a leh űlést ől forrósodó tégla – avagy a csillagok ... · az atomoktól a csillagokig dgy...
Post on 23-Jan-2021
6 Views
Preview:
TRANSCRIPT
36Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai
1
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai
1
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai
1
Az atomoktól a csillagokig
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai
1
Az atomoktól a csillagokig
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokig
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
A lehűléstől forrósodótégla –
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
A lehűléstől forrósodótégla –
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
A lehűléstől forrósodótégla –
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
avagy a csillagok termodinamikája
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon:
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
A látszólagos ellentmondások akkor lépnek fel, amikor a különböző tudományterületeken szerzett tudásmorzsáinkat egy új területen ütköztetjük.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
A látszólagos ellentmondások akkor lépnek fel, amikor a különböző tudományterületeken szerzett tudásmorzsáinkat egy új területen ütköztetjük.
Kiderül, hogy valamelyik (vagy mindkét) területen tévesek az ismereteink, rosszul mérjük fel a tételek hatókörét, az állítások előfeltevéseit, alkalmazhatóságuk feltételeit.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
A látszólagos ellentmondások akkor lépnek fel, amikor a különböző tudományterületeken szerzett tudásmorzsáinkat egy új területen ütköztetjük.
Kiderül, hogy valamelyik (vagy mindkét) területen tévesek az ismereteink, rosszul mérjük fel a tételek hatókörét, az állítások előfeltevéseit, alkalmazhatóságuk feltételeit.
A paradoxonok vizsgálata és feloldása segít jobban megérteni mindkét – jól ismertnek vélt – tudományterületet, és segít eligazodni az új területen.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
A látszólagos ellentmondások akkor lépnek fel, amikor a különböző tudományterületeken szerzett tudásmorzsáinkat egy új területen ütköztetjük.
Kiderül, hogy valamelyik (vagy mindkét) területen tévesek az ismereteink, rosszul mérjük fel a tételek hatókörét, az állítások előfeltevéseit, alkalmazhatóságuk feltételeit.
A paradoxonok vizsgálata és feloldása segít jobban megérteni mindkét – jól ismertnek vélt – tudományterületet, és segít eligazodni az új területen.
A mai „paradoxonban” a termodinamika és a csillagfizika ütközik.
5Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Paradoxonok a fizikában
Paradoxon: ellentmondás igaznak elfogadott állítások között
A természetben nincsenek paradoxonok.
A látszólagos ellentmondások akkor lépnek fel, amikor a különböző tudományterületeken szerzett tudásmorzsáinkat egy új területen ütköztetjük.
Kiderül, hogy valamelyik (vagy mindkét) területen tévesek az ismereteink, rosszul mérjük fel a tételek hatókörét, az állítások előfeltevéseit, alkalmazhatóságuk feltételeit.
A paradoxonok vizsgálata és feloldása segít jobban megérteni mindkét – jól ismertnek vélt – tudományterületet, és segít eligazodni az új területen.
A mai „paradoxonban” a termodinamika és a csillagfizika ütközik.
A paradoxont megoldva talán jobban megértjük mindkét tudományt.
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
6Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
1. Termodinamika
– Jean, hány fok van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
– Jean, hány vendég van idebent?
– Húsz, uram.
– És odakint?
– Négy, uram.
– Jean, nyissa ki az ajtót, és engedje be azt a négyet is!
☺☺☺☺
����
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
Van, ami kiegyenlítődik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
Van, ami kiegyenlítődik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
nyomáskoncentrációsűrűséghőmérsékletelektromos potenciálstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
Van, ami kiegyenlítődik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
nyomáskoncentrációsűrűséghőmérsékletelektromos potenciálstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
extenzívmennyiségek
7Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Van, ami összeadódik:
Van, ami kiegyenlítődik:
térfogatrészecskeszámtömegenergiaelektromos töltésstb
nyomáskoncentrációsűrűséghőmérsékletelektromos potenciálstb
Két részrendszer egyesítése, új egyensúlyi állapot
extenzívmennyiségek
intenzívmennyiségek
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele:
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1
v = 0
V = mgh1
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1
v = 0
v
V = mgh1
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1
v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
Elsőfajú örökmozgó
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
h1
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
h1
v = 0
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
h1
h2 > h1
v = 0
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
h1
h2 > h1
v = 0
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
v = 0
8Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A termodinamika I. főtétele: energiamegmaradás
mechanikai energia (Huygens)
h1h2 = h1
v = 0 v = 0
v
V = mgh1 = K = mv2/2 = V = mgh2
h1
h2 > h1
v = 0
Elsőfajú örökmozgó (lenne…)
v = 0
v = 0
h3 > h2
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
További energiafajták:
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) :
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
dinamó
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
dinamó
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
dinamó
állandó mozgás
9Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Elsőfajú örökmozgó (lenne…) : Karcsi bácsi szuperautója
További energiafajták:hőenergiakémiai energianukleáris energiaelektromos energiastb
a XIX. században kiterjesztették az energiamegmaradás tételét az ÖSSZES energiafajta összegére
akku
villany-motor
dinamó
állandó mozgás
extra energia
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel:
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
a langyos tengervíz hőenergiája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
a langyos tengervíz hőenergiája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
a langyos tengervíz hőenergiája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:- A hő nem megy magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabbra
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:- A hő nem megy magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabbra
- Egy hőtartállyal nem lehet hőerőgépet készíteni
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:- A hő nem megy magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabbra
- Egy hőtartállyal nem lehet hőerőgépet készíteni
- Egy langyos testből nem lesz magától egy forró és egy hideg test
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:- A hő nem megy magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabbra
- Egy hőtartállyal nem lehet hőerőgépet készíteni
- Egy langyos testből nem lesz magától egy forró és egy hideg test
- A rendezetlenség (entrópia) sohasem csökken, mindig nő
10Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
a Gép
jégkockaa langyos tengervíz hőenergiája
mozgás
extra energia
motor
Ezt a gépet viszont nem titja az első főtétel: Pista bácsi szuperhajója
De tiltja a MÁSODIK FŐTÉTEL:- A hő nem megy magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabbra
- Egy hőtartállyal nem lehet hőerőgépet készíteni
- Egy langyos testből nem lesz magától egy forró és egy hideg test
- A rendezetlenség (entrópia) sohasem csökken, mindig nő
- stb
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúlyavagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly:
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria:
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly:
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria:
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
p1 > p2
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
az intenzív paraméterek kiegyenlítődtek, azonosak
p1 > p2
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
az intenzív paraméterek kiegyenlítődtek, azonosak
p1 > p2 p1 = p2
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
az intenzív paraméterek kiegyenlítődtek, azonosak
p1 > p2 p1 = p2
túlságosan rendezett (kis entrópiájú) állapot
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
az intenzív paraméterek kiegyenlítődtek, azonosak
p1 > p2 p1 = p2
túlságosan rendezett (kis entrópiájú) állapot
rendezetlenebb (nagy entrópiájú) állapot
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
11Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Termodinamikai egyensúly
makroszkópikus nyugalom
egymást kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
nincs egyensúly: aszimmetria: nettó egyirányú folyamat
egyensúly: szimmetria: nettó nulla változás
az intenzív paraméterek különböznek
az intenzív paraméterek kiegyenlítődtek, azonosak
p1 > p2 p1 = p2
túlságosan rendezett (kis entrópiájú) állapot
rendezetlenebb (nagy entrópiájú) állapot
makroszkópikus változás
egymást NEM kiegyenlítőmikroszkópikus folyamatok
avagy a második főtétel mikroszkópikus mechanizmusa
A beállt egyensúlyban az entrópia eléri a lehetséges maximumot.
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója Welcome to the Real World!
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
Welcome to the Real World!
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
forró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
forró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
meleg tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
meleg tégla
hideg tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés:
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok:
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok: nem történik semmi
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok: nem történik semmi
„megáll az idő”:
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok: nem történik semmi
„megáll az idő”: ez lesz a HŐHALÁL…
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok: nem történik semmi
„megáll az idő”: ez lesz a HŐHALÁL… (kérdés: miért nem jött már el?)
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
12Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
hő
mér
sékl
et
idő
langyos víz
forró víz
jégkocka
Pista bácsi szuperhajója
idő
hő
mér
sékl
et
langyos vízforró víz
jégkocka
Welcome to the Real World!
az intenzív paraméterek kiegyenlítődése
az entrópia (a rendezetlenség) növekedése
Filozófiai következtetés: a végállapot
minden intenzív paraméter mindenütt egyforma lesz
homogén, unalmas, egyforma massza, azonos nyomás, hőmérséklet, stb
nincsenek már kiegyenlítődési folyamatok: nem történik semmi
„megáll az idő”: ez lesz a HŐHALÁL… (kérdés: miért nem jött már el?)
Russel: minek szeretni, ha úgyis jön a hőhalál… ����
meleg tégla
hideg tégla
két langyos tégla
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
egyetlen hőtartályból kettő lesz, közben energiakibocsátás
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
egyetlen hőtartályból kettő lesz, közben energiakibocsátás
a homogén masszából strukturált, térben rendezett állapot
fejlődik ki!
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
egyetlen hőtartályból kettő lesz, közben energiakibocsátás
ez a folyamat megvalósítja Pista bácsi
szuperhajóját!
a homogén masszából strukturált, térben rendezett állapot
fejlődik ki!
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
egyetlen hőtartályból kettő lesz, közben energiakibocsátás
ez a folyamat megvalósítja Pista bácsi
szuperhajóját!
eszerint a csillagkeletkezésre nem
érvényes a termodinamika második
főtétele???
a homogén masszából strukturált, térben rendezett állapot
fejlődik ki!
13Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
NODE…
2. A csillagok keletkezése
hideg, ritka gázfelhő
langyos, sűrűbb
gázfelhő
forró, sűrű
csillag,körülötte a hideg világűr
közben hősugárzás távozik el
egyetlen hőtartályból kettő lesz, közben energiakibocsátás
ez a folyamat megvalósítja Pista bácsi
szuperhajóját!
eszerint a csillagkeletkezésre nem
érvényes a termodinamika második
főtétele???
a homogén masszából strukturált, térben rendezett állapot
fejlődik ki!
esetleg rosszul tudjuk a termodinamikát???
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
kb 1 s
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
kb 1 s
1030 év
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
kb 1 s
1030 év
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
az összes anyag egyetlen fekete lyukban gyűlik össze
kb 1 s
1030 év
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
az összes anyag egyetlen fekete lyukban gyűlik össze
kb 1 s
1030 év
homogén
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
az összes anyag egyetlen fekete lyukban gyűlik össze
kb 1 s
1030 év
homogén
inhomogén
14Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Nem csak a csillagok keletkezése, későbbi sorsuk is felvet „termodinamikai paradoxonokat”
üres gáztartály
minden gázmolekula egy kupacban a sarokban
rendezett, kis entrópiájúkezdőállapot
egyenletes eloszlázúgázmolekulák
rendezetlen, nagy entrópiájúvégállapot
csillagokkal egyenletesen benépesített galaxis
az összes anyag egyetlen fekete lyukban gyűlik össze
kb 1 s
1030 év
homogén
inhomogén
Talán mégsem az egyenletes anyageloszlású homogén massza a végső HŐHALÁL állapota???
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika:
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
hosszú hatótávolságú, leárnyékolhatatlan vonzóerő:
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
15Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi okozza ezt a különbséget?
A két esetben más az alkotórészek közti kölcsönhatás mechanizmusa!
köznapi termodinamika: „pingponglabda-fizika”
rövid hatótávolságúmolekuláris taszítóerők
csillag- és kozmofizika
hosszú hatótávolságú, leárnyékolhatatlan vonzóerő:
a gravitáció
a közönséges termodinamika ki nem mondott, rejtett előfeltevései!
részecskepálya
a/
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
A Föld is nyílt rendszer, állandó energiával
16Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
b/ A csillaggá váló gázfelhő (energetikailag) nyílt rendszer!
azaz energiát tud cserélni a környezetével
A termodinamika entrópia-maximum tétele csak zárt rendszerekre érvényes:teljes energiájuk állandó, entrópiájuk a maximumhoz tart.
Nyílt rendszerben az energia nem mindig állandó.
Milyen irányú az energiacsere?
Tekintsük a nyílt rendszert egy nagyobb zárt rendszer részének!
a nagy rendszer a kiegyenlítődés felé tart
ez szabja meg az energiaáramlás irányát
A Föld is nyílt rendszer, állandó energiával
Ami befolyik, az rögtön kifolyik
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����frekvencia
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény:
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény: ����max ~ T
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény: ����max ~ T
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
a teljes kisugárzott teljesítmény arányos a felszínnel és T4-nel:
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény: ����max ~ T
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
Stefan-Boltzmann-törvény:
a teljes kisugárzott teljesítmény arányos a felszínnel és T4-nel:
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény: ����max ~ T
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
Stefan-Boltzmann-törvény:
W ~ R2 T4
a teljes kisugárzott teljesítmény arányos a felszínnel és T4-nel:
17Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Az Univerzum mai állapotában egy magányos gázfelhő környezete általában a hideg világűr
ezért tipikusan energiát ad át környezetének
ennek mechanizmusa a hősugárzás
Wien-törvény: ����max ~ T
����
telje
sítm
ény
frekvencia
Planck-görbe����max
W
Stefan-Boltzmann-törvény:
W ~ R2 T4
a teljes kisugárzott teljesítmény arányos a felszínnel és T4-nel:
Egy sűrű, fényes csillaghalmaz közepén a felhőenergiát vehet fel a környezetétől!
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasságh
F
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasságh
F
F = – mg
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasságh
F
F = – mg
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
magasság
h
h
F
V
F = – mg
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
F = – mg
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
F = – mg
V = mgh
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
F = – mg
V = mgh
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
r
F
F = – mg
V = mgh
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
r
F
F = – mg
V = mgh
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
r
F
F = – mg
V = mgh
R
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
r
F
F = – mg
V = mgh
R
F = – GMm / r2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
r
F
F = – mg
V = mgh
R
F = – GMm / r2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
r
F
F = – mg
V = mgh
R
F = – GMm / r2
g = GM / R2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
F = – GMm / r2
g = GM / R2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
F = – GMm / r2
g = GM / R2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
V = – GMm / r
F = – GMm / r2
g = GM / R2
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
V = – GMm / r
F = – GMm / r2
g = GM / R2
V î 0
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
V = – GMm / r
F = – GMm / r2
g = GM / R2
V î 0
ha r î •
18Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációs erő és potenciál
erő
magasság
hel
yzet
i en
erg
ia
magasság
h
h
F
V
erő
távolság a Föld középpontjától
hel
yzet
i en
erg
ia
r
F
Vtávolság a Föld középpontjától
r
F = – mg
V = mgh
R
R
V = – GMm / r
F = – GMm / r2
g = GM / R2
V î 0
ha r î •
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer:
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő:
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
r
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
r
m1
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
r
m1
m2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E =
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1 + K2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1 + K2 + V
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1 + K2 + V = m1v12 / 2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1 + K2 + V = m1v12 / 2 + m2v2
2 / 2
19Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Gravitációsan kötött rendszer energetikai viszonyai
kötött rendszer: a tagok tartósan együtt maradnak, nem távoznak a végtelenbe (pl: Naprendszer, gázfelhő)
a legegyszerűbb gázfelhő: két gravitációsan összetartott részecske
rv1
m1
m2
v2
E = K1 + K2 + V = m1v12 / 2 + m2v2
2 / 2 – G m1m2 / r
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:Fc
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:Fc
Fc = mv2/R
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E =
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
A magaslégkör súrlódása által fékezett műhold egyre lejjebb jön
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
A magaslégkör súrlódása által fékezett műhold egyre lejjebb jön, és egyre gyorsabban halad
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
A magaslégkör súrlódása által fékezett műhold egyre lejjebb jön, és egyre gyorsabban halad, ezért egyre inkább súrlódik:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
A magaslégkör súrlódása által fékezett műhold egyre lejjebb jön, és egyre gyorsabban halad, ezért egyre inkább súrlódik: pozitív visszacsatolás lép fel:
20Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Milyen viszonyban van a mozgási és a helyzeti energia?
keringő műhold a Föld körül:
Fg
FcFc = mv2/R = Fg = GMm/R2
egy kis matek…
mv2 = GMm/R
2 K = – V
ugyanez igaz nagyon sok részecskére –azaz gázfelhőre is: ez a viriál-tétel
E = K + V = V/2 = – K < 0
a teljes energia negatív:
Ha egy folyamat (pl súrlódás) csökkenti az energiát:
E még negatívabb lesz K még pozitívabb: a mozgás gyorsul!
Ez az az eset, amikor a súrlódás gyorsítja a mozgást: ez az
égimechanikai paradoxon
A magaslégkör súrlódása által fékezett műhold egyre lejjebb jön, és egyre gyorsabban halad, ezért egyre inkább súrlódik: pozitív visszacsatolás lép fel:
így esett le 2012. január 15-én a Fobosz-Grunt űrszonda is.
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
E
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
V
E
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
E
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusa
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő:
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő: a felhő felmelegszik
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő: a felhő felmelegszik
Ez az égimechanikai paradoxon másik arca:
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő: a felhő felmelegszik
Ez az égimechanikai paradoxon másik arca: a felhőt hűtő hősugárzás hatására a felhő melegebb lesz:
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő: a felhő felmelegszik
Ez az égimechanikai paradoxon másik arca: a felhőt hűtő hősugárzás hatására a felhő melegebb lesz: a gravitáló gázfelhő fajhője negatív!
21Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
E = K + V = V/2 = – K < 0
Hogyan változik idővel a műhold mozgási és helyzeti energiája?
idő
ener
gia
K
V
EUGYANEZ a mechanizmusaa csillagképző gázfelhőhűlésének is:
� a hősugárzás elviszi az energia egy részét:
� a rendszer mérete csökken, a felhő összehúzódik ( –V ~ 1/R )
� ugyanekkor a részecskék mozgási energiája nő: a felhő felmelegszik
Ez az égimechanikai paradoxon másik arca: a felhőt hűtő hősugárzás hatására a felhő melegebb lesz: a gravitáló gázfelhő fajhője negatív!
(emlékezzünk a középiskolai kalorimetriára… ☺☺☺☺)
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitáció
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa,
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza,
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag.
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040),
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis…
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon (10100 év)
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon (10100 év) a fekete lyukak is elbomlanak,
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon (10100 év) a fekete lyukak is elbomlanak, a végállapot puszta sugárzás lesz,
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon (10100 év) a fekete lyukak is elbomlanak, a végállapot puszta sugárzás lesz, a gravitáció már nem játszik…
22Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Mi tehát a csillagok termodinamikai paradoxonjának feloldása?
A gravitációa hosszú hatótávú, leárnyékolhatatlan vonzóerő jelenlétében
MÁS a sok részecskéből álló rendszer elemei közti kölcsönhatás mechanizmusa, mint a szokásos, rövid távú molekuláris
kölcsönhatásra épülő termodinamikában
A maximális entrópiájú végállapot NEM a homogén massza, hanem a néhány fekete lyukba tömörülő anyag. Ennek a hosszú távú fejlődésnek
egyik első lépése a csillagok keletkezése.
Megjegyzések:
� A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás (E:G = 1040), kicsiben ezért nehéz észrevenni.
� Talán mégis… mi egy fél üveg víz egyensúlyi állapota?
� Nagyon hosszú távon (10100 év) a fekete lyukak is elbomlanak, a végállapot puszta sugárzás lesz, a gravitáció már nem játszik…(de ez már a majdani kvantumgravitációs elmélet témája lesz)
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja: az összehúzódott felhő melegebb,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja: az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske:
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold:
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő:
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás, és pótolja a kisugárzott energiát
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás, és pótolja a kisugárzott energiát
Elegendően nagy gázfelhő belsejében a hőmérséklet eléri a néhány millió fokot,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás, és pótolja a kisugárzott energiát
Elegendően nagy gázfelhő belsejében a hőmérséklet eléri a néhány millió fokot, és beindul a magfúzió,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás, és pótolja a kisugárzott energiát
Elegendően nagy gázfelhő belsejében a hőmérséklet eléri a néhány millió fokot, és beindul a magfúzió,
ennek felszabaduló energiája folyamatosan pótolja a csillag felszínén kisugárzott energiát,
23Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
A műhold zuhanását és a gázfelhő összehúzódását pozitív visszacsatolás gyorsítja:
az összehúzódott felhő melegebb, erősebben sugároz (~ T4 ),ezért gyorsabban hűl, azaz gyorsabban melegszik…
Mi lesz az öngyorsító folyamat végállapota?
� Két egymás körül keringő részecske: r î 0, összeütközés a vége (pl. két neutroncsillag)
� Műhold: r csökken, de megállítja a Föld felszíne (ha el nem ég a légkörben)
� Gázfelhő: megáll az összehúzódás, ha fellép egy extra energiaforrás, és pótolja a kisugárzott energiát
Elegendően nagy gázfelhő belsejében a hőmérséklet eléri a néhány millió fokot, és beindul a magfúzió,
ennek felszabaduló energiája folyamatosan pótolja a csillag felszínén kisugárzott energiát,
a csillag stacionárius (állandó üzemmódú, steady-state) állapotba kerül.
137Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája
Köszönöm a figyelmet!
Idén ősszel folytatása következik!
36Az atomoktól a csillagokig dgy 2012. 01. 19. A csillagok termodinamikája4. Agy Kecskemét dgy 2008. 06. 04. Az Univerzum anyagai1
A lehűléstől forrósodótégla –
Az atomoktól a csillagokigDávid Gyula
2012. 01. 19.
avagy a csillagok termodinamikája
top related