248 A vasvár-megyei műtéti A VASVÁRMEGYEI MUTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS.

Művészi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt nevezetes kiállítás nyílott meg szeptember 22-én Szombathelyen. A Vasvármegyeí Kultúregyesület már régebben foglal-kozott azzal a tervvel, hogy a megye területén az egyházak és magánosok tulajdonában levő műtörténetí becsű tárgyakból kiállítást rendezzen. A terv most az állam támogatá-sával valóra vált és anyaga méltán számíthat érdeklődésünkre. Az egyébként nehezen hozzáférhető, vagy ismeretlen műkincsek, hacsak rövid időre ís, kényelmesen megszem-lélhetők és könnyen tanulmányozható csoportokba osztva illusztrálják a megye történelmi és kulturális múltját.

És mindezt jórészt a Kultúregyesület néhány önzetlen és valóban fáradhatatlan tag-jának köszönhetjük, kik a buzdítás mellett a nagy fáradságot és szaktudást igénylő munkából ís kivették a maguk részét. Széchényi Rezső gróf, Míske Kálmán báró és Végh Gyuláé az érdem oroszlánrésze, hogy a kétezer tárgyat magában foglaló jelentős kiállítás anyagát kiválasztották és rövid idő alatt összegyűjtötték.

A begyült tárgyakat tíz csoportba sorozva szemlélheti a közönség, nem ís sejtve, mily tömérdek munkát fejtettek kí a nevezettek mellett Batthyányi Lajosné grófné, Batthyányi Gyula gróf, ífj. Széchényi Rezső gróf és Chernel István, midőn a kiállítás gazdag anyagát elrendezték. Kétségtelen, hogy a kiállítás nemcsak közvetlenül fog hatni, hanem követésre talál az ország minden megyéjében, miáltal megismerhetjük azt a becses kulturális tőkét, mely hazánkban még sok helyen rejtve van, és eddig csakis egyes nagyobb kiállítások alkalmával lehetett e rejtekek egynémelyíkébe pillantani.

A multak emlékeinek csodálatos hangulatát honosították meg e műkínesek a szom-bathelyi kultúrház termeiben. Képviselve van a festészet és szobrászat több jeles alkotása mellett az iparművészeinek minden egyes ága. Hogy fogalmat adjunk az ott látható gazdagságról, ide iktatunk egy kis statisztikát: 9í kiállítótól Í292 szám alatt felsorolva, mintegy kétezer tárgyat ismertet a képes katalógus, mely a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége áldozatkészségének köszöni létét.

A kiállított tárgyak közt szép számban vannak magyar eredetű, vagy magyar vonat-kozású műtárgyak. Ilyen pl. egy Szűz Máriás zászló, mely művészi festésével ragadja meg figyelmünket, vagy pl. az ónodi pohár, mely a Rákóczi-kor eseményeit idézi emlé-kezetünkbe. A szentgotthárdi csatából zsákmányolt pompás török sátor nemcsak törté-nelmi jelentősége révén, de művészi applikációs díszével ís felhívja érdeklődésünket.

Az úgynevezett reneszánsz-teremben két perzsa eredetű selyemszőnyeg díszíti a falat. A németújvárí várból kikerült, arannyal átszőtt szőnyegek nemes rajza, csodás színhar-móniája csakis a keleti szőnyegek igazi hazájában, Perzsiában születhetett meg. A tévesen lengyel szőnyegeknek nevezett emez alkotásokat ma nagyon sokra becsülik a külföldi szakértők.

A szövetneműek közt főleg a magyar hímzések érdemelnek említést, így Batthyányi Lajosné grófné két párnahéjja a XVII. századból; az egyiket vászonalapon színes selyemmel, a másikat piros selyemalapon aranyszállal és zöld selyemmel cifrázta kí a mult idők valamelyik művészi kezű magyar nagyasszonya, mikor leányának kelengyéjét készítette. A régi magyar férfívíselet jellemző és ritka darabja a Chernel Antal aranyhímzésű, bőujjú vászoninge.

Az egyházi tárgyak sorában nem egy művészi értékű alkotást láthatunk. A szigo-rúan alkalmazott anyagszerűség szempontjából ugyan kifogásolhatnók a kőszegi plébánia domborműves, hímzett és applikált díszű kazuláját, de a tökéletes rajz és művészi munka mégis tetszést kelt bennünk. Ebbe a csoportba tartozik Mikes János gróf püspök két kazulája is. A XVIII. századi hímzőművészetet (főleg arany- és ezüsthímzéssel) ís nem egy miseruha, egy-két püspöksüveg és néhány antependíum képviseli.

249 A szom-bathelyi Kiállítás

214 . M I S E R U H A , O L A S Z B R O K A T A L A P O N , DOMBORÚ H Í M Z É S É S C H A S U B L E A V E C B R O D E R I E S A P P L I K Á C I Ó . M A G Y A R . X V . S Z . E N R E L I E F . XV e S I È C L E .

A K Ő S Z E G I R . K . P L É B Á N I A T U L A J D O N A .

Magryar Iparművészet. Ï

ES ST > K) » s » " ; E: SR N o > (B O »vvâ* S / î

2 Í 5 . R E N A I S S A N C E - T E R E M A V A S V Á R M E G Y E I M Ű T Ö R T É N E T I K I Á L L Í T Á S O N .

S A L L E D E L A R E N A I S S A N C E DE L ' E X P O S I T I O N H I S T O R I Q U E À S Z O M B A T H E L Y .

2 1 6 . R E N A I S S A N C E - T E R E M A V A S V Á R M E G Y E I 216 . S A L L E D E L A R E N A I S S A N C E D E , L ' E X P O S I T I O N M Ű T Ö R T É N E T I K I Á L L Í T Á S O N . " H I S T O R I Q U E À S Z O M B A T H E L Y .

w er a» £>8) Wj r* Vi

252 A szom-bathelyi Kiállítás

g; 217 . ZSIDÓ EGYHÁZI T Á R G Y A K : A K É T K A R O S 217. G Y E R T Y A T A R T Ó , S Á R G A R É Z , A T H O P A P A J Z S ÉS O B J E T S DE C U L T E I S R A É L I T E . T R A V A I L K É T CSENGŐ, E Z Ü S T . MAGYAR. X V I I I - X I X . SZ. HONGROIS. X V I I I - X I X * S IÈCLE.

A VÁROSSZALÓNAKI H I T K Ö Z S É G T U L A J D O N A .

219.

219. F E S Z Ü L E T , E Z Ü S T . MAGYAR. 1670. KŐSZEGI B E N C É S E K TULAJDONA. CRUCIFIX EN A R G E N T . 1670. T R A V A I L HONGR.

2 1 8 . E R E K L Y E T A R T Ó , É B E N F A É S E Z Ü S T . N É M E T . XVII. SZ . MIKES JÁNOS GRÓF, P Ü S P Ö K T U -LAJDONA. R E L I Q U A I R E E N É B È N E E T A R -G E N T . — T R A V A I L ALLEMAND. XVII e S IÈCLE.

220. E R E K L Y E T A R T Ó , E Z Ü S T , R É S Z B E N A R A N Y O Z V A . SZOM-B A T H E L Y . 1777 . DOMOKOS-

R E N D T U L A J D O N A . R E L I Q U A I R E E N A R G E N T , DORÉ EN P A R T I E . Í 7 7 7 . T R A -

V A I L HONGROIS.

253 A szom-bathelyi Kiállítás

2 M . BÉCSI P O R C E L L A N S Z O B R O C S K Á K . XVIII . S Z . S T A T U E T T E S E N P O R C E L A I N E DE V I E N N E . S Z É C H E N Y I R E Z S Ő G R Ó F T U L A J D O N A . XVII I e S I È C L E .

222 .

222 . L E V E S E S T Á L , HOLICSI F A J Á N S Z . XVIII . S Z . ÖZV. R E I S Z I G E D É N É T U L A J D O N A .

S O U P I È R E E N F A Ï E N C E D E HOLICS. XVII I e S I È C L E .

254 A s z o m - 224. ÁLLÓ ÓRA, MÁRVÁNY ÉS b a t h e l y i BRONZ, FRANCIA, XVIII. SZÁZAD. K i á l l í t á s WEÖRÖS ISTVÁN TULAJDONA.

PENDULE EN MARBRE ORNÉE DE BRONZES. TRAVAIL FRANÇAIS.

XVIIF SIÈCLE.

224.

223. SZENTSÉGTARTÓ, ARANYO-ZOTT EZÜST. MAGYAR. XV. SZ. KŐSZEGI R. K. PLÉB. TULAJDONA. OSTENSOIRE EN VERMEIL. TRA-VAIL HONGROIS. XVE SIÈCLE.

225. CÉHKANCSÓ, ON. MAGYAR. 1714. (ESZTERHÁZY MIKLÓS HERCEG TU-

LAJDONA.

RPOT DE CORPORATION EN ÉTAIN. Í7Í4 .

A szom-bathelyi Kiállítás

22-í. K É T P Ü S P Ö K S Ü V E G , H Í M Z E T T D Í S Z Í T É S - 226 . S E L . M A G Y A R . XVIII. S Z Á Z A D . A S Z O M B A T -H E L Y I S Z É K E S E G Y H Á Z K I N C S T Á R Á É .

D E U X M I T R E S B R O D É E S . T R A V A I L HONGROIS .

XVII I e S I È C L E .

229 .

229 . K Ő S Z E G V A R O S K U L C S A , K O V Á C S O L T V A S . M A G Y A R . X I X . S Z Á Z A D E L E J E . K Ő S Z E G V Á R O S

T U L A J D O N A . C L E F D E L A V I L L E D E K Ő S Z E G . T R A V . HONGROIS . X I X e S I È C L E .

2 3 0 . 2 3 0 . M É C S E S , ÓN É S Ü V E G . M A G Y A R . XVIII . S Z Á Z A D . A L M Á S Y E D E T U L A J D O N A . L A M P E À H U I L E . T R A V . H O N G R O I S . XVII I e S I È C L E .

2 3 1 .

2 3 í . K E R E K E S K O V Á S P U S K A - Z A -V Á R Z A T . V É S E T T V A S . N É M E T . XVI—XVII . S Z Á Z A D . H E I D E N R E I C H L A J O S T U L A J D O N A . P L A T I N E E N A C I E R S C U L P T É . T R A V A I L A L L E -MAND. XVI—XVII e S I È C L E .

227 . M I N I A T Ű R . I S A B E Y M Ű V E .

( Í 7 6 7 — 1 8 5 5 ) R O S E N B E R G G Y U L Á N É

T U L A J D O N A . M I N I A T U R E DE I S A B E Y

Ci 767—Í 855 )

228. M I N I A T Ű R . V E S T I E R A N T O I N E M Ű V E

(1740— f 824) V É G H G Y U L Á N É T U L A J D .

M I N I A T U R E D ' A N T O I N E V E S T I E R . ( î 7 4 0 — 1 8 2 4 )

2 56 A szom-bathelyi Kiállítás

232 .

2 3 2 . K É T A J T Ó S , F E S T E T T D Í S Z Í T É S Ű C H I F F O N I E R E N BOIS P E I N T . S Z E K R É N Y . M A G Y A R . XVIII . S Z Á Z A D . T R A V A I L HONGROIS . XVIII s S I È C L E .

S Z É C H E N Y I R E Z S Ő G R Ó F T U L A J D O N A .

— 257 A felsőlövői ág. ev. egyház romános modorú medaillonokkal ékes, aranyozott ezüst A vasvár-

kelyhe a X V . század elején keletkezhetett. A késő gót művészet formáit illusztrálja a ^ megyei kőszegi plébánia egyik nemes egyszerűségű kelyhe és jóval gazdagabb szentségtartója, A XVIII. századi bécsi ötvösség fejlettségéről tanúskodik Joseph Moser két barok-kelyhe (Í747 és í752-ből). Mellettük azonban nem egy hasonló értékű magyar munka ékeskedik. A szombathelyi, Í777. évi hitelesítő bélyeg csodásan ép rajzát őrizte meg az M. S. mester-jegyes, részben aranyozott ezüst ereklyetartó, mely a szombathelyi domokosrendíek kincs-tárából került kí.

Az e g y h á z i t á r g y a k közt a rohonczí és rákosszalonakí ősrégi zsidó egyházak több ötvösművészeti tárggyal és néhány hímzett függönnyel szerepelnek. A b ú t o r m ű v e s -s é g aránylag kevésszámú, de néhány jeles alkotással van a kiállításon képviselve. Ezek közt kétségtelenül a legérdekesebb az a festett díszű kétajtós XVIII. századi fenyőfaszekrény, melyet Széchényi Rezső gróf állított kí gazdag gyűjteményéből. A kiállított ó n t á r g y a k — főleg céhkancsók, kézmosómedencék — nem egy magyar ónbélyeget őriztek meg számunkra. Ez ónbélyegekkel eleddig senkísem foglalkozott, pedig ismeretük fontos adalé-kokat szolgáltatna ez iparág ismeretéhez.

A c s e r é p - , p o r c e l l á n - és ü v e g t á r g y a k közt ís több múzeális értékű akad. Részletes felsorolásuk és jellemzésük talán felesleges, mert a részletes katalógus bőven ismerteti azokat. Az ö t v ö s m ű v e k csoportjában a díszmagyar ékszerek és a serlegek fordulnak elő nagyobb számban; ezek jórésze magyar mester kezéből került kí.

A k o v á c s o l t v a s t á r g y a k közt, főleg a zárak változatos sorozata, egy hatal-mas sírkereszt és néhány rács köti le figyelmünket.

A f e g y v e r e k gazdag csoportja is igazolja, hogy Vas vármegye nemcsak a kultúra áldásaiból, hanem a háborúk mozgalmaiból ís kivette a maga részét; közöttük több van olyan, mely művészi vésése és berakása révén méltán sorozható az iparművészeti alko-tások közé. A különféle tárgyak közé órákat, szelencéket, pénztárcákat, pipákat, ékszereket, legyezőket és kisebb készleteket sorozott a kiállítás rendezősége.

A kiállítási rendezőség mellett a siker főrésze illeti meg az áldozatkész kiállítókat, kik nemcsak hogy féltve őrzött kincseiket engedték át a kiállításra, hanem azt anyagilag ís támogatták. C S Á N Y I K Á R O L Y .

KŐRÖSFŐI SZŰRDÍSZÍTÉS. M O T I F D ' O R N A M E N T A T I O N D E K Ő R Ö S F Ő . C S E L É N Y I E L E M É R R A J Z A .

Magyar Iparművészet. 3