a német tűlevelű erdők fája.erdeszetilapok.oszk.hu/01305/pdf/385-394.pdfa német tűlevelű...
Post on 02-Jan-2020
13 Views
Preview:
TRANSCRIPT
A csiráztatás födött helyen történik. A nyírmagot földdel még vékonyabban kell betakarni, mint a platánét, csak épen hogy födve legyen. Nedvesebb talaját is lehet neki adni, úgyszintén az égernek is . A kellő nedvességű talaját oly médon biztosithatjuk, ha vizes helyen a földet bogárbátra felhányatjuk s abba vetünk. A viz színe fölött megfelelő magasságban álló földréteg alulról szí magának annyi vizet, a mennyire szüksége van, és ha elegendő magasra van felhányva, még sem nedves túlságosan.
Fuchs Emil a fűmagot is hasonló módon csiráztatja, s megegyező módon veti a nyárfa magot i s .
Végül megemlítem, hogy platán csemetéket eladásra nevelni mai napság hasznosnak Ígérkezik, mert a csemetéket meglehetősen jó áron veszik.
A német tűlevelű erdők fája. Irta : dr. D i e t z Sándor.
Gyakorlati irányú századunk megkívánja minden munkásától , hogy erejének legjavát a népek megélhetésének, boldogulásának mennél inkább való elősegítésére fordítsa. E szabálynak hódolva indulnak a tudomány kutatói is mindinkább oly kérdések megoldására, melyek a munka értékének emelésére szolgálnak. Igy van ez már mai napság minden, ugy az ipari mint a gazdasági téren. Az erdészeti téren is fokozódva látjuk a munkásságot azon módok kutatásában, melyek a használt tőkét mennél inkább jövedelmezővé tenni hivatvák.
E kutatók sorában találkozunk legújabban az erdészeti ügy egyik legrégibb s a mostan élők egyik legjelesebb bajnokával — dr. Hartig Róberttel, a müncheni egyetem kitűnő tanárával, ő ugyanis legutóbb megjelent munkájában „Das
ERDÉSZETI LAPOK. OR
Holz der deutschen Nadelwaldbaume",*) azon tényezők felde
rítésén fáradozik, melyek a tűlevelüfák fájának minőségére
vannak befolyással. S bár a munka különösen a német v i szo
nyok alapján készült , azért mi is sokat tanulhatunk belőle s
talán nem lesz érdektelen olvasó közönségünk előtt annak
rövid ismertetése.
A munka részben sok évi tapasztalat, részben pedig ujab
ban végrehajtott kísérletezések, próbák stb. eredménye. S va
lóban teljes méltánylattal adózhatunk a neves írónak, hogy a
mai tudományos álláspontnak megfele lő leg minden eszközt meg
ragadott a tények felderítésére, az igazság kikutatására s állí
tásainak igazolására. Bámulnunk kell a szorgalmat, melyet
kifejtett az adatok összegyűjtésének fáradságos munkájában,
bámulnunk kell a t ü r e l m e t , mellyel keresztülvitte számos
méréseit, hogy ezekből az eredményt levonhassa, hiszen nem
több, mint 4 5 törzsön végzett 1 4 mérés s vizsgálatot — a
törzseknek különböző magasságából vett próbadarabokkal í
Mennyi idő s mennyi pénzáldozattal — nem is tekintve a
kutató munkaerejét — jár az ily kísérletezés, vizsgálat , csak
az tudja teljes mértékben méltányolni, ki valaha megpróbálko
zott i lyesmivel . Bo ldog a nép, mely rendelkezik annyi pénz
zel, hogy i ly kísérletek, vizsgálatok végrehajtását lehetségessé
tudja tenni s bir az ily kísérletezések végrehajtására szük
séges intézetekkel , állomásokkal. Eszembe jut ez alkalom
mal is a mi e téren való szegénységünk — hiszen mi i ly
állomások felállítását, ily kísérletezések végrehajtását még
mindig nélkülözni vagyunk kénytelenek, bár érezzük ezek szük
ségét s rendelkezünk is az azok végrehajtására szükséges
munkaerővel!
Ily körülmények közt kénytelenek vagyunk, hogy legalább
*) Berlin Verlag von Július Springer. 1885.
közelítőleg ítéltessünk saját viszonyaink felől, a külföld által felmutatott eredményekhez folyamodni, — ha azok nem ís illenek egészen a mi viszonyainkra! E szempont lebegett előttem midőn e munka rövid ismertetését határozám el.
A munka czélja, mint fentebb említem, azon tényezők kikutatása s felderítése, melyek a tűlevelűek fájának minőségére mérvadók, mert tényleg sem a növénytan, sem pedig az erdészet nem nyújt erre nézve teljesen megnyugtató magyarázatot, felvilágosítást, holott az erdőgazdaságnak mindinkább feladatává válik lehető értékes fa termelése. A tűlevelű állabok alakítása s nevelésénél ujabb időben követett elvek különösen a letárolás, az áterdőlés stb. oly kevéssé felelnek meg a kívánalmaknak, hogy sürgőssé vált rámutatni ezen erdészeti rendszabályok következményeire , — melyek eddig nem, vagy csak alig elfogadható tudományosan megállapított alakban lettek feltüntetve. A fa minőségére befolyással bíró tényezők oly különböző természetűek, miszerint alig l ehetséges mindazokat egy munkában összefoglalni s azért Hartig e munkájában nem is vállalkozik mindazon kérdések beható méltatására — s munkája, mint a szerző szerénysége mondja „csak biztatás akar lenni még számos hasonló vizsgálatra."
Ennek daczára e munka az erre vonatkozó kérdések nagy részét okadatolva s bizonyítva oldja m e g ; e mellett azonban a növénytannak számos fontos kérdését, az eddigi felfogással egészen ellenkező eredménnyel feleli meg.
Munkájának kiindulásául 2 5 évi tapasztalatait használja fel, melyek Németország különböző vidékeire s különböző fa fajaira vonatkoznak; nem hagyja azonban figyelmen kivül az erre vonatkozó irodalmat sem, igy különösen Baur-nak ugyancsak a tűlevelűek egyik fajára, a j egenye fenyőre, vonatkozó közléseit sem. — S hogy feladatát mennél biztosabban teljesítse, alapos vizsgálatnak vetet te alá a tárgyát képező
26*
fenyők növényboncz - , szövet - és élettani viszonyait , részint
támaszkodva, rész int támadva az irodalomnak ezen v i szonyokra
vonatkozó adatait . (Igy Duhamel du Monceau, Chevandier és
W er the im, Nördl inger , Sanio , de Vr ies , Sachs, Godlewsky stb.
munkáit . )
A különös vizsgálat s kísérlet tárgyát képező anyagot a
München közelében levő erdők szolgáltatták és pedig különö
sen a Fre i s ing mellett i Kranzberg pagony és a Kasten erdő,
melyek közül utóbbiban 7 0 — 7 5 éves erdei fenyők és 6 5 — 8 0
éves j e g e n y e fenyők, előbbiben ped ig 7 0 éves veres fenyők,
8 0 — 1 0 0 éves erdei fenyők, 1 1 5 — 1 3 0 éves j e g e n y e fenyők
és 9 0 — 1 1 0 éves luczfenyők vágattat tak l e . E z e n vizsgálat i
anyag szolgált alapul első sorban annak kiderí tésére , hogy
mily befolyással birnak a fa minőségére a különböző famagas
ság , a szijácsnak gesz t té alakulása, a v igályos és zárt ál lab-
ban való nevelés , az ugyanazon kor és termőhelynél létrejött
különböző gyürüszélesség . — Ezen anyagon állapitattak m e g
a fák e g y e s része inek viz és l evegő tartalma, s az évszakok
nak e részben e lő idézet t változásai , végre pedig ezen anyag
szo lgál t az aszás törvényeinek kider í tésére a különböző gyü-
rüszé lességek s a különböző fafajoknál.
Ezek mel lett azonban m é g számos v izsgálatot végze t t
Hart ig csak annak kikutatására, vájjon milyen befolyással bir
nak a fa minőségére a különböző talajnemek, termőhely, ma
gas ság , k i te t tség v a g y e lnyomatás .
Az ezen v izsgálatokra felhasznált anyagot részletesen
ismerteti szerző, valamint rész letesen ismerteti az általa k ö v e
tett módszereket is. Meghaladja feladatomat e különben i g e n
tanulságos módszerek i s m e r t e t é s e , s i g y e he lyet t csak a
vizsgálat e g y e s szakait sorolom fel, annak kimutatására, h o g y
mily körültekintő figyelemmel használta fel anyagát s a készült
ségnek mily nagy mérvével fogott hozzá a v izsgá la tokhoz!
A vizsgálandó anyagot az év különböző szakában vágatta
le ( lehetőleg minden évszakra való tekintet te l ) ; számos tör
zset pedig, hogy az elpárolgásra s a viz felvételére vonatko
zólag biztos adatokat nyerjen, a levágatást jóval megelőzőleg ,
részint minden ágától megfosztott , részint pedig a tövén a
geszt ig befűrészelt .
Vizsgálatainak ez képezte első szakát, a második szakot
is még az erdőben végezte , a mennyiben itt daraboltatta fel
a törzseket, itt választotta ki a próba darabokat, itt különi-
tette el egyeseknél a kérget , a szijácsot, gesztet , a ke t tő
közti átmeneti részt s végre itt mérette meg a próbadarabo
kat is , nehogy a késedelmezés alatti elpárolgás hibát okozzon.
A vizsgálat harmadik szakaszát képezték a laboratóriumi v i z s
gálatok, melyek a következők v o l t a k : a xylometerrel való
mérés, a fris állapotban való térfogat, a légszáraz és a valódi
száraz súly meghatározása, továbbá ezek alapján a kérdések
eldöntésére fontos többi sajátságok kiszámítása s meghatározása.
Az ezen vizsgálatokból nyert számadatok, tapasztalatok
s az ezekből levont következtetések alapján hozta meg a tudós
szerző ítéletét a gyürüképzés s a fa vastagsági növekedésére
vonatkozólag is. Kimutatja minő mérvben függ a fa minősége
a fa tömeg gyarapodásának emelkedése s csökkenésétől . B e h a
tóan foglalkozik a fa korának, a talajnak, a magas hegyi t er
mőhelynek, a nevelési módnak a fa minőségére való befolyá
sával. Bebizonyitja az évgyűrű szé lességének befolyását egy
álladék fáinak minőségére s minthogy az ezen szempontok
szerénti eredmények az egyes fafajoknál némileg e l téréseket is
tüntetnek fel — összegezi az egyes fafajoknak ebbeli tulaj
donságait .
Mindezen kérdéseket külön-külön fejezetekben tárgyalja
s végül a XII . és XIII . fejezetben a tűlevelüfák víztartalmára
s aszására vonatkozó viszonyokat taglalja.
Ily hosszú s fáradságos utat tesz meg, hogy kiderítse az
erdészet i leg ugy mint növénytani lag fontos eredményeket,
melyeket — hogy teljesen hü legyek ismertetésemben a mun
kához — a szerző által közölt szövegezésnek fordításában
közlök. (Kapitel X I V . Rückblick auf die Hauptresultate.
1 0 3 — 1 0 5 . 1.)
„Ha összefoglaljuk ezen munka főeredményeit , ugy ezeket
leginkább okadatolja az évgyürüképzésnek Sachs és de Vries
által felállított uralkodó e lmélet e l lenében alkotott nézet . Mig
az emiitett búvárok a téli és nyári fa alkata között i különb
ségeket a tenyészidőszak folyamán emelkedő kéregnyomásnak
tulajdonítják, addig én azt vélem, hogy a kambium táplálko
zásának változásai hozzák létre az elemi szerveknek a tavaszi
fában a vékonyfalu, a nyári fában vastagabb falu szerkezetét .
Tavasszal április közepétől , május havában és még junius hó
folyamán is keletkezik az u. n. tavaszi fa, mely könnyűsége
és puhasága által üt el a júl ius és augusztushó folyamán k e
letkező szilárd nyári fától. Amaz első tenyész időszakban a
napok legalább kezdetben még rövidek, a hőmérsék alacso
nyabb, az uj hajtások leveleikkel együtt még egészen hiányoz
nak vagy saját képződésükhöz még a felépítő anyagok száll í
tását szükségel ik , melyeket a fának kell számukra átadni.
Csak az uj hajtások alakulása után lép fel a legkiadóbb kép
zőanyag l é t r e h o z á s a : a kambiumgyürü a kedvezőbb világí
tás és hőmérsék behatása folytán jól tápláltatik és nagy értékű
fát alkot. Ezen elmélet alapján magyarázhatók a fák vasta
godási növekvésének tüneményei . A fák kambialis működése
az ágakban és a csúcson gyakran már 4 héttel korábban kez
dődik mint a szár (törzs) alsó részében, mivel ahhoz a kam
bium köpenynek bizonyos fokig való felmelegedése szükséges ,
mely a vékony kérgü ágakon már áprilisban következik be,
a vastag cserepes kérgü öreg fáknál pedig annál későbben
várható, mennél közelebb esik a kambiumréteg a gyökerekhez
s ez onnan van, hogy a szár belső fájának hőmérséke, l eg
alább az alsó részekben, l ényegesen függ azon talaj hőmérsé-
kétől, melyből a gyökerek v ízszükséglete iket fedezik.
A növekedési folyamat az ágakban és a fa csúcsában
már április havában kezdődik és augusztus közepén bevégzett -
nek tekinthető, a záraiban álló kéregcserepes fáknál el lenben
a törzs alsó részében június elején kezdődik és augusztus
közepe és vége közt végződik.
A kambium teljes működésének kezdete a fa alsó része
felé haladó irányban mindinkább későbbre marad a táplálkozás
és a sejtképzés kedvezőbb időszakába. Ezért a faképzés a
törzs alsó részében ugy mennyiség , mint minőség tekintetében
kedvezőbb, mint a felső részében. Csak a gyengén fejlődött
koronánál csökken lefelé a mennyiség s gyakran a minőség
is, mivel a képző anyagok útközben annyira felhasználódnak,
hogy a törzs alsó részének kellő táplálkozása ki lesz zárva.
Minthogy a fa minősége — a mennyiben ez a faj súly
által kifejezhető — a kambium többé kevésbé jó táplálkozá
sától függ, megmagyarázható , hogy egy fa fejlődési menetében
a fa jósága a t ö m e g - g y a r a p o d á s növekedésével emelkedik,
csökkenésével sülyed. Az évgyűrű egy magában véve nem
e legendő a fa minőségének megíté lésére . E z m é g az emelkedő
növekedésnél is csökken szélességben. Mihelyt a felületi v a g y
tömeggyarapodás kezd csökkenni, kisebbedik a fa jósága i s .
Igen keskeny gyűrűk ezért rosz minőségre mutatnak. Minthogy
pedig rendszerint az uralkodó fák tömeggyarapodása lefelé
emelkedik, ezért a fa minősége is emelkedik lefelé.
Az idősebb korban szabaddá tett fák vigályos gyarapo
dása kitűnő jóságú , ha a talaj védve van. Az elnyomott fák
tömeggyarapodásának emelkedése az e lnyomatás idejétől kezdve
csekély értékű.
A fák előre haladó korával emelkedik a tömeggyarapodás addig, mig záraiban hamarább, uralkodó vagy szabadon álló fáknál később, gyakran 2 — 3 0 0 év multán elkezd csökkenni. Ennek megfelelőleg emelkedik a létrehozott fa jósága is , mihez még a veres és erdei fenyőnél a gesztésedés által való fokozódás is hozzá járul. Az erdei fenyőt i l letőleg bebi-zonyodott , hogy a fa annál jobb, mennél jobb talajon nőtt. Első minőségű erdei fenyő talaj első minőségű erdei fenyőfát is termel.
A többi tűlevelű fajokat i l letőleg használható vizsgálatok még nem állanak rendelkezésre.
A fönhegységi termőhelyek nagy értékű fát termelnek, mivel a hosszan tartó tél és a rögtön bekövetkező nyár a tavaszi fa képzését megrövidíti és igen hamar a nyári fa képzésére ad alkalmat, mely még a magas fekvés hatályos világítása által lesz kedvezőbbé. Ugyanezen okokra vezethető vissza azon ismeretes tény, hogy szoros záratu állabokban nőtt, természetes felújítás, vagy vetés által és ritka ültető sorokból kelt tűlevelűek jobb fát adnak, mint azok, melyek sürü ültető sorokban nőttek fel. A szabad vagy vigályos állásban kevéssé árnyékolt talajnak felmelegedése az egész törzs kambialis működésének korai ébredését hozza létre és ezért gazdag tavaszifa termelését okozza. Sürü zárt állabokban a talaj hosszú ideig annyira hűs marad, hogy a törzs kambium köpenyének gyarapító működése 4 — 6 héttel később kezdődik mint a szabad állásban. Ez által a tavaszi fa képzése visszaszorittatik. A legjobb fa termeltetik az állandó talaj védelemnél, tehát természetes felújításnál, mérsékletes áterdő-lésnél , a magasabb korban való erősebb gyér í t é sné l , hogy a tömegtermelés e lősegítessék és egyúttal természetes szállam által a talajvédelem helyre állitassék. A legrosszabb fa várható az Alpokban most legszokásosabb gazdaságnál a puszta
letárolásnál és vetés vagy ültetés által való felújításnál melyet a tőkék közelében levő üres terek tesznek szükségessé.
Zárt tűlevelű állabokban a fiatalságuk óta sürü záratban felnőtt, később elnyomott, az áterdölésnél pedig kihasználás alá eső törzsek rendszerint jobb minőségűek, mint az uralkodó fák, mivel növekvési tevékenységük legkésőbb ébred, tehát viszonylag a legtöbb nyári fát hozza l é t re ; csak a valódi elnyomatás idejétől kezdve keletkezik rosz fa. Valamely állab uralkodó törzs osztályainál a tömeg s minőség közti vonatkozás nem mutatható ki, bár általában azon fák, melyek fiatal korukban a közép osztályokba tartoztak s azután a magasabb korban tekintélyes növekvés által tűnnek ki, értékesebbek azon fáknál, melyek fiatal korukban gyorsan növekedtek s uralkodók lettek, magasabb korukban pedig növekedésükben elmaradtak.
A mi a legfőbb tűlevelű fajok értékük szerinti sorát illeti, ugy egész állabok átlagai a vághatási korban következő eredményt adnak : a specifikus száraz súly a veresfenyőnél 6 0 — 55 , az erdei fenyőnél 5 1 — 4 5 , a luczfenyőnél 4 8 — 4 3 , a jegenyefenyőnél 4 5 — 4 2 .
Végre a víztartalmat il letőleg legyen röviden felemlítve az, hogy a geszt csak fali vizet, a szijács ezenkívül még minden évszakban folyó vizet is tartalmaz a szervek űréiben, mely nyár közepén legnagyobb mennyiségben, uj év körül majdnem oly mennyiségben van je len, tavasszal és ősszel pedig a legkisebb mennyiségű. A folyó viz mennyisége a szijácsban s még inkább az egész fatestben alólról felfelé szaporodik, mivel ez mennél magasabb, annál több szijács által képeztetik.
Az aszást i l letőleg kiemelendő, hogy az valamivel csekélyebb, mint a minőnek a fa fali anyagának vízveszteségéből következtetni lehetne, mivel aszásnál nyilván a sejtürök is megnagyobbodnak valamivel. Mennél nagyobb tehát a faanyag mennyisége, vagyis a specifikus száraz súly, annyival nagyobb
Tölgymakk telelő kunyhó. Irta : T o m c s á n y i Gusztáv, m. kir. erdőmérnök.
A még nemrég hírneves magyar tö lgyesek sajnosán tapasz
talt pusztulásának sok oka közül bizonyára nem utolsó az,
hogy a kihasznált területek újra erdősítéséhez szükséges makk
eltartása és kitelelése még mindig sok nehézségge l jár .
Ha a makkot őszszel vetjük el, e gondtó l megmeneked
hetünk ugyan, de mint tudjuk, az őszi vetés sokszor nem
veze t czélhoz, kivált olyan években, a midőn az egerek nagyon
e l szaporodtak, vagy a ve téseket té len át a vaddisznók ellen
az aszás is. Az évgyűrű szé lességnek is van valaminő befolyása,
a mennyiben igen keskeny évgyűrűk csekély fajsúly mel le t t
igen erősen asznak."
Ennyiben foglalja össze a szerző sok évi tapasztalatainak
s fáradságának eredményeit , melyek — nyíltan kimondhatjuk
— nagy eredmények, kivált ha a további vizsgálatok folya
mán is igazoltatni fognak, mert az ily, sok eddig fennálló
magyarázattal e l lenkező, eredmények csak sok kísérlet s e l len
őrzés után l épnek a tudomány teljes köz kincsévé, még akkor
is , ha oly je les munkás kezéből kerülnek is ki azok, mint
dr. Hart ig Róbert, kinek különben neve s eddigi munkálko
dása csak biztató kezességül szolgálhat ez eredmények teljes
elfogadhatására.
S ha ezen eredmények egyik másika ellen lehetne is k i
fogást e m e l n i , annyi tagadhatlan t é n y , hogy nagy részük
alapos és kifogástalan s nagy fontossággal bir a gyakorlati
erdőgazdaságra. A gyakorlati erdőgazdaság feladata most az
elért eredményeket alkalmazni s ugy módosítani gazdálkodása
módját, hogy a szerző által is kitűzött czél el l egyen érve s
az erdőbirtokos termelése értékben lehető leg növekedjék.
top related