ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

1171. Budapest, Sisakos sáska u. 3.

Tel: 258 2784 Fax: 257 60 99

E mail: zrinyim@zrinyi.net

Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozatának azonosítója:.................................

A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁTDOLGOZOTT INTÉZMÉNYI

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2007

Hatálybalépés dátuma: ........................................ Területi hatálya: ……………………………………. Felülvizsgálat időpontja: ...................................... Példány használója : ............................................

p.h.

Készítette: Tanácsadóként közreműködött: Jóváhagyta; Budapest, XVII. Ker. Önkormányzata részéről:

Kántor Pálné Hajnalné Farkas Erzsébet Petrőczyné Bérces Zsuzsanna

Petrőczy Tibor Igazgató

Csokonai Pedagógiai Szolgáltató Intézet

Polgármester

2/42

Tartalomjegyzék Bevezető 1. Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok 2. Intézményi minőségpolitika

2.1 Az intézmény küldetésnyilatkozata 2.2 Az intézmény bemutatása 2.3 Az intézményi minőségpolitika 2.4 Főbb minőségpolitikai célok és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei

3. Helyzetelemzés 3.1 Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési gyakorlata 3.2 Intézményvezetés 3.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése 3.4 Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi rendszere

4. Intézményi minőségirányítási rendszer 4.1 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú tervezés/ 4.2 Mérési - értékelési rendszer időtervezete

4.3 Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata 4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőség-biztosítási szempontjai

4.5 A tantárgyi és nevelési mérések részletezése 4.6 Szöveges értékelés 1-4. évfolyam 4.7.Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése 4.7.1.Tanév végi intézményi értékelés 4.7.2.Teljes körű intézményi önértékelés

5. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesít-ményértékelése 5.1 A teljesítményértékelés célja 5.2 A teljesítményértékelésben résztvevők köre 5.3 A teljesítményértékelés szintjei 5.4 A teljesítményértékelés ütemezése 5.5 A teljesítményértékelés eljárásrendje 5.6 A teljesítményértékelés módszerei 5.7 A teljesítményértékelés szempontjai 6. Az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata

3/42

Kapcsolódó önálló dokumentumok listája /irattár/ 1. Irányított önértékelés eljárásrendje, folyamatterve 2. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatsza-

bályozása 3. Az éves iskolai munkaterv elkészítése, folyamatszabályozása 4. Partnerlista 5. Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eljárásrendje

Partneri kapcsolattartási eljárásrend 6. Szöveges értékelés 1. évfolyam 1. félév 7. Szöveges értékelés 1. évfolyam 2. félév 8. Szöveges értékelés 2. évfolyam 9. Szöveges értékelés 3. évfolyam 10. Szöveges értékelés 4. évfolyam 1. félév 11. Az információ áramlás biztosítása 12. A vezetők és a pedagógusok teljesítményértékelő és összesítési lapjai

4/42

Bevezető

A Zrínyi Miklós Általános Iskola törekvése, hogy a Comenius I. minőségirányítási modell ki-építése után továbbfejleszti azt, mert az intézmény kollektívája megértette a minőség kezelésének sze-repét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett - törvényben is megfogalmazott - minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett.

Egyrészt a tantestület meggyőződése az, hogy anyagiasult társadalmunk egyensúlyát csak az ismeretek, a tudás és az alapvető emberi értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig az oktatási intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat meg.

Másrészt az Európai Unió teljes jogú tagállamaként a nemzeti kultúra bizonyos fokú bővítését kiszélesítését igényli. Meg kell tanulnunk európai léptékben gondolkodni, azaz el kell tudjuk fogadni más nemzetek kulturális beállítottságát, megfelelő toleranciára kell szert tennünk úgy, hogy közben megőrizzük tradicionális szellemi örökségünket és nemzeti szuverenitásunkat. Ugyanakkor el kell tudnunk fogadtatni saját kultúránkat az európai közösség nemzeteivel és ez a törekvés sikeresebben valósulhat meg akkor, ha az oktatási intézmények tevékenységének fejlesztéséhez nemzetközi szabvá-nyok ajánlásait és követelményeit szem előtt tartó értékelő rendszereket társítunk.

Ez az összetett feladat korántsem tekinthető könnyűnek. Végrehajtásában felelősségteljes sze-rep hárul a közoktatási intézményekre, hiszen a közeljövő letéteményesét jelentő gyermekeket és ifjú-ságot kell úgy felkészítenie, hogy később alkalmas legyen a kor követelményeinek megfelelő társa-dalmi szemlélet és nemzeti identitás kialakítására. A nevelés-oktatás folyamatában ezért, ma már nem elegendő az esetleg több évtizedes gyakorlatra, a szakmai hagyományokra támaszkodni, hanem előre kell lépni és új eszközök, módszerek bevezetésével, felhasználásával, tudatosan, tervszerűen és célra-törően kell a felnövekvő generációt formálni. A folyamat bizonyos kvalitatív jellemzőinek színvonala, viszonylagos állandósága és folyamatos fejlesztése ma már alapvető igényként jelentkezik mind a magyar társadalomban, mind pedig az EU egészében.

A szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást nemcsak az intézményhaszná-lói szükségletek egyre hatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése jelenti, hanem azt is hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó elvárásait és mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért.

E gondolatokat alapul véve, ugyanakkor az objektív, a mindenkori lehetőségek, működési fel-tételek szem előtt tartásával készült el a Zrínyi Miklós Általános Iskola minőségirányítási programja.

Petrőczy Tibor iskolaigazgató

5/42

1. Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok

Az ÖMIP időarányos feladatainak megvalósítása

Általános elvárások Minőségirányítási el-

várások Sikerkritériumok,

várható eredmények Módszerek, eljárások Felelősök,

közre- működők

Megvalósítás gyakorisága,

határidő Pedagógiai programban megfogalmazott érték-rend, a célok és felada-tok érvényesítése a nevelő-oktató munká-ban.

A kitűzött célokhoz kö-zelít a mindennapi neve-lő-oktató munka.

Eredményesség és hatékonyság vizsgála-ta.

Intézmény-vezető, prog-ram-készítő pedagógusok.

Folyamatos.

Az intézményi minőség-irányítási program meg-valósítása.

Az intézmény minőség-fejlesztési munkája elő-segíti a folyamatok sza-bályozottságát, a part-nerközpontú intéz-ményműködést.

Önértékelés, stratégiai cél, feladat- és időterv. Ellenőrzési, mérés-értékelési rendszer. Partnerek elégedettsé-gi mérése.

Intézményve-zető, minőségi körök vezetői, tagjai.

Folyamatos.

A tankötelezettség sike-res teljesítése.

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosítá-sával valamennyi tankö-teles tanuló eljut az ön-álló életkezdéshez szükséges tanulmányok befejezé-séhez.

A gyengébb képességű és részképesség zava-rokkal küszködő tanu-lók tervszerű egyéni fejlesztése a korai szű-rések révén.

Igazgató. Folyamatos.

Nevelési feladatok telje-sítése a pedagógiai programban foglaltak szerint.

Egészséges életmód, környezettudatos maga-tartás. Magatartás és viselkedéskultúra alkal-mazása a mindennapi életben is szokássá váljon.

Mindennapos testmoz-gás. Osztálykirándulá-sok, diák-önkormányzati tevé-kenységek. Iskola-egészségügyi ellátás megszervezése. Közé-letiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában.

Igazgató, nevelőtestület, szülői munka-közösség, pat-ronálói közös-ség, védőnők.

Folyamatos.

Az intézmény működé-sére vonatkozó, év végi beszámolót az intéz-mény a tanév lezárását követően köteles meg-küldeni a fenntartónak, a fenntartó az értékelését követően azt az intéz-mény vagy a fenntartó honlapján köteles nyil-vánosságra hozni.

Az intézmény tevékeny-ségének eredményei, problémái nyilvánosak, az intézményhasználók számára is tájékoztatás-sal szolgálnak. Jobban áttekinthetővé válik a kerület oktatásszolgálta-tása.

A nevelőtestület által elfogadott beszámoló, web-lapon történő megjelentetés statisztikai elemzés, trendkövetés.

Igazgató. Minden év július 15-ig. A web-lapon történő megje-lentetés legalább 6 hó-napig folyama-tos.

6/42

Minőségirányítási el-várások

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások Felelősök, közre-

működők

Megvalósítás gyakorisága,

határidő Az iskolai oktatás-nevelés tartalmának és kínálatának fejlesztése a kerületben.

Változó elvárásoknak való megfelelés, alkal-mazkodás.

Innovációs programok. Munka-közösségek, szaktanárok, tanítók.

Folyamatos.

Szociális és kommuni-kációs képességek, alap- készségek, értelmi képességek fejlesztése.

Továbbhaladáshoz szükséges alapismere-tek, alapkészségek megfelelő szintű alkal-mazása.

Tanulási módszerek tanítása.

Tanítók, napközis neve-lők, szaktanárok.

Folyamatos.

Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törő-dés.

Egyéni tanulási út bizto-sítása. Tanulmányi pá-lyázatokon és versenye-ken való eredményes szereplés.

Differenciált, egyéni képességfejlesztés tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon.

Osztály- főnökök, szaktanárok, napközis neve-lők.

Év közben fo-lyamatosan, szünidei szerve-zett foglalkozá- sokon.

Pályaorientáció, tovább-tanulás elősegítése.

Tanulók, szülők infor-mációkat kapnak a lehe-tőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanuláshoz.

Intézmények együtt-működése. Pályavá-lasztási tanácsadó, önismereti tesztek, iskolalátogatások.

Osztály- főnökök, iskolai pályavá-lasztási felelős.

Folyamatosan 5-8. évfolyamon.

A sajátos nevelési igé-nyű és a különleges gondozást igénylő tanu-lókkal való foglalkozás.

Képzésük, fejlesztésük egyéni fejlesztési tervek alapján. A gyermekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a kö-zépfokú oktatási intéz-ményekbe.

Hátránykompenzáció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. Együtt-működés a Családsegí-tő Szolgálattal, a Szak-értői és Rehab. Bizott-sággal, a Ped. Szak-szolgáltató K.-tal.

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztály- főnök, Családsegítő Szolgálat, Ped. Szakszolgálta- Tó K., szülő.

Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is.

Tantárgyi értékelés isko-lai rendszerének felül-vizsgálata, korrekciója.

Elfogadott, egységes követelményrendszer alapján objektívebb értékelés.

Tantárgyankénti egy-séges követelmény- rendszer, a közoktatási törvény alapján.

Igazgató, szak-tanárok, tanítók.

Tanévkezdés előtt.

Értékelje ki a nevelőtes-tület a DIFER és a köve-tő mérések eredménye-it, készítsen tervet a korrekciókra, a fejlesz-tőmunkára.

Tervezettebbé és diffe-renciáltabbá válik a pe-dagógiai munka.

Elemzések, trendvizs-gálat, összehasonlító elemzések.

Igazgató, tanítók, tanárok, napközis és tanulószobát felügyelő neve-lők.

Folyamatosan.

7/42

Minőségirányítási el-várások

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások Felelősök, közre-

működők

Megvalósítás gyakorisága,

határidő

A pedagógiai program éves lebontása, önérté-kelési szempontrend-szer kidolgozása.

A pedagógiai program végrehajtásának értéke-lése, reális helyzetkép.

Folyamatszabályozás, fejlesztési területek minőségközpontú elemzése. Partnerekkel való kap-csolattartás módjainak, újraértelmezése.

Igazgató, Támogató Csoport veze-tője, pedagó-gusok.

Tanévkezdés.

A humán erőforrás, gazdálkodás és a kom-petenciafejlesztés terve-zésének, megvalósulá-sának értékelése.

Pedagógusok kompe-tenciájának növelése (pl.: a részképesség zavarokkal küszködő gyerekek fejlesztése, a mérés-értékelési felké-szültség növelése).

Továbbképzési terv, beiskolázási terv.

Igazgató. 277/1997. (XII. 22) Korm. r. szerint

A taneszköz ellátottság fejlesztése.

Az ellátottság közelítése a rendeletnek és a pe-dagógiai programban előírtaknak megfelelően.

Taneszköz ellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése, pályázatírás a fejlesz-tésre.

Igazgató, Gazdasági vezető, munkaközös- ség-vezetők.

Tanévkezdés előtt.

Az intézmény minőség-irányítási és mérés-értékelési rendszerének érvényesítése a helyi gyakorlatban.

Társadalmi, szakmai kapcsolatok ki- szélesí-tése.

Nevelési területek számbavétele, prioritá-sok állítása.

Minőségi körök vezetői, partne-rek képviselői.

Tanév elején.

A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőr-zés, értékelés.

Pontos ismeret az eredményességről, ha-ladási irányokról, a pe-dagógusok munkájáról.

Szaktárgyi és attitűd mérések értékelése. Tanórai munkák, vá-lasztható foglalkozá-sok. ellenőrzése, érté-kelése.

Az ellenőrzési tervnek megfe-lelően, igazga-tó, igh., mun-kaközösség-vezetők.

Bemenet, fo-lyamat, kimenet mérése a meg-felelő időszak-ban.

Napközi otthonos és tanulószobai nevelés biztosítása a szülői igé-nyeknek megfelelően.

Az önállótanulási szoká-sok megalapozása.

Tanulási módszerek, technikák. Ismeretbőví-tő szabadidős tevé-kenységek.

Igazgató, igh., napközis neve-lők.

Folyamatos.

Diák sportkörök nyitot-tabb működtetése.

Egészségesebbek, edzettebbek lesznek a tanulók.

Tanítási folyamatok, sport szakosztályok.

Igazgató, igh., testnevelők, szabadidő felelős.

Folyamatos.

8/42

Az intézményre vonatkozó elvárások (részlet az ÖMIP-ből)

Minőségirányítási

elvárások (specialitások)

Sikerkritériumok, várható

eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, köz-reműködők

Megvalósítás gyakorisága,

határidő Emelt szintű okta-tás angol nyelvből és testnevelés tantárgyból.

8. év végére a résztvevők közül minél többen jelentkezzenek alapfokú nyelvvizs-gára.

Tanítási órák, társalgások, utazás nyelv-területre. Si-keres szerep-lés a korosztá-lyi versenye-ken.

Igazgató, igh., nyelvtanárok

Folyamatos.

Német nemzetisé-gi nyelvoktatás, helyi sajátosságok-ra épülő nyelvok-tató program (kifu-tóban).

Biztos nyelvisme-ret és használat, német nyelvi mű-sorok betanulása, fellépések német nemzetiségi isko-lákban.

Lineáris rend-szerű, heti 5 órás nyelvta-nulás.

Igazgató, igh., nyelvtanárok.

Folyamatos.

Iskolai sportkör működtetése, ki-emelten a labdarú-gó szakosztály.

Vegyenek részt versenyeken a ta-nulók.

Testnevelés- órán, sport-ágaknak meg-felelő csopor-tok.

Igazgató, igh., testnevelők.

Folyamatos.

Ökoiskola prog-ram megvalósítá-sa.

A tevékenységek, a szervezeti felté-telek, a fizikai és szellemi környezet tudatos elvárások-hoz való igazítása.

Tanítási órák, tanórán kívüli tevékenysé-gek, akciók, vetélkedők, „őrjáratok”.

Igazgató, igh., tanítók, tanárok, napközis neve-lők, valamennyi dol-gozó.

Folyamatos.

9/42

Minőségfejlesztéssel kapcsolatos elvárások

Állapot

Javaslat Minőségfejlesztési tevékenység

A Comenius I. modellt építettük ki csoportos formában. Elkötelezett vezetés, támogató csoport műkö-dik. A partnerközpontú intézmény-működés kiépí-tése folyamatos.

Partnerközpontú működés kiépítésének foly-tatása. Partnerek folyamatos igény-és elége-dettség mérése.

Mérés-értékelés A belső értékelési rendszer kidolgozott. Kidolgozott belső ellenőrzési rendszer műkö-dik:

• tanulói teljesítményértékelés, • neveltségi szintmérés, • eredményvizsgálat, • a nevelői tevékenység hatásának mérése.

Az ellenőrzési és mérés - értékelési gyakorlat kiterjesztése az intézményműködés minden lényeges területére. A DIFER mérések folytatása a bemeneti tényezők diagnosztizálására, a tanulói adottságokhoz illeszkedő fejlesztési program elkészítése és a hozzáadott pedagó-giai érték követése érdekében. A DIFER és a követő mérések következetes hasznosítása a fejlesztő munkában. A nevelő-testület mérésmetodikai jártasságának, mód-szertani kultúrájának fejlesztése.

2. Intézményi minőségpolitika

2.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési követelmények teljesítése mellett tö-

rekszünk:

• mindenki számára lehetőséget biztosítani az alapműveltség elérésére, a társadalomba

való beilleszkedéshez

• a lassan haladók számára a minimális teljesítmény elérésének biztosítására, a sajátos

nevelési igényű gyerekek alapellátására, integrált fejlesztésére

• boldog gyermekkort teremteni, hogy tanulóink boldogságra képes, kiegyensúlyozott

felnőttekké válhassanak

• az akaraterő fejlesztésére, mivel célszerű cselekvésre csak törhetetlen akaratú emberek

képesek

10/42

• óvni tanulóinkat a fokozódó követelmények nyomán gyakran fellépő káros hatásoktól,

mint az önbizalom-, önbecsülésvesztéstől, a túlzott szorongástól, az elbizonytalano-

dástól

• a reális önismeret kialakulására

• felkelteni és ébren tartani tanulóink az ismeretszerzési vágyat, tiszteletet ébreszteni az

emberi értékek iránt

• az önmegvalósítás reális feltételeinek megteremtésére

• a településrész és az iskola hagyományainak megőrzésére, a természeti és épített kör-

nyezet védelmére.

2.2. Az intézmény bemutatása

Az alapítás körülményei

Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a módosított 1990. évi LXV. tv. 9. § és a módosított 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a 156/1995. (12. 26.) Kormány rendelet alapján fogalmazta meg a közoktatási intézmény alapító okiratát.

Az intézmény megnevezése: Zrínyi Miklós Általános Iskola

Az intézmény alapítója, fenntartója: Budapest, XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselőtes-tülete.

Az intézmény típusa: általános iskola

Alaptevékenység:

• Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, sajátos-ságai: - nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás, - német nemzetiségi nyelvoktató program (2001/2002. tanévtől kimenő rendszerben), -angol nyelvoktatás, többlet óraszám felhasználásával (1. évfolyamtól),

- testnevelés emelt óraszámban (1. évfolyamtól, 2005-2006-os tanévtől),

• iskolai intézményi étkeztetés, • intézményi vagyon működtetése.

11/42

Helyzetkép az iskoláról

Iskolánk, a Zrínyi Miklós Általános Iskola 25 évvel ezelőtt került átadásra. Azóta a mindenkori és lehetőség szerinti legmagasabb szintű oktató-nevelő munkára törekednek az itt dolgozók. Jelenleg 590 gyermek ellátásért vállal felelősséget az intézmény.

Az iskola igen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik. A két épületét tágas te-rek sportpályák, fasorok övezik. A főépület nagyrekonstrukciójának első része 2000-ben ké-szült el. A kisépületben folyamatos – pénzügyi lehetőségek szerinti – állagmegóvás folyik.

Tanulóink döntő többsége az iskola közvetlen környezetéből, vonzáskörzetéből jár az intézménybe. Emellett nem elhanyagolható a kerület távolabbi részéről bejáró gyermekek számaránya sem. A gyermekek igen sokféle vagyoni és egzisztenciális hátterű családokból érkeznek iskolánk-ba. A nevezett kérdéskörben szélsőséges helyzetű családok száma viszonylag alacsony.

A komplex tehetséggondozásra és felzárkóztatásra kiemelt gondot fordítunk. Az ide-gen nyelvi órák és a technikaórák bontott csoportban folynak. Délután napközis ellátást - szükség szerint - tanulószobai szolgálatot tudunk biztosítani.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma iskolánkban nem jelentős, számukra a magyar anyanyelvű oktatást tudjuk biztosítani. Iskolánkban német kisebbségi nyelvoktató program is megvalósul. A 2001/2002-es tanévtől (a Képviselő testület határozata alapján) új beiskolázást a kerületben az Újlak utcai iskola veszi át. Nálunk kifutó rendszerben visszük végig a már beindult osztályokat.

Az iskola tantestületében a szakos ellátottság teljes. Megemlítésre érdemes, hogy a tantestületen belüli fluktuáció feltűnően alacsony, igen sokan az iskola alapítása óta itt dol-goznak az intézményben.

Az oktató-nevelő munkát egy logopédus, két fejlesztő pedagógus és heti 2 órában vé-dőnő segíti. Tanítóink, tanáraink gyakran fogadnak gyakorló hallgatókat tanító és tanárképző főiskolákról, egyetemekről. A pedagógusok továbbképzése a tervek szerint folyamatos, alapvető igényként zajlik.

A nagy épületben 14 tanterem, 2 normál, egy kisméretű nyelvi terem, 2 számítógépte-rem, 1 kémia előadó, 2 technika terem és 1 tornaterem van. Az ebédlő (melegítő konyhával) 90 fő befogadására alkalmas.

A kis épületben 10 tanterem és több kisebb szakmai helység található (fejlesztő pedagó-giai és logopédiai helység stb.) Itt található a folyamatosan fejlődő iskolai könyvtár is.(Könyvtári állományunk meghaladja a 12 ezer példányt.)

Az iskolához nagy udvar tartozik. Bitumenes kézilabdapálya kosárpalánkokkal és ref-lektoros megvilágítással, salakos teniszpálya, távolugró gödör, súlydobó kör, szabványméretű füves labdarúgó pálya 5 méter széles salakos atlétikai pályával és egy füves kispálya labdarú-gáshoz.

Számítógépparkunk a multimédiás gépekkel és Internet kapcsolattal a korszerű oktatás-nak megfelel, folyamatos fejlesztés alatt áll. Iskolánk tanulói szinte minden szaktárgyi verse-nyen részt vesznek és kiemelkedő eredményeket érnek el. Végzős nyolcadikosaink kilencven százaléka gimnáziumban vagy szakközépiskolában folytatja tanulmányait, a többiek szakisko-lában szereznek szakmai ismereteket.

12/42

Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere:

• 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről és a tűzoltó-ságról • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról • 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről • 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szak-vizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről • 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról • 44/2000. (XII. 24.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítmények-kel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól • 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ága-zati feladatairól

2.3 Az intézményi minőségpolitika elsősorban stratégiai irányvonalat, az iskolai minőség-irányítás rendszerének elveit jelenti, melyben a következő középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határozhatjuk meg:

• Az élethossziglan tartó tanulás megalapozása - a kulcskompetenciák fejlesztése révén • Az oktatás minőségének fejlesztése. • Az iskola jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség hatékonyan működjön,

garantálja a gyermek/tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését-oktatását a hoz-záadott pedagógiai értékek rendszeres mérésével, értékelésével.

• Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése. • Hatékony felzárkóztató munkával a szocio-kulturális hátrányok leküzdésének támoga-

tása. • Az integrált oktatás további fejlesztése. • A pedagógus szakma fejlődésének támogatása (pedagógus szakvizsgák). • Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. • Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. • A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. • Az idegen nyelvek tanulásának fejlesztése. • Az oktatás multi-kulturális tartalmának erősítése. • Az iskolai önértékelés és külső értékelés egyensúlyának biztosítása. • A változó világ követelményeihez való igazodás segítése.

13/42

A modell erősségei a következők:

- minőségközpontú szemléletmód; - partnerközpontúság; - a vezetés minőségiránti elkötelezettsége; - alapos helyzetelemzés; - az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a

minőségügyi tevékenységbe, - a PDCA ciklus következetes alkalmazása, fokozatosan kiterjesztve valamennyi fo-

lyamatra; - a kulcsfolyamatok széles körű szabályozottsága; - a jól működő belső értékelési rendszer; - az egységesített és minden kulcsfolyamatot átvilágító dokumentáció; - a minőségügyi szervezet és az iskolai szervezet belső struktúrájának egymásra

épülése; - az iskolai munka sajátosságaira figyelő rendszer; - gyermekközpontúság; - nyitottság, egymástól való tanulás jellemezze a munkatársak munkáját; - a trendek figyelése; - a folyamatos fejlesztés készsége és képessége.

A nevelési-oktatási célok újragondolása és a tanítási-tanulási gyakorlat során a külön-

böző tanulási eredmények (tudás, képességek, készségek, attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölésében nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kulcskompetenciák tudatos fejlesztése.

14/42

2.4 Főbb minőségpolitikai célok és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei Cél Sikerkritérium Megvalósítás

időtartama Az intézményvezetés - a munkatársak bevoná-sával - dolgozzon ki számon kérhető, mérhető elvárásokat (felzárkóztatás, tehetséggondozás, emelt szintű angol nyelvoktatás, kifutóban lévő német nemzetiségi nyelvoktatás) a sikerélmény fokozása érdekében.

Pozitív visszajelzés partnereink részéről, alapfokú nyelvvizsgá-val rendelkezők szá-mának növekedése.

Évente.

A meghirdetett értékrenddel, célkitűzéssel az iskola valamennyi dolgozója azonosuljon.

A szabályozás és be-tartás mértéke közel 100 % legyen.

Folyamatos.

Ökoiskola program megvalósítása. A fizikai és szellemi környezet tudatosan igazodjon az elvárá-sokhoz Ökoiskola cím elnye-rése

Folyamatos.

Az iskola adottságainak kihasználása a sportte-vékenységek, kiemelten a labdarúgó szakosztály területén.

Versenyeken való eredményes részvétel.

Folyamatos.

Az informatika oktatás tárgyi és személyi feltételeinek stabilizálása és bővítése.

Önálló ismeretszerzés a korszerű informáci-ós és kommunikációs technológiák alkalma-zásával.

Folyamatos.

15/42

3. Helyzetelemzés

3.1 Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere, gyakorlata

COMENIUS I

Az intézmény COMENIUS I. partnerközpontú rendszermodell szerinti minőségirányí-

tási rendszerének kiépítettség szintje az eredeti minőségfejlesztési munkaterv alapján - amelyet az 1. táblázat mutat be - követhető nyomon.

Elvégzett tevékenységek, feladatok

Határidő Felelősök Keletkezett do-kumentum, vagy

feljegyzés

Teljesítés dátuma

A MUNKA INDÍTÁSA

Munkaindító megbeszélés.

Témája:

A minőségbiztosítás gyöke-rei és megjelenése a közok-tatásban.

Bevezető minőségfejlesztési alapképzés a COMENIUS 2000. modellről.

A modell vázlatos ismerte-tése, a minőségfejlesztési program során alkalmazható módszerek rövid bemutatá-sa.

2002. szeptem-ber.

TCS

Külső konzulens

Intézmény vezető-sége

Munkaközösség-vezetők

Osztályfőnökök

TCS

Jegyzőkönyv, melléklettel

Emlékeztető

Jelenléti ív

2002.

szeptember 15.

16/42

NYITOTT ÖNÉRTÉKE-LÉS

SWOT analízis az intéz-ménykép felméréséhez.

2002. október TCS SWOT analízis felmérés összesí-

tése

2002. október. 15.

Partnerek azonosítása.

2002. december TCS

Munkaközösség- vezetők

Intézményvezetés

Technikai dolgozók képviselői

Partnerlista

2002. december 03.

AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉ-GEDETTSÉGÉNEK FEL-MÉRÉSE

Anyaggyűjtés a partneri igény és elégedettség méré-séhez.

Felmérési mód választása.

A felmérés kidolgozása.

2002. december TCS

Jegyzőkönyvek interjúkról

Kérdőívek

2002. december 1-14.

évente

.

Az igényfelmérés elvégzése. 2002. december

TCS

Osztályfőnökök

2002. december 1-14.

évente Az igények elemzése. 2003. január TCS Összefoglaló a

partneri elégedet-lenség és elége-dettség felmérés eredményeiről

2003. január 12.

évente

. CÉLOK ÉS PRIORITÁ-SOK MEGHATÁROZÁSA

az elégedettség, elégedetlen-ség és igényfelmérés elem-zése alapján.

Az elérendő célok meghatá-rozása, kategorizálása, a prioritási sorrend felállítása rövid, közép és hosszútávra.

Nevelőtestületi értekezleten intézményi célok meghatá-rozása, kategorizálása.

2003. április TCS

Összefoglaló elemzés készítése a következtetések-ről és a célokról.

Prioritási sorrend.

Jegyzőkönyv az értekezletről.

2003. április. 08.

évente

17/42

INTÉZKEDÉSI TERV

Időtáv szerinti intézkedési terv készítése a fejlesztendő területekre, felelősök neve-sítése.

2003. május TCS

Minőségi kör

Intézkedési terv. 2003. május 23.

AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA

Feladatorientált minőségi kör létrehozása, részfeladat-ok meghatározása, a szük-séges erőforrások megte-remtése, a tervek aktualizá-lása.

A megvalósítások értékelé-se, szükség szerint módosí-tás.

A minőségi kör határozta meg

2004. szeptem-ber

Minőségi kör Módosított intéz-kedési beszámo-lók az intézkedé-sek anyagából.

Folyamatos.

IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉ-KELÉS

2004. február TCS Összefoglaló az éves önértékelés-

ről.

2004. márci-us1. Folyama-tos. 2004. márci-us1.

A teljes program értékelése.

A partnerközpontú működés bemutatása, értékelése.

További fejlesztési irányok kijelölése.

2004. április TCS Összefoglaló záró beszámoló.

Az intézmény minőségfejlesztési

terve.

2004. április 16. Évente

Komplex szakértői ellenőr-zés

2006.

3.2 Intézményvezetés

Az intézmény vezetése biztosítsa:

• a minőség iránti elkötelezettségét;

• a működés rendjét,

• a folyamatos fejlesztéshez, szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfe-lelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával,

• a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatá-val,

18/42

• az éves munkatervek készítésével;

• a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Törzskari szervezeti működés jellemzi az iskolát. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek

meghatározott munkamegosztás szerint dolgoznak, tevékenységüket 11 munkaközösség segí-ti.

Az intézményvezetés ösztönzi, támogatja és előmozdítja minőségbiztosítás helyi gyakor-

latának kialakítását. Munkájuk főbb jellemzői:

• induláskor a tantestület véleményére alapozott helyzetelemzést végeztek; • maguk és a tantestület belső-külső továbbképzését hatékonyan megszervezik, illetve

figyelik hogy, továbbképzések beépülnek-e a mindennapi munkába; • külső kapcsolatokban igyekeznek hatékonyan képviselni az iskolát; • belső méréseket végeznek a kisebb egységek ellenőrzésére; • az addig elért időszakonkénti eredményeket értékelik, dicsérik a jó teljesítményeket; • figyelemmel kísérik a dolgozók véleményét, észrevételeit.

A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 100 %-os, a pedagógus továbbképzés rugal-

mas. 1 szakvizsgázott pedagógus van, minőségfejlesztési akkreditált képzésben 5 fő, mérés-értékelési képzésben 6 fő vett részt. A külső kapcsolatok széleskörűek, jól működnek. Az éves munkaterv célkitűzései konkrétak, az alapelvek koherensek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott, ütemezett a rendezvények terve. Érdekegyeztető fórumok működnek, a szülői választmány és a diákönkormányzat hatásköre tisztázott. 3 fős csoport irányítja a minőségfej-lesztő munkát.

Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése a. Kiválasztási és betanulási rend működtetése Szabályozott folyamatlépésekkel, azok be- és kimeneteivel, felelősség és hatáskörökkel, ke-letkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. A pedagógusok esetében tartalmaz továbbá egy kiválasztási szempontlistát, egy interjútervet, egy betanulási rendet, megbízólevelet. A pedagógiai munkát segítő munkatársak esetében ugyan ez az eljárás, de nem alkalmazunk interjútervet és megbízólevelet. b. Továbbképzési rendszer működtetése Az eljárás a pedagógus és nem pedagógus munkatársakra és az intézmény vezetőjére vonat-kozik. Rögzített a továbbképzési program elkészítésének folyamata és az éves beiskolázási terv. c. A MIR folyamatos fejlesztése

19/42

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkor-mányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intéz-mény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intéz-ményben:

• Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Rendszeresen, ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is.

• Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, köz-alkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

A következő fejezetben található intézményünk működését szabályozó alapvető jogi doku-mentumainak listája és ezzel kapcsolatos feladatok. 3.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése

Az alább következő lista arra szolgál, hogy az intézményt segítse a dokumentum el-lenőrzésben. Az önellenőrzés lényege az, hogy az intézmény számára világos legyen, hogy milyen jogi normáknak nem tud megfelelni egy adott pillanatban, és ennek alapján, mit kell kijavítania. A közoktatási önellenőrzési kézikönyv (Oktatási Minisztérium gondozásában) mostani, átdolgozott kiadása a hatályos jogi előírások, normák alapján segíti az intézményve-zetők dokumentum-ellenőrzési munkáját. Használatával mód nyílik arra, hogy a legfontosabb alapdokumentumokat átvizsgálva az intézményvezető ellenőrizz, és az ellenőrzés után igazol-ja e dokumentumok jogi megfelelőségét. A közoktatási rendszer modernizációjával együtt jár a jogi-irányítási környezet folyamatos változása.

20/42

Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete:

Dokumentumok

megnevezése Meglé-te

Mikor volt el-lenőrzés

Feladat Felülvizsgá-lat időpontja

Felelős

1. Alapvető általános do-kumentumok

1.1 Alapító okirat van 2002. 2006

. Ig.

1.2 Szervezeti és működési szabály-zat

van 2000. 2006

1.3 Házirend van 2006 . Igh. Ofő.

2. Alapvető szakmai do-kumentumok

2.1 Nevelé-si/pedagógiai prog-ram

van 2002. szept. 2006

Ig. Tantest.

2.3 Továbbképzési program és beisko-lázási terv

van 2002. szept. 2006

Ig.

2.4 Intézményi éves munkaterv, beszá-moló

van Évente - Évente Ig.

3. Intézményi ügyintézés dokumentumai

3.1 Ügyintézési, iratkezelési sza-bályzat

van 2000. 2006

3.2 A jegyzőkönyv, határozat, értesítés

3.3 Tanügyi nyom-tatványok

van Évi rende-lés

Gazd.vez.

4. Munkaügyi dokumentu-mok

4.1 Formai előírá-sok - kinevezés

van - Ig.

4.2 A munkaköri leírás

van 2000. 2006

- Ig. Igh.

5. A gazdálko-dás folyamatát szabályozó dokumentu-mok

Bizonylati szabályzat van 2000. 2006

- Fenntartó szerint

Házi pénztár- és pénzkezelési szabály-zat

van 2000. 2006

- Fenntartó szerint

Leltározási szabály-zat. Beleértve az anyag-, készlet-, va-gyonleltározást is

van 2000. 2006

- Fenntartó szerint

Selejtezési szabályzat van 2000. 2006

- Fenntartó szerint

Gazdálkodás belső ellenőrzési szabályzata

van 2000. 2006

- Fenntartó szerint

6. Védelmi jellegű sza-

6.1 Munkavédelmi szabályzat

van 2000. 2006

KOMBER BT

21/42

bályzatok 6.2 Tűzvédelmi szabályzat

van 2000. 2006

KOMBER BT

6.3 Számítástechni-kai és szoftver-védelmi szabályzat

van 2006 Igh.

3.4 Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi helyzete

A tervező munka alapos, az éves munkaterv a pedagógiai program éves szintű lebon-tása, feladatosítása felöleli a szervezet minden területét. Az ellenőrzés és értékelés szabályozott. 5 évre szóló értékelési tervük van, átfogó szisztéma szerint végzik az ellenőrzést és értékelést. Mérések: Ø Tanulói:

o DIFER mérések: - Bemeneti mérés 1. évfolyamon év elején. - Követő mérések a kiszűrt tanulók körében: 1. évfolyamon év végén, 2. évfolyamon év elején, év végén.

o Neveltségi szint mérése 2.; 4.; 6.; 8. évfolyamon. o Fizikai állapotmérés 1-8. évfolyamon évente ősszel és tavasszal. o Tantárgyi mérések:

- matematika 2.; 4.; 6; 8. évfolyamon, - olvasás-szövegértés 2., 4., 6.; 8., évfolyamon -vizsga 8. évfolyamon év végén Kötelező tantárgy: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. Választható tantárgy: egy természettudományos tantárgy.

o Országos standardmérés OKÉV mérések o Elégedettségi mérés.

Ø Szülői elégedettségmérés Ø Alkalmazotti elégedettségmérés:

Az intézménymenedzsment tevékenységének önértékelésre alapozott értékelése, 4 évente.

4. Intézményi minőségirányítási rendszer

Az intézmény minőségirányítási rendszere - objektív tények és racionális megfontolá-sok figyelembe vétele mellett -, a küldetés, a minőségpolitika és a jövőkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létindokának tekinti, a jövőképet az időben legtávolabbi stratégiai cél részletes és szubjektív optimizmust sugalló kifejtéseként fogja fel, míg a minőségpolitikát a jelent a jövővel összekötő cselekvéssorozat (folyamat) minőségügyi szempontból történő megközelítésének alapelveként értelmezi. Természetesen a fenntartói minőségfejlesztési elvárások figyelembevételével. Az önkormányzati intézkedési tervnek, ill. az intézményműködést szabályozó minőségirányítási programnak koherenssé kell válnia. Az így összehangolt fenntartói minőségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó in-tézményi belső mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a közmegelégedést kiváltó, hatékony, minőségi közoktatást.

A helyi oktatásfejlesztési stratégiák kifejtése, megtervezése mellett így tervszerűvé válhat az intézményekben differenciált szinten már működő minőségfejlesztés eredményeire ala-pozva: § a helyi közösségek közoktatási elvárásainak, elégedettségének felmérése;

§ a közoktatás résztvevőinek bevonása a helyi döntéshozatalba;

§ az oktatásirányítás és az intézmények minőség alapú önértékelése.

23/42

A minőségfejlesztési rendszer KT 40. § (11) a működést szabályozó folyamatokat,

ennek keretén belül pedig az alábbiakat;

• a vezetési, • tervezési, • ellenőrzési, • mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szerveze-ti kereteit határozza meg.

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, mely

tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elké-szítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósí-tási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, mely megje-löli az intézményműködés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és azok felelőseit. A mérési ponto-kat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű fejezet tartalmazza.

24/42

A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa; Folyamat Felelős Határidő Érintettek Informáltak 1. Stratégiai tervezés / Intézkedési terv

PP/. Igazgató Fenntartó

kiírása szerint

Tantestü-let. Szü-lők.

Minden érintett.

2. Éves tervezés. Igazgató augusztus Tantestü-let. Szü-lők.

Minden érintett.

3. Vezetői ellenőrzés. Igazgató Folyama-tos

Tanárok, tanítók, techn. dolgozók.

Az ellenőr-zés-ben résztvevők.

4. Irányított önértékelés. TCS vez. 5. Partnerek azonosítása, igényeinek és

elégedettségének mérése. TCS vez. Program

szerint Pedagógu-

sok, szü-lők.

6. Információáramlás biztosítása. Ig., ig.h. gazd.vez

Folyama-tos

Az int. dolgozói

Az int. dolgozói

7. Továbbképzési rendszer működtetése. Ig.,ig.h. gazd.vez

Folyama-tos

Az int. dolgozói

Az érintet-tek

8. Belső értékelési rendszer (munkatár-sak értékelése)

Ig.,ig.h. gazd.vez.,mk.vez.

Folyama-tos. Négy- évente teljes kö-rű

Az int. dolgozói

Az értékel-tek

9.

Ösztönző rendszer működtetése (szol-gáltatások)

Ig.,ig.h. gazd.vez.

Folyama-tos

Az int. dolgozói

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

Ig.,ig.h. gazd.vez

Folyama-tos

Az int. dolgozói

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok Ig.,gazd.v Folyama-tos

Tantestü-let,SZMK

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok 13. Beiskolázás Igazgató Tanév

rendjéhez igazodó

Minden érintett

14. Módszertani eszköztár és kultúra Mk.vez., szakértők

Tanárok, tanítók

Pedagógu-sok, szülők

15. A tanulás támogatása Igazgató 16. Az adott csoport előrehaladására vo-

natkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)

Szaktaná-rok, taní-tók

Szeptem-ber

Pedagógu-sok

17. A tanuló értékeléséhez szükséges kö-zös követelmények és mérőeszközök

Tan- tes-tület tag-jai

Tanárok, tanítók

Tantestü-let,SZMK

18. Pedagógusok együttműködése Ig.,ig.h., Mkv.-k

Folyama-tos

Tanárok, tanítók

25/42

19. Az intézmény működésének éves érté-kelése

Igazgató Június Az int. dolgozói

Az intéz-mény dol-gozói

20. A 8. osztályosok nyomon követése Továbbt. felelős

Értesítés szerint

Szülők, tanárok

Pedagógu-sok, szülők

21. Belső audit Igazgató

4.1 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/

Területek Az értékelés módjai Értékelést végzi Sikerkritérium 1.1. FELTÉTELRENDSZER § Tárgyi feltételek o Épület, környezeti jellemzők o A minimális felszereltség o A PP teljesítéséhez szükséges esz-

közök

Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések

Kétévenként Igazgató, gazdasági vezető.

Az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előír-taknak

§ Társadalmi feltételek (mikro-és makro-környezeti elemek)

o Elvárások, elégedettség o Szocio-kulturális háttér o Munkaerő-piaci környezet

Adatbázis Önértékelés

Kétévenként Minőségbiztosítási TEAM

Elvárásoknak megfelelés

§ Pénzügyi feltételek o Intézményi költségvetés o Egyéb források, pályázatok, alapít-

ványok

Pénzügyi előírások alapján Adatbázis Önértékelés

Évenként Gazdasági vezető

Önköltség csökkentése

1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK § A pedagógusok minősége o Korosztályi arányok, végzettség,

kompetencia o Mesterségbeli tudás, tudományos

munka, tanulók menedzselése, a ta-nítás minősége

o Pedagógiai munkát segítők

Önértékelés

Továbbképzések célvizsgálata

Igh.

Maximális szakos ellátás, szakvizsgások számának növe-lése.

§ Eredményesség o Tanulók tantárgyi felkészültsége o Tanulmányi eredmények, vizsgák,

versenyeredmények

Az intézményi mérések mellett külső szakértőtől megrendelt szakmai ellenőrzések a minden-kor rendelkezésre álló források

Munkaközösség-vezetők Külső szakértők

Tanulmányi átlagok megőrzé-se, Hozzáadott értékek kimutatása

27/42

o Továbbtanulás, lemorzsolódás o Gyermekek iskolaérettsége, tanulási

képességek o Alapkészséges szintjei o Nevelési eredmények o Tanulási motiváció, attitűd o Szociális és pszichológiai készségek

(pályázat, képviselőtestületi dön-tés) függvényében A pedagógiai mérés-értékelés országos rendszerébe való bekap-csolódás Tesztek, feladatlapok Önértékelés Adatbázis

Osztályfőnökök

Iskolai tanulási attitűd, feladat-iránti elkötelezettség növelése

1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS § Struktúra és vezetés o Tanügy-igazgatási tevékenység, do-

kumentáció, szabályozottság o A vezetés minősége, elfogadottság

Törvényességi ellenőrzés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett mérések értékelésének megküldése a fenntartónak Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén

Kétévenként Igazgató

§ Szervezeti kultúra o Értékek, célok, elvek, normák o Problémamegoldás, konfliktuskeze-

lés o Tantestületi, tanítási klíma

Önértékelés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérés- érté-kelés eredményeinek megküldése a fenntartónak

Kétévenként Igazgató, Minőségbiztosítási TEAM

§ Pedagógiai folyamatok o Nevelési, oktatási program o Tanulásirányítás o Teljesítménykövetés o Különbségek kezelése

Önértékelés Tesztek, feladatlapok A 2004/2005. tanév kiemelt veze-tői ellenőrzési szempontja

Igazgató, Munkaközösség-vezetők

28/42

4.2 Mérési - értékelési rendszer időtervezete

Mérés Tanév eleje

Tanévvége Periódus

DIFER (diagnosztizáló mérés) 1. évente DIFER (követő mérés a kiszűrt tanulók körében) 2. 1. 2. évente Neveltségi szint mérése 2. 4. 6. 8. kétéventeFizikai állapotmérés 1-8. 1-8. évente Matematika 2. 4. 6. 8. kétévente

Szövegértés

2. 4. 6. 8.

. kétévente

8. osztályosok vizsgája 8. évente

29/42

4.3 Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata Terület Szempont Ellenőrző értékelő Időpont Módszer Eszköz Forma

az intézmény egészére vonatkozóan

Pedagógiai Program Nevelési és oktatási célok megvaló-sulása. Iskola menedzselése, kapcso-lattartás.

iskolavezetés tanév végén évente egyszer dokumentumelemzések kérdőívek írásban

helyi tanterv, mun-katerv, tanmenetek kerettanterv, helyi igények munkaközösségek tanév végén, évente dokumentumelemzések szóban, írás-

ban

gazdálkodás törvényes gazdálkodás, költségvetés, pályázati pénzek felhasználása, el-számolás

igazgató, gazdasági vezető naptári év és tanév végén dokumentumok elemzése beszámoltatás írásban

munkáltatói felada-tok

törvényesség a személyzeti munká-ban gazd., vezető, igazgató félévente dokumentumelemzés írásban

tanügyi feladatok naplók, anyakönyvek, bizonyítvá-nyok, vezetése, statisztikák, tan-tárgyfelosztás, órarend

igh. negyedévente, ill. év elején, év végén dokumentumelemzés szóban, írás-

ban

iskolaépület, bútor-zat

az oktatás-nevelés feltételeinek számbavétele igazgató, gazd. igh. évente megfigyelés

taneszközök a PP megvalósításának feltételei, a törvény előírásai munkaközösség -vezetők tanév elején

munkaközösségek munkája

belső továbbképzések, versenyek szervezése, tantárgyak helyzete, szakkörök

mkv-k, igh. félévente megfigyelés, beszélgetés kérdőívek szóban, írás-ban

az iskolai munka, beiskolázás

beiratkozások, elégedettségek, elvá-rások szülői választmány, szülők tanév végén kikérdezés interjú, kérdőív szóban, írás-

ban iskolai rendezvé-nyek helyszín, létszám, színvonal Igh., szülői választmány aktuálisan megfigyelés

átruházott ellenőr-zési jogkörök ellenőrzés minősége igazgató folyamatos beszámoltatás jelentés

szóban, írás-ban

30/42

közalkalmazottakra vonatkozóan

pedagógusok mun-kája

minőségi munka végzése, pá-lyakezdő pedagógusok, új kol-légák

igh, igazgató folyamatos óralátogatás, dokumentu-mok elemzése, megfigye-lés

jegyzőkönyv szóban, írás-ban

technikai dolgozók munkája

munkavégzés minősége, mun-kabeosztás módosítása gazd. vez., igh. folyamatos megfigyelés szóban, írás-

ban

Igh. munkája tanügyi dokumentumok, belső ellenőrzés hatékonysága igazgató folyamatos megfigyelés

a tanulókra vonatkozóan

nevelési eredmé-nyesség

csoporton belüli kapcsolatok, tanulási szokások, neveltségi szint, magatartás

ofő-k, gyermekvédelmi felelős kétévente szociometria, kikérdezés, interjú, megfigyelés

kérdőív, tevékeny-ségeken keresztül

írásban, gya-korlatban

tantárgyi eredmé-nyesség

helyi tanterv követelményei, csoportbontások szaktanárok, mkv-k. kétévente tantárgyi mérések

diagnosztizáló tesztek, saját fel-adatbank

írásban

tanulmányi munka osztályismétlések, bukások, kitűnők, átlagok, szorgalom, eredménytartás

igh. év vége dokumentumok elemzése statisztika írásban

felvételi eredmé-nyek

középiskolai és egyetemi beis-kolázás osztályfőnökök, igh. évente adatgyűjtés írásban

belső vizsgák helyi tanterv követelményei szaktanárok, ofő-k évente vizsgák tételek, vizsga tesztek

írásban, szó-ban

kiemelkedő tanul-mányi és sport-eredmények

tanulmányi és sportversenyeken elért eredmények, kitűntetések szaktanárok, ofő-k aktuálisan adatgyűjtés

DÖK rendezvények

részvételi arány, önálló szerve-zés, színvonal DÖK-vezető aktuálisan megfigyelés, beszámolta-

tás

31/42

erdei iskolák, tábo-rok hatékonyságuk szaktanárok, mkv-k, igh. évente beszámoltatás kérdőívek írásban, szó-

ban

tanórán kívüli fog-lalkozások, szabad-idős tevékenységek

szakkörök, fakultáció száma, színvonala, szabadidős tevé-kenységek száma, résztvevők aránya

ofő-k, mkv-k, igh. évente beszámoltatás, dokumen-tumelemzés

32/42

4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiz-

tosítási szempontjai

A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy gyengén motivált tanu-lók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Nem mind-egy, hogyan történik a tanuló értékelése az iskolában, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását, így magatartásmódosító erővel rendelkezik. A megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő információja igaz-ságos, érvényes és megbízható-e?

A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, témazáró minősítés rendsze-re évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes ismertetése a tantárgyi prog-ramok feladata.

Az ellenőrzés során az életkori és szaktárgyi lehetőségek figyelembevételével a szóbe-liség és írásbeliség 50-50%-os arányának elérése kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a fo-lyamatos szóbeli ellenőrzésnek és értékelésnek.

A pedagógiai értékelés célja:

Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény ki-alakítása. A pedagógiai értékelés alapelvei:

• legyen objektív, érvényes, megbízható; • sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk; • feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének; • személyre szóló legyen; • ösztönző hatású legyen; • nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű; • a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen; • folyamatos legyen; • kiszámítható legyen; • legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás); • megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett).

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk, és a

tanév elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.

33/42

A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei:

• a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősí-tése;

• a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték);

• a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témái-nak kijelölése a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált ér-tékekhez;

• következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára; • önértékelés, önálló tanulás.

A további elemzések részletes háttérváltozókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki: 1. A tanulók iskolával, illetve tanulással kapcsolatos általános viszonya: motiváció, elkö-

telezettség az egyes tantárgyakkal, az olvasással kapcsolatos érdeklődés, aktivitás. 2. A tanulók jellemző tanulási stratégiáinak bemutatása a teljesítménnyel való összefüg-

gésben, valamint a számítástechnikai eszközök tanulásban betöltött szerepének jel-lemzése.

3. A fiúk és a lányok teljesítményének különbsége az egyes tantárgyi területeken; a kü-lönbségek mértéke nemzetközi összehasonlításban; a fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődésének különbségei; a tanulás iránti elkötelezettség terén fennálló különbsé-gek; a tanulási stratégiákban és az önértékelésben tapasztalható nemek szerinti kü-lönbségek.

4. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggései a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége szerint; a család életszínvonala szerint; a család által biztosított kulturális javakhoz való hozzáférés és kulturális aktivitás szerint; a családi kommunikáció jelle-ge, gyakorisága és minősége szerint, valamint a családszerkezet szerint.

5. A tanulási környezet és az iskolaszervezet témakörben: az iskolai és az osztályt jel-lemző klíma; a tanári támogatás; a tanulók, a tanárok iskolai közérzetét befolyásoló tényezők; az iskolán kívüli tanulás; az oktatási beruházások eredménye vagy hiánya (pl. tanárhiány, eszközellátottság, oktatásra fordított források), iskolavezetés; iskola-szervezet; magán és állami fenntartású iskolák eredményessége.

Az értékelés folyamata:

- Célok meghatározása és mintavétel. - Az értékelés funkciójának meghatározása:

Diagnosztikus Formatív Szummatív

- Az értékelés-mérés viszonyítási alapjának meghatározása: Normaorientált Kritériumorientált

- Módszer meghatározása (interjú, teszt stb.). - Feladatok szerkesztése (feladattipológia). - Feladatok kipróbálása kisebb mintán. - A felmérés megszervezése, lebonyolítása:

Adott időpontban történő lebonyolítás. A mérés lebonyolítsa mérő biztosokkal → nem érintettek a felmérésben, fel-ügyelik a mérés szakszerűségét. Adatlapok sorszámozása (adatvédelem).

34/42

Feladatlapok javítása, értékelése. Adatrögzítés. Adatok egyesítése. Hiányzó adatok kezelése → hibakód bevezetése. Feladatok értékelése: pontok, súlyozás, összpontszám.

Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete:

- A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (forma-tív vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres el-lenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban.

- Témazáró értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus). - Félévi és év végi minősítés, (döntően szummatív vagy diagnosztikus) - Év végi vizsga (szummatív).

A formatív és diagnosztikus értékelés feladata a tanulási hibák és nehézségek differenciált

feltárása a tanulás hatékonyságának javítása. Elsősorban tudáselemekre irányul, ezért szerepe az értékelési rendszer első két elemében jelentős. A szummatív értékelés lezáró-minősítő, szelektív funkciója miatt az értékelési rendszer utolsó elemében válik dominánssá.

A pedagógiai értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz egyénre szólónak kell lennie. Az értékelési funkciók megfelelő alkalmazásával elérhető, hogy a tanár egyszerre legyen szigorú és objektív a szummatív értékelésben, illetve türelmes, meg-engedő a más /formatív/ értékelésben. A pedagógiai értékelés súlypontjai:

• a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, tör-vények ismerete, értelmezése;

• Bloom -féle kognitív műveletek (ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb rendű al-kalmazás);

• Nagy József és munkatársai által kialakított kognitív műveletek (felismerési, kapcsolá-si, kivitelezési és értelmezési szint);

• az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése; • a továbbhaladás feltétele, a minimum követelmények teljesítése.

35/42

4.5 A tantárgyi és nevelési mérések részletezése

Viz

sgál

t ter

ület

Fela

dat m

egne

vezé

se,

amit

érté

keln

ünk

kell

Az

elle

nőrz

és e

szkö

zei é

s m

ódsz

ere

(sta

tiszt

ika-

elem

zés,

doku

men

tum

-el

emzé

s, ké

rdőí

v, m

érő-

lap

stb.

) Az

érté

kelé

s

rend

szer

essé

ge, m

érés

i, el

lenő

rzés

i idő

pont

Az

elle

nőrz

és–é

rték

elés

do

kum

entá

ciój

a (e

lhan

g-zo

tt be

szám

oló,

jele

ntés

)

Az

elle

nőrz

és–é

rték

elés

fe

lelő

se (m

unka

közö

sség

ve

zető

k, ig

azga

tó, g

azd

a-sá

gvez

ető)

Elfo

gadh

ató

érté

k

Inté

zked

és ta

rtal

ma

és

szer

veze

ti sz

intje

Okt

atás

Tanulmányi eredmény

Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók)

Félévkor és a tan-év végén

beszámoló beszámoló

Igazgató Mkv.

Az előző évek átlaga Konkrét intéz-kedések a hosz-szú távú célok elérése érdeké-ben

Bemeneti mérés

DIFER mérés Nagy József mérőlapjai

Első év kezdéskor Részletes elemzés

Alsós mkv., tanítók

Optimális begyakor-lottság

felzárkóztatásra szorulók fej-lesztése

Követő mérés DIFER mérés Nagy József mérőlapjai

2. év elején 1. 2. év végén

Részletes elemzés

Alsós mkv., tanítók

Optimális begyakor-lottság

felzárkóztatásra szorulók fej-lesztése

Szövegértés, kommunikációs szint

Mérőlap 2; 4.;6; 8. kétévente év elején

Részletes elemzés

Mkv. Képesek legyenek az olvasott szöveg meg-értésére, illetve ábrák értelmezésére.

Folyamatos gyakorlás be-vezetése min-den tantárgynál

Matematikai alapkészségek mérése

Mérőlap 2; 4.;6; 8. kétévente év elején

Részletes elemzés

Mkv.

36/42

Gyermek-központúság (differenciált tanulás, egyéni, személyre sza-bott értékelés)

a tanórákon a frontális és egyéni, csoportos tanulási formák aránya, az egyéni fejlesztési terv szerint tanuló diá-kok száma,

Félévkor minden évfolyamon

beszámoló Igh., tanárok

Minden hátrányos helyzetű, tanulásban akadályoztatott gyer-mekre készüljön egyéni fejlesztési terv

Nev

elés

Neveltségi szint mérése

Kérdőíves felmérés, megfigyelés, szociometriai felmérés

2.; 4.; 6.; 8. kétévente év elején

Részletes elemzés

Ofő. mkv. Konkrét intéz-kedések a hosz-szú távú célok összevetése

Házirend, ügye-leti rend

Dokumentumelemzés évente Statisztika, beszámoló

Ofő. mkv. mérési cso-port

Egységes betartható követelmények

Elismerések el-marasztalások

Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók)

félévkor és a tan-év végén

Beszámoló, félévi statisz-tika

Osztályfőnök Lehetőleg több legyen a dicséretek száma

Légkör, klíma

Klíma tesztek kétévente Részletes elemzés

Osztályfő-nök, mérési csoport

Lehetőleg minden gyermek jól érezze magát az iskolában!

Veszélyeztetett-ség

Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók), családlátogatás

évente Statisztika, beszámoló

Gyermek- és ifjúságvé-delmi felelős, osztályfőnök

Pontos kimutatás!

Prevenciós prog-ramok

Drog előadás, tesztek évente Beszámoló Ofő. mkv. Káros, szenvedély- mentes iskola

37/42

4.6 Szöveges értékelés 1-4. évfolyam

Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói telje-sítmények értékelése.

Osztályzatok: jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) -elégtelen (1). Ez alól kivétel (Ktv.70.§.) (3)” az első–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.” A szöveges minősítés alapelvei:

• Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen • A pedagógus legyen tisztában az értékelése céljával • Az értékelés szolgálja az egyén fejlesztésének stratégiáját • Minimalizálja a tanári szubjektivitást • Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére • Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció,

egyéni személyiségvonások, domináns tanulási stratégia, attitűd, ismeret, kreativitás) • Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak és érvényesek • Legyen érthető annak számára, akinek szól (gyerek, szülő) • Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen

A szöveges értékelés 1-4. évfolyamra önálló dokumentumként az irattárban található.

38/42

4.7 Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése 4.7.1 Tanév végi intézményi értékelés A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámo-lói alapján minden tanév végén az iskola igazgatója állítja össze, a szülői szervezet vélemé-nyének kikérésével.. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület által elfogadott értékelést az igazgató megküldi a fenntartónak. A tanév végi beszámoló értékeli: • az intézmény nevelő és oktató munkáját, • az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, • az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és

az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzése és a működése közeledjen egymáshoz. A megfogalmazott intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

A tanév végi intézményi értékelés szempontjai:

1. Helyzetelemzés

• Személyi feltételek alakulása a tanév során • Tárgyi feltételek alakulása a tanév során • Az intézményi költségvetés legfőbb mutatói • Diáklétszám, tanulócsoportok alakulása a tanév során

2. A tanítási-tanulási folyamat eredményességei

• A belső ellenőrzés tapasztalatai, értékelése • Tantárgyi és neveltségi mérések eredményei, értékelése • Az országos mérési eredmények értékelése • Tehetségfejlesztés értékelése, versenyeredmények • A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, speciális szükségletű tanulókkal va-

ló foglalkozás értékelése • A továbbtanulás alakulása

3. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység ered-ményessége

• Az osztályközösségek fejlődése • Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése • Szabadidős tevékenységek • Gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység jellemzői

4. A pedagógusok nevelő és oktató munkája • A pedagógusok szakmai felkészültsége (továbbképzések, tanfolyamok, önképzés) • Tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka • Tanórán kívüli nevelő-oktató munka

5. A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése 6. Az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése 7. Az iskola külső kapcsolatai

39/42

4.7.2 Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményértékelés célja

• az intézmény adottságainak és elért eredményeinek felmérése • az intézményi működés erős és gyenge pontjainak azonosítása • a működésen belüli legfontosabb területek kijelölése • A továbbfejlődés irányának meghatározása.

A teljes körű intézményi önértékelés időpontja

• a fenntartó átfogó ellenőrzése, • az igazgató megbízásának lejárata.

A teljes körű önértékelés vizsgált területei

• az ÖMIP-ben az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülése • a pedagógusok körében végzett mérések eredményei • a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményei • az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatok

A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek szempontsora

• Az iskolavezetés tevékenységének értékelése • Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok • A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása • A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói • A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység jel-

lemzői • Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése • Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői • A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató munkája

A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok feldolgozása

• az erősségek és a gyenge pontok megállapítása, • a fejlesztendő területek meghatározása, • intézkedési terv készítése a feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések

megvalósítására.

40/42

5. Vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglal-koztatottak teljesítményértékelése

Jelen dokumentumot az érvényes Közoktatási törvény 40.§ (10-11) bekezdés alapján állítot-tuk össze. 5.1 A teljesítményértékelés célja

Egy egységes, az iskola pedagógiai programján alapuló, a gyakorlatban működő minő-ségértékelési rendszer létrehozása, amely javítja az iskola külső és belső partnereinek elége-dettségét és az intézmény mérhető teljesítménymutatóit. 5.2 A teljesítményértékelésben résztvevők köre

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Gazdasági vezető • Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

5.3 A teljesítményértékelés szintjei Értékelő Értékelt

Fenntartó Igazgató Igazgató Igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, pedagógusok Igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezetők, pedagógusok, akik az irányítá-

sa alatt dolgoznak Munkaközösség-vezető Pedagógusok, akik az adott munkaközösség tagjai

5.4 A teljesítményértékelés ütemezése A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljes körű érté-kelése 4 évenként történik. Az első teljes körű teljesítményértékelés időpontja: 2008/2009-es tanév. 5.5 A teljesítményértékelés eljárásrendje

• A teljesítményértékelési rendszer kiválasztása. • A kiválasztott területekre vonatkozó elvárások meghatározása szintenként (alap, spe-

cifikus, kimagasló). • Az önértékelő ívek összeállítása. • Az értékelő interjúk szempontsorának összeállítása. • A teljesítményértékelés határidő szerinti ütemezése, a felelősök kijelölése. • Az önértékelés elkészítése (az értékelő interjút megelőző hónapban). • A vezetői és a pedagógus teljesítményértékelő lapok kitöltése (igazgató, igazgatóhe-

lyettesek, munkaközösség-vezetők) • Az önértékelés és az értékelések összehasonlítása, elemzése. • Az értékelési dokumentumok és elemzések alapján az értékelt besorolása a megfele-

lő szintre: - alap szint - specifikus szint - kiemelkedő szint.

• Értékelő interjú, ahol az egyéni feladatok, a fejlesztési célok meghatározása történik.

41/42

5.6 A teljesítményértékelés módszerei • Az értékelt önértékelése kérdőív kitöltésével. • Az értékelő, értékelők értékelése az önértékelési kérdőívvel megegyező értékelési

kérdőív kitöltésével. • Az önértékelés és az értékelések összehasonlító elemzése. • Az összesített értékelési kérdőív kitöltése.

Az értékelt eredményeit a megadott részterületeken az alábbi szintek szerint ér-tékeljük:

o Az alapelvárásoknak nem felel meg 0 pont o Az alapelvárásoknak megfelel 1 pont o Átlagos teljesítményt nyújt 2 pont o Kiemelkedő teljesítményt nyújt 3 pont

Az egyes részterületeken kapott pontszámok összesítése után átlagot számolunk, melynek alapján az értékeltet besoroljuk az alábbi szintekre:

o Alap szint o Specifikus szint o Kiemelkedő szint

Az összesített teljesítményértékelő lap tartalmazza o az összesítet értékelést a megadott szintek szerint (alap, specifikus,

kiemelkedő) o a javaslatokat, intézkedéseket, amelyek az érintett teljesítményének

minőségi javulását segítik elő • Szóbeli interjú az értékelő és az értékelt között. Az összesített teljesítményértékelő

lap egy példányát megkapja az értékelt, melynek megállapításaihoz írásban kiegészíté-seket, észrevételeket fűzhet.

5.7 A teljesítményértékelési rendszer szempontjai Vezetői feladatokat ellátók köre

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Gazdasági vezető

Az igazgató teljesítményértékelésének szempontjai Az igazgató ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai

• A vezetői készségek, képességek. • A vezető szakmai felkészültsége, szakértelme. • A vezetői feladatok ellátása (tervezés, szervezés, végrehajtás irányítása, ellenőrzés, ér-

tékelés). • A vezető munkastílusa. • A vezető PR tevékenysége, külső kapcsolatai.

42/42

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai • A pedagógus szakmai felkészültsége. • A tanítási folyamat irányítása (nevelés-oktatás). • A tanórán kívüli pedagógiai tevékenysége. • A nevelő és oktató munka eredményei. • A pedagógus emberi kapcsolatai (tanár-diák, tanár-szülő), (tanár-tanár). • A munkafegyelme. • Az adminisztrációs tevékenysége.

6. Az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata:

A program felülvizsgálatát a jogszabályok változása, vagy az önkormányzati minőség-irányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik, de ötévenként átvizsgálás mindenképpen szükséges. Kapcsolódó önálló dokumentumok listája /irattár/

1. Irányított önértékelés eljárásrendje, folyamatterve 2. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatsza-

bályozása 3. Az éves iskolai munkaterv elkészítése, folyamatszabályozása 4. Partnerlista 5. Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eljárásrendje, Partneri

kapcsolattartási eljárásrend 6. Szöveges értékelés 1. évfolyam 1. félév 7. Szöveges értékelés 1. évfolyam 2. félév 8. Szöveges értékelés 2. évfolyam 9. Szöveges értékelés 3. évfolyam 10. Szöveges értékelés 4. évfolyam 1. félév 11. Az információ áramlás biztosítása 12. Vezetői és pedagógus teljesítményértékelő lapok és összesített teljesítményér-

tékelő lapok