A/11

A dinamikus weblap meghatározása, szerkesztése. Web- és adatbázis- használat a könyvtárban. A szabad használatú dinamikus weblap motorok.

Statikus vs. dinamikus weboldalak

Statikus:

- tartalom változtatása: kézi frissítéssel:

1. weboldal megnyitása egy szerkesztő program segítségével

2. a kódban (HTML, javascript, stb.) való változtatás

3. majd feltöltés az internetre

- alkalmazási terület: régi típusú weboldalak, e-könyvek, pusztán bemutatkozást szolgáló oldalak

Dinamikus:

- alapeleme: motor – a weboldal kész, működőképes váza (PhP, Java, stb. kódolással megírva)

- tartalommal a felhasználó tölti fel a kódolás ismerete nélkül, közvetlenül az online felületen

- a létrehozott tartalmak egy adatbázisba kerülnek (általában MySQL), onnan tölti be az éppen megfelelőt a weboldal a használat során

- alkalmazási terület: hírportál, blog, webshop stb.

- előnye: interaktivitás, alap felhasználói ismeretekkel szerkeszthető (előre elkészített elemek, ún. widgetek használata)

- hátránya: drágább, erőforrás igényesebb

Mikor készítsünk dinamikus weblapot?

- folyamatos frissítésű adatok

- nagyobb terjedelmű szöveges tartalom

- több felhasználós oldal, jogosultságok kezelése

- olyan funkciókat szeretnénk, mint: fórum, blog, hírfolyam, szavazás, nyelvválasztás, reklám, hírlevél, kommentálás, regisztráció, rss

Tartalomkezelő rendszerek

= Olyan szoftverek, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák koordinálására fejlesztettek ki.

Funkciói:

- biztosítja, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat tárolni, ezeket egymással megosztani

- hozzáférés szerep szerinti szabályozása – a felhasználó szerepe határozza meg, mely tartalmakat láthat, szerkeszthet

- csökkenti a redundáns adatbevitelt

- kimutatások összeállítása

- felhasználók közötti kommunikáció

Ingyenesek például: Joomla! Drupal, WordPress

Tartalomszolgáltatás

= Valamilyen közvetítő felület által írásos, auditív, vagy vizuális tartalom elérhetővé tétele. Minden médiumra vonatkozhat, de elsősorban az internetes tartalomszolgáltatást értjük alatta.

Típusai:

- adatközlés: saját, vagy számított adatok szöveges, táblázatos, ill. lekérdezéses formában történő publikálása, pl. statisztika

- hírszolgáltatás: saját, vagy átvett rövid közlemények, cikkek, jelentések, reklámok, hivatkozások rendszeres közreadása, pl.: online újság

- dokumentumok letöltése: saját, vagy átvett teljes szövegű dokumentumokra való hivatkozások megjelenítése, pl. digitális könyvtár

- cégoldalak: tájékoztató jellegű, illetve reklámcélú információk közlése a cég történetéről, termékeiről, szolgáltatásairól, elérhetőségeiről

- keres-kínál rendszerek: kódrendszerekkel strukturált, illetve szabad szöveges üzenetek nyilvántartása, pl. hirdetési újság

- elektronikus kereskedelem: termékek és szolgáltatások online bemutatása pénzügyi tranzakciók támogatásával

- online adatfeldolgozás: saját, vagy lekeresett adatok tovább feldolgozása elemzési céllal, pl. online diagnosztika

- keresés: általánosan, vagy szerver specifikusan, automatikusan, vagy kézzel indexelt állományok alapján

- navigációs oldalak: téma-specifikus tartalomszolgáltatók lekereshető, vagy statikus bemutatása, pl. könyvtári katalógus, telefonkönyv, arany oldalak

- fórumok: szerkesztett, vagy szabad felületek a vélemények cseréjére

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)

- 2001-ben alakult önszabályozó testület

- tartalomszolgáltatók Szakmai és Etikai Kódexe

- célja:

- intézményes keretet nyújt a szakmai vitáknak

- egységes normarendszer kialakítása az internetes tartalomszolgáltatásban

- fogyasztók előtt is ismert, világos, követhető szabályok felállítása

- a tartalomszolgáltatók képviselete az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken

- hozzájárulni az internetes kultúra fejlődéséhez

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)

- jogelődje a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége

- 2001-ben alakult meg

- tagjai: tartalom előállítók, fejlesztők, terjesztők, távközlési-, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, könyvtárak, oktatási, államigazgatási intézmények

- célja:

- szakterületi érdekképviseleti feladatok ellátása

- szakmai érdekek koordinálása

- nemzetközi gazdasági, és kutatás-fejlesztési kapcsolatok

- tartalomiparral kapcsolatos jogalkotás, szabályzás elősegítése, támogatása

- szakmai, etikai normák betartatása

- oktatás, képzés, rendezvényszervezés, konferencia szervezés

Könyvtári tartalomszolgáltatás

Könyvtári weboldal

cél: információ a könyvtárról + távhasználat -> legfontosabb tartalmi elemek:

- alapvető információk (nyitva tartás, elérhetőségek, munkatársak, telefon, stb.)

- hírek

- részlegek, fiókintézmények bemutatása

- szabályzatok, előírások

- gyűjtemények, szolgáltatások (és áraik)

- OPAC

- elektronikus/digitális könyvtár, más hasznos linkek

Minerva Projekt

(2003, Európai Unió: Kézikönyv a minőségi elvekről) – milyennek kell lennie egy kulturális intézmény weboldalának?

1. átláthatóság (intézmény neve, címe, egyértelműen megjelölve, stb.)

2. hatékonyság (navigáció, könnyű eligazodás, belső kereső, stb.)

3. karbantartottság (információk frissítése, új hírek, stb.)

4. elérhetőség (csak szöveges verzió, többféle böngészőre optimalizálva, stb.)

5. felhasználó-központúság (közérthető, barátságos, felhasználók igényelte tartalmak, stb.)

6. interaktivitás (fórum, kommentek, stb.)

7. többnyelvűség

8. átjárhatóság (tartalom kereshetősége)

9. jogkövetés (felhasználási feltételek)

10. hosszú távú megőrzés (archiválás, elavult formátumok konvertálása, stb.)

E-könyvtár

Gyűjteményfejlesztés forrásai:

- önkéntes digitalizálás

- kiadóval, más megjelentetővel való együttműködés

- szerzői felajánlások

- saját digitalizálás

Válogatás kritériumai – tartalmi, formai, minőségbeli szempontok

- oktatási / kulturális / tudományos

- az információ minősége

- terjedelem

- formátum

- szerzői jogi megfontolások

A tartalom szolgáltatása online történik – letölthető, tömörített változatok

Bibliográfiai adatok szolgáltatása a tartalomhoz: kulcsszavak, tárgyszavak, akár MARC leírás, XML adatok

Könyvtári Tudástárak

= Digitalizált, vagy elektronikus formában létrehozott adatbázisok, melyek fejlett kereső rendszerrel visszakereshetők

A könyvtárak profiljuknak megfelelően hoznak létre nyilvános, vagy zártkörű adatbázisokat, pl.: mindennapi élet helyi jogszabályai, városi / megyei / területi lapok gyűjteménye, linkjei, jeles személyekről összeállított különgyűjtemények, hallgatói segédanyagok

pl.: Digitális Irodalmi Akadémia (Petőfi Irodalmi Múzeum), Digitalizált Törvényhozási Tudástár (Országgyűlési Könyvtár), MTMT

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)

A hazai tudományos kutatás hiteles nyilvántartása és bemutatása egy országosan egységes rendszerben.

Haszna:

- személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű -> segíti pályázatok, jelentések elkészítését

- kiegészítő könyvtári szolgáltatásokat nyújt: hivatkozások, idézettség nyilvántartása, folyóiratcikk nyilvántartás

- nyilvános, hiteles, hivatkozható publikációs listát ad

- az adatot szolgáltató intézmény tudományos teljesítményének reprezentációja

Szabad használatú dinamikus weblap motorok

Joomla!

- első verziója 2005-ben jött létre, de 2008-tól igazán stabil és használható

- PhP-ben írt nyílt forráskódja van – azaz bárki módosíthatja, írhat hozzá további funkciókat (szoftverfejlesztői szaktudás kell hozzá!)

- adatait MySQL adatbázisban tárolja

- képes többszintű felhasználói jogosultságokat kezelni

- 2008-ban létrejött a Magyar Joomla! – elsősorban Joomla! magyarra fordításával, tanácsadással, ügyfélszolgálattal foglalkoznak

Drupal

- első verziója 2001-ben született, legstabilabb, legsikeresebb verziója 2012-ben

- PhP-ben írt nyílt forráskódja van

- adatait MySQL adatbázisban tárolja

- képes többszintű felhasználói jogosultságokat kezelni

- Drupal motort használ például a PTE Egyetemi Könyvtár weboldala is

WordPress

- első verziója 2001-ben készült, 2004-től vált sikeressé

- PhP-ben írt nyílt forráskódja van

- adatait MySQL adatbázisban tárolja

- személyes, egyszerű (szerintem mezei felhasználóként a legkönnyebben kezelhető)

- WordPress motort használ például a Digitália is