós politika → többfunkciós agrármodellMagyarország
EU csatlakozást előkészítő programokNemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)SAPARD
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program
(AVOP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok - célprogramcsoportok
a) szántóföldi a-k cpcs
b) gyepgazdálkodási a-k cpcs
c) ültetvényekre vonatkozó a-k cpcs
d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k cpcs
e) kiegészítő a-k cpcs
f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k cpcs
a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport
aa) alapszintű szántóföldi célprogram,
ab) tanyás gazdálkodás célprogram,
ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram,
ad) integrált szántóföldi növénytermesztési cp,
ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp,
af) hosszú távú területpihentetési célprogram,
ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram,
ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok
b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport
ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram,
2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása
bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram,
bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható
gyepgazdálkodási célprogramok
c) ültetvényekre vonatkozó a-k célprogramcsoport
ca) integrált ültetvény célprogram,
cb) ökológiai ültetvény célprogram,
cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram
d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k célprogramcsoport
da) extenzív halastavak fenntartása célprogram,
db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok:
1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé
célprogram,
2. ívóhelyek kialakítása célprogram,
dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása
célprogram,
dd) nádgazdálkodási célprogram;
e) kiegészítő a-k célprogramcsoport
ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok
1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme
célprogram
2. szélerózió elleni védelem célprogram,
eb) füves mezsgye létesítése célprogram,
ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;
f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k célprogramcsoport
fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok:
1. magyar szürke szarvasmarha célprogram,2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram,
4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram,
fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram,
3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram.
Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)
2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet
ÉTT bevezetésének célja
- a természeti szempontból érzékeny földrészleteken
- természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása,
- támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a
tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
ÉTT kategóriák kiemelten fontos ÉTT: nemzetközi viszonylatban is
kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;
fontos ÉTT: országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása v. javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges;
tervezett ÉTT: jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.
Minta ÉTT
Kiemelten fontos ÉTT
Fontos ÉTT
Tervezett ÉTT
ÉTT-n alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok
1. szántóföldi növénytermesztés túzok
élőhely-fejlesztési előírásokkal, szántóföldi
növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési
előírásokkal,
2. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési
előírásokkal,
3. szántóföldi növénytermesztés élőhely-
fejlesztési előírásokkal;
ÉTT-n alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok
1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal,
2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal,
3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal,
4. gyeptelepítés;
Természetvédelmi kezelés
Magára hagyás, bekerítés
egyensúlyi paradigma
természetes, önálló életközösségek (? van)
zárt rendszert feltételez
gátolja a természetes zavarást is
Kezelés
nem egyensúlyi paradigma
részben emberi hatásra létrejött életközösségek esetén elengedhetetlen
nyílt rendszert feltételez
védett területek kicsik
minden beavatkozásnak van kockázata
Természetvédelmi kezelések szakmai követelményei
célok pontos megfogalmazása (mérhető!)
veszélyeztető tényezők feltárása
történet (korábbi használatok) megismerése
fajvédelmi/élőhelyvédelmi terv
több kezelés alternatíváját kipróbálni
kontroll területek fenntartása
pontos végrehajtás
monitoring
tudományos dokumentálás, publikálás
Kezelés problémái
sosem elég az ismeret
sokszor gyorsan kell cselekedni
bevethető eszközök (pl. vegyszerek özönfajokra)
több védendő érték érdekének ellentéte
területhasználók ellenállása
Magyarországon
pénzhiány, politikai ellenérdek
birtokviszony, társadalmi ellenérdekek
legelő állatok hiánya
szakmai hozzánemértés
Természetvédelmi kezelési terv
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról:
a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg
A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei
1. Természetvédelmi célkitűzések- a tervezési területen kívánatos és elérendő célállapot
2. Természetvédelmi stratégiák- célállapot elérése érdekében követendő természet-védelmi kezelési irányelvek
- eszközeinek általános jellegű meghatározása
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
részletes, normatív jellegű meghatározása
Természetvédelmi kezelés
célobjektum szerintterületvédelmi
fajvédelmi
jellege szerintfenntartó (pl. régóta védett területeken)
megmentő (vészhelyzetben)
Fajvédelmi programok
egy faj populációinak egyedszám-növelésére
kis populációméret, fogyó trend
okok kivizsgálása
példákkétéltűmentő akciók
ürgementés
fehér gólya, gyöngybagoly, túzok
denevérek
rákosi vipera
magyarföldi husáng
Élőhelyvédelem
cél: biodiverziást, életközösséget megőrizni
szukcesszió gátlása vagy fenntartása
területhasználókkal egyeztetve kell végezni
Magyarországon 3 élőhelytípusravizes élőhelyek
erdők
gyepek
Vizes élőhelyek kezelése
Legfontosabb tényezőkvízborítás
mértéke
időbeli eloszlása
vízminőség
Problémákvizes élőhelyek megszűnése
vegyszerek bemosódása
eutrofizáció
illegális hulladék, szennyvíz bevezetése
növényzet változtatása
állatok zavarása
Gyepek kezelése
sokféle gyep – sokféle kezelés
legtöbb gyepünk extenzív gazdálkodás eredménye → fenntartani
történet fontos!
Gyepeket fenyegető veszélyekcserjésedés, beerdősülés
invazív fajok
szántás, gyümölcsös telepítés, erdősítés
égetés
kemikáliák
túllegeltetés/alullegeltetés
trágyázás
túlkaszálás, széna otthagyás
közlekedés, sport, idegenforgalom
szemétlerakás
szárazodás
vízrendezés
környező erdők kiirtása
Támogatási rendszer
NATURA 2000 területeken
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet
Ellenérdekelt gazdálkodókEllenérdekelt gazdálkodók
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.)
gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással kell hasznosítani
csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly
gyepterület túllegeltetése tilos
gyepfelszín maradandó károsítása tilos
trágya kiszórása tilos
terület 5-10%-át kaszálatlanul kell hagyni (forgóban)
belvíz elvezetése és a gyepterület öntözése tilos
napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) II
felügyelőség/ (fő)jegyző engedélye szükséges:
a) a nád irtásához, b) október 31. - április 23. legeltetéshez.
kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni
kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező
inváziós növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni
kaszálás tervezett időpontját legalább 5 munkanappal írásban be kell jelentenie NPInak
széna tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
Erdők kezelése
Erdő:elegyes
különböző korú egyedek
strukturális
cserjés
kidőlt fák
szálaló vágás vegetációs időszakon kívül
Veszélyeztető tényezők
gazdálkodási hibák
vadak túltartása
erdei terménygyűjtés
turizmus
invazív fajok
hulladéklerakás
környezetszennyezés
fragmentáció
katasztrófák
Környező államok erdeinek természetessége
Esettanulmányok
Cifra kankalin
jégkorszaki reliktum
Vértes, Bakony, Keszthelyi hg.
régebben több virágzó tő
ok: fekete fenyő – árnyék
kezelés (92, 96)
megerősödtek
több virágzó, termést érlelő
Rákosi vipera
FV, Berni II, CITES I., EU
már csak Magyarországon él
élőhely átalakulás
kénytelen kedvezőtlen helyen élni
Javaslatok
marha legeltetés
hosszan magas vízborítás kerülendő
élőhelyrekonstrukció
Élőhely-helyreállítás – Restaurációs ökológia
terület tudatos megváltoztatása, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma létrehozása érdekében
Típusokbe nem avatkozás
helyettesítés
rehabilitáció
kicserélés
Nyirkai-Hany vizes élőhelyrekonstrukció
top related