a határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után

A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése

a rendszerváltozás után

A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulásaKutatásvezető: Berényi Dénes akadémikus (NKFP)

Az előadás szerkezete

1. Röviden a kutatásról:– Időhorizont: 1990-2001

– Metodika (IKA, AKA, MKM/OM, MTA DOMUS és Arany János Közalapítvány+mélyinterjúk,empirikus felmérés stb.)

2. A magyar nyelvű felsőoktatás térszerkezetének történelmi változásai

• Szakaszai:– Trianon előtt – lassú kiépülés

– A két világháború és a diktatúra korszakában stagnálás

– 1990 után lázas, de stratégia nélküli fejlesztés

• Problémák: a) ösztöndíjas invázió, kihelyezett tagozatok

b) az alapítványi egyetemek helyzete

Felsőoktatási intézmények Trianon előtt

Magyar felsőoktatási intézmények(1922-1990)

Magyar felsőoktatási kezdeményezések(1991-től)

(Részben) magyar nyelvű állami és alapítványi felsőoktatási intézmények

A kutatás legfőbb kvantitatív jellemzői

1. Szerbia/Vajdaság– A háború okozta problémák: embargó, tömeges migráció, belső ellentétek

– Az újvidéki egyetem ellenállása,

2. Szlovákia/Felvidék:• A szétválás utáni belső zavarok, a meciari kisebbségpolitika

• A felsőoktatók közötti érdekellentétek: Pozsony, Nyitra

• Magyarországi fejlesztési zavarok: a kihelyezett tagozatok logikája

3. Románia/Erdély:• Nagyvárad originalitása

• Erős székelyföldi lobbiérdek (Kozma Tamás)

4. Ukrajna/Kárpátalja:• Tudatos, stratégiailag megalapozott fejlesztés

A vajdasági támogatások

- Ft

25 000 000 Ft

IKA AKA MKM/ OM

Természettudomány

Társadalomtudomány

Orvostudomány

Műszaki tudomány

Művészettudomány

Hittudomány

Gazdaságtudomány

Bölcsészettudomány

Agrártudomány

A romániai/erdélyi támogatások

- Ft

25 000 000 Ft

50 000 000 Ft

75 000 000 Ft

100 000 000 Ft

125 000 000 Ft

150 000 000 Ft

175 000 000 Ft

200 000 000 Ft

225 000 000 Ft

250 000 000 Ft

IKA AKA MKM/ OM

Természettudomány

Társadalomtudomány

Orvostudomány

Műszaki tudomány

Művészettudomány

Hittudomány

Gazdaságtudomány

Bölcsészettudomány

Agrártudomány

A szlovákiai/felvidéki támogatások

6%19%

46%

17%

0%12%0%

0%

0% Agrártudomány

Bölcsészettudomány

Gazdaságtudomány

Hittudomány

Művészettudomány

Műszaki tudomány

Orvostudomány

Társadalomtudomány

Természettudomány

Az ukrajnai/kárpátaljai támogatások

- Ft

5 000 000 Ft

10 000 000 Ft

15 000 000 Ft

20 000 000 Ft

25 000 000 Ft

30 000 000 Ft

35 000 000 Ft

40 000 000 Ft

IKA AKA MKM/ OM

Természettudomány

Társadalomtudomány

Orvostudomány

Műszaki tudomány

Művészettudomány

Hittudomány

Gazdaságtudomány

Bölcsészettudomány

Agrártudomány

Magyarországi támogatások

0

10000000

20000000

30000000

40000000

50000000

60000000

IKA AKA MKM/ OM

Természettudomány

Társadalomtudomány

Orvostudomány

Műszaki tudomány

Művészettudomány

Hittudomány

Gazdaságtudomány

Bölcsészettudomány

Agrártudomány

Demográfiai folyamatok

• Eltérő adatsorokkal rendelkezünk a szomszédos országok vonatkozásában

• Románia esetében lehetett a legpontosabb előrejelzést megadni, mert ott rendelkezésre álltak korévenkénti bontásban az adatok

• Szlovákia és Szerbia-Montenegró tekintetében 5 éves bontásban álltak rendelkezésre az adatok

• Ukrajna esetében sajnos nem álltak rendelkezésemre részletes adatok, ezért az iskoláskorú populáció számát a magyarok vonatkozásában nem lehetett kiszámítani. Ezért Kárpátalja tekintetében végeztünk számításokat.

A magyarság számának alakulása a Kárpát-medencében

A népszámlálások megközelítőleg azonos időpontban történtek• Románia: 1992 – 2002 (1 624 959 fő - 1 434 377 fő)• Szlovákia: 1991 – 2001 (567 296 fő - 520 528 fő)• Ukrajna: 1989 – 2001 (163 111 fő - 156 600 fő)• Szerbia-M.: 1991 – 2002 (343 942 fő - 293 299 fő)• Összesen: 2 404 804 fő Fogyás: 294 504 fő

3,99%

8,24%

11,72%14,72%

0,00%

2,00%

4,00%

6,00%

8,00%

10,00%

12,00%

14,00%

16,00%

Ukrajna Szlovákia Románia Szerbia-M

A magyar lakosság fogyásának mértéke a két népszámlálás között

Felvidék

Az egyetemista korú fiatalok számának csökkenése (47%)

21 163

39 662 36 78431 844

24 936

05000

1000015000200002500030000350004000045000

2001. 2006. 2011. 2016. 2021.

Erdély

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

1993/94 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2010/11

Magyar hallgatók Magyarul tanuló középiskolások

Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

166.282

99.463

120.650

60000

80000

100000

120000

140000

160000

180000

Magyar általános iskolás korosztály Magyarul tanuló általános iskolások

Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

100000

Középfokú iskolás korosztály számamagyar tannnyelvű középfokú oktatásban tanulók

A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

56780 46099

0,00

10000,00

20000,00

30000,00

40000,00

50000,00

60000,00

2001. 2006.

Az általános iskolás alappopuláció alakulása

A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

A középiskoláskorú fiatalok számának csökkenése

36.78431.844

24.936

21.163

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

2001. 2006. 2011. 2016.

A vajdasági magyar iskoláskorú populáció alakulása

Az egyetemista korú fiatalok számának csökkenése (39%)

10 984

17 99316 661

14 75213 019

02000400060008000

100001200014000160001800020000

2002. 2007. 2012. 2017. 2022.

A középiskolás korú fiatalok számának csökkenése (34%)

10 984

16 66114 752

13 019

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

2002. 2007. 2012. 2017.

2777124003

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

2002. 2007.

Általános iskolás alappopuláció alakulása (14%)

Kárpátalja iskoláskorú populációjának alakulása

105.169

72.265

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

2002. 2007.

A középiskolás korú fiatalok számának változása (32%)

99.185108.764 105.169

72.265

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

2002. 2007. 2011. 2016.

Az egyetemista korú fiatalok számának változása (34%)

A magyar iskoláskorú populáció fogyásának mértéke

Vizsgált periódus:

• Középiskolás korúak: 2001/02-2016/17

• Egyetemista korúak: 2001/02-2021/22

Középiskolás Középiskolás korúak fogyásakorúak fogyása

Egyetemista Egyetemista korúak fogyásakorúak fogyása

Szlovákia 43% 47%

Románia 37% 40%

Szerbia-M. 34% 39%

Fejlesztési irányok

• Szükséges nem csupán a felsőoktatás, de a közoktatás fejlesztésében is hangsúlyos szerepet vállalni

• Új irányvonalak: Hangsúly az intézménymenedzsmenten Felnőttképzés kiterjesztése (közép- és felsőfokú

intézmények szintjén)Rugalmas kínálatépítés a közoktatás, szakképzés és

felsőoktatás szintjén is

A bolognai folyamat következményei – Európai Felsőoktatási Tér

Hatásai a magyar felsőoktatási rendszerre –„Egységes magyar felsőoktatási tér?”

A határon túli magyar felsőoktatási intézmények telepítésének tapasztalatai

- II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász

- Sapientia Egyetem, Erdély

- Selye János Egyetem, Rév-Komárom

A vajdasági magyar intézménytelepítés lehetőségei – a munkaerőpiac szerepe

A határon túli felsőoktatás fejlesztésének szükséges irányai

Köszönöm figyelmüket!

Egyed Albert

egyeda@mmi.hu