„a kezet csak megfogni szabad,kospallag.hu/files/download/ovoda/helyi_ovodai_program.doc · web...

"'

CSIGA-BIGA ÓVODA2625 KÓSPALLAG, SZENT ISTVÁN ÚT 22.

et csak megfogni szabad,elengedni vétek, eldobni átok!”

(Gárdonyi Géza)

Hely i Óvodai Program

Csiga-Biga Óvoda Kóspallag


B e v e z e t é s

Pedagógiai programunk aktualizálását, kiegészítését a következő Törvényi háttér

indokolta:

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.).

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete, a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

- 29/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény

végrehajtásáról.

Mindannyian azt szeretnénk, ha a felnövekvő gyermekeink egészséges, becsületes,

értelmes, jó emberekké válnának.

Mindannyian büszkék szeretnénk lenni gyermekeinkre már most, kicsi korban, de

később is.

Az óvodás kisgyermekek nap, mint nap részesei lehetnek annak az együttes

élménynek, amit az óvodai nevelésünk a különféle tevékenységek és nevelési

területek terén biztosítanak.

Programunk ezért az óvodánkba járó gyermekekkel való foglalkozásnak egy

átfogó helyi nevelési rendszerbe ágyazott terve, amely ugyanakkor biztosítja az

óvónők szabadságát a prioritásokban, a hozzárendelt tevékenységekben és a

választott módszerekben.

2


Labuda Józsefnéóvodavezető

3


T a r t a l o m

Bevezetés.................................................................................................................. 2.

Tartalom .................................................................................................................... 3.

I. Az óvodai nevelés és fejlesztés célja, feladata rendszere és általános elvei. . 4.

I. 1. 1. Gyermekképünk.......................................................................................... 4.

I. 1. 2. Az óvodánk sajátos arculata....................................................................... 5.

I. 1. 3. Óvodánk szerkezete....................................................................................6.

I. 2. 1. Az óvodai nevelésünk célja......................................................................... 6.

I. 2. 2. Az óvodai nevelésünk feladatai................................................................... 6.

I. 2. 3. Az iskolai alkalmasság................................................................................ 8.

I. 3. 1. Nevelésünk rendszere.............................................................................. 10.

I. 3. 2. Elemeinek rövid felvázolása...................................................................... 11.

I. 4. Kiemelt nevelési elveink............................................................................ 18.

ll. Az óvodai nevelésünk tartalma................................................................. 19.

II. 1. Nevelési területek részletezése................................................................. 19.

II. 1. 1. Keretek...................................................................................................... 19.

II. 1. 2. Anyanyelv.................................................................................................. 24.

II. 1. 3. Tevékenységi formák................................................................................ 25.

II. 1. 4. Fejlesztés tartalma.................................................................................... 27.

II. 2. Az óvodánk egyéb szolgáltatásai.............................................................. 34.

II. 3. Az óvodánk kapcsolatai............................................................................ 34.

lll. A Helyi Óvodai Programunk feltételei........................................................ 35.

III. 1. Személyi feltételek.................................................................................... 35.

III. 2. Tárgyi feltételek......................................................................................... 36.

III. 3. Eszköznorma............................................................................................ 37.

IV. A Helyi Óvodai Programunk beválásának kontrollja................................. 38.

IV. 1. Pedagógiai adatkezelés, tervezés............................................................. 38.

Jegyzetek................................................................................................................. 43.

Irodalom .................................................................................................................. 44.

Legitimációs záradék............................................................................................... 45.

4


I. Az óvodai nevelés és fejlesztés célja,feladata, rendszere és általános elvei

I. 1. 1.Gyermekképünk

A mai óvodásaink közül sokan felnőtté válva a világ minden tájáról érkezett

emberekkel fognak együtt dolgozni. Ezért kritikus tényező lesz az, hogy képesek

legyenek zökkenőmentesen és tisztelettel együtt dolgozni másokkal, függetlenül

annak fajától, bőrszínétől, vallásától, anyanyelvétől, társadalmi hovatartozásától

vagy fogyatékosságától.

Ezért, ha az óvodánk dolgozói tiszteletet mutatnak minden egyes gyermek iránt,

a gyermekek is megtanulják, hogy mindenkit el kell fogadni tudásától,

kezelhetőségétől függetlenül.

„Te meg én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyra értéketek, és meg akarok

tartani. De mindketten különálló emberek vagyunk, egyéni igényekkel, amelyeket

jogunk van kielégíteni.

Megpróbálom őszintén elfogadni a viselkedésedet, amikor igényeid kielégítésére

törekszel, vagy ha ezzel problémáid támadnak.

Ha megosztod velem a problémáidat, igyekszem elfogadóan és megértően

odafigyelni, hogy ezzel segítsek neked megtalálni a saját megoldásodat…

Ha viselkedésed zavarja az én igényeim teljesítését, megosztom veled a

problémámat bízva abban, hogy kellően tiszteled az én igényeimet ahhoz, hogy

meghallgass, és változtatni próbálj magatartásodon.

Amikor egyikünk sem tud változtatni a viselkedésén úgy, hogy a másik igényei

teljesüljenek, …kötelezzük magunkat a konfliktus olyan megoldása mellett,

amelyben egyikünk sem használ hatalmi eszközöket ahhoz, hogy a másik

veresége árán győzzön...

Ha ez megvalósul, kapcsolatunk mindig egészséges kapcsolat marad, mindketten

azzá válhatunk, amire képesek vagyunk…” (1)


I. 1. 2. Az óvodánk sajátos arculata

A falu a Börzsöny hegység lábánál fekszik. Gyalog elérhető a Nagy Hideg-hegy és

Csóványos is.

Egyrészt még érintetlen a környék, mert nagyobb üzem, gyár nem épült, létesült a

faluban. Ugyanakkor ez a foglalkoztatásra, munkahelyteremtésre is kihatással van,

mert helyben csak nagyon kevesen tudnak munkát vállalni, a családok

megélhetésének forrásáért sokat kell utazni, és ezt nem minden esetben vállalják fel

a munkahelyek.

A lakosok jó része idősekből áll (a kb. 700 lakosból közel 200 a nyugdíjas).

Az aktív családoknál ritka a 2 keresős modell, leginkább egy keresős, a másik

családfő főállású anyaságin, vagy munkanélkülin van, de találhatóak olyan családok

is, ahol mindkét szülő munkanélküli, vagy jövedelempótló támogatásban részesül. Az

óvodás gyermekek szüleinek 45-50 %-a rendszeres nevelési támogatást kap.

A falu helyben dolgozó lakosai vagy a faluban található intézményekben (óvoda, iskola,

egészségház, polgármesteri hivatal, posta), vagy helyi vállalkozók (élelmiszerüzletesek,

vendéglátósok), nagy részben pedig erdőgazdálkodásból élnek.

A falu iskolázottságára az átlag magyar falvak iskolázottsága jellemző, azzal az

eltéréssel, hogy a magasabban kvalifikált emberek egy része munkahelyéhez

közelebbre költözött.

Ugyanakkor megindult egy ú.n. beköltözési hullám főleg a nagyvárosokból – a tiszta

levegő miatt. Erre az adottságokra építettük az óvodánk koncepcióját.

Kihasználjuk a környezet szépségét, a természet és a fekvés adta lehetőségeket.

A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény- és állatvilág

tisztelete, megbecsülése, a lakóhely, az óvoda és a hozzá kapcsolódó személyek, az

itt élő emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a felnövekvő

nemzedék később egyértelmű és semmi mással össze nem tévesztett fogalomként

értse meg, mi az az identitástudat.

Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését társadalmi-

kulturális hátrányok gátolják. Az óvónők a hátrányokat az óvodai nevelés eszközeivel

enyhíthetik. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében törekszünk

a szülő bizalmának megnyerésére, ill. meggyőzésére, hogy a speciális problémák

leküzdésére vegyék igénybe a segítők közreműködését is.

6


l. 1. 3. Óvodánk szerkezete

Óvodánk egy csoporttal működik – 25 fő engedélyezett létszámmal.

Az óvodai előjegyzés minden tanévkezdést megelőző április első hetében történik.

Csoportunk fajtája:

- 1 csoport heterogén.

A heterogén csoport kialakítását minden esetben az egymás melletti

életkorúakból állítjuk össze.

Pedagógus létszám: 2 fő, az óvodai munkát 1 fő dajka segíti.

l. 2. 1. Az óvodai nevelésünk célja

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye.

A családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig.

Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, emberi jogok és

alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg.

Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő.

Célja a sokoldalú, harmonikus fejlődés, a gyermeki személyiség kibontakozásának

elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével (ideértve a

speciális nevelési szükségletű gyermekeket is).

Célunk még a kulturális hagyományok átörökítése és fejlesztése.

I. 2. 2. Az óvodai nevelésünk feladatai

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik. Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség

és közösségi, szociális lény egyszerre. Hangsúlyozzuk a játék, a játékos

készségfejlesztés, az alapvető kulturált viselkedés szabályainak megalapozását.

Az óvodai nevelés csak derűs légkörben, családias atmoszférában, pozitív érzelmi

viszonyok között lehet eredményes. Az óvodáskorú gyermek érzelmi élete rendkívül

erős és igen labilis. Barátságos légkörben ritkán kerül sor erős dühkitörésre vagy alig

fékezhető lelkesedésre. Kiegyensúlyozott légkörben a természetes magatartási

formát állandósíthatjuk. A gyermeket meg kell érteni, a közösségen belül

7


meghatározott helyet kell biztosítani számára, tennivalókkal, feladatokkal kell ellátni

őt, így a nap minden percében védettséget érez az óvónő mellett, éppúgy, mint

családi körben.

Az óvodás gyermekek közösségében kezdenek kibontakozni azok a szokások,

magatartási formák, készségek, tulajdonságok, amelyekre az egyénnek élete

folyamán szüksége lesz. Az egymáshoz való alkalmazkodás, a csoport elé állított

követelmények teljesítésére való készség, az egymás iránti érdeklődés, a

segítségnyújtás igénye. Csak akkor tudjuk az egyes gyermekeket a

gyermekközösség aktív tagjává nevelni, ha ismerjük egyéni vonásaikat, ha

figyelemmel kísérjük a közösséghez való viszonyukban bekövetkezett minden apró

változást, ha szem előtt tartjuk a korcsoportokra jellemző vonásokat.

- A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód

alakítása, érzelmi nevelés biztosítása, értelmi nevelés biztosítása.

- Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

- Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, amely a

közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlására irányul.

- Vallási és világnézeti semlegességre épül.

Programunkban a gyerek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlesztését, a

néphagyomány-ápolás, a természetóvás, környezettudatos magatartás, gazdag

eszközrendszerével valósítjuk meg a hagyományok és a természet iránti

fogékonyság megalapozásával. A magyar nép kulturális értékeinek átadása az alkotó

harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatásának egyik hatékony forrása a

népi hagyományok ápolása az egész nevelési folyamatot áthatja, és az, a

mindennapok gyakorlatában jelen van.

Az óvodai nevelésünk tartalmát a néphagyomány-ápolás sokszínű

tevékenységrendszere gazdagítja. A gyerek cselekvésén keresztül olyan, a későbbi

életére is meghatározó élményeket kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való

érzelmi kötődést alapozzák meg. A mindennapok és egyes jeles napok

hagyományőrző szokásai az óvodai életünk tevékenységrendszerébe jól

illeszkednek. Az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető

hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ez által

hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan

külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához,

szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap.

8


I. 2. 3. Iskolai alkalmasság

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai

munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a

lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában – az óvodásból

iskolássá érik.

Az iskolai alkalmasságnak, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és

szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik

egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A t e s t i l e g egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste

arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.

Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását,

viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

A l e l k i l e g egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére megnyílt

érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges

képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

(Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az

akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli

mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos

bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett egyre

nagyobb szerepet kap a felidézés.

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

is kialakulóban van.

Gondolkodási műveleteit tárgyi, képi és elemi fogalmi szinten is végzi. Képes az

elemi okozati összefüggések felismerésére, megértésére.

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.

Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő

tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Különböző

9


mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán- és

mássalhangzókat. (A fogváltással is összefüggő, nagy, egyéni eltérések

lehetségesek.) Végig tudja hallgatni és megérti a mások beszédét.

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Tudja a nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat.

Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.

Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok

gondozását, védelmét.

Felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit.

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.

Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.

A s z o c i á l i s a n érett gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására,

képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni.

Késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.

Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja

ezt a tevékenységet.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat

célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének

elősegítése.

A neurológiai hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális

szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt

fejlettségszint.

A speciális nevelési szükségletű gyermekek iskolai alkalmassági kritériuma tükrözi a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

10


Cél – feladat

Fő területek

KeretekGondozás, egészséges életmód, közösségi nevelés

és szocializáció, e. bánásmód

Anyanyelv Kapcsolatok

Gyermekek tevékenységi formái

Fejlesztés tartalmi eszközei

Játék

Munka TanulásEsztétikai nevelés testne-

velés, mozgás

Fenntartó Óvoda Család

Sz.k.

Civil szervez.

- Alapítvány

- Asszonytárs

Társ. intézm.

- Iskola

Közm. intézm.

- Könyvt.

Segítők

- Nev. T.- Orvos- Védőnő-Gyerm.jól.

fejlődés jellemzői

I. 3 1. Nevelésünk rendszere

11


l. 3. 2. A rendszer elemeinek rövid felvázolása

1. A nevelés alapvető keret eibe azok a gyermeki tevékenységek és nevelési

feladatok tartoznak, amelyek a gyermeket az óvodába lépéstől a hazamenetelig

periodikusan ismétlődő pedagógiai hatásokban érik.

Elsődleges fontosságúak, hogy a gyermek jól érezze magát az óvodában.

- Gondozás: A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti a

növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez,

és megteremti·a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. A cél az,

hogy az egyéni sajátosságokat mutató növekedés és fejlődés ütemét figyelembe

véve a gyermek a saját cselekvőképességéhez viszonyítva eljusson az optimális

szintre.

- Egészséges életmód: Szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget,

harmóniát jelent.

Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi- és környezet-higiénét,

valamint a pszichohigiénét is magába foglalja.

Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a

gyermek közti jó kapcsolat.

- Közösségi nevelés és a szocializáció: A közösségi nevelés lehetővé teszi a

társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását, biztosíthatók vele a

gyerek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok.

A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelybe születik, s amelynek

tudatos és spontán hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja

személyiségének alakulását.

- Egyéni bánásmód: Biztosíthatja, hogy a gyerekek a rájuk jellemző sajátos

vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá.

- Eredményessége attól függ, mennyire sikerül az egész közösség előtt álló

feladatokat minden egyes gyermek számára közelivé, érthetővé, érzelmileg

elfogadhatóvá, vonzóvá tenni.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, ill. a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése

speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetés megfelelő

szakemberek közreműködésével.

12


Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

- Az egészséges óvodai környezet megteremtése, példamutatás.

- A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

- A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.

- A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.

- Alapvető óvónői feladat az óvodásgyermek, színvonalas gondozása, alapvető

higiéniai tennivalókra való szoktatása (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos

korrekcióját) foglalja magában, így a tisztálkodás, a toalett használata, a

kulturált étkezés, a környezeti higiénia és rend, a balesetmentes viselkedés (a

szúró-vágó eszközök használata), a ruházat tisztántartása megtanítását.

- Elsődleges alapelem az önkiszolgálás fejlesztése. Egyéni adottságokhoz

alkalmazkodó bánásmód.

- Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele.

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése. Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása.

A nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és

a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának

megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával;

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem

illeti meg;

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák

kiegészítő szerepet játszanak.

Érvényesítendő szempont, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés

biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet

kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, a sajátos nevelési igényű gyermekek

helyzetére. Kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a

diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, az

esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység

tervszerű dokumentálása.

13


2. Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek

természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a

gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok

igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelv használata szerves része az

óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának.

A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága,

gazdagodnak ismeretei.

A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az

irodalmi élmények befogadására.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő

környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai

nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,

szeretetér nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs

kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki

kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

3. Tevékenységi formák

- Játék: A kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze.

Szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi

pszichikus szükséglete, mással nem helyettesíthető tevékenység.

Mindennap visszatérő módon hosszan tartó és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a

játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

A mindennapi játékban helyet kell kapnia a vizuális központnak, az építőjátékoknak,

a szerepjátékoknak és az olvasás megszerettetésének. A játék kiemelt jelentőségű

tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt

adó tevékenység.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az

óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet,

időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző

14


játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló

játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos

jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad

játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda

napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

- Munka: Célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a

gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli, külső

szükségesség indokolja.

Örömmel, szívesen végzett játékos tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a

környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek:

a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége, a

közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze.

- Tanulás: Folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,

amely az egész óvodai nap folyamán adódó és szimulált helyzetekben, természetes

környezetben, kirándulásokkor, az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon és

időkeretekben valósul meg.

Differenciált feladatadással és értékelésével elősegíti az önértékelés fejlődését.

4. Fejlesztés tartalma

- Környezet megismerésére nevelés (külső világ megismerése):

Alapozó jellegű, valamennyi fejlesztési területbe be kell építeni, meghatározó

szerepet játszik a megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás

kialakításában.

Olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat alakít ki, amelyek

meghatározók a természetes és az ember által létrehozott környezettel való

harmonikus kapcsolat kialakításában.

Az itt elsajátított készségek más területeken is hasznosak lehetnek. Ilyen pl.: a

megfigyelőképesség, az összehasonlítás, a leírás, az ismeretközlés, az osztályozás

és a mérés.

- Esztétikai blokk (az érzelmi nevelés hatékony eszköze)

Irodalmi nevelés: Az érzelmi biztonság megadásának fontos eszközei a mondókák,

dúdolók, versek. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és esztétikai fejlődésének és

fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mindennapos mesélés, mondókázás és

15


verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Zenei nevelés: Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes

játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek. Felkeltik zenei érdeklődésüket,

formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A feladatok sikeres megoldása

elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását.

Vizuális nevelés: Fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség

birtokába juttatja, szabad utat ad az érzelmek kifejezésének, segíti az oksági

kapcsolatok megértését, növeli a koncentrálási időt, hozzájárul az elrendezés,

sorrendbe állítás és tervezés elsajátításához, kulturális és művészi örökség tiszteletére

nevel. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán

biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység – s ennek öröme a fontos, valamint

az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és

az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a

gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás

és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Testnevelés és mozgás: Az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges

testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését.

Fejleszti a természetes mozgást, az ügyesség többféle formáját, a testi erőt, a

gyorsaságot és az állóképességet. Megkedvelik a szabad levegőn történő

testmozgást. Erősödik kitartásuk, fegyelmezettségük és bátorságuk.

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán

vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és

képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Külső világ tevékeny megfigyelése: Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye

lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson

elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és

ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak

alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek

fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

16


Munka jellegű tevékenységek: Önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív

tevékenység. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai

szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis

a gyermeknek saját magához mérten fejlesztőértékelést igényel.

Matematikai nevelés: A tapasztalatok rendezésére szolgál. Konkrét tárgyak

manipulálásával tapasztalják meg a matematikai kapcsolatokat.

A gyerekek megérthetik a megfeleltetés, a számolás, a sorba rendezés, a számítás,

a mérés, az összehasonlítás, a geometria és az idő alapfogalmait.

Hozzájárul a matematikai megismerő és problémamegoldó képesség fejlesztéséhez.

Nem kezelhető elszigeteltként. Jelen van a nap bármely szakában, és minden

foglalkozási ágban.

Sokrétű tevékenységek biztosítása, tevékenykedtetés: Az óvodapedagógus a

tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek

személyiségének kibontakozását.

- Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem

szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által

kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

- Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak

fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése

során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

- A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása),

- a spontán játékos tapasztalatszerzés,

- a cselekvéses tanulás,

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,

- a gyakorlati problémamegoldás.

17


5. Kapcsolatok

- Óvoda – Család: Alapja az egyenrangú viszony, a bizalom és segítségnyújtás.

Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja

nevelő szerepét betölteni. A csoportban az óvodapedagógusok a munkatervben

meghatározott rend szerint, nyílt napokat tartanak. Ezek alkalmával a szülők

közvetlenül beleláthatnak az óvoda életébe.

- Az óvodai ünnepek nagy része nyilvános. A szülők bevonásával, segítségével,

támogatásával szervezzük. Az óvodapedagógusok fogadóórát igény szerint

tartanak. A Szülői Közösség a folyamatos együttműködés elősegítésében

kezdeményező és koordináló szerepet tölt be.

- Óvoda – Iskola: A zavartalan átmenet érdekében fontos mindkét intézmény

nevelőmunkájának összehangolása. A kapcsolatban érvényesül a kölcsönös

nyitottság.

- Óvoda – Közművelődési intézmények: Elősegíti a nevelési feladatok sokoldalú

megoldását. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek, az

óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti

szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai

élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

A kapcsolatot a kölcsönös nyitottság jellemzi. Előkészíti a könyvtár-, színház-.

múzeumlátogatásokat.

- Óvoda – Segítők: Kölcsönös, és egyéni igények (bármelyik fél lehet

kezdeményező) alapján segíti a gyermekek fejlődését.

- Óvoda – Civil szervezetek: Mindkét fél kezdeményezésére létrejöhet a

kapcsolat.

· Óvoda – Fenntartó: Kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás kérés jellemzi. Egyben

az óvoda munkáltatója, fenntartója. Elsőfokú engedélyezési jogköre van.

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk legyen

nyitott és kezdeményező.

18


I. 4. Kiemelt nevelési elveink

1. Általános elveink

- A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.

- A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek

egyéni képességeinek kibontakoztatását.

- Az óvodapedagógus modelli szerepe.

2. Helyi adottságokból és igényekből fakadó elveink

- A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosi

tani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,

átörökítését.

- Tárgyi jutalmazás az óvodában nem lehetséges, ezért a gyermekek pozitív

megerősítése csak mimikai eszközökkel, vagy szóbeli dicséret alkalmazásával

történhet.

- Büntetés nem irányulhat olyan eljárásra, amely a gyermek testi fejlődését

hátráltatja, nem lehet fenyegetni, ijesztgetni, megfélemlíteni.

- A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekeknek még

nagyobb szüksége van az óvodára, – ha ilyen előfordul – a felvételnél előnyben

részesítjük.

19

--r_ ·- "'-i""'


ll. Az óvodai nevelésünk tartalma

II. 1. Nevelési területek részletezése

II.1. 1 Keretek

G O N D O Z Á S

Óvónő feladatai:

- A gyermekek gondozása, alapvető testi-lelki szükségletek kielégítése.

- A gyermek testi képességei alakulásának figyelemmel kísérése és fejlesztése.

- A gyermek mozgásigényének kielégítése.

- A gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának fejlesztése.

- Az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szakásainak alakítása.

- A fejlődéshez szükséges egészséges környezet biztosítása, az udvaron burkolt

és füvesített részek kialakítása lehetőség szerint.

Gyerek tevékenységei:

Önállóan tisztálkodjanak. Használják a körömkefét, fésüt, önállóan mossanak fogat.

Használják a zsebkendőjüket, köhögéskor, tüsszentéskor tegyék a szájuk elé.

Önállóan szedjék az ételt, helyesen itéljék meg miből mennyit kérnek.

Kis segítséggel öltözzenek. Az önkiszolgálást teljes biztonsággal önállósággal lássák

el.

Étkezés közben kulturáltan viselkedjenek, helyesen használják az evőeszközöket.

Ügyeljenek saját személyük, és környezetük rendjére.

Kapcsolata a módszertani alapelvekkel:

- Egészséges életmód elve,

- Közösségi nevelés elve,

- Egyéni bánásmód elve.

Kapcsolódás más nevelési feladatokkal:

- Anyanyelvi nevelés – irodalmi nevelés,

- A környezet megismerésére nevelés,

- Testnevelés.

20


E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D

Óvónő feladatai:

- Higiénés szabályok betartása

- Réteges öltöztetés.

- Napi tevékenység minél nagyobb részének szabadban töltése.

- Betegségek regisztrálása.

- Baleset-megelőzés – hibaforrások megszüntetése.

- Testi edzettség biztosítása.

- Vitamindús táplálkozás biztosítása.


- Érzékeljék és jelezzék, ha fáznak, ha melegük van.

- Séták, kirándulások, játék alkalmával egyéni igényüknek megfelelően mozogjanak.

- Sok zöldségféle, gyümölcs fogyasztása, tejtermékek fogyasztása.

- Folyadékigényüket jelezzék.

- Pihenjenek, aludjanak fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges ideig.

A fejlesztés tartalma:

- A helyes életritmus.

- Táplálkozás.

- Testápolás.

- Öltözködés.

- Mozgás.

- Edzés.

- Pihenés, alvás.

Kapcsolata módszertani alapelvekkel:

- Gondozás,

- Közösségi nevelés,

- Egyéni bánásmód.

Kapcsolata más nevelési feladatokkal:

- A környezet megismerésére nevelés.

- Anyanyelvi nevelés.

21


- Testnevelés.

K Ö Z Ö S S É G I N E V E L É S

Óvónő feladatai:

- Olyan szokás és szabályrendszer, napirend kialakítása, amely minden

tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosit.

- Lehetőség nyújtás „kuckójátékra” is.

- Távlati célok biztosítása, ünnepek, hagyományok megerősítése.

- Őszinte, természetes magatartás.

- Minden gyereknek legyen feladata, de egyiket se terheljük túl.

- A közösségi élet irányítója, a közösség tagja, modellértékű viselkedés.


- Társadalmi környezetükről speciális ismeretet szereznek.

- Ne csak a megfelelő akarás vezesse őket, hanem természetes, észrevétlen

módon reagáljanak a külső szükségletekre.

- Feladatvégzés során természetes módon fejlődnek.

- A közösségi együttélés szabályaihoz, normáihoz igazodnak.

Fejlődés főbb jellemzői:

- Társas együttműködés közben megtanulják az egymás felé fordulást, egymás

segítését.

- Nyitottá válnak a környező valóság tárgyai, jelenségei az őket körülvevő

személyek iránt.

- Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit.

- Az óvodai közösség életét zavaró megnyilvánulásoknál kísérletet tesznek a

megoldásra.

- Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt.

Gyermekvédelmi feladatok:

Az óvodás gyermek védtelen, nem tudja magát megvédeni, csak szülei és óvónői által.

Az érdekvédelem megjelenítői: a fenntartó, az óvoda dolgozói, a szülők.

Gyermekvédelmi feladat a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása is.

A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy más körülmény

22


következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátolja vagy megakadályozza.

Az óvodai gyermekvédelem a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a

prevenció összetettebb feladat, nem azonos csupán a szociálisan hátrányos

helyzetben lévő gyermek felzárkóztatásával.


- Játékkal.

- Munkával.

- Tanulással.

- Gondozással


- Anyanyelv – irodalom.

- Ének-zene.

- Matematika.

- Vizuális nevelés.

- Környezet megismerésére nevelés.

E G Y É N I B Á N Á S M Ó D

Óvónő feladatai:

- Szülőkkel való kapcsolattartás, rendszeres tájékozódás a gyerekről, környezet,

szociális háttér megismerése.

- A fejlődés, fejlettség figyelemmel kísérése.

- Tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált

tevékenykedés feltételrendszerét.

- Ha azt tapasztalja, hogy bizonyos funkcióiban lemarad a gyerek, fokozatosan

terhelve juttassa el a következő szintre.

- Figyelje, hogy a gyereknek a társaik között milyen az elfoglalt helye.


- Az önálló, talpraesett gyerekek biztonsággal mozognak a társaik között. A

sikertelenség minden gyerekben mást vált ki. Szorongás és erőfeszítés

23


alakulhat ki az akadály leküzdésére.

- A szorongó gyerek – ha képességei fejlettek is – háttérbe szorul társai között.

- A túlmozgékonyság oka az érzelmi nyugtalanság, belső feszültség.

- Dacosság, erőszakosság oka lehet a felnőtt magatartásának példája is.

- Konfliktus forrás az egész nap folyamán bármikor, bármilyen helyzetben lehet,

legtöbbször ők maguk meg tudják oldani a felmerülő problémákat.

- Testvérféltékenység – fontos az előzetes előkészítés.

- Bohóckodás – önérvényesítési törekvések.

- Passzivitás – inger és érzelemszegénység, családi környezet is közrejátszhat.

- Értelmi fejlődésbeli elmaradás.


- A helytelen viselkedés következményekkel jár, ezt a gyermeknek tudnia kell.

- Tapasztalja meg társai pozitív és negatív megnyilvánulásait, érezze át

viselkedésének következményeit.

- A különböző értékelő megnyilvánulások iránt legyen érzékeny.


- Közösségi nevelés.

- Gondozás.

- Játék.

- Munka.

- Tanulás


- Anyanyelvi nevelés.


- Zenei nevelés.

24


ll. 1. 2. Anyanyelv

A N Y A N Y E L V

Óvónő feladatai:

- Szeresse, ismerje az anyanyelvet, folyamatos önképzéssel fejlessze anyanyelvi

kultúráját.

- Beszéde legyen követésre méltó. Mondatszerkesztése egyszerű, változatos

legyen.

- Legyen őszinte a gyerekkel, adja önmagát, tekintse partnernek a gyereket.

Ossza meg érzéseit (öröm, szomorúság).

- A gyermeki személyiség fejlesztésének egyik eszközeként alkalmazza az

anyanyelvet.


Óvodába kerülve bizonyos szókincse van a gyereknek. Új helyzetekben új szavakkal,

kifejezésekkel találkozik, felgyorsul a fogalomképzés.

A fogalmak jelentéstartalma összefügg – 3-5 éves életkorban – konkrét tárgyakkal,

cselekvéssel. Fokozatosan sajátítja el a mondatalkotást.

Környezetéből átveszi a ragokat, képzőket, névelőket, névmásokat, igekötőket.

Érthetően beszél, használja anyanyelvét. Kialakul benne a beszédfegyelem.

Fejlődés jellemzői:

A gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek, a velük

történtekről.

Figyelmesen végig tudják hallgatni az óvónőt és a másik gyereket.

Saját véleményük van, bátran kérdeznek.

Megfelelő viselkedési formákkal teremtik meg, és tartják fenn a csoportos

beszédhelyzeteket.


- Az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elszigetelten – a gondozás során mindig

beszélni kell a gyerekkel, a gyerek-óvónő érzelmi kapcsolata így alakul ki, és

mélyül el.

25


- Közösségi nevelés: érdeklődés társai iránt – alkalmazkodó képesség.

- Játék: szerepjátékokban kimeríthetetlen az anyanyelvi neveléshez szükséges

gyakorlás, bevésés.

- Munka: összehangolt közös cselekvés – utasítások megértése.


Az óvodai nevelés rendszerében fő terület, a fejlesztés tartalmi eszköze.

Szoros kapcsolatban van:

- irodalmi neveléssel,

- zenei neveléssel,

- környezet megismerésével,

- matematikai neveléssel,

- testneveléssel.

II. 1. 3. Tevékenységi formák

J Á T É K

Óvónő feladatai:

- Játékháttér, a feltételrendszer, a légkör biztosítása.

- Segítő, ötletadó jelenlét.

- Szerepvállaló és együttjátszást jelentő bekapcsolódás.

- Tapasztalatszerzési helyzetek megteremtése.


- Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon.

- Kapcsolódjon be közös játékokba.

- Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai.

- Alakuljon ki pozitív érzelme társai iránt.

- Legyen kezdeményező magatartású.

- Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.

- Legyenek egyéni ötletei, legyen képes a csoportban való játékra.

26



- Képesek a különböző játékfajták elsajátítására.

- Kialakul a szerephez való kötődés, élethelyzeteket alkot újra.

- Alkalomadtán maga készít kiegészítőket, barkácsol, közben újabb és újabb

ötletekkel próbálkozik.

- A bábjátékban közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük a

környezethez való viszonyukat tükrözi.

- Betartják és követik a megismert szabályokat.

- Társaik javaslatait, ötleteit elfogadják.

- A konstruálás legfejlettebb fokán mind igényesebbé válnak alkotásaikkal

szemben.


- Munkával.

- Tanulással.

- Egészséges életmóddal.

- Egyéni bánásmóddal.


- Anyanyelvi neveléssel.

- Zenei neveléssel.

- Környezeti megismerésére neveléssel.

- Matematikai neveléssel.

- Testneveléssel.

M U N K A

Óvónő feladatai:

- Erősítse a munkára késztető indítékokat a gyerekben.

- Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, de az ne legyen

megerőltető számukra.

- Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát.


- Közösségi megbízatás – naposság.

- Alkalomszerű munkák – környezet rendjének biztosítása, ajándékkészítés.

27


- Növénygondozás: élősarok, konyhakert, udvar.


- Tudatosan vállalják a feladatokat.

- Alkalmi megbízatásokat szívesen végezzék.

- Vegyenek részt nagytakarításban, előkészületekben (pl.: ünnepek előtt a

játszósarokban).

- Évszakok szerint kövessék a munkafolyamatokat.

- Az óvodai környezet szépítéséért tegyenek meg minden tőlük telhetőt.


- Játékkal.

- Tanulással.

- Közösségi neveléssel.

- Egészséges életmódra neveléssel.


- Környezetvédelemmel.

T A N U L Á S

- Sokrétű tevékenységek biztosítása, tevékenykedtetés. Az óvodapedagógus a

tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakoztatását.

- Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Nem szűkül le az ismeretterjesztésre, az egész óvodai nap folyamán adódó

helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az

óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és

időkeretben valósul meg.

- Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának

fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtési

során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

- A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet

foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának

erősítése.

28


- A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása),- a spontán játékos tapasztalatszerzés;

- a cselekvéses tanulás;

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

- a gyakorlati problémamegoldás.

II. 1. 4. A fejlesztés tartalma

K Ö R N Y E Z E T É S T E R M É S Z E T V É D E L E M

Óvónő feladatai:

- A természet alapjai: a közvetlen környezetben élő gyakori növény és állatfajokat

ismertesse meg a gyerekekkel.

- Jelenségek kapcsolata a természetben: fedeztessen fel összefüggéseket a

kirándulásokon.

- Tudatosítsa a gyerekekben, hogy a tiszta levegő, a víz nélkülözhetetlen az

élőlények számára.

- Az élővilág védelme érdekében tudatosítsa az ú.n. világnapokat: állatok, víz,

föld, madarak és fák, környezetvédelmi világnapok.


- Segítsenek az udvart rendben tartani.

- Évszakoknak megfelelően részt vesznek a kerti munkában.

- Gyűjtsenek képeket, terméseket.

- Védjék az állatokat, télen etessék a madarakat.


- Tiszteljék az ÉLETET.

- Tudják kezelni a szemetet és hulladékot

- Közvetlen és tágabb környezettel kapcsolatban legyenek igényesek.

29


- Környezetesztétika.

30



- Társas kapcsolatok kiteljesednek, a pozitív szokások erősödnek.

- Játékban az egymás játékterületének tiszteletben tartása.

- Társas kapcsolatok szokásaiban: udvariasság, segítőkészség, a bizalom,

alkalmazkodó képesség.

- Munkaszokások – takarékossági szokások (vízzel, energiával).


- Minden tevékenységhez, témakörhöz kapcsolódik.

- Közösségi élet.

- Egészséges életmód.

E S Z T É T I K A I B L O K K :

I R O D A L M I N E V E L É S

Óvónői feladatok:

- Mindig a korcsoportnak megfelelő verset, mesét válasszon.

- Előadásmód – a beszéd zenei elemei érvényesüljenek.

- A versek lehetőleg énekhez, játékhoz kapcsolódjanak.

- Ne gyakorolhassa unalomig a verset.

- A szabad meseválasztás jogát engedélyezze.

- Mesemondáskor bátran használja a tájnyelvi fordulatokat.

- Érdeklődésfelkeltő képek, tárgyak, szemléltető eszközök alkalmazása.

- A csend biztosítása, alvás előtt a nyugalom megteremtése.

- Tegye lehetővé, hogy meseélményeiket játékkal és rajzzal otthon is kifejezzék.


- Aktívan használják a szókincsüket.

- Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt.

- Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket.

- Beszédüket az érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal

kísérjék.

- Szívesen mondjanak mondókákat, verset, meséket.

- Tudják a megismert szavak jelentését.

31


- Vegyenek részt dramatikus játékokban.

- Örömmel hallgassanak mesét.


- Szívesen mondjon spontán módon is verset, mondókát.

- Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz.

- Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit.

- Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására.


- Tanulás.

- Játék.


- Egyéni bánásmód.


- Zenei nevelés.

- Vizuális nevelés.

- A környezet megismerésére nevelés.

Z E N E I N E V E L É S

Óvónői feladatai:

- A zenei nevelés alapvető feladatainak megteremtése.- Az éneklés, zenélés tevékenységének megismertetése.

- Zenei képességek fejlesztése.

- Ünnepekhez illő szokások, dalok megismertetése.

- Ritmusérzék, zenei hallás fejlesztése.

- Közösségi élmények nyújtása.


- Ismerjék a dalokhoz tartozó játékok változatos formáit.

- Önálló, tiszta éneklés.

- Éneklésközben ismert dalok újszerű dallammotívumok dallamvonalának

rajzolása.

- Halk és hangos különbsége.

- Finomabb hangszínt felismernek.

- Egyenletes lüktetést megismernek.

32


- Ütőhangszerek használata önállóan.


- Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.

- Énekeljen vissza dallamot.

- Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést.

- Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét.

- Találjon ki a dallamhoz mozgást, játékot.

- Válaszoljanak ritmus-tapssal a kísért kérdésekre.

- A dalok, mondókák ritmusát – belső hallás alapján – éneklés nélkül is

összehangolják.


- Tanulás.

- Játék.

- Munka.



- Irodalom.

- Matematika.

- Vizuális.

- Testnevelés.


33


V I Z U Á L I S N E V E L É S

Óvónői feladatai:

- Megteremteni a feltételeket a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének

fejlődéséhez.

- Felkeltse az ábrázolás anyagaival való tevékenykedés vágyát.

- Teremtse meg az ábrázolás tárgyi, hangulati feltételeit.

- A gyerek valamennyi rajzát kezelje értékként.

- Ellenőrizze, hogy a tevékenységek megfeleltek-e a témáknak.


- Képek készítése, rajzolással, papírragasztással, nyomattal, karcolással.

- Emberalak részformái, tájékozódás a kép síkján.

- Képalakítás.

- Közös játékaikhoz, más foglalkozási ágakhoz eszközök, kellékek készítése.

- Találkozás műalkotásokkal.

- Plasztikai munkák készítése.

- Műalkotások nézegetése, ismerkedés.


- Tudjon kifejezni térviszonyokat

- Nevezze mg a színeket.

- Vegyen részt a tér rendezésében.

- Készítsen önállóan modellt, makettet.

- Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket.

- Használja a képi kifejezés eszközeit.

- Alak, háttér, keresztezett vonalak felismerése.

- Térbeli helyzet felismerése.


- Irodalom.

- Zenei nevelés.

- Matematika.


- Játék.

- Munka.

34



35


T E S T N E V E L É S É S M O Z G Á S

Óvónő feladatai:

- A játékos mozgáshoz biztosítson kellő helyet, időt, eszközt a teremben és a

szabad levegőn egyaránt.

- Az életkori sajátosságokat és egyéni eltéréseket fokozottan figyelje, biztosítsa a

testi fejlődést.

- Működjön együtt a családdal, óvodán kívül is biztosítva legyen a mozgási

lehetőség.

- Kerékpározás, szánkózás, úszás.


- Bátran használjanak mozgáshoz kapcsolódó tárgyakat, eszközöket.

- Szívesen mozognak, versenyeznek, akadályokat legyőznek, verseny-szellem

alakul ki bennük.

- Segítenek a gyengébben teljesítőnek, az együttjátszás öröme serkenti őket.


- A helyi udvar, az iskolai tornaterem adottságait figyelembe veszi minden óvónő

és gyermek.

- Élni kell a környezeti feltételek adta lehetőségeivel (terasz, udvar, terem).

- Fejlődik az erő, az ügyesség, a gyorsaság és az állóképesség.

- A gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, teljesítőképességét

figyelembe vesszük.


- Gondozás és egészséges életmódra nevelés.

- Térben való tájékozottság, helyzetfelismerés.

- Alkalmazkodó képesség, mozgáskoordináció.


- Matematika.

- Zene.

36


M A T E M A T I K A I T A R T . T A P A S Z T A L A T O K S Z E R Z É S E

Óvónő feladatai:

- A fejlődés optimális feltételeit biztosítsa.

- Építsen a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére.

- Teremtsen helyzeteket az élmények gyűjtésére.


- Formai tulajdonságokat felismer (alak-, formaészlelés).

- Sorba rendezés.

- Tükör előtt mozgásokat végez.

- Észreveszi a matematika „szemüvegén” keresztül az utak hosszát, szélességéi,

autók sebességét.


- Képesek megérteni az óvónő kérdéseit, gondolatait követik.

- Problémák megoldására szívesen vállalkoznak.

- Képesek szétválogatni sorba rendezni.

- Bátran számolnak, becsülnek, tájékozódnak a térben és síkban.


- Közösségi érzés – a társak munkájának megfigyelése, segítségnyújtás.


- Szoros kapcsolatban van a többi nevelési területekkel, de kiemelkedő a

környezet megismerésére neveléssel.

- A külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását segíti, és segíti az értelmi

és érzelmi fejlődést.

37


II. 2. Az óvodánk egyéb szolgáltatásai

T É R Í T É S N É L K Ü L I S Z O L G Á L T A T Á S O K

- Fél- és egésznapos kirándulások a környéken.

- Közös Mikulás ünnep.

- Közös farsangolás az iskolásokkal.

- Anyák napi megemlékezések.

- A jeles napok óvodai szintű felidézése.

- Az erdésszel kialakított óvodai kapcsolat erősítése.

T É R Í T É S E S S Z O L G Á L T A T Á S O K

- Színházlátogatások.

- 1 napos kirándulások távolabbi helyekre.

ll. 3. Óvodánk kapcsolatai

Ó V O D A – C S A L Á D

- Tanévnyitó szülői értekezletet az óvodavezető tartja.

- Csoportszülői értekezletet a csoportvezető óvónő tartja.

- Fogadóórákat havonta egyszer tartunk.

- A napi tájékoztatás a két fél között nem hátráltathatja az óvónői munkát.

Amennyiben hosszabb lélegzetű megbeszélésre van szükség, azt a csoportból való

körültekintő (helyettes beállítása) kijövetel után négyszemközt kell lefolytatni.

- Nyílt hetet tél végén tartunk.

- Szülős beszoktatás van az óvodánkban, hosszát a szülő és a csoportvezető

óvónő a gyermek érdekeit figyelembe véve állapítja meg.

- Nyílt ünnepeink: Mikulás, Farsang, Anyák napja, Nagyok búcsúja. Köszöntőt az

óvoda vezetője mond. Rendkívüli esetben átruházhat másra.

- Családlátogatást évente egyszer végzünk, illetve gyakrabban problémák

felvetődésekor.

- Társadalmi munkát az óvoda szépítésére, játékok készítésére szervezünk.

38


Ó V O D A – S Z Ü L Ő I K Ö Z Ö S S É G

Tanév elején az elballagó Szülői Közösségi tag(ok) helyett jelöltállítás és választás. Jelentkezhet maga a szülő is, de az óvodába járó szülők is delegálhatnak tagokat.Egész évben szervezési, kapcsolatteremtési feladatokat lát el, amelyben lehet az óvoda, lehet a szülői közösség, vagy maguk a szülök is lehetnek a kezdeményező felek.Fontos feladata az óvodai munka pozitív irányú segítése, ötletadás, kivitelezés megszervezése.

Ó V O D A – I S K O L A

- Folyamatos tájékoztatás az elsős gyermekek beilleszkedéséről.- Óvodai ünnepek, – jeles napok, – nyílt hétre az igazgató és tanító meghívást kap.- Tavasszal a nagycsoportos szülők tájékoztatást kapnak az iskoláról.- Az óvoda – iskola kapcsolatát – a szolgálati út betartása mellett – bármelyik

dolgozó erősítheti.

lll. A Helyi Óvodai Programunk feltételei

III.1. Személyi feltételek

Az alábbi táblázatban mutatjuk be óvodánk személyi feltételeit.

Pedagógus Életkor Szakmaivizsga Szakvizsga Beszámítható

továbbképzés

1. 45 főiskola nincs nincs

2. 58 főiskola van nincs

A részletes továbbképzést és beiskolázást a Beiskolázási tervben és a Továbbképzési programban szerepeltetjük, amelyet a törvényben meghatározottak szerint fogad el a nevelőtestület.Az óvoda működőképességének megőrzése érdekében csak az óvodavezető által engedélyezett továbbképzéseken, szakvizsgákon lehet részt venni, mivel az óvodapedagógusok száma 2 fő, és folyamatosan mindenkinek meg kell szereznie a munkájához és beosztásához szükséges végzettséget.Az óvoda egyéb szolgáltatásait az óvodavezető tudtával és engedélyével a csoportvezető óvónő végzi.

39


Kisegítő személyzet Életkor Végzettség

1 dajka 44 8 általános

lll. 2. Tárgyi feltételek

- Óvodánk alapterülete 210 négyzetméteres, régi vályogépületben található,

fűtése: központi gáztüzelés.

1. sz. csoportszoba 23,5 négyzetméteres,

2. sz. csoportszoba 35,1 négyzetméteres.

Engedélyezett gyermeklétszámunk 25 fő.

A gyermekek a folyosón öltöznek, és közös mosdót használnak (a csoport és a

felnőttek is).

Tálalókonyhával rendelkezünk.

Főzést külön épületben, az óvoda udvarának folytatásaként (kb. 20-30 méterre az

óvoda épületétől) az új és jól felszerelt konyhában végzik.

- Játékkészletünket folyamatosan cseréljük, bővítjük.

- Alapvető szemléltető eszközökkel rendelkezünk:

MINIMAT, Anyanyelvi készlet. Báb-maszk készlet, Kiegészítők a környezeti

neveléshez.

- Nevelő munkát segítő egyéb eszközeink:

televízió, videó, rádiós magnó, diavetítő.

- Szakkönyveinket folyamatosan bővítjük.

Jelenlegi készletünk kb. 80-100 db.

- Az óvodánk felszerelési tárgyai:

A gyermekszékek, asztalok nagyrészt régiek, többször átfestettek.

Ágyak 2007-ben cserélve. Gyermekenként 2 ágyneművel és 1 takaróval

rendelkezünk.

Hangszerkészletünk szegényes.

Gyógyszerkészletünk nincs.

- Udvari játéklehetőségek:

Dombos udvaron játszanak az óvodásaink.

Jelenleg 1 csúszdánk, 1 fából készült vár játszókánk és1 vonat van.

Nagy előnye az udvarunknak a fedett terasz, ahol rossz idő esetén is tudunk

40


játszani, foglalkozásokat tartani.

41


III. 3. Eszköznorma

F E J L E S Z T É S I T E R V Ü N K

- Szülői támogatásokkal:

Tisztálkodási szerek beszerzése (papír zsebkendő, fogkefe, fogkrém, fésű).

Mindennapos vizuális neveléshez szükséges papírok.

Társadalmi munkák.

Különböző jótékonysági rendezvények, akciók, amelyek az óvoda eszköztárát

bővítik.

- Az óvónők különböző eszközöket készítenek.

Óvodai dolgozók által végzett kisebb javítások, karbantartások.

- Önkormányzati segítséggel, pályázatokból, normatívából:

Csoportszobákban a gyermekszékek és asztalok folyamatos cseréje.

Tisztasági és egyéb felszerelések közül az asztalonkénti 3 abrosz beszerzése,

gyermekenkénti 3. ágyneműhuzat megvásárlása (megvarrása), takarók

folyamatos cseréje.

Játszóudvaron babaház kialakítása.

Nevelőmunkát segítő eszközök közül a hangszerek bővítése, logikai készséget

fejlesztő foglalkozási eszközök beszerzése.

42


IV. A Helyi Óvodai Programunk beválásának kontrollja

IV. 1. Pedagógiai adatkezelés, tervezés

1 . C S O P O R T N A P L Ó

- Napirend (részletezve a csoportnaplóban)

Ne legyen nagyon részletes – hagyjon lehetőséget a foglalkozások játékidőn belüli

bármikori megtartására.

Sarkalatos pontok a közös tízórai, ebéd, illetve az ebéd utáni összevonás a pihenés

és a délutáni játék idejére.

Mindennapos testnevelést napi két alkalommal tart az óvónő.

Külön nyári napirendet tervezünk, ahol a „foglalkozások” tervezése csak kötetlen lehet.

Elegendő időt kell hagyni mindkét napirendben a játékra – legyen az udvari vagy termi.

Az időjárás függvényében sokat tartózkodjanak a szabadban a gyermekek.

- Hetirend (részletezve a csoportnaplóban táblázatos formában)

Alkalmazkodjék a csoport életkorához, összetételéhez.

Ugyanazt a célzott nevelési ágat lehet kötetlen-, vagy kötött foglalkozásként tervezni.

Felépítése: kötetlen foglalkozás, kötött vagy kötetlen foglalkozás, kötött foglalkozás.

- Nevelőmunka tervezése (nevelési lehetőségek)

Terjedjen ki a gondozás testi-, a szociális (társas)-, a munka jellegű-, a

környezetvédelmi nevelésre és a játékra.

Tervezési idő: 3 havonta, de ez az idő a nevelőtestület döntésével 1 ill. 3 hónapra

változhat.

Minden esetben a tervezési idő lejárta után értékelni kell.

- Heti ütemterv

Ebben tervezzük a tanulást minden korcsoport számára.

Kiterjed a környezet megismerésére nevelésre (külső világ), az esztétikai blokkra,

testnevelésre és mozgásra, a matematikai tapasztalatok szerzésére.

Szerepel benne a téma, a képességfejlesztés, a módszer, az eszköz, a szervezés és

a keret (kötetlen vagy kötött.)

43


- Megfigyelések, tapasztalatok

A gyermekekről vezetett egyéni megfigyelések, tapasztalatok, családlátogatások,

fogadóórákon megbeszéltek, fejlesztési lehetőségek, elképzelések alkotják.

(Szociokulturális háttér információi: első családlátogatás: érzelmi légkör, családi

kapcsolatok rendszere, gyermek helye, helyzete, nevelési elvek, szokások, a család

óvodaképe, várakozása, egyéb fontos információk a gyerekről. Beszoktatás

története, jellemzői: ki hozza a gyermeket többségében, a szülő hogyan éli meg a

beszoktatást, hogyan kapcsolódott be az óvodai életbe.)

Ezen a címszó alatt kell vezetni a csoport szokásait, szabályait is.

Szerepeljen benne az ünnepek „műsora”, a forgatókönyv, az éves nevelőmunka

értékelése és az éves anyaggyűjtés.

A csoportnaplóval kapcsolatos egyéb tudnivalók:

Vezetése kötelező. Minden esetben érvényesíteni kell a személyiségi

szabadságjogok figyelembe vételét (nevek leírásakor vezetéknév nagy kezdőbetű

után pont, csak a keresztnevet lehet kiírni). A csoportnaplót csak az óvodai dolgozók

olvashatják el, akiket köt a titoktartás a benne foglaltakról. Nevelési év végén az

óvodavezetőnek át kell adni irattározásra, onnan segédanyagként ill.

információszerzésre írásbeli átvétel után lehet kivenni, majd visszatenni. Melléklete

az évenként egyszeri kötelezően írásban dokumentált, az életkori szintjüknek

megfelelően, a gyermekeknek tartott munkavédelmi-, tűzvédelmi-, bombariadós

oktatás.

F E L V É T E L l É S M U L A S Z T Á S l N A P L Ó

Vezetése kötelező. A törvényeknek megfelelően kell a bejegyzéseket, adatokat

kezelni benne. Vezetni kell még a gyermek TAJ számát az óvodai orvosi vizsgálatok

miatt, a szülő elérhetőségi telefonszámát, a gyermek fontos betegségét, allergiáját is.

A napló mellékleteként kell kezelni az orvosi igazolásokat. Tanév végén az

óvodavezetőnek át kell adni irattározás céljából.

44


J E G Y Z Ő K Ö N Y V E K

Minden esetben a szülői értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni a csoportvezető

óvónőnek, és azt kérés nélkül az óvodavezetőnek át kell adni irattározás céljából.

E G Y É B F E L J E G Y Z É S E K

Füzetben vezetni kell a helyi programmal kapcsolatos információt, javaslatot, hogy a

nevelőtestületi megbeszéléseken és a későbbi változtatások alátámasztásaként

ezeket fel lehessen használni.

Az információ terjedjen ki:

- Milyen eredményeket értünk el a szocializáció terén, a gyermekek

megismerésében, a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit mennyire

biztosította?

- Hogyan fogadják a szülők, milyenek a visszajelzések?

(Egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák, kérdőívek.)

- Mit mutatnak az iskola visszajelzései, reálisak, korrekt értékelést adnak az

óvoda munkájáról?

- Milyenek a fenntartói visszajelzések?

2 . A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELEMZÉSE, ÉRT ÉKELÉSE

- A csoportnaplóban a „Megfigyelések, tapasztalatok”-nál leírtak az alapjai a

későbbiekben az iskolai alkalmasság felelős eldöntésében.

Ezért az első családlátogatás legfőbb tapasztalatait, a későbbi családlátogatás

leglényegesebb momentumait, a beszoktatás a gyermekek nevelési szempontból

fontos ismérveit és a tanév során szerzett legfontosabb jellemzőit a következő tanév

csoportnaplójában a gyermekek neve alatt pár mondatban át kell vezetni.

Így az aktuális fejlettségi szintről, az egyéni bánásmódhoz szükséges nevelési

feladatokról, eljárásokról, a fejlődés állomásainak folyamatos regisztrálásával, a

konkrét események bejegyzésén keresztül folyamatos képet kap az óvónő.

Értékelő visszajelzést kap a tervezett nevelési feladatok, az alkalmazott eljárások,

tevékenységi formák milyen eredménnyel jártak, szükséges-e és milyen változtatás

vagy korrekció.

45


3 . N E V E L Ő T E S T Ü L E T I P R O G R A M T E R V

Tanév elején a nevelőtestületi értekezleten a tanév közbeni egyéb feladatok felelőseit, a

nyilvános ünnepélyek, és az óvodai keretek között megtartott jeles napok levezetéséért

felelős kijelölt személyeket a tématervben jelzi az óvodavezető.

A tématerv negyedévre bontott részeit az irodai faliújságon helyezi el az

óvodavezető, ahol mindenki figyelemmel kíséri a feladatait, megbízatásait

4 . D O K U M E N T U M O K E L L E N Ő R Z É S E , É R T É K E L É S E

A kötelezően vezetett dokumentumok ellenőrzésére jogosult az óvodavezető. Ideje

mindig a tanévkezdéstől számított 3. hónap 15. napját követő egy hét. A

dokumentumokat ilyenkor külön kérés nélkül az íróasztalára kell helyezni.

Gyermekvédelmi munkáról minden hónap végén a gyermekvédelmi megbízott rövid

beszámolót készít, és ad át az óvoda vezetőjének.

Az egyéb feljegyzések füzetét a nevelőtestületi értekezleteken jegyzetként

használjuk fel, és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat.

5 . N E V E L Ő M U N K A E L L E N Ő R Z É S E , É R T É K E L É S E

Minden esetben kiterjed az ellenőrzés és értékelés az óvó-védő funkciók

teljesítésére, a szociális, a nevelő és személyiségfejlesztő funkciók életkoroknak

megfelelő biztosítására, a differenciált, és egyéni bánásmódra.

A nevelőmunka ellenőrzését, értékelését az intézményen belül az óvoda vezetője végzi.

Az óvodavezető csoportbeli munkáját a megbízott helyettes nézi meg, segíti, értékeli.

A nevelőmunka feltételeinek elemzéséért, jobbításáért mindenki felelős.

Jelzik az óvodavezetőnek:

- a tárgyi feltételek hiányosságait,

- a neveléshez szükséges eszközök pótlását,

- a javításra, karbantartásra szorult tárgyakat,

- társadalmi munka szervezését,

- jótékonysági terveket és ezek végrehajtását az óvodai eszközállomány bővítéséért,

- melyik pályázaton kívánnak részt venni, hogy ezzel is gazdagodhasson az

óvodai nevelés eszköztára.

Az óvodavezető a költségvetés függvényében dönt a tárgyi feltételek javításának

46


sorrendjéről, engedélyezi a szervezéseket, és a pályázatokon való részvételt.

Nincs mihez mérni a gyerekeket, ha nincsenek értékek.

Még az is elképzelhető, hogy vagy megrendül, vagy fel sem épül értékességük

tudata, és így elakadhat személyiségük kibontakozása.

Törekszünk az óvodában a szeretettel teli következetességre, itt a gyermekek

megnyugszanak, mert tudják, hogy mit várnak el tőlük, amit vállalnak az érzelmi

biztonságukért.

Segítjük a gyerekek öntevékeny kibontakozását, nyitottá tesszük az új, a szép, a jó

befogadására és azonosulásra.

Itt meghallgatjuk, és figyelünk rájuk.

Fontos, hogy a szülők is észrevegyék ennek gondosságát, és együtt törekedjünk a

gyermekek tudatos fejlesztésén, és ez mindenkinek örömet okozzon!

47


J e g y z e t e k

1. Thomas Gordon: TET (1991) 336. oldal

2. Az I. 2. 1., az I. 2. 2., az I. 2. 3. fejezet az Országos Alap Program (1996), az

Országos Nevelési Program (1989) és a Közoktatási Törvény (1996) idevonatkozó

részeinek szó szerinti idézete

3. A ll. 1, pontját az óvodában dolgozó óvodapedagógusok dolgozták ki, és nézték át

többször is (1997-ben, 1998-ban) a megadott szempontok alapján a következő

megosztásban. Szó szerinti idézésként került a programba.

Cs. Vilmosné: - Anyanyelv,

- Munka,

- Környezet megismerésére nevelés,

- Testnevelés és mozgás,

- Matematikai tapasztalatok szerzése.

L. Józsefné: - Gondozás,

- Egészséges életmódra nevelés,

- Közösségi nevelés és szocializáció,

- Egyéni bánásmód,

- Játék,

- Esztétikai blokk.

48


I r o d a l o m

1. Lépésről lépésre Óvodai Program

Tanári kézikönyv (1997.)

2. Egészséged testben, lélekben (1992.)

3. Deli Andrásné, Nagy Jenőné: Útmutató (1996.)

4. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

Fábián Katalin (1996.)

5. HOP szakmai feltételrendszere

Pereszlényi Éva (1997.)

6. Az Óvodai Nevelés, az Óvodai Élet és az

Új Pedagógiai Szemle idevonatkozó cikkei.

Törvények, jogszabályok, rendeletek :

- 137/1996. (VIlI. 28.) Kormányrendelet,

- 32/1997. (XI. 5.) MKM. rendelet,

- 1/1998. (VII. 24) OM. rendelet,

- 1996. évi LXII. törvény,

- 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)

- az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.

(VIII.28.) Korm. rendelet.

49


Legitimációs záradék

A kóspallagi Csiga-Biga Óvoda Szülői szervezete a Helyi Óvodai Programot megismerhette,

arról véleményt formálhatott, elfogadásra javasolja.

Kelt: Kóspallag, 2013. év ………………….hó ………napján.

…………………………………………..Szülői szervezet elnöke

Az óvoda alkalmazotti közössége a Helyi Óvodai Programot 2013. ….. . napján tartott

határozatképes ülésén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a

nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

........................................................... ...........................................................óvodapedagógus dajka


...........................................................Labuda Józsefné

óvodavezető

A kóspallagi Csiga-Biga Óvoda Helyi Óvodai Programját Kóspallag Község Önkormányzata

2013. év …………….. hó …….-i ülésén ….../2013 számú testületi határozatával jóváhagyta.


Stefkó ImreKóspallag polgármestere

P.H.Dr. Együd BertalanKóspallag jegyzője

50

„a kezet csak megfogni szabad,kospallag.hu/files/download/ovoda/helyi_ovodai_program.doc · web...

Documents