a veszprÉmi jendrassik-venesz kÖzÉpiskola · az ember társas lény, életfunkcióinak...
TRANSCRIPT
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
A VESZPRÉMI JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA
ÉS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
8200 VESZPRÉM, MÁRCIUS 15. U. 5.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Nevelési program .................................................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai ........................................................................................................................ 4
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 12 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 14 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 17 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai ............................................................................................................... 23
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje . 29 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje32 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........ 33
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................ 36 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................ 37 11. Az elsõsegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................... 38
II. Helyi tanterv ........................................................................................................................ 40
1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés40 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ................................................................................................................. 54 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
részletes szabályai ..................................................................................................................... 55 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 59 5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak
közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ... 59 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................. 60
7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és
értékelési módja ......................................................................................................................... 60
8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................................................... 64 9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................. 66
10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának
megismerését szolgáló tananyag ............................................................................................... 67 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 68
12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................... 68 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................... 69
14. A tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ........................................................................ 71 III. Szakmai program ................................................................................................................ 73
1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények ........................................................... 73 2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása ..................................................... 74
3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása ........................................... 76
Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatásának módja:77
4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei ................................................................... 80 Érvényességi rendelkezések ................................................................................................... 98
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
3
Intézményvezetői köszöntő
Tisztelt Érdeklődő!
Ön a veszprémi Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola pedagógiai programját
tartja a kezében, amely meghatározza iskolánk pedagógiai és szakmai munkáját a következő
években.
Közoktatásunk történetében már sokadszor kellett elkészíteni az oktatási-nevelési
intézményeknek saját programjukat. Ennek megfelelően a mi tantestületünk is összeállította a
törvényi előírásoknak megfelelően a helyi pedagógiai programját. Ez a munka nem volt könnyű,
hiszen számos előkészítő munkálat előzte meg a végleges formába öntését. Ennek során
értékeltük a korábbi pedagógiai programunkat, hogy az erősségeit megtartsuk, és a gyengeségeit
kijavítsuk. Emellett tanulmányoztuk a törvényi előírásokat (főként a köznevelésről és a
szakképzésről szóló törvényt), és az ezekhez kapcsolódó rendeleteket. Részt vettünk számos
továbbképzésen, összegyűjtöttük a helyi igényeket. Átgondoltuk iskolánk múltját, hagyományait,
tárgyi és személyi feltételeit, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, és mindazt, ami
meghatározza pedagógiai és szakmai tevékenységünket.
A társadalmi és gazdasági változások új kihívások elé állítják iskolánkat. Ezeknek csak
akkor tudunk megfelelni, ha pedagógiai programunkat úgy alakítjuk ki, ha figyelembe vesszük
környezetünk változásait. Erre törekedtünk, amikor az egyes fejezeteket kidolgoztuk.
Munkánkat közösen kell végeznünk, hogy tanulóinkat felkészíthessük a felnőtt életre.
Vallom, hogy minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének
maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és
képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete
és embertársai iránt.
Remélem, hogy közös munkánk eredményeként megszületett pedagógiai programunk vezet
minket a jövőben céljaink elérése érdekében, és az iskola iránt érdeklődők kellő információt
kapnak iskolánk egész tevékenységéről.
Veszprém, 2013. március 26.
Pribelszki János
igazgató
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
4
I. NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,
céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Az iskola főbb funkciói
Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek
minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az
átszármaztatása.
Az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében
gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az
iskola – más közösségi intézményekkel együtt – helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak.
A fenti funkciók gyakorlása közben – nem akarva is – nevel az iskola, megvalósítva a
személyiségformálás feladatát is.
Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a
legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően
kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés.
Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell
foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy
Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet
egészségének megőrzésére, ill. javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a
tanárok példamutató magatartása eredményezheti.
Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a
szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
5
Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai
A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok
végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai
munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.
A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg.
A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés,
a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.
A NAT-ban megfogalmazott elveket és feladatokat figyelembe véve a nevelési céljainkat a
következők szerint határozzuk meg:
Az erkölcsi nevelés
A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének
jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért
érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és
belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer
közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére
és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a
törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat
értékkonfliktusok kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,
művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a
szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert
kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével,
kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást
erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves
ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája
környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb
állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
6
kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és
kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi)
életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos
szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák
hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri
alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi
jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések
veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő
szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos
tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli
szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi
közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és
lehetőségeit.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember
személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,
feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi
együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához
megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző
embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között
és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott
képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés
A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas
a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes
munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,
felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra).
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
7
Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos
rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető
technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és
kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni.
Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes
felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben.
Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a
családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család
egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait,
jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző
generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé
válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges
étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás
kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok
használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó
módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta
alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és
lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető
élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a
rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen
szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a
gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-
szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri
az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az
orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető
hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
8
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok
segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a
segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget
vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.
Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége
segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét
példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a
gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,
hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek
kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni
egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti
összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen
tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban
információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a
fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció
Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van
jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik
tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről,
munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes
tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy
ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal,
illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot
készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét
és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud
Gazdasági és pénzügyi nevelés
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
9
A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről,
a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési,
megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten,
tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és
szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között.
Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl.
befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát
nyisson és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.
Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó
kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs
stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott
szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő
tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment
jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző
formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A
tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit.
Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani;
alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása
Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a
különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra
elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az
idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának
elfogadását.
Korszerű szakmai műveltség biztosítása
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
10
A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai műveltség
biztosításán túl nagyon fontos az adott gazdasági környezetben gyorsan és könnyen
hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, amely a munkaerőpiacon keresetté
teszi az iskolánkban végzetteket.
Iskolánk a nevelési-oktatási célok meghatározásánál figyelembe veszi azt is, hogy a
tanulók a középfokú nevelés-oktatás szakaszának szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésében
vesznek-e részt. Eszerint a középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket,
közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az
emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat
neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez
alkalmazkodó cselekvésre. A szakiskolai képzésben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a
tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az
egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott
tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz
nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
Feladatok, eszközök, eljárások
A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas
leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi - gazdasági feladatainak
ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton
változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk.
Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének
maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és
jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív
együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
11
Mivel tanulóink különböző korban kerülnek hozzánk, így feladatainkat, módszereinket,
eljárásainkat is az életkori sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell
megválasztanunk.
Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren
jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és
képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az
informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is.
A demokratikus társadalom elvárásainak megfelelően fontos a toleráns gondolkodásmód
és magatartás kialakítása és fejlesztése.
A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és
önértékeléssel rendelkezzenek.
Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület,
szakma sajátos követelményeit és azok váljanak belső igényeikké.
Célunk, hogy a végzett tanulók biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek,
amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket.
Az iskolába belépő tanulóknak nem csupán életkorukban mutatkozik jelentős eltérés,
hanem felkészültségi szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a középiskolai osztályokban az
általános iskolák által jónak minősített tanulók pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakiskolába
történő bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a
szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek
jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a
kialakult, vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való
elkötelezettség tekintetében.
Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink
megvalósulása képzéstípusonként, pedagógiai szakaszonként differenciált eszközökkel,
eljárásokkal érhető el.
Tapasztalataink – mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban
tanulmányaikat – azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában
kiemelten foglalkozzunk a hiányosságok megszüntetésével, az esélyegyenlőség
megteremtésével.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
12
A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a
tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a
jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni
foglalkozás).
Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz
követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak.
Iskolánk nevelő – oktató tevékenységét valamennyi mozzanatában a
tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét,
hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása.
Nevelőmunkánkban különös súlyt kap egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a
hátrányos megkülönböztetés tilalma.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolában folyó nevelési tevékenység meghatározó eleme a személyiségfejlesztés. A
középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a
serdülőkort kísérő „én-kép válság”, a növekvő követelmények é az esetleges hiányosságokkal
való szembesülés hatására elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a
reális én-kép kialakításával segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek és a
lehetőségek harmóniájának megteremtéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink konfliktusok
élezése helyett a megfelelő kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk
felé, és a tolerancia, a másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük.
Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ
tudjanak adni a „ki vagyok én?” és a „mi lehetek én” kérdésekre. Fontosnak tartjuk, hogy
tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az
életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor tudatosuljon bennük,
hogy a siker fontos eleme a folyamatos önfejlesztés.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
13
Fontos feladatunk a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek
tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra,
a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség
megőrzésére történő nevelés és felkészítés valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra.
Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását, és a jövő
generációit is erre neveli (tisztesség, becsületesség, bátorság, kitartás, megbízhatóság).
Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos tervszerű munkával
történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell:
- az adott osztály (csoport) sajátosságaihoz igazodó tanmeneti tervezésben,
- az osztályfőnöki irányító és nevelőmunka évfolyamonkénti egymásra
építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében,
- az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében,
- iskolapszichológus iskolai munkájában (osztályfőnöki órákon való részvétel,
személyiségfejlesztő tréningek tanulói csoportok számára),
- iskolai konzultáns pedagógus által szervezett önképző körök munkájában.
Színterei:
- a kötelező és választható tanórák,
- szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok,
- iskolai sportkör,
- versenyek, bajnokságok,
- kirándulások, sportrendezvények,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
14
3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Az iskola nevelési-oktatási céljai között megfogalmaztuk az egészséges életmódra nevelés
fontosságát.
Egészséges életmódra nevelés
A „civilizációs ártalmak” megismertetésén át kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, hogy
felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet
megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség megőrzésének igénye,
elsajátítsák az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket.
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek
részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a
nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.
Ebből adódnak azok a feladataink, amelyek a teljeskörű egészségfejlesztéssel
összefüggenek.
Ezek a feladatok a következők:
- az egészséges táplálkozás,
- a mindennapos testnevelés, testmozgás,
- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
- a személyi higiéné területére terjednek ki.
Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása,
illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetésre nevelés
fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:
- a korábban szerzett gátlások feloldása
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
15
- a megfelelő önértékelés elősegítése
- önbizalom fejlesztése
- önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés
- értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás
- közösségi életre nevelés
- kommunikációs készség fejlesztése
- tudatosítani a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatását
- egészségkárosító szerek elutasítására nevelés
- segíteni a már függőket a leszokás folyamatában
- csökkenteni a mulasztott órák számát
- növelni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számát
- a tantermek és az iskola más helységeinek barátságosabbá tétele
- kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába
Céljainkat az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg. Nagyon
fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást.
Egészségnevelés színterei
Iskolai programok:
- tanórai foglalkozások:
- szaktárgyi órák témafeldolgozása (pl. biológia, kémia – a drogok szervezetre
gyakorolt hatása),
- osztályfőnöki órák (osztályfőnökök, illetve meghívott előadók segítségével
meghatározott témakörök szerint).
- tanórán kívüli foglalkozások:
- „Gólya napok” – a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai beilleszkedését, a
közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó program,
- Diáknap,
- önképző körök,
- vetélkedők,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
16
- iskolai „Ki mit tud?”,
- szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára,
- szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások,
- szülői értekezlet.
Iskolán kívüli rendezvények:
- kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése,
- gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére,
- színházlátogatás,
- hangverseny látogatás.
Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet
kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok
szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a pontokon, melyeken a tanulók
könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. Első tanítási napok, közös iskolai rendezvények,
kirándulások.
Programformák:
- filmvetítés
- kiscsoportos beszélgetések
- könyvtársarok
- tematikus előadások
- diákönkormányzati programok
- interaktív módszerek
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában a következő szereplők segítenek:
- osztályfőnökök
- osztályfőnöki munkaközösség-vezető
- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök
- testnevelő tanárok
- iskolaorvos
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
17
- védőnő
- iskolapszichológus
- iskolai diákönkormányzat
- kortárs segítő csoport
- az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély
Ambulancia, Rendőrség, Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda,
Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ
Foglalkozási Információs Tanácsadó, SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén
fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára
jussanak el. Fontos számunkra,hogy a tanulók az iskolában mint közösségben jól érezzék
magukat. Minden tanévben un. „hangulat felmérést” készítünk arról, hogy diákjaink mennyire
érzik jól magukat az iskolánkban. (Az utóbbi években a felmérések azt mutatták, hogy a tanulók
nagy része szereti az iskolánkat.)
A közösségfejlesztés színterei:
A közösségfejlesztést az intézményen belül több területen is erősíteni szeretnénk:
- a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)
- a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon
- a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon
- a szabadidős tevékenységek keretében
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,
céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
- véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
- a másság elfogadásához,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
18
- az együttérző magatartás kialakulásához,
- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem
differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem
közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten
fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája
során.
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés:
Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú
tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az
iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe
van az osztályfőnöknek.
Feladatai:
- a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok
kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)
- ismerje régiónk sajátosságait, értékeit
- a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb
csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség
- oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket
önmaguk és mások viselkedéséről
- segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában
- személyes példamutatás
- diákvezetők nevelése, munkájuk segítése
- a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása
- jutalmazás és büntetés alkalmazása
- a másság elfogadása
- váljon érzékennyé környezete állapota iránt
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
19
- ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek
elkerülési módját
A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja.
Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-
egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka
érdekében.
Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van
feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő
szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas
kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:
Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:
- ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való
harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,
- megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy
múltú értékeit,
- sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,
amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez,
az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,
- legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt,
becsülje meg ezeket,
- valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,
- legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő
természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,
- váljon érzékennyé környezete állapota iránt,
- kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
- életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés
váljon meghatározóvá,
- szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös
kezelése és megoldása terén,
- legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
20
- tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan
kommunikálni,
- az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni,
egészséges életvitelt kialakítani,
- ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek
elkerülésének módjait,
- kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának
megelőzéséhez,
- tanuljon meg tanulni,
- tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,
- legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,
- tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.
A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások:
A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös
cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a tanév során szervezett
osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a
sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését,
feldolgozását, tanulságok le-vonását.
Lehetséges formái:
- Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget
teremtenek nemzeti értékeink jobb meg-ismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet,
a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére.
- A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés
mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.
- A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.
- A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az
együttműködő-készség fejlődését.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
21
- Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget
teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet
jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.
- munkaközösségi programok,
- levelezős, egyéb versenyek.
A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek:
A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a
diákönkormányzat. (pl. teremfestés; osztálydekoráció; non-stop foci; diáknap)
A DÖK-be minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, akik képviselik társaikat a
diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre a munkatervükben meghatározott
rendszerességgel kerül sor.
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
A diákönkormányzatunk a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a
tanulók a segítő pedagógussal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik
saját ügyeiket.
Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a
közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A
közösségfejlesztésben a következő feladatokat látja el:
- olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni
érdekeket, azokkal összhangban vannak,
- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő
tevékenységek fejlesztése,
- a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség
tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
- a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
22
- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más
közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
Az iskola, mint nagyközösség:
Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint
nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek
eszközei az iskola közös rendezvényei:
- az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,
- az iskolai túrák (gyalogos és kerékpáros),
- a rajzkiállítás,
- gólyanap,
- elsősavató,
- a diáknap,
- népdaléneklési verseny,
- mesemondó verseny,
- szalagavató,
- ballagás,
- stb.
A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett
versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények,
házibajnokságok.
A szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:
A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt
kirándulások, túrák, a közösségfejlesztés kiváló területei.
Feladat:
- nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
23
- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző
játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való
tartozás érzését,
- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben
való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,
- a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a
közösségi magatartás erősítéséhez,
- a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség
érzését.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka
tartalma, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan:
- Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos
pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a
munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját
módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az
igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít.
- A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a tantervi
kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot.
- Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási
lehetőségeket.
Az értékelés szabályozása:
- A tanulók teljesítményét évközi, félévi és év végi osztályzatokkal értékeli. A félévi, illetve év
végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel.
- Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az
abban a hónapban adott érdemjegyet.
- Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
24
- A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be
kell jelenteni. Legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított
témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig megőrzi.
- A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell.
- Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak
módot kell találnia a hiányok pótlására.
- Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak.
- Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek, a területért
felelős igazgatóhelyettesnek.
Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén):
(osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok,
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok)
A megbízással rendelkező pedagógusok a megbízásban foglalt feladatokat is ellátják.
A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása:
- A kötelez- órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés
közös megállapodása alapján történik.
- Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli
munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha
az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.).
- Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, érettségi, osztályozó vizsgák, felvételi stb.) a
pedagógus beosztható. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. Az óraközi
szünetekre elrendelt ügyelet hetente egy alkalommal kötelező a pedagógusok számára.
- A helyettesítés az aktuális elrendelésnek megfelelően kötelező, melyet a felelős
igazgatóhelyettes írásban közöl a pedagógusokkal.
Korrepetálások, szakkörök, előkészítők, egyéni fejlesztések, sportkör, tömegsport emelt
szintű érettségi vizsgára történő felkészítés vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
25
Ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az
iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet.
Az igények alapján minden tanévben az iskolavezetés megtervezi ezeknek a foglalkozásoknak a
körét és kijelöli a foglalkozásokat tartó pedagógusokat. A kijelölt pedagógusok kötelező
feladatként látják el ezeket a feladatokat.
Adminisztratív teendők ellátása:
- minden foglalkozásról napló vezetése,
- osztályozás,
- összeolvasás,
- az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére minőségfejlesztéssel kapcsolatos,
pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése,
- statisztikai adatszolgáltatás,
- osztályfőnökök kitöltik és vezetik az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványokat, a félévi
értesítőt, szükség esetén írásban értesítik a szülőt, ill. a 20/2012. (VIII.27) EMMI rendeletben
meghatározott szerveket.
A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és
ünnepségeken való részvétel
Ezeken a rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező. Az éves munkatervben kerülnek
kijelölésre azok a pedagógusok, akik szervezőként vesznek részt a rendezvények és ünnepségek
lebonyolításában.
Az iskola működési rendjében felmerülő egyéb feladatok ellátása:
- Az osztályozó, javító, különbözeti és a záróvizsgákon (érettségi vizsga; szakmai vizsga) való
aktív részvétel.
- Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a
szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása.
- Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.
- Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való
részvétel.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
26
Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek
és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.
A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel:
A pedagógus kötelessége, hogy:
- a jogszabályban meghatározottak szerint hétévenként egy alkalommal részt vegyen a
továbbképzésben,
- írásban kérje felvételét az iskola továbbképzési programjába, beiskolázási tervébe.
A pedagógus joga, hogy:
- akkor is kérheti felvételét a beiskolázási tervbe, ha nem áll fenn a továbbképzési
kötelezettsége.
Amennyiben a pedagógus a továbbképzésben való részvételhez az iskola támogatását
kívánja igénybe venni vagy az érinti a munkaidejét köteles felvételét kérni a beiskolázási tervbe.
Ezt minden naptári év március 1-ig teheti meg. Az igényelt képzési formáról és annak
szükségességéről egyeztet az igazgatóval, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az
intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az iskola.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Iskolánk egy olyan középiskola, amelyben jelen van a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a
szakiskolai képzés is. Nemcsak általánosan képző évfolyamaink, hanem szakképzési
évfolyamaink is vannak. Az általunk tanított szakmák több szakmacsoporthoz tartoznak:
gépészet, kereskedelem-marketing, közlekedés és vendéglátás-idegenforgalom. Ez is mutatja,
hogy milyen összetett feladattal áll szemben az osztályfőnöki munkaközösség. Minden évben
elkészül a munkaközösség munkaterve, amely az osztályfőnökök közötti többszöri megbeszélés
és egyeztetés során kerül véglegesítésre. A munkaterv a pedagógiai programban meghatározott
feladatokon túl a következő célokat és feladatokat emeli ki:
- a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése;
- a tanulók problémamegoldó képességének fejlesztése;
- a különböző konfliktuskezelő technikák elsajátítása;
- az osztályfőnökök továbbképzése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
27
Az összes 9. osztályban elindítottuk a mentorálási tevékenységet, amelynek során minden
osztályból kiválasztottunk egy veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű tanulót. A mentorálást
olyan pedagógusok végzik, akik ilyen irányú tanfolyamot végeztek. E vállalt feladat
eredményességét a tanév végén megvizsgáljuk és kiértékeljük. Ennek alapján határozzuk meg a
szükséges változtatásokat.
Az osztályfőnök „mindenes szerepe” latensen iskolánkban is megmaradt, hiszen bármilyen
nevelési feladat adódik annak kimondva, kimondatlanul az osztályfőnök a felelőse.
Az osztályfőnöki munkaközösség jelenleg is az iskolai nevelőtevékenység motorja.
Az osztályfőnöki munkaközösség csak úgy láthatja el hatékonyan a feladatát, ha
együttműködik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, és az iskolapszichológussal. Az
osztályfőnököknek fontos szerepe van abban, hogy azok a tanulók és szüleik, akiknek szüksége
van pszichológusra, azok eljussanak a fogadóóráira. A tanév elején az iskolapszichológus
minden 9. osztályban tart egy bemutatkozó órát. A személyes találkozás segít abban, hogy azok a
tanulók, akiknek szüksége van segítségre, könnyebben megtegyék az első lépést.
Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is megfogalmazza, hogy az osztályfőnökök
legfontosabb feladatai a következő csoportokba sorolhatók:
- nevelőmunka;
- szervezési, koordinálási feladatok;
- ügyviteli, adminisztrációs feladatok.
A nevelőmunka középpontjában az iskolai pedagógiai programban rögzített célok és feladatok
állnak. Emellett kiemelt feladatként határozta meg a munkaterv a szülőkkel való kapcsolattartás
erősítését.
Az egyes évfolyamokhoz kapcsolódóan pedig speciális feladatokat fogalmaz meg,
amelyeket az érintett osztályfőnököknek kell figyelembe venni az osztályfőnöki órák témáinak
megtervezésénél. (Pl. 9. évfolyam: közösségépítés; követelményrendszer megismertetése,
elfogadtatása; beilleszkedés segítése; 12. évfolyam: tanulói öntevékenység kiteljesítése;
felkészülés az érettségire; továbbtanulás feltételeinek segítése; felkészülés a munkába állásra)
A szervezési és koordinálási feladatokon belül nemcsak a tanítási órákkal kapcsolatos
szervezési feladatokat kell ellátni. Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek az iskolai és az
iskolán kívüli programok szervezésében és lebonyolításában, ill. azok népszerűsítésében. Ide
tartoznak a következő programok:
- gólyanap (9. osztályok részére);
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
28
- elsős avató (9. osztályok részére);
- színházlátogatás;
- osztálykirándulás;
- iskolai ünnepségek;
- iskolai „Ki mit tud?” vetélkedő;
- szalagavató;
- ballagás;
- teremdekorációs verseny;
- városnézés (Veszprém megismerése);
- diáknap;
- stb.
Az osztályfőnökök a fenti feladatok mellett rendszeresen ellátják az osztállyal kapcsolatos
ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. (Pl. napló, anyakönyv kitöltése és vezetése; tanulók
hiányzásainak és késéseinek vezetése, összesítése; szülők értesítése; félévi értesítő és a
bizonyítvány kitöltése; statisztikai adatok szolgáltatása; stb.)
Az osztályfőnököktől elvárjuk, hogy a gyerekekkel való közös tevékenységeket
szervezzenek, és a velük való együttlét a tanítási órán és azon kívüli minél több legyen.
Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki munka egyik kiemelt területe. Az osztályfőnökök
által kidolgozott tanmenetekben a következő témák szerepelnek:
a) társas készségek fejlesztése, értékorientáció:
- a tolerancia fejlesztése;
- a szolidaritás fejlesztése;
- felelősségtudat kialakítása;
- demokratikus készségek kialakítása;
- viselkedéskultúra fejlesztése;
- a tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése;
b) az egészségmagatartás befolyásolása:
- szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése;
- az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése;
- az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása;
- egészséges életmódra nevelés;
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
29
c) az iskolai problémák és konfliktusok kezelése:
- a tanárok és diákok közötti konfliktusok megbeszélése;
- az osztály aktuális problémáinak megbeszélése;
- a tanulás tanulása;
d) állampolgári jogok tudatosítása:
- a tanulók jogtudatának fejlesztése;
- a társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése.
A munkaközösség vezetőjétől az osztályfőnökök segítséget kapnak az órák témaira
vonatkozóan (Osztályfőnöki órákhoz javasolt témák listája.). Emellett külső előadókat is
hívhatnak, amelyekre vonatkozóan szintén javaslatot készít a munkaközösség vezetője.
Az osztályfőnökök átengedik a katedrát külső szakembereknek, tanártársaiknak (Pl.
iskolaorvos, védőnő, pszichológus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; ÁNTSZ szakemberei;
Családsegítő Központ szakemberei; színészek, rendőrök; stb.).
Az osztályfőnöknek nagyfokú empátiával kell rendelkeznie, szerepéhez hozzátartozik a
konfliktusok objektív mederben tartása, a békítés a jó szóval, meggyőzéssel, de az igazságra
érzékeny következetes eljárások keresése. A kétirányú hivatali titoktartás nélkülözhetetlen e
feladatkör ellátásához. A panaszok valóságtartalmára kell koncentrálnia, a megoldásokhoz a két
fél álláspontjának közelítése kell, hogy legyen az út.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendje
A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni
sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes
oktatást.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
30
Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,
amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,
hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A
tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek,
munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az
egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink
megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott
szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítjuk az egyes területeken
alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló
csökkentését, megszüntetését.
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását
elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.
Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,
mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét
megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a
kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de
mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.
Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél
teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez.
A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy
egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez
szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.
Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A
differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy
tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik
különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai
folyamatokba.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
31
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése:
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú
foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A
fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat
alapján kérheti a szülő a tanuló felmentését, és a javasolt segítség és fejlesztés biztosítását. Ezt
mérlegelve dönt az igazgató a tanuló felmentéséről és fejlesztéséről.
E javaslat alapján a fejlesztést, a beilleszkedést a tanító pedagógusok hivatottak végezni,
illetve szükség szerint ahhoz segítséget igényelni. A beilleszkedési problémák kezelésében
jelentős szerep hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre.
A felzárkóztatásra – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozások keretében
kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók
személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az
esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása.
A tehetségek, képességek kibontakoztatása:
A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni
képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató – nevelő munka. Fontos
feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása.
Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a
felsőoktatásra.
Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk,
milyen területen van szükség a tanulók képességének fejlesztésére, tehetségének
kibontakoztatására.
Egy adott területen jó képességekkel rendelkező tanuló számára a továbbfejlődés
lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával
biztosítjuk.
Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi, szakmai, sport és
kulturális versenyekre való felkészítés biztosítja a tanulók tehetségének kibontakoztatását. (Az
iskola által kiemelten támogatott versenyeket az éves munkatervben nevesítjük.)
A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül
feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
32
tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását,
az együttműködő tanulási technikák alkalmazását.
Minden tanulónk számára hozzáférhető gazdag szak- és szépirodalmi könyvekkel,
folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár és Internetterem
biztosítja az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatást
pályázhatnak alapítványunknál.
A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az
osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett az DÖK-nek van jelentős szerepe.
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje
Az iskola sikeres működésének egyik feltétele, hogy tanulóink elmondhatják
véleményüket, formálhatják, alakíthatják intézményünket.
Véleménynyilvánítás formái és helye:
Egyéni véleménynyilvánítás - saját és az iskola életét érintő kérdésekben, ha véleményét
megfelelő módon és formában nyilvánítja (ez valamennyi tanulónak jogában áll.) Saját jogaik
érvényesítése ügyében kérelemmel fordulhatnak az igazgatóhoz.
A tanulók véleményüket nyilváníthatják személyesen tanáraiknak, szakoktatóiknak, gyakorlati-
oktatásvezetőknek, igazgatóhelyetteseknek, igazgatónak.
Az iskola bármely tanulója, tanulócsoportja, közössége, osztálya vagy szervezete
véleménynyilvánításra, kérés, javaslat előterjesztésére az igazgatót (igazgatóhelyettest) bármikor
felkeresheti.
A Diákönkormányzat mint szervezet részt vesz a döntési folyamatokban, melynek során
véleményt nyilváníthatnak a működési szabályzatukban foglaltaknak megfelelően.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
- saját működéséről,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
33
- a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- hatáskörei gyakorlásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és
működtetéséről, valamint
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja
jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes
az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl:
- a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
- az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
- az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
- a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
- az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a
diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a
meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt
nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei
kapcsolattartásának formái
Az iskolánk számára fontos, hogy a gyerekek nevelése érdekében együttműködjön a
szülőkkel. A partnerségi viszony kialakítása, mint ideális viszony elérését célként fogalmaztuk
meg. A cél elérése érdekében mindig törekednünk kell az együttműködés hatékonyságának
javítására.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
34
Az iskola, a szülők és a tanulók együttműködésének formái:
- pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap;
- iskolai és osztály szintű szülői értekezlet;
- fogadóórák, fogadó napok;
- szülői közösségek létrehozása (SZM)
- személyes, és közvetett érintkezés
- családlátogatás
- diákönkormányzat
A pályaválasztási tájékoztató, a nyílt nap elsősorban a leendő diákokat és azok szüleit
tájékoztatja. Ezért minden évben megpróbálunk újabb és újabb elemet beépíteni, hogy vonzóbbá
tegyük iskolánkat a szülők és a diákok számára. Ez egyfajta marketing tevékenység, hiszen az
iskola mint szolgáltató szervezet harcol a „piacon” a tanulókért.
Az iskolai és az osztály szintű szülői értekezletek is főleg tájékoztató jellegűek. Az
iskolai szintű szülői értekezletet tanév elején a kezdő osztályokban tanulók szülei számára
szervezzük meg. A félévet követően pedig a végzős osztályokban tanulók szülei számára. Az
osztály szintű szülői értekezleteket, és a fogadóórákat tanévenként kétszer szoktuk megtartani
Azoknak a szülőknek, akik nem tudnak részt venni ezeken az értekezleteken, úgy próbálunk
kedvezni, hogy telefonon időpontot egyeztetünk, és a nekik legkedvezőbb időpontot ajánljuk fel
a találkozásra.
Jelenleg iskolánkban működik a Szülői Munkaközösség, így lehetősége van a szülőknek
arra, hogy szervezett formában tegyenek javaslatot, alkossanak véleményt azokban a
kérdésekben, amelyet a köznevelési törvény biztosít számukra.
A közvetett érintkezés területén számos új lehetőséget biztosítunk a szülők és a tanulók
számára. Manapság a levelek, az ellenőrző könyvbe írt üzenetek mellett megjelennek a
kapcsolattartás más formái is. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők
minket. A honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az
igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, és a tanároknak. A honlap (www.vejsz.sulinet.hu) ezen
kívül számos információt tartalmaz, amely a családok többségénél már elérhető. (pl. menza
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
35
befizetés, tankönyvosztás, rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés,
vizsgaidőpontok)
A családlátogatás a tanulók és a szülők megismerésének egyik legjobb módja. Azonban ez
igen nagyfokú tapintatot és empátiát igényel. Ennek során képet kaphatunk a család
lakáskörülményeiről, a családtagok kapcsolatáról, az otthoni tanulás lehetőségeiről, stb.
Ezt a feladatot elsősorban nem az osztályfőnökök látják el az iskolánkban, hanem az
ifjúságvédelmi felelősünk.
A szülő, a tanuló és az iskola közötti kapcsolattartás során alkalmazunk néhány megújuló
formát is. Ezt a megváltozott társadalmi viszonyok tették indokolttá. Osztályfőnökeink igény
szerint ún. együttes szülői értekezletet tartanak. Itt a szülők és a tanulók együtt vannak jelen, és
dolgozzák fel az adott alkalom témáit. A tanuló felé ezzel az az üzenet, hogy nem az ő
kizárásával beszélik meg a „nevelők” (szülő, pedagógus) az őt érintő kérdéseket. (iskolai
teljesítmény, iskolai viselkedés, stb.)
Hagyományosnak tekinthető a minden tanév elején megrendezett gólya nap, amelyet a 9.
osztályba érkező tanulóink könnyebb beilleszkedése érdekében szervezünk. A játékos
vetélkedőket kiegészíti a szabadtéri főzés (bográcsozás). Ebbe a közös főzésbe igyekszünk
bevonni a segítő szülőket, melynek során alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre is.
Ilyen közös programnak számít a szalagavató ünnepség is, ahol a szülőket igyekszünk
bevonni az előkészületi munkákba is. Évek óta igen nagy az érdeklődés a hozzátartozók,
elsősorban a szülők körében. A nyitótáncot követő „szülőtánc”-nak igen nagy a sikere, ezért ezt
a lehetőséget biztosítjuk a végzős tanulók és a szüleik számára.
Az iskolapszichológus foglalkoztatását is az iskola, a szülő és a tanuló közötti
együttműködés javítójaként értelmezzük. Sokszor segíthet a gyerek és a pedagógus, a gyerek és a
szülő, illetve a pedagógus és a szülő közötti konfliktus feloldásában.
Munkánk során törekszünk arra, hogy a már meglévő együttműködési formák
hatékonyságát növeljük, valamint új kapcsolattartási formákat vezessünk be.
A szülői értekezletek és a fogadóórák hatékonyságát úgy növeljük, hogy ezek kötetlenebb
formában zajló beszélgetésekké váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus hallgassa meg a
szülőket, és partnernek tekintse őket. Ezért iskolánk folyamatosan küldi pedagógusait
mentálhigiénés jellegű képzésekre.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
36
Emellett az is fontos, hogy biztosítsuk a szülőknek az egyéni megbeszélési lehetőségeket,
mert nem minden szülő akarja a problémáit több emberrel megosztani.
A diákönkormányzat ad lehetőséget a diákoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak,
javaslattal éljenek a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos
valamennyi kérdésben.
A tanév elején elfogadott munkatervüknek megfelelően a DÖK tagjai részt vesznek:
- a gólyanap szervezésében és lebonyolításában;
- az elsősavató szervezésében és lebonyolításában;
- a teremdekorációs verseny értékelésében;
- a Mikulás napi ajándékozásban;
- egyéb diákélet szervezésével kapcsolatos eseményeken.
A DÖK tagjai segítik a pályaválasztási feladatok ellátását is, melynek során az iskolát bemutató
rövidfilmet, amelyet a diákok kiselőadásai egészítenek ki. Így segíti a DÖK az iskolavezetés
munkáját a beiskolázási időszakban.
A szalagavató ünnepség szervezését a DÖK ún. háttérmunkával segíti. A DÖK tagjai részt
vesznek a nyitótánc szervezésében, a dekorációs tervek elkészítésében és a kivitelezésben.
A tanév 2. félévében kerül sor a diáknap megrendezésére. Ez egy egész napos program az
iskolában, amelyet nagyrészt a diákok szerveznek. Ennek keretében számos programmal
készülnek a tanulóifjúság megmozgatására.
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a
különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban
a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait az emberi erőforrások miniszterének
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 64-74.§-a alapján határozzuk meg. E rendelet alapján
készítettük el a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait. A szabályzat a pedagógiai program
1. számú mellékletét képezi.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
37
10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
A felvétel szabályai
Felvétel a 9. évfolyamra:
A jelentkezés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által szabályozott eljárási rend szerint
történik.
Felvételi vizsgát egyetlentagozaton sem tartunk. A felvételnél a 7. év végi és a 8. félévi
osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem,
matematika, fizika és kémia tantárgyakból (maximum 70 pont). Pontegyezőség esetén a tanuló 7.
év végi és a 8. félévi tanulmányi átlageredménye dönti el a sorrendiséget.
A szakközépiskolába és a szakiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági
vizsgálat is szükséges. Fontos tudni, hogy pszichológiai-munkabiztonsági okokból a sajátos
nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók
problémáikat az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvossal kötelesek közölni.
Felvétel a szakképzési évfolyamokra:
Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott
iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, akkor a
szakiskola és a szakközépiskola szakképzési évfolyamaira az iskola által kiadott jelentkezési
lapon lehet jelentkezni.
Felvételi követelmények:
Szakiskola szakképzési évfolyamára
- a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelmények teljesítése vagy a
középiskola tízedik évfolyamának eredményesen teljesítése;
- egészségügyi alkalmasság;
Szakközépiskola szakképzési évfolyamára
- érettségi bizonyítvány;
- egészségügyi alkalmasság;
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
38
Az átvétel szabályai
Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A szakközépiskolába és a
szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más középiskolából. Az egyes
évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai munkaközösség vezetőjének és az
érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő írásban kezdeményezheti.
Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a
szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Emellett a tanuló köteles egészségi
alkalmassági vizsgálaton is részt venni.
Szakiskolába és az érettségit követő szakképzésbe csak olyan diákot fogadunk, aki ugyanezt a
szakmát tanulta az előző iskolájában is.
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
terv
Iskolánk fontosnak tartja, hogy a tanulók elsajátítsák az elsősegélynyújtással kapcsolatos
alapvető ismereteket. Ezért kidolgoztuk az ehhez szükséges tervet, amely a következőket
tartalmazza:
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek átadását az iskolai védőnő segítségével
szervezzük meg:
- az osztályfőnöki munkaközösség az éves munkatervébe beilleszti e feladat
kötelező ellátását az osztályfőnöki órák keretében;
- az osztályfőnökök a védőnővel egyeztetnek időpontot, és elkészül az órák
ütemezése;
- minden tanév elején (szeptember-október) a kezdő osztályok számára
osztályfőnöki óra keretében történik meg az ismeretek átadása;
- egy későbbi időpontban (az ütemezésnek megfelelően) pedig sor kerül az
elsajátított ismeretek ellenőrzésére egy teszt segítségével;
2. Iskolánkban Vöröskeresztes szakkör is működik, ahol a diákok mélyebb ismereteket
szereznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Ezek a diákok részt vesznek városi
elsősegély-nyújtó versenyen is, így lehetőségük van a tudásuk megmérettetésére.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
39
3. Az érdeklődő tanulók számára, az iskolában szervezzük meg az elsősegélynyújtó
tanfolyamot, amelynek során alapfokú ismereteket szerezhetnek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
40
II. HELYI TANTERV
1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam,
közismereti képzés
A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú
iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget
megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött
szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati
oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A
szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai
előkészítő oktatás szerves egységet alkot.
A választott kerettanterv, a kötelező és a szabadon választható tanórai
foglalkozások
Iskolánk a „középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam,
közismereti képzés” címen kiadott kerettantervet alkalmazza a szakközépiskola 9-12.
évfolyamán.
A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó
mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók
előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,
továbbépítésére, integrálására.
A kerettantervi célok megvalósításához fontos a tanulók megismerése, megfelelő
motiválása, a helyes tanulási módszerek megismertetése és begyakorlása, a differenciált
bánásmód alkalmazása. Ezen időszak legfontosabb feladata a közismereti és szakmai érettségi
vizsgára, valamint az azt követő szakmai, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.
A szabadon tervezhető órakeret felhasználását – évfolyamonként 4 óra – ágazatok szerint
eltérően alakítottuk. Ennek során figyelembe vettük a tanulók érettségi vizsgára történő
felkészítésének és a szakmai vizsgára történő felkészítés követelményeit.
A kialakított óraterveknél ágazatonként fogalmaztuk meg a prioritásokat.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
41
Óratervek, prioritások az óratervekben, a csoportbontások és az egyéb
foglalkozások szervezésének elvei:
A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok
óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a Pedagógiai Programunk 3. számú melléklete
tartalmazza.
Szakközépiskola kereskedelem ágazat:
A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint:
Matematika 9. évfolyam +1 óra
Művészetek 9. évfolyam +2 óra
10. évfolyam +1 óra
Informatika 9. évfolyam +1 óra
10. évfolyam +2 óra
11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +1 óra
Magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam +1 óra
Idegen nyelv 11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +2 óra
Kémia 11. évfolyam +1 óra
Biológia – egészségtan 12. évfolyam +1 óra
Földrajz 10. évfolyam +1 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
42
Szakközépiskola kereskedelem ágazat (A osztály)
2013. szeptember 1-jétől
Óraterv – szakközépiskola
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1) KÉ
Idegen nyelvek (angol, német) 3* 3* 4* 5*KÉ
Matematika 4* 3* 3* 3*KÉ
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 2 2 3 3KÉ
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Művészetek* 2 2
Informatika 2* 2* 1* 1*
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Összes felhasznált óra 48 47 45 47
Ebből:
Közismereti tantárgyak összesen 29 29 23 24
Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11KÉ
Követelménymodul Tantárgy elm gy elm gy elm gy elm gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság 0,5
10032-12 Marketing A marketing
alapjai 2 2 1*
11508-12
Az áruforgalom
tervezése, irányítása,
elemzése
Üzleti
tevékenység
tervezése,
elemzése
2 3 3 3
Vezetési
ismeretek 1
Üzleti
tevékenység a
gyakorlatban 2* 2* 1* 1*
11507-12
Az áruforgalom
lebonyolítása
Áruforgalom 1,5 2 1
Áruforgalom
gyakorlata 1* 2 1*
Összesen 4 2 5 2 6 2 8 3
Összefüggő gyakorlat éves óraszám 70 105 140
*csoportbontás
KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy; KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
43
Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen
nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a
hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet.
A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti
különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés
alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon
választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok
számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)
Szakközépiskola közlekedésgépészet ágazat:
A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint:
Matematika 9. évfolyam +1 óra
Művészetek 9. évfolyam +2 óra
10. évfolyam +1 óra
Informatika 9. évfolyam +1 óra
10. évfolyam +2 óra
11. évfolyam +2 óra
12. évfolyam +1 óra
Idegen nyelv 11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +1 óra
Földrajz 10. évfolyam +1 óra
Fizika 11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +2 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
44
Szakközépiskola közlekedésgépészet ágazat (C és D osztályok)
2013. szeptember 1-jétől
Óraterv – szakközépiskola
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1) 4(3+1)
KÉ
Idegen nyelvek 3* 3* 4* 4*KÉ
Matematika 4* 3* 3* 3*KÉ
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3KÉ
Fizika 2 2 2 2*
Kémia 2 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Földrajz 2 2
Szakmai tárgyak 6 7 8 11KVÉ
Művészetek* 2 2
Informatika 2* 2* 2* 1*
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Összes felhasznált óra 48,5 47 46 50
Ebből:
Közismereti tantárgyak összesen 29 29 23 24
Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11
Követelménymodul Tantárgy elm gy elm gy elm gy elm gy
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkavédelmi
alapismeretek 1
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési
ismeretek 1
Műszaki rajz 1,5 1,5
Mechanika 2
Gépelemek -
géptan 2 2
Technológiai
alapismeretek 1,5 2 2
Elektrotechnika –
elektronika 2 2
10417-12 Közlekedéstechnikai
gyakorlatok
Karbantartási
gyakorlatok 2,5* 2* 2* 2*
Mérési gyakorlatok 3*
Összesen 3,5 2,5 5 2 6 2 6 5
Összefüggő gyakorlat éves óraszám 70 105 140
*csoportbontás
KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
45
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
46
Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen
nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Emellett a fizikát a 12. évfolyamon. Az
esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.
évfolyamon a magyar nyelvet.
A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti
különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés
alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon
választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok
számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)
Szakközépiskola vendéglátó ipari ágazat:
A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint:
Matematika 9. évfolyam +1 óra
Művészetek 9. évfolyam +2 óra
10. évfolyam +1 óra
Informatika 9. évfolyam +1 óra
10. évfolyam +2 óra
11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +1 óra
Magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam +1 óra
2. idegen nyelv 11. évfolyam +2 óra
12. évfolyam +2 óra
Biológia – egészségtan 12. évfolyam +1 óra
Földrajz 10. évfolyam +1 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
47
Szakközépiskola vendéglátó ipari ágazat (B osztály)
2013. szeptember 1-jétől
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1)KÉ
Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3*KÉ
Matematika 4* 3* 3* 3*KÉ
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3KÉ
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Szakmai tárgyak 6 7 8 11KVÉ
Művészetek* 2 2
Informatika 2* 2* 1* 1*
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
2. idegen nyelv 2* 2*
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Összes felhasznált óra 48 48 47 51
Ebből:
Közismereti tantárgyak összesen 29 29 23 24
Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11
Követelménymodul Tantárgy elm gy elm gy elm gy elm gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
10053-12 Vendéglátó üzleti
gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 0,5 0,5 2 1
Szakmai számítás 2
10051-12 Vendéglátó
marketing és kommunikáció
a gyakorlatban
Marketing és kommunikáció a
gyakorlatban 2*
10054-12 Vendéglátó üzleti
idegen nyelv Vendéglátó üzleti idegen nyelv 2*
10052-12 Vendéglátó
termelés
Élelmiszerismeret 0,5 1 1 1
Termelés elmélete 1 1 1
Termelés gyakorlata 2* 2* 2*
10050-12 Vendéglátó
értékesítés
Értékesítés elmélete 1 1 1
Értékesítés gyakorlata 2* 1* 1* 1*
10055-12Vendéglátó
üzletvezetés
Vendéglátó vállalkozások 0,5
Vendéglátó vállalkozások működtetése 0,5
Összesen 4 2 4 3 5 3 4 7
Összefüggő gyakorlat éves óraszám 70 105 140
*csoportbontás
KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
48
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
49
Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen
nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat.
Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.
évfolyamon a magyar nyelvet.
A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti
különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés
alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon
választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok
számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
50
Szakközépiskola turisztika ágazat:
A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint:
Matematika 9. évfolyam +1 óra
Művészetek 9. évfolyam +2 óra
10. évfolyam +1 óra
Informatika 9. évfolyam +1 óra
10. évfolyam +2 óra
11. évfolyam +1 óra
12. évfolyam +1 óra
Magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam +1 óra
Idegen nyelv 11. évfolyam +2 óra
12. évfolyam +2 óra
Biológia – egészségtan 12. évfolyam +1 óra
Földrajz 10. évfolyam +1 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
51
Szakközépiskola turisztika ágazat
2015. szeptember 1-jétől
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4(2+2*) 4(3+1*) 4(3+1)+1 4(3+1)KÉ
Idegen nyelvek 3* 3* 5* 5*KÉ
Matematika 4* 3* 3* 3*KÉ
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3KÉ
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Szakmai tárgyak 6 7 8 11KVÉ
Művészetek 2 2
Informatika 2* 2* 1* 1*
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Összes felhasznált óra 48 48 47 51
Ebből:
Közismereti tantárgyak összesen 29 29 23 24
Szakmai tantárgyak összesen 6 7 8 11
Követelménymodul Tantárgy elm gy elm gy elm gy elm gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
10061-12
Turisztikai erőforrások
bemutatása
Turizmus alapjai 1,5 0,5 1
Idegenforgalmi földrajz 0,5 1
Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1
Vendéglátás- és szálláshely
ismeretek 1 1 1 2
10062-12
Turisztikai
kommunikáció
Üzleti kommunikáció gyakorlata 1* 1*
Marketing alapjai 1 1 1
Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 2* 4,5*
10063-12
Ügyviteli folyamatok
alkalmazása
Ügyviteli ismeretek 2
Informatika a turizmusban
gyakorlat 1* 1,5*
Levelezési gyakorlat 1* 1*
Összesen 5 1 5 2 4 4 5 6
Összefüggő gyakorlat éves óraszám 70 105 140
*csoportbontás
KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
52
Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen
nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat.
Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10.
évfolyamon a magyar nyelvet.
A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti
különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés
alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon
választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok
számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)
Az óratervekben szereplő tantárgyak helyi tantervének tartalmi követelményei:
A tantárgyi helyi tantervek a kerettantervi ajánlásoknak megfelelően a következőket
határozza meg:
az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,
a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,
a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,
az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,
a tantárgyi tartalmakat, azon belül:
- a tematikai egységeket,
- az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres
elsajátításához szükséges,
- a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait,
- az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét,
- a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét.
A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát közismereti tárgyak
esetén a pedagógiai program II. kötete, a szakmai tárgyak esetén pedig a pedagógiai program
III. kötete tartalmazza.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
53
Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, szabadon választható
tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:
A tanuló joga, hogy válasszon az iskola pedagógiai programjában rögzített szabadon és
kötelezően választható tantárgyak közül.
Iskolánk az előírásoknak megfelelően a 11. és 12. évfolyamon biztosítja a kötelező
vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a
pedagógiai programunkban megjelölt tantárgyakból, hogy a tanulók – választásuk szerint – emelt
szinten készülhessenek fel az érettségi vizsgára.
Iskolánk a következő tantárgyak esetében vállalja az emelt szintű érettségi vizsgára való
felkészítést ágazattól függetlenül:
- földrajz,
- biológia,
- fizika.
Az érettségi felkészítésre a 11-12 évfolyamon valamennyi tantárgyból heti kettő
többletóra áll rendelkezésre. (megfelelő számú jelentkező esetén: 8 fő/csoport)
A tanulók tantárgyválasztása az érettségi vizsgára való felkészüléssel függ össze. A tízedik
(tizenegyedik) osztályos tanulók az adott tanév május 20-áig adhatják le a tantárgy, ill. a
felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. E jogot – a korra való tekintettel – a
szülő és a gyermek közösen gyakorolja. A tanuló által választható órák száma a heti négyet nem
haladhatja meg.
A választott tantárgyból a tanuló félévkor és a tanév végén is osztályzatot kap, mulasztás,
továbbhaladás szempontjából is a kötelező tantárgyakkal azonos elbírálás alá esik, lemondására a
tanév közben nincs lehetőség. A tizenegyedik (ötéves képzések esetén tizenkettedik) évfolyam
lezárását követően – az igazgató engedélyével – a választás módosítható, a választott tárgy
lemondható. Az ezzel kapcsolatos kérelmeket az iskola legkésőbb az adott év június 20-áig
fogadja el.
Az iskola személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a tanuló szabadon pedagógust
válasszon.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
54
Ingyenesen szervezett szakkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, sportcsoporti
foglalkozásokra - igényfelmérést követően - a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat
tesz javaslatot. A szakkörök indításáról a javaslat alapján a nevelőtestület dönt minden tanév
elején, vezetőjét az igazgató bízza meg.
A foglalkozások legalább 10 fő létszámnál szervezhetők és működtethetők. A
foglakozásokról naplót kell vezetni.
Öntevékeny kör igény alapján szervezhető, indításukról a nevelőtestület véleményezési
jogának megtartásával a diákönkormányzat dönt. A kör vezetőjét a tanulók kérik fel. A kör
programját, működési rendjét az érdeklődési kör tagsága alakítja ki és az igazgató hagyja jóvá.
Az iskolában működik diáksport egyesület, melynek minden diák tagja lehet. Működését
saját szabályzata tartalmazza.
Szakkörben, érdeklődési körben, művészeti csoport munkájában való részvételre a tanuló
nem kötelezhető, az oda történő jelentkezés önkéntes és egy teljes tanévre szól.
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elvei
Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az
iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az
iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az
igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai
munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. (A
tankönyvellátás helyi rendjét az iskolai SZMSZ melléklete tartalmazza.)
A tankönyvválasztás elvei
Iskolánk egyrészt a közismereti tantárgyak tanításához, másrészt a szakmai tárgyak oktatásához
választja ki a megfelelő tankönyveket.
A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
a lehető legjobban illeszkedjen a tantárgy helyi tantervéhez,
a tanulók számára megfelelő segédeszköz legyen (könnyen tanuljanak belőle),
a kiválasztott tankönyv utánpótlása megoldott legyen (a jövőben is beszerezhető
legyen, pótrendelés esetén is gyorsan hozzájuthassunk),
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
55
a tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül a kedvezőbb árú és
kedvezőbb szállítási feltételekkel rendelkező tankönyveket választjuk,
a pedagógusok munkáját segítse az órai munkában,
a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben
meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való
hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára.
Az iskola a www.vejsz.sulinet.hu honlapon (dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a
szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés
módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.
3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai
A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok
meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez,
amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek
elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek
biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola,
hanem az élet számos egyéb fóruma is.
A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák
kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat.
A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos
figyelembe venni iskolánk tanárainak is:
- olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső
motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;
- a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,
előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,
problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;
- a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek
feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
56
- az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában)
alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
- váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az
értékelésben;
- a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő
tanulásszervezési technikákat;
- sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,
sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási
zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
- a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások
alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is
támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;
- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek
egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti
együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
A tanulás döntő fontosságú az életünkben, eredményessége meghatározó a társadalomban,
ahol élünk. „A tanulás értelmének belátása nem megy automatikusan, a tanítás-tanulás minősége
által alakul ki. Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen megérthesse, elsajátíthassa és alkalmazni tudja az
ismereteket, motiváltnak és a problémamegoldás iránt elkötelezettnek kell lennie.”(Réthy
2003:44) Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és
kudarcok kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget
kap, akkor pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét
hozhatja magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és
szükségleteinek megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a
tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának
differenciált fejlesztése. Fontos lenne elérni, hogy az iskola és a tanulás motivációja szorosan
egybekapcsolódjon. A pedagógusok és tanulók számára is kell a vonzó tanterv, program és
tanulás, szükséges a biztonságos, befogadó és gondoskodó közösség, amelyben a tanító és a
tanuló személy feltöltődhet a kívánatos indítékrendszerrel. Szükséges a pozitív szociális klíma,
az együttműködés és partnerség, amelyben érvényesül a támogatás és a szeretet. Iskolánk
pedagógusai ezeket az elveket tartják szem előtt a pedagógiai feladatok végrehajtása során.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
57
A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményesebb tanulással kell
motiválni a tanulókat. Ez nem lehet csupán ösztönös, eseti, hanem tudatos és tervezett kell,
hogy legyen. Ehhez kell ismerni és gyakorlatban is alkalmazni a különböző motiváló
módszereket és eljárásokat, és ezek fejlesztő hatásait. Erre a pedagógiai munka minden
szakaszában szükség van: a tervező, szervező és a kontrollfázisban. Ezért pedagógusaink
rendszeresen részt vesznek olyan módszertani továbbképzéseken, amelyek ezen eljárások és
módszerek elsajátítását tűzik ki célul.
Szem előtt tartjuk, hogy a motiválásban nagyon fontos szerepe van az emberi
kapcsolatoknak, hiszen először mindent a szeretett személy kedvéért tesz a gyerek. A tanárral
való szoros érzelmi kapcsolat, a tanár példaképként való követése lényeges ösztönzője a
tanulásnak. A tanárral való azonosulást segíti elő a metakommunikáció ismerete és megfelelő
használata. Azonban a kapcsolatkötés technikáját egyénire kell formálni. (Fontos, hogy a tanár
ismételten felkínálja a kapcsolatot metakommunikációban, amellyel közli, hogy „értékellek”,
„szeretlek”, „segítek neked”.) Tehát, amellett, hogy a metakommunikáció megfelelő információt
ad a tanulóról, alkalmas arra, hogy metajelzésekkel jutalmazzon és büntessen a tanár.
Az érzelmi azonosulás szükséges, azonban nem elegendő a motivációs rendszer
fejlesztéséhez. Szükség van az un. szociális kompetenciák fejlesztésére is. A szocializáció
során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és
fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a
későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen.
Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban részt vevőknek meghatározó
szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában. A pedagógus – néha indirekt
módon – értékrendje közvetítésével vesz részt a fejlesztésben. Ezek között található a korrektség
és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és
szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti
szándék is. A pedagógusainknak ösztönözniük kell ezen elemek megjelenését, majd a társadalmi
elvárásoknak megfelelő irányban fejleszteniük kell azokat, ügyelve arra, hogy egyensúlyban
álljanak.
A továbbiakban kiemeljük azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek segítik a tanulók
motivációs rendszerének felépítését, fejlesztését, és korrigálását.
Ezeket az oktatási folyamat különböző fázisaiban lehet alkalmazni. Ezek a következők:
A tanári munka felkészülési-tervezési fázisában:
a) A tanulók egyéni különbségeiből adódó feladatok:
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
58
- a tanulók egyéni különbségeinek megismerése, és az ebből adódó feladatok
(fejlesztés, korrekció, kompenzáció);
- a tanítási anyag általi ösztönzések (változatosság, érdeklődés felkeltése, didaktikai
anyagok és feladatok előkészítése, közös tervezés a tanulókkal, stb.);
b) A tevékenységi formák elemzése:
- a munkaformák arányának helyes megválasztása;
- értékelési módok, megerősítési formák helyes kiválasztása.
c) A kognitív ösztönzők átgondolása:
- a tanulás megtanításának módja, formái.
d) A morális ösztönzők tervezése:
- a csoportnormák elfogadása;
- kötelességtudat, felelősség, önállóság fejlesztése;
- megküzdési stratégiák kialakítása;
- a szabályok rögzítése és betartása.
e) Érzelmi ösztönzők beiktatása:
- élmények biztosítása;
- nyitottság, demokratikus légkör, hangnem, konfliktusmegoldás.
- stb.
A szervezési, lebonyolítási fázisban, azaz a konkrét tanítási órákon a minőségi tanítást
segítik:
a) Tanulásra kész lelkiállapot kialakítása:
- célok tudatosítása;
- oldott légkör biztosítása;
b) A tananyag közvetítésének módjában alkalmazott pedagógiai eljárások:
- javító, orvosló eljárások (tanulási idő növelése, külön tanítási program beiktatása);
- kompenzáló eljárások;
- preferáló eljárások.
c) A differenciáció és individualizáció fokozott érvényesítése:
- a feladatok nehézségi fokának differenciálása;
- változatosság, a munkaformák váltása, kombinálása.
d) Tanulni tudásra nevelés:
- a különböző tanulási módok, formák, stílusok bemutatása;
- hatékony tanulási technikák elsajátításának segítése;
- a konkrét tanulási fogások elemzése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
59
e) A megfelelő tanítási anyagok és eszközök biztosítása:
- diákbarát környezet biztosítása;
- változatos tanítási eszközök alkalmazása (szemléltetés, film, multimédia, stb.)
f) Differenciált teljesítményértékelés:
- az értékelés komplex nevelői funkcióinak érvényesítése (megerősítés,
visszacsatolás, motiválás, informálás, orientálás, szabályozás, korrigálás,
diagnosztizálás, prognosztizálás, szelektálás);
- a jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazása.
Az oktatási folyamat elemző, kiértékelő, korrigáló fázisában a tanárainknak szüksége
van arra, hogy önelemzést végezzenek minden egyes tanítási óra után. Ez reflektív pedagógiai
megközelítést követel a pedagógusainktól. A tanári munka eredményességét és a felmerülő
problémákat elemezni kell, amely a valódi tanári alkotómunka szerves része. Így tudunk csak az
eljárásokon javítani, és hatékonyabb döntéseket hozni.
4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
Iskolánk a mindennapos testnevelést a szakközépiskolában heti öt testnevelés óra keretében
szervezi meg, amelyből heti két óra:
- a helyi tantervben meghatározott évfolyam-testnevelés keretében, vagy
- versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy
amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes
versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet
keretei között szervezett edzéssel teljesíthető.
A nemzeti köznevelési törvény értelmében a szakiskolai osztályokban csak azokon a tanítási
napokon kell megszervezni a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra
keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.
5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a
középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való
felkészítését az iskola kötelezően vállalja
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tanulók kétféle szinten tehetnek érettségi
vizsgát. Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
60
vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Ez lehet
középszint, vagy emelt szint. A kötelező vizsgatárgyak mellé a tanulók 5. vizsgatárgyként a
szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból
vizsgáznak.
A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető
érettségi vizsga. (szabadon választott)
A kötelező és a kötelezően választható vizsgatárgyak mellett iskolánk vállalja, hogy
azokból a tantárgyakból, amelyeket a tanuló a képzése során tanul, abból tehet érettségi vizsgát.
Az iskolánk továbbá vállalja, hogy a helyi tantervében megadott óraszámban a tanulókat
felkészíti a középszintű érettségi vizsgára a következő tantárgyak esetén:
- földrajz,
- kémia,
- fizika,
- biológia,
- informatika,
- testnevelésé.
6. A középszintű érettségi vizsga témakörei
A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. számú
mellékletének második része tartalmazza „AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI” címszó alatt. Ennek részleteit a pedagógiai program 2.
számú melléklete tartalmazza.
7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban
történő ellenőrzési és értékelési módja
Az értékelés módja
A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
61
Az alkalmazható érdemjegyek, osztályzatok a következők:
5 – jeles
4 – jó
3 – közepes
2 – elégséges
1 – elégtelen
A félévi és év végi minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyet a nevelőtestület hagy
jóvá.
A beilleszkedési szakaszban a tanulók teljesítményét lehetőleg csak szóban értékeljük,
osztályzatot csak pozitív értékelés esetén adunk.
Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő
osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás tantárgyak
esetében sem lehet kettőnél kevesebb, gyakorlaton a tanulók osztályzására havonként kerül sor.
Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró/dolgozat
osztályzat kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az egyéb
osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja.
Tantárgyanként tantervek rögzítik a számonkérési formákat (ezen belül a témazáró
dolgozatok számát), azok rendszerességét.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a
pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről:
a félévi és év végi osztályzatokat a tanulókkal a tanulmányi csoportban megvitatjuk, a
javasolt osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt két nappal a szaktanár az
osztálynaplókban ceruzával rögzíti. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs
összhangban a tantárgy helyi tantervében rögzített követelményekkel, a munkaközösség-
vezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó
konferenciáig nem születik a tanuló javára történő megegyezés, az osztályzatot a
nevelőtestület állapítja meg.
Az osztályzatok jellegüknek megfelelő súllyal, ill. arányban szerepelnek az év végi
osztályzat megállapításánál. Az érdemjegyek súlyozása szaktanári döntés függvénye,
azzal a feltétellel, hogy annak szempontjait a szaktanárnak a tanév elején közölnie kell.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
62
Az év végi osztályzat nem térhet el lényegesen az évközi osztályzatoktól. A félévi és év
végi érdemjegy számításának alapelve, hogy 5 tizedtől meg lehet, 7 tizedtől meg kell adni
a jobb jegyet.
Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott
tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy
évismétlés esetén e tantárgyat nem kell tovább tanulnia.
Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzési keretében végzett tevékenységével
összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője
értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése
alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről,
szakmai vizsgára bocsátásáról.
Az értékelés rendszeressége:
Az egyes szaktárgyak területén a tantárgy heti óraszámánál legalább egy érdemjeggyel
többel kell rendelkeznie a tanulónak az osztályozó értekezlet időpontjáig. (Kivéve, ha a tanuló
huzamosabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé.) Az évközi érdemjegyek a pillanatnyi tudást, a
félévi és az év végi osztályzatok pedig a helyi tanterv követelményei elsajátításának mértékét
mutatják. A tanulók gyakorlati tudását havi osztályzatok formájában értékelik.
A tudás mérésének formái:
Alapvetően a tanulók tudását írásban és szóban lehet számon kérni. Törekedni kell arra,
hogy azon tantárgyak keretében, amelyből a tanuló az érettségi vizsgán, ill. a szakmai vizsgán
szóban ad számot tudásáról, a szóbeli számonkérés domináljon. Ellenkező esetben pedig az
írásbeli számonkérés jelentkezzen nagyobb súllyal.
Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységét,
teljesítményét gyakorlatban ellenőrzik és értékelik.
A tanórán történő számonkérést kiegészítheti a szabadon választott vagy kötelező házi
dolgozat írása is. Ez lehetőséget ad a tanulóknak az adott témával kapcsolatos egyéni
véleményüknek kifejtésére, és a témához kapcsolódó információk, adatok önálló
összegyűjtésére.
Az értékelés nyilvántartása, közlése:
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
63
Az értékelés közlésére tanév közben csak az előírt nyomtatványokat használjuk fel. A
naplót, melybe a tanár és a szakoktató ír, és az ellenőrző könyvet, melybe a tanár ír és a szülőt
láttamozásra kéri. A naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében lévő érdemjegyeknek meg kell
egyeznie.
Tantárgyi értékelés:
A munkaközösségek tanévenként meghatározzák adott évfolyamokon a témazáró
dolgozatok számát és tartalmát. Kidolgozzák a javítási útmutatókat és a ponthatárokhoz rendelt
érdemjegyeket.
Közismereti tantárgyak esetén:
Elégséges (2) 40%-tól,
Közepes (3) 55%-tól,
Jó (4) 70%-tól,
Jeles (5) 85%-tól.
Szakmai tantárgyak esetén:
Elégséges (2) 51%-tól,
Közepes (3) 61%-tól,
Jó (4) 71%-tól,
Jeles (5) 81%-tól.
A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról, figyelembe
véve a tanuló teljesítményét.
Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának
értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
A tanulók érdekében az írásbeli számonkéréseket – a szakmai önállóság meghagyásával a
következőképpen korlátozzuk:
- nagydolgozat (témazáró, szintfelmérés, kis érettségi) max. 90 perc;
- írásbeli „felelet” (röpdolgozat) max. 20 perc.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
64
Az írásbeli számonkérésre egy tanítási napon legfeljebb kettő tanóra (90 perc) időtartam
vehető igénybe. Ennek megfelelően – előzetes ütemezés alapján – egy kettő tanítási órát, vagy
kettő egy-egy tanítási órát igénybe vevő írásbeli számonkérés rendelhető el.
A nagydolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban bejelentjük (ugyanakkor a
dolgozatokat a megírást követő két héten belül kijavítjuk és értékeljük).
A röpdolgozatok előzetes bejelentése nem kötelező, de a napi 90 perces írásbeli
számonkérési időtartam ilyen számonkérési formában sem léphető túl.
A korlátozás nem vonatkozik a pótló, illetve javító dolgozatot írókra, ez esetben –
indokoltan – a 90 perc maximális időtartam átléphető.
A tanórán kívüli foglalkozásokon végzett munka a kapcsolódó tantárgy minősítésénél
pozitív irányban figyelembe vehető. Az osztályzást értékeléssel kapcsoljuk össze. Az értékelésbe
bevonjuk a tanulókat, a félévi és év végi minősítéseket a tanulmányi csoportokban megvitatjuk.
Iskolánk középiskolai jellegéből adódóan az adható házi feladatokat sem hétköznapokra,
sem hétvégére, sem szünetekre nem korlátozzuk, ugyanakkor szem előtt tartjuk a mértékletesség
elvét.
8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
A minősítési rendszer a programban megfogalmazottakon alapul. A nevelőtestület által
elfogadott minősítési elvek nem jelentenek merev korlátokat, javasolt szempontként kerültek
megfogalmazásra.
A minősítési rendszer a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a személyiségjegyek
kialakulásának mértékén nyugszik az életkori sajátosságokból adódó elvárhatósági szint
figyelembe vételével.
A kilencedik évfolyam a követelmények és a szabályok tudatosulásának folyamata, a
tízedik évfolyamon a tudatosságot visszatükröző magatartás, a tizenegyedik évfolyamtól az
önállóság és az öntevékenység szintje a követelmények teljesítésében az általános megközelítési
szempont.
Magatartás:
- iskolai nevelőmunka szempontjából fontos személyiségjegyek fejlettségi szintje
(nyitottság, segítőkészség, őszinteség, a társak, felnőttek tisztelete stb.);
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
65
- iskola értékrendjéhez való viszonya, részvétele a közös feladatokban, a feladatvállalás
és teljesítés jellemzői;
- iskolai munkarend és fegyelem követelményeinek betartása (tanórai viselkedés, késés,
mulasztás stb.).
5 példás
4 jó
3 változó
2 rossz
Ne legyen a tanuló magatartása példás, ha:
- a követelményszempontok valamelyikét (beleértve a tanulmányi munkát is) semmibe
veszi;
- írásbeli figyelmeztetése van (osztályfőnöki, igazgatói).
Ne legyen jó, ha:
- a követelmények valamelyikét durván semmibe veszi;
- fegyelmi büntetése van;
- négynél több igazolatlan órája van.
Ne legyen változó, ha:
- a követelményeket nem veszi figyelembe, a közösséget magatartásával rendszeresen
akadályozza abban, hogy a feladatait teljesíteni tudja;
- fegyelmi büntetése van;
- tíznél több igazolatlan órája van.
Szorgalom:
A szorgalom jegy megítélésekor a tanuló képességei és teljesítményei közötti
összefüggéseket a következő területeken vizsgáljuk:
- felkészülésének rendszeressége;
- következetesség a kötelező feladatok teljesítésében;
- tanórai aktivitása;
- a vállalt feladatok teljesítésének szintje (pályázatokon, versenyeken való részvétel).
5 példás
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
66
4 jó
3 változó
2 hanyag
Példás a minősítése annak a tanulónak, aki:
erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal
és
egyenletes színvonalon végzi a munkáját.
Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek:
munkáját kisebb hiányosságok, egyenetlenségek ellenére általában a
kötelességtudat, rendszeresség jellemzi.
Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek:
a tanórákra való felkészülése rendszertelen,
tanulmányi munkája hullámzó,
aki képességei alatt teljesít, vagy
aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap.
Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki:
tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget,
érdektelenség, közöny jellemzi, vagy
egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.
9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei
A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves
szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése.
A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításáról a 2011. évi CXC Nemzeti
köznevelésről szóló törvény rendelkezik.
Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben:
- felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló
egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület
által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban
osztályozóvizsgát jelent. (Az igazgató egyéni mérlegelés alapján ettől eltérhet.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
67
Az iskola a tanév során két alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a félévzárást megelőzően
január hónapban, a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban. Erről az érintett tanulókat
írásban értesítjük.
A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket
- az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt az indok megjelölésével, a januári
vizsgára az azt megelőző december 10-ig, míg a május-júniusi vizsgák esetén április 15-ig
(amennyiben nem munkanap, a megelőző utolsó munkanapig) kell az iskola igazgatójához
írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen.
Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a következő esetekben:
öt évfolyamos, idegen nyelvi előkészítővel induló osztályokban az öt éven át, emelt
szinten oktatott első idegen nyelv esetén,
második idegen nyelv esetén,
amennyiben a tanuló nem rendelkezik az adott nyelvből legalább középfokú C típusú vagy
azzal egyenértékű nyelvvizsgával.
a szakiskolai képzés során cukrász, pincér, szakács és vendéglátó eladó szakmákban az
idegen nyelv esetén.
Ha a tanulóigazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen meghaladja a
250 órát (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján), illetve az igazolt és igazolatlan mulasztása
egy adott tantárgyból egy tanítási évben a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló
teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem
osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
A tanulmányok alatti vizsgáztatás rendjét, a vizsga részeit, az értékelés tantárgyankénti
szabályait a pedagógiai program mellékletben tartalmazza. A szaktárgyi követelményeket a
tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után.
10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség
kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
Városunkban öt Nemzeti kisebbségi testület működik, az ukrán, az örmény, a német, a
roma és a lengyel. E nemzetiségek kultúrájának megismerésére szolgáló tananyagot a kisebbségi
testületek képviselőinek segítségével dolgozzuk ki, és építjük be a történelem tantárgy helyi
tantervébe. A tananyag minél hitelesebb átadása miatt ezeket az órákat külső előadókkal tartjuk
meg, akik az adott nemzetiséghez tartozó képviselők lesznek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
68
11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Iskolánk kezdettől fogva részt vesz a tanulók fizikai állapotának mérésében, a lehetséges
alternatívák közül a bővített változatú „Hungarofitt” mérést választva. A mérés eredményeit
osztályonként, nemenként, valamint évfolyami és iskolai szinten összesítjük és értékeljük
(valamint továbbítjuk az országos adatbázisba) és a tapasztalatok alapján tervezzük meg a
következő évi munkánkat.
12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a
természet része.
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a
szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
Az egészségnevelési és környezeti nevelés elveit a következők szerint fogalmazzuk meg:
Az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismertetése
tudatosítása a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása.
Az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak
felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek)
A természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása.
A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában.
Alakuljon ki a tanulókban a szűkebb és környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny
magatartás.
Tudatosítsuk a tanulókban, hogy ne ártsanak önmaguknak, ne tegyék ki veszélynek
sem testüket, sem lelküket, kerüljenek minden olyan ártalmat, amely egészségüket
veszélyezteti.
A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik
birtokában felismerjék a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját
egészségük szempontjából. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
69
betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a
mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben
meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.
Csak megfelelő ismeretek, új szemlélet teszi lehetővé annak felismerését, hogy a
környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi
és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövő nemzedékek
életfeltételeinek megmentésére, megjavítására irányul.
13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen
pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet – amely kiterjed
az egész nevelőtestületre – az ifjúságvédelmi felelős koordinálja.
Az ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az
iskolaorvossal, és iskolapszichológussal, valamint az iskola igazgatójával. Kapcsolatot tart
mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet
megelőzésében, felszámolásában. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatásában, a beilleszkedési,
magatartási nehézségekkel küzdők megismerésében valamennyi pedagógus, osztályfőnök
segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek, folyamatosan együttműködnek vele a megelőző és
megszüntető tevékenységben egyaránt.
A megelőzés területei, módszerei:
- egészséges életmódra nevelés
- felvilágosítás, tájékoztatás
- tájékozódás
- egyéni foglalkozás
- rendszeres együttműködés (szülőkkel, stb.)
- akarati tulajdonságok fejlesztése
- helyes önismeretre nevelés
- célok kialakításának elősegítése
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
70
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása:
A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók
felzárkóztatása.
A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág kört
említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség,
szorgalom).
E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a
szaktanár és osztályfőnök szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli okok
megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E feltétel
megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén tanórán
kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség
leküzdésében.
Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve
csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata.
Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése a rossz társaság és a drog problémájának
megoldása.
Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok
kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor
pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja
magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és
szükségleteinek megfelelően tervezett tevékenységrendszerben. Ebben a
tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának
differenciált fejlesztése. Ezért pedagógusaink törekszenek arra, hogy olyan módszereket és
eljárásokat alkalmazzanak, amelyek segítik a tanulók motivációs rendszerének felépítését,
fejlesztését, és korrigálását.
Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás
korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd,
számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely
nélkül nem lehetséges a problémamegoldás. Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
71
memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt
kell kapnia a tanulás tanításának.
A szociális hátrányok enyhítése:
Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E
hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre.
Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem
tudunk, de az ilyen tanulók figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk, a lakóhelyi
önkormányzatok által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, a tankönyvtámogatásra, a
tartós tankönyvek használatának lehetőségére, a kedvezményes, illetve térítésmentes menzai
ellátásra, az iskolai könyvtár fokozott használatára.
Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel, ha
azok a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg.
14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért
kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.
A jutalmazás elvei:
Jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:
- folyamatosan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt
- kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban;
- tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt;
- az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton;
- folyamatosan kiemelkedő a szorgalma;
- kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás;
- az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti.
Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai
tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
72
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
73
III. SZAKMAI PROGRAM
1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények
Iskolánk az alapító okiratnak megfelelően szakképző intézmény, ezért a szakközépiskolai
és a szakiskolai képzés során szakképzési feladatokat is ellát. Ebben a fejezetben részletezzük az
iskola szakmai képzéséből adódó sajátosságait. A szakképző iskola állami szolgáltatási
feladatokat lát el, stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet igényeit, a
munkaerő piaci igényeket is figyelembe veszi.
Befolyásolja a szakmai képzés programját, hogy a „kereslet és kínálat” nem
szükségszerűen esik egybe, azaz a tanulók, szülők igénye eltér a gazdaság, a foglalkoztatás
igényétől, lehetőségétől. Ennek koordinálását végzi az MFKB, azaz közreműködik a munkaerő-
piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában.
Meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait, így a döntéseit az
iskoláknak kötelező figyelembe venniük.
Miután a gazdaság igényei és finanszírozási szándékai éppúgy meghatározóak, mint a
szülői, tanulói igények, a szakképzés területén a döntések meghozatalához különösen fontos a
rendszeres érdekegyeztetés az iskolafenntartóval, a társadalmi-gazdasági környezettel. Az
igények változásából következően a szakképző iskola csakis akkor láthatja el tartósan feladatait,
ha nagyfokú mobilitással rendelkezik, képes az igények változásának késedelem nélküli
követésére.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
74
2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása
Iskolánk 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési és a szakképzési törvény előírásainak
megfelelően szervezi meg a szakközépiskolai és a szakiskolai képzést:
Szakközépiskola:
A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú
iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget
megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is
folyik. (9-12. évfolyam)
A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti
legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első
szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a
szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő
felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező,
érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez
kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő.
Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a
tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
Ennek megfelelően:
- tanulóink további 1 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (5/13.
évfolyam);
- gimnáziumi érettségivel, vagy más ágazathoz tartozó szakközépiskolai érettségivel
rendelkező tanulók 2 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (1/13. és 2/14.
évfolyam).
A szakközépiskolában a szakképzés célja:
9-12. évfolyamon:
- érvényesítse a humánus értékeket;
- közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit;
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
75
- testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes
felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik
képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az
ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
érettségi vizsgára épülő szakképzési évfolyamokon (5/13.; 1/13-2/14. évfolyam):
Valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés
birtokában a fiatalok
- rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel,
konvertálható, továbbfejleszthető tudással;
- adott területen legyenek képesek vezetési, szervezési feladatok ellátására;
- legyenek képesek egyéni és társas vállalkozások megtervezésére,
megszervezésére, indítására és működtetésére;
- alakuljon ki a szakmai továbbképzés igénye, legyenek képesek felsőfokú
szakmai továbbtanulásra;
- alakuljanak ki – a szakmai specialitásokat is figyelembe véve – azok a
személyiségjegyek, magatartásformák, amelyek a partnerként való
elfogadtatást, a környezetbe történő beilleszkedést segítik.
Szakiskola:
A szakiskolának három (1/9-3/11. évfolyam), az adott szakképesítés megszerzéséhez
szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló
szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott
szakképesítések körében folyik a szakképzés.
Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén közös cél olyan gyakorlati
szakemberek képzése, akik
- képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén;
- képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe;
- megfelelő motivációival rendelkeznek az egész életen át tartó tanuláshoz;
- ismerik az alapvető állampolgári és munkavállalói jogokat és kötelességeket;
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
76
- rendelkeznek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási
készséggel, hogy képesek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, a munkaerő-
piaci viszonyok változásait.
3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása
Az iskolában oktatott szakmák 2013. szeptember 1-jétől a 150/2012. (VII. 6.) Korm.
rendeletben kiadott OKJ szerint:
Szakközépiskola 9-12. évfolyam szakmai érettségi végzettséggel:
(A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján.)
- kereskedelem ágazatban kereskedelmi ügyintéző,
- közlekedésgépész ágazatban karosszéria összeszerelő,
- vendéglátóipar ágazatban pultos,
- turisztika ágazatban turisztikai referens munkakör betöltésére alkalmas
végzettség.
Szakközépiskola szakképzési évfolyam 5/13. vagy 1/13-2/14. évfolyam:
- Autószerelő (ráépülő 1 éves képzés keretében autótechnikus képzés),
- autóelektronikai műszerész (ráépülő 1 éves képzés keretében
autótechnikus képzés),
- kereskedő,
- logisztikai ügyintéző,
- vendéglátásszervező-vendéglős,
- turisztikai szervező, értékesítő.
Szakiskola 1/9-3/11. évfolyam:
- eladó,
- gépi forgácsoló (ráépülő 1 éves képzés keretében CNC gépkezelő),
- karosszérialakatos,
- szerszámkészítő,
- cukrász (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),
- pincér (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
77
- szakács (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),
- vendéglátó eladó (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető
végzettség).
Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat
oktatásának módja:
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén rendelet határozza meg az
elmélet és gyakorlat arányát (általában 60% és 40%, 50% és 50%, 40% és 60%, vagy 30% és
70% az arány), valamint az évfolyamok számát.
Az iskolarendszerű oktatás keretében szervezett szakképzés esetén ezeket az arányokat és
számokat tartani kell. A központilag kiadott közismereti és szakmai kerettantervek figyelembe
vételével készítettük el az óraterveket és a helyi tantervünket.
Iskolánk a szakmai elméleti képzést szakiskolában a 2/10-3/11. évfolyamokon, valamint
szakközépiskolában az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ciklusos (2 heti) váltakozással szervezi meg.
A szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét az adott szakmában kiadott Szakmai és
Vizsgakövetelmények figyelembevételével alakítottuk ki.
A gyakorlati oktatás megszervezésénél az 2011-ben kiadott szakképzésről szóló törvényt, a
hozzá kapcsolódó rendeleteket vettük figyelembe, valamint ezen a területen együttműködünk a
Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.
Iskolánk tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége
növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas
színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres
életpályára való felkészítésével szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését.
Ehhez az szükséges, hogy a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és
rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, az iskolarendszerű
képzés piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás
indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvésben iskolánk szorosan együttműködik a
Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A gazdasági kamarának meghatározó
szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt
szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt
megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. Iskolánk már régóta elkötelezett a duális
képzés erősítésében, ezért a szakképzésben részt vevő tanulóink jelentős része tanulószerződés
keretében vesz részt a gyakorlati képzésben.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
78
A szakközépiskolában és a szakiskolában tanulók gyakorlati képzése a szakképzésről szóló
törvénnyel összhangban kerül megszervezésre:
- tanulószerződés keretében: A szakiskolai tanulók összefüggő nyári gyakorlata az
1/9. évfolyamon eladó, pincér, szakács, cukrász, vendéglátó eladó szakmákban,
valamint minden szakmában 2/10. és a 3/11. évfolyamon tanulók teljes gyakorlati
képzése. Szakközépiskolában, vendéglátásszervező-vendéglős szakmában az 1/13.
évfolyamon tanulók nyári gyakorlata, valamint az 5/13. és a 2/14. évfolyamon
tanulók gyakorlati képzése.
- együttműködési megállapodás keretében: Szakközépiskolában a 9-11. és az 1/13.
évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára kereskedelem ágazatban.
Szakközépiskolában, közlekedésgépész ágazatban 10-11. évfolyamon, és 1/13.
évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára (10. évfolyamon azok a tanulóknak, akik
nem találnak külső képzőhelyet, az iskolai tanműhelyben kerül sor a nyári gyakorlat
megszervezésére.) Kereskedő és logisztikai ügyintéző szakmákban az 5/13. és a
2/14. évfolyamon tanulók esetén a képzők igénye szerint. És abban az esetben, ha a
gyakorlati képzés költségvetési szervnél történik.
- iskolai (tanműhelyi) gyakorlati képzés keretében: Szakközépiskolában a 9-12. és
az 1/13. évfolyamon az évközi gyakorlati képzést minden ágazatban, valamint 5/13.
és 2/14. évfolyamon az évközi gyakorlati képzés autószerelő és autóelektronikai
műszerész szakmában. Szakközépiskolában 9. évfolyamon a nyári gyakorlat
időtartamára közlekedésgépész ágazatban. Szakiskolában 1/9. évfolyamon az
évközi gyakorlat minden szakmában, valamint gépi forgácsoló és szerszámkészítő
szakmákban a nyári gyakorlat időtartamára. A tanulószerződéses tanulók esetében
az adott szakmák helyi tantervében szereplő óraszámban (iskolai csoportos
foglalkozás).
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés során alkalmazott oktatási módszerek, tanulói
tevékenységformák
A szakmai kerettantervi ajánlásokat figyelembe véve igyekszünk a szakmai elméleti és
gyakorlati képzés során minél változatosabb oktatási módszereket alkalmazni. Emellett olyan
tanulói tevékenységformákat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső
motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
79
A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe
állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat,
alkotóképességüket.
Az alkalmazható oktatási módszerek közül a következőket alkalmazzuk leginkább:
magyarázat,
elbeszélés,
kiselőadás,
megbeszélés,
vita,
szemléltetés,
projekt,
kooperatív tanulás,
szimuláció,
szerepjáték,
házi feladat,
szakmai kirándulás.(A szakmai kirándulást az aktuális tanmenetben tervezi meg a
szaktanár.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
80
4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei
(Szakiskola 9-11. és szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14.)
A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok
óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a 2010-ben és a 2012-ben elfogadott Pedagógiai
Programunk tartalmazza.
A helyi tantervek egyes szakmai tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát a pedagógiai
program III. kötete tartalmazza.
Szakiskola 9-11. évfolyam
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
81
Szakiskola- 34 341 01 Eladó
Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és
irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 45 39,5 42,5
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény
modul
Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
1
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10025-12 A
kereskedelmi
egység működtetése
A működtetés
szabályai 2
A működtetés
szabályai gyakorlat
2,5
+0,5*
11507-12 Az
áruforgalom
lebonyolítása
Áruforgalom 4 1 2
Áruforgalom
gyakorlata
4,5
+1,5*
10027-12 A ruházati
cikkek és a vegyes
iparcikkek
forgalmazása
Áruforgalmazás 1 1
Áruforgalmazás
gyakorlata I. 2* 4 5+0,5*
10028-12 Az
élelmiszerek,
vegyiáruk és
gyógynövények
forgalmazása
Áruforgalmazás II. 2 1 1
Áruforgalmazás
gyakorlata II. 2,5* 6 4+0,5*
Értékesítés idegen
nyelven I. 1 1*
10029-12 A
műszaki cikkek
forgalmazása
Áruforgalmazás
III. 2 1
Áruforgalmazás
gyakorlata III. 2,5* 3 3
Értékesítés idegen
nyelven II. 1 1*
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 10 7 6 19 9,5 16
Összefüggő szakmai gyakorlat éves
óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
82
Szakiskola – 34 521 03 Gépi forgácsoló Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 48 40 41,5
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1
Elsősegélynyújtás
gyakorlata 1*
10162-12 Gépészeti
alapozó feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok 3,5 1*
Gépészeti alapozó
feladatok gyakorlata 4*
10173-12
Anyagvizsgálatok és
geometriai mérések
Szakmai anyagismeret és
anyagvizsgálat 1 2
Anyagvizsgálat és
gépészeti mérések
gyakorlata
5*
10174-12
Esztergályos
feladatok
Esztergálás 2 1* 3 2,5*
Esztergálás gyakorlata 7 4
10176-12 Marós
feladatok
Marás 3 1*
Marás gyakorlata 5 5
10175-12 Köszörűs
feladatok
Köszörülés 2 2,5
Köszörülés gyakorlata 2 6
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 76 11 9 16 8 17,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
83
Szakiskola – 34 525 06 Karosszérialakatos
Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 47,5 38 39
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 0,5
Elsősegélynyújtás
gyakorlata 0,5
10162-12 Gépészeti
alapozó feladatok
Gépészeti alapozó
feladatok alapismeretek 3,5 2
Gépészeti alapozó
feladatok gyakorlata 7* 3
10166-12 Gépészeti
kötések feladatok
Gépészeti kötésismeret 1
Kötéskészítési gyakorlat 3 1
10483-12 Általános
vállalkozási
feladatok
Vállalkozási ismeretek 1 0,5
Vállalkozás gyakorlata 1* 0,5
10487-12
Karosszérialakatos
feladatai
Karosszérialakatos
szakmai ismeretek 2 1 4 2 5,5 1,5
Karosszérialakatos
szakmai gyakorlat 10 14
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 7,5 9,5 7 18 8,5 17
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
84
Szakiskola – 34 521 10 Szerszámkészítő Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 48 38 39
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1
Elsősegélynyújtás
gyakorlata 1*
10162-12 Gépészeti
alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok 3,5 1*
Gépészeti alapozó feladatok
gyakorlata 4*
10173-12
Anyagvizsgálatok és
geometriai mérések
Szakmai anyagismeret és
anyagvizsgálat 3
Anyagvizsgálat és gépészeti
mérések gyakorlata 3
10192-12 Szerszám
és készülékgyártás
Szerszám és
készülékgyártás 1 4 2 3,5 1,5
Szerszám és
készülékgyártás gyakorlata 5* 11 7
10193-12
Szerszámok és
készülékek
üzemeltetése,
karbantartása
Üzemeltetés és karbantartás 2 2 1
Üzemeltetés és karbantartás
gyakorlata 8
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 6 11 9 16 8 17,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
85
Szakiskola – 34 811 01 Cukrász Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 44 41 41
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10045-12
Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2 0,5 0,5
Szakmai számítás 1,5 1 1
10044-12
Élelmiszer,
fogyasztóvédelem
Általános élelmiszer-
ismeretek,
fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai 1 1* 1 1
10046-12 Szakmai
idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1* 1*
10043-12 Cukrászati
termék-készítés
Cukrászat 4 2 1
Szakrajz gyakorlat 1*
Cukrászat gyakorlat 4* 2* 2*
Cukrászat üzemi
gyakorlat 17,5 17,5
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 5,5 19,5 6 19,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
86
Szakiskola – 34 811 03 Pincér Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 44 41 41
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10045-12
Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2 0,5 0,5
Szakmai számítás 1,5 1 1
10044-12
Élelmiszer,
fogyasztóvédelem
Általános élelmiszer-
ismeretek,
fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai 1 1* 1 1
10046-12 Szakmai
idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1* 1*
10047-12
Felszolgálás alapjai
Felszolgálás alapjai 4
Felszolgálás alapjai
gyakorlat 5*
10074-12
Felszolgálás
Felszolgálás 2 1
Felszolgálás gyakorlat 2* 2*
Felszolgálás üzemi
gyakorlat 17,5 17,5
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 5,5 19,5 6 19,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
87
Szakiskola – 34 811 04 Szakács Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 44 41 41
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10045-12
Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2 0,5 0,5
Szakmai számítás 1,5 1 1
10044-12
Élelmiszer,
fogyasztóvédelem
Általános élelmiszer-
ismeretek,
fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai 1 1* 1 1
10046-12 Szakmai
idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1* 1*
10049-12 Konyhai
kisegítés
Előkészítési és
ételkészítési
alapismeretek
1,5
Előkészítési és
ételkészítési alapozó
gyakorlat
2*
10048-12
Ételkészítés alapjai
Ételkészítési alapok 2,5 2
Ételkészítési
alapgyakorlat 3*
Ételkészítési üzemi
alapgyakorlat 17,5
10075-12
Ételkészítés
Ételkészítési ismeretek 1
Ételkészítési gyakorlat 2* 2*
Ételkészítési üzemi
gyakorlat 17,5
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 5,5 19,5 6 19,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
88
Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó Óraterv-szakiskola
Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2* 1* 0,5
Idegen nyelv 2* 2* 2*
Matematika 2 1 1
Társadalomismeret 2 1 1
Természetismeret 3 1 ---
Testnevelés és sport 5 3 3
Osztályközösség-építés 1 1 1
Informatika 1* 1* 1*
Összesen 35 36 35
Felhasznált óraszám 43 41 41
Ebből:
Közismeret összesen 18 11 9,5
Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 25 25,5
Szakmai
követelmény modul Tantárgy elm gyak elm gyak elm gyak
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2*
10045-12
Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2 0,5 0,5
Szakmai számítás 1,5 1 0,5
10044-12
Élelmiszer,
fogyasztóvédelem
Általános élelmiszer-
ismeretek,
fogyasztóvédelem
1
Élelmiszerek csoportjai 1 1* 1 1
10046-12 Szakmai
idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1* 1*
10056-12
Gyorsétkeztetés,
ételeladás
Ételismeret 1 1 0,5
Italismeret, kiszolgálás 1 0,5
Termelési és eladói
gyakorlatok 3*
Termelési és eladói
üzemi gyakorlatok 17,5
10057-12
Vendéglátó eladói
értékesítés
Vendéglátó eladó
tevékenység 2 0,5 1
Értékesítés gyakorlata 2* 2* 2*
Értékesítés üzemi
gyakorlata 17,5
Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 5,5 19,5 6 19,5
Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140 140
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
35 521 01 CNC gépkezelő heti óraszáma (szakképesítés-ráépülés)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
89
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
4/12. évfolyam
Elméleti
heti óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
10046-12
Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv
1,5*
Gyártás előkészítés 2
11399-12
CNC-forgácsolás
CNC programozás 4 2*
CNC programozási
gyakorlat 4+1*
CNC szerszámgépek 5
CNC forgácsolási
gyakorlat 15,5
Összes óra 12.5 22,5
Összes óra 35
*csoportbontás (létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
90
Szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14. évfolyam
54 525 01 Autóelektronikai műszerész heti óraszáma
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesíté
s-spec. utolsó
évf.
1/13. 5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkavédelmi
alapismeretek 1
10416-12
Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek 1
Műszaki Rajz 3
Mechanika 2
Gépelemek-géptan 3 1*
Technológiai
alapismeretek 6
Elektrotechnika-
elektronika 4
10417-12
Közlekedéstechnikai gyak.
Karbantartási gyakorlatok
10* 80
Mérési gyakorlatok 4* 80
11499-12 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás II 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I
2*
10418-12 Járműkarbantartás
Járműkarbantartás 1
Gazdasági ismeretek 0,5
Járműkarbantartás gyak. 4*
10419-12 Járműszerkezetek
javítása
Gépjármű szerkezettan 3
Járműszerkezetek javítása
gyakorlat 4*
Jármű diagnosztika és
javítás 2
Járműdiagnosztika gyak. 3*
10420-12 Autóelektronikai
műszerész feladatai
Autóelektronika elmélete 5
Autóelektronika
gyakorlata 4*
Autóelektronikai diag. 3
Autóelektronika diag.
gyak. 3*
Összes óra 20 15
160
17 18
Osztályfőnöki 1 1
Összes óra 36 36
* csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
91
54 525 02 Autószerelő heti óraszáma
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés
-specifikus
utolsó évf.
1/13. 5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkavédelmi
alapismeretek 1
10416-12
Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek 1
Műszaki rajz 3
Mechanika 2
Gépelemek-géptan 3 1*
Technológiai alapismeretek 6
Elektrotechnika-
elektronika 4
10417-12
Közlekedéstechnikai
gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok 10* 80
Mérési gyakorlatok 4* 80
11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II 0,5
11498-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás I
2*
10418-12
Járműkarbantartás
Járműkarbantartás 1
Gazdasági ismeretek 0,5
Járműkarbantartás
gyakorlata 4*
10421-12
Autószerelő feladatai
Gépjármű-szerkezettan 6
Gépjármű-villamosságtan 4
Szerelési gyakorlat 7*
10422-12
Járműdiagnosztika
Járműdiagnosztika 3
Járműdiagnosztika
gyakorlata 7*
Összes óra 20 15
160
17 18
Osztályfőnöki 1 1
Összes óra 36 36
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
92
54 341 01 Kereskedő heti óraszáma
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati
szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
1/13. évf. ögy 5/13. és 2/14.
évf.
heti
óraszám
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság
0,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2*
10032-12
Marketing
A marketing alapjai 4
Marketing a gyakorlatban 1* 20
11508-12
Az áruforgalom
tervezése, irányítása,
elemzése
Az üzleti tevékenység
tervezése, elemzése
11 2
Vezetési ismeretek 1
Üzleti tevékenység a
gyakorlatban
5* 80
11507-12
Az áruforgalom
lebonyolítása
Áruforgalom 6,5
Áruforgalom gyakorlata 6* 60
10033-12
A vállalkozások
működtetése
Vállalkozási ismeretek 4
Vállalkozási ismeretek
gyakorlat
1+1*
10025-12
A kereskedelmi egység
működtetése
A működtetés szabályai 5
A működtetés szabályai
gyakorlat
1+2*
10031-12
A főbb árucsoportok
forgalmazása
Áruismeret- és
forgalmazás
7,5
Értékesítési gyakorlat 5+2*
Értékesítés idegen
nyelven
2*
Összes óra 23 12
160
23 12
Osztályfőnöki 1 1
Összes óra 36 36
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
93
54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesíté
s-specifikus
utolsó évf.
1/13. évf.
5/13 és 2/14.
évf.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás
II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I. 2*
10053-12 Vendéglátó üzleti
gazdálkodás
Vendéglátó
gazdálkodás 4,5 2
Szakmai
számítás 2,5 1,5
10051-12 Vendéglátó marketing
és kommunikáció a gyakorlatban
Marketing és
kommunikáció a
gyakorlatban 2* 2
Alkalmazott
számítástechnika 1* 1+1*
Ügyvitel 2
10054-12 Vendéglátó üzleti
idegen nyelv
Vendéglátó
üzleti idegen
nyelv 4* 2
10052-12 Vendéglátó termelés
Élelmiszer
ismeret 4 1*
Termelés
elmélete 3 2
Termelés
gyakorlata 6* 6+2*
10050-12 Vendéglátó értékesítés
Értékesítés
elmélete 3 2
Értékesítés
gyakorlata 3*
4,5+
1,5*
10055-12 Vendéglátó
üzletvezetés
Vendéglátó
vállalkozások 0,5 1
Vendéglátó
vállalkozás
működtetése 1* 1
Összes óra 18 17
160
12 23
Osztályfőnöki 1 1
Összes óra 36 36
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
94
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
95
54 345 01 Logisztikai ügyintéző heti óraszáma
Szakmai
követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesíté
s-specifikus
utolsó évf.
1/13. évf. ögy 5/13. és 2/14.
évf.
heti óraszám heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I.
2*
10032-12
Marketing
A marketing alapjai 4
Marketing a gyakorlatban 1* 20
11508-12
Az áruforgalom tervezése,
irányítása, elemzése
Az üzleti tevékenység
tervezése, elemzése
11
Vezetési ismeretek 1
Üzleti tevékenység a
gyakorlatban
5* 80
11507-12
Az áruforgalom
lebonyolítása
Áruforgalom 6,5 2
Áruforgalom gyakorlata 6* 60
10034-12
A logisztikai ügyintéző
feladatai
Logisztika 6
Készletgazdálkodás
gyakorlat
0,5
+3,5*
10035-12
Szállítás, fuvarozás,
szállítmányozás
Szállítmányozási és
fuvarozási feladatok
gyakorlat
3+2*
Nemzetközi
szállítmányozás,
fuvarozás
7,5
Közlekedés- és
gazdaságföldrajz
1,5
10036-12
Termelési és
nagykereskedelmi
raktározás
Raktározás 3
Raktározás gyakorlata 3,5
Összes óra 23 12
160
22,5 12,5
Osztályfőnöki 1 1
Összes óra 36 36
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
96
54 811 01 Turisztikai szervező, értékesítő heti óraszáma
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati
szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus utolsó
évf.
1/13. évfolyam
5/13. és 2/14.
évfolyam
heti
óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2*
10061-12
Turisztikai erőforrások bemutatása
Turizmus alapjai 3
Idegenforgalmi
földrajz 1,5
Kultúr- és
vallástörténet 4
Vendéglátás- és
szálláshely ismeretek 5 4
10062-12
Turisztikai kommunikáció
Üzleti kommunikáció
gyakorlata 2*
Marketing alapjai 3,5
Szakmai idegen nyelv
– gyakorlat 8*
11503-12
Turisztikai latin
Antik örökségünk 1
Latin nyelvtan és
fordítási gyakorlatok 1
10063-12
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
Ügyviteli ismeretek 2
Informatika a
turizmusban gyakorlat 3
*
Levelezési gyakorlat 2,5*
10064-12
Turisztikai termékkínálat értékesítése
Utazásszervezés 5
Utazási szolgáltatások
értékesítése gyakorlat 3*+6,5
10065-12
Turisztikai vállalkozások
működtetése
Vállalkozási
alapismeretek 2,5
Turisztikai üzletágak
működtetése gyakorlat 2,5*+ 7
Összes óra 19,5 15,5
160
12 23
Osztályfőnöki 1 0,5
Összes óra 36 35,5
*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
97
55 525 01
Autótechnikus heti óraszáma (ráépülő képzés)
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óraszám
Gyakorlati
heti
óraszám
10423-12
Járműfenntartási feladatok
Gépjárműszerkezetek 5+1
Szakmai számítások 1
Gépjárműfenntartás gyakorlata 7
10424-12
Járműfenntartási üzemvitel
Veszélyes anyagok kezelése 2
Vállalkozási ismeretek 1
Műszaki dokumentációs
ismeretek 1,5
Számítástechnika gyakorlat 1
10425-12
Korszerű járműtechnika
Korszerű járműtechnika 5+1
Korszerű járműtechnika
gyakorlat 4+1,5
Gépjármű-elektronikai mérések
gyakorlat 4
Összes óra 15,5+2=17,5 16+1,5=17,5
Osztályfőnöki óra 0,5
Összes óra 35,5
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
98
Érvényességi rendelkezések
A jelen pedagógiai program érvényességi ideje
A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben
lépnek hatályba, a 2013/2014. tanévtől.
A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai
A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás
tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változás rövid indoklását is.
A módosítás lehetséges okai a következők lehetnek:
- jogszabályi változás;
- az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai;
- a diákönkormányzat írásbeli javaslata;
- munkaközösségek írásbeli javaslata;
- a szülői szervezet írásbeli javaslata.
A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa
A pedagógiai program időarányos megvalósítását az iskolavezetés évente értékeli a
munkaközösség-vezetők közreműködésével, amelyet a nevelőtestület is megvitat. Ha
szükséges, akkor módosító javaslatot terjeszt az iskolavezetés, vagy a munkaközöség-
vezető(k) a nevelőtestület elé. A pedagógiai program módosítása a fent leírtaknak
megfelelően történik.
Mellékletek
A pedagógiai program mellékletét képezik:
- A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat;
- Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei.
- A kifutó képzések óratervei
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
99
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
100
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
101
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
102
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
103
1. számú melléklet
A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat
Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének 64-74.§
alapján a következők szerint határozzuk meg a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait.
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a
különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a
felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
1. Osztályozó vizsga:
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha:
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy
az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján meghatározott időnél többet
mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság
előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek
teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási
évben szervezzük meg.
Osztályozó vizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett
beszámoltató vizsga is.
2. Különbözeti vizsga:
Különbözeti vizsgát azok a tanulók tesznek iskolánkban, akik nálunk kívánják folytatni a
tanulmányaikat. Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A
szakközépiskolába és a szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más
középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai
munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő
írásban kezdeményezheti.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
104
Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a
szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Ha az átvett tanuló nem teljesíti a
meghatározott időpontig a különbözeti vizsga követelményeit, akkor nem folytathatja tanulmányait
az adott évfolyamon.
3. Pótló vizsga:
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol
marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A
vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan
magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és
az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a
vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
4. Javító vizsga:
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:
a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,
vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus
15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet
javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
5. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:
A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot
jelölünk ki:
a) a javítóvizsgákkal együtt az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,
b) a félévzárást megelőzően december-január hónapokban,
Javítóvizsgákat az augusztus 15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezünk.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
105
Osztályozó vizsgát is tanévenként két alkalommal szervezünk:
a) a félévzárást megelőzően január hónapban,
b) a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban;
c) az iskola által meghatározott egyéb időpontban.
A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
6. Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:
Tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba
legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A
tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és
jogszerű megtartásáért, ennek keretében:
a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga
letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni
szándékozók kizárását,
b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga
iratait,
d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A
kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint
taníthatja.
A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató
felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.
Az igazgató e feladata ellátása során
a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a
helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,
pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
106
7. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei, értékelése:
A tanulmányok alatti vizsgát az egyes tantárgyak esetén a következő vizsgarészekből kell
teljesíteni:
Az egyes tantárgyakra vonatkozóan a vizsga formáját (milyen vizsgarészekből kell
teljesíteni) a szabályzat melléklete tartalmazza.
a) írásbeli és szóbeli vizsgarészből:
- irodalom,
- magyar nyelv,
- magyar nyelv és irodalom,
- idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv),
- matematika.
b) csak írásbeli vizsgarészből áll:
- rajz és vizuális kultúra,
- műszaki ábrázolás,
- műszaki dokumentáció,
- gazdasági számítások,
- szakrajz.
c) csak gyakorlati vizsgarészből áll:
- orientációs gyakorlat,
- szakmacsoportos alapozó gyakorlat,
- szakmai gyakorlat.
d) gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll:
- testnevelés,
- gyógytestnevelés,
- informatika,
e) csak szóbeli vizsgarészből áll:
Az előzőekben fel nem sorolt összes tantárgy esetében.
A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az egyes tantárgyakra vonatkozóan az iskolai
Házirend melléklete tartalmazza.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
107
A tanulmányok alatti vizsgán az egyes tantárgyak estén az értékelés a pedagógiai programban
rögzített elvek szerint történik:
Közismereti tantárgyak esetén:
Elégséges (2) 40%-tól,
Közepes (3) 55%-tól,
Jó (4) 70%-tól,
Jeles (5) 85%-tól.
Szakmai tantárgyak esetén:
Elégséges (2) 51%-tól,
Közepes (3) 61%-tól,
Jó (4) 71%-tól,
Jeles (5) 81%-tól.
8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje:
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az
írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a
vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a
vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény,
számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben
az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a
vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.
A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében
megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd
kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.
Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,
feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat
ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja
számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.
Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges
segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
108
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett
feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet
csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális
idő tantárgyanként hatvan perc.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a
vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye
alapján
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt
legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt használja,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
9. Az írásbeli vizsga szabályai:
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet
megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc
pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –
harmadik vizsgaként is megszervezhető.
Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó
feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,
aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a
szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az
írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével
kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja,
amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
109
leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság
elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a
vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a
feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő
lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól.
A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz
mellékeli.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a
vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a
vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a
vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását
rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két
másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság
a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
- a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és
az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
- az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
- amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy
eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó
teljesítményét.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
10. A szóbeli vizsga szabályai:
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A
vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely
időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –
amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes
tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
110
Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani
a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de
gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem
lehet több.
A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A
tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni
vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól
segítséget kaphat.
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha
meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során
önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi,
logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi,
logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének
értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez
esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért
pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek
alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt
legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget
elhagyhatja.
Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt
értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye
alapján
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
111
Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen
vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két
vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez
és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a
második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a
vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a
vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha
szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az
elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató
az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
11. A gyakorlati vizsga szabályai:
A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola
igazgatója hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke
meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati
vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati
vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi
előírásokról.
A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben
meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje
nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok
szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem
számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem
róható okból kieső idő.
A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell
értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak
megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az
értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
112
A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga
helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra
kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
113
Melléklet
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyakból
(Természettudományi munkaközösség)
Tantárgy A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati
Matematika x x*
Fizika x
Kémia x
Biológia x
Biológia-egészségtan x
Biológia és egészségtan x
Természetismeret x
*Azzal a megkötéssel, hogy szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem
érte el a 40%-ot.
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén
(magyar – művészetek mk.)
Tantárgy A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati
Irodalom x x
Magyar nyelv x x
Művészetek x
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom x x
Ének-zene x
Rajz és vizuális kultúra x
Mozgókép és médiaismeret x
Anyanyelvi kommunikáció x x
Esztétikai és művészeti nevelés x
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
114
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén
(történelem-földrajz mk.)
Tantárgy A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek
x
Társadalomismeret x
Földrajz x
Földünk és környezetünk x
Emberismeret és etika x
Társadalomismeret x
Történelem és állampolgári ismeretek x
Társadalomismeret és etika x
Történelem, szociális és állampolgári
ismeretek
x
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén idegen
nyelvből
Tantárgy A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati
Idegen nyelv x x
Szakmai idegen nyelv (pincér) x
Szakmai idegen nyelv (szakács) x
Szakmai idegen nyelv (vendéglátó eladó) x
Szakmai idegen nyelv (cukrász) x
Foglalkoztatás I. x x
Értékesítés idegen nyelven (kereskedő) x
Vendéglátó üzleti idegen nyelv
(vendéglátásszervező-vendéglős)
x
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
115
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén
(informatika)
Tantárgy A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati
informatika x
digitális ismeretek x
alkalmazott számítástechnika x
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén
(kereskedelmi)
Szakma Tantárgy
A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati*
54 3
41 0
1 K
ere
sked
ő
Munkahelyi egészség és
biztonság
x
A marketing alapjai x
Marketing a gyakorlatban x
Üzleti tevékenység tervezése,
elemzése
x
Vezetési ismeretek x
Üzleti tevékenység a
gyakorlatban
x x
Áruforgalom x
Áruforgalom gyakorlata x
Foglalkoztatás II. x
Vállalkozási ismeretek x
Vállalkozási ismeretek
gyakorlat
x x
A működtetés szabályai x
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
116
A működtetés szabályai
gyakorlat
x
Áruismeret- és forgalmazás x
Értékesítési gyakorlat x
Értékesítés idegen nyelven x
54 3
45 0
1 L
og
iszti
ka
i ü
gyin
téző
Logisztika x
Készletgazdálkodás
gyakorlat
x
Szállítmányozási és
fuvarozási feladatok
gyakorlat
x
Nemzetközi szállítmányozás,
fuvarozás
x
Közlekedés- és
gazdaságföldrajz
x
Raktározás x x
Raktározás gyakorlata x
Gazdasági alapismeretek x
Üzleti adminisztráció x
Ker.
szakkö
zép
-
isko
la
Marketing x
Közgazdaságtan x x
Kereskedelmi alapgyakorlat x
54 3
45 0
2 0
000 0
0 0
0 L
og
iszti
kai ü
gyin
téző
Vállalatgazdaságtan
x
Jogi ismeretek
x
Veszélyes áruk
x x
Marketing
x
Áruismeret
x
Logisztikai ügyintézés
x x
Áruterítés
x x
Anyagbeszerzés
x x
Közlekedésföldrajz
x
Üzleti kommunikáció
x
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
117
31 3
41 0
1 0
010 3
1 0
2
Éle
lmis
zer-
és v
eg
yi
áru
ela
dó
Gazdasági számítások
x
Kereskedelmi ismeretek
x
Jogszabályok alkalmazása
x
Kereskedelmi egység
működtetése
x
*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén
(vendéglátó)
Szakma Tantárgy
A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati*
Min
den
sza
km
áb
an
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság
x
11499-12 Foglalkoztatás II. x
10045-12 Vendéglátó
gazdálkodás
x
10045-12Szakmai számítás x
10044-12 Általános élelmiszer
ismeretek, fogyasztóvédelem
x x
10044-12 Élelmiszerek
csoportjai
x
34 8
11 0
4 S
zaká
cs
10049-12 Előkészítési és
ételkészítési alapismeretek
x
10049-12 Előkészítési és
ételkészítési alapozó gyakorlat
x
10048-12 Ételkészítési alapok x
10048-12 Ételkészítési
alapgyakorlat
x
10075-12 Ételkészítési
ismeretek
x
10075-12 Ételkészítési
gyakorlat
x
34 8
11 0
3
Pin
cé
r
10047-12 Felszolgálás alapjai x
10047-12 Felszolgálás alapjai
gyakorlat
x
10074-12 Felszolgálás x
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
118
34 8
11 0
1
Cu
krá
sz
10043-12 Cukrászat x
10043-12 Szakrajz gyakorlat x
10043-12 Cukrász gyakorlat x
34 8
11 0
5 V
en
dég
látó
ela
dó
10056-12 Ételismeret x
10056-12 Italismeret,
kiszolgálás
x
10056-12 Termelési és eladói
gyakorlatok
x
10057-12 Vendéglátó eladó
tevékenység
x
10057-12 Értékesítés
gyakorlata
x
54 8
11 0
1 V
en
dég
látá
ssze
rvező
-ven
dég
lős
10053-12 Vendéglátó
gazdálkodás
x
10053-12 Szakmai számítás x
10051-12 Marketing és
kommunikáció a gyakorlatban
x
10054-12 Vendéglátó üzleti
idegen nyelv
x
10052-12 Élelmiszerismeret x
10052-12 Termelés elmélete x
10052-12 Termelés gyakorlata x
10050-12 Értékesítés elmélete x
10050-12 Értékesítés
gyakorlata
x
Szaká
cs
és
pin
cér
6273-11 Vendéglátó
gazdálkodási tevékenységek
x
6274-11 Vendéglátó
tevékenység alapjai
x
Szaká
cs
6280-11 Ételkészítés I. x
6280-11Ételkészítés I.
gyakorlat
x
6281-11 Ételkészítés II. x
6281-11 Ételkészítés II.
gyakorlat
x
Pin
cé
r
6278-11 Felszolgálás I. x
6278-11 Felszolgálás I.
gyakorlat
x
6279-11 Felszolgálás II. x
6279-11 Felszolgálás II.
gyakorlat
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
119
Ven
dég
lős
6283-11 Vendéglátó
üzletvezetési tevékenységek
x x
10055-12 Vendéglátó
vállalkozások
x
10055-12 Vendéglátó
vállalkozások működtetése
x
10052-12 Ügyvitel x S
zakkö
zép
isko
la (
ven
dég
látá
s-
ideg
en
forg
.)
Gazdasági alapismeretek x
Gasztronómia x
Marketing alapismeretek x
Vendéglátó és turizmus
alapismeretek
x
Szállodai alapismeretek x
Ételkészítés gyakorlat x
Pincér gyakorlat x
*Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.
Tanulmányok alatti vizsgák esetén a vizsga formája az egyes tantárgyak esetén (műszaki)
Szakma Tantárgy
A vizsga formája
írásbeli szóbeli gyakorlati**
Gép
ész
Munkavédelmi alapismeretek x
Közlekedési ismeretek x
Műszaki rajz x
Mechanika x
Gépelemek-géptan x
Technológiai alapismeretek x
Elektrotechnika-elektronika x
Karbantartási gyakorlatok x
Mérési gyakorlatok x
Au
tósze
relő
Járműkarbantartás x x*
Gazdasági ismeretek x x*
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
120
Járműkarbantartás gyakorlata x
Gépjármű-szerkezettan x x*
Gépjármű-villamosságtan x x*
Szerelési gyakorlat x
Járműdiagnosztika x x*
Járműdiagnosztika gyakorlata x
Au
tóele
ktr
on
ika
Járműszerkezetek javítása
gyakorlat
x
Jármű diagnosztika és javítás x x*
Járműdiagnosztika gyakorlata x
Autóelektronika elmélete x x*
Autóelektronika gyakorlata x
Autóelektronikai diagnosztika x x*
Autóelektronika diagnosztikai
gyakorlat
x
Gép
i fo
rgácso
ló,
szers
zám
készít
ő
Munkahelyi egészség és
biztonság
x
Munkavédelem x
Elsősegélynyújtás gyakorlata x x*
Gépészeti alapozó feladatok x x*
Gépészeti alapozó feladatok
gyakorlata
x
Szakmai anyagismeret és
anyagvizsgálat
x x*
Anyagvizsgálat és gépészeti
mérések gyakorlata
x
Esztergálás x x*
Esztergálás gyakorlata x
Marás x x*
Marás gyakorlata x
Köszörülés x x*
Köszörülés gyakorlata x
Szerszám és készülékgyártás x x*
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
121
Szerszám és készülékgyártás
gyakorlata
x
Karo
sszéri
ala
kato
s Gépészeti kötésismeret
x x*
Kötéskészítési gyakorlat x
Vállalkozási ismeretek x x
Karosszérialakatos szakmai
ismeret
x x*
Karosszérialakatos szakmai
gyakorlat
x
*Azzal a megkötéssel, hogy szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem
érte el a 50%-ot.
**Javítóvizsgát tehet akkor, ha a gyakorlati képzés szervezője hozzájárul.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
122
2. számú melléklet AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Témakörök/
képességek
Követelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása
és megítélése
Szépirodalmi és nem
irodalmi szövegek
értelmezése
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és
kritikus használata.
A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-
tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek
értelmezésével, összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű
olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény
megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő
szabatossággal.
Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több
nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont,
következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett,
olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák
javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú,
szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.
Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.
Fogalmi műveltség
Fogalomismeret,
fogalomhasználat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,
megfelelő helyénvaló alkalmazása.
Fogalmak értelmezése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
123
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a
kifejezésmóddal.
A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv
története
Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság
alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-
siralom.
Nyelvművelés.
1.4. Nyelv és
társadalom
Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
124
1.5. A nyelvi szintek Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és
frazeológia.
1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában.
1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a
magyar irodalomból
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi
Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
125
alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Memoriterek.
2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey
Ferenc,
Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond,
Szabó
Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor,
Pilinszky János.
Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,
értelmezése.
Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák
Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,
Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista
bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).
2.1.4. A kortárs
irodalomból
Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az
1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az
avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.
2.1.6. Színház és
dráma
Színház és dráma különböző korszakokban.
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona
József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom
határterületei
Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,
folklór.
Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális
kultúra
Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
126
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák,
motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek
és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,
értelmezése.
2.2.2. Műfajok,
poétika
Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok,
stílustörténet
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a
középkortól a szimbolizmusig.
TÖRTÉNELEM
Témakörök/
Kompetenciák
Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk
gyűjtése, következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk
összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok)
megadott szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az
ismeretszerzéshez.
Információk gyűjtése és következtetések levonása
egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból,
grafikonokból, kronológiákból.
A tények és feltételezések megkülönböztetése.
A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző
térképeken.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi
kultúrák és államok kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
127
Konkrét történelmi események térben és időben való
elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet
és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok
elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb
jellemzőinek ismerete.
Az eseményeket alakító tényezők
feltárása
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek
általában több oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények
megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének
felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők
megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi
események okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése
konkrét példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének
bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek
bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése
egy-egy történelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a
történelmi események okai, következményei és a benne
résztvevők szándékai.
Történelmi események és
jelenségek problémaközpontú
bemutatása
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.
Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
128
2. Témakörök
Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az
egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások
elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar állam
megteremtése és virágkora
A magyar nép őstörténete és vándorlása.
A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert,
Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi és politikai
változások az újkorban
A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris
monarchia megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a Habsburg
Birodalomban
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
129
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a
nemzetállamok és az
imperializmus kora
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a
századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és
következményeik.
A polgárosodás kezdetei és
kibontakozása
Magyarországon
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő
kérdései.
A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a
dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
Az első világháborútól
a kétpólusú világ felbomlásáig
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki
békék.
A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a
fejlett világban.
Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési
mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-
as években.
A második világháború előzményei és jelentős
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
130
fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország története
az első világháborútól a második
világháborús összeomlásig
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és
következményei.
A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holocaust Magyarországon.
Magyarország 1945-től
a rendszerváltozásig
A szovjet felszabadítás és megszállás.
A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet
rendszerek problémái.
Az európai integráció története.
A „harmadik világ”.
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a
fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
A mai magyar társadalom
és életmód
Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az
önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
131
MATEMATIKA
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika,
gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a
matematika különböző területein (pl. számhalmazok,
ponthalmazok).
Logika
Logikai műveletek
Fogalmak, tételek,
Bizonyítások
a matematikában
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció,
ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete,
alkalmazása.
Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom A valós számkör.
A valós számok különböző alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete,
alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám
fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre
bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
132
többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok.
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok
alkalmazása.
Hatvány, gyök,
logaritmus
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű
hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak
alkalmazása egyszerű esetekben.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek
megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges
feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes,
abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerű
alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és
trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének
viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú
egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények
függvények grafikonjai,
függvény-transzformációk
A függvény matematikai fogalma, megadásának
módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú
és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság,
exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus
függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű
transzformáltjaik:
f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x)
Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték,
periodicitás, paritás.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat
Kamatos kamat számítása.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
133
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó
alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó
ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Síkgeometriai
alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra,
szögekre, nevezetes
pontokra, vonalakra –
alkalmazásuk bizonyítási és
szerkesztési feladatokban.
Nevezetes négyszögek
(trapézok, deltoidok) és
tulajdonságaik.
Alaptulajdonságok.
Szabályos sokszögek.
A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös
helyzete.
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb,
gömb, csonkagúla,
csonkakúp.
Kerület-, terület-,
felszín- és
térfogatszámítás
Egyszerű síkidomok és
részeik kerülete, területe.
Testek felszínének és
térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek
különböző mérőszámainak
és a hasonlóság arányának
viszonya.
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
134
(összegvektor,
különbségvektor, skalárral
való szorzás, skaláris
szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektorok alkalmazása.
Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Egyszerű összefüggések a
szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
Koordináta-
geometria
Alakzatok (egyenes, kör)
egyenlete és kölcsönös
helyzetük.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése,
rendszerezése, különböző
ábrázolásai (kördiagram,
oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív
gyakoriság.
Átlagok: számtani közép,
súlyozott közép, rendezett
minta közepe (medián),
leggyakoribb érték
(módusz).
Szórás.
Valószínűség-
számítás
Valószínűség fogalma.
A valószínűség klasszikus
kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.
IDEGEN NYELV
Témakörök/
Kompetenciák
Követelmények
1. Kommunikatív készségek
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
135
Beszédértés (hallott
szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.
Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és
részletinformáció(k) megértése.
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,
részletes értés).
Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben.
Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős
témákról.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.
Szövegértés (olvasott
szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése.
Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése,
vélemény, érvelés követése.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,
szelektív, részletes értés).
Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben
általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.
Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,
hétköznapi témákról.
Egyéb készségek
(stratégiák)
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges
készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák
alkalmazása.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi
eszközök alkalmazása szóban és írásban.
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.
3. Témák
Személyes
vonatkozások,
család
Például: a vizsgázó személye, családi élet.
Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
136
Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.
Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.
Szabadidő,
művelődés,
szórakozás
Például: színház, mozi, kedvenc sport.
Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.
Tudomány és
technika
Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés,
a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
FIZIKA
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika
törvényei
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők
összegzése.
Newton törvényeinek értelmezése.
Kényszererők felismerése konkrét példákban.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása
konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek
esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak
alkalmazása,
a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,
gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
137
A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők,
termodinamikai
egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
p-V-diagramok értelmezése.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
138
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus
gázmodell
A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és
mechanikai
kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus
folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének
megkülönböztetése.
Halmazállapot-
változások
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika
II. főtétele
A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
139
alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás
meghatározása egyszerű esetekben.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika.
Egyenáram
mágneses mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a
mágneses fluxus.
Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő.
Az elektromágneses
indukció
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó
esetében.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,
transzformátor).
Elektromágneses
hullámok
A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,
hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak
ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
140
jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete,
alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a
szemüveg,
a fényképezőgép működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag
szerkezete
Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis
alapján.
Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika
elemei
Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős
természete.
A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az
elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban
lejátszódó jelenségek
Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-
energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési
idő, aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
141
láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége,
előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a
sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat
elemeiből
A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,
Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J.
Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd
Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb
eredményeinek ismerete.
Elméletek,
felfedezések,
találmányok
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika
egyesítése”,
a newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,
a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a
radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának
felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő
nevekkel.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
142
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható
eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
KÉMIA
Témakör Követelmények
1. Általános kémia
Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe
az atom felépítésében.
Az atomszerkezet
kiépülésének
törvényszerűségei.
Hasonlóságok és különbségek
megállapítása az anyagi
tulajdonságokban
a periódusos rendszer alapján.
A periódusos rendszerben
megmutatkozó tendenciák.
A periódusos rendszer
használata a tulajdonságok
meghatározásához.
Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves
molekulák, valamint az
ammónium- és az oxóniumion
szerkezete.
A molekulák és a megismert
összetett ionok összegképlete,
a megismert molekulák
szerkezeti képlete.
Halmazok Az anyagi halmazok
tulajdonságai és az azokat
felépítő részecskék szerkezete
közötti kapcsolat értelmezése
modellek alapján.
Az anyagi halmazok
csoportosítása és jellemzése
különböző szempontok
(pl. komponensek száma,
halmazállapot, homogenitás)
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
143
szerint.
Az oldatok és a kolloid
rendszerek legfontosabb
tulajdonságai.
A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése
leírás alapján, a tapasztalatok
értelmezése.
A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb
ionegyenletek felírása,
rendezése.
Termokémia A termokémiai fogalmak és
törvények ismerete,
alkalmazásuk egyszerűbb
esetekben.
Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének
feltételei.
A reakciósebességet
befolyásoló tényezők.
Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly
értelmezése a megismert
reakciókra.
Az egyensúlyi állandó és az
egyensúlyi koncentrációk
közötti kapcsolat.
Az ipari szempontból fontos
gyártási folyamatok optimális
paramétereinek értelmezése.
Reakciótípusok A kémiai reakciók
csoportosítása különböző
szempontok (pl. irány,
reakcióhő, sebesség,
részecskeátmenet stb.) szerint.
A megismert anyagok
csoportosítása kémiai
viselkedésük alapján (sav,
bázis, oxidálószer,
redukálószer stb.).
A megismert kémiai
folyamatok besorolása
különböző reakciótípusokba
(pl. protolitikus, redoxi stb.).
Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó
protolitikus reakciók
értelmezése egyszerűbb,
illetve tanult példák alapján
(pH, kémhatás, közömbösítés,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
144
hidrolízis).
Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése
(elektronátmenet,
oxidációsszám-változás).
A kémiai reakciók és az elektromos energia
kölcsönhatása
A kémiai energia és az
elektromos energia kapcsolata
(galvánelem, elektrolizáló
cella működése).
A redoxireakciók iránya és a
standardpotenciálok közötti
összefüggés.
Táblázatok adatainak
használata a redoxifolyamatok
irányának meghatározására.
A gyakorlati életben használt
galvánelemek
(akkumulátorok).
Korróziós jelenségek,
korrózióvédelem.
Az elektrolízis során
végbemenő
elektródfolyamatok felírása és
értelmezése a keletkező
termékek ismeretében.
Az elektrolízis mennyiségi
törvényei.
Tudománytörténet A követelményekkel
kapcsolatos tudománytörténeti
vonatkozások megnevezése
(pl. Mengyelejev, Hevesy
György, Faraday, Arrhenius,
Brönsted, Avogadro).
2. Szervetlen kémia
Az elemek és vegyületek szerkezete
(az atom-, a molekula- és a
halmazszerkezet kapcsolata)
A megismert elemek és
vegyületek tulajdonságainak és
reakcióinak magyarázata az
általános kémiai ismeretek
alapján.
Az elemek és vegyületek fizikai
tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti
értelmezése
Az általános kémiában tanult
fogalmak, összefüggések,
szabályok alkalmazása a
megismert elemek és vegyületek
tulajdonságainak és reakcióinak
magyarázatára.
Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Megismert elemek jellemzése a
periódusos rendszer adatai
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
145
alapján.
Egyszerűbb kísérletek elvégzése
leírás alapján és a tapasztalatok
anyagszerkezeti értelmezése. A
természettudományos
megfigyelési, kísérleti és
elemzési módszerek
alkalmazása.
A megfigyelések, mérések
során nyert adatok rendezése,
ábrázolása, értelmezése.
Képlet- és adatgyűjtemény,
szaklexikon önálló használata.
Az anyagok tulajdonságainak
összehasonlítása és értelmezése
táblázat adatai alapján.
A képlet alapján a megismert
vegyületek besorolása a
megfelelő rácstípusba és főbb
tulajdonságaik jellemzése.
A megismert vegyületek
képleteinek, a reakciók
reakcióegyenleteinek felírása.
Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek
előfordulásának formái.
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és
ipari előállítása
Az elemek, szervetlen
vegyületek laboratóriumi és
ipari előállításának elvi alapjai
és módjai.
Az elemek és szervetlen vegyületek
legfontosabb felhasználásai
Annak ismerete, hogyan kell
felelősségteljesen használni a
környezetben előforduló
elemeket és szervetlen
vegyületeket.
Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és
vegyületek felhasználása,
élettani hatása, gyógyító,
károsító hatása.
A környezetkárosító anyagok
hatásai és a megelőzés módjai.
Az energiatermelés szervetlen
kémiai vonatkozásai.
A környezetszennyezés okai,
környezetvédelem.
Tudománytörténet A követelményekkel
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
146
kapcsolatos tudománytörténeti
vonatkozások megnevezése (pl.
Hevesy György, Irinyi János,
Semmelweis Ignác).
3. Szerves kémia
A szerves vegyületek szerkezete és
csoportosításuk
A szerves anyag fogalma.
A szerves vegyületek
csoportosítása a szénatomok
közötti kötések szerint.
A funkciós csoport fogalma.
A szerves vegyületek
csoportosítása a funkciós
csoportok szerint.
A szerves vegyületek
elnevezésének alapelvei és
annak alkalmazása.
A mindennapi életben használt
vegyületek köznapi neve.
A főbb vegyületcsoportok
általános képlete.
A konstitúció, a konfiguráció és
a konformáció.
Szerkezeti képlet írása.
Az izoméria különböző típusai,
annak példával történő
illusztrálása.
A konstitúciós izomerek
felismerése.
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai
tulajdonságainak molekula- és
halmazszerkezeti értelmezése.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai
reakciói a szénváz és a funkciós
csoportok alapján.
A kémiai változások
reakcióegyenleteinek felírása a
megismert vegyületek példáján.
Egyszerű kísérletek elvégzése
leírás alapján, ezek
eredményének értelmezése.
A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves
vegyületek előfordulási
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
147
területei.
A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos
vegyületek felhasználása,
élettani, gyógyító, károsító
hatása (pl. drogok).
Az energiatermelés szerves
kémiai vonatkozásai, megújuló
energiaforrások.
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari
előállítása
Az egyes szerves
vegyületcsoportok legismertebb
tagjai, laboratóriumi és ipari
előállításának elvi alapjai és
előállítási módjai.
Tudománytörténet A követelményekkel
kapcsolatos tudománytörténeti
vonatkozások megnevezése (pl.
Szent-Györgyi Albert, E.
Fischer, F. Sanger, A. Nobel).
4. Kémiai számítások
Általános követelmények Az SI-mértékegységek
használata.
A periódusos rendszer
adatainak használata a
számításokhoz.
A feladatok szövegének,
adatainak helyes
értelmezése.
Az anyagmennyiség A tömeg, az
anyagmennyiség, a
részecskeszám és a térfogat
közti összefüggések (moláris
tömeg, sűrűség, Avogadro-
állandó) és alkalmazásuk.
Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény,
illetve az Avogadro-
törvényből következő
összefüggések (gázok
moláris térfogata, sűrűsége,
relatív sűrűsége)
alkalmazása egyszerűbb
feladatokban.
Oldatok, elegyek
(százalékos összetételek,
koncentráció, oldhatóság stb.)
Az oldatok százalékos
összetételének és
koncentrációjának
alkalmazása egyszerűbb
feladatokban.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
148
A képlettel és
reakcióegyenlettel kapcsolatos
számítások
A vegyületek összegképlete
és százalékos összetétele
közötti kapcsolat és annak
alkalmazása.
A kémiai egyenlet jelentései,
ez alapján egyszerűbb
számítási feladatok
megoldása.
Termokémia A reakcióhő és a
képződéshők közötti
kapcsolat és alkalmazása, a
reakcióhő alkalmazása
egyszerű kémiai számítási
feladatokban.
Kémiai egyensúly,
pH-számítás
Az egész értékű pH és az
oldatok oxónium-, illetve
hidroxidion-koncentrációja
közötti kapcsolat
alkalmazása.
Elektrokémia A standardpotenciál és
galvánelemek
elektromotoros ereje közötti
kapcsolat alkalmazása.
BIOLÓGIA
Témakör Követelmények
1. Bevezetés a biológiába
A biológia
tudománya
A rendszertani kategóriák, a faj, a
mesterséges és természetes rendszer
fogalma.
A szerveződési szint fogalma.
Fizikai, kémiai
alapismeretek
A diffúzió, az ozmózis, a felületi
kötődés és a katalízis biológiai
jelentősége, feltételei.
2. Egyed alatti szerveződési szint
Szervetlen és
szerves
alkotóelemek:
Elemek, ionok
Szervetlen
A C, H, O, N, S, P szerepe az élő
szervezetben.
A H+, Ca
2+, Mg
2+, Fe
2+-3+, HCO3
–,
CO32–
, NO3– ionok természetes
előfordulásai.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
149
molekulák
Lipidek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nukleinsavak,
nukleotidok
A víz, a szén-dioxid és az ammónia
jelentősége az élővilágban.
A lipidek oldódási tulajdonságait, a
zsírok és olajok, a foszfatidok, az
epe biológiai szerepe.
A fontosabb szénhidrátok
természetes előfordulása,
tulajdonságai.
A fehérjék általános szerkezete
(peptidlánc). Térszerkezete és
aminosav sorrend.
A fehérjék és az esszenciális
aminosavak biológiai szerepe.
A DNS információhordozó, örökítő
(önmegkettőződő) szerepe.
Az anyagcsere
folyamatai:
Felépítés és lebontás
kapcsolata
Felépítő folyamatok
Az élőlények felépítő és lebontó
folyamatainak kapcsolata
(fototrófok, kemotrófok, autotrófok
és heterotrófok). Az endo- és
exocitózis.
Lényegük (reduktív, energia-
felhasználó) és helyük.
A fotoszintézis szerepe a földi
életben, alapfolyamatai.
Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó
egyenlete.
Az erjedés lényege, felhasználása.
Sejtalkotók
(az eukarióta sejtben)
Ismerje fel rajzolt ábrán,
mikroszkópban a sejtalkotókat.
A biológiai hártyák (membránok)
szerepe, felépítésük általános elve.
A passzív és az aktív szállítás.
Állábas, ostoros, csillós mozgásokra
az emberi szervezetben.
A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és
a meiózis.
Sejtválasz külső és belső ingerekre.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
150
3. Az egyed szerveződési szintje
Nem sejtes
rendszerek:
Vírusok
Önálló sejtek:
Fepítésük, biológiai, egészségügyi
jelentőségük. A járványok.
Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt
szerveződése.
A baktériumok jelentősége;
anyagcseréjük.
Egysejtű eukarióták
Többsejtűség
Gombák, növények,
állatok elkülönülése
Testszerveződésük és felépítő
anyagcseréjük példákon.
Az öt regnum elkülönítésének alapja.
Az egysejtű szerveződés és a
többsejtű szerveződés típusai
(sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése,
spórás szaporodása.
Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői.
Szövetek, szervek,
szervrendszerek,
testtájak
A növényvilág fejlődésének hajtóerői.
Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a
nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.
A testfelépítés az életmód és a
környezet kapcsolata (szivacsok,
laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok,
lábasfejűek, a gerincesek nagy
csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők,
madarak, emlősök).
Növényi szövettípusok működései,
mikroszkópos képük. Felépítésük és
alapfunkcióik. Fás szár. A virág
biológiai szerepe, része, típusai.
A virágos növények ivaros és az
ivartalan szaporodása, szaporítása.
Állati szövettípusok, működésük,
mikroszkópos képük.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a
hímnősség és a váltivarúság, az ivari
kétalakúság, az embrionális és
posztembrionális fejlődés fogalma.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
151
Életkörülmények és szaporodási mód
kapcsolata. Regeneráció.
Viselkedés Reflex, irányított mozgás,
mozgásmintázat, társítások, belátásos
tanulás.
4. Az emberi
szervezet
Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége.
Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása,
védelme.
A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a
csontok szerkezete, lehetséges
kapcsolataik. Néhány fontosabb
emberi izom helye és funkciója. A
vázizom felépítése.
Az agykérgi funkciók szerepe.
A mozgási szervrendszer gyakoribb
betegségei.
A táplálkozás A táplálkozás jelentősége,
folyamatai.
Az emésztőrendszer részei, funkciói.
A máj szerepe.
A fog részeit, a szájápolás higiéniája.
A bélbolyhok helye, működése. A
bélperisztaltika.
Az éhség-, szomjúságérzet.
A tápanyagok természetes forrásai,
hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk
következményei.
Az étrend változása tevékenységtől,
kortól, nemtől és állapottól függően.
Az élelmiszer- és ételtartósítás
alapvető szabályai.
A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés
összefüggései.
A gége részei, a hangszalagok
szerepe.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
152
A vér szén-dioxid koncentrációjának
szerepe.
A légzőrendszert károsító tényezők
és a légzőrendszer gyakori
betegségeit fölismerésük, kezelésük.
Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele,
fő működéseik.
A vérzéscsillapítás módja. A
vérszegénység lehetséges okai.
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok
kapcsolata.
A szív, a koszorúerek felépítése és
működése. Vérnyomás, pulzus.
Befolyásoló élettani hatások. A
véreloszlás megváltozásának élettani
funkciója.
Az életmód és a táplálkozás hatása.
Sebellátás.
A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a
vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.
A vizelet összetételét és mennyiségét
befolyásoló tényezők.
Vesekőképződés megelőzése,
művesekezelés.
A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a
visszacsatolások.
Az idegsejt felépítése és funkciója. A
receptor, a receptornak megfelelő
(adekvát) inger, típusai (mechanikai,
kémiai, fény, hő).
A szinapszis fogalma, a serkentő vagy
gátló hatás magyarázata.
Az idegrendszer
általános jellemzése
A reflexív és a reflexkör fogalma.
Hierarchikus felépítés.
A gerincvelő főbb funkciói.
Az agy főbb részei.
A bőr és a belső szervek receptorai.
Az érzékszervek működésének
általános elvei.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
153
A szem részei, ezek működése,
látáshibák, korrigálásuk.
A pupilla, akkomodációs és
szemhéjzáró reflex, a
távolságészlelés.
A külső-, közép- és belső fül része,
működései.
A nyúltvelői kemoreceptorok
szerepe.
A szaglóhám, az ízlelőbimbók
szerepe.
Az akaratlagos mozgások
szerveződése.
A motiváció szerepe.
A kisagy fő funkciója, az alkohol
hatása.
A vegetatív működés fogalma, a
szimpatikus és paraszimpatikus
befolyásolás következményei.
Az emberi
magatartás
biológiai-
pszichológiai alapjai
Az öröklött és tanult
magatartásformák
Öröklött és tanult elemek az emberi
viselkedésben. A tanulás és az
érzelmek kapcsolata.
A tanulás kritikus szakaszait az
egyedfejlődés során.
Lorenz bevésődésre vonatkozó
kísérletei.
Megerősítés, szokás, függőség
kialakulása.
Vonzódás és taszítás, ezek formái, a
csoportok közötti taszítás (agresszió)
és altruizmus megnyilvánulásai.
Ézelmi és értelmi fejlődés
kapcsolata.
Életmód, stresszbetegségek.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
154
Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer
néhány betegsége.
A pszichoaktív szerek főbb csoportjai,
a kémiai és a viselkedési függőségek
közös jellegzetességei.
Hormonrendszer,
hormonális
működések
A hormonrendszer működésének
lényege és szabályozása.
A neurohormonális rendszer.
Az inzulin, adrenalin, tiroxin,
tesztoszteron, oxitocin termelődési
helye és hatása. A női nemi ciklus
során végbemenő hormonális, és testi
változások. A hormonális
fogamzásgátlás biológiai alapjai.
A cukorbetegség.
Immunrendszer,
immunitás
Antitest, antigén, immunitás. Az
immunrendszer jellemző sejtjei. A
gyulladás.
Az immunizálás, a kötelező
védőoltások.
Pasteur és Semmelweis
tudománytörténeti jelentősége.
Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer.
Rh-összeférhetetlenség
Vérátömlesztés, véradás,
szervátültetés.
A láz és a lázcsillapítás módjai.
Az allergia és a környezetszennyezés
közti kapcsolat.
Szaporodás és
egyedfejlődés
A férfi és női nemi szervek
felépítése, működése, a
megtermékenyítés. Az ivar
meghatározottságának szintjei.
Az ember magzati fejlődésének,
születésének és posztembrionális
fejlődésének fő szakaszai.
Az öregedés során bekövetkező
biológiai változások.
Az emberi élet vége.
A családtervezés módjai, a
terhességmegszakítás lehetséges
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
155
következményei.
A meddőség gyakoribb okai és az
ezeket korrigáló orvosi
beavatkozások. Etikai problémáka
(mesterséges ondóbevitel,
lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Várandósság, terhesgondozás. Nemi
úton terjedő betegségek megelőzése.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
Populáció A populáció fogalma.
Növekedési modellek, korfák.
A környezet fogalma, időbeli és
térbeli változása.
Tűrőképességi görbék és indikáció.
A territórium, a rangsor, az önzetlen
és az agresszív magatartás, a rituális
harc, a behódolás fogalma, a
párosodási rendszerek
(csoportszerveződés) típusai.
A szimbiózis, a versengés, az
asztalközösség (kommenzalizmus,)
az antibiózis, az élősködés és a
táplálkozási kölcsönhatás (predáció)
fogalma, állati és növényi példákkal.
Életközösségek
(élőhelytípusok)
A flóra és fauna és az életközösség
(élőhelytípus) fogalma.
Térbeli és időbeli mintázatok, az
emberi hatás felismerése.
Egy tó feltöltődésének folyamata.
A gyomnövény fogalma.
Bioszféra,
globális
folyamatok
A bioszféra fogalma.
A Gaia-elmélet.
Civilizációs
ártalmak, a
természetes növény-
és állatvilágot
pusztító és védő
emberi
beavatkozások.
Globális és helyi
problémák.
Az ökológiai válság
társadalmi és
gazdasági
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
156
összefüggései.
Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma.
Az életközösségek
anyagforgalmának és
energiaáramlásának jellemzői.
A szén és az oxigén körforgása.
(Biogeokémiai ciklus.)
Környezet- és
természetvédelem
A természetvédelem fogalma, a
mellette szóló érvek.
A védett területek típusai.
Hazánk nemzeti parkjai.
A környezetvédelem a kibocsátás és
ülepedés, a határérték fogalma.
A légszennyezés forrásai, az
üvegházhatás. A lehetséges teendok.
A vizek tisztulása, tisztítása.
Hagyományos és ,,alternatív”
energiaforrások. A talaj romlásának,
illetve javításának folyamata. A
hulladék típusai, kezelésük
lehetséges módja.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
Molekuláris
genetika
A gén és allél, a genetikai kód, a
kromoszóma, a rekombináció, a
kromatinfonál és homológ
kromoszóma fogalma.
A DNS bázissorendje, a fehérje
aminosavsorrendje, térszerkezete és
biológiai funkciója valamint a
tapasztalható jelleg közötti általános
összefüggés.
A mutáció fogalma, evolúciós
szerepe és lehetséges hatásai.
Mutagén hatások, csökkentésük
vagy kivédésük lehetőségei.
Kromoszóma-mutációk, kockázati
tényezők.
A génműködés szabályozásának
fogalma.
A daganatos betegségek és a
kockázati tényezők.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
157
Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és
heterozigóta, genotípus és fenotípus
fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai.
A humángenetikai sajátos módszerei
(családfaelemzés).
Az ivarsejtek szerepe az ivar
meghatározásában.
A génkölcsönhatás és a
génkapcsoltság.
Öröklodo mennyiségi tulajdonságok
és hajlamok.
Populációgenetika
és
evolúciós
folyamatok
Az ideális és a reális populáció
fogalma, a mutációk, a szelekció
szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés
elméletével. A természetes szelekció
darwini modellje.
A populáció nagyságának
természetvédelmi jelentősége.
Adaptív és nem adaptív jellegű
evolúciós folyamatok
Az evolúció közvetlen bizonyítékai.
A klón fogalma. Biotechnológai
módszerek.
Néhány, a géntechnológia mellett és
ellen felsorakoztatható érv.
Genetikai tanácsadás. Biológiai
alkalmasság (fittnes) és az emberi
élet értéke.
A Human Genom Program célja.
A bioszféra
evolúciója
A fizikai és kémiai evolúció
fogalma.
Az emberszabású majmok és az
ember vonásai. Az emberi faj
egysége.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
158
FÖLDRAJZ
Témakör Követelmények
1. Térképi ismeretek
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,
az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.
Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.
Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.
A Föld mozgásai és azok következményei.
A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok
megoldása.
Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.
3. A geoszférák földrajza
A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.
Égitestünk gömbhéjas szerkezete.
A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.
A Föld nagyszerkezeti egységei.
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.
A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági
hasznosíthatóságuk.
A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése.
A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek
közötti kölcsönhatások.
Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
159
Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.
Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása.
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.
A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.
A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható
problémái, megoldási lehetőségek.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és
következményei.
4. A földrajzi övezetesség
A szoláris és a valós éghajlati övezetek.
A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő
vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.
A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.
5. Népesség- és településföldrajz
A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti
következményei.
A népesség szerkezete.
A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi
megoszlás különbségei.
Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.
Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése.
A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.
A fejlettség területei különbségei.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
160
A piacgazdaság működésének elve.
A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és
szervezetek.
A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,
résztvevői. A globalizáció.
Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.
A gazdasági
ágazatok
A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.
A gazdasági szerkezetváltás folyamata.
A mezőgazdaság termelés jellemzői.
Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.
Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.
A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük
a világgazdaságban.
A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok
földrajzi jellemzői.
8. Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete.
Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.
Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség
nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-
medencében.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai,
területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági
következményei.
Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.
A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági
képének bemutatása.
Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
161
értékei, gazdasági eredményei.
A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.
9. Európa regionális földrajza
Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.
Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.
Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában.
Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.
Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének
jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai
és különbségei.
A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések
Európában.
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági
jellemzői, tipikus tájaik.
Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban
kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.
Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes
föld-
részeken.
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-
gazdasági okai.
Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
ÉNEK-ZENE
Kompetenciák/
Témakörök
Követelmények
1. Éneklés és zenetörténet
Népzene Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más
nép népdalának előadása emlékezetből.
A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának,
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
162
hangkészletének, előadási módjának ismerete.
A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak,
előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és
főbb műveik megnevezése.
Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet,
tánc, színház).
Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
A gregorián zene általános jellemzése.
Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.
Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.
Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise,
motetta, madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári
zongorakísérettel.
Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.
Zenei formák: rondó, variációk értelmezése.
Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga
értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári
zongorakísérettel.
Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.
A periódus fogalma.
Két-, ill. háromtagú formák meghatározása.
Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia,
klasszikus versenymű, opera.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
163
A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő
mesterek megnevezése.
Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása
szolmizálva (2#–2b-ig).
Romantika Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári
zongorakísérettel.
A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete.
A programzene jellemzése.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
A nemzeti romantika jellemzése.
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb
műveinek felsorolása.
Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet,
hangszerelés).
XX. századi és
kortárs zene
Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály
Zoltán műveiből.
Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb
művek).
A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű
bemutatása.
2. Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán
rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell
meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a
műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől.
Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.
Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.
Barokk J. S. Bach, Händel.
Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven.
Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.
Századforduló Ravel.
XX. századi és Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
164
kortárs zene
3. Dallamátírás
Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam
átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegyzési
körben.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
Kompetenciák/
Témakörök
Követelmények
1. Alkotás
Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és
térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.
Színharmóniák, színkontrasztok használata.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
Technikák Az adott technika adekvát használata.
Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal.
Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával,
szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában
(pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves
technikák).
Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.
Ábrázolás,
látványértelmezés
Formaértelmezés
Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak,
formájának megfigyelése és helyes visszaadása.
Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl.
szabásrajz, szerkezeti vázlat) .
Térértelmezés Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
165
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes
megtartása.
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása
szabadkézi rajzban.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi
ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus
ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Színértelmezés Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.
Megjelenítés, közlés,
kifejezés, alkotás
Kompozíció
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
Érzelmek Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
Folyamat, mozgás,
idő
Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl.
folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális információ Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése
(pl. grafikonnal, diagrammal).
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő
ábrázolásban.
Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.
Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.
2. Befogadás
A megjelenítés
sajátosságai
Vizuális nyelv
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal,
sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi
motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok,
technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és
lényegének ismerete.
Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és
alkalmazása az elemzés során.
Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.
Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések
– kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés
során.
Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
Vizuális kommunikáció A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
166
Vizuális információ legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk
értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).
Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak
ismerete és megkülönböztetése.
Fotó, mozgókép Fotó elemzése.
A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
Tárgy- és
környezetkultúra
Forma és funkció
A tárgyról leolvasható információk ismerete.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és
objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
Népművészet A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának
ismerete.
Kifejezés és
képzőművészet
Művészeti ágak
A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott
művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret.
Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és
háromdimenziós
(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl.
happening, multimédia) műfajainak ismerete.
Művészettörténeti
korszakok, irányzatok
A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak
ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,
romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX.
század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli
kultúra).
Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és
stílusmeghatározása.
Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a
megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
INFORMATIKA
Témakör Követelmények
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
167
1. Információs társadalom
Információs rendszerek az
iskolában és a gazdaságban
Informatikai alapfogalmak.
Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek
pontos meghatározása.
Dokumentumok választása informatikai eszközök
segítségével.
Közhasznú magyar információs
adatbázisok
Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az
információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában
is hatalmas érték lehet.
Keresés számítógépes katalógusokban és
adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások
alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs
technológiák a társadalomban
Ismerje az információs és kommunikációs technológiák
alkalmazásait és hatását a mindennapi életben,
munkában, szórakozásban stb.
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.
2. Informatikai alapismeretek – hardver
A számítógépek felépítése,
funkcionális egységei, azok főbb
jellemzői
A Neumann-elvű számítógépek.
A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák
típusai, főbb jellemzői és feladataik.
A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói.
Legfontosabb részeinek összekapcsolása és
üzembehelyezése.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
Az operációs rendszer és főbb
feladatai
Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer
funkciói.
Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése,
átnevezése.
Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver és hardver
eszközei
Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az
operációs rendszer segédprogramjai.
Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés,
átnevezés, nyomtatás).
Hálózatok működésének alapelvei,
felhasználási területei
Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása.
Hozzáférési jogok, adatvédelem.
4. Szövegszerkesztés
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
168
Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása
és kimentése. Nyomtatás.
A munkakörnyezet és a nézet beállítása.
Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.
Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás,
számozás, tabulátorok használata.
Oldalformázás.
Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.
Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.
Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.
Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés.
szegélyezés.
Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más
objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.
5. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata.
Táblázatok felépítése
A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.
Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).
Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban Adattípusok.
Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.
A cellahivatkozások használata.
Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok,
oszlopok, tartományok kijelölése.
Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.
Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás
táblázatkezelővel
Tantárgyi feladatok megoldása.
6. Adatbázis-kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező,
kulcs.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
169
Adatbázis-kezelő program
interaktív használata
Adattípusok.
Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Alapvető adatbázis-kezelő
műveletek
Lekérdezések, függvények használata, keresés,
válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.
Képernyő és nyomtatási
formátumok
Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és
készítése.
7. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata.
Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli
adatbázisok használata.
Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése
Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.
Formázási lehetőségek.
8. Prezentáció és grafika
Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang
…) és formázása.
Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok
megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat
Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.
Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.
TESTNEVELÉS
Kompetenciák/
Témakörök
Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A magyar
sportsikerek
Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai
eredményeiről.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.
A harmonikus testi
fejlődés
A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
170
életmód szükséges alapvető ismeretekben.
Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.
Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.
Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.
Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
Torna A női és férfi tornaszerek.
A legfontosabb baleset megelőző eljárások.
Ritmikus
gimnasztika
Az RG versenyszámai.
Mozgás és zene kapcsolata.
Küzdősportok,
önvédelem
Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.
Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.
Az úszás az emeber életében.
Testnevelés és
sportjátékok
Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.
Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Természetben
űzhető sportok
Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak
ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).
2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.
48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
Atlétika
Futások
Egy választott futószám bemutatása
60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
Lányok minimum idő: 9,8 sec.
Fiuk minimum idő: 8,8 sec.
2000 m síkfutás.
Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.
Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása
Magasugrás választott technikával.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
171
Lányok minimum magasság: 110 cm.
Fiúk 125 cm.
Távolugrás választott technikával.
Lányok minimum 330 cm.
Fiúk 410 cm.
Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.
Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,
súlylökés: 5,5 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.
Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.
Torna
Talajtorna
A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően
választható.
Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával
Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.
Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított
szekrényen.
Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása
kötelező elemek felhasználásával.
Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával .
Ritmikus
gimnasztika
Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a
gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.
Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.
Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával.
Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,
kötelező elemek felhasználásával.
Küzdősportok,
önvédelem
Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.
Judo gurulás előre.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
172
Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.
Testnevelés és
sportjátékok
Kézilabda
Egy sportjáték választása kötelező.
Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés,
passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.
7 méteres büntető dobás.
Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető
vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a
kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.
Büntetődobás egy vagy két kézzel.
Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal.
Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.
Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5
kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)
Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.
Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés.
Nyitás választott technikával.
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK
Gazdálkodási ismeretek
Témakörök Követelmének
középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
Vállalkozási
formák
Ismerje az egyéni és
társas vállalkozások
jellemzőit,
alapításának,
megszüntetésének
jogi feltételeit,
gyakorlati teendőit.
Ismerje a
vállalkozások
Ismerje a vállalkozási formák közötti választás
szempontjait.
Tudjon tájékozódni a vállalkozási formákról a
vonatkozó jogszabályokban.
Ismerje az európai uniós társasági formákat.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
173
alapításával és
megszüntetésével
kapcsolatos
adatszolgáltatási
kötelezettségeket, a
vállalkozások
kapcsolatát a
hatóságokkal,
pénzintézetekkel.
A vállalkozás
tárgyi feltételei
Ismerje a
tevékenységformának
megfelelő telephely
kiválasztásának üzleti
szempontjait.
Ismerje a
tevékenységhez
szükséges
felszerelési,
berendezési tárgyakat
és tudjon
megalapozott döntést
hozni beszerzésükről.
Ismerje az áru- és
vagyonvédelem
eszközeit.
Ismerje az alapterület
hatékony
kihasználásának
meghatározó
tényezőit.
Ismerje a vállalkozás belső és külső képe
kialakításának üzleti és biztonsági előírásait.
A vállalkozás
személyi
feltételei
Ismerje a
tevékenységformának
megfelelő
munkakörök
kialakításának üzleti
szempontjait.
Ismerje az optimális
létszám
meghatározásának
szükségességét,
módját.
Ismerje a munkaköri
leírások jellemzőit.
Ismerje a munkaerő
Tudja kiszámítani a bérgazdálkodás mutatószámait.
Tudjon bérszámfejtést végezni.
Ismerje a jövedelem összetételét.
Ismerje a béren kívüli juttatások rendszerét, motiváló
szerepét.
Ismerje az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat
és az adóbevallás készítésének folyamatát.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
174
felvételhez, a
munkaviszony
létesítéséhez és
megszüntetéséhez
kapcsolódó gyakorlati
teendőket.
Ismerje a munkaerő
alkalmazásának
gazdasági/pénzügyi
vonatkozásait.
A vállalkozások
erőforrásai és
vagyona
Ismerje a
vállalkozások
erőforrásait.
Ismerje a vállalkozás
vagyonának tagolását
a számviteli törvény
mérlegtételei alapján.
Ismerje az
egyszerűsített mérleg
szerkezetét.
Tudjon következtetéseket levonni a mérleg adataiból.
A vállalkozások
nyereségérdekelt
sége, az
eredmény
keletkezése
Ismerje a vállalatok
lehetséges céljait.
Ismerje az eredmény
keletkezését és
szerkezetét a
számviteli törvény
alapján.
Ismerje a
vállalkozások
nyereségképződéséne
k folyamatát.
Tudjon számításokat
végezni a vállalkozás
eredményére
vonatkozóan.
Ismerje a vállalkozásokat érintő adókat.
A vállalkozások
tevékenységének
elemzése, a
mutatószámok
alkalmazása, a
likviditás
figyelése
Ismerje az árbevétel
alakulását
meghatározó
tényezőket, az eladási
ár összetételét.
Ismerje a költségek
fajtáit,
Ismerje a költségfüggvényeket, tudjon számításokat
végezni erre vonatkozóan.
Tudjon a vállalkozás cash-flow-jával kapcsolatos
számításokat végezni és elemzést készíteni.
Ismerje az ÁFA szerepét, tudjon azzal kapcsolatos
számításokat végezni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
175
csoportosítását.
Tudja elemezni a
vállalkozás
hatékonyságát,
jövedelmezőségét,
fizetőképességét.
Ismerje a vállalkozás
cash-flow-jának
szerepét, elemeit,
lényegét.
A vállalkozások
finanszírozási
formái
Ismerje a vállalkozás
tőkeszükségletét
befolyásoló
tényezőket.
Ismerje a
finanszírozás
lehetőségeit,
lényegét, jellemzőit.
Ismerje a
finanszírozási formák
közötti választás
üzleti szempontjait.
Tudjon értékpapírokkal kapcsolatos számításokat
végezni.
Az üzleti terv
jelentősége,
fejezetei
Ismerje az üzleti terv
jelentőségét,
elkészítésének
szükségességét.
Ismerje az üzleti terv
fejezeteit, szerkezetét.
Az üzleti terv
készítésének
folyamata, az
üzleti terv
összeállítása
Legyen képes egy
mikro-, illetve
kisvállalkozás
pénzügyi és
marketing tervének
elkészítésére
megadott adatok
alapján.
Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti
tervének elkészítésére megadott adatok alapján,
számítások segítségével.
Az Európai Unió Ismerje az Európai
Unió történetét,
intézményeit,
szerződéseit, a
maastrichti és a
koppenhágai
kritériumokat, az
Unió céljait.
Ismerje
Ismerje és értse az euró magyarországi bevezetésének
korlátait, a bevezetéssel járó előnyöket, hátrányokat.
Ismerje a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai
uniós szabályokat.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
176
Magyarország és az
Európai Unió
kapcsolatát.
Ismerje a schengeni
övezet célját.
Ismerje az uniós
vállalkozási
formákat.
2. Marketing
Témakörök Követelmének középszinten Követelmények kiegészítése
emelt szinten
A marketing története,
alapfogalmai, fejlődése
Ismerje a marketing történetét,
fogalmát és alkalmazási területeit.
Ismerje a marketing-mix összetevőit.
Ismerje a kereskedelmi marketing, a
szolgáltatásmarketing sajátosságait.
Értelmezze a
marketingkoncepció tartalmát.
Ismerje fel a
marketingorientáció
érvényesülését.
A piac, a piaci környezet
elemzése
Ismerje a vállalat mikro- és
makrokörnyezetét.
Definiálja a piac fogalmát és
kategóriáit. Mutassa be a piac
szerkezetét és a piaci formákat.
Jellemezze a piaci szereplőket és a
piactípusokat.
Ismertesse a
marketingstratégiák típusait, a
marketing hadviselés formáit
és megvalósításának elveit.
Fogyasztói vásárlói
magatartás
Ismerje a fogyasztói magatartás
modelljét és a fogyasztói magatartást
befolyásoló tényezőket.
Mutassa be a vásárlói döntéseket
befolyásoló tényezőket.
Sorolja fel a vásárlási folyamat
szakaszait.
Elemezze a vásárlási magatartás
típusait.
Elemezze a vásárlási folyamat
befolyásolásának marketing
módszereit.
Ismerje a motívumkutatások
tapasztalatait.
Ismertesse a szervezeti
vásárlók beszerzési
magatartását befolyásoló
tényezőket.
A célpiaci marketing,
piacszegmentálás.
A célpiacok kiválasztása
Ismerje a differenciálatlan és a
differenciált marketing jellemzőit.
Ismerje a célpiaci marketing lényegét
és kialakulását.
Értelmezze a piacszegmentáció
Mutassa be a piac
szegmentálásának ismérveit.
Ismertesse a szervezeti
vásárlók piacszegmentációját.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
177
lényegét.
Mutassa be a célpiacok kiválasztását.
Ismerje a termék pozicionálását.
A marketing információs
rendszer
Ismerje a marketing
információszükségletét.
Mutassa be az információs rendszer
funkcióit.
A piackutatás fajtái,
módszerei
Ismerje a marketing és a piackutatás
kapcsolatát.
Jellemezze a piackutatás funkcióit, a
piackutatás folyamatát, módszereit.
Ismertesse a piackutatáshoz szükséges
információk beszerzését.
Mutassa be a piackutatási módokat.
Ismertesse a kutatási
módszerek csoportosítását.
Szerkesszen mintavételi tervet.
Tervezzen meg egyszerűbb
piackutatási eljárást.
A piackutatás
felhasználási területei
Ismertesse a piackutatási eredmények
értékelését.
A termékpolitika,
termékfejlesztés
Ismerje a termék fogalmát.
Ismerje a termék osztályozását, a
fejlesztési típusokat.
Értelmezze a termékpiaci stratégiák
jelentőségét.
Elemezze a termék piaci
életgörbéjének és az életgörbe egyes
szakaszainak jellemzőit.
Ismerje a termékpiaci
stratégiák meghatározását, a
termékportfóliót.
Határozza meg az új termékek
értékesítésének előrejelzési
módszereit.
Tudja jellemezni az
ötletkeresési technikákat.
Árpolitika, árstratégia Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az
árképzési rendszereket.
Ismerje az árpolitika lényegét,
célkitűzéseit.
Jellemezze az árdifferenciálást és az
árdiszkriminációt.
Ábrázolja grafikonon az
optimális árhoz tartozó
mennyiség meghatározását.
Mutassa be a fedezeti pont
meghatározását.
Ismertesse a fogyasztói
árelfogadást és
árérzékenységet befolyásoló
tényezőket.
Az értékesítéspolitika,
az értékesítési csatornák
kiválasztása
Ismerje az értékesítési rendszer
logisztikai és áruforgalmat elősegítő
funkcióit.
Ismertesse a kereskedelem helyét és
szerepét a piacgazdaságban.
Ismerje a nemzetgazdaság
értékesítési rendszerét.
Magyarázza el a hagyományos
és a vertikális
marketingrendszerek
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
178
Mutassa be a marketing és az elosztási
csatornák közötti összefüggést.
szervezeti jellemzőit.
Ismerje a franchise jellemzőit.
A kommunikációs
politika
Ismerje a kommunikáció fogalmát és
fajtáit.
Ismerje a kommunikációs folyamatot.
A
marketingkommunikáció
eszközrendszere
Határozza meg a
marketingkommunikáció lényegét.
Mutassa be a kommunikációs mix
elemeit.
A reklám szerepe és
fejlődése
Ismerje a reklám fogalmát és szerepét.
Mutassa be a reklám fejlődését.
Jellemezze a reklám fajtáit.
A reklám vállalati
funkciói
Ismertesse a vállalati reklámcélokat.
Mutassa be a reklámot a fogyasztók
mindennapi életében
A reklámeszközök és
reklámhordozók
Ismerje a reklámeszközöket.
Mutassa be a reklámhordozók
szerepét. Azonosítsa a
reklámeszközöket és a
reklámhordozókat.
Elemezze a reklámhatás vizsgálatát.
A reklám tervezése,
szervezése
Mutassa be a reklámtervezés
folyamatát.
Ismerje a médiatervezés
szempontjait.
Mutassa be, hogyan
érvényesülnek a
reklámszabályozás normái az
Európai Egyezményben.
A public relations Ismerje a public relations fogalmát,
jellemzőit.
Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse
a külső és belső PR-t.
Jellemezze a PR akciókat és a
szponzorálást.
Az eladásösztönzés, a
személyes eladás
Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, Jellemezze az eladási
magatartás és az értékesítési
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
179
funkcióit.
Mutassa be az SP módszereket.
Ismerje a személyes eladás fogalmát,
jellemzőit, előnyeit.
Mutassa be a PS területeit.
Ismertesse az eladóval szemben
támasztott követelményeket.
mód kapcsolatát
Az image és az egyedi
vállalati arculat
Ismerje az image lényegét, fajtáit.
Mutassa be a vállalati arculatot
befolyásoló tényezőket.
Jellemezze a CI összetevőit: formai és
tartalmi elemeit.
Ismertesse az image fajtáit, a
CI (corporate identity)
kialakítását.
Az egyéb
piacbefolyásolási
eszközök
Ismertesse a védjegy funkcióit,
típusait.
Mutassa be a márkaépítés folyamatát
és a márkahűséget.
Határozza meg a csomagolás funkcióit
és típusait.
Ismertesse a vevőszolgálat szerepét,
lényegét.
VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK
Témakörök Követelmények középszinten
A vendéglátás alapjai Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének
hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni.
Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására.
A vendéglátás
tevékenységi körei
Ismerje a vendéglátás feladatkörét.
Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek
meghatározására.
Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott
követelményeket.
Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait.
Ismerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének
feladatait.
A vendéglátás
üzlethálózata
Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását.
Üzletkörök, üzlettípusok jellemzőit.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
180
A turizmus alapjai Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát.
Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti
szakaszait és azok jellegzetességeit.
Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban.
A turizmus
tevékenysége,
tevékenységi formái,
fajtái
Legyen képes értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának
lényegét.
Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus
feltételrendszerét.
A turizmus és a
környezet
összefüggései
Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi
tényezőket.
A vendéglátás és a
turizmus kapcsolata
A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási
pontjaik.
A turizmus, mint
tevékenység
feltételrendszere
Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és
jellemzőiket.
Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit, a
dolgozókkal szemben támasztott követelményeket.
A turizmus piaca Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek
fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit.
Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a valuta,
deviza, vám szabályait.
Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit.
Ismerje a turisztikai piac alakulására ható tényezőket.
Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit.
Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét.
Ismerje az árképzést a turizmusban.
Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit.
A vendéglátás piaca Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit.
Ismerje a vendéglátás piacára ható tényezőket.
Legyen képes jellemezni a hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségeit.
Ismerje az árképzést a vendéglátásban.
Legyen képes a termeléshez szükséges gazdasági ismeretek
alkalmazására.
Általános ügyviteli
alapismeretek
Ismerje az ügyvitel fogalmi meghatározását.
Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat.
Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását.
Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit.
Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait.
Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére.
A turizmus és a
vendéglátás ügyvitele
Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait.
Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni.
Ismerje a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit,
a kiállítás szabályait.
Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi
követelményeit, a kezelési szabályait.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
181
Ismerje a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait.
Legyen képes a tevékenység szervezési feladatait ellátni.
Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeit, tudjon egyszerű
statisztikákat, kimutatásokat készíteni.
Szálláshelyek,
szállodák
Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni.
Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit.
A szálloda
működésének tárgyi
feltételei
Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait.
Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit.
Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit.
Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit,
berendezéseit, felszereléseit.
A szálloda
működésének
személyi feltételei
Legyen képes ismertetni a szálloda szervezeti felépítését, a szállodai
munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat.
Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására.
Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai
követelményeket, kommunikációs szabályokat.
Szállodai ügyvitel Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó
ügyviteli feladatokat.
Ismerje a szálláshelyértékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait.
Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos
adminisztratív feladatokat.
A szállodai
gazdálkodás
Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit.
Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására.
Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az
eredménykimutatás és a költséghatékonyság lényegi
megfogalmazására.
A szállodai
tevékenységhez
kapcsolódó
legfontosabb speciális
jogszabályok,
rendeletek és
előírások
Tudja a szálloda biztonsági előírásait.
Tudja a tűzvédelem szabályait.
Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda
kártérítési felelősségét.
Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy,
környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait.
A marketing fogalma,
fejlődése
Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit.
Tudja a marketing fejlődési fázisait.
Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között.
A piac, a piaci
környezet elemzése
Legyen képes felismerni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét.
Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit.
Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét, a piaci formákat.
A fogyasztói
magatartás
Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket.
Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket.
Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között.
Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait.
Ismerje a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat
a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén.
A piacszegmentálás. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
182
A célpiacok
kiválasztása
Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét.
A marketing
információs rendszer
Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét.
Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit.
A piackutatás fajtái,
módszerei,
felhasználási területei
Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát.
Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni.
Ismerje a piackutatás módszereit.
A termékpolitika,
termékfejlesztés
Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását
bemutatni.
Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni.
Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes
szakaszainak jellemzőit.
Árpolitika, árstratégia Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési
elveket.
Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését.
Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit.
Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét.
Az értékesítéspolitika,
értékesítési csatornák
kiválasztása
Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni.
Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat
elősegítő funkcióit megfogalmazni.
Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti
összefüggést.
A marketing-
kommunikáció
eszközrendszere
Ismerje a kommunikáció elméletét.
Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét.
Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit.
A reklám szerepe,
tervezése
Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét.
Tudja jellemezni a reklám fajtáit.
A Public Relations Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit.
Legyen képes felsorolni a PR területeit.
Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között.
Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és
speciális szabályait az idegenforgalomban.
Az eladásösztönzés és
a személyes eladás
Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó
kérdésekre.
Ismerje az eladásösztönzés módszereit.
Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit,
előnyeit.
Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott
követelményeket.
Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését.
Az image és az egyedi
vállalati arculat
Tudja értelmezni az image lényegét.
Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét.
Az egyéb
piacbefolyásolási
eszközök
Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait.
Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait.
Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
183
3. számú melléklet
A kifutó képzések óratervei
1. Gimnázium:
A 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén
Négy évfolyamos
gimnáziumi óraterv
Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12.
Irodalom 3 3 3 4 K
Magyar nyelv 1* 1* 1 1 K
Történelem 2 2 3 3 K
Emberismeret és etika - - 1 -
I. Idegen nyelv 3* 3* 4* 4* K
II. Idegen nyelv 3* 3* 3* 3*
Matematika 3* 3* 3 4 K
Informatika 1* 1* 2* 2* É
Bevezetés a filozófiába - - - 1
Fizika 2 2 2 -
Biológia és egészségtan - 2 2 2
Kémia 2 2 - -
Földünk és
környezetünk
2 2 - -
Ének - zene 1 1 - -
Rajz 1 1 - -
Testnevelés 4 4 4 4 É
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Társadalomismeret - 1 1 -
Tánc és dráma 1 - - -
Mozgókép és média - - - 1
Művészetek - - 2 2
Heti óraszám 30 32 32 32
Csoportbontással együtt
felhasznált
41 43 41 41
* Csoportbontásban kell tanítani
K Kötelező érettségi tantárgyak
É kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal
Informatika közép és emelt szint
Testnevelés közép és emelt szint
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
184
2. Szakközépiskola:
A 2009/2010., a 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén
Öt (nyelvi előkészítő) évfolyamos
szakközépiskolai óraterv
(vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport)
Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12. 13.
Magyar irodalom - 3 3 3 3K
Magyar nyelv - 1* 1 1 1K
Kommunikáció 2 - - - -
Történelem és állampolgári ismeretek - 2 2 2 3K
Társadalomismeret és etika - - - 1 -
Idegen nyelv 12* 5* 5* 4* 4*K
Idegen nyelv - - - 2* 2*
Matematika 2* 3* 3* 3 3K
Ének-zene - 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra - 1 1 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Testnevelés 3 2 2 2 2
Tanulásmódszertan, önismeret 1,5 - - - -
Fizika - 1 1 - -
Biológia - 1 1 - -
Egészséges életmód 1 - - - -
Kémia - 1,5 1,5 - -
Földrajz - 1,5 2 2 2É
Informatika + gépírás 4+1* 2* 2* 1* 1*
Szakmai orientáció, szakmacsop. alapozás - 3,5 3,5 2+6* 2+6*
Heti óraszám 27,5 29,5 30 30 30
Csoportbontással együtt felhasznált 46,5 40,5 40 45 45
* Csoportbontásban kell tanítani
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
185
A 2010/11., a 2011/12. és a 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén
Középiskolai óraterv (4 éves)
Tantárgy/évfolyam
Műszaki szakterület
(közlekedés
szakmacsoport)
Gazdasági-szolgáltatási
szakterület
(kereskedelem-marketing
szakmacsoport)
9 10 11 12 9 10 11 12
Magyar irodalom 3 3 3 3K 3 3 3 3K
Magyar nyelv 1* 1 1 1K 1* 1 1 1K
Történelem és állampolgári ismeret 2 2 2 3K 2 2 2 3K
Társadalomismeret és etika - - 1 - - - 1 -
Idegen nyelv 3* 3* 4* 4*K 3* 3* 4* 4*K
Idegen nyelv - - - - - - 2* 2*
Matematika 3* 3* 3 3K 3* 3* 3 3K
Ének-zene 1 1 - - 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra 1 1 - - 1 1 - -
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2
Fizika 1,5 1,5 3 3É 1 1 - -
Földrajz 1 1 - - 1,5 1,5 - -
Biológia 1 1 - - 1 1 - -
Kémia 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 2 2É
Informatika 2* 2* 2* 2*É 2* 2* 1* 1*
Szakmai orientáció szakmacsoportos
alapozó oktatás**
3,5 3,5 8 8 3,5 3,5 8 8É
Heti óraszám 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30
Ténylegesen felhasznált óraszám 35,5 34,5 42 42 37,5 36,5 43/46 43/46
* Csoportbontásban kell tanítani
** A szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlatait csoportbontásban
kell tanítani
K Kötelező érettségi tantárgyak
É Kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
186
A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás heti óraszámai
Műszaki szakterület
Gazdasági-szolgáltatási szakterület
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport
Tantárgy 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak
Gazdasági alapismeretek 1,5 - 1 - - - - -
Marketing alapismeretek - - 1,5 - - - - -
Gasztronómia 2 - 1 - - - - -
Vendéglátó és turizmus
alapismeretek
- - - - 1,5 - 1,5 -
Szállodai alapismeretek - - - - 1,5 - 1,5 -
Ételkészítési gyakorlat - - - - - 3 - 3
Értékesítési gyakorlat - - - - - 2 - 2
Kereskedelem-marketing szakmacsoport
Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak
Gazdasági alapismeretek 2 - 2 - - - - -
Üzleti adminisztráció 1,5 - 1,5 - - - - -
Marketing - - - - 3 - 3 -
Közgazdaságtan - - - - 2 - 2 -
Kereskedelmi alapgyakorlat - - - - - 3 - 3
Közlekedés (gépjárműtechnika) szakmacsoport
Tantárgy
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak
Anyagismeret 1,5
Műszaki ábrázolás 1,5
Mechanika 2
Géprajz-gépelemek 2
Járműszerkezetek 3
Villamosságtan 1 2
Anyagmegmunkálás 2 2
Gépjárműszerelés, diagnosztika 3 3
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
187
3. Szakiskola:
A 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Bolti eladó-Élelmiszer és vegyi áru eladó (heti óraszám) Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Magyar 3
Idegen nyelv (csoportbontással) 3
Matematika 3
Kémia 1
Biológia 1
Fizika 1
Földrajz 1
Számítástechnika (csoportbontással) 2
Történelem 4
Rajz 2
Tanulás módszertan 2
Gazdasági alapismeretek 1
Általános áruismeret 1
Alapozó gyakorlat 4
Áruismeret 2,5 2
Gazdasági számítások 1 1
Kereskedelmi gyakorlat (isk.csop.) 3 5
Kereskedelmi ismeretek 3 3
Szakmai idegen nyelv 0,5 2,5 0,5 1,5
Jogszabályok alkalmazása 1 1,5 1 1,5
Alkalmazott számítástechnika 0,5
Kommunikáció 0,5 0,5
Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5
Összesen: 26 6 3,5 31,5 3,5 31,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1174 óra
Szakmai összes óraszám: 2358 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
188
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Gépi forgácsoló (heti óraszám)
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 3
Idegen nyelv 3
Matematika 3
Természettudomány 4
Digitális ismeretek 2
Történelemi, szociális és állampolgári
ismeretek 4
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség 2
Tanulási technikák 2
Anyagismeret 1 1
Munka és környezetvédelem 1 1 1 1
Műszaki dokumentáció
(szakrajz, jelölések, geometria) 1 2
Esztergálás 4
Marás 3,5
Egyéb forgácsoló eljárások 2,5
CNC forgácsolás
(számítástechnika - programozás) 2 2
Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3
Technológia gyakorlat (iskolai gyakorlat) 3 3
Mérések, anyagok és anyagvizsgálatok
(elméletigényes iskolai gyakorlat) 3 3
Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél
folytatott üzemi gyakorlat) 17,5 17,5
Összesen: 27 5 3,5 31,5 2,5 32,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1178 óra
Szakmai összes óraszám: 2354 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
189
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Karosszérialakatos (heti óraszám)
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1,0 0,5 0,5
Testnevelés 2,0 1,0 1,0
Anyanyelvi kommunikáció 3,0
Idegen nyelv 3,0
Matematika 3,0
Természettudomány 4,0
Digitális ismeretek 2,0
Történelemi, szociális és állampolgári
ismeretek 4,0
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség 2,0
Tanulási technikák 2,0
Technológia 2,0
Vállalkozási ismeret 1,0 1,0
Munka és környezetvédelem 1,0 1,0 1,0 1,0
Műszaki dokumentáció
(szakrajz, jelölések, geometria) 1,0 2,0
Szakmai ismeret 4,0 2,0
Javítási ismeretek 1,5 2,5
Szerelési ismeretek 1,5 2,0
Hegesztés 1,5 2,0
Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3,0
Technológia gyakorlat
(gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlat) 21,0 21,0
Összesen: 27 5 2,5 32,5 3,5 31,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1174 óra
Szakmai összes óraszám: 2358 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
190
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 3
Idegen nyelv 3
Matematika 3
Természettudomány (Fizika, Mechanika) 4
Digitális ismeretek 2
Történelemi, szociális és állampolgári
ismeretek 4
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség 2
Tanulási technikák 2
Munka és környezetvédelem 2 2
Műszaki dokumentáció
(Gépész szakrajz, Jelölések, Geometria)
(AutoCAD, Autodata, Villamos szakrajz)
3 3,5
Vállalkozói ismeretek 2 2
Karbantartás 3 3
Motorkerékpárok szerkezettana 12,5 3
Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) 3
Környezetvédelmi mérések (iskolai gyakorlat) 2,5
Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél
folytatott üzemi gyakorlat) 14 17,5
Nyári gyakorlat 90
óra
Összesen: 26 6 1,5 33,5 1,5 33,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1038 óra
Szakmai összes óraszám: 2494 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra
Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
191
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Pincér (heti óraszám)
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 - 0,5 - 0,5 -
Testnevelés 2 - 1 - 1 -
Anyanyelvi kommunikáció 3 - - - - -
Idegen nyelv * 3 - - - - -
Matematika 3 - - - - -
Természettudomány 4 - - - - -
Digitális ismeretek * 2 - - - - -
Történelemi, szociális és állampolgári
ismeretek
4 - - - - -
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség
2 - - - - -
Tanulási technikák 2 - - - - -
Gasztronómiai alapismeretek - 2 - - - -
Vezetés és gazdálkodási ismeret - - 0,5 1,5 - 2
Élelmianyag ismeret - - - 1 - 1
Szakmai idegen nyelv * - - 0,5 1,5 - 2
Pincér ismeretek - - 0,5 3 - 3,5
Kommunikáció (Önfejlesztés) - - 0,5 - 0,5 -
Számítástechnika - - 1 - 0,5 0,5
Vendéglátó értékesítési ismeretek - - - 1,5 - 1,5
Alapozó gyakorlat - 4 - - - -
Vendéglátó értékesítési gyakorlat - - - 2 - 2
Pincér gyakorlat - - - 2,5 - 2,5
Üzemi gyakorlat - - - 17,5 - 17,5
Összesen: 26 6 4,5 30,5 2,5 32,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia * csoportbontás
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1178 óra
Szakmai összes óraszám:2354 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
192
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Szakács (heti óraszám)
Tantárgy (Tananyagegység) 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 - 0,5 0,5
Testnevelés 2 - 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 3 - - -
Idegen nyelv * 3 - - -
Matematika 3 - - -
Természettudomány 4 - - -
Digitális ismeretek * 2 - - -
Történelemi, szociális és állampolgári
ismeretek
4 - - -
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség
2 - - -
Tanulási technikák 2 - - -
Gasztronómiai alapismeretek - 2 - -
Gazdálkodási ismeretek - - 0,5 1,5 - 2
Élelmiszer ismeretek - - - 1 - 1,5
Szakmai idegen nyelv * - - 0,5 1 - 1,5
Ételkészítési ismeretek - - 0,5 2,5 - 4
Üzemeltetési ismeretek - - - 1 - 3
Kommunikáció (Önfejlesztés) - - 0,5 - 0,5 -
Számítástechnika - - 1 - 0,5 0,5
Alapozó gyakorlat - 4 - - - -
Ételkészítési gyakorlat - - - 2,5 - 2,5
Üzemi gyakorlat - - - 21 - 17,5
Összesen: 26 6 4,5 30,5 2,5 32,5
Összesen: 32 35 35
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia * csoportbontás
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 1178 óra
Szakmai összes óraszám:2354 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
193
A 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén
ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ
(heti óraszám)
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf.
K Sz K Sz K Sz
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 2 --- ---
Matematika 3 --- ---
Természettudományi
ismeretek
4 --- ---
Idegen nyelv* 2 1 0,5
Digitális ismeretek* 1 1 1
Történelem, szociális és
állampolgári ismeretek
2 0,5 ---
Esztétikai és művészeti
nevelés
2 --- ---
Tanulási technikák 1 --- ---
Kereskedelmi ismeretek 2 2 2,5
Kereskedelmi egység
működtetése
1,5 2 2,5
Áruismeret 1,5 2 1,5
Szakmai idegen nyelv* 1 1 1,5
Kereskedelmi gyakorlat 6 3 3
Bolti gyakorlat --- 21 21
Összesen 20 12 4 31 3 32
Nyári összefüggő szakmai
gyakorlat**
140 160 ---
*csoportbontás
** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat
óraszáma tartalmazza.
K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
194
Előrehozott szakképzés Gépi forgácsoló (Heti óraszám) OKJ 31 521 09 1000 00 00
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 2
Matematika 2 1
Természettudományi ismeretek 2 1 1
Idegen nyelv 2 1 0,5
Digitális ismeretek 1 1 1
Történelem, szociális és állampolgári ismeretek 1.5 0,5 0,5
Esztétikai és művészeti nevelés 0,5 1,5
Tanulási technikák 1
Iskolában folytatott szakmai elméleti képzés
Munka és környezetvédelem *** 1,5
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok, anyagismeret 3,5 2,5 1.5
Gépi forgácsolás műveletei, karbantartás 1,5 5 7.5
Iskolában folytatott szakmai gyakorlatok
Műszaki dokumentáció*** 4 1,5 0.5
Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok gyakorlat*** 2 1
Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés/*** 2
Gépi forgácsolási gyakorlat*** 5 1
Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok**
Anyagvizsgálatok gyakorlat 2 2
Gépi forgácsolás műveletei gyakorlat 15.5 15.5
Összesen: 14.5 17.5 6,5 28,5 6 29
Összesen: 32 35 35
Közismeret ó szakmai éves óraszámok 522 ó 630 288 ó 972 192 ó 928
Éves összes óra: 3536 Közismeret : 960 óra Szakmai összes: 2576óra
Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70%
Szakmai elmélet összes óraszám: 30%
** Gazdálkodó szervezetnél a szakmai gyakorlat, kéthetente egy teljes hét.
*** Szintvizsga kötelező az 1/9. évf. elvégzése után, a jelzett tantárgyaknak megfelelő
0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez.
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9.oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
195
Előrehozott szakképzés
karosszérialakatos (Heti óraszám)
OKJ 31 525 05 0010 31 04
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 2
Matematika 2 1
Természettudományi ismeretek 2 1 1
Idegen nyelv 2 1 0,5
Digitális ismeretek 1 1 1
Történelem, szociális és állampolgári ismeretek 1.5 0,5 0,5
Esztétikai és művészeti nevelés 0,5 1,5
Tanulási technikák 1
Iskolában folyt. szakmai képzés
Munka és környezetvédelem 1,5 1 1,5
Vállalkozói ismeretek 1 1,5
Műszaki dokumentáció 3 1
Műszaki mérések 3 1
Technológia 4 1 0,5
Szakmai ismeretek
2,5 3
Szerelési ismeretek 2 2
Javítás hegesztés ismeretek 2,5 1
Iskolai tanműhelyben folyt. gyakorlat
Szakmai gyakorlat (Technológia - fémek alakítása, gépészeti kötések, alap szerelések )
6 1
Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok**
Karosszérialakatos feladatai gyakorlat 17,5 17,5
Összesen: 14,5 17,5 6.5 28.5 6 29
Összesen: 32 35 35
Éves összes óra: 3532 Közismeret: 960 óra Szakmai összes: 2576 óra
Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70%
Szakmai elmélet összes óraszám: 30%
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9. oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)
Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11.
K SZ K SZ K SZ Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 Testnevelés 2 1 1 Anyanyelvi kommunikáció 2 Matematika 3 Természettudomány (Fizika, Mechanika) 4 Idegen nyelv 2 1 0,5 Digitális ismeretek 1 1 1 Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek 2 0.5 Esztétikai és művészeti nevelés 2 Tanulási technikák 1 Munka és környezetvédelem 1,5 0,5
Műszaki dokumentáció 2,5 Vállalkozói ismeretek 2 2,5 Karbantartás 5 2 1.5 Motorkerékpárok szerkezettana 7 5 Diagnosztika 2,5 2,5 Iskolai alapgyakorlat 3 Diagnosztika gyakorlat 2,5 2,5 Vállalkozói ismeretek gyakorlat 2 Karbantartás gyakorlat 1.5 2 Motorkerékpárok szerkezettana gyakorlat 4.5 5 Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)
7 10,5
Összesen: 20 12 4 31 3 32
Összesen: 32 35 35 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia
Összes óraszám: 3532 óra
Közismereti összes óraszám: 960 óra
Szakmai összes óraszám: 2487 óra
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra
Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
197
Pincér
(heti óraszám)
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf.
K Sz K Sz K Sz
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 2 --- ---
Matematika 3 --- ---
Természettudományi ismeretek 4 --- ---
Idegen nyelv* 2 1 0,5
Digitális ismeretek* 1 1 1
Történelem, szociális és állampolgári
ismeretek
2 0,5 ---
Esztétikai és művészeti nevelés 2 --- ---
Tanulási technikák 1 --- ---
Vendéglátó gazdálkodási
tevékenységek
2 2 1,5
Vendéglátó tevékenység alapjai
(élelmiszer ismeretek)
1 2 1,5
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* 1 1 2
Felszolgálás I. 2 2 ---
Felszolgálás II. --- --- 3
Szakmai gyakorlat (csoportos) 6 3 3
Üzemi gyakorlat --- 21 21
Összesen 20 12 4 31 3 32
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 140 160 ---
*csoportbontás
** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat
óraszáma tartalmazza.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
198
Szakács
(heti óraszám)
Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma
Tantárgy 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf.
K Sz K Sz K Sz
Osztályfőnöki 1 0,5 0,5
Testnevelés 2 1 1
Anyanyelvi kommunikáció 2 --- ---
Matematika 3 --- ---
Természettudományi ismeretek 4 --- ---
Idegen nyelv* 2 1 0,5
Digitális ismeretek* 1 1 1
Történelem, szociális és állampolgári
ismeretek
2 0,5 ---
Esztétikai és művészeti nevelés 2 --- ---
Tanulási technikák 1 --- ---
Vendéglátó gazdálkodási
tevékenységek
2 2 1,5
Vendéglátó tevékenység alapjai
(élelmiszer ismeretek)
1 2 1,5
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* 1 1 2
Ételkészítés I. 2 2 ---
Ételkészítés II. --- --- 3
Szakmai gyakorlat (csoportos) 6 3 3
Üzemi gyakorlat --- 21 21
Összesen 20 12 4 31 3 32
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 140 160 ---
*csoportbontás
** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi
gyakorlat óraszáma tartalmazza.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
199
Gépi forgácsoló szakképzés (Heti óraszám)
OKJ: 31 521 09 1000 00 00
Tantárgy 1/11. 2/12.
elm gyak elm gyak
Osztályfőnöki 0,5 0,5
Testnevelés 1 1
Összes közismereti óraszám 1,5 1,5
Iskolában folyt. szakmai elm./gyak képzés
Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok*** 1 0,5
Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok,
alapszerelés/*** 1,5 2 0,5
Gépészeti alapmérések (6361-11) ***
Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) 2.5 2
Gépi forgácsolás műveletei (4/6361-11) (Gfmk) 1,5
Szakmai ism (6362-11) 5 8,5
Gépi forgácsolás gyakorlat (6362-11, 4/6361-11)
(Gforggyak) 5
Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás,
alapszerelés*** 2
Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok**
Gépi forgácsolás műveletei (6362-11) **
Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) 10,5 24,5
Összes szakmai elm/gyak óraszám: 11,5 22 8,5 25
Összesen: 35 35
Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra
Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra:2278 óra
Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% (1592ó) Szakmai elmélet összes óraszám:30%
(686 óra)
** A 6362-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a
kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a
szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek.
*** Szintvizsga kötelező a képzési idő felét követően, a jelzett tantárgyaknak megfelelő
0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. A
szintvizsga helyszíne iskolai tanműhely.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
200
4. Szakközépiskola szakképzés:
A 2012/13. tanévben beiskolázott tanulók esetén
AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ
OKJ 52 525 01 1000 00 00
(heti óraszám)
Tantárgy 1/13. évf. 2/14. évf.
Megnevezése Röv. Elm. Gyak. Elm. Gyak.
Osztályfőnöki Of 1 - 1 -
Testnevelés Te 1 - 1 -
Műszaki fizika Mfi 1.5 - - -
Technológia Tech 2,5 - - -
Mérések Mér 1,5 - - -
Munkajogi ismeretek Mji 1
Gépjármű szerekezettan Gjsz 5 - 2 -
Autóelektronika Auel 7 - 2 -
Mérőátalakítók Mérát - - 2 -
Diagnosztika Diag - - 2 -
Munka- és környezetvédelem Mkv - - 1,5 -
Műszaki dokumentáció Műd - 1,5 - -
Vállalkozási ismeretek Vi 1 1,5 2 -
Munkafelvételi ismeretek Mkfi - - - 7
Irányítástechnika gyakorlat Irtgy - - - 4
Szakmai gyakorlat Szgyak - 10,5 - 7
Autóelektronikai gyakorlat Auelgy - - - 3,5
Összesen 21,5 13,5 27 21,5
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
201
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
202
AUTÓSZERELŐ
OKJ 51 525 1000 00 00
Tantárgy 1/13. évf. 2/14. évf.
Megnevezése Röv. Elm. Gyak. Elm. Gyak.
Osztályfőnöki Of 1 - 1 -
Testnevelés Te 1 - 1 -
Műszaki fizika Mfi 1,5 - - -
Technológia Tech 2,5 - - -
Mérések Mér 1,5 - - -
Munkajogi ismeretek Mji 1
Gépjárműszerkezettan Gjsz 5 - 2 -
Autóvillamosság Auvill 3,5 - - -
Járműbontás Jb 1,5 - - -
Karbantartás, tisztítás Kati 2 - 2 -
Vállalkozási ismeretek Vi 1 1,5 2 -
Műszaki dokumentáció Műd - 1,5 - -
Mérőátalakítók Mérát - - 2 -
Munka- és környezetvédelem Mkv - - 1,5 -
Diagnosztika Diag - - 2 -
Szakmai gyakorlat Szgyak - 10,5 - -
Munkafelvételi ismeretek Mkfi - - - 3,5
Hatósági vizsgálatok Hvi - - - 4
Járműjavítás gyakorlata Jjgy - - - 9
Járműbontás gyakorlata Jbgy - - - 1,5
Járműtisztítás gyakorlata Jtgy - - - 3,5
Összesen 21,5 13,5 13,5 21,5
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
203
LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ
OKJ 54 345 02 0000 00 00
(heti óraszám)
Tantárgy 1/13. évf. 2/14. évf.
Megnevezése Röv. Elm. Gyak. Elm. Gyak.
Osztályfőnöki Of 1 - 1 -
Testnevelés Te 1 - 1 -
Üzleti adminisztráció Üad 2 - - -
Vállalatgazdaságtan Vgt 2 - - -
Jogi ismeretek Ji 2 - - -
Veszélyes áruk Veszá 3 - 2 -
Marketing Mark 3 - 3 -
Áruismeret Ári 3 - - -
Logisztikai ügyintézés Logügy 3 - 3 -
Áruterítés Áter 2 - 2 -
Anyagbeszerzés Anybe 3 - 2 -
Közlekedésföldrajz Köfö 3 - - -
Üzleti kommunikáció Ükom 2 - - -
Szakmai angol nyelv/
Szakmai német nyelv
Ang
Né 5 - 5 -
Alkalmazott számítástechnika Szt - - 2 -
Logisztikai gyakorlat Lgy - - - 7
Logisztikai üzemi gyakorlat Lügy - - - 7
Összesen 35 - 21 14
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
204
VENDÉGLŐS
OKJ 52 811 02 0000 00 00
(heti óraszám)
Tantárgy/modul 1/13. évf. 2/14. évf.
Megnevezése Röv. Elm. Gyak. Elm. Gyak.
Osztályfőnöki Of 0,5 0,5
Testnevelés Te 1 1
Vendéglátó gazdálkodási
tevékenységek
Vgt 2,5 2
Vendéglátó tevékenység alapjai
(élelmiszer ismeretek)
Vta 2,5 2,5
Szakmai idegen nyelvi
kommunikáció*
Sziny 2 2
Vendéglátó üzletvezetési
tevékenységek
Vüt 4,5 5
Szakmai elmélet és gyakorlat Szegy 9 8
Üzemi gyakorlat Ügy 13 14
Összesen 13 22 13 22
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat** 180 ---