Alkalmazott talajtan VI.

Gypsisols

Durisols

Calcisols

Albeluvisols

Alisols

Acrisols

Luvisols

Lixisols

Umbrisols

Arenosols

Cambisols

Regosols

A tárgyalt referenciacsoportokban előforduló

diagnosztikai szintek, tulajdonságok és anyagok

petrogypsic, gypsic, argic

petroduric, duric (SiO2)

petrocalcic, calcic

argic (magasabb agyagtartalmú szint), albeluvic tonguing

umbric, mollic (sötét színű talajszintek)

plinthic, salic, (fragic, irragric, hortic, plaggic,

terric), andic, vitric

cambic, anthraquic, hortic, hydragric, irragric,

plaggic, terric, fragic, petroplinthic, pisoplinthic,

plinthic, salic, thionic, vertic, andic, vitric

Gypsisols, Durisols, Calcisols

általában száraz sivatagi, félsivatagi

körülmények között jönnek létre, jellemző

bennük (valamely szintjükben) a sók

(másodlagos) felhalmozódása (CaSO4, SiO2,

CaCO3,) a felszínhez közel (1m-en belül)

többnyire gyenge minőségű, sekély talajok

e felhalmozódási szint gyakran erősen

cementált lehet

Gypsisols – egyéb talajok, melyeknek

1. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül petrogypsic

szintjük kezdődik;

vagy

2. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül gypsic

szintje kezdődik és nincs argic szintjük, kivéve a

gipsszel vagy kalcium-karbonáttal átitatott argic

szinteket.

(gypsic szint: 5 % feletti gipsz, és min. 15 cm vastagság)

(argic szint: agyagfelhalmozódási szint)

Durisols – egyéb talajok, melyeknek

100 cm-en belül petroduric vagy duric

szintjük kezdődik

(duric szint: legalább 10 cm vastag, szilikátok

által cementált szint)

1. petrocalcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított

100 cm-en belül; vagy

2. calcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított 100 cm-

en belül; és

a. amennyiben a calcic szint felső határa 50 cm-nél

mélyebben van, úgy a felszíntől számított 50 cm és a calcic

szint közötti mátrix végig karbonátos; és

b. nincs argic szintjük, hacsak az argic szint gipsszel vagy

kalcium-karbonáttal nem átitatott

(calcic szint: min. 15 % karbonáttartalom, legalább 5 %

másodlagos karbonát, min. 15 cm vastagság)

Calcisols – egyéb talajok, melyeknek

hazai példa: Duna-Tisza-közi réti mészkő

Albeluvisols, Alisols, Acrisols, LUVISOLS,

Lixisols

közös jellemzőjük az agyagfelhalmozódás (argic szint)

Argic szint legfőbb jellemzői:

agyagfelhalmozódási szint

felette lévő szinthez képest agyagtartalom növekedés

(mértékének kritériuma a fizikai féleség függvénye)

vályogos homok, vagy finomabb (tehát homok kizárva)

legalább 7,5 cm vastag

felette nincs rétegváltás

jellemzőek az agyagfelhalmozódás morfológiai

bélyegei (pl. agyaghártyák)

Albeluvisols – egyéb talajok, melyekben

a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül olyan

argic szint kezdődik, melynek felső határán

kilúgozott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic

tonguing) vannak

a másik négy referenciacsoporttól morfológiájában

tér el

általában degradált argic szintet jelez, vagy

fagyhatás (krioturbáció) húzódik a jelenség

hátterében

EU-ban a balti államokban általános, de elvileg

Felvidéken és Romániában is előfordul (Gleyic)

Alisols, Acrisols, LUVISOLS, Lixisols közöttük két kémiai jellemző szerint differenciálunk:

kationcsere-kapacitás: adott pH mellett maximálisan

adszorbeálható kationok mennyisége egységnyi

tömegre vonatkoztatva (T-érték, CEC, mgeé/100g) (WRB-ben csak az agyagtartalomra vonatkoztatva, és cmol/kg-ban)

bázistelítettség: a négy „alapkation” (Na, K, Ca, Mg)

százalékos aránya az adszorbeált kationokon belül

CECagyag ≥ 24cmol/kg

az argic szintben vagy

felső 50 cm-ében

CECagyag < 24cmol/kg

az argic szintben vagy

felső 50 cm-ében

B% ≥ 50% az 50-100 cm-

es szint nagy részében Luvisols Lixisols

B% < 50% az 50-100 cm-

es szint nagy részében Alisols Acrisols

Alisols, Acrisols – egyéb talajok, melyeknek

1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra

vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-

acetáttal) legalább/legfeljebb 24 cmolckg-1 a szint egészében,

vagy az argic szint felső határától számított 50 cm mélységig,

amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felső

határának a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie,

vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet

a felszínig vályogos homok, vagy annál durvább, és

2. a talajfelszíntől számított 50 és 100 cm közötti réteg nagyobb

részében a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal)

kisebb, mint 50%

gyakorlatilag alacsony bázistelítettségű, kilúgozott talajok

Európában Acrisols előfordul, Alisols csak trópusokon

LUVISOLS 1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra

vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos

ammónium-acetáttal) legalább 24 cmolckg-1 a szint

egészében, vagy az argic szint felső határától

számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez

közelebb található. Az argic szint felső határának a

talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie,

vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint

feletti szövet a felszínig vályogos homok, vagy annál

durvább

a korábbiakból következik, hogy bázistelítettsége

50% feletti (sorrendiség!!!)

Hazai Luvisol-ok

barna erdőtalajaink jelentős része ide tartozik,

legtipikusabban az ABET-ek, de az erősebben

kilúgzott Ramann-féle barnaföldjeink, podzolos,

illetve pszeudoglejes barna erdőtalajaink, sőt

még kovárványos BET-jaink egy része is

a besoroláshoz a legfontosabb vizsgálat terepen

az agyagvándorlás jeleinek felismerése

(agyaghártyák), laborban a szintenkénti (akár

több) szemeloszlás-vizsgálat

B%-hoz ld. következő két dia

forrás: http://mkk.szie.hu/dep/talt/fj/talajvedelem/Talajvedelem_KM%207%20ea.pdf

a pH és a B% közötti összefüggés kevésbé

szoros, mint azt az előbbi összefüggésen láthattuk

ami biztos:

5-ös pH alatt B% < 50%

7-es pH felett B% > 50%

5-7 között óriási szórás!

jelentősége: pH mérése lényegesen egyszerűbb,

mint B%-é

(hazai gyakorlatban általában 50% feletti B%-ot

tételezünk fel)

forrás: Gyarmati Sz., 2012: A bázistelítettség és a pH közötti összefüggés. Szakdolgozat, Szeged.

Haplic Luvisol (Clayic)

A

C

E

Btc

Lixisols – egyéb talajok, melyeknek

argic szintjük van, melynek felső határa a

talajfelszíntől számított 100 cm-en belül van,

vagy 200 cm-en belül amennyiben az argic

szint feletti szövet a felszínig vályogos

homok, vagy durvább

korábbiakból következik, hogy CEC < 24

cmolckg-1 és B% ≥ 50%

kilúgozott trópusi talajok

Umbrisols – egyéb talajok, melyeknek

umbric vagy mollic szintjük van

(mindkét szint jó szerkezetű, sötét színű, 1 %

szervesanyag-tartalom feletti talajszintet jelöl, de a

mollic B%-a 50 % feletti, az umbricé 50 % alatti)

jobbára umbric szintjük van, a mollic-kal

rendelkezők döntő többsége legkésőbb a

Phaeozemsnél kisorol

nagy szilikáttartalmú kőzeten (homokkő, gránit)

kialakult savanyú talajok (ranker, nyiroktalaj)

Arenosols – egyéb talajok, melyeknek

1. textúrája (súlyozott átlag) a talajfelszíntől számított 100 cm-

es mélységig vagy az 50 és 100 cm között megjelenő

petroplinthic, pisoplinthic, plinthic,vagy salic szintek mélységéig

vályogos homok vagy durvább, és az annál finomabb textúrájú

rétegek összesített vastagsága kevesebb, mint 15 cm; és

2. valamennyi rétegükben kevesebb, mint 40 v/v%

kőzettörmeléket vagy durva vázrészt tartalmaznak a

talajfelszíntől számított 100 cm-es mélységig vagy az 50 cm és

100 cm között megjelenő petroplinthic, pisoplinthic, plinthic,

vagy salic szintek mélységéig; és

3. nincs fragic, irragric, hortic, plaggic vagy terric szintjük; és

4. amennyiben andic vagy vitric tulajdonságú rétegek fordulnak

elő, azok összesített vastagsága nem haladja meg a 15 cm-t.

plinthic: magas vas (mangán) tartalmú felszín alatti

szint

salic: legalább 15 cm vastag másodlagos

sófelhalmozódási szint fragic: természetes felszín alatti szint, amely a gyökérnövekedést (is) gátolja

irragric: tartós öntözés következtében kialakult felszíni szint, sok trágyával,

vízoldható sóval, szerves anyaggal, környezete fölé magasodik

hortic: intenzíven művelt antropogén hatás alatt álló felszíni szint, számos

antropogén eredetű felhalmozódási termékkel (pl. trágya, konyhai hulladék)

plaggic, terric: hosszú ideje művelt felszíni szint jelentős antropogén úton

belekerült anyaggal (trágya, komposzt, iszap, műtermékek stb.), környezete

fölé magasodik

andic, vitric tulajdonság: jobbára vulkáni

eredetű anyagok

alapvetően a gyengén fejlett homoktalajok

tartoznak ide, felszíni diagnosztikai szint nélkül

hazai futóhomokjaink, humuszos homokjaink,

lepelhomokok, kovárványos BET-ok (Lamellic)

Cambisols – egyéb talajok, melyeknek

1. olyan cambic szintjük van, amelynek felső határa a

talajfelszíntől számított 50 cm-en belül van, alsó határa

pedig a felszíntől számított legalább 25 cm, vagy a

szántott réteg alsó határától számított 15 cm-nél

mélyebben van; vagy

2. anthraquic, hortic, hydragric, irragric, plaggic vagy terric

szintjük van; vagy

3. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül fragic,

petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic, thionic vagy vertic

szintjük kezdődik; vagy

4. van olyan egy vagy több andic vagy vitric tulajdonságú

rétege, melyek

összesített vastagsága a felső 100 cm-es rétegben

legalább 15 cm

cambic: átmeneti szint, mely az alatta és felette

található szintekhez képest az átalakulás

jegyeit mutatja (pl. színben, szerkezetben,

textúrában, kilúgzásban) – legtöbb egyéb szintnek

nem lehet a része! (pl. argic)

anthraquic, hydragric: antropogén hatásra degradálódott

szintek (pl. eketalp-réteg, eliszapolódott felszíni szint)

thionic: magas kéntartalmú, extrém savanyú szint

vertic: magas agyagtartalmú, csúszási tükrökkel

jellemezhető szint

Mo-n ide tartozhatnak: kőzethatású talajok, Ramann-

féle, ill. savanyú, nem podzolos BET, réti talajok

egy része

Regosols

Bármely egyéb talaj, amelyik eddig még nem

sorolt ki sehol

(„futottak még” kategória)

általában málladékon, üledéken kifejlődött,

gyengén fejlett ásványi talajok

pl. földes kopárok, lejtőhordalékok, köves-

sziklás-kavicsos váztalajok

Állapítsuk meg az alábbi talaj referenciacsoportját, elő- és utóminősítőit!

(1)

Talajjellemzők

VAR1

A-szint B-szint R-szint

0–25 cm 25–90 cm 90 cm-től

a) KA és fizikai féleség 58, agyag 70, agyag

hel

yen

kén

t p

orl

ód

ó,

üd

e d

olo

mit

b) Agyagtart. (<0,002 mm) 60,8 % 64,2 %

c) Durva vázrész (%) < 1% < 1%

d) Szerkezet szemcsés-

rögös

szemcsés-

diós

e) Száraz szín 5YR4/3 5YR4/4

f) Nedves szín 5YR3/3 5YR4/4

pH (H2O) 4,96 5,61

pH (KCl) 4,12 4,41

g) Karbonáttart. (m/m%) 0,25 0,04

h) Humusztart. (m/m%) 3,78 0,63

i) Bázistelítettség (S/T, %) 80,1 84,4

j) Gyökérzet kevés alig

k) Átmenet fokozatos éles

l) Hidr. vezkép. (mm.h-1) 0,8-1,3 0,3-0,45

m) Max. vízkap. (v/v%) 45,2 44,1

n) Min. vízkapacitás (v/v%) 36,4 36,0

o) Térfogattömeg (g.cm-3) 1,47 1,53

Előminősítők Utóminősítők

Lamellic

Cutanic

Albic

Escalic

Technic

Leptic

Vertic

Gleyic

Vitric

Andic

Nitic

Stagnic

Calcic

Haplic

Anthric

Fragic

Manganiferric

Ferric

Abruptic

Ruptic

Humic

Sodic

Epidystric

Hypereutric

Turbic

Gelic

Oxyaquic

Greyic

Profondic

Hyperochric

Nudiargic

Densic

Skeletic

Arenic

Siltic

Clayic

Rhodic

Chromic

Transportic

Novic

Luvisols

Leptic Luvisol (Humic, Hypereutric, Clayic, Chromic)

Felhasznált irodalom, ábrák, weboldalak

World Reference Base for Soil Resources, 2006. A Framework for

International Classification, Correlation and Communication. Rome.

Novák Tibor 2013: Talajtani praktikum. Meridián Alapítvány, Debrecen.

www.mkk.szie.hu/dep/talt/me

http://knp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1528

Soils of the European Union. JRC Scientific and Technical Reports. Ispra

(IT), 2008

Michéli E. et al., 2006. Classification of the major soils of Hungary and

their correlation with the World Reference Base for Soil Resources (WRB).

Agrokémia és Talajtan. 55. 19–28.

http://www.isric.org/UK/About+ISRIC/Projects/Current+Projects/World+Ref

erence+Base/Pictures.htm

egyéb