Alapkészségek és foglalkoztatásAz IALS tanulságai

Köllő JánosMTA KTI

• Milyen szerepet játszik az elégtelen írástudás* abban, hogy az alapfokon iskolázott népesség foglalkoztatása nagyon alacsony szintű Magyarországon és más KKE országokban?

• Válaszkísérlet az IALS** alapján. 21 nemzeti minta. KKE: CZ, HU, PL, SLO

• Csak 15-59 éves, nem tanuló férfiak Hasonló eredmények mindkét nemre: Munkaerőpiaci Tükör 2008

*) Írástudás = alapvető olvasási, írási, számolási készségek**) International Adult Literacy Survey 1994-98, OECD, Statistics Canada

Érdemes-e egyáltalán foglalkozni a kérdéssel?

• A képzetlenek ilyen fokú kiszorulása nem magától értetődő jelenség

Összes fokozat 0-10 osztályt végzettek Teszteredmény Nyugati OECD Magyaro. Nyugati OECD Magyaro. 187-252 pont 73.5 53.6 71.9 51.6 0-186 pont 59.1 38.3 61.3 33.5

• A jelenség mögött nem feltétlenül a tudáshiány áll (lásd később)

• A rossz általános iskola hiányos alapkészségek alacsony foglalkoztatás következtetés-sorozat a fenti okokból, valamint az életkor-írásutdás profilok nagymérvű eltérése miatt elsietett lehet

220

240

260

280

20 30 40 50 60Életkor

USA Magyarország

IALS átlagpontszám, 1998A 15-62 évesek írás-olvasástudása

PISA

IALS

1) Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak

2) A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű

3) Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert:

a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek

b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

*) Az erre vonatkozó számítások nem szerepelnek a kötetben, itt ismertetem őket

Négy állítás Közép-Kelet Európáról

1) Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak

2) A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű

3) Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert:

a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek

b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Négy állítás Közép-Kelet Európáról

Teszt

• Az átlagos IALS-teszteredményt (0-500 pont) magyarázó lineáris regressziók iskolázottság-életkor interakciókkal, három országcsoportra

• További kontrollok: szülők végzettsége, lakóhely, nyelv, bevándorló státusz, kulturális szokások

• Megj: a teszteredmények kiátlagolásával nem követünk el komoly hibát

• Itt és többnyire másutt is: Nyugat1, Nyugat2, KKE

EredményekElmaradás a fiatal diplomások írás-olvasási teljesítményétől* három országcsoportban (szórásegységben)

-1.5

-1-.5

0

0-10 11 12-14 15- 0-10 11 12-14 15-

Idõsek Fiatalok

Nyugat1 Nyugat2 KKE

Elvégzett osztályok száma

Graphs by age

*) A fiatal diplomásoknál a kelet-nyugati különbség 0.15 szórásegység (9 pont)

1) Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak

2) A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű

3) Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert:

a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek

b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Négy állítás Közép-Kelet Európáról

TesztekA)

Hasonlítsuk össze a munkahelyi írás-olvasási követelményeket Keleten és Nyugaton! táblák, ábrák

Megj. A követelményszintet az előforduló írás-olvasási feladatok számával (0-13) mérjük

Tegyük ezt meg a 100 fősnél nagyobb vállalatokra külön is (ahol kevésbé fordulhat elő, hogy a munkavállaló dönt az írás-olvasási feladatok számáról)

B)

Vizsgáljuk meg, hogyan rendelődtek egymáshoz az eltérő követelményeket állító munkahelyek és a különböző iskolázottságú munkavállalók! többkimenetes választási modellek (mlogit, clogit, asmprobit).

Megj. A fenti modellek azt vizsgálják, hogyan változik az alkalmazott munkaerő iskolázottsági szerkezete, ahogy az „igénytelen” munkahelyektől az „igényesek” felé haladunk

Eredmények (A)

05

1015

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Többiek KKE

Az írás-olvasási feladatok számának eloszlása

02

46

810

12

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Nyugat1

02

46

810

12

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Nyugat2

02

46

810

12

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

KKE

Eredmények (B)Az írás-olvasási feladatok számának marginális hatása a 0-10 (kék) és 11 osztályt

végzettek (piros) részarányára két országcsoportban (ipar, termelő munkások)

-.04

-.02

0.0

2

1 3 5 7 9 11 1 3 5 7 9 11

UK, IRL, SF CZ, H, PL, SLO

mean of a mean of s

Graphs by orzagok

Ennél is nagyobb különbségek a nem termelő, nem-fizikai munkakörökben

1) Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak

2) A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű

3) Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert:

a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek

b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Négy állítás Közép-Kelet Európáról

Teszt• Az írás-olvasási követelmények számának kelet-nyugati

összehasonlítása „régi” és „új” munkahelyeken lineáris regressziók ágazatra és foglalkozásra kontrollálva

• Nincs szolgálati idő (tenure) változó!

• „Új munkahely” = azon munkavállalók munkahelyei, akiknek 2 vagy több munkahelyük volt az interjút megelőző egy évben

• „Régi munkahely” = csak egy munkahely és exp>1

Eredmény

-2-1

.5-1

-.50

0-10 osztály 11 osztály 12-14 osztály 15- osztály

Régi munkahely Új munkahely

Kelet-Nyugati különbség a munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási feladatok számában a régi és új munkahelyeken

A munkavállaló iskolázottsága szerint, ágazatra és foglalkozásra kontrollálva

1) Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak

2) A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű

3) Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert:

a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek

b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Négy állítás Közép-Kelet Európáról

Teszt• A teszteredménynek a foglalkoztatási esélyre gyakorolt hatása nem

becsülhető a teljes mintán, közvetlenül [Prob(E)=f(skill, X)], a nyilvánvaló endogenitás miatt

• Instrumentumok nem állnak rendelkezésre

• A teszteredmény azonban adottnak tekinthető azoknál, akiket mostanában vettek (vagy vehettek volna) fel

• Szűkítsük a mintát azokra, akik a közelmúltban megfordultak a munkapiacon: a megfigyelés pillanatában egy évnél rövidebb ideje dolgoztak a munkahelyükön, vagy nem dolgoztak!

• Vizsgáljuk meg az iskolázottság, az alapkészségek és a foglalkoztatás kapcsolatát ebben a részmintában!

Tesztfolyt

• Becsüljük az alábbi rendszert:

Teszteredmény = f(iskolázottság, X)Ledolgozott hetek az elmúlt évben = g(iskolázottság, teszteredmény, Z)

• X = idő az iskola elhagyása óta, anyanyelv, apa iskolázottsága• Z = nem, életkor, életkor2, bevándorló, falusi, korai nyugdíjat kap

• Az eredmények mindkét nemre és a teljes IALS-mintára vonatkoznak kelet-nyugati bontásban

• Minta: 15-59 éves, nem tanul, megfordult a munkapiacon az elmúlt évben

• 3sls

Az iskolai végzettség, az IALS-teszteredmény és a foglalkoztatás összefüggése A nyugati és kelet-európai OECD-országokban

(Kétegyenletes regressziós modell becslése a háromlépéses legkisebb négyzetek módszerével)

Nyugat Kelet Teszteredmény-egyenlet Függő változó: IALS tesztpontszám*

Iskolázottság (év)* 0.4424***

(43.3) 0.4277***

(21.9) Iskola elhagyása óta eltelt idő -0.0083***

(11.7) -0.0095***

(6.9) Anyanyelve eltér az interjú nyelvétől -0.6386***

(21.9) -0.1105

(1.2) Apa végzettsége isced 1-2 -0.1568***

(7.55) -0.0378 (0.99)

Foglalkoztatási egyenlet Függő változó: az utolsó évben ledolgozott hetek száma*

IALS tesztpontszám* 0.1083**

(4.8) 0.4225**

(2.12) Iskolázottság (év)* 0.1060***

(2.2) -0.0385 (0.39)

N 10 408 2671 „R-négyzet” 0.3333 0.2695 0.2036 0.0704 Sargan-teszt (2 a túlidentifikáltságra) 0.337 0.894 Kizárási restrikciók (a foglalkoztatási egyenletre) 4.52

(0.0000) 4.05

(0.0002) Változók: A csillaggal jelzett változók valamint a súlyok országokra standardizáltak. További változók: A tesztpontszám-egyenletben: apa iskolázottsága (további 4 dummy). A munkahét-egyenletben: életkor, életkor négyzete, nem, bevándorló, falusi, nyugdíjat kap. Minta: Nem foglalkoztatott vagy a munkahelyükre egy évnél nem régebben belépett személyek az 59 évesnél idősebbek, a nappali tagozaton tanulók, valamint azok kizárásával, akik soha nem dolgoztak. Az adatok 17 nyugati és 4 keleti (cseh, lengyel, magyar, szlovén) nemzeti mintára vonatkoznak.

Tesztfolyt

• Miért bünteti a piac erősebben az alapkészségek hiányát?

• A teszteredménnyel összefüggő, nem mért készségek? Szociabilitás, fegyelem, együttműködési hajlam? Erősebb kapcsolat a meg nem figyelt készségekkel Keleten, mint Nyugaton?

• A nagyszervezetek dominanciája?

Következtetések• KKE: az alapfokot végzettek nagyon erősen koncentrálódtak írás-

olvasási követelményeket nem (alig) támasztó munkahelyeken. Nem találunk erre utaló jeleket azokban a nyugati országokban, ahol alacsony az alapfokon végzettek foglalkoztatása.

• A munkahelyi írás-olvasási követelmények erőteljesen szigorodtak, különösen a fizikai munka világában. Nem találunk erre utaló jeleket azokban a nyugati országokban, ahol alacsony az alapfokon végzettek foglalkoztatása.

• Az alapkészségek hiánya különösen nagy mértékben nehezíti az új munkahelyekre történő belépést.

• A probléma nem varrható mindenestül az oktatási rendszer nyakába, de intő jel, hogy a képzetlen fiatalok készségszintje különösen alacsony, miközben a keletkező munkahelyek követelményszintje a nyugatihoz hasonló

• A felnőttkori mérések fontosak és az iskolai mérésektől több ponton eltérő eredményeket adnak. Ceterum censeo: PIAAC!