alakor // magyarország - 2015 milano expo

Pavilon átnézeti terv

TervpályázatMilánói Világkiállítás 2015 Magyar Pavilon

2.

Reprezentatív fogadótér Közlekedô Közlekedô Rendezvénytér - kunhalomZöldségeskert, elemek kertje Közösségi tér ÜvegházPiknik teraszkert

Tisza

fasö

vény

be n

yírt

Magy

aror

szág

felir

atMa

gyar

zás

zló

Forrá

s

Pata

kKi

emel

t virá

gsze

gély

Kiem

elt v

irágs

zegé

ly

Foga

dóté

r

Dom

bos

man

dula

liget

Ülô

térp

lasz

tika

Pikn

ikez

ôhel

y

Kasz

kád

Kiss

zínp

adlé

pcsô

s el

ôtér

Üveg

fal:

kiál

lítóf

elül

etHu

llám

zó ü

vegf

al,

vetít

ôfel

ület

Kunh

alom

Rend

ezvé

nyté

r

Ülôf

al

Kiem

elt v

irágs

zegé

ly

Kiem

elt v

irágs

zegé

ly

Üveg

ház

Bem

utat

ó zö

ldsé

gesk

ert

Zöld

sége

sker

t

Gyóg

ynöv

ényk

ert

Kút

Közö

sség

i tér

Kem

ence

Luga

s

Az ö

t ele

m k

ertje

Foga

dóté

r

Kiem

elt v

irágs

zegé

ly

Kertépítészeti terv, anyagok, struktúrák


3.

Pavilon alaprajzok, metszetrajzok


4.

Pavilon belsô látványterve


5.

Kert, kunhalom-rendezvénytér, piknik-terasz


6.

Kerti látványtervek, hangulatok


7.

Pavilon éjszakai látványterve


8.

Magyarország üzenete A világkiállítás magyar kiállítóhelyének feladata, hogy a látogatók ha el-

indulnak az országok pavilonjai között, találjanak egy olyan helyet, ahol

természetes és élő anyagok között nyugodtan leülhetnek, vásározhatnak,

találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, művészetével. Olyan

hely, amely alternatívát kínál a jelenlegi, globális válságot okozó para-

digmára, átélhetővé teszi a termékeny természeti világ szépségét, gyó-

gyító erejét, és egyben felelősségünket Földünkért, saját egészségünkért.

Pályázatunk célja, hogy az Expo-n való magyar részvétel sok alkotó ember-

nek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgaz-

daságnak, ásványvizeinknek, borainknak, élelmiszereinknek és más helyi

termékeinknek is nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra, az árusításra.

A tervet meghatározó elemek, szimbólumok, művészi megformálása

a magyar kulturális örökségből ered.

Az örökség, amely kiállta az évszázadok

próbáját ma is aktuális üzenetek közlé-

sét teszi lehetővé, átélhetővé. Az életfa,

sámándob, búza, a víz, a kert, a táj mind-

ezt megjeleníti hangsúlyosan.

Mindez formát ölt az épület és a kert

formájában, művészi effektusaiban,

programkínálatában.

A sámándobra rajzolt életfa-motívum-

ban víz áramlik, éjjel fény árad belőle.

A kiállítás utal eredetmondánkra,

totemállatunkra, a Turulra, és a törté-

net elindul Álmossal, majd Szent

Istvánon át Mátyás reneszánsz kertjéig,

Széchenyit és 1956-ot érintve az olasz

látogatókban közös történelmi emléke-

ket ébresztve jutunk el a máig.

A civilizáció szeméthalmából eleven, fényjátékokat és hanghatásokat

sugárzó kiemelkedő épület utat mutat a jövőbe, ízekkel-színekkel, élő

zenével, tánccal. Az épület mögötti szabad területen tájépítészeti elemek-

kel létrehozott szabad tér nyílik, színpaddal és vetítővászonnal. A belső és

külső terek átjárhatóak, több helyen transzparensek, kívülről átláthatóak,

és belülről kifelé sugároznak.

Az álló sámándobok kiállítóterek, a fölső és alsó világ közti kapcsolat raj-

tuk keresztül zajlik. A fekvô dobban lévô piactér az emberek találkozási

helye, a piaci élet elevenségével, ahol kicserélik munkájuk gyümölcseit.

Ez a jövő szolidáris gazdaságának, egy új paradigmának az előképe.

A kert az emberek és az átalakított, megnemesített természet találkozási

helye. Itt az ember a Föld gyógyítójává válik, és elveti a jövő csíráit.

Magyarország történeti tájhasználata a szerves tájművelésen, a természeti

adottságok mély ismeretén és tiszteletén alapult. Magyarország mindig is

Európa éléskamrája volt. Az ország természetföldrajzi adottságai a sok-

féleség lehetőségét teremtették meg, minden egyes falu, tájegység helyi

sajátossága a kultúrában (viselet, tánc, szokások, tárgykultúra…), egyedi

módon, a helyi termékekben és ízekben is kifejeződik. Ez a világ mára

eltűnt, de a táj még most is őrzi ennek a sokféleségnek a lehetőségét.

A mai ember elszakadt a természeti világtól, és nincs tudatában, hogy

élete mégis a föld termőerejétől, a vizek, a levegő tisztaságától, az egészsé-

ges tápláléktól függ. A kert, – akár szakrális, akár profán–, minden kultúrá-

ban az embernek a természeti világhoz való viszonyát, a paradicsomi kert

ideájában a teremtett világ örök és harmonikus mivoltát jelenti.

A világkiállítás a jövő generációja iránti felelősségre kívánja felhívni

a figyelmet.

A szakrális, szellemi tartalom művészi megformálása, a három dob-

épület és a kert hármas egységét jelképezze legrégebbi és legszebb köszö-

nésünk: Bort, Búzát, Békességet!

A pályázat alapgondolata


1.

A dob belső tartalmaA fősétányról egy hatalmas sámán dobot látunk. Az első dob rendeltetése

a szellemi üzenet művészi megjelenítése, ahol a látogató részese, átélője

lehet mindennek.

A dob oldalán lévő kiemelkedő domborulatok sok kis prizmából álló abla-

kok, amelyek a fényt megbontva megvilágítják a belső teret. Este a belső

világítást a fény megtört hatásával közvetítik kifelé.

A világfa-motívumban folyó vízben, – megkomponált módon –, időközön-

ként buborékok indulnak el a motívum szálaiból (a csöves vízmértékhez

hasonlóan, nem sok kicsi buborék, hanem egy nagy, amely faltól falig ér).

Ezáltal tökéletesen organikus, lüktető élményben lesz részünk, amely a ter-

mészet, a fizika szépségeit emeli művészi szintre.

Fénykémények A nádborítású héjazaton –, amely puha vonásokat ad az épületnek –

üveg-rudak hatolnak át. A külső falon 10 centiméter hosszan nyúlnak ki

a szabadba, majd áthatolva a falon 20 centiméter hosszan benyúlva fényt

közvetítenek a térbe.

Egy vízcsepp ereje

A legfelső - egyben a legmagasabb

- szinten a látogató „alakor” búzame-

zőn találja magát, középen egy kúttal.

A két főfalon a világfa felső része látha-

tó, amelyben buborékok törnek felfe-

lé, így a vízzel teli oszlopból úgy hatol

be a fény, hogy pászmája folyamatosan

mozog a búzamezőn. Amikor a felfelé törő buborék a csúcspontra ér,

a dob legmagasabb pontjából egy vízcsepp aláhull a kútba. A kútnak

nincs alja, ezért a vízcsepp a következő szintre esik, ahol egy 1.5 mé-

ter átmérőjű kör alakú, 15 centiméter mély, feszített víztükrű átlátszó

medencébe esik. A becsapódó vízcsepp mozgásba hozza a vízfelszínt,

az így keletkező vízkörök esetleges helyen kicsordulnak a kútból, aláhull-

nak a földszintre, ahol 7 darab különböző méretű és hangolású, 30 fokos

szögben álló, belülről megvilágított sámán dob helyezkedik el. A vízcsepp

és a dob találkozása hangot ad, a kihangosítás által az épületen kívül

különböző hangolású dob-hangokat, vagy dob- morajt hallunk.

A nagydob hangja és ritmusa adja a pavilon szívverését.

Alakor búzacsíra Az első szinten, ahol a feszített víztükrű

medencébe hullik a vízcsepp, dupla falú

üvegfödém a járófelület, ebben csírázik a

búza. A csíraszöveten keresztül rálátunk

az alsó szinten lévő dobokra, a földszint-

ről nézve több ezer csírázó búzaszem má-

gikus (szürreális) képét látjuk, középen az

életet jelentő víz karikákban lüktető rajzolatával. A búza kultúránkban az

életfolytonosság – feltámadás – a szellemi esszencia és teremtő erő jelképe.

A csírázó magvak folyamatos cseréje során a kikerülő csíra, amely kiváló

táplálék, kis papírzacskóban minden látogatónak adható. A zacskón az ala-

kor búza leírásával.

A múlt dobjai, a jelen hangjaiA dob művészi alkotás, installáció. Szerves épület szakrális belsővel. Lük-

tető és élő. A világfában úgy lüktet az éltető víz, mint érrendszerben a vér.

A vízcsepp hangja, moraja a múlt dobjai, a jelen harangjai.

Az alakor gabonaszárai a függőleges nádfalakból kiálló, fénylő üvegszá-

rakkal való találkozása, a kút, az ablakokból szivárványra bontott fény,

a folyamatos lüktetés a vízzel teli világfával, a dobok hangja, mindez egy

sámán dob belsejében, a magyar táj szakrális emulzióját mutatja. A világ-

fában összefutó buborékok, amelyek mind máshonnan jönnek, más sebes-

séggel érnek össze középen, ahol együtt feltörve a magyar táj és tájban élő

ember sokszínűségét mutatják.

2.Első dob – álló dob


2.

Második dob - fekvő dobRendeltetése: piactér, piknik-étterem, színházterem, kiállító-tér,

kongresszusi terem, fogadásokra alkalmas tér.

TetőkertA dob felső tere parkosított zöldtető, teraszosan lépcsőzik a középső szin-

tig, amelyen átfutó vizes árokban a két életfából alábukó víz csörgedez.

A terasz szintkülönbségeit összekötő oldalfal alul átlátszó üvegfelület,

amelyben szintén víz van. Itt a vízben egy-egy nagy buborék jelöli a víz-

szintet, stabilitást, nyugalmat adva. A lelépcsőződő gyepes teraszokon fa-

burkolatú ülőfelületekre lehet letelepedni. Ez a tér a magyar táj meleg és

bőtermő hegyoldalait jeleníti meg mandulafákkal, szőlővel, levendulával.

Az Expo, és a magyar pavilon olyan szigete, amely nyugalmat, pihenést

nyújt a látogatónak.

Piknik vendéglátásA fekvô dob belsô tere piknik-étterem.

A táj és a magyar konyhaművészet, a

szabadban elköltött jó étel, a közösségi

együttlét élményét idézzük, a magyar táj

képi nyelvének nagy mestere, Szinyei

Merse Pál Majális című festményétől

inspirálódva. A táj felkínálja éltető ere-

jét. A szabadban való étkezés örömmel

tölti el az embert. A piknik-vendéglá-

tás lehetőséget teremt a kiváló magyar

kézműveseknek, hogy általuk készített

fonott kosarak, csuprok, poharak, szőtt

szalvéták, bicskák ily módon elkelje-

nek. A vendégek különböző összeállítású kosarakat vehetnek, és a pia-

con bevásárolhatnak a magyar termékekből (sajtok, borok, stb.), a kert-

ben megszedhetik a zöldségeket. A kiállítás ideje alatt egymást váltják

a hazai térségi termelők a gyümölcsök érési sorrendjében (a nagykörűi

cseresznyések, Göncről a kajszitermelők, a felső-tiszavidéki szilvalekvár-

készítők, az ország bioszőlő-gazdái, gyümölcsész közösségei, és mások).

Vehetnek a kerti kemencében sült kenyérből és lepényekből. Ha valaki nem

akarja hazavinni a kosarat, bérelheti is. Lehet előre összeállított kosarakat is

választani. A kosárral a magyar pavilon kertjében is leülhet, a tetőkertben,

a kunhalmon, a lugas alatt.

Belső térA belső térbe a fény a tetőn átfutó vízen és a dob oldalán lévő ablakokon

hatol be. A felső fényforrás szép rajzolattal vetül a zárt térbe. Este belül-

ről a vízen áthatoló fény adja a tetőkert egyik térvilágítását. A belső tér

padlóburkolata só- és fakocka. A kellő szilárdságú parajdi sókocka külön-A második dob - a két álló dobot összekötő fekvő dob


3.

leges, természetes, izgalmas felületet, gyógyhatású klímát eredményez.

A tér belső kialakítása mindennemű rendezvényre alkalmas. Állandó

funkciója: kulturális rendezvénytér, amelynek meghatározó jelenléte mel-

lett működik a magyar élelmiszereket, hungarikumokat bemutató piac.

A piac mozgása, életteli hangulata a népzene állandó jelenlétével úgy

mutatja be az országot, mint Európa éléskamráját. Megmutatja misszió-

ját, erejét abban, hogy a magyar mezőgazdaságban a múltból visszanyert,

a feledés homályából feltámasztott értékeink – a gyógyító alakor búza, a

különleges húsú állatok (racka birka, szürke marha, mangalica), boraink,

ásványvizeink, zöldségeink, gyümölcseink, gyógynövényeink, gyógy-ké-

szítményeink – lesznek bemutatva oly módon, hogy a látogató élménysze-

rűen magával viheti a magyar táj ízeit, termékeny erejét. A magyar pavi-

lon a piactérrel egy új paradigma vízióját teszi tapasztalhatóvá, átélhetővé:

bevásárlóközpontok helyett hirdetve a helyi termékek, a termelőtől való

közvetlen vásárlás, a tömegcikkek helyett az egyedi kézműves tárgyak

fontosságát, a világunkat – a Föld életét – veszélyeztető ökológiai és szo-

ciális kérdésekre adott válaszként. A belső piactér flexibilis szerkezeteivel

könnyen átalakítható színházi térré, kongresszusi, fogadásokra alkalmas

színhellyé, fogadásokra alkalmas színtérré, kiállító-teremmé (a nézőtér és

a piac funkció berendezése kompatibilis).

Harmadik dob - álló dobRendeltetése: időszakos kiállító tér, kamara-előadások tere, bemuta-

tótér, VIP-tér.

A kortárs magyar művészet folyamatos bemutatásának terei itt kapnak

helyet. A legfelső tér tökéletes akusztikájú színhely. Az utolsó dob a pavi-

lon utolsó egysége, ami a jövőt mutatja, prezentálja, mind művészet mind

találmányok bemutatásával.

A dob mögött, a kijáratnál szabadtéri színpadként működő emelt tér

található. Harmadik dob – álló dob


4.

Építészeti megformálás


5.

Működés az időben változva, tavasz – nyár – ősz, nappal – éjszakaAz épület élő ruhája folyamatosan változik tavasztól őszig, reggeltől estig,

éjszakai megvilágítással, esőben is üzemel.

A látogatói útvonalA látogatók útvonala a víz útját követi. A látogatók útvonala kétfelé ága-

zik: beléphetnek a piactérre és onnan tovább, fölfelé az épületbe. Ha kívül

haladnak tovább, az oldalsó lépcsőn feljutnak a középső szintre, onnan az

első dobban található kiállítóterekbe, és a teraszra. A piac- és rendezvény-

térben kosarat bérelhetnek, vagy vásárolhatnak. A kosarat a piactéren és a

kertben megtölthetik a Kárpát-medence javaival, majd a tetőteraszon lete-

lepedhetnek, piknikjüket elköltve.

Szerkezetek, gépészet - fenntarthatóság, környezettudatosságAz épület fő tartószerkezete ragasztott fa főtartókból készül (függőleges fal-

bordák és födémgerendák), külső-belső burkolattal. Az álló sámándobok

váza nádfedést kap. A kifeszített bőr helyét részben transzparens, áttört

természetes felületek – nádkötegek, rőzsekötegek – és a fényt beengedő

különböző fénycsatornák, üvegcsövek töltik ki, nappal és éjjel váltakozva

engedik át a fényt és a látványt a külső és a belső világ közti határvonalon.

A fekvő sámándob fala kívül-belül faburkolatú. A lépcsőző zárófödém lép-

csőfokainak homlokfala bevilágító sávokat tartalmaz, melyek – a körabla-

kokkal együtt - a belső teret természetes fénnyel árasztják el.

Az épületburok zárt és nyitott terek váltakozása. A piactér padlója tégla

formában fejtett parajdi sóból és keményfa kockából készül, a burkolat az

alaprajz ellipszisébe írt mintát hordoz. A dobok falát részben tömör szerke-

zet, részben üvegfal határolja.

Az épület nincs téliesítve. Az elsődleges gépészeti feladat a nyári hűtés.

Az épület igyekszik a gépészetet minimalizálni, vagy teljesen mellőzni,

passzív hűtési eszközök alkalmazásával – vizek áramoltatása, hőtárolás,

árnyékolás, átszellőzés, vízpermettel való

hűtés – által. A működtetéshez szükséges

minimális elektromosság külső, lehető-

leg megújuló forrásból (zöldáram) kell

származzon. A belső irodatérbe szükség

esetén felülethűtést helyezhetünk, talaj-

szondás vagy levegős hőszivattyúval. A

gépészeti berendezések, vezetékek a föld

alatt lesznek elhelyezve. A kunhalom az alapozásból kikerülő földből épül.

A vízhasználat fenntartható. A csövekben keringő víz zártan keringetett,

elsősorban esővízzel üzemel, a hálózati víz a pótlást biztosítja.

A használat során törekszünk a hulladékképződés megakadályozására.

Minden visszaforgatott, újrahasználható. A keletkező hulladék újra nyers-

anyaggá válik, a szelektív gyűjtés, komposztálás, újra-használat által.

Szociális tartalom, a múlt és jövő összekötéseA megvalósításban egy másfajta munkastílus is megjelenik. Az épület befe-

jező munkáinak kézműves részei közösségi munkában, kalákában épülnek.

UtóhasznosításAz épület szétszerelhető, szállítható. A zárás után Magyarországra kerül,

megfelelő helyszínen újraépül.

A kert célja, hogy az idelátogató olyan helyen találja magát, amelyet áthat

az ÉLET. Áthatják az elemek. A tűz–víz–levegő–föld, és ezek metszőpont-

jában megszülető ötödik elem (quinta essentia), az élet forrása, a magyar

hagyományban is jelenlévő életfa. A fa a világ tengelye, kapocs Ég és Föld

között. A növényvilág, amely képes az ásványit a kozmikus energiával élő-

vé alakítani. A kert kialakításánál fontos az elemek megtapasztalása. A víz

végigvonul az épületen és a kerten. A levegő megjelenik a vízben és ins-

tallációk segítségével, a tűz a kemencében, a naperők a háztartásban való

használatban (aszaló, szárító). A föld pedig

termékenységével mutatja meg magát.

A kertet a növényvilág és állatvilág népe-

síti be.

A kert a magyar táj termékenységét,

a helyes és szeretetteljes földművelés

eredményét kínálja az idelátogatónak.

A gyümölcsöskertben a régi magyar gyü-

mölcsfajták (almából több mint 400 fajtát,

körtéből több mint 500 fajtát nevezünk

meg), szőlőfajták és művelési módok mu-

tathatók be. A zöldségeskert nem válik el

a virágoskerttől, hiszen a magyar nagyasz-

szonyok kertjei, és a paraszti porták kertjei

is a mai értelemben bio-, illetve ökokertek

voltak.

A kert kialakításánál és anyaghasználat-

ban a hagyományos tudást és a legkor-

szerűbb ökológiai ismereteket ötvözzük.

Az állatvilág is megtalálja helyét. Bemu-

tatjuk az énekesmadarak, a rovarvilág, a

talajélet és minden látható és láthatatlan

lény fontosságát és nélkülözhetetlenségét

a föld művelésében.

Bemutatjuk, hogy a kert termé-

nyei élelmet jelentenek, emel-

lett a legegyszerűbb módon

megtanulhatjuk tartósítószer

nélküli eltevésüket, és a piacté-

ren magunk is elkészíthetjük

A kert szerkezetében szervesen

összefügg az épülettel. Monda-

nivalóját továbbfűzi. A kertben

az épületalapból kikerülő földet

felhasználjuk, hogy ne termel-

jünk „szemetet” (talaj, mint hulladék), egy helyben mutassuk be ennek

etikáját. Kialakíthatjuk belőle a kunhalmot. A halmok a magyar táj fontos

szakrális pontjai és jelei, találkozási pontok – Ég és Föld között, és szociális

síkon is. A kikerülő földet a szegélyek „mezsgyék” mentén is tudjuk hasz-

nálni, térplasztikai elemként.

A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy rész vegyen a kert éle-

tében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. Alakítója és részese lehet a kertor-

ganizmusnak. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget egészen

a kisgyermekektől a felnőttekig: kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti

a terményeket, komposztálhat, érzékelésével elmerülhet az elemek világá-

ba és a természeti birodalmakba. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit

hogyan tegyük el tartósítószer nélkül (lekvárként, aszalványként), hogyan

készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához te-

ákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás,

a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megis-

merésére van mód.

Táj- és kert


6.

ElőtérAz első dob előtti tér, a fogadótér, itt ered a forrás, amely központi elem-

ként fűzi össze a külső és belső tereket. Körülötte a kőburkolaton sziklá-

kon ülhetünk (ásványvilág): ezen a téren áll az országzászló. A sarkon 2 m

magas tiszafa sövény áll, benne nyírt Magyarország felirattal.

OldalkertekA terület határát intenzíven beültetett növényzet adja, színeivel, illataival,

éteriségével, a növényi formák szépségével becsalogatva a látogatót és

örömet nyújtva mindenkinek. A növényágyak szinte mindenütt kiemeltek,

fával, fonattal kialakított magas ágyak. A fák, gyümölcsfák nagy edények-

ben állnak.

BemutatókertA kunhalom a magyar táj különös, szép eleme, felszíne színes gyeptársu-

lással jeleníti meg a táj hangulatát, szakralitását.

A következő egységben burkolatváltás (föld, kéreg, kavics, gyümölcs-

magok…) jelzi, hogy más minőségbe lépünk. Egyik oldalon az elemek kertje

található, a másik oldalon a zöldségeskert, majd a fűszer- és gyógynövé-

nyek kapnak helyet.

Végül eljutunk a kerti, szabadtéri kiállító, programbefogadó közösségi

térhez, amely közepén a kút, tengelyének lezárásában a többfunkciós

kemence található. A teret rózsával, szőlővel befuttatott lugas öleli körbe.

E mögött található az üvegház, amely a kert működtetéséhez szükséges

előkészítő, rakodó- és bemutatótér egyben.

Táj- és kert


7.A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte

a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét.

És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért,

annak minden lényéért.

alakor // magyarország - 2015 milano expo

Documents