A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149

Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája 4700 Mátészalka, Kalmár út 23. Önálló innováció: Hagyományápoló helyi nevelési programunk zöldség-gyümölcs projekt-hete

„Minden nemzet olyan jövőt érdemel,

amennyire múltját értékeli és őrzi.”

(Kodály Zoltán)

Tagóvodánk négy óvodai csoporttal működik 118 gyermekkel a néphagyományőrző

program keretében. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeinkkel a

néphagyományt, elődeink életét, kultúráját, az akkor használt tárgyakat, eszközöket.

Különös gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért

minden év október hónapban megrendezzük a zöldség-gyümölcs hetet a

gyerekeknek, s ennek keretén belül rendezzük meg a szüreti felvonulást, melyet

táncházzal zárunk.

Városunk Mátészalka a Szatmári régió központja. Ez a vidék mindig is bővelkedett

hagyományokban, melyek a távoli múltban gyökereznek. Ezek a szokások – noha

gyűjtésük és dokumentációjuk meglehetősen hiányos- töredékeiben még ma is

élnek. Elődeink e hagyományainak gyűjtése, ápolása és a fiatal nemzedéknek

történő átadása igen nemes feladatunk.

„Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a

levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre.”

(Kodály Zoltán)

Kötelességünknek tartjuk, hogy a még élő, de le nem jegyzett népszokásokat

felkutassuk, megőrizzük a jövő számára, mint értéket továbbadjuk.

Tudjuk, érezzük, hogy a népi kultúra sok tekintetben értékhordozó.

Nemcsak a népművészetben, a népi kultúra más területein is találhatók olyan

értékek, amelyeket érdemes megőrizni, újra felhasználni.

Hisszük, hogy óvodáskorban, amikor legfogékonyabb az ember és elsősorban

érzelmeivel igazodik el a világban, akkor kell átitatnunk mindazzal, ami az én-tudat

mellett a magyarság tudatát is alakítja. A tájhoz, a szülőföldhöz, a néphez fűződő

érzelmi viszony erősítését, az érzelmi kötődés formálását a legfontosabb feladataink

közé soroljuk. Mindezeket hagyományőrző szemléletű nevelésünk által valósítjuk

meg, amely táplálja a természetszerető, természet-gondozó tevékenységet, aminek

eredményeként kialakul a természet iránti óvás, megbecsülés mind a tárgyi, mind a

természeti környezetre vonatkozva. Rájönnek a gyermekek arra, hogy a világot

képesek alakítani, formálni. A mi népünkre jellemző ízlés és érzelemvilág, a

gondolkodásmód, a népdalokon és népmeséken túl a népszokásokkal, a

néphagyományokkal adható át. Mindezek megléte a későbbiekben segíti a

gyermekvilágban való tájékozódását azáltal, hogy stabilitást, kötődést, belső tartást

adnak.

A hagyomány jelentőségét támasztják alá Kodály Zoltán szavai is:

„Semmiféle mestermű nem pótolja a hagyomány funkcióját.”

Az óvoda légköre lehetőséget teremt mindarra, hogy feladatainkat egyrészt kötött,

másrészt kötetlen formában valósítsuk meg. Ennek megválasztása, a módszertani

szabadság lehetőségeit kihasználva, az adott anyagtól, sajátosságaitól függően

történik. A kötetlen szervezeti keret lehetőséget nyújt arra, hogy választási

lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek. Annyit, és azt sajátítsa el, amihez

legnagyobb kedve van.

A hagyományőrző programmal kapcsolatos feladatainkat két nagy csoportra

osztottuk:

- Jeles napjaink

- A mindennapi élet tevékenységei

A program tevékenységeinek tartalmát időbeli rendszerbe foglalva az

„Évkerék” tartalmazza.

A néphagyományőrző tevékenységek tartalma:

Jeles napok:

Az igen tevékeny hétköznapjainkat teszik mássá, szebbé, különlegesebbé az időről-

időre visszatérő jeles napjaink. Az ünnepek örömet, boldogságot, maradandó

élményeket hoznak életünkbe. Ahhoz, hogy valóban így éljük át a gyermekekkel

közösen a jeles eseményeket, gondoskodnunk kell a hangulati előkészítésről, az

érzelmi ráhangolódásról. A gyermekek ne érezzék kényszernek a készülődést,

hanem izgalmakkal teli várakozással tekintsenek a soron következő ünnepnap elé.

„A gyermekeknek az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)

Az előkészületek során átélik a gyermekek az ajándékkészítés izgalmát, az

ajándékátadás, meglepetésszerzés örömét. A nagyobb gyermekek büszkeséggel,

jókedvűen, élvezettel mondják az önként vállalt népi rigmusokat, mondókákat,

verseket. Követendő példát jelent a kisebbek számára idősebb társaik átélt

verselése, játéka, hagyományőrző szellemű mentalitása. Mindehhez minden

rendelkezésünkre álló lehetőséget megragadunk, hogy a gyermekek megértsék,

azonosuljanak a régi szokásokat idéző ünnepnapokkal.

Ilyenek: - a Művészeti Iskola tánccsoportja által bemutatott népszokások

megtekintése (lehetőség szerint).

- videofilmen az adott népszokás megfigyelése,

- célzatos séták, kirándulások,

- képekhez fűzött szemléletes magyarázatok,

- az óvodapedagógus személyes példája (mimika, hanglejtés,

hanghordozás)

- a meghívott nagyszülők elbeszélései,

- a felnőttek népszokást idéző dramatikus játéka.

Természetesen elmaradhatatlan csoportszobánk, környezetünk ünnepi

díszbeöltöztetése, csak úgy, mint az alkalomhoz illő ünneplő ruha felvétele.

A népszokásokat megelevenítő gyermekek pedig Szatmári viselettel teszik

hitelesebbé játékukat. Az ünneplést követően a táncházban megízleljük,

megkóstoljuk a gyermekek, ill. az óvoda által készített jellegzetes ételeket.

A jeles napok közül már az eddig jelen lévő ünnepek mellé (azokat választottuk,

amelyek közel állnak a gyermekek világához), több témát dolgoztunk ki, mint

amennyit egy adott év alatt megismertetünk a gyermekekkel, ezáltal is válogatási

lehetőséget biztosítva a gyermekek és önmagunk számára.

Jeles napjaink: Mihály nap:

3-4 évesek:

Folyamatosan megfigyelik a természet változásait, hatását az emberre és az

állatokra. Közben terméseket, természetes anyagokat gyűjtenek. Mit lehet belőlük

készíteni, mihez hasonlítanak? – Az óvó néni munkájának megfigyelése. A gyűjtött

termésekről, a megfigyelt állatokról mondókákat, verseket tanulnak. Kóstolják a

ciberét. Állatokról meséket, szép őszi népdalokat hallgatnak. Megfigyelik a

nagyobbak betakarító munkáját a kiskertben, és a vásári előkészületeket.

Megfigyelőként részt vesznek a vásárban, és szüleikkel vásárlóként is.

4-5 évesek:

Önmaguktól észreveszik a természetben bekövetkező változásokat is. Napszámlálót

készítenek, ami mutatja a napokat az ünnepek napjáig. Természetes anyagokat

gyűjtenek, ízlésesen kosarakba rendezik, a termésekből fűznek, díszítik vele

csoportszobájukat. Az összegyűjtött anyagokból játékeszközöket készítenek, amit

felhasználnak játékukban. Névcsúfolókat, vásárra hívogatókat, népi dalos játékokat

tanulnak.

Mézeskalácsot sütnek, egyszerű népi hangszereket, vásárfiát készítenek, részt

vesznek a vásárban. Népzenét hallgatnak. Tudnak találós kérdéseket vásárról,

időjárásról. Tengerit fejtenek, figyelik a kukorica pattogtatását. Szedik, mossák,

magvalják a szilvát, segítenek a tüzelő előkészítésében /lekvár főzéshez/.

5-6-7-8 évesek:

Az időjárás változásait nyomon követve tudják a soron következő betakarítási

munkákat a kiskertben. Kalendáriumot készítenek, megfigyelik beválnak e a népi

jóslatok. A természetben, a kiskertben összegyűjtött anyagokból bábokat készítenek

kedvenc meséik el bábozásához. Az összegyűjtött, rendszerezett termésekből őszi

asztali és fali díszeket állítanak össze. A természetről beszélve, a természetben járva

eszükbe jutnak népi szólások-mondások, közmondások, időjóslatok. Ezeket

egymásnak is mondogatják. Ellátogatnak istállóba, megfigyelik az állatok

megváltozott életmódját. Befőzik a leszedett gyümölcsöket. Kukoricát pattogtatnak.

Részt vesznek a lekvár főzés folyamatában, a szilvaszedéstől a lekvár szilkébe

rakásáig. Mesét hallgatnak vásárról, dalos játékokat játszanak, párbeszédes vásári

jeleneteket, rigmusokat, csújjogatókat, portékáikat kínáló kikiáltó szövegeket

tanulnak. Vásárfiát készítenek, és árulják is azokat. Népi mozgásos játékokat

játszanak. Népzenére táncolnak.

Szüret:

3-4 évesek

Szemelik a szőlőt, kóstolják a mustot. Közben és előzőleg is gyümölcsökről, szőlőről,

szüretről őszi népdalokat hallgatnak. Gyümölcsökről verseket, kiszámolókat,

mondókákat hallgatnak. Kedvük szerint részt vesznek a „Madárijesztő és a

seregélyek” c. játékban, a szüreti felvonulásban, a préselésben és a szüreti bálban.

4-5 évesek

Szedik és mossák a szőlőt. Segédkeznek a kukorica kóró kijelölt helyére

szállításában. Munka közben mondják a tanult szüreti verseket, dalokat,

csújjogatókat, névcsúfolókat. Szüreti játékokat játszanak. Részt vesznek a szüreti

mulatság előkészítésében, a bál helyszínének díszítésében. Pogácsát sütnek,

kínálják a vendégeket. Próbálnak táncolni népzenére.

5-6-7 évesek

A kikiáltó szerepében hívogatják a többi csoportot a szüreti mulatságra. Szőlőkaput,

szőlőkoszorút készítenek, segítenek a csőszkunyhó készítésében. Tudnak tréfás

verseket, egyszerű népdalokat a szőlőről. Éneküket saját készítésű népi

hangszerekkel kísérik. Irányítják a játékokat, a préselést, a mulatságot. Csak csősz

és zálogos játékokat játszanak. Humoros, tréfás köszöntőket, legény- és

leánycsúfolókat mondanak. Koccintanak a musttal teli pohárral. Táncolnak

népzenére, táncba hívogatókkal, csujjogatókkal buzdítják a „mulatókat” még jobb

kedvre.

Zöldség -, gyümölcs -, termés kiállítás:

Az őszi ünnepkör lezárásaként szervezzük ezt a napot. Az ünnep előzményeként az

ősz folyamán, sétáink során és a családban is rengeteg tapasztalatot gyűjtünk az

évszakokról, az őszi termésekről, zöldségekről, gyümölcsökről. Megismerjük azokat

természetes környezetben.

Megismertetjük a gyermekeket a jeles napokhoz fűződő időjóslásokkal, találós

kérdésekkel is. Az Élősarokban folyamatosan gyűjtjük az érdekes formájú

zöldségeket, gyümölcsöket, terméseket. Októberben népi hangszereket készítünk

különböző természetes anyagok felhasználásával (kóró-hegedű, diópergető, zörgő

brugattyú stb.). Mivel a gyermeki tevékenység legfontosabb eleme a játék, ezért a

természet kincseit forrásként igyekszünk felhasználni a játék gazdagítására,

fantáziájuk szárnyalására. Egy egész hetet szánunk a természet játékká alakítására,

termés bábok készítésére. Az érdekes formájú zöldségekből, gyümölcsökből

fantáziájuk szerint, önállóan és segítségünkkel is készíthetnek mesefigurákat.

Játékkészítés közben egyre közelebb kerülnek a természethez, átélik az alkotás

örömét. Ezekből az anyagokból készült játékok sérülékenyebbek, nem olyan

tartósak, mint a fajátékok. Készítésük során fejlődik manuális készségük, alakul

esztétikai érzékük, növekszik kreativitásuk. Tapasztalataink során azt is

megfigyeltük, hogy a maga készített játékkal szívesebben játszanak a gyerekek,

hiszen ő alkotta. Az elkészült alkotásokat végül egy kiállítás formájában mutatjuk be

az egész óvodának és a szülőknek. A délelőtt folyamán játékos formában

felelevenítjük az ősz folyamán megismert találós kérdéseket, melyek kitalálóinak

jutalma valamilyen gyümölcs vagy befőtt. Erre az alkalomra a felnőttek zöldség és

gyümölcssalátát készítenek, mézes-, diós almát, burgonyát és tököt sütnek, kukoricát

pattogtatnak, gyógyteát főznek, amiket a gyermekek szívesen fogyasztanak. Ezzel is

igyekszünk felhívni a gyermekek figyelmét az egészséges táplálkozásra. Mivel régen

a gyermekek csak maguk vagy szüleik által készített egyszerű játékkal játszottak, így

a múlt és a jelen kritikus összehasonlításával igyekszünk elősegíteni a mai életünk

megítélését.

Advent, Luca-nap, Karácsony

3-4 évesek

Részt vesznek megfigyelőként az adventi koszorú készítésében. Segédkeznek az

adventi naptár létrehozásában, fenyőágak, csizmák kézbeadásával. Karácsonyi

dalokat, verseket tanulnak. Egyszerű díszeket készítenek. Félig előkészített

eszközökből ajándékokat barkácsolnak szüleiknek, testvéreiknek. Katalin-ágat

hajtatnak. Megfigyelik a nagyobbaktól kapott Luca-búza növekedését. Megismerik a

középsősök játékából a Luca-napi, a nagycsoportosok karácsonyi dramatikus

játékából a karácsonyi népszokásokat.

4-5 évesek

Természetes anyagok beszerzésével hozzájárulnak az adventi koszorú

készítéséhez. Minden gyertyagyújtásnál elmondják az oda tartozó adventi ének

bizonyos versszakát. Segítséget nyújtanak az adventi naptár létrehozásában. Tudják

az „advent” jelentését. Lucázónak öltöznek, eljátsszák a Luca alakoskodót.

Csoportról-csoportra járnak, termékenység varázsolást, jókívánságokat mondva.

Cserébe almát, diát, mogyorót, körtét, tésztát kapnak. Luca-búzát ültetnek, amit az

alakoskodó előadása után az óvoda dolgozóinak és a csoportoknak ajándékoznak. A

„kotyolók” a Lucázás előtti napon megtört dióhéjakba sót tesznek, amivel megjósolják

esős, vagy száraz idő várható jövőre. Luca pogácsát sütnek, amibe egy darab

pénzérmét rejtenek. A legszerencsésebb az lesz, aki sütés után megtalálja a pénzt.

5-6-7 évesek

Előkészítik az adventi koszorúhoz szükséges természetes anyagokat, eszközöket,

szerszámokat. Tudják az adventi időszak és az adventi koszorú bővebb jelentését.

Irányítással, kis segítséggel adventi koszorút készítenek. Luca napján elkezdik a

Luca szék és a Luca ostor készítését. Luca-búzát vetnek egyénenként is, amit majd

ha kizöldült, ajándékként hazaviszik a család karácsonyi asztalára. Luca

kalendáriumot készítenek. Várják a Lucázókat saját készítésű pogácsával, almával,

dióval, sült tökkel. Szaloncukrot főznek, becsomagolják saját készítésű csomagoló

papírba. Ajándékot készítenek szüleiknek, testvéreiknek, az óvoda dolgozóinak.

Egyéni ötletek felhasználásával asztali díszeket, ajtódíszeket, ablakdíszeket

készítenek, amelyekkel meghitt hangulatot teremtenek a csoportszobában, az

öltözőben és a folyosón. Betlehemes játékot játszanak, kántálnak a csoportoknak,

dolgozóknak. Ünnepi ételeket fogyasztanak.

Farsang

3-4 évesek

Előre elkészített állatmaszkokat, farsangi álarcokat, szemüvegeket ragasztanak.

Farsangi verset, tréfás dalt tanulnak. Kedvük szerint csoportosan játszanak

állatalakoskodó játékokat. Érdeklődésüktől függően mozogjanak, táncoljanak

népzenére, próbálják utánozni a felnőttek, illetve nagyobbak táncmozgását. Figyelik

a nagyobb gyermekek állatalakoskodó és versenyjátékát.

4-5 évesek

Egyéni elképzeléseik alapján díszítenek farsangi álarcokat, maszkokat. Tréfás

dalokat, verseket tanulnak. Felszabadult, jókedvet közvetítő verseket, meséket

hallgatnak. „Jelmezekben” állatalakoskodó játékot játszanak. Segítenek saját

jelmezük elkészítésében. Zajkeltésként használják a meglévő népi

ritmushangszereket. Kedvük szerint próbálkoznak egyszerű tánclépések

elsajátításával. Kóstolják a farsangi ételeket.

5-6-7 évesek

Eddigi ismereteik alapján kiemelik maszkjuk karakterét. A legváltozatosabb színek és

motívumok felhasználásával különböző formákat díszítenek. Farsangi mulatságba

hívó dalokat, verseket, kikiáltó szövegeket tanulnak, amelyekkel társaikat és óvodák

dolgozóit invitálják a „Farsang farka” c. mulatságba. Állatalakoskodó játékokat

játszanak, felelevenítik a rönkhúzást, mint vénlánycsúfoló népszokást. Télűző és

tavaszváró mondókákat, legény-leánycsúfolókat, humoros népi rigmusokat

mondanak, amelyekkel nevettetik egymást és a jelenlévőket. Népviseletben

népzenére táncolnak, a néptáncból vett egyszerű tánclépéseket használva.

Alkalomhoz illő népi ételeket fogyasztanak. Régi szokásnak megfelelően köszöntik

és kínálják a vendégeket.

Virágvasárnap, Húsvét, Fehérvasárnap

3-4 évesek

Az óvoda körüli séták alkalmával, mondókákkal, naphívogatókkal csalogatják elő a

napot, a jó időt, bogarakat, lepkéket, madarakat. Locsolóverset tanulnak. A fiúk

locsolódni mennek a nagyobbakkal. Barkát, kizöldült füvet gyűjtenek, majd a

tojásokkal együtt díszítik a csoportszobát. Segítenek a tojások berzselésében.

Ajándékként félkész eszközökből csibét barkácsolnak. Kedvük szerint részt vesznek

a tavaszi népszokást idéző kapus, vonulós játékokban.

4-5 évesek

Elsétálnak a közeli parkerdőbe, barkát, kizöldült és virágzó ágakat szednek. Tojások

és szalagok hozzáadásával ajtó díszeket, asztali díszeket készítenek. Tojást

karcolnak, díszítenek vele, hangulatosabbá teszik környezetüket. A fiúk húsvéti

verseket tanulnak, régi szokás szerint is locsolják a lányokat, a kapott tojásokat

tarisznyába gyűjtik. Felelevenítik a virágvasárnapi népszokások közül a zöldág-járást

és hidas-játékot. A lányok tojástartót szőnek, pogácsát sütnek a locsolóknak.

5-6-7 évesek

Részt vesznek nagy határkerülő sétán. A megújuló természetben terméseket, ágakat

gyűjtenek. Az összegyűjtött „kincsek” és kifújt tojások összekombinálásával

tojáskoszorút, kosarakba húsvéti hangulatot keltő díszeket készítenek. A fiúk

locsolóverseket tanulnak. A locsolódáskor magukkal viszik a kisebbeket, példát

mutatnak, irányítják őket. Tojásokat díszítenek irókázással, fonott rátétekkel,

pingálással. Virágvasárnapi kiszehajtást játszanak. A barátok komálnak egymással.

A komatálba pogácsát sütnek. Komatálat agyagoznak, kosarat fonnak a tojások

tárolására. Tarisznyát szőnek a locsolkodó fiúknak.

Május 1.

3-4 évesek

Figyelemmel kísérik a kijelölt májusfa megújulását. Szalagokkal díszítik alsó ágait.

Tavaszi mondókákat, verseket mondanak, énekelnek tavaszi dalos játékokat,

játszanak a fa alatt. Szüleikkel részt vesznek a majálison. Közösen bíztatják a

versenyzőket.

4-5 évesek

Rendezik az udvart, virág magvakat vetnek, palántákat ültetnek. Sétálás során

gyönyörködnek a virágzó fákban, bokrokban, a nyíló virágokban. Papírból és

termésekből díszeket fűznek, ékesítik vele a májusfát. Verseket mondanak fákról,

virágokról, énekelnek a tavaszról, a feldíszített fa köszöntésére. Kedvük szerint részt

vesznek a mozgásos játékokban, vetélkedőkön.

5-6-7 évesek

Részt vesznek az udvar ünnepi előkészítésében, a takarításban, csinosításban. Fát

ültetnek. Maguk készítette szalagokkal, díszekkel öltöztetik ünnepi díszbe a májusfát.

Tavaszdicsérő népi rigmusokat mondanak növényekről, időjárásról. Énekelnek,

táncolnak a májusfa alatt. Részt vesznek a majálison, a vetélkedőkön. Szüleikkel,

testvéreikkel közösen játszanak népi játékokat, kóstolják a bográcsban főtt ételt.

Pünkösd

3-4 évesek

Figyelik a nagyobbak készülődését. Gyűjtik a pünkösdi rózsát, virágokat, zöldágakat.

A pünkösdi király- és királynéválasztáson biztatják a nekik tetsző jelölteket. Fogadják

és jutalmazzák a jókívánságokat mondó lányokat.

4-5 évesek

Díszítik a csoportszobákat és a játékteret a kiscsoportosok által gyűjtött pünkösdi

jelképekkel. Beszerzik a pünkösdi király- és királynéválasztáshoz szükséges

eszközöket (selyemkendő, kosarak, kalap, virágszirom). Elkészítik a győztesnek járó

virágkoszorút. Pogácsát sütnek a jókívánságokat mondó lányoknak. Zajkeltő

eszközökkel köszöntik a győztes pünkösdi királyt.

5-6-7-8 évesek

Eljátszzák a pünkösdhöz kapcsolódó énekes népszokásokat. Felelevenítik az ide illő

mondókákat, énekeket, dalos játékokat. Egészséges versenyszellemben,

felszabadultan versenyeznek. Elfogadják a győztes királyt. Királynénak a legkisebb,

legszebben éneklő kislányt választják. A lányok fehér ruhába öltözve mondják el a

varázscselekvést kifejező jókívánságaikat, amiért ajándékot kapnak a csoportoktól.

Gerelyjárás

Régen nem volt kötelező iskolába járni, ezért alakult ki az iskolába toborozás

szokása, amivel igyekeztek kedvet ébreszteni az iskolai élet iránt. A dramatikus

jellegű adománygyűjtő szokást iskolások, az előző évben óvodánkba járt volt

nagycsoportosok elevenítik meg. Erre az óvodai és iskolai beiratkozás időszakában

kerül sor. A gyermekekkel előzőleg ellátogatunk az iskolába, ahol megtekintünk egy

órát, majd közös játékban veszünk részt az iskolásokkal. Rövid történetet mondunk a

gyermekeknek, Gergely Püspök jótéteményeiről. Készülünk az iskolások fogadására.

A hívogatást adományokkal viszonozzuk. Mondogatunk ide illő mondókákat,

énekelünk ide illő dalokat.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei

- Megismerkednek a gyermekek a fűhöz, fához, állatokhoz, időjáráshoz

kapcsolódó közmondásokkal, szólásokkal, találós kérdésekkel.

- Természetes jókedvvel mondanak társaiknak tréfás névnapköszöntőket,

névcsúfolókat, aktualitásnak megfelelő verseket, tanulnak népi kifejezéseket,

dramatizálnak, báboznak, többségében magyar népmeséket.

- Elsajátítanak egyszerű népi eszközöket igénylő mozgásigényüket kielégítő népi

- gyermekjátékokat.

- Várják, szeretettel köszöntik, majd elbúcsúztatják a négy évszak jellegzetes

figuráját, a Tél komát, Tavasz tündért, a Nyár leánykát, Ősz anyót.

- Ismernek bizonyos napokhoz fűződő érdekes történeteket, hiedelmeket.

- Tudják néhány gyógynövény nevét, felhasználhatóságát.

- Érdeklődéssel gyakorolják életkori sajátosságaiknak megfelelően a felkínált népi

mesterségeket, használják a munkafolyamatokkal kapcsolatos kifejezéseket,

szerszámok neveit.

Játékidőben, amikor a gyermekek érdeklődésüktől, kedvüktől függően választhatnak

különböző tevékenységek közül, kínáljuk fel számukra a mindennapok

népszokásőrző tevékenységeivel kapcsolatos feladatokat. A már említett kötetlen

légkörben az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon és módszerekkel sajátíttatjuk el a

gyermekekkel a mindennapok népszokásőrző tevékenységéből kiválasztottakat. Így

az ének-zene, mese, vers, a környezet megszerettetése, mozgás mozgásos játékok

keretében. Kivételt képeznek a kézműves mesterségek, amelyek sajátosságainál

fogva az eddigiektől eltérő előkészítést és megvalósítást igényelnek. Mivel a

gyermekek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerik ezeket a mesterségeket,

bevezetésük jól átgondolt, körültekintő, tökéletes szervezőmunkát követel. Első és

legfontosabb feladatunk, a gyermekek érdeklődésének felkeltése, amely a

megfigyelést és élményszerzést, valamint a gyűjtőmunkát jelenti. Így alakítunk ki a

gyermekekben egy egészséges, feszültséggel teli tevékenységi vágyat, amely

meggyőződésünk szerint a tevékenység gyakorlásával, sikerélmény átélésével

alkotómunkát eredményez. Az elmaradhatatlan előkészítő részt helyi

adottságainknak megfelelően szervezzük.

Vannak közvetett és közvetlen módjaink. A legeredményesebb a közvetlen mód:

- a mesternél tett látogatás,

- a mester bemutatója az óvodában,

- tárgyak, eszközök gyűjtése (nagyszülőknél).

Közvetett módjai:

- videofilmek,

- diapozítívek megtekintése,

- könyvek.

Ezek után az előzmények után kerül sor a megismert, megtapasztalt mesterség

óvodai megvalósítására. Egy mesterség művelésével egy hónapig foglalkozunk, de

természetesen visszatérhetnek rá a gyermekek bármikor, a lehetőség adott. Minden

hónapban az adott mesterség tárgyaiból (mesterek munkáiból) rendezzük be az

előteret. A gyermekek munkáiból pedig év végén szervezünk kiállítást. A kézműves

mesterségek művelésére a nyár folyamán is lehetőséget biztosítunk, a gyermekek

érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A kézműves tevékenységeket az

aktualitásnak megfelelően a könnyebbtől a nehezebb felé haladva választottuk.

Szeptember: Népi hangszerkészítés

Október: Rongybaba-készítés

November: Szövés - fonás

December: Mézeskalácsos

Január: Bőrözés

Február: Gyöngyfűzés

Március: Fazekasság

Április: Tojásfestés

Május-június: Varrás, hímzés.

Néptánc

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül kiemelten foglalkozunk a

néptánc bevezetésével, sajátosságai és újszerűsége miatt. Az óvodáskorú

gyermekek életkori sajátosságai leszűkítik a néptánc tanításának kereteit. A magyar

néptánc hallatlanul gazdag és változatos típusaiból az ugrós tánc a legalkalmasabb,

hogy már a kicsiny gyermekek is élvezzék és szeressék.

Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók alapfokon.

Motívumainak, lépéseinek elemi előkészítő mozdulatait alkalmazzuk

táncanyagunkban. Törekszünk arra, hogy eredeti népzenével, az említett

táncbemutatók szervezésével táncra csábítsuk a gyermekeket.

Olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel az esztétikai élményt nyújtó zene és

tánc kedvet ébreszt egy-egy tánclépés kipróbálására, vágyat megtanulására. Főként

a szabadtáncot ismertetjük meg a gyermekekkel, törekedve arra, hogy a magyar

néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, rögtönzéshez szoktassuk hozzá

őket.

Szeretnénk, ha a gyermekek néhány figura ismeretében pillanatnyi alkotókedvük

szerint egyéni variációkat létrehozva táncolnának. E kreatív egyéni táncolás kezdő és

pihenő, hangsúlyos és kevésbé látványos, valamint kezdő és zárófigurák

váltakozásaiból alakul ki. A szabad táncot természetesen összefogjuk, néha egy-egy

szabályozott formával, kartánccal, válltánccal, mint ahogy az a néphagyományokban

különböző tánc alkalmakkor szokás volt.

Célunk:

A gyermekek utánzási kedvére támaszkodva a népzene, néptánc hangulatának,

ízének megismertetése, a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből,

bánatukból fakadó természetes használata.

Megvalósítandó feladataink közé tartozik, hogy a nemes, értékes zenei- és

játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel, a gyermekek testi-lelki

gazdagodásának szolgálatára.

3-4 évesek

Elsősorban időjárásról szóló hónap és egyéb mondókákkal, játék a hívogatókkal,

egyszerű népi dalos játékokkal, névcsúfolókkal alapozzuk meg a néptánchoz,

népzenéhez való pozitív viszonyt.

4-5 évesek

Az előző évben tanultakat bővítjük ki, mind tartalmában, mind mennyiségében.

Építünk a gyermektánc által kiscsoportban kialakított készségekre. Próbálkozunk a

gyermekek érdeklődésének megfelelő, egyszerű néptánc elemek bemutatásával.

Ajánlott tánclépések:

Lengető, csapásolás fiúknak, térdütögetés lányoknak, páros egylábú ugrás hátra,

páros egylábú ugrás előre, egyes csárdás, páros lábú szökdelés: tapssal,

karlengetéssel, forgással.

5-6-7évesek

Az eddig megismert csujjogatókat, játékokat egészítjük ki legény- és

leánycsúfolókkal, szerelmespár csúfolókkal, sorcsúfolókkal.

Ajánlott tánclépések:

Kétlépéses csárdás, höcögő, cifra, cinege, cinege cifrával.

A néptánccal való ismerkedést heti 2-3 alkalommal szervezzük az érdeklődő

gyermekek számára. A nagycsoportos gyermekek alvásigénye jóval kevesebb az

előző évekhez képest. Ezt a lehetőséget kihasználva kínáljuk fel a gyermekek

számára a néptánc lehetőségét.

A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149

ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÉMAHÉT TŰZ elem

2009. október hónap Néphagyomány: Szüret, felvonulás, bál

A tevékenység célja: Hagyomány felelevenítése, mustkészítés.

Megelőző tevékenységek: szüretelés, énekek, anyanyelv, tánc, séta a piacra,

gyűjtőmunka.

A tevékenység feladata:

- Az őszi zöldségek, gyümölcsök megismerése, csoportosítása, összehasonlításuk

nagyság-szín-forma szerint.

- A zöldségek, gyümölcsök tulajdonságainak tapasztalati úton történő

megismerése, az ismeretek bővítése, percepció fejlesztése.

- A régi szüret megismerése, néphagyomány ápolás által szókincsbővítés.

Eszközök: zöldségek, gyümölcsök, szőlőtőkék, szőlődaráló, szőlőkoszorú, a

dalosjátékok kellékei, magnó, CD-k.

A külső világ tevékeny megismerése

T.: Téma-1: „Gyümölcsös” (5-6 évesek)

Cél: - A szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok, pozitív beállítódás,

természettudományos ismeretek megalapozásával.

- Értelmi képességek fejlesztése (kognitív szféra) gondolkodási műveletek:

Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis-szintézis,

konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás, számfogalom, téri-időbeli

viszonyok, szimmetria, képzelet, téri relációk, testséma ismeret továbbalakításával.

A verbális képességek fejlesztése: beszédértés, verbális kommunikációs képesség,

új fogalmak megalapozása, fogalomismeret.

- Testi képességek fejlesztése: a nagymozgással és finommozgással.

Megelőző tevékenység: őszi gyümölcsök jellegzetességeinek közvetlen

megtapasztalása, gyümölcsök ízlelése.

Erkölcsi és szociális érzelmek fejlesztése.

Az egészséges táplálkozás fontossága.

Otthoni szokások megismerése.

Közös tevékenységek végzése, alkalmazkodás, szabályok betartása.

Szervezési feladatok:

- Szülői értekezlet szervezése, a gyűjtőmunka megbeszélése, segítségkérés a

szüret lebonyolítása érdekében.

- Az elsős tanítók és a volt nagycsoportosok meghívása a szüretre.

- Táncpedagógus meghívása, a táncház megszervezéséhez.

- Zöldségek, gyümölcsök, szőlő, szőlőtőkék beszerzése.

- A karbantartó felkészítése, segítségkérése a szüret lebonyolításához.

A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149

Zöldség-gyümölcshét lebonyolítása

Hétfő:

- Beszélgetés az őszről, az őszi betakarításokról, a szüretről.

- Gyümölcsökről szóló dalok, dalos játékok éneklése, játszása.

- Szülői értekezleten a szülőkkel ismertetjük a hét fontosságát, és segítséget

kérünk annak lebonyolításához.

Kedd:

- Zöldség, gyümölcs beszerzése, gyűjtése.

- Látogatás a zöldség piacra.

- A vásárol gyümölcsből gyümölcs saláta készítése, találós kérdések mondása,

csujjogatók, versek mondogatása.

Szerda:

- Mozgásos nap megszervezése.

- Futó és fogójátékok szervezése az udvaron.

Csütörtök:

- Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából

- Seregélyes játék eljátszása

- Csőszjáték az udvaron.

- Az udvar előkészítése a szüretre.

Péntek:

- A szüret lebonyolítása

- Szőlőtőkék leásása az udvaron.

- Szőlőszemek szemelgetése a csoportszobában, közben matematikai

tapasztalatok: kisebb-nagyobb, több-kevesebb megállapítása.

- Szőlőkoszorú készítése.

- A szüret folyamatának eljátszása (szőlőszedés, darálás, mustkóstolgatás)

- Táncház az udvaron.

Óvoda-iskola átmenet segítése:

A leendő elsős tanítók meghívása a hét programjaira, bevonásuk a

versenyjátékokba, dalos játékokba. Közös saláta készítés. A volt nagycsoportosok

meghívása a szüretre, közös játékok az udvaron.

Irodalmi nevelés, mese-vers:

T.: Téma-1:”Gyümölcsös” (3-4 évesek) I-II. szint

A.: Weöres Sándor: Kert (vers)

Cél: - Új vers bemutatása, gyakorlása.

- A vers hangulatának, az ősz jellegzetes gyümölcseinek érzékeltetése

óvodapedagógus bemutatásával.

- A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása előtti és utáni

beszélgetéssel.

Megelőző tevékenység: találós kérdések gyümölcsökről, csujjogatók mondása.

Vizuális nevelés:

T.: Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából.

Cél: - Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a só gyurma sütés

hatására.

- A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése.

- A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása.

Zenei nevelés

A.: „Lipem, lopom a szőlőt…” – dalos játék

Hf.: Halk-hangos éneklés érzékeltetése báb segítségével.

Zh.: „Ettem szőlőt….”

Matematikai tapasztalatok:

Méretek, formák különbségek, azonosságok felismerése, csoportosítása, válogatása,

több szempont szerint. Halmazok képzése, párok keresése, több-kevesebb

megállapítása.

Mozgás:

- Kompetencia programcsomag – Kiegészítő segédlet 5. füzet: 12-13 oldal

LEVEGŐ elem:

1. Fussunk!

2. Bújjunk!

3. Keress egy házat!

Célunk: az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása. A

mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi

és szociális képességek alakulását is. A mozgásos játékok közben változatos

mozgásformákkal ismerkedhetnek meg a gyermekek.

Dramatikus elemeket tartalmazó játékok:

- Seregélyes játék

- Csőszjáték

Kompetencia programcsomag 6. füzet: Játékok bábokkal, játékok meseládikóval

T.: Táncolók: Weöres Sándor: Ugrótáncot jókedvemből… 54. oldal

Cél: - báb táncoltatás, táncritmusra íródott vers bemutatásával

- a játékos kedv, a ritmus megérzése és a bábtáncoltatás elsajátítása.

Kompetencia: Játék – tánc – élet: 28. oldal

T.: Táncok

Cél: - Egyszerű dunántúli motívumok tanítása

Eszköz: Játék és tánc az óvodában: I CD.

Óvodapedagógusi feladatok:

- Időpontok egyeztetése.

- Tanítónők felkeresése.

- A helyszínek biztosítása.

- Táncpedagógus felkeresése.

- A programok szervezése, lebonyolítása.

- Plakátok készítése, a szülők tájékoztatása.

- Szükséges anyagok, eszközök beszerzése, biztosítása.

- A mozgásos nap előkészítése, lebonyolítása.

- A piacra történő séta megszervezése.

- Só – liszt gyurma előkészítése.

- Ajándék készítése a vendégeknek.

A TÉMAHÉT ÖSSZEGZÉSE:

Ezen a héten a szüret, a szüreti felvonulás, a szüreti bál hagyományát elevenítettük

fel a gyermekekkel, a népi játékokkal, a népdalokkal és a néptánccal.

Hagyomány óvodánkban, hogy a jeles napot megelőzően, a gyerekek otthonukban a

szüleikkel, nagyszüleikkel leszüretelik a szőlőt, és azt daráljuk le, préseljük ki e

napon az óvodában (a szülők közreműködésével).

Minden csoportban a gyerekekkel közösen elkészítjük a szőlőkoszorút, a szalagos

botokat, leszemeljük a szőlőt és közben énekelünk, csujjogatunk.

Az udvaron aztán kezdetét veszi a darálás, préselés, felvonulás, csősz játék,

szőlőkirály és királyné választása, mustkóstolgatás, majd végül a táncház.

Minden évben a legkisebbek játsszák el a seregélyes játékot, miközben visítva

menekülnek a madárijesztő elől.

Úgy gondoljuk, hogy a célunkat elértük ezzel a projekttel, mert a gyerekek

befogadók voltak a hagyományok megismerésére. Eltérő szociokulturális háttérből

származnak csoportunk tagjai, de ennek ellenére a halmozottan hátrányos helyzetű

gyerekeknek is lehetőségük nyílt a népszokások megismerésére és a felkínált

sokszínű lehetőségekben, tevékenységekben való részvételre.

Az egész óvoda aktívan, érdeklődően kapcsolódott be a projekt valamennyi

témájának megvalósításába, ezért tartjuk sikeresnek.

A projekt felépítése az aktuális évszakhoz, néphagyományhoz igazodott. A bevont

óvodapedagógusok a tevékenységek megvalósításához, lebonyolításához,

szabadkezet kaptak. A téma volt csak adott, a megvalósításhoz mindenki

módszertani szabadságot kapott.

A megvalósítani kívánt tevékenységek jól illeszkedtek a kulcskompetenciák

fejlesztéséhez. A kitűzött célokat megvalósítottuk, sok új ismerethez, tapasztalathoz

jutottak a részvevő gyerekek.

Kedvező visszajelzést kaptunk a szülőktől is, akik nagy buzgalommal vettek részt a

rendezvényen.

Jó volt az együttműködés a nevelőtestület tagjai között a cél elérése érdekében. A

kijelölt felelősök nagyszerűen koordinálták a feladatok elvégzését, valamint

odafigyeltek arra és ellenőrizték, hogy határidőre teljesüljenek a részcélok.

Megvalósítottuk az inkluzív pedagógiát (differenciálást), meleg érzelmi légkört, a

játék elsődlegességét, erkölcsiséget megalapozó normákat.