MÁSODIKOS KÉZIKÖNYV HÓNAPRÓL HÓNAPRA MEIXNER - MÓDSZERŰ

ANYANYELV TANKÖNYVCSALÁD

írták: Adorján Katalin, Csorba József, Damó Eszter

AIÓ Tankönyvkiadó, 2012

2

I. Felkészülés a Meixner - módszertan szerinti tanításra, az órák lebonyolítására

Pedagógiai program, tanmenet Heti 8 órára terveztük a mellékletben megtalálható tanmenetet, amely az OM által kiadott kerettantervhez igazodik. A 8 órából 6 óra olvasás-szövegfeldolgozás, 2 óra írás-nyelvtan. A szövegfeldolgozáshoz is jelentős mennyiségű írásfeladat hárul. Külön írás órákat ezért nem terveztünk. Óraterv a második osztályos magyar nyelv és irodalom tanításához:

hónap tanítási hetek

nyelvtan órák olvasás órák összesen

Szeptember 4 8 24 32 Október 3,25 6 20 26 November 4,25 8 25 33 December 3,25 6 20 26 Január 4 8 24 32 Február 4 8 24 32 Március 4,25 8 25 33 Április 3,5 7 21 28 Május 4,25 9 25 34 Június 2,25 6 14 20 összesen 37 74 222 296

A szükséges taneszközök a 2. osztályban A taneszközökhöz három füzet tartozik. A nyelvtanhoz vonalas, az irodalomhoz szintén egy vonalas és egy sima rajzfüzet. A vonalas füzetekből az első osztályos vonalazásút ajánljuk használni legalább az első félévben, akinél szükséges, még tovább is. A rajzfüzet mérete lehetőleg olyan legyen, amibe A4-es (21 cm x 29,7 cm) lapokat be lehet ragasztani, s a lapok vastagok kell, hogy legyenek. Szerencsés, ha van bennük az oldalakat elválasztó hártyapapír. Ez nem csak a rajzokat védi meg, hanem ragasztani is lehet rájuk feladatlapokat, verseket, stb. Ragasztó, színes ceruza, radír, grafit. Fontos az osztálykönyvtár, könyvtárpolc kialakítása. Kötelezőnek tekinthető elemek a helyesírási tanácsadó szótárak, gyermeklexikonok. Ajánlottak a növény és állathatározók, azoknak a szerzőknek a munkái, akik bekerültek az olvasókönyvbe (Lehetőleg azok a kötetek, amelyekben szerepel olvasókönyvi szöveg.), a harmadik és negyedikben előforduló olvasmányajánlásokból már most érdemes elkezdeni a gyűjtést, de ezek lehetőleg még ne kerüljenek a polcra. Kommunikáció az órákon Fontos az általános részben leírtak fokozatos, lépésenkénti bevezetése. Lényeges, hogy már a tanév elején hagyjunk elég időt arra, hogy ahol csak lehet, a gyerekek mondják el, mondják ki az egyes kérdésekre a válaszokat. A tanító időnként olyankor is fogalmazzon meg kételyeket, ha elhangzott már a helyes válasz. Vita esetén érdemes hangsúlyt helyezni a lezárásra. A borítékok előkészítése és használata A borítékos feladatokat véletlenül se a munkafüzet utasításai alapján haladjanak a gyerekek.

3

Második osztályban az olvasás munkafüzethez 30, a nyelvtanhoz 57 borítékos feladat tartozik. Ezek előkészítése és kezelése nagy körültekintést igényel. Akik már első osztályban is Meixner-módszerű eszközökkel dolgoztak, azok számára ez már természetes. Akik most kezdik el használni, azoknak azt javasoljuk, hogy apró lépésekre bontva kezdjék el a borítékos feladatok lebonyolítását. Szerencsés, ha a gyerekek mindent elpakolnak a padról, de legalább is becsukják, egymásra helyezik a füzeteiket, könyveiket, hogy legyen előttük elég üres felület. (Az értelmező utasításokat nem a munkafüzetből olvassák, hanem a tanító mondja el.) Mindenki egyszerre nyissa ki a borítékot. Ürítse ki. Ellenőrizze, hogy nem maradt benne semmi. Forgassa meg a cédulákat, hogy egy se maradjon lefordítva. Válogassa szét a fő csoportokat. Csak ez után kezdjen hozzá a rendezéshez. (Akkor mondjuk csak meg a rendezés szempontját.) Kezdetben álljunk meg minden lépés után, segítsük és ellenőrizzük a végrehajtást. Ugyanilyen alapossággal járjuk el, ha összerakatjuk, s nem beragasztatjuk a boríték tartalmát. Ha kallódó, a földön heverő cédulát találunk, mindig azonnal járjuk utána, honnan hiányzik. Demonstráció A demonstrációs eszközök tekintetében érdemes mindenből, amiből lehet a valóságban is bemutatni olyan tárgyakat, amik az olvasókönyvben szerepelnek. Ha a tanító példát mutat ezen a területen, s a tanulókat szóval is biztatja, akkor komoly esély van rá, hogy az olvasókönyvben előforduló tárgyak „vendégszereplésre” érkezzenek az osztályba. A folyamat öngerjesztő, különösen, ha időszaki kiállításokat alakítunk ki a tárgy nevének, tulajdonosának feltüntetésével. A vizualitás szerepe Az olvasókönyvben szereplő hívóképek a szólisták kifejezéseinek értelmezését szolgálják. Reményeink szerint nem nagyon maradt olyan „nehéz” fogalom ezekben, amikhez ne társulna hívókép. Egyes szavak többször is ismétlődnek, s ilyenkor a hívókép is gyakran újra szerepel. (Ez nem automatikus, mert jó, ha időnként vissza kell lapozni.) A hívóképek ismétlődésének az is oka lehet, hogy más fogalom magyarázatához is felhasználtunk néhány erre alkalmas képet. A gyerekek össze is köthetik a képeket és a szavakat, de koránt sem célszerű ezt mindig, minden esetben minden gyereknek megtennie. Ezt a hozzárendelést csak az értelmezési nehézség miatt aláhúzott szavak javasoljuk annak a gyereknek, aki aláhúzta. (Különben túl sok a vonal, ami nem könnyíti, hanem nehezíti az azonosítást. Akár az újraolvasást is.) Az állandó összekötés azokat a kiegészítő feladatokat is akadályozzák, amik a szóolvasáshoz kapcsolódnak. (Pl.: karikázzátok be azokat a szavakat, amikhez tartozik kép! Olvassuk fel közösen az első oszlopot úgy, hogy amihez nem tartozik kép, azt halkan, amihez igen, azt hangosan!) Füzetmunka Mint azt az általános részben is leírtuk: fontosnak tartjuk, hogy a füzeteket a gyerekek számára is kiismerhető ritmusban, legalább hetente értékelje a tanító. Az értékelésnek a tartalmi és formai (Íráskép, elrendezés) szempontokra is ki kell terjednie. Törekedni kell arra, hogy az esetleges problémák megállapításán túl javaslatok is legyenek ezek jövőbeli kezelésére. Az évfolyamon nehézséget okozhat a gyerekeknek a válogató tollbamondáskor, vagy egyéb esetekben az oszlopokba való írás a füzetlapon. Ennek segítésére csak azoknak kell támaszokat nyújtani, akik több próbálkozás esetén sem kellően sikeresek. (Pl. a lap „szótársas” félbehajtása, vagy csak a közepének felső behajtással való megjelelése.) A munkafüzetek javítása, értékelése is fontos feladat. Ennek jelentős részét a tanórán el lehet végezni. Tudatosan kevés írás feladatot terveztünk a munkafüzetekben, részben ennek érdekében. (Döntően kiegészítések, a teljes mondatnyi, vagy annál is hosszabb írásmunkákat a füzetbe kérjük.)

4

Csoportos feladatok Sok osztályban nincsenek még előzményei a csoport szintű kooperációs tevékenységnek. Akik most kezdenek hozzá, azoknak azt javasoljuk, hogy ezt is apróbb lépésekre bontva, ezek kimunkálásával, segítésével, fokozatosan kezdjenek hozzá. A rutinná váló, rosszul rögzült viselkedés, munkaszervezés utólagos változtatása sokkal több időt és energiát igényel, mint az eredményes technikák elsajátíttatása. A hatékony kooperációs tevékenység egyik kulcsa az előkészítés, a másik a folyamatra is kiterjedő értékelés. Dramatikus játékok A másodikos könyv szövegei gazdag lehetőségeket biztosítanak a drámapedagógia alkalmazására. Néhány kézenfekvő helyen ezt jeleztük is, de biztatunk mindenkit, hogy bátran éljen ezekkel a lehetőségekkel, hisz többek közt ezért is hagyunk sok időt a szövegek feldolgozására. Nagyon jó gyakorlat, ha bizonyos fordulatokat, szituációkat a gyerekek egy része nem eléggé ért meg, akkor azokkal, akik már értik, eljátszatjuk. Sokkal hatásosabb, mint a hosszas magyarázat. A szövegek újraolvasásánál érdemes adott pontokon megállva a szereplők arckifejezését, testtartását, gesztusait megjeleníteni, kipróbálni. A vázlatot csoportos feladat keretében szobros játékkal megjeleníttetni, stb. A legnagyobb dramatikus feladat a betlehemes. Ezt mindenképpen javasoljuk megtanulni és bemutatni az osztályban a szülőknek. Direkt sokszereplős szöveget választottunk, s a résztvevők száma a szükséges mértékben bővíthető zenészekkel, őrökkel, pásztorokkal, a mesélő szöveg felosztásával. Lényeg, hogy senki se maradjon ki a produkcióból. Kézenfekvő karácsonyi ajándék, szép, tartalmas hagyomány, nem kizárólag vallásos családok számára. Ilyenkor a szülőket érdemes kérni, hogy vendégeljék meg az előadás után a betlehemezőket. Erre a célra elég pár tepsi házi sütemény és néhány kancsó tea. Külön jó, ha előre gondoskodunk róla, hogy legyen olyan szülő, aki felveszi videóra, más fotózza az eseményt. (Spontán is előfordul, de érdemesebb nem a véletlenre bízni. Évekkel később nagy kincsé válik, de az év összefoglaló óráján is nagy örömöt okoz majd. Ezért mindenképpen kérjünk másolatot, ha készül ilyen felvétel.) További ilyen lehetőségek a farsangi időszakra minden évben beszerkesztett vidám, könnyen dramatizálható történetek. A farsangi mulatságra azért is érdemes ilyesmivel készülni, mert akkor a jelmezválasztás gyakori nehézségeit is áthidalhatjuk. Értékelés és tudásmérés Az egyes, nyelvtan témakörök végén felméréseket illesztettünk az óratervbe. Ezeket ebben a kézikönyvben lehet megtalálni, innen kell kinyomtatni és sokszorosítani. Értékelésüket szeretnénk egységesíteni, ezért kérjük a felhasználókat, hogy küldjék meg számunkra az ehhez szükséges adatokat (kitöltött felmérések), s tapasztalataikat. Fontos azonban, hogy a felmérések eredményei a félévi, tanév végi értékeléseknél ne legyenek kizárólagosak, meghatározó jellegűek. A nyelvtan tananyag döntő részének elsajátítása, a helyesírási készség fejlődése nem mérhető ilyen módon. Azt a tanórai tevékenységek közben csak a tanítónak van reális lehetősége nyomon követni. Ezért ezeket érdemes a tanórákon, vagy közvetlenül azok után rögzíteni, jegyzetelni. Második osztályban még kissé kétséges a néma olvasás alapján, feladatlap segítségével végzett olvasás, szövegértés felmérés. A kerettantervi követelmények alapján ez csak harmadik osztály tanév végi követelmény. Ennek ellenére bevett gyakorlatnak tekinthetőek az ilyen felmérések. Ehhez alkalmazkodva év végére javasoljuk a Meixner Pedagógiai Egyesület felméréseiből a 2. osztály tanév végére rendelkezésre álló néma olvasáson alapuló, csoportosan elvégezhető szövegértés felmérést, amelyet egy rövidebb olvasástechnika (hangos szó-és mondatolvasás) felméréssel egészül ki. Javasoljuk, hogy gyengébb olvasók számára a szövegértésnél is biztosítsuk a hangos olvasás lehetőségét. (Az Egyesület felhívása az általános részben megtalálható, illetve: www.meixnerped.hu)

5

Az értékelésnél az olvasástechnika terén a betűtévesztéseket, az olvasás tempóját és az automatikus szóolvasási készség (gyakran betűz-, szótagol-e még) meglétét vesszük figyelembe, valamint a hangos olvasással elolvasott mondatok megértését, a szövegértés szintjét pedig a szövegolvasáshoz kapcsolódó feladatok megoldása alapján. A szövegértés területén az értelmező olvasás szintjének elérése a követelmény, de érdemes figyelni azokra a második osztályban kiemelkedőnek tekinthető teljesítményekre, amikor egy gyerek már „a sorok mögé lát”, képes a szöveg átvitt jelentését is megérteni, a bíráló-kritikai olvasás szintjét elérni. Szövegértés felmérésünk erre is módot biztosít.

II. OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS

A másodikos irodalmi anyag sajátosságai Az irodalmi szövegek kiválasztásánál általános szempontjaink voltak: az adott hónap hangulatához igazodjon, a szövegek legyenek hangulatosak, derűsek, az élet harmóniáját sugárzók, legyen bennük humor, legyenek a mai gyerekek életvilága számára is elérhetők, biztosítsák a gyerek számára a személyes irodalmi élményt, adjanak lehetőséget az érzelmi intelligencia fejlesztésére és ehhez kapcsolódva a morális érzék fejlesztésére is. Ugyanakkor hordozzák azokat a hagyományos kulturális elemeket, amelyek közös nemzeti kultúránk alapjai, illetve majdan a felső tagozatos irodalomtanítás előképei. Azt is fontosnak tartottuk, hogy terjedelmük igazodjon az osztályfokon tanulók feltételezhető olvasási képességéhez. Az első félévben általában fél oldalasak, később is ritkán haladják meg az egy oldalnyi terjedelmet. A szövegek nyelvezete tudatosan nagyon egyszerű: a szövegmondatok nem túlzottan összetettek, a szövegek szókészlete alig tartalmaz egy átlagos nyelvi készségű gyerek számára ismeretlen kifejezést. (A szókincsbővítésre most is törekszünk, de ezt az olvasástechnikai feladatok szó-és mondatolvasási részeiben valósítjuk meg.) Az olvasókönyv A hónapokra szerkesztettség következtében 10 egységre bomlik a könyv, a 10 iskolában töltött hónapnak megfelelően. Az ezeken belüli egyes tanítási egységekkel pusztán ezért is mindenképpen sorba haladjunk. Ha valamiért megcsúsznánk, bátran lépjünk tovább a következő hónapra, a hónap első napján, az elmaradt szöveget hagyjuk ki, lehetőleg az elmaradt olvasástechnikai részeket mindenképpen iktassuk be, hogy az abban való haladás, s a nyelvtannal való párhuzam folyamatos lehessen. A hónapok belső szerkezete azonos: hónapbevezető, heti versek, olvasógyakorlatok. A hónapbevezető szövegekkel a szűkebb társas és természeti környezetére igyekszünk a gyerekek figyelmét terelni. Tematikájuk szabadon kibővíthető a helyi sajátosságok bevonásával. (Pl. az iskola kertjének növényei közül melyik bújik elő, virágzik, sárgul el, stb.) A heti versek közül a másodikos könyvbe csak egyet helyeztünk el szövegszerűen, a többire csak ajánlást adunk. Az ajánlott verseket elhelyezzük a kiadó honlapján. (www.aio.hu) Az olvasógyakorlatokat három órás feldolgozásra terveztük. Ezek mindig olvasástechnikával kezdődnek. Először szósorok olvasására van mód, majd mondatok olvasása következik. Ezt követi a szövegolvasás, amit szintén olvasástechnikai feladat vezet be. A szövegből kiemelt hosszú, nehéz szavak szótagonkénti, majd összeolvasása. Végül a szövegek olvasása, és feldolgozása következik. Minden olvasógyakorlathoz szerkesztettünk feladatlapot. Az egymásra épülő, tematikus olvasástechnikai feladatok révén az első osztályból még bizonytalan betűismerettel, esetleg betűtévesztésekkel érkező gyerekek számára kitűnő lehetőség, hogy újból végighaladnak a betűkön, meg-megállva a kritikus, szokásos hibalehetőségeknél. Ez a betűgyakorlási sorrend természetesen a Meixner-módszer alapelveit követi, illetve összhangban van a nyelvtan tanulásával is. Vagyis amikor adott betűt gyakorolnak a gyerekek az olvasásórán, akkor

6

ugyanaz a nyelvtanórán is előkerül diktálás vagy egyéb feladatok formájában. Fentiek miatt nem érdemes a tanítási egységek sorrendjét megváltoztatni, ugrálva haladni a könyvben, mert akkor ez a tudatosan és aprólékosan felépített szerkezet nem tud érvényesülni, jótékony hatását nem tudja kifejteni. Az olvasókönyvben minden számozott egység 3 órát ölel fel:

1. olvasástechnika (szószedet, mondat), szókincsfejlesztés 2. szövegolvasás (nehéz szavak, szöveg), szókincsfejlesztés, feldolgozás egyszerűbb szinten, 3. szövegfeldolgozás magasabb szinten.

Az olvasástechnika órán a gyakorolt betű részletes megbeszélése után célszerű szavakat gyűjteni az adott hanggal. Ezután a szószedet olvasása következik, majd az ismeretlen szavak megbeszélése, begyakorlása, ehhez kapcsolódik a mondatok olvasása is. Ezután következik a vonatkozó borítékos feladatok, majd munkafüzet feladatsorainak megoldása. Az óra végén lehet kis csoportokban vagy párokban memóriajátékot játszani a szószedet szavaiból készülő kép-szó, szó-szó memóriajátékkal. Felmerül a kérdés, hogy a jól olvasó gyerekek számára, különösen a második félévben már túl könnyű ez az órarész, hiszen már nincsen szükségük az olvasástechnika ilyen aprólékos gyakorlására. Számukra ilyenkor a szószedethez kapcsolódó, lehetőleg csoportmunkában megoldható önálló feladatot lehet adni, így a pedagógus időt nyer az órán a gyengén olvasókkal való aprólékos foglalkozásra, ami számukra viszont kincset ér. A jó képességű gyerekek a szókincsfejlesztésbe viszont mindenképpen kapcsolódjanak be. Számunkra is hasznos feladat, a fogalmak jelentésének elmagyarázása. A szövegolvasás órán a szöveg kiemelt nehéz szavainak elolvasása után a szöveg felolvasása következik. Az ezekben szereplő esetleges ismeretlen szavak előzetes megbeszélését nem javasoljuk, erre a szövegkörnyezetben érdemes kitérni. A gyerekek a szöveg olvasását a ceruzájukkal, s ne az ujjukkal kövessék nyomon. Erre azért is szükség van, hogy könnyebben alá tudják húzni az esetleges ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Ezután, tehát a szövegkörnyezet megismerése után következhet az ismeretlen szavak megbeszélése, utána pedig a szöveg szóbeli feldolgozása (szereplők, helyszínek, összefüggések stb.). A szóbeli feldolgozás célja a szöveg megértésén túl, hogy a beszélgetés kapcsolódjon a gyerekek személyes világához, vagyis derüljön ki, hogy ez a szöveg miként szól személyesen hozzá. Vagyis a beszélgetés nyugodtan fusson túl a szövegen, a gyerekek – a mese mondandójával összefüggésben hozható - személyes élményei felé. A feldolgozás része legyen minden lehetséges esetben a dramatizálás is, erre néhány esetben a munkafüzet konkrét javaslatot is tartalmaz. Ezek az órák döntően frontálisak, de alkalmanként csoportmunka is elképzelhető. A szövegfeldolgozó órán a szöveghez kapcsolódó borítékos feladatok, illetve a munkafüzet feladatainak segítségével a gyerekek differenciált rétegmunka, ahol erre mód van, páros vagy csoportos munka keretei között juthatnak el a szövegek értelmezésének magasabb fokára. 2. osztályban heti 2 rövid, maximum fél oldalas olvasmányt olvastatunk, amelyeknek, mint már említettük nyelvezete tudatosan egyszerű, könnyen érthető, kevés nehezebb szót, kifejezést tartalmaz. Nehezebb szavak csak a szószedetekben fordulnak elő, a szövegekben szinte egyáltalán nem. A szövegek mondatai rövidek, ritka az összetett mondat. (A későbbi osztályfokokon fokozatosan nehezednek a szövegek úgy terjedelem, mint tartalom és nyelvhasználat szempontjából. Negyedik osztályra eljutnak a gyerekek a sok oldalas, nehéz nyelvezetű, bonyolult cselekményű történetek olvasásáig.) Minden órára jellemzőek az alábbi óraszervezési sajátosságok: a vizualitás kiemelt szerepe, változatos tanulói tevékenység, dramatikus lehetőségek kiaknázása, és a szükséges és elégséges mértékű differenciálás. Az olvasásnál ez pl. úgy valósulhat meg, hogy a legrosszabbul olvasók a

7

szószedetek olvasásánál és a nehéz szavaknál, a már jobban olvasók a mondatoknál kapnak inkább gyakorlási lehetőséget. A szöveget a már legjobban olvasó gyerekek olvassák. Így optimalizálható a gyerekek terhelése, minimális a kudarc esélye, s nehezebben vész el olvasástechnikai ügyetlenségek miatt az irodalmi élmény. A differenciált munkafüzetek A munkafüzetek az olvasókönyv olvasógyakorlatainak feldolgozását két párhuzamos szinten teszik lehetővé. Egy feladatlap az olvasókönyv három órás ciklusához igazodik. Az első feladat mindig a szószedetek szavainak értelmezéséhez kapcsolódik. Itt arra van mód, hogy a gyerekek felidézhessék, rögzíthessék az órán már elhangzott értelmezéseket. Ezek a feladatok önálló feladatnak csak ilyen előkészítést követően alkalmasak. Ez gyakran az egyéb munkafüzet feladatokra is igaz. Az egyes feladatok többsége párhuzamos, de vannak mindkét feladatsorban olyanok, amelyek a párhuzamos verzióban nem szerepelnek. Ezek a differenciálást igyekeznek szolgálni. Lehessen a szöveghez kapcsolódó önálló feladattal ellátni az egyik változat szerint dolgozókat, hogy az osztály másik részével frontálisan dolgozhassunk. S vannak teljesen megegyező feladatok is. (Pl. csoportos tevékenységek, megbeszélendő kérdések, amelyek a szövegjelentés elmélyítését, ennek kapcsán felmerülő nevelési helyzetekben az érzelmi intelligencia és a morális érzék fejlődését szolgálják.) A differenciálás a munkafüzetek segítségével horizontálisan oldható meg. A különbség nem a feladatok nehézségi szintjében, hanem az azonos feldolgozási szint eléréséhez szükséges segítség mértékében van. Nem két párhuzamos órát tartunk egyszerre, hanem a feladatok tapasztalatainak az egyeztetésénél (ellenőrzés) a lufis és mézes csoportok találkoznak.

III. Nyelvtan-helyesírás A nyelvtanórák tervezése, felépítése A nyelvtan szorosan követi az olvasás órák tematikáját. Különösen az első félévben erre mindenképpen nagyon érdemes odafigyelni. Az olvasástechnika órákon gyakorolt betűk, betűpárok olvasása után következzen a nyelvtan órákon ua. betű vagy betűpár írásbeli gyakorlása. Az órák felépítésénél az általános részben foglaltak az irányadók. A ly-j-s kötelező szólista (munkafüzet 85. oldal) gyakorlása a tanév során folyamatosan történik. A szavak begyakorlásához képanyagot biztosítunk, amelyet a szavakkal együtt a tanterem falán helyezzünk el, hogy a gyerekek láthassák azt. Ezen kívül a képanyagból memóriajátékot is készítsünk úgy, hogy a gyerekek párosával, illetve kis csoportokban óra végi játékként, napköziben, szabadidőben játszhassanak vele. Lehet úgy eljárni, hogy az első félévben a 2.-os szókészlet mellé 15 új szót gyakoroltatunk, majd a 2. félévben a második 15 szót. (Összesen 30 megjegyzendő új j-ly-s szó szerepel a szólistánkon.) De úgy is megoldható, hogy már a tanév elején kitesszük az összes szót. Törekedünk arra, hogy a diktálásban csak olyan szavak kerüljenek elő, amelyeket már előtte megbeszéltünk, gyakoroltunk. Az új szavakat pedig először úgy diktáljuk, hogy külön az ly-s, külön a j-s szavakat, a diktálás előtt pedig felhívjuk a figyelmet, hogy most csak ly-s vagy csak j-s szavak fognak előfordulni. A diktálás A diktátumoknak van kapcsolata az olvasókönyv olvasástechnikai részével, de ez nem kizárólagos. Törekedtünk erre, ahol lehetséges volt, adódott. A zárójelben levő 2. mondatot csak a gyorsan, könnyedén író gyerekeknek diktáljuk. Kezdetben biztosan nem fér bele a jelzett 10-15 perces intervallumba a diktálás, és annak ellenőrzése, de a helyes rutinok kialakulásával ez elérhető. Ha még nagyon távoli ennek elérése, akkor ne a diktálás, ellenőrzés folyamaton rövidítsünk, inkább diktáljunk átmenetileg kevesebb szót, de az első mondatot ne hagyjuk el.

8

Diktálunk minden nyelvtanórán, mivel a helyesírási készség fejlődéséhez rendkívül nagymértékben járul hozzá! Egyben ez az írástanítás legfontosabb terepe is. (Egyáltalán nem alkalmazunk ennek érdekében mechanikus másolást.) Ne csak a helyességre, hanem az íráskép rendezettségére is helyezzünk hangsúlyt. Ha már ezen a szinten megszokják a gyerekek, hogy nem csak azt fontos, hogy mit írnak, hanem az is, hogyan, akkor talán ennek a fogalmazásnál lesz eredménye. Itt az írásképre is figyelni kell, nem csak a helyesírásra. Ott a leírandó szövegre, és a helyesírásra kell párhuzamosan figyelni. S az íráskép ott sem mellékes.