Általános balesetvédelmi szabályok

Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparbanSomorjai Gáborné könyve alapján készítette:Halászné Császár Judit

Baleset fogalma Baleset: Az emberi szervezetet ért

olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.

Általános szabályok: Mindig legyünk körültekintőek, ha

elterelik a figyelmünket hagyjuk abba a tevékenységet amit végeztünk

Fáradság esetén pihenjünk Csak olyan tevékenységet végezzünk

amit a kezdetétől a végéig értünk és be is tudjuk fejezni.

Az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használjuk.

Általános szabályok: Munkavégzés közben ügyeljünk a

környezetünkre Mozgásunkat igazítsuk a környezet

állapotához Szemmagasságnál magasabb helyről

csak létra használatával vegyük le a dolgot

Repedt üvegtárgyat ne használjunk

Általános szabályok: A szabad mozgásnak 60 cm helyet kell

hagynunk, hogy egy személy kényelmesen elférhessen

Ha elektromos készüléken gyanús jelet észlelünk akkor azt ne használjuk, azonnal válasszuk le a hálózatról

Laza, lógó dugaszolóaljzatot, kapcsolót ne használjunk

Vizes helyiségbe, vizes kézzel ne nyúljunk elektromos készülékhez!

Ellenőrző kérdések TK:10.old.Mi a teendő ha az elektromos vezeték vagy elektromos készülék meghibásodását észleli?Mi a teendő üvegtárgyak és magasan elhelyezett tárgyak esetén?

Épületek mint veszélyforrás

Épületek használatba vétele csak tervezői és kivitelezői nyilatkozatokkal, engedélyekkel lehetséges

Hosszabb használat során keletkezett veszélyforrások: Meglazult korlátok,ablakok,ajtók Síkosra kopott padló Hulló vakolat, díszítőelemek Törött kapcsolók, lámpatestek

Épületben rejlő veszélyforrások fellelésekor a teendőink Otthonunkban a hiányosságok azonnali

megszüntetése Az épület fenntartójának figyelmét

felhívni a veszélyre A fenntartó kötelessége a hibára

táblákkal felhívni a figyelmet és a hibát mihamarabb megszüntetni ellenkező esetben kártérítési felelősséggel tartozik.

Ellenőrző kérdések TK:11.old.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZÉPSÉGSZALONOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Telephely, üzlethelyiség

Üzlethelyiség telepítése ÁNTSZ jóváhagyásával, száraz, jól

szellőztethető helyiség lehet Külön vendég és dolgozói mosdó

biztosítása Egy munkahely területe min. 6m2

A belmagasság 2,5 m-nél kevesebb nem lehet

A falak résmentesek és moshatók legyenek

A padlózat csúszásmentes, résmentes, mosható és fertőtleníthető legyen

Szennyező forrás közelében nem létesíthető szépségszalon

Pincehelyiségben - külön bejárat,önálló légtér, más célt nem szolgálhat

Tilos: A közterület felől nyíló üzlethelyiség

felől a lakás felé bejáratot létesíteni Az üzletben a szolgáltatás

végzéséhez nem használatos tárgyakat tartani

Állatot tartani

A szépségszalon kialakítása, berendezése

Berendezésektől, helyiségtől elvárható tulajdonságok: Kényelmes kezelőszék A dolgozó részére forgatható állítható

ülőke, szerszámtartó Ruhatár kialakítása a vendégek számára Olvasnivaló, TV, PC+internet Vendég mosdó szúnyogháló

Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények:

Jó megvilágítás elsősorban természetes megvilágításra

kell törekedni- az ablak világító felülete az üzlet alapterületének 1/6-od része kell legyen

A világítás káprázatmentes, térben és időben egyenletes legyen

A mesterséges megvilágítás lehet központi vagy helyi – a fényforrás lehet izzólámpa vagy fénycső

Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények: Biztonságos elektromos

berendezések Csak ellenőrzött és engedéllyel ellátott

elektromos berendezéseket szabad csak használni!)

Megfelelő hőmérséklet Természetes szellőztetés Ivóvíz minőségű víz használata

(ÁNTSZ-nél ellenőriztetni!)

Tisztaság, higiénia

Hulladékok a szépségiparban Közönséges – kommunális hulladék

Normál hulladékszállítás Veszélyesnek minősülő hulladékok

I. Különösen veszélyes II. Fokozottan veszélyes (fertőtlenítő szerek

dobozai) III. Mérsékelten veszélyes (kozmetikumok

maradványai) A veszélyes hulladékok elszállításához,

kezeléséhez engedély szükséges

Veszélyes hulladékokkal szembeni teendők Elkülönített tárolás (veszélyes vegyi

folyamatok elindulásának megakadályozására)

Külön elszállításról kell gondoskodni A veszélyes anyagok biztonsági

adatlapuk alapján veszélyességi kategóriákba kell sorolni

biztonsági adatlap hypo.pdf

Települési hulladékok csoportosítása Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Biohulladék (szépségszalonban a

levágott haj, köröm) – a biohulladékot is külön kell tárolni!

A szalon tisztítása Fertőtlenítőszerrel Gumikesztyűben Nyitott ablaknál A tisztítószereket tilos összekeverni! A textíliákat folyamatosan cserélni kell

és tisztítani (mosással, vasalással) Minden vendégnek frissen mosott és

vasalt törölközőt kell biztosítani

Személyi tisztaság

Szépségiparban dolgozókkal szemben támasztott követelmények EÜ. Alkalmassági vizsgálat (évente) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat –

háziorvos végzi nincs fertőző betegsége Eü. Kiskönyv Tiszta, fehér vagy világos munkaruha Kéz, köröm tisztán tartása és minden

vendég előtt és után kézmosás Szappanos víz , kézfertőtlenítő, papírtörlő

MUNKAVÉDELEM

A MUNKAVÉDELEM CÉLJA A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK

EGÉSZSÉGÉNEK, MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGÓVÁSA, A BIZTONSÁGOS MUNKAFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE: Megfelelő eszközökkel Megfelelő munkakörnyezettel Védőeszközökkel Zavartalan információáramlással Szakképzett munkaerővel

A biztonságos munkavédelem feltételei: Technikai feltételek

A munkahely megfelelő kialakítása Megfelelő munkaeszközök Berendezések, felszerelések megfelelő

műszaki állapota Munkafolyamatok megszervezése Megfelelő munkakörülmények biztosítása

A biztonságos munkavédelem feltételei: Emberi tényező

A dolgozók színvonalas szaktudása A munkával kapcsolatos veszélyhelyzetek

pontos ismerete Gyakorlat, rutin a munkaeszközök

használatában

A munkavédelem területei

Fogalmak Munkabiztonság: az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg ill. ellenőrzi ezek betartását

Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.

Veszélyforrások csoportosítása Fizikai veszélyforrások Veszélyes anyagok Vendég védelme Dolgozók pályaalkalmassága Biológiai veszélyforrások Higiénia A munkavégzés körülményei

Fizikai veszélyforrások Munkaeszközök Csúszóssá váló felületek Zaj, rezgés Szennyezett levegő Nem megfelelő világítás Áramköri feszültség Normálistól eltérő hőmérsékletElkerülésük MEGELŐZÉSSEL!

Veszélyes anyagok Vegyi anyag regisztrációs

rendszer /REACH – EU rendelet/ Célja: a vegyi anyagok nyilvántartása

követése Biztonsági adatlap

Célja: biztonsági, kockázati, veszélyességi információk nyújtása a veszélyes anyagokról

biztonsági adatlap hypo.pdf

Vegyi anyagok a fodrászszalonban

Hajfestékek Fertőtlenítőszerek Dauer Stb.

Veszélyes anyagokVendég védelme

Érzékenységvizsgálat- próba

Nyilvántartást vezetni a vendég érzékenységéről

Dolgozók pályaalkalmassága

Pályaalkalmassági vizsgálat

Eü. Könyv

Biológiai veszélyforrások Mikroorganizmusok

Vírusok Baktériumok Gombák

Védekezés: Higiéniai szabályok betartása Védőfelszerelés Rendszeres fertőtlenítés

Higiéniai, Fertőtlenítés Higiénia fogalma: a fertőzés

megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló eljárás.

Fertőtlenítés fogalma: minden olyan mikrobaellenes eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült és így a kórokozók elpusztításával ill. fertőzőképességük megszüntetésével foglalkozik.

A munkavégzés körülményei, fiziológiai , idegrendszeri és pszichés tényezők jelentősége

Pszichés igénybevételek: A vendégkör sokrétűsége, változatossága Sokféle munkatevékenység Monotonitás Minden vendéghez alkalmazkodni kell

A baleset és a munkahelyi baleset Baleset: az emberi szervezetet ért

olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más, (testi, lelki) egészségkárosodást ill. halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.

A baleset bekövetkeztének folyamata

Veszélyforrás •Pl: hibás aljzat•Csúszós padló

veszélyhelyzet •figyelmetlenség•kapkodás

Baleset •Megrázza az áram•Elcsúszik és eltörik a lába

A baleset alapvető tényezői Külső hatás A sérült akaratától függetlenül bekövetkező

esemény Hirtelen, rövid idő alatt bekövetkező esemény Megelőzésük:

Balesetmentes környezet kialakítása Szervezett munkafolyamatok Szakmai fogások tudatos alkalmazása,

szakszerű fegyelmezett munkavégzés

Ellenőrző kérdések TK:28-29.old.

Foglalkozási megbetegedések

A foglalkozási megbetegedések kiváltó okai Fizikai tényezők Kémiai tényezők Biológiai tényezők Ergonómiai tényezők

Fizikai tényezők Zaj okozta halláskárosodás Ionizáló sugárzás Levegőben lévő por Repülő száraz haj Védekezés:

Csendes működésű eszközök nem ionizáló sugárzást kibocsátó

készülékek A szalon rendszeres tisztítása

Kémiai tényezők Klór által okozott megbetegedések Vegyszerek gőze Foglalkozási asztma

Védekezés: Klórmentes szerek használata,

védőkesztyű, maszk Vegyszeres edények lezárása

Biológiai tényezők Gombák okozta bőrbetegségek Szerzett gyulladás (hepatitisz) Szerzett tuberkolózis Egyéb fertőzések (influenza)

Védekezés:védőkesztyű, fertőtlenítős lemosás, maszkszellőztetés

Ergonómiai tényezők Csontok, izmok megbetegedése Fokozott megterhelés okozta

megbetegedés

Védekezés: Állítható magasságú ülőkék, testtámaszok Kerülni az egyoldalú terhelést Mozdulatsorok váltakozása

Munkahelyi ártalmak Állómunka következtében kialakuló

foglalkozási megbetegedések Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak

Kémiai ártalmak Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések

Mechanikai ártalmak ínhüvelygyulladás

Állómunka következtében kialakult foglalkozási megbetegedések

Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak

Lúdtalp

A láb haránt-, ill. hosszboltozatának lesüllyedése, a harántboltozat ellapulása

A belső boka megsüllyed, a láb külső éle megemelkedik

Az izmok majd a szalagok elváltoznak, majd visszafordíthatatlan csontos deformáció jön létre

A lúdtalpas beteg tünetei: Nem tud soká járni vagy állni Gyorsan elfáradnak Fájdalom a bokaizület tájékánMegelőzése:

Kényelmes cipő Láb tornáztatása Egyoldalú terhelés csökkentéseKialakult lúdtalpat lúdtalpbetéttel

segíthetünk helyreállítani

Lúdtalp fajtái: Gyerekkori

Kialakulása: Nem megfelelő gyerekcipők- korrigálható

gyógytornával, gyógycipőkkel, gipsszel Felnőttkori

Kialakulása: Túlsúly, terhesség, állómunka

Gyógytornával, lúdtalpbetéttel korrigálható

Bokasüllyedés- hosszboltozat süllyedés

A láb hosszanti boltozatának ellaposodása Kialakulása:

A láb túlzott igénybevétele Nem megfelelő cipő A lábizomzat túlfárasztása

Megelőzése: Gyógycipővel Gyógytornával sportolással

Visszértágulat

Visszértágulat A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a

vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi.

A Visszértágulat tünetei: A végtag estére megdagad A láb nehézzé válik Fekély alakulhat ki a lábonOkai:

Örökletes hajlam Mozgáshiány, egyoldalú terhelés Fogamzásgátló tabletta Magas cipősarok elhízás

Gerincbántalmak Kiváltó okai a szépségiparban:

Álló testhelyzet miatt Helytelen testtartás miatt Egyoldalúan terhelt gerincoszlop

Gerincferdülés porckopás

Következ-mény

Gerincbántalmak megelőzése Egyoldalú terhelés elkerülése Tudatos helyes testtartás gyógytorna

Kémiai ártalmak (TK.38) Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések

Kémiai ártalmak -Bőrgyulladás Kialakulása: általában vegyszeres

munkák során bőrrel érintkező vegyszerek váltják ki.

Megelőzése: gumikesztyű használata Kezelése: savas öblítés, kézvédő,

bőrtápláló krémek használata

Kémiai ártalmak -Ekcéma (bőrgyulladás)

Fogalma: A bőr felszínes gyulladása, mely viszketést, hólyagosodást, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást okoz.

Okai: A bőr súlyos szárazsága, tartós vakarása, irritációt okozó anyagokra, allergénekre adott reakciója.

Kezelése: A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése Bőrvédelem, a bőr szárazságának megszüntetése Gyulladáscsökkentő kezelés

• Megelőzése: védőkesztyű használata, rendszeres kézápolás

Kémiai ártalmak - Légúti megbetegedések Okai: szálló por, haj Megelőzése: gyakori szellőztetés

Mechanikai ártalmak - Ínhüvelygyulladás

Kialakulása: a helytelen eszközhasználat, vagy helytelen technika kialakulása. (Pl: kéz, kar rossz helyen tartása mosáskor)

Megelőzése: a legmegfelelőbb mozdulatsorok begyakorlása

és azok következetes alkalmazása. Ergonómikus munkaeszközök beszerzése és

megfelelő használata. A monoton , ismétlődő mozdulatsorok

kerülése, váltogatása.

A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

A munkabalesetek bejelentése1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a

balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni

2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e.

3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

Munkaügyi szervezet Az Országos Munkavédelmi és

Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:

A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.

Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.

Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott

Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

A munkabaleset nyilvántartása1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet

legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:

A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát

A munkabaleset nyilvántartása2. A munkabaleseti nyilvántartást a

munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések,

szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.

A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását

A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)

A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás

befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a

hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg

illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés,

foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

Foglalkozási megbetegedések bejelentése

A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni:

A diagnózis felállítását követő 24 órán belül Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási

megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül

A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi

Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki.

A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács)

A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A jegyzőkönyv tartalmi elemei:

A bejelentés azonosítása A munkavállaló előző munkahelyein előforduló

kóroki tényezők A betegséget kiváltó tényezők műszeres

vizsgálatának eredményei Valószínűsíthető okok A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a

megbetegedés kialakulásához A kivizsgálást követő intézkedések A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

A munkáltató kötelességei és jogai Középfokú végzettségű munkavédelmi

szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó

vállalkozás esetén - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató

vállalkozás esetén

A munkáltató kötelességei A munkavállaló egészséges és biztonságos

munkafeltételeit megteremteni A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok

utánpótlását biztosítani Új gépek és berendezések használata előtt ill.

évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat

A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles munkaképes

állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot

Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani

A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

A munkavállalók jogai Az egészséges és biztonságos

munkafeltételekhez Az egészség védelmére és a

biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására

A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

Egyéni védőeszköz fogalma Minden olyan készülék, berendezés,

felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

Az egyéni védőeszközök kategóriái Az egyéni védőeszközöket jogszabályi

keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

I. kategória Azok a védőeszközök amelyeknél a

gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés Felületi sérülést okozó mechanikai

veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők

Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű

II. kategória Azok az eszközök tartoznak ide amelyek

sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: Védősisakok Arcvédők Szem-, fényvédők Kar-, kézvédők

III. kategória Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban

használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások

és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek

Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

Elsősegélynyújtó eszközök A védőeszközök használata mellett is

előfordulhatnak balesetek Minden munkahelyen elsősegélydobozt,

gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani.

Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda

10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint I. típ. 30 főig II. típ. 31-50 főig III. típ. 51-100 főig IV. típ. 101-200 főig

Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben

Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni

Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni

Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad

A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS!

A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

Elsősegélynyújtás

Égési sérülések Első teendők:

Szüntessük meg az égés okát Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne

használjunk krémeket vagy kenőcsöt

Égési sérülések- kisebb égések forrázások A sérülés kis területet érint, bőrpír

hólyagosodás jelentkezik Első teendők:

Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne

használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

Az égési sérülések ellátása1. A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett

testrészről2. Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre

hideg vízbe3. Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az

égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert

4. Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

Mérgezések Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő,

vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő

Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:

Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk Légzésleállás esetén szájból szájba kell

lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: Mit vett be a mérgezett Mennyit vett be Mikor vette be Kórházba szállításkor magunkkal kell

vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

Vegyszermérgezés A leggyakoribb mérgezést okozó

anyagok: Háztartási tisztítószerek Paraffin Petróleum Polírozó szerek Oldószerek és festékek

Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer

A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni

(desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer A lenyelt mérgező anyag egy ideig a

gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható

Kivétel!!!: Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE

HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!

Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

Vérzések

A vérzések fajtái Orrvérzés Súlyos vérzés Vénás vérzés Artériás vérzés Kisebb vágások, horzsolások

Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések

következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült

érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása:

Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be

közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg

az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk

orvosi segítséget

Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt

sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás

kisebb) A vénás vérzés csillapítása:

A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem

A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást

A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt

Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe

élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt

spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat

Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, az artériás nyomópont elnyomása; artériás nyomókötés alkalmazása; ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása

(de az előzőt ekkor sem szabad levenni); ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí v feletti

magasságban fel kell polcolni, és rögzí teni kell (ne vérezzen át);

sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí tására.

Artériás nyomópontok

Súlyos vérzés Súlyos vérzések:

Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) Több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szűnő vérzés

Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

Súlyos vérzés ellátása Fektessük le a sérültet és emeljük magasra

a vérző végtagot A könnyen eltávolítható idegen testeket

(szilánk)távolítsuk el a sebből A sebszéleket egymáshoz közelítve

helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg)

A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen

Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

Kisebb vágások, horzsolások

A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik

Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk

Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

Szúrt sebek Hegyes szerszámok használata során

fordulhat elő A seb elfertőződése fennállhat A kis vérzés nem mossa ki a sebet így

teendők: A seb fertőtlenítése Mély seb esetén orvos felkeresése-

antibiotikum, tetanusz

Eszméletlenség

Eszméletlenség fogalma Az a személy amely öntudatlan, nem

tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre

Teendők eszméletlenség esetén1. Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e2. Távolítsuk el a szájüregéből ha van

benne idegen anyag3. Szájból szájba lélegeztetés

megkezdése4. Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a

szorosabb ruhadarabjait5. Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

Stabil oldalfekvés

Stabil oldalfekvés lépései A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal

megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a

kissé megemelkedett medence alá A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban

megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét

Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne

alkalmazzuk!

Sokk Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet

súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak.

Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás

Gyanú áll fenn ha a sérült: Sápadt Hideg verejtékezés tüneteit mutatja Aluszékonyság, zavartság

A sokk kezelése A sokkos beteget fektessük hanyatt Lábait emeljük magasra Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg Takarjuk be melegen Igyekezzünk megnyugtatni

Áramütés Megelőzése:

Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése

Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.)

Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése

Elektromos hálózat karbantartása

Áramütés esetén keletkező sérülések Elsődleges sérülések : gyenge rázás-

halálos áramütés Külső és belső égési sérülések

Sérült ellátása áramütés esetén Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a

beteggel való összeköttetést Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne

érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből

Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe

Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.

Elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén

Izületek sérülései Fajtái:

Húzódás: az izmok, szalagok erőhatásra megnyúlnak

Rándulás: az izületi tok, szalag megnyúlik, elszakad,

Ficam: az izület természetellenes helyzetbe kerül és ott rögzül

Izületi sérülések ellátása Felismerése: fájdalom, duzzanat,

mozgáskorlátozottság Ellátás:

A sérült izületeket ne terheljük ne mozgassuk

Helyezzük nyugalomba, rögzítsük Ellátás után hívjunk orvost!

Törések, az elsősegélynyújtó feladata A törés keletkezési helyének megállapítása

(gerinc, koponya stb.) A törés jeleinek felismerése

Zárt törés esetén: Természetellenesen eldeformálódott végtagok, a sérült mozdulatai rendellenesek, fájdalmasak

Nyílt törés esetén: seb keletkezik- ellátása elsődleges A törött végtagot sínbe kell tenni és kendővel

átkötve rögzíteni A törött végtagot az ép végtaghoz rögzítsük

Hívjunk orvost!

KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem fogalma: Egy társadalmi tevékenység, amely

az ember által okozott ökológiai károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.

Az ökoszisztéma Fogalma: az élővilág több száz millió

éves fejlődési folyamata alatt létrejött rendszer

Az ökoszisztéma alkotóelemei: Föld Víz Levegő élővilág

A környezet terület szerinti csoportosítása Makro környezet: A veszélyeztetés

kiterjedt hatású: savas esők, szennyezett folyók, tavak stb.

Mezokörnyezet: A veszélyeztetettség helyi hatású :levegő,talaj, járványveszély

Mikrokörnyezet : az ember közvetlen környezete: ivóvíz, füst, mérgezések stb.

Energiaforrások Szén,Kőolaj,Földgáz Cellulóz alapú energiahordozók:

fa,szalma, kukorica Napenergia, geotermikus energia,

szél-,vízenergia

Nyersanyagok Élelmiszer alapanyagok Ruházat,bútor, épületek alapanyagai Háztartási vegyszerek ( a szépségipar

nagy fogyasztója) Műszaki cikkek alapanyagai: fém,gumi,

üveg

Levegő, víz szennyezése

Környezeti ártalmak Globális felmelegedés Szmog Savas eső

Globális felmelegedés Az a folyamat melynek során Földünkön

a hőmérséklet folyamatosan nő. Oka elsősorban az, hogy a légkörben megnőtt azoknak a gázoknak az aránya (CO2) amelyek megakadályozzák, hogy a földfelszínt érő napsugarak és a főleg ipari tevékenység során keletkezett hő kisugározódjék az űrbe.

Szmog A környezetszennyezés miatt kialakult

füstköd. Feltétele a szélcsendes idő és a kedvezőtlen feltételek összejátszása.

Savas eső Az ipari tevékenység során nagy

mennyiségű szén- és kéndioxid jut a levegőbe amely a levegőben lévő vízpárával egyesülve savakká alakul. Ez az élővilág minden elemét károsítja.

A környezetvédelem módszerei, területei Módszerei:

Aktív és passzív védekezés Aktív: csökkentjük, vagy megakadályozzuk

a környezetszennyező anyagok kibocsátását

Passzív: a szennyező anyagok kibocsátása nem haladja meg az előírt koncentrációt= természetes egyensúly fennmarad.

TŰZVÉDELEM

Fogalmak Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent

az ember életére, testi épségére vagy az anyagi javakra ill. ezekben károsodást okoz.

A tűzvédelem feladata a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása tűz okainak kivizsgálása.

Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a munkahelyek tűzbiztos kialakítása, a tűzvédelmi jogszabályok érvényesítése

Éghető anyagok, az égés feltételei Égés: az éghető anyag és az oxigén

egyesülésével, hőfejlődéssel és fényjelenséggel azonos térben és azonos időben végbemenő kémiai folyamat.

Éghető anyagok csoportosítása: Gáz Folyadékok Szilárd anyagok

Tűzvédelmi szabályokA tűz jelzéseRiasztás tűz eseténTűzvédelmi oktatásTűzveszélyességi osztályok

A tűz jelzése 105 Aki a tüzet észleli köteles azt haladéktalanul jelenteni a

tűzoltóságnak A tűzjelzés elmulasztása szabálysértést von maga után. Tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden

rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni A nyilvános távbeszélő állomás tűzjelzésre díjtalanul

használható A hamis tűzjelzést a törvényt bünteti! A tűzoltóság munkájáért nem számol fel díjat! Egységes segélyhívó 112

Észlelt tűz bejelentése Értesítéskor a következő

kérdésekre kell válaszolni: A tűz pontos helye? Mi ég milyen káreset történt? Mi van veszélyben? (emberélet,

gázpalack) A jelzést adó azonosítója (név, cím, tel.)

Riasztás tűz esetén

5< főt foglalkoztató gazdálkodó cégnek 50< személy befogadására képes

létesítmény esetén

Tűzvédelmi tervet kell készíteni!

Tűzvédelmi terv tartalma:

Éghető anyagok fajtái és elhelyezése Tárolt anyagok veszélyességi osztályokba

való sorolása Tűzveszélyes tevékenység végzésének

szabályai Tűzjelző eszközök, tűzoltáshoz megfelelő

oltóanyag és eszközök biztosítása, azok helyének kijelölése

Tűzriadó terv

Tűzriadó terv kialakítása során figyelembe kell venni: A tűzjelzés módját A riasztás rendjét A létesítmény elhagyásának módját

(menekülési útvonalak, elsősegély nyújtó hely) Tűz esetén a tennivalókat A fő veszélyforrásokat Évente gyakorolni a tűzriadó tervben

foglaltakat

Tűzvédelmi oktatás

Tűzveszélyességi osztályok

Általános balesetvédelmi szabályok

Documents