„Legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok” (Mt 10,17)

Madari Gyula:

A VALLÁSI TURIZMUS

MENEDZSMENTJE (jegyzet)

2012

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. I. fejezet: Az egyház társadalmi tanítása

(Kulcsszavak: keresztény világrend, szekularizált világ-rend, Isten, ember, társadalom, gazdaság, fejlődés, állam, egyház, népközösség)

3. II. fejezet: Menedzsment fogalma, feladata, érvényesülése

(Kulcsszavak: menedzser, speciális javak, zarándoklatok szervezése, vendégek igénye, gazdasági és jogi környezet, feladatai)

4. III. fejezet: Hit és a munka szférájának integrációja, munkabér

(Kulcsszavak: keresztény elvek, speciális elvek, hitre alapozott megközelítés, munkaerkölcs, munkabér)

5. IV. fejezet: A vallási turizmus vállalkozásának megtervezése

(Kulcsszavak: szervezeti forma, felépítése, kapcsolatok, egyházak, egyházmegyék, plébániák)

6. V. fejezet: Marketing a vallási turizmusban

(Kulcsszavak: speciális, személyes, médiák, igények elemzése, egyház elvárásai)

7. VI. fejezet: Vezetési és szervezési feladatok

(Kulcsszavak: vezetés, kontroll, munkatársak, vezetési stílus, ösztönzés, vállalkozás szervezése, árualapok szer-vezése, számvitel)

8. VII. fejezet: Menedzser erkölcsi, emberi és szakmai követelményei

(Kulcsszavak: kettős élet elkerülése, közjó, erények, döntéshozatal szakszerűsége, reklamáció kezelése

9. VIII. fejezet: Esettanulmányok

2

Bevezető Ez a fogalom, hogy hívő menedzser, nem létező fogalom, fából vaska-rika, vélik a gazdasági vezetők, és civil gondolkodók döntő többsége. A mai szekularizált világban ilyen mondani, hogy mindennek Isten a tu-lajdonosa, finoman kifejezve is a közderű tárgya. Pedig a Teremtés könyve (1,28) azt mondja: „hajtsátok uralmatok alá a földet”, nem pe-dig azt vegyétek birtokotokba, nektek adom és azt csináltok vele, és rajta, amit akartok. Vagy a Leviták könyve (23,25): „Ne adjátok el tehát örökre a földet, mert az enyém az, ti csak jövevények és zsellérek vagy-tok nálam.” A kapitalizmus alig szabályozott, neoliberális változata ma az uralkodó közgazdasági irányzat. Ebből fakadnak a növekedő jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek, csökkenő szolidaritás, kizárólagosan előtérbe kerül-nek a profitszempontok, az erkölcsi elvek nem érdekesek sem a gazda-sági, sem pedig a pénzvilágban. A globalizáció pedig kikövezett út a gazdasági individualizmus kíméletlen érvényesülésének. Ideteszem ha…… és erről a könyvben. Én magam eltöltöttem 45 évet a gazdasági életben, igaz ebből 9 évet hivatalokban osztályvezetőként a gazdasági élet „irányításában”. Majd pedig 25 éves saját vállalkozást alapítottam, vezetek a mai napig. A fő tevékenységünk statisztikai besorolása utazásszervezés. Így kapcsolat-ban állunk Japántól Montenegróig, Írországtól Szíriáig partnerekkel, a sajátos gondolkodásukkal, időnként pedig szinte érthetetlen és abszurd magatartási megnyilvánulásaikkal. Nem mentes tevékenységünk a banki hitelvilágtól, és a multicégek oly-kor gátlástalanságot előtérbe helyeni kívánó megnyilvánulásaiktól. Az egész életem áthatotta a humán gondolkodás, a mély istenhívő hit (teológiai tanulmányokat is végeztem), az emberi szabad akarat, és az emberi méltóság végtelen tisztelete. Nekem nincsenek beosztottaim,

dolgozóim, csak munkatársaim. Törvénytisztelő emberként élek. Én a gyakorlatban izzadtam ki, és valósítottam meg a hit megélését a mene-dzseri munkámban. Már az általános iskolában sem fogadtam el a kettős nevelést, azaz ott-hon és a templomban vallásos, az iskolában pedig materiális tanuló legyek. A járási hivatal osztályvezetőjeként is nyilvánosan, hívő em-berként jártam a templomba, a munkám minőségéért ezt elnézték ne-kem. Amikor megalapítottam a Makrovilágot 1987-ben, még kommu-nizmus volt. Akkor már zarándokoltunk. Majd pedig beköszöntött a mai globalizált, „embertelen” világ, és itt kellett megmaradni hívő me-nedzsernek. Nos, ez volt a legnehezebb, de nem lehetetlen. Vezetői ars poeticát kölcsönöztem a Szentírásból:

„Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.” (Mt 10,17 Ókori ember szá-mára a kígyó titokzatos, bölcs és fenyegető lény.)

Majd nehéz, sziszifuszi munkával mindig megkerestem a modus vivendit. A törvényeket zömében nem hívő, hanem liberális pénzembe-rek hozzák. Bár Szent Pál a Timóteusokhoz írt első levelében (1,9) azt írja: „… a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, hazugokért…”, ám pont azok hánynak leginkább fittyet a törvényekre, gátlástalanul megszegik. Itt kell okosnak lenni, hiszen akik betartják a törvényeket, azokkal könnyű hívő emberként együttműködni. Ezek után bizonyára kíváncsivá tettem Önt, hogy lehet hívő gondolko-dással ma céget vezetni, 25 éven át. A könyvben apró pénzre váltom bevezető gondolataimat.

3

Keresztény VILÁGREND 1. ISTEN

Szekularizált VILÁGREND

HIT IMÁDÁS ENGE-DELMESSÉG KÉRÉS HÁLA

GONDVI-SELÉS SEGÍT-SÉG PARAN-CSOLATOK ÍTÉLET

2. EMBER

= TEREMTMÉNY

3. KAPCSOLAT RENDSZER: TÁRSAS LÉNY

4. TÁRSADALOM 5. GAZDASÁG 12. FEJLŐDÉS

5. TÁRS. RENDE-ZÉSI ELVEI

7. JOG 8. RENDI STRUK-TÚRA

9. CÉLJA

10. RENDJE

11. TÁRS. TERMÉK

13. ÁLLAM 14. EGYHÁZ

15. NÉPKÖZÖSSÉG

2. EMBER

= SZUVERÉN

3. KAPCSOLAT RENDSZER: EGYÉNEK HALMAZA, CSOPORTOK

4. TÁRSADALOM 8. GAZDASÁG 12. FEJLŐDÉS

5. TÁRS. RENDE-ZÉSI ELVEI

7. JOG 6. RENDI STRUK-TÚRA

9. CÉLJA

10. RENDJE

11. TÁRS. TERMÉK

13. PIAC+állam 14. PROGRAMOK+egyház

15. NÉPKÖZÖSSÉG

10/A BANKOK

1. ISTEN

NINCS = ø

10/A BANKOK

4

I. fejezet: Az egyház társadalmi tanítása „A keresztény társadalomtanítás célja – elsősorban társadalom-politikai, társadalometikai és társadalompedagógiai vonatkozásában – nem valamilyen földi paradicsom, de nem is a „világi világ” neotriumfalisztikus dicsőítése, hanem az a társadalmi rend, melyben az ember képes teljesíteni Isten akaratát, és keresztény életet tud élni. Eh-hez még szeretném hozzátenni: ma – A bennünket körbevevő világ ra-kétasebességgel változik, ám ennek ellenére le lehet írni általános elve-ket. KERESZTÉNY VILÁGREND: 1. ISTEN: Maga a Teremtő, a világ fenntartója. Abszolutum, A se, azaz Önmagától létező. „Én az Alfa és Omega vagyok (a kezdet és a vég), mondja Isten az Úr, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenha-tó.” (Jel 1,8). Örökérvényű törvényeivel, örökérvényű viselkedésformát követel értelmes teremtményétől, az embertől. Törvényei: a hit, a tízpa-rancsolat, egyház öt parancsolata, fő parancsok. „Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,11) Mi keresztények Isten te-nyerén élünk. A Gondviselés segíti életünket. „Ne aggódjatok megélhetéstek miatt… keressétek (először) inkább az ő országát (és annak igazságát), és ezeket (mind) megkapjátok.” (Lk 12,22,31) 2. EMBER: A világrend mások főszereplője az Isten képére teremtett ember. Társa van. „Azután az Úr Isten asszonnyá formálta a bordát. Legyen a neve feleség.” (Ter 22-23) Családja, gyermekei vannak, sze-reti őket, gondoskodik róluk. Neveli, védi, oltalmazza őket. Tisztában van teremtmény voltával, így Istennel gyermeki kapcsolatot alakít ki. Betartja törvényeit, élvezi gondviselését. Nála egy-egy megpróbáltatás nem tragédia, hanem érdemszerző kereszt. „Uralma alá hajtja a földet” (Ter 1,28) Becsületesen dolgozik, alkot, a másik embert társának tekin-ti. A földi javakat nem kizárólag magának akarja, megosztja. Igenis

A mindennapi életben tisztázni kell a világrend felállását. Az egyes szereplők tulajdonságát, helyét, szerepét. Bátran kimondhatjuk, hogy amennyiben tiszta fogalmaink vannak a világról, ez a nyitja az ember eredményes szellemi közlekedésének a különböző hangzatos elméle-tekkel behálózott világban. Tisztán kell látnunk, hogy a „keresztény” világban legerősebb a szekularizáció, a „felvilágosodás”, és a modern hívó szavak, mint emberi jogok, személyiség jog, másság tisztelete, építsd fel önmagad, rasszizmus leple alatt igazán az emberség leépítése folyik. A tisztánlátás elősegítése érdekében a továbbiakban egymás mellé állítom a keresztény és szekularizált világrendet. SZEKULARIZÁLT VILÁGREND:

1. ISTEN: NINCS ø 2. EMBER: A törzsfejlődés eredményeként a legértelmesebb lény. Szuverén. Senkitől nem függ. Párkapcsolatai vannak. Utódokat nemz. Nem minden esetben tartja fontosnak, hogy gondoskodjon rólunk. Gender elméletnél van 1-es, 2-es szülő. Férfi és nő közötti biológiai különbség eltüntetésén fáradozik. Saját maga a mércéje mindennek. Mindent relativizál. Nem ismeri a bűnt. A javak megszerzésében saját magának szinte kizárólagosságot követel. A technika fejlesztésén dol-gozik, majd ezeket az embere fölé helyezi. Fetisizálja. A legszebb em-beri érzéseket, kapcsolatokat azzal a felkiáltással dobja a sutba, hogy nem ilyen világot élünk már.

5

vallja, hogy az ember a teremtésétől, a születésétől kezdve létezési igé-nyeit „változatlanul” magában hordozza. Minden korban szeretetre, békére vágyó, biztonságot, teste sértetlenségét várja el, stb. Természe-tesen embertársának is elismeri ezen igényét 3. TÁRSASLÉNY: Emberek sokasága és sokfélesége él a földön, azaz az ember társaslény. S a világrend alakulása az ember társaslény mivol-tából fakad. Isten és az ember függőleges viszonya többé-kevésbé egy-szerű. Isten a Teremtő, az ember teremtmény. A Szentírásban Isten egyértelművé tette létezését, elvárásait. A hívő ember ezeket általában elfogadja, ismeri, és ezeket kell teljesítenie az örökélet reményében. Isten parancsának megfelelően az ember uralma alá hajtja a földet. Be-lépnek a társadalom, a gazdaság, a fejlődés, az emberi létezés eszközei-nek változása fogalmak. A hívő menedzser miután tisztázta Isten létét, az embernek hozzáfűződő köteles viszonyát, itt kell megtalálni az em-ber társaslény mivolta között a „közlekedést”, a megfelelő mozgásfor-mát, a modus vivendit. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” (Mk 12,17) 4. TÁRSADALOM: A társadalom értéket (ált) közösen megvalósítani szándékozó emberek társas összetartozásainak valamilyen formája, amely egy adott rend és vezetés körbejöttével működik. A társadalom-ban az emberek részint szociális erények (felebaráti szeretet, hűség, őszinteség, igazságosság, engedelmesség) gyakorlására, illetve kulturá-lis szakterületek kiépítésére lesznek képesek, amit az egyén egyedül nem tud megvalósítani (művészet, tudomány, gazdaság stb.). Az ember társas volta nem a haszonelvűség szerinti, másokra való ráutaltságon alapul, így a személyes lét, tehát lényegéből adódóan a társhoz, és a közösséghez van rendelve. Közösségalkotó szerepe életükben két szel-lemi erőnek van követési készség és a szeretet. Közösséget önmagának

védenie. Figyelmen kívül hagyja az emberi létezés emberi igényeit. Állandó fogyasztásra, pénz- és hatalomhajhászásra ösztökéli az elekt-romos hírközlési eszközökkel, és az írott sajtóval folyton-folyvást sok-kolja és boldogtalanná teszi. 3. EMBEREK KAPCSOLATI RENDSZERE: Társ még a személyes életben sem fontos, elég a pár, ugyanúgy a mindennapi életben, első-sorban csak munkaerő, munka világa, piac, áruk és munkaerő szabad áramlása, „eszmék” határtalan nyomulása, pénzügyi tranzakciók van-nak. Szent a profit. A magántulajdon abszolút és feltétel nélküli jogot képez, magyarán szólva nemcsak a szükségleteit meghaladó javakat halmozza fel az egyén, hanem kihúzza magát a társadalom működteté-sének kötelezettsége alól: adófizetés elkerülése. A profit és az egyéni vagyon felhalmozása érdekében nem idegen tőle a másik ember, vállal-kozás becsapása sem. A szekularizált embernek nem kell elszámolni Istennel, sok esetben még a földi igazság szolgáltatással sem. Vagy nagyon rafináltan csinálja embertelen játékait, vagy lefizeti a bíróságot, ügyészséget, kezében tartja a rendőrséget, vagy éppen az államigazga-tás egy fórumát. Ezek összessége a korrupció. További nemtelen harc folyik a vásárlóért. 4. TÁRSADALOM: „Biológiai szempontok alapján az ember a fejlett, csoportban élő állatokhoz tartozik, méghozzá azokhoz, amelyek nem-csak a közös védelem érdekében hoznak létre csoportot, hanem valami-féle együttműködés is kialakul a csoport tagjai között.” (Csányi Vil-mos: Társadalom és ember, 2011. 30. oldal) „Az emberi társadalom individuális csoportstruktúrája hozta létre a nyelvet és a nyelvből, szo-kásokból, tárgyakból álló kultúrát” (Uaz: 37. oldal). A hagyományos erkölcsi erények, az értékrend a fogyasztásra épül. Nincsenek eszmé-nyek, autonóm individuumok képződnek, még igazi egyetemi hallgatói csoport, összetartozás sem alakul ki a kreditrendszer miatt. A tömeg-média hatására sokféle és zavaros tudás van a fejekben, amelyet egy

6

kell a tömegmédia szenzáció, információ és gyűlölet áradata ellen 5. A TÁRSADALOM RENDEZÉSI ELVEI a) szolidaritás b) közjó c) szubszidiarítás (segítség a tartalékállományból) a) Szolidaritás A szolidaritás (solidare=szorosan) érinti az ember személyiségét (egy-szeriség, önállóság, gondolkodás mód szabadsága, felelősségvállalása, lelkiismerete, Isten fia) és társadalmiságát, ugyanakkor kölcsönös ösz-szetartozást jelent. Az ember és a társadalom létezésileg előre meghatá-rozott kölcsönös összetartozásban erkölcsi felelősség terhe mellett köte-les embertársára figyelni. b) Közjó Az élő szervezetek nem hagyják elsatnyulni részeiket, hanem táplálják és fenntartják őket. Csak a végszükség esetén áldozza fel a szervezet valamelyik részét, hogy megmentse az egészet. Ám minden eszközzel meg kell akadályozni az élősködést. c) Szubszidiaritás Szubszidiaritás egyfelől védi az egyének és a kisebb életközösségek saját létét és életét az átfogóbb, nagyobb társadalmi alakulatok túlkapá-sai ellen. Ez lenne a hazai kis- és középvállalkozások védelme a multik ellen, vagy éppen a kiskertjükben a termelőket a nagybirtok ellen. Más-felől „segítség felülről lefelé”, vagyis az egyes emberek, vagy kisebb életközösségek védelme, akik nem tudnak olyan modern technikát fel-sorakoztatni.

rendezőelv, az Isten parancsolatai nem állítják csatarendben és nem szelektálják. A védtelen emberben, emberi csoportokban kontrollálatlan hiedelmek alakulnak ki. Közös manipulált akciók születnek. Gondos-kodást száműzik a mindennapjaikból. 5. A TÁRSADALOM RENDEZÉSI ELVEI a) érdek b) profit c) tulajdonlás a) Érdek Az ember egyén, individuum, nincs társadalmi természete, a társadalom csupán kényszertársulat, amely legfeljebb az egyes érdekek mechanikus kiegyenlítésére szolgál. Szocializmusban azt hittük, hogy létezik szoli-daritás, pedig csak közös parancs volt, és mindenki futott a háztájiba. Az érdek mindenek fölé a szocialista politika következtében létrejött atomizálódásban emelkedett. (Én házam, én váram.) b) Profit „Nincs ingyen ebéd”. Mindenki szerezze meg magának a pénzt. Vilá-gosan látható, hogy a tőke nem szívleli a közjót, a másikat. Nem épít még évszázadok múltán is csodálni való alkotást. A profitért való haj-sza minden szabályt felrúg. Off-short cégek. c) Tulajdonlás A rendszerváltás utáni 20 évet a privatizáció, dereguláció, liberalizáció hármas „szent” jelszava lengte be. Tsz-elnökök, vállalatvezetők egy része saját tulajdont teremtett, másik része jó pénzért eladta a köztulaj-dont. Az önkormányzatok pedig külföldi „befektetők” után rohantak részben saját zsebük, részben a feladatok (víz, csatorna művek stb.) gondjainak átpasszolása miatt. Most már van az országban egy olyan tulajdonosi kör, akinek biztosított a profit vagy olyan adómentes tőke, akiknek az állam további adókedvezményeket kényszerül juttatni.

7

6. JOG A legtöbb és legfontosabb norma, amely a társadalmi együttélést szabá-lyozza, jogi természetű, ahol „jog”-on azokat az értékeket értjük, ame-lyek az egyént, mint az „övét” és társadalmat, mint „övékét” illetik meg (obiectiv jog), és melyre ennél fogva igény van (szubjektív jog). (53.oldal) - természetjog, mint létezésjog: Ami minden időkben és minden kultúrkörben az embert meghatározza, amihez testiség és szellemiség, személyesség és társadalmiság, vala-mint a teremtményiség tartozik. A természetes erkölcs része és lelkiis-mereti kötelezettséget ró ránk. Természetjog tulajdonságai: általános érvényű, változatlanság, megismerhetőség. - igazságosság: kommutatív, árigazságosság, munkaviszony igazságos-sága, szociális, elosztó, torvényes igazságosság. 7 RENDI STUKTÚRA: - HÁZASSÁG: „Magyarországon védi a házasság intézményét, mint féri és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.” (Ma-gyarország Alaptörvénye L. cikk (1)). Ez megfelel a keresztény állás-pontnak. A házasságban különböző fontos szempontok jelennek még meg: nemiség, nemi erő az utódok nemzésére, megóvó erő, önzetlenül ajándékozó szeretet, mint szerződés, mint intézmény, és nekünk, mint szentség. - CSALÁD: „A szülőknek gyermekeikkel való természetes életközös-sége, amely az isteni termékenységáldással elárasztott házasságból bon-takozik, s amely egyúttal az emberi társadalom sejtje” (100. oldal) Szü-lők és gyermekeik harmonikus együttélését, a gyermekek egészséges emberé nevelését az életerős, biztos jövő záloga. A család a gyerme-keknek otthont, hajlékot, lakást nyújt. Nevelést, gondoskodást, szerete-tet ad. Közös asztal. A család az emberi társadalomban a legfontosabb nevelő és alakító közösség. - MUNKA: A munka az ember szellemi vagy testi képességeinek tuda-tos, komoly, tárgyra irányuló kifejtése olyan értékek célszerű

6. JOG A jog legáltalánosabb megközelítésben az emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartásszabály, az emberi maga-tartásokat vagy a magatartásokat befolyásoló körülményeket szabá-lyozza. A jog állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartás szabály! A szekularizált jogrendszer a mai időben teljesség-gel kalodába szorítja az embert. Másrészt bizonyos jogokat, pl. szemé-lyiség jog fetisizál. Amikor az állampolgárnak kell információ, akkor a személyiségijogra hivatkozással nem kap felvilágosítást. Viszont, ha a hatóság, bank akar megtudni valamit, a személyiségjog az emberek teljes atomizálódásához vezet. Odáig elment pl., hogy a 18 éves koráig szülői felelősséget vállaló szülő nem tudhatta meg a jegyeket, csak ha a gyerek engedélyezi. 7. RENDI STRUKTÚRA: - HÁZASSÁG: A szekularizált társadalmi rend hevesen támadja a há-zasság intézményét. Élettársi kapcsolat, egyneműek kapcsolatát szeret-nék beépíteni a házasság intézményébe. A házasságot relativizálják. Merevségnek, rendszerkényszernek és béklyónak tekintik, és elutasít-ják. Már pedig, aki nem lép bele a házasság intézményébe, vagy szét-rombolja azt, az adminisztratív apparátusnak szolgáltatja ki a házassá-got, és a családot. Minden emberi igény: szeretet, biztonság, hűség, emberség, a gyermek neveléséhez szükséges feltételek mind a kukába kerülnek. A párok önzése teljesen tönkreteszi a gyermekek életét. - CSALÁD: A család sok esetben sokadrangú dolgot jelent. A párkap-csolat a lényeg, a gyereket eltartják vagy éppen nevelőintézetbe adják. Még jól működő családoknál is sok esetben felbomlott az asztalközös-ség, miután az apa és a dolgozó anya üzemi étkezdében, a gyerek pedig óvodában, vagy a napköziben étkezik. Otthoni társas élet a családok nagy részében a TV, az internet miatt szinte megszűnt. Sok esetben a szülők és gyerekek életének súlypontja otthontól kívülre helyeződött, ami nélkülözi a bizalmas együttlétet, a nevelést. - MUNKA: Az ember tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a

8

megvalósítása érdekében, melyek az ember céljának Istentől elrendelt beteljesülését szolgálják. Munka tudatos aktivitás. Három fontos jellemzője van:

• szükségszerűség, ezt biztosítja a megélhetés, • sikerélményt ad, ami nélkül szintén nem lehet élni, • végül a munka által alakítja, és győzi le az ember a világot.

„Hajtsátok uralmatok alá a földet.” (Ter. 1,28) A keresztény embernél nagyon sok esetben a munka az a hivatása is. Akkor van valaki helyén az életben, és boldog lesz, ha a kettő fedi egymást. - MUNKABÉR: „Megérdemli a munkás a maga bérét.” (1 Tim 5,18) vagy „Lám a munkabér, amelyet a földjeiteket learató munkásoktól visszatartottatok, az égre kiált” (Jakab 5,4). Ezekhez a szentírási idéze-tekhez nem kell különösebb kommentár! 8. GAZDASÁG: „Gazdaságon az egyének és a társadalmi alakulatok számára az isteni akarat szerinti kibontakozást biztosító tárgyak és szolgáltatások iránti emberi igény tervszerű, tartós és biztosított kielégítésére szolgáló esz-közök és elvárások összességét értjük.” (157.oldal) A keresztény tanítás elismeri a gazdaság saját törvényeit, de nem lehet önös célú. „A saját módszerei és törvényei szerint kell ugyan gyakorol-ni a gazdasági tevékenységet, de az erkölcsi rend korlátainak betartásá-val.” (Gandium et spes enciklica – „Az ember … szerzője, középpontja és célja az egész gazdasági életnek” (GS 63)). A helyes gazdasági cél nem a szüntelenül fokozódó áruellátás, ráadásul gyenge minőségű, ha-nem az összemberi, kiváltképpen a szociális értékeken való munkálko-dás. 9. A GAZDASÁG CÉLJA: A gazdaság és a „termelés alapvető célja nem a termékeke halmozása, sem pedig a haszon vagy a hatalmaskodás, hanem az ember szolgálata. Mégpedig a teljes ember szolgálata, amely tehát tekintetbe veszi

környező természet anyagait, tárgyait átalakítja, szükségletei kielégíté-sére alkalmasság teszi, a társadalom létezésének alapja, legfontosabb feltétele. Eddig keresztényeknek is jó. Az ember a munka révén emel-kedett ki az állatvilágból; minden más élőlénytől megkülönböztető sajá-tossága. A világ fejlődése során kialakul a társadalmi munkamegosztás. „Produktív, ill. inproduktív munkát különböztet meg. Hivatást nem ismer. Ma már sem a munkának, sem a munkásnak nincs becsülete. (Szocia-lizmusban: „Hirdessük, nem boldogul itt más, csak ki alkot, aki mun-kás.” Ez sem volt igaz!) - MUNKABÉR: A mai munkáltatók zöme a trükkök százait veti be. Rettenetes kárt okoz a munkabér ki nem fizetésével, a munkaidő meg-növelésével. A munkáltató befektetőként viselkedik és egyetlen célja van a minél nagyobb profit. 8. GAZDASÁG: A gazdasági tevékenység az a folyamat, amelynek eredményeként ter-mékeket állítanak elő v. meghatározott szolgáltatásokat nyújtanak. Le-hetnek termelő (anyagi), nem termelő (nem anyagi) tevékenységek. A gazdasági törvények jelentős része csak egy-egy társadalmi forma ter-melési viszonyainak lényeges összefüggéseit fejezi ki. Maximális eredmény minimális ráfordítás. Szociális látószöge nincs. A mai gazdaságpolitikai irányzat szerint (neoliberális) a gazdaságot önmagára hagyva, minden állami beavatkozástól mentesen működik a legtökéletesebben. Szervező erő a szabad verseny, szabályozó pedig a piac. Állandó fejlesztés, fogyasztásnövelés, foglalkoztatottság minima-lizálása. Nagyon fontos a racionális cselekvés elvének az érvényesítése. Mobil vállalkozás. A tőke szabad áramlása nem foglalkozik szociális problémákkal, csak a piac érdekli. 9. A GAZDASÁG CÉLJA: Az ember egyszerre természeti és közösségi lény. Anyagi létfeltételei-nek megteremtését, fenntartását szokás a gazdálkodás fogalma alá von-ni. Az embernek vannak anyagi szükségletei: táplálkozás, ruházkodás,

9

egyfelől az anyagi szükségleteknek, másfelől pedig az értelmi, erkölcsi szellemi és vallási életnek az igényeit.” (Gaundiuum und spes GY). Bármely kultúrának nélkülözhetetlen feltétele, hogy el legyen látva anyagi javakkal, az egészségügy, a nevelés, a kutatás, a tudomány, a kultúra és a vallásgyakorlás terén. Minél jobban kibontakozik a civili-záció és a kultúra, annál magasabbak az emberek igényei. Most a gaz-dasági válság idején viszont az embernek még inkább tudakolt az ön-mérséklése. 10. GAZDASÁG RENDJE: Az egyház következetesen tanítja, hogy az ember alapvető jogai közé tartozik a tulajdonhoz való jog. Azonban ez a jog nem abszolút, hanem használata, működése során a köz javát is kell szolgálnia. (Egyéni és társadalmi funkció.) Magántulajdon előnyei: rendezett önszeretet, ille-tékességek és hatáskörök egyértelmű felosztása, emberi biztonság és gondoskodás utáni igény, élénk gazdasági cserek, másokért cselekedés. Magántulajdon hátrányai: tunyasághoz vezet, a javak birtoklása olykor békétlenséget szülnek. A magántulajdon mellett vannak közjogi testüle-teknek, intézményeknek és alapítványoknak is vagyona. Nemzeti va-gyon nagy része állami tulajdonban van. 10/A. BANKOK: Előfutárai az ókori pénzváltók voltak. Rabszolga, hűbéri társadalomban is már egyes banki műveleteket végeznek (értékmegőrzés, pénzváltás, fizetések közvetítése stb.) Kapitalizmusban jelentek meg a mai bankok elődjei. Fontos elődjei!!! Hitelek közvetítésével, pénz adásvételével foglalkoztak. Összegyűjtötte a kis összegű megtakarításokat és főként az ideiglenes szabad pénzeszközöket (passzív műveletek), másrészt hiteleket nyújtott egyéneknek, vállalkozóknak (aktív műveletek). Lebo-

közlekedés, lakás, az egészség és a biztonság megőrzése. Anyagi szük-ségleteket a termékek elégítik ki, a mások munkája a szolgáltatás. A gazdaság úgy jelenik meg a szemünk előtt, mint javak halmaza: áruk és szolgáltatások kínálata. A kínálattal szemben áll a kereslet. A kereslet megteremthető és erősíthető. Ismét a piacon vagyunk. Tovább bonyo-lódik, hogy a vállalkozások eladható terméket gyártanak-e? Piacgazda-ság a hívó szó. Piacgazdaság mára világméretűvé vált. „Amit ma világ-gazdaságnak hívunk, az gyakorlatilag egy ismeretlen magántulajdonosi kör által tulajdonolt központi bankrendszer, amely felett még a gazdaál-lamnak is csak korlátozott felügyelete van.” (Boros Imre 2012.szept.18. MN) 10. GAZDASÁG RENDJE: A gazdaságnak van természetes rendje. Rend alapelve az individualista szabadság és természetes hajtóerő az önérdek. A gazdaság rendjét a verseny kormányozza. Ez ma különösen érvényesül. A teljesítményver-seny nem önmagától alakul ki, hanem az államnak kell alkotmánnyal ellátnia a gazdaságot, amely a szabad verseny számára biztosítja a ki-bontakozási lehetőséget. (Szabad árképzés elismerése, piacok megnyi-tása, a monopóliumok ellenőrzése vagy tilalma révén.) Az emberi szempontokat alárendeli a piacnak. Nem számol a közösségi és minő-ségi szükségeltekkel. Vad és értékmentes piacgazdaság jogilag rende-zetlen. 10/A. BANKOK: Mára a bankok irányító szerephez jutottak, úgy a jegybank, kereske-delmi bankok, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank. A bankvilág ma már nemcsak a gazdaságot ural-ja, hanem a társadalmak elé politikai követelményeket is állít. A ban kok felhagytak a hagyományos hitelezési szerepükkel, helyette pénz-mozgatásából élnek. Manipulálják a kamatlábat a kamatok szintjének feltornázása miatt. „Több, mint fél évszázadig az IMF volt az az intéz-mény, ami „őrködött” a rendszer (pénzforgalom) működésén. Ha egy

10

nyolított un. indifferens pénzműveleteket is: fizetés, beszedés, értékke-zelés. A passzív műveletekkel összegyűjtött pénz után (bevételek) ala-csonyabb kamatot adott, az aktív műveleteknél magasabbat kért. Ka-matkülönbség volt a profitja. A bankok nagyon sokáig szerényen, tisz-tességesen szolgálták a társadalmat, gazdaságot és fejlődést. Muham-mad Jurusz Nobel-békedíjas bangladesi közgazdász a szegények bank-jával, Grameen Bank, az eredeti célhoz akar visszatérni. Csak egyik eszköze a profit, másik a profitot az emberek életének javítására, egy igazságosabb társadalom kialakítására használjuk fel. 11. TÁRSADALMI TERMÉK: A gazdaság teljesítménye a nemzeti jövedelem. Minden termelő (és értékesítési) tevékenység keretéül a vállalkozások szektora szolgál, ak-kor e szektoron belül keletkeznek bérjövedelmek és tőkejövedelmek. Adam Smith terminológiáját használja mind a két világrend. Tehát itt is van: - földjáradék - kamat - bér - profit. Háztartások fogyasztása: bérükből fedezik a családok fogyasztási ki-adásaikat, + kapnak természetbeni társadalmi juttatásokat (tömegközle-kedés, gyógyszer, kulturális szolgáltatások). Közösségi fogyasztások: államigazgatás, honvédelem, közvilágítás, utak, árvízvédelem, tudományos kutatás, beruházások. 12. FEJLŐDÉS: Az ember teljesíti isten parancsát. Hajtsátok uralmatok alá a földet. Technikai bravúrokat teremt. Isten munkatársa lesz. De az ember min-dig ember marad. Érzéseivel, szeretetigényével, biztonság vágyával stb. Kell használni a modern eszközöket. De! Ugyan a virágzó tudomány, technika és gazdaság „jelentős civilizációs és kulturális haladást” kép-visel, megfontolandó, „hogy ezek nem a legfőbb értékek”, hanem

ország … eladósodott, ami miatt a piac már nem kívánt hitelezni, jött az IMF ideiglenesen finanszírozta az országot, de költekezési fogyókúrára fogta.” (Boros Imre: Az IMF formálja az új világrendet MN, 2012 szept. 18.) Most a hóna alá vette a 3 magánkézben lévő, általunk is fi-nanszírozott hitelminősítő intézetet, az Európai Bizottságot, „az egye-sült nemzetközi bankügy” fő szószólójává fogadta. Így karöltve képe-sek kormányokat buktatni, kormányfőket delegálni. A pénz világura-lomra tör. Ám 5 éven belül ugyanúgy elbukik a hatalmi törekvés a né-pek lázongása miatt (2012.szept. 15-én Spanyolországban 600.0000-en tüntettek az IMF ellen), mint ahogy minden erőszakszervezet, rendszer a süllyesztőbe került. 11. TÁRSADALMI TERMÉK: A népgazdaság tiszta gazdasági jövedelmi, amely egy év leforgása alatt újonnan létrehozott tárgyi javak, szolgáltatások és a tartós javak hasz-nálatából keletkezik, nemzeti jövedelemnek hívjuk. A piac gazdaságban a jövedelemképzés, vagyis a társadalmi termék elosztása, szolgáltatás, ill. ellenszolgáltatás közvetlen cseréjével valósul meg. Első, ill. újrael-osztás. Első elosztásnál: - földjáradék

- a kamat - munkából származó jövedelem

- vállalkozói nyereség szerepel. Az újraelosztásnál az állam adókkal és társadalombiztosítási járulékkal végzi el a feladatot. Felhasználás, mint a szekularizált világnál. Itt saj-nos mindig az aktuális állam és politikai dönt. 12. FEJLŐDÉS: A fejlett ipari társadalom ma az egész világra szuggesztív hatást gyako-rol. „Papa, nem olyan világot élünk”mondják a fiatalok. - az utazás repülővel, kocsival, expresszel pillanatok alatt elvisz a leg-távolabbi világba, - TV, rádió, internet azonnal tudósít bennünket a világ bármelyik zugá-ból,

11

„csupán eszközök, melyek a magasabb értékekre való törekvésben hasznosíthatók” (Mater et magistra, XXIII János enciklika) Fejlődés kérdése? Hány millió ember éhezik? Isten nekik is adta a föl-det. 1981-ben 650 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre. Ma már többszörösét! A szekularizált oldalon egy Hankiss Elemér magatartási normák összehasonlítást közöltem. Hagyományos az egyenlő a keresz-ténnyel!!! Akkor? 13. ÁLLAM: „Az állam olyan legfőbb, földi képződmény, amely – a jog és a hatalom fundamentumán – a közjó legmagasabb szintű összekapcsolásaként és legfőbb védelmezőjeként a lehető legjobb módját biztosítja a földi bol-dogulásnak.” (237.oldal) Az állam és a társadalom dualizmusa szava-tolja az ember szabadságát, védelmét és a kultúra egyes ágazatainak kibontakozását. Mivel az állam a közjó legfőbb védelmezője, hatalmá-nak egységesnek, átfogónak, szuverénnek és kényszerítőnek kell lennie. A keresztény államban a nép egészében testesül meg, vagyis nem az egyes emberekben, de nem is a tömegben, hanem a politika államalkotó népben. Modern ember életérzésének és gondolkodásmódjának legin-kább a demokrácia felel meg. Minden állampolgárnak a közéletben kötelessége részt venni (pl. szavazni). Az állam adókiszabási jogát a közjó indokolja, de az adóterhet a polgárok, vállalkozások teljesítő-

- kinyíltak a határok, nyelveket beszélünk, kitágult a személyes élette-rünk, - számítógéppel tervezünk, lézerrel operálunk, mobillal bárkit azonnal elérhetünk. A technikai forradalom fénysebességgel teremt új használati tárgyakat. ÁM EMBER NÉLKÜL NEM MEGY. Az okos telefon is csak akkor lesz okos, ha tudja az ember használni. Ám emberileg történelmi méretű válságba érkeztünk. Álljon itt egy Hankiss Elemér szembeállítása (Ő liberális gondolkodású.):

MAGATARTÁS

Hagyományos Modern Szeresd felebarátodat! Szeresd önmagad! Áldozd fel magad! Valósítsd meg önmagad! Légy szerény! Légy sikeres! Engedelmeskedj! Légy szabad! Takarékoskodj! Fogyassz! Bűnös vagy! Ártatlan vagy! Take care! Take risk! 13. ÁLLAM: Az állam a mindenkori uralkodó politikai hatalom legfőbb erőszakszer-ve. Természetesen fennáll a társadalom szervezői kötelezettsége, a jel-szó: minél kisebb állam biztosítson szabad utat a tőke, a termékek, áruk és eszmék szabad áramlásának, de ne szóljon bele tevékenységükbe, ugyanakkor, ha bajbajutottak, az állam segíts. Lásd a bankok feltőkésí-tése, avagy késhegyig menő ellenállás a közterhek kiszélesítése ellen. Az állam szerepének csökkentését a piac mindenhatóságával magyaráz-zák. Az állam olyan intézkedéseket hozzon csak, amivel segítik a szabadversenyt. Pl. támogatás egy betelepedő külföldi cégnek. Érdekek és lobbik „döntenek”. Korrupció teljesen behálózza az államapparátust, az igazságszolgáltatást és a rendvédelmi szerveket. Szabó Lóránd dom-bóvári polgármestert két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetés-

12

képessége szerint kell elosztani. Adót fizetni lelkiismeretbeli köteles-ség. Állam joga a bűnözőket elítélni. Háború vagy béke kérdésében dönt vagy cselekszik. 14. EGYHÁZ: „Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapi sem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kulcsait. Amit meg-kötsz a földön, megkötött lesz a mennyben is, amit föloldasz, a menny-ben is föloldott lesz.” (Mt 16,18-19) „Mert mindnyájan Isten fiai vagy-tok a hit által Krisztus Jézusban”. (Gal 3,26) Ennek alapján mi megke-resztelkedetek az isteni családhoz tartozunk. Az isteni család lakóhelye pedig az Egyház. Nekünk a Római Katolikus Anyaszentegyház, a Ma-gyar Egyház. Ebben leszünk mi munkatársak. Missziós testvérek. A zarándoklat a XXI. században a legtökéletesebb missziója, ha jól csinál-juk. A kegyelem vérkeringésében dolgozunk. De ennek a véráramlat-nak a szekularizált világban eredményesen kell keringeni. Az Istentől eltávolodottaknak, nem ismerőknek és nem hívőknek mi leszünk a bib-liái. A mindennapi életben össze kell egyeztetni a menedzser szentségét a profánnal. Első hallásra nem könnyű, de nagyon szép. No, de mi könnyű az életben? Igen, de milyenek a papok? 65-70%-a jó, hívő, valllásos, pap és ember. 15-20%-a is-is. 15-20%-a pedig nem jó pályát választott. Újabb kígyói okosság: megtanulni még a papokkal is együtt dolgozni. 15. NÉPKÖZÖSSÉG: A földön élő emberiség, mint jog közösség jelenik meg. XII. Pius: „Az Istentől származó természetjogból következik, hogy az emberiség jog-közösséget alkot, nemcsak az egyes embereket, de a népeket is össze-köti.” (Természetjog magában foglalja az ember létezéséből adódó, idők fölött érvényes, legfőbb és egyetemes alapnormákat. Természet-jog=létezésjog, általános, változatlan, felismerhető.) Az emberiségnek gazdaságilag szolidárisnak kell lennie egymás iránt, mert Isten a föld javait eredetileg baj az emberiség egyetemes családjának rendelte, nem

sel sújtotta a Kúria sikkasztásért, és mégis maradhat továbbra is pol-gármester. 14. EGYHÁZ: 1949-1964 között a Magyar Katolikus egyházat teljességgel szétverte a kommunista politika. A vallás a nép ópiuma, rövidesen ki fog halni. Hát nem halt ki. Majd ezután 1990-ig félelemben tartotta, a templom falaki közé szorította. ’90 óta pedig az egyház úgy jár-kel, mint aki a sötét pincéből feljön, és nem lát semmit, nem találja a helyét. A rend-szerváltás utáni politika és gazdasági élet piros bojtként használja a kalapján a papokat, püspököket. Mindenhová rángatják őket, „reprezen-tálni” mindenféle hit nélkül, minél több felekezetet tudnak felvonultatni a szennyvíztelep megoldásán, annál színvonalasabb a rendezvény. „Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam, a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházak-kal.” (Magyarország Alaptörvénye VII. cikk. (2)) Ez javulást hozhat vallási életünkben. Viszont világosan látni kell, hogy a szekularizált világrend balliberális prominensei mindent elkövetnek az Alkotmány ellenére az egyház meg a pápa tekintélyének aláásására, a hit relativizálására, a hívők manipulálására. Az egyházi rendezvények csak színvonaltalan programok. Igaziak csak a fesztiválok, a show-k stb. Nekik ez a „dolguk”. Ne foglalkozzunk velük. Építsük a keresztény világrendet. 15. NÉPKÖZÖSSÉG: Más meggondolásból csupán szervezési és hatalmi szempontokból a szekularizált világi rend is próbálkozik a világ irányításával. (Régen ez volt a császárszág pl.) ENSZ, ARAB LIGA, NATO, VISEGRÁDI 4., az EURÓPAI UNIÓ – mind-mind népközösségi szervezetek. pedig csak egyes népeknek, embereknek, ezért az emberiség is gazda-sági értelemben szolidáris egységet alkot. Természetes követelmény,

13

hogy a népközösségének legyen szervezete. Csak akkor tudja tekinté-lyét gyakorolni, ha egy szervezet megteremtése révén cselekvőképessé válik. 3. II. fejezet: Menedzsment fogalma, feladata, érvényesülése Menedzsment: a célok kitűzésének és megvalósításának folyamata, tervezés, szervezés, vezetés, irányítás, ellenőrzés funkciói által, emberi-anyagi források felhasználásával. Menedzsment: célorientált társadalmi rendszerek kialakítása, irányítása és fejlesztése (Ulrich H.) Menedzsment: egy feladatra létrejött szervezet létrehozója és működte-tője. Mind a három meghatározás igaz, de vallási turizmus menedzsmentjé-nek alapfeltétele:

• küldetés • elkötelezettség

Küldetés: istenszolgálat és az emberek Istenhez vezetése Elkötelezettség: gyakorló, hívő emberi lét További feltételek:

• gazdálkodás • költségek alacsonyan tartása (zarándokok szegények!)

A kedélyeket most José Manuel Barosso EB elnök legutóbbi bejelenté-se borzolta fel: a nemzetállamokat centralizálnák, föderációt hoznának létre, és ezzel a nemzetállamok elveszítenék jogosítvnyaikat. Ez nem más, mint EURODIKTATÚRA. Már az is szörnyű, hogy szinte mindent Brüsszel határoz meg, de az egyes nemzeti bankok brüsszeli felügyelete nem más, mint a központo-sított pénzkormányzás.

14

• eredményesség (minden gazdasági feltételnek eleget kell tenni, adó, járulék, stb.)

• eszközkihasználtság (meglévő buszok igénybevételének üte-mezése stb.)

• zarándokút igények maximális kielégítése, sőt minél több embert bevonni a missziós munkába.

• lehetőségek felmérése a szekularizált világban.

A zarándokturizmus a szocializmusban tiltva volt, a mai világban pedig a relativizmus, a közömbösség a gátja. A felmérés a helyi településen, az esperesi kerületekben, egyházmegyében, Magyar Egyházban.

• Viszony a konkurenciához: a vallási turizmusban a rivalizálás

nem megengedett, csak együttműködni lehet. Célszerű a hasonló tevékenységek elemzése és más irányba bővíteni az ajánlatot.

Menedzsment funkciók (feladatok): 1. Tervezés: A jövő előkészítése ma. Ez igaz a zarándokiroda alapítá-

sánál és igaz egy egészéves program kidolgozásánál. A tervezés so-rán kell a hosszú-, közép- és rövidtávú célokat, intézkedéseket, és költségvetéseket kidolgozni.

2. Szervezés: Az emberi munkának és az üzemi eszközöknek szolgálta-tások előállításához való tervszerű hozzárendelését értjük. (Claude Caspar)

3. Vezetés: Emberekre irányul. Olyan speciális logikai feladatok ösz-szessége, amelyekkel a gazdasági társulat eseményeit alakítani, és irányítani tudja. Személyeket és csoportokat befolyásol a célok meg-határozása és megvalósítása érdekében. A vallási (zarándok) turizmus vállalkozásában a munkatársak szere-pe kiemelt jelentőségű, mivel a szolgáltatást az emberekkel szemé-lyes kapcsolatot teremtve végzik. Tényleges munkahelyi közösség létrehozása a vállalkozás sikeres működésének záloga.

4. Irányítás: Folyamatokra irányul. A kitűzött célt, a cél elérésére alko-tott tervet források és folyamatok irányításával tudja elérni. Pl. úgy irányítja az értékesítést akciókkal, hogy télen, szezonon kívül is fent tudja tartani a vállalkozás likviditását.

5. Ellenőrzés: Visszacsatolás. Kiadott tervek, feladatok, működési szempontok kontrollja.

15

Menedzser fogalma: a vállalkozás működés funkcióit (tervezés, szerve-zés, vezetés, irányítás, ellenőrzés) gyakorló vezető személyiség. A za-rándok turizmus menedzsere csak hívő, vallását gyakorló, turizmus szakmát kiválóan ismerő személy lehet. Zarándok irodát csak szívvel és lélekkel lehet vezetni. A menedzserrel szembeni követelmények

• üzemgazdasági és technikai ismeretek • szervezőkészség • vezetői képesség

A végzés aránya A vezetői tevékenység leltára

(funkciók) vezető munkatársa 1. problémafelismerés xxxxxx xx 2. célmeghatározás xxxxxx xx 3. tervezés xxx xxxxx 4. döntés xxxxxxx x 5. feladattáruházás xxx xxxxx 6. feladatok végrehajtása

(végrehajtatása) xx xxxxxx

7. ellenőrzés xxxx xxxx

Speciális javak: A zarándok iroda vállalkozás „két kapura játszik”. Jövedelmezőség és hatékonyság alapvető javak. Ez az egyik kapu. Má-sik feladat: a speciális jó. Elősegíteni Isten teremtő, gondviselő és fenn-tartó munkáját, a közjót szolgálni, ezen belül is megteremteni a misszi-ót tartalmazó, Istenhez vezető zarándoklatok infrastruktúráját (szállás, személyszállítás, étkezés, miseidőpont foglalás, lelkivezető küldés stb.). Ez a másik, vagy szakrális kapu. Zarándoklatok szervezése: Részleteiben ezzel „A vallási turizmus szer-vezésének módszertana” c. tantárgy foglalkozik, ám előre kell bocsáj-tani, hogy a menedzsment szintjén ott részterületi menedzsment felada-tokról van szó. Jelen esetben átfogó menedzsmenti kérdésekről: 1. A zarándoklatok általános célrendszerének meghatározása:

• minden ember célcsoport • zarándoklatos általános metódusa (hitbuzgalmi, látnivalók ará-

nya) • szolgáltatások színvonalának deklarálása • fejlődés iránya

2. A zarándoklatok lebonyolítására szolgáló eszközök, szolgáltatások megtervezése (busz, repülő, hajó stb.)

3. Módszerek meghatározása: • változatosság kombinációja (pl. egyszerű elmélkedés buszon, ve-

títettképes elmélkedés, elmélkedés útközbeeső tópartján (Varietas delektat).

• szakrális animáció bevezetése • idegenvezető – lelkivezető – közösségi önálló lét (társalgás) ará-

nyainak kialakítása. „Mindennap imádkozik, eszik az ember, va-sárnap szebben és többet imádkozik, jobbat és sokat eszik, de nem zabál be.”

Zarándok vendégek igénye: • legfontosabb feladat a zarándokok visszajelzésének ösztönzése, mi-

vel a menedzsment itt tudja tetten érni az igények legtöbbjét. Pl. a Makrovilág a véleményüket, ötleteiket, javaslataikat megíró zarán-dokok között utakat, ajándékokat sorsol ki.

• Sajtófigyelés: pápai, püspöki megnyilvánulások, lelki programok meghirdetése, és erre mindenképpen utazással kell reagálni. Pl. XVI. Benedek pápa 2012. október 11-2013. november 24. közötti időre meghirdette a HIT ÉVÉT. Ezt követték az egyházmegyék bejelenté-sei, hogy melyik templomokat jelölik ki a teljes búcsú elnyerésére. Majd pedig kegyhelyek szervezései adnak újabb és újabb zarándok célt. Itt jelennek meg a zarándokok újabb és újabb zarándoklat igé-nyei.

• Jeles évfordulók figyelemmel kísérése. 75 évvel ezelőtt volt Ma-gyarországon az Eucharisztikus Kongresszus. Vác, május 10-11-én nagyszabású megemlékező ünnepséget szervez, amiben a zarándo-kok szeretnének bekapcsolódni. Út szervezése erre az alkalomra.

16

Gazdasági és jogi környezet: A zarándoklat szervezéséhez is, mint gaz-dasági szolgáltatáshoz különböző mértékben:

• emberi munkaerő, • tőke (pénz) formájában üzemi eszköz, valamint, • munka és a tőke tervszerű hasznosításához (rendelkező munka)

szükséges. A zarándoklatot szervező iroda nemcsak gazdasági-technikai egység, hanem olyan társadalmi közösség is, ahol a munkatársak élettevékeny-ségük nagy részét kifejtik abból a célból, hogy részben keresetükből létfenntartásukat fedezzék, másrészt hogy hivatásszerűen segítsék az embereket végcéljuk, Isten megtalálásában. A tőke az üzemeltetéshez szükséges felszerelés. A tőkéhez számítjuk az épületet, a buszokat, berendezéseket, fizetőeszközöket, de a jogokat, s a cég hírnevét is. Mindezen pénzben kifejezhető vagyoni értékek munká-val keletkeztek. A szervezés egy zarándok iroda ésszerű és tervszerű kialakítása, azaz egy rend, ami azt mutatja, hogyan kell az irodában a munkát és a tőkét úgy felhasználni, hogy a meghatározott célt elérjék. Ehhez szükség van egy korszerű, vezetési ismeretekkel rendelkező vezető „irányító-szervező tevékenységére.” Ezt a vezetőt menedzsernek, ha több vezető-ről van szó, menedzsmentnek nevezzük. Jogi szabályozás: A zarándokutak szervezésére, mint turisztikai termék-re 213/1996. (XII.23.) Korm. rendelet, az utazásszervező- és közvetítő tevékenységről szóló rendelet vonatkozik. Sajnos törvény még a zarán-dokutak szervezésére vonatkozóan nincs. Ez sok nehézséget jelent, anomáliákat szül. Pl. egy éjszakai hajós virrasztást, szentmisével Vá-cott, turisztikai termékeknek akar minősíteni az államigazgatás, holott csak hajóbérlésről lehet szó, a hitbuzgalmi, hitéleti tevékenységet nem lehet belerakni egy turisztikai csomagba. Nem turisztikai szolgáltatás. A gazdasági formától függően, azaz, hogy Bt., Kft., Zrt., Alapítvány vagy magánvállalkozó működteti a zarándok irodát, a megfelelő szabá-

lyozások is érvényesek. Mérlegkészítés, adók fizetése, bérfizetési ren-delkezések stb. 4. III. fejezet: Hit és a munka szférájának integrációja, munkabér A szekularizmus a személyes hitet az otthonba, a közösségi hitet a templom falai közé próbálja visszaszorítani. A keresztény világrend: Istent személyes valóságként fogja fel, ráha-gyatkozása pedig hit, bizalom az ISTENI GONDVISELÉSBEN. A szentírás első két fejezetének olvasása közben kiderül, hogy a terem-téstörténet leírásának az a célja, hogy választ adjon az ember legfonto-sabb kérdéseire. Ki az ember? Mi a jó? Mi az ember célja a világban? Az ószövetségi Szentírás ezekre a legfontosabb kérdésekre a következő válaszokat adja:

1. Isten az ember a saját képére, hasonlatosságára teremtette. Az ember tehát, a különféle mondákkal ellentétben, nem egy „hibás” isteni lény, nem is egy „javított” állat. Isten az embert ilyennek gondolta el. Az ember tehát alapvetően jó.

2. Isten a világot az emberért teremtette. Isten a világot az embernek adta, hogy használja fel egyéni kibon-takozása érdekében úgy, hogy annak értékeit megőrzi.

3. Az ember erkölcsi személy. Isten és az ember között, mint két személy között, párbeszéd jött létre. Isten ebben a párbeszédben meghatározta az ember számá-ra, hogy mi a jó és mi a rossz. Az embernek lehetősége van arra, hogy az Istentől kapott szabad akarattal válasszon a jó és a rossz között.

4. Az ember társas lény.

17

Isten a férfit és a nőt együtt teremtette a saját képmására. Ebből következik a férfi és a nő elválaszthatatlan egysége.

5. Az ember számára létezik boldogság.

Isten az ember számára megmutatta az ideális életállapotot az Édenkertet, a „paradicsomot”. Az embernek úgy kell élnie, hogy ez a harmonikus állapot újra megvalósuljon.

Jézus Krisztus átveszi az Ószövetség istenképét és tökéletesíti. Emberi természetben jelent meg közöttünk, és meg tudta mutatni azt az ember-arcot, amit Isten kíván tőlünk. „Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten Fiai.” (Róm. 8,14) Az Újszövegségben deklarálta Istengyermeksé-günket is. Mindennapjainkat ebben a hitben, erkölcsi követelmények-nek megfelelően és nyilvánosan kell megélni. Vezérelvek - keresztényelvek:

• keresztényelvek • természetes erkölcsi törvény • Isteni törvények • Tízparancsolat • Egyház öt parancsolata • Lelkiismeretbe, szívbe írt törvények.

Hívő lét nem kizárja, hanem megerősíti, hogy állapotbeli kötelezettsé-geinek (munkájának) mindenkinek maradéktalanul eleget kell tenni. Munka: létező, racionális valóság, szabályai vannak. Az ember tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a környező természet anyagait, tárgyait átalakítja, szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi; a társadalom léte-zésének alapja, legfontosabb feltétele. Lehet: produktív (gépgyártás), improduktív (könyvelés), absztrakt (gondolkodás), szolgáltató (nem ölt önálló dologi formát, fogyasztásban realizálódik).

Zarándoklat szervezése: szolgáltató tevékenység, ahol olyan kegyes turisztikai terméket állítunk elő, amely meg nem fogható, nem érzékel-hető, bizalmon alapul és szolgáltatást igénybe vevőnek elsősorban a lelki javát szolgálja. Munkavégzés szempontjai: • „a munka (elsődleges) célja, bármilyen munkáé, amit az ember vé-

gez… mindig maga az ember”, így aztán „a munka szolgálja az em-bert, és nem az ember a munkát”. (II. János Pál, Laborem exercus # 27)

• a munkát kellő alázattal kell megközelíteni, • a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem siker forrása is,

ezért e két szempont miatt egyénileg sohasem nélkülözhető, • az időt mindig racionálisan kell beosztani a munkavégzés során, • értelmes munkaszervezés, • munkát örömmel kell végezni, humorral átvészelni a nehézségeket. Munkaerkölcs: zarándoklatot csak magas erkölcsi tudattal lehet jól szervezni. Missziós munka!

• fél vagy részmegoldásokkal nem lehet zarándoklatot szervezni. Minden mozzanatot meg kell oldani, mivel egyébként a zarán-doklat lelkisége szenved hiányt, csorbát.

• a szervezési munka hiányosságaira nincs semmi felmentő ok. A vendéget nem érdekli, hogy én milyen egyéni problémával küz-döttem. Őt csak az érdekli, hogy egy hatékony, lelkileg magas szintű útra fizetett be, és ő azt kívánja kapni.

Munkabér: „Lám a munkabér, amelyet a földjeiteket learató munká-soktól visszatartottatok, az égre kiált, s az aratók jajaszava a seregek Urának fülébe jut.” (Jakab 5,4) MUNKABÉRT NEM FIZETNI ÉGBEKIÁLTÓ BŰN! DE NEM CSAK BÉRT NEM FIZETNI, DE NEM TELJESÍTENI IS! BEJELENTENI A MUNKAVÁLLALÓT IS!

18

Keresztény hagyomány szerint a bér akkor igazságos, ha 3 kérdésre megfelel: 1. Meg lehet-e élni belőle? (szükségletek elve) 2. Méltányos? (a hozzájárulás elve = megfizetni a szorgalmas, áldoza-

tos munkát, tapasztalatot, végzettséget) 3. Fenntartható? (a gazdasági folytonosság elve = a vállalkozás a kifi-

zetett bérek következtében tovább tudja folytatni munkáját, vagy tönkremegy, azaz amit a munkaadó a vállalkozás működésének ve-szélyeztetése nélkül tud fizetni.

IV. fejezet: A vallási turizmus vállalkozásának megtervezése 1. Az ember szükségleteinek felmérése

Minden emberi tevékenység kiinduló pontja egy szükséglet kielégí-tése. Vállalkozás létrehozása előtt fel kell mérni, hogy van-e igény az adott területen a zarándokturizmusra, illetve a vállalkozás a tevé-kenységét milyen területre (város, egyházmegye) szervezze, vagy milyen szeletét vállalja fel a zarándokturizmusnak (belföld, beutazta-tás, kiutaztatás). Klasszikus igény egy bizonyos elsőbbségi szükség-let-rendszer az un. maslow-i szükséglet-piramis:

Ez az állítás azonban inkább csak elméleti. Értékmegbecsülés, igényszintek ma már erősen keverednek. Különösen nem teljesen igaz ez a zarándokturizmusnál. Pl. van aki zsíros kenyéren él, csak el tudjon zarándokolni Medjugorjebe. Vagy a temetésére félretett pénzből utazik Fatimába.

Szükséglet: önmagában még nem generál gazdasági tevékenységet, csak akkor, ha az ember úgy dönt, hogy szükségletét ki akarja elégíteni. Kereslet: szárba szökkent szükséglet. Az eladók, vevők a piacon-utazási irodában találkoznak. Szolgáltatásokat adnak-vesznek, meghatá-rozott szolgáltatási csereértéken. Pénzegységben kifejezett csereérték = ár.

19

Kínálat: A létrehozott zarándok turisztikai termékek összessége. Magas árnál csökken a kereslet, növekszik a kínálat. A zarándokturizmus na-gyon érzékeny az árra. 2. A zarándok turisztikai vállalkozás helye az idegenforgalom rendsze-

rében. • zarándoklatok technikai rendszerüket tekintve turisztikai vállal-

kozások, ezért a gazdasági életben be kell integrálni az idegenfor-galomba.

• az integrálást tekintve vannak elsődleges és másodlagos szolgál-tatású idegenforgalmi vállalkozások (étterem a Balatonnál pri-mőr, Budapesten másodlagos szolgáltatású idegenforgalmi vállal-kozás). A primőr és másodlagos szolgáltatásokat tovább lehet csoportosítani:

• tárgyi vonatkozású idegenforgalmi turisztikai vállalkozá-sok (szálloda, étterem, gyógyászati célt szolgáló egységek, szórakoztató üzemek, sport-szabadidő létesítmények, tu-risztikai közlekedési vállalatok = buszüzem).

• alanyi vonatkozású idegenforgalmi vállalkozások (idegen-forgalmi reklám, biztosító és finanszírozó intézmények)

• kapcsolatteremtő idegenforgalmi vállalkozások (utazási iroda, szervező, közvetítő

• a zarándokturizmus szolgáltatást végző vállalkozás gazdálkodik. Bevétel – költségek = nyereség Képlet szerint a legkisebb költséggel kell dolgozni ahhoz, hogy változatlan bevétel mellett is nyereséget lehessen elérni.

A gazdálkodásnak két célja van:

a) Az emberek zarándok turisztikai igényeinek a kielégítése. Ter-melési tényezők ehhez csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Az „optimális szükséglet” kielégítéséhez a terme-lési tényezőket (munkaerő, tőke) racionálisan, azaz ésszerűen kell felhasználni.

b) Nemcsak a szükségleteket kell racionálisan kielégíteni, hanem nyereségesen kell működni a vállalkozásnak, így a termelési té-nyezőket gazdaságosan, vagyis költségtakarékosan is kell fel-használni. Fokozott követelmény ez ma a gazdasági válság ide-jén.

3. A zarándok turisztikai vállalkozás alapítása

a) Vállalkozáspolitika • vállalkozásra vonatkozó értékelképzelések tisztázása, • a leendő vállalkozás elemzése erősségeinek és gyenge pontjai-

nak megállapítása • a környezet fejlődésének elemzése és prognosztizálása, a vállal-

kozás számára, ebből adódó lehetőségek és veszélyek meghatá-rozása

• politikai irányvonal elemzése, milyen hatással lesz a hívők val-lásgyakorlására (támogató, tiltó, semleges).

b) A vallásturisztikai vállalkozás gazdálkodási formájának megha-tározása

• non-profit (alapítvány) • profit orientált (Bt., Kft., Zrt., magánvállalkozás)

c) A vállalkozás arculatának meghatározása. Az arculat a vállalkozáspolitikai cél-és alapdöntések tömör megfogalmazását tartalmazza. Pl. egyszerű névadás. 1986-87-ben még a szocializmus dühöngött. Szent-név adása idegen és riasztó volt. Viszont bele kellett foglalni a névbe nemcsak a föl-di életet, hanem az eget is, a Mennyországgal együtt. Makro, azaz Nagyvilág Zarándok Iroda.

Kérdések a vállalati arculat kialakításához Ulrich szerint: 1. Milyen szükségleteket, illetve keresletet akarunk szolgáltatásainkkal

kielégíteni? 2. Milyen alapvető követelményeknek kel szolgáltatásainknak megfe-

lelni? (Minőség, ár, újdonság, azaz választékbővítés)

20

3. Milyen földrajzi hatótávolsággal kell vállalatunknak, illetve szerve-zetünknek rendelkeznie? (Hely, regionális, országos, nemzetközi jel-leg)

4. Milyen piaci helyet akarunk elérni? (A konkurenciához viszonyított helyzet). Pl.: amíg volt a Katolika 2000, ő utaztatta az entellektualt.

5. Milyen alapelveknek kell partnereinkkel (vendégeinkkel, üzleti part-nereinkkel, versenytársainkkal) szembeni magatartásunknak megfe-lelni?

6. Melyek alapvető célkitűzéseink a nyereség elérése, illetve felhaszná-lása vonatkozásában, a szervezeti cél vonatkozásában?

7. Milyen legyen alapvető magatartásunk a hatóságokkal szemben? 8. Milyen a beállítottságunk a lényeges közösségi ügyekbe? (Környe-

zetvédelem, egészségvédelem, fejlesztési támogatás, kultúra támoga-tása, hegyvidék támogatása, stb.)

9. Mi a gazdasági tevékenységi elvünk? 10. Milyen az alapvető hozzáállásunk a munkatársak ügyeihez? (Bére-

zés, személyes előmenetel, szociális biztonság, döntésben való részvétel, pénzügyi részesedés stb.)

11. Melyek azok a lényeges vezetési alapelvek, amelyeknek vállalko-zásunkban, illetve szervezetünkben érvényesülni kell?

12. Mi a technikai elképzelésünk? (Számítógép, kommunikációs esz-közök)

d) Vallási-turimus vállalkozási és vezetési koncepció

Szolgáltatás-gazdasági koncepció

Pénzügyi-gazdasági kon-cepció

Társadalmi koncepció

Célok Piaci célok • szükségletek • piacok • forgalom volumene Termékcélok • fajta és minőség • választék • termékmennyiség

Fizetési készség célok • likviditás-tartalékok • likviditásmutatók Eredménycélok • abszolút • rentabilitás

Társadalmi vonatkozású célok • restriktív célok • kiegészítő célok Alkalmazottakkal kapcsolatos célok • általános cél • személyzeti ügyek fő célja

Teljesítő-képesség

Személyi lehetőségek

Tőkemennyiség Tőkeszerkezet

Társadalmi vonatkozású lehető-ségek

Helyiség-lehetőség Technikai lehetőség Fogyasztási javak

• finanszírozási fok • fedezeti fok

• pénzügyi • személyi • anyagi Alkalmazottakkal kapcsolatos lehetőségek • személyzeti ügyek rendszere

Stratégiák Piac-szolgáltatás-fejlesztési stratégiák A szolgáltatás kialakításá-nak feltételei A szolgáltatás értékmegha-tározása A szolgáltatási lehetőségek stratégiája Beszerzés és adminisztráció

Gazdaságossági stratégiák • növelés • felügyelet Finanszírozási stratégiák • nyereségkifizetés • tőke megszerzés • tőkefelügyelet

Társadalmi vonatkozású straté-giák • üzleti normál • az állammal és a társadalmi

csoportokkal szembeni maga-tartás

Alkalmazottakkal kapcsolatos stratégiák • a személyzeti ügyek irányel-

vei

A fenti csak egy mankó a vállalkozási és vezetési koncepció elkészíté-séhez. Nekünk rendkívül konkrétaknak kell lennünk a saját hívő rend-szerünk figyelembevételével. 4. Vallási turizmus vállalkozásának kapcsolatrendszere:

a) Államigazgatási szervezetekkel kell a jó kapcsolatot ápolni Adó és egyéb fizetési kötelezettségeinknek pontosan eleget kell tenni. Kontrollálhatóak vagyunk, és egy adósággal teli vállalko-zás nem nyeri el az utazók bizalmát, tönkre megy.

b) Partnerek, szállítócégek, szállodák, éttermek, egyéb szolgáltatók • világos, korrekt megrendelések, pontos fizetések • meg kell keresni a legjobb szolgáltatót, a legjobb áron. Amit

meg tudunk takarítani, azt a zarándokok javára kell fordítani. c) Mi megrendelőink az egyházak, egyházmegyék, plébániák

• megismertetni magunkat bemutatkozással, ismertségünk fenntartása programfüzetek küldésével

• érzékenyek legyünk jubileumaikkal kapcsolatban • karácsonyi jókívánságok a velünk utazó egyházközségeknek

term

ékp

iaci

kon

cepc

ió

21

6. V. fejezet: Marketing a vallási turizmusban Jó bornak is kell cégér! Az információk világában ma szédületes döm-ping van! Nekünk kell hallatnunk a hangunkat, tisztán, csengően, von-zón ebben a nagy zűrzavarban! 1. Marketing fogalma

„A marketing egy vezetési filozófia, amely a turisztikai kereslet igé-nyeinek a kielégítését célozza oly módon, hogy a kutatás, az előre-jelzés és a kiválasztás segítségével a vállalat a turisztikai terméket a piacra úgy juttatja el, hogy az számára a lehető legnagyobb hasznot eredményezze.” (WTO 1975) „A marketing olyan gazdasági folyamat, amely a termék eladási vo-lumenének emelését szolgálja oly módon, hogy a kereslet és kínálat könnyebb találkozását segíti elő a kínálat akaratából.” (Vaszari Ta-más) A marketing, mint gazdasági funkció a termék népszerűsítését szol-gálja, és mint gazdasági koncepció a megoldást keresi, hogyan jutha-tunk el az egyedi fogyasztókhoz. Marketing két csoportra koncentrál

• a már meglévő vevőkre • és azokra az emberekre, akikből vevő lehet.

A marketing tehát magába foglalja:

• vevőkör meghatározását • egy versenyképes termék kidolgozását • egy versenyképes ár meghatározását (zarándoklatok 15-

20%-kal olcsóbbak, mint a hasonló világi utak) • a megfelelő eladási csatornák kiválasztását • a keresletteremtést és a vásárlásra motiválást

2. A turisztikai marketing fontossága és sajátosságai

a) A választás magas szabadságfoka: a szabadidőhöz kötődik az utazás, és különböző események, rendezvények, fesztiválok kö-zött választhat a vendég.

b) Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár. Ismeretlent veszünk meg, ami ráadásul sokba kerül, szabadidőnket áldozzuk rá, és csak egy emlék marad belelő. Zarándokoknál ez annyiban mó-dosul, hogy egy zarándok akár tízszer is elmegy Lourdes-be. Et-től független az út leírásának, prospektusnak vonzónak kell, hogy legyen.

c) A turista maga is részt vesz a termék előállításában, mivel az rendszerint a fogyasztással együtt történik. Ezért szoktam mon-dani, az iroda megszervezte az utat, megteremtette a feltételeket, az út olyan lesz, amilyenre a 40 fős csoport együttesen csinálja.

d) A kereslet rendkívül szezonális. Novembertől március közepéig nincsenek zarándok utak. Ilyenkor az iroda kedvezmények meghirdetésével ösztönzi a vendégeket előlegfizetésre, hogy így a likviditás biztosan fenntartható legyen.

e) A turisztikai termék iránti kereslet érzékeny (biztonság, árak), változó (éppen évforduló van Lourdes-ben), szubjektív, és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ. Pl. egy puskalövés hallatszik Izraelből, megtorpan a jelentkezés Szentföldre.

f) A turisztikai termék döntően szolgáltatásokból áll, helyhez kö-tött, rendkívül összetett, előállításában sok a résztvevő (közle-kedés, szállás, étterem stb.), emiatt nehezen ellenőrizhető. Elő-állításának kockázatát csak biztos piacismeretekkel és megfelelő tervek, odafigyelés segítségével tudjuk csökkenteni.

g) Közvetítők kiemelt szerepet játszanak. Az egytényezős kereslet (a turista, zarándok), a soktényezős kínálat (turisztikai termék, a zarándoklat) összekapcsolása a MARKETING alapvető felada-ta. A turizmusban a marketing nélkülözhetetlen!!!

3. Marketing célok:

22

Minden turisztikai vállalkozónak meg kell határoznia az elérésre ér-demesnek tartott marketing-célt. Általános célfajtákként a követke-zőket lehet megjelölni: • a befektetett tőke jövedelmezőségének emelése • a forgalom növelése (mennyiségi és minőségi célkitűzések) • a piaci részesedés növelése (új célcsoportok megnyerése). A turisztikai vállalkozónak mérlegelnie kell tovább, hogy melyik szolgáltatást melyik piacon kell kínálnia ahhoz, hogy a vállalkozói tevékenység keretében megfelelő jövedelmezőséget, meghatározott növekedést (forgalmat) vagy meghatározott piaci részesedést érjen el. Ennek során a következő négy lehetőség adódik: • piaci térhódítás (az eddigi piacokon az eddigi szolgáltatásokat fo-

kozottabban kínálják) • piaci fejlődés (az eddigi szolgáltatásokat új piacon értékesítik) • szolgáltatás-fejlesztés (az eddigi piacokon új szolgáltatásokat ér-

tékesítenek) • diverzifikálás (új piacokra új szolgáltatást szállítanak).

A célmeghatározás öt pontja: • az idegenforgalmi vállalkozás illetve az idegenforgalmi település

helyzete a jövőben a piacon (feladat) • a jövőben kielégítendő igények (melyik célcsoportok?) • a jövőben kínálandó szolgáltatás-mix (mely szolgáltatások?) • azok a piacok és piaci szegmensek, amelyeken a szolgáltatásokat

értékesíteni kell (tájegység, kanton, ország) • prognosztizált forgalom, illetve piaci részesedés.

4. Marketing-eszközök

A marketing-stratégiák általában olyan marketing-eszközökre tá-maszkodnak, mint • piaci szolgáltatás kialakítása • árképzés • piaci munka (kommunikáció)

• disztribúció, amelyek az idegenforgalomban is nagymértékben kölcsönösen függnek egymástól, azaz a marketing-célok csak a kölcsönös egy-másra hatás keretében valósíthatók meg.

a) A piaci szolgáltatások döntő többsége esetünkben a zarándokla-

tok szervezése b) Árképzés. Zarándoklatoknál nagyon lényeges kérdés. Ebből

adódik, hogy sok lehetőséget meg kell vizsgálni a szálloda v. ét-terem piacon.

c) Piaci munka (kommunikáció) A public-relations tevékenységben nem a turisztikai szolgáltatá-sok eladása, hanem a nyilvánosság figyelmének felhívása és bi-zalmának elnyerése áll az előtérben, amit image gondozásnak is neveznek. A PR-munka egyrészt médiákon (esetünkben katolikus sajtó, rádió), másrészt a nyilvánossággal való közvetlen kapcsolat formájában (nyílt nap, házi kiadványok) valósul meg. A reklám a turisztikai szolgáltatások igénybevételére ösztönöz. Fontos eldönteni mire, hol, hogyan és mikor akarom megnyerni a vendéget. A médiahirdetéssel ellentétben a célcsoport egyszerűbben és nagy szórásveszteség nélkül elérhető levélreklámmal. A reklám sikere szempontjából meghatározó a címanyag (25 év alatt ösz-szegyűlt országos címlista), az elküldés módja, a reklámlevelek kialakítása. A Makrovilág esetében ez a leghatékonyabb reklám! A direktreklám egy módját képezik a „szájról-szájra” terjedő reklám-jelenségek, ami az elégedett vendégek részéről történő tovább ajánlásával keletkezik. Nagyon fontos esetünkben az ún. „vélemény-irányítók (opinion leader) multiplitákor hatása. Egy megyéspüspök jó vagy rossz véleménye, ajánlása, vagy éppen lebeszélése a zarándoklatról.

23

„Belső reklám” a turisztikai szolgáltatást végzők, irodai dolgo-zók magatartásukkal lényegesen hozzá tudnak járulni a reklám-hoz.

d) Disztribúció (forgalmazás) A turisztikai termék különböző értékesítési csatornákon keresz-tül jut el a piacra. Zarándokút pl. a plébániákon keresztül.

5. Marketing-stratégiák

A marketing-stratégia feladata, hogy olyan intézkedéseket határoz-zon meg, amelyekkel a kitűzött marketing-célok megvalósíthatók. Ugyanakkor nem egyszerűen részletek intézkedési tervről van szó, hanem azoknak a magatartási irányelveknek a meghatározásáról, amelyek a cél optimális elérését lehetővé teszik. Ennek keretében kell minden stratégiát kialakítani. Minden alternatívára meg kell ha-tározni a költség-és hozam-elvárásokat, valamint a nyereség-elvárást az azzal kapcsolatos kockázatok és a saját források, azaz a saját szolgáltatási lehetőség (személyi és pénzügyi kapacitás) figyelembe vételével. A marketing-stratégiák részletezése, illetve megvalósítása Weinhold szerint a következőkben történik: • marketing-műveletek: az értékesítéspolitikai eszközök – más né-

ven marketing-mix – súlyozott ráfordításának meghatározása és • marketing-taktika: a rövid távú végrehajtási döntések összessége. A következőkben a marketing-stratégiákat rész-stratégiákra osztjuk fel és megadjuk, mely elemeket kell figyelembe venni. A cél eléré-séhez szükséges intézkedések az értékesítés-politikai eszközökben jutnak kifejezésre. Ez az eszköztár részt-stratégiákra osztható: Piaci szolgáltatási stratégiák • a szolgáltatások fajtáinak (fő- és mellékszolgáltatások) • a szolgáltatás választékának (a szolgáltatási program szélessége

és mélysége) • a szolgáltatás színvonalának (a szolgáltatások minősége és meny-

nyisége) • a saját és idegen szolgáltatások kombinálásának meghatározása.

Árstratégia • az árszint X százalékkal történő emelése vagy csökkentése (eset-

leg lehetséges reklámköltség-megtakarítással) • árdifferenciálások (egy speciális differenciálási rendszer beveze-

tése) • speciális engedmény-rendszer bevezetése (pl. minden ötödik út

ingyenes) • a fizetési kondíciók változtatása. A piaci munka stratégiái • Reklámstratégia

� a reklámköltség nagysága (tartalékokkal) � az alkalmazandó reklámeszközök jellege és terjedelme � a reklámeszközök alkalmazásának módja � a „reklám-üzenet” tartalma � reklámcímek

• Értékesítési stratégia � üzemek és fiókok újbóli megnyitása/bezárása � együttműködés az azonos szolgáltatást nyújtókkal, a sa-

ját szolgáltatás megelőző vagy a saját szolgáltatásra rá-épülő szolgáltatást nyújtókkal

� nem az ágazathoz tartozó (ún. ágazat-idegen) ügynöksé-gek (bankok és csomagküldő raktárházak stb.)

� képviselők alkalmazása � az értékesítési eszközökkel szembeni magatartás � az eladószemélyzet kiválasztása és beiskolázása

• Általános stratégiák � az értékesítési partnerekkel szembeni magatartás � a versenytársakkal szembeni magatartás � az üzem felett álló intézményekkel (szövetségek, állam)

szembeni magatartás. A marketing-stratégiák közül a corporate-indetity-stratégiát, az egysé-ges arculat stratégiáját, az idegenforgalomban még kevéssé alkalmaz-zák. Ahhoz, hogy a vállalkozáspolitika a külső világgal szemben sike-

24

res legyen, a coprorate identity-stratégiának három területen kell meg-valósulnia:

• A corporate attitude (egységes jelleg) a vállalkozásnak munkatár-saival, vendégeivel és szállítóival szembeni magatartását, vala-mint vezetési stílusát dokumentálják. Ennek során fontos a mun-katársaknak a vállalkozással szembeni azonosulása, és ezáltal „sugárzása kifelé”.

• A corporate desing (külső megjelenés) a szolgáltatásokat saját emblémával, a cég színével és felirataival tartalmazza.

• A corporate communication (kifelé és befelé irányuló kommuni-káció) a PR-munkát, a reklámot és az értékesítés-ösztönzést egy-séges megjelenésben tartalmazza.

Bleile az alkalmazandó marketing-stratégiák bemutatására a marketing-eszköztártól eltérő alapadatokat alkalmazott. Különbséget tesz

• az image-alakítás stratégiái • a piacszegmentálás stratégiái • a rendszer-értékesítés stratégiái és • a disztribúció stratégiái

között, amelyek az idegenforgalmi kínálat alakításának különösen je-lentő tényezői. 6. A marketing eredményességének ellenőrzése

Fontos: a különböző szakaszokban, munkafázisokban. A változó pi-ac is szükségszerűvé teszi. Az elemzés mélyreható értékelést, újabb célok és stratégiák meghatározását teszi lehetővé.

7. Egyház elvárásai a zarándok turizmus reklámtevékenysége esetén. Ezelőtt még 25 évvel megbotránkozást váltott ki a zarándokutak hir-detése egyházi körökben. Ma már természetes. Be kell tartani a mar-ketingben elvárható általános etikai magatartást, valamint az egyház tanításával. Lelkiségével ellentétes reklám nem jelenhet meg.

7. VI. fejezet: Vezetési és szervezési feladatok VEZETÉS: egy vállalkozás, egy szervezet feladatait meghatározó, a munkatársi közösség kezdeményezését ösztönző, és fejlődését elősegí-tő, a termelőerők szervezését és hatékony hasznosítását megvalósító tevékenység. SZERVEZÉS: az emberi munkának és a termelési eszközöknek a szol-gáltatások előállításához való tervszerű hozzárendelését érjük. Vagy: SZERVEZÉS: állandó céltudatos, tervszerű és folyamatos szabályozó tevékenység, amelynek feladata a kitűzött célok optimális megvalósítá-sa. A szervezés irányulhat termelésre, szolgáltatásra (termelésszerve-zés), a munkaerőre (munkaszervezés), és vállalkozás vezetésére (veze-tésszervezés). A fogalmak tisztázása után nyilvánvaló, hogy a szervezés a vezetés része. I. A vezetés feladatai magukban foglalják:

1. az adott szervezet, vállalkozás képviseletét és kapcsolódását a fö-lé-, mellé- és alárendelt szervekhez, szervezetekhez;

2. a szervezet, vállalkozás működésének elvi, személyi, anyagi és munkafeltételeinek biztosítását;

3. a szervezet, vállalkozás feladatainak megfogalmazását, rendsze-rezését és megismertetését a munkatársakkal;

4. a feladatok végrehajtását elősegítő optimális folyamatok szerve-zését;

5. a folyamatok lebonyolítása szempontjából legalkalmasabb szer-vezeti felépítés – munkamegosztás – kialakítását;

6. a szervezet felépítésén belül a szervezet, vállalkozás működésé-nek szabályozását (még a munkaköri leírások is!)

7. a szervezet, a vállalkozás eredményeinek számbavételét, ellenőr-zését, elemzését, az információs rendszer kialakítását;

8. eredmények realizálását; 9. szervezet, vállalkozás folyamatos fejlesztését.

25

A szervezés funkciói a szervezési feladatok végrehajtására irányuló tevékenységek folyamatos gyakorlását jelentik. Ilyenek:

1. Tájékozódás: a szervezet, a vállalkozás összes tényezőjének ada-taival és a bekövetkezett változásokról. Pl. a válság bekövetkez-tével 3 külföldi, a szállodába vendéget küldő iroda tönkrement. Kieső vendégek pótlása, belső átnevezés a kevesebb forgalomra.

2. Tervezés: programok, tervek készítése, működési folyamatok ter-vezése. Pl. zarándokiroda vállalkozásnál minden évre programké-szítés, új desztináció a Guadalupe-i Szűzhöz (Mexico) zarándok-lat szervezése.

3. Szervezés. a napi problémák, feladatok rendszerezése, szabályo-zott megoldása. Itt is tetten érhető, hogy a szervezés a vezetési funkciók egyike.

4. Döntés: a legkedvezőbb megoldási változat kijelölése, a követ-kezmények felmérése, ellenőrzés meghatározása.

5. Utasítás: a döntéssel megalapozott tevékenység végrehajtása. Itt azért külön kihangsúlyozom a később tárgyalandó vezetési stílus-nak és az ösztönzésnek az eredményesség szempontjából megha-tározó szerepét. A parancsoló vezetés helyett ma már (különösen a válság hozta pszichés megterheltség miatt) jobb a kooperatív vezetési rendszer, ahol a döntéseket a team hozza meg, a felettes ösztönző és koordinátor szerepének köszönhetően.

6. Összehangolás: célok, feladatok szerint megosztott emberi tevé-kenységek tervezésének, lebonyolításának tartalmilag és időben célszerű összekapcsolása. Pl. Egy út megszervezésénél egyeztetni kel a szállítási feladatokat ellátó kolléganővel az iránt, hogy a ter-vezett esetben van-e szabadbusz kapacitás.

7. Áttekintés: adatok, események rendszerezett nyilvántartása és felhasználása. Pl. zarándokok cím adatbázisát félévenként aktua-lizálni kell (halálesetek, költözések, házasságkötések stb. miatt).

8. Ellenőrzés: az előirányzott eredmények tényleges megvalósulásá-nak számbavétele. Pl. Eredmény kimutatási tábla elemzése. Elma-

radt utak pótlása. Munkatársak betegség miatt történő kiesésének korrigálása.

9. Minősítés: a zarándokiroda munkatársainak a munkáját időnként górcső alá kell venni, és azt vele együtt kiértékelni. A hibákra felhívni a figyelmet vagy éppen jutalmazni a kiváló munkáért.

10. Ellenőrzés, kontroll: mind az egész vállalkozás működését, mind a partneri viszonyokat, a gazdálkodás hatékonyságát, mind a munkatársak munkavégzését, min. negyedévenként kontrollálni, ellenőrizni kell. Félévenként ezt nyilvános tanácskozás keretében megbeszélni. Hiányában lanyhulás következik be az aktivitás te-rén, nincs meg a kellő visszajelzés. A vállalkozás résztvevői nem ismerik igazán, hogy áll gazdaságilag a vállalkozás stb.

II. Személyzeti politika: munkatársak, vezetési stílus, ösztönzés

1. Munkatársak a) zarándok irodában csak természetes jó emberek dolgozhat-

nak. Nem biztos, hogy éppen katolikus, vagy vallásos, de józan gondolkodású, tisztességes ember, csak még éppen nem jutott el a hit adományához. Régi axióma egyébként: supernaturalis supponat naturam, azaz a természetfeletti fel-tételezi (csak arra épülhet) a természetest. Természetes em-beri erények birtokában kell lenniük.

b) másik fontos követelmény, hogy az általános műveltség ke-retében ismerjék a római katolikus tanításokat, bibliát, de részleteiben, ha nem is ismerik, feltétlen lojálisak legyenek az iroda lelkisége, szellemisége és a hívő emberek irányába.

c) az általános turisztikai szakképzettségen túl, ha korábban nem is volt sajátjuk, az irodában el kell sajátítani, meg kell ismerni az adott vallás tanításait, hagyományait, írott és íratlan törvényeit.

Az idegenforgalmi vállalkozásban a munkatársak szerepe kiemelt jelen-tőségű, mivel a szolgáltatást az esetek többségében az emberekkel sze-mélyes kapcsolatot teremtve végzik. A személyzeti politikának legfontosabb célja kell, hogy legyen:

26

• tényleges, őszinte, nyílt munkahelyi közösséget teremteni • az irodába a munkakörülmények legjobb kialakítását kell elvé-

gezni A vállalkozás vezetésének helyes logikai döntéseket kell hozni, a mun-katársak tevékenységét kitűzött célok megvalósítására kell ösztönözni.

2. Vezetési stílus Szokták mondani, hogy a stílus maga az ember. Stílus: lehet - parancsoló vezetési stílus

• kooperatív vezetési stílus A parancsoló nem hatékony, minden mozzanatot meg kell mon-dani. A koordinátor stílus előnye, hogy a kezdeményezések kibonta-koznak. Az emberek irányításának és az emberekkel való bá-násnak a feltétele a jellembeli, erkölcsi és szakmai alkalmasság. Önvizsgálat is kell ez alapján, és a kinevezett vezető kontrollja is szükséges. Más: Blanchard/Zigarni a vezetési stílus 4 fajtáját sorolja fel: a) stílus: irányító; a vezető pontos utasításokat ad és lelkiisme-

retesen felügyeli a feladatok elvégzését, b) stílus: rávezető; a vezető továbbra is lelkiismeretesen irányít-

ja és felügyeli a feladatok teljesítését, azonban döntéseit, munkatársaival megbeszéli, tőlük javaslatot kér, és előmene-telüket támogatja,

c) stílus: támogató; a vezető a munkatársakat a feladatok teljesí-tésében segíti és támogatja, és megosztja velük a döntési fele-lősséget,

d) stílus: átruházó; a vezető átruházza a munkatársakra a fele-lősséget és a megoldandó problémákat.

3. Ösztönzés

Azt jelenti, hogy a munkatársakat saját területen belül jobb te-vékenységre serkentjük azért, hogy a vállalkozás célja jobban, könnyebben teljesüljön, elérhető legyen. Ösztönzés módja: beleszólás, továbbképzési lehetőség, kollegális légkör, jó bérezés, jutalmazás, prémium kitűzés, ré-szesedés a sikerben, előremeneteli lehetőség, elismerés, dicsé-ret, beosztás, szociális juttatás, közösségépítő vacsorák stb. Ösztönzés tényezői a munkatárs helyzetétől függ. Kevésbé képzett – keresetfüggő, magasabb képzettségű munkatársnál – image, előmeneteli lehetőségek. Olyan időszakokban, amikor munkanélküliség van, a biztonság érzése mindenkinél előtérbe kerül.

4. Vállalkozás szervezése

Már a cégalapításnál létre kell hozni a különböző vezetési szin-teket.

• horizontálisan: osztályok, részlegek • vertikálisan: rangok (hierarchikus) Pl. igazgató, helyet-

tes, számvitel, termelési szolgáltatást végző szervezet vi-szonya. Igazgató és a helyettes, számvitel, szolgáltatási osztá-lyok – vertikális Számvitel, termelési és szolgáltatást végző osztályok vi-szonya – horizontális.

Ki kell alakítani az egyes egységek között a munkamegosztást, egységeken elül pedig a munkaköröket. Precíz, korrekt munka-köri leírással kell meghatározni minden egyes munkatársnak a feladatait, jogait, kötelezettségeit. Külön kell meghatározni az egyes munkaköröknél az illetékességeket, valamint a speciális jogosultságokat.

5. Árualapok szervezése

A zarándok irodának is létalapja, hogy legyen csúnya szóval zarándoklatturisztikai termék. Nagyon fontos, hogy az iroda ne

27

csak a plébániák, egyes hívek részéről jelentkező zarándokuta-kat szervezze meg, hanem önálló programmal, programfüzettel jelenjen meg. Az irodának mindig elől kell járni új zarándok desztinációk fel-fedezésével, útba szervezésével, illetve az egyházi élet, esemé-nyek követésével, előzetes feltérképezésével kell létrehozni új programokat.

6. Számvitel

A számvitel egy vállalkozásban a mennyiség- és értékvonatko-zású események kvantitatív rögzítésének eszköze. A számvitel a gazdaságosság alapelve szerint épül fel: a) pénzügyi könyvelés: egy gazdasági évre, mérleget, nyere-

ség-és veszteségszámítást ad. Áttekintést ad továbbá a vál-lalkozás pénzügyi helyzetéről, és elszámol a külvilággal. Felölel hosszabb távon minden üzleti eseményt, vállalat alapításától egészen a megszüntetéséig. A pénzügyi köny-velés nincs a vállalkozás helyszínéhez kötve. Manapság ál-talában külső könyvelő cégek végzik.

b) Vállalati könyvelés teljesítmény-és objektum számítás és a vállalaton belüli események mennyiségi és érték szerinti rögzítését, a költségszámítás szolgáltatja. Utak előzetes ár-kalkulációval jönnek létre, majd pedig utókalkulációval tör-ténik a lezárásuk.

c) Statisztika: múltra vonatkozó összehasonlító számítás. A tervezés fontos alapja.

d) Tervezés: a jövőre vonatkozó számítás, költségvetés vagy előrejelzés-számítás. Kiterjed: • a vállalkozás pénzügyeire (pénzügyi és likviditási terv) • az anyaggazdálkodásra (készletezés) • személyzetre (személyzeti terv és elhelyezés) A tervezés előfeltétele az üzemi cél meghatározás.

e) Költségszámítás: termékek és szolgáltatások költségeit a lehető legpontosabb megállapítása. Pl. A részvételi díj ki-számításánál buszos út esetén ne maradjon ki az úthasznála-ti díj!

f) Költségfelosztás - költségfajtás szerint • foglalkoztatás foka szerint • költségviselő szerint

g) A vállalati események felügyelete-ellenőrzés Minden ellenőrzés a kitűzött célok megvalósulásának el-lenőrzése, és az eredmények visszacsatolása.

8. VII. fejezet: Menedzser erkölcsi, emberi és szakmai követelményei 1. Kettősélet elkerülése: Kettős élet – kettős személyiség: egy bizonyos cél-és értékrend-

szert követünk magánéletünkben = keresztény világrend szerinti ér-tékek, miközben egészen más, a kényszerűség és a szükséges kompromisszumok diktálta személyiségként viselkedünk a mun-kánkban = szekularizált világrend szerinti megnyilvánulások.

Hit és a munka ötvözésének modelljei: a) természetjogi megközelítés. A keresztény menedzser képes ön-

állóan megítélni, vajon a vállalati normák helyesek, avagy helytelenek-e, s ennek alapján befolyásolni a munkahely etikai viszonyait.

b) hitre alapozott megközelítés. A keresztény menedzsernek ekkor könnyű helyzete van, mert számos cég felvállalja nyíltan a val-lásos elveket. A Makrovilág Kft. is ilyen. Van továbbá számos olyan non-profit szervezet az oktatásban, gyógyításban és a szociális munkában, amelyet vallási indítatással alapítottak.

c) a kapcsolat prófétai modellje. Minden keresztény menedzsernek és értelmiséginek, dolgozzék keresztény vagy világi cégnél, szembe kell néznie hivatása alapvető paradoxonával: ebben a világban élni, de nem e világinak lenni. (Az első fejezetben he-lyeztük bele a keresztény világrend szerint élő menedzsert a szekularizált világba.) Vállalati munka esetén ez a modell sok

28

esetben kockázatos, nem működik, konfliktusokhoz vezet. Vál-lalni kell a hitbeli meggyőződésünket, és abból fakadó erkölcsi elveket, megközelítéseket.

2. Közjó: Egy közösség által elérhető, emberi kiteljesedést tekintjük köz-jónak, amiben az adott közösség minden tagja osztozik nemcsak együttesen, hanem külön-külön, személy szerint is. A közjó eb-ben az értelemben nem az egyéni, magánjavak puszta összessé-ge, de nem is a közösség tagjának javától független közösségi jó. Minden, amit teszünk, valami jó iránti vágy motivál.

A javakat feloszthatjuk: • alapvető • kiemelkedő javak a) Alapvető jó: erre azért van szükség, hogy később más javakra is

szert tehessünk. Pl. egy vállalkozásban feltétlen szükséges az, hogy nyeresége-sen gazdálkodjon, megfelelő, a megélhetésükhöz szükséges bért adjunk a munkavállalóknak, megfelelő gondossággal szolgáljuk ki az utazó és zarándok vendégeket stb. Ha a vállalkozásban az alapvető javak nem keletkeznek, nem működik vagy vesztesé-gesen működik a vállalkozás, nem tud a közjóhoz hozzájárulni, adót fizetni. Egyénileg is szükségesek az alapvető javak. Lásd Maslow alap-szükségleti hierarchiáját. A jó egészség elősegíti, betegség pedig korlátozza a mindennapi tevékenységünket, hogy egyáltalán dolgozni tudjunk.

b) Kiemelkedő jó: amelyre önmagunkért törekszünk. Pl. szeretet, elismerés. Vállalkozásnál is vannak kiemelkedő javak. Pl. válla-lati köznyugalom, közös termelés, közös munka, közös elosztás.

E gondolatok birtokában a közjó felülemelkedik az alapvető és kiemel-kedő javakon, de feltételezi azoknak az érvényesülését. Eszerint a köz-jó, szervezeti összefüggésben (vállalati közjó) nem más, mint munkál-kodás mindazon javakért, amelyek a szervezetben megvalósulása teljes

emberi fejlődésben szükségesek, a javak fontossági sorrendjét folyama-tosan szem előtt tartva. Üzleti életben sajnálatosan gyakran találkozunk olyanokkal, akik kibúj-nak a közjó előmozdításának felelőssége alól. Pl. Soros György, amikor egy milliárd dollárt nyert az angol font elleni spekulációval, súlyosan meggyengítette a brit gazdaságot, de nem vállalta tettének szélesebb körben jelentkező következményeit. „Ha bizonyos dolgoktól erkölcsi aggályok miatt eltekintenek, akkor egyáltalán nem lenne szabad speku-lálnom.” – nyilatkozta Soros. Hát nem. De tudunk a közjó ellene bűnről haza példát is hozni. Aquinói Szent Tamás tanítása szerint a keresztény hit számára Isten az abszolút. Közjó, a végső jó, amely irányítja a teremtett dolgokat, bizto-sítja azok végső beteljesülését és szolgálja végső céljukat. 3.Döntéshozatal szakszerűsége: Az élet döntések sorozatát, özönét megvalósító cselekvések sikere vagy sikertelensége – vallom. Quidquid agis, prudenter agas, et respice finem. (Bármit teszel, okosan tedd, de figyeld a végét, az eredményét.) A döntés olyan cselekedet, amelynek folyamán a rendelkezésekre álló lehetőségekből kiválasztunk egyet vagy többet.

a) A döntés folyamata: A döntés folyamatának végigvezetése fontos a célzott eredmény elérése érdekében, ezek elemei: a döntés szükségességének felismerése, a probléma meghatározása, a kulcsfontosságú kérdés kiemelése, a döntés hatásának mérlegelése, az elegendő információ és annak feldolgozása, az összes lehetséges megoldás (alternatíva) számbavétele, a legjobb megoldás kiválasztása: a DÖNTÉS!

A döntés a legfontosabb menedzseri tevékenység. Ebben minden szak-író megegyezik. A döntés folyam leírás egy alapos, nagy ívű döntésre vonatkozik. De vannak azonnali döntések is. Pl. Meghibásodott a busz

29

az olasz autópályán. Ha sokáig hezitál valaki, akkor drága pénzen az autópálya rendőrség elszállítja. Dönteni kell, hogy mi legyen a busszal, a vendégekkel, az utazás további folytatásával.

b) Döntések csoportosítása • tárgya szerint: - személyi

- tárgyi - szervezési

• célja szerint: - működési - finanszírozási - átszervezési - ajánlattétel - ajánlat elfogadása stb.

• időtartama szerint: - azonnali - gyors - szükséges idő rendelkezésre áll - kényelemes

• ismérvei szerint: - rövid távú - hosszú távú - alapos - határozott

• megfelelőssége szerint: - egyéni jó - közjó - demokratikus - parancsoló

c) Döntés szakszerűsége: Alapvető követelmény. Ám ehhez jól felkészültnek, informált-nak kell lennie a menedzsernek. Szakszerű: ha a döntés megfe-lel a szakma követelményeinek. Pl. Egy új desztináció, új út be-indításáról döntök, akkor a turizmus szervezés összes feltételeit figyelembe kell venni. Szervezzünk utat Indába. Számba kell venni a szállodák ottani minőségét, távolságokat = ezért repülő-gépes utazás. Helyi vallási szokásokat = cipő levetés, takart kéz, láb, erről tájékoztatni kell, stb.

d) Döntés etikussága:

(Etika, erkölcstan, az erkölccsel, az erkölcsössel foglalkozó tu-domány) A döntésnek meg kell felelni mindig a keresztény felfogás, és az által megengedett szekuláris világ erkölcsi szabályainak is.

4.Reklamáció kezelése:

Régi axióma szerint: „mindig a vendégnek van igaza.” Ez így nem igaz. Különösen ma, amikor szekularizált emberek az utazási költséget kártérítési igénnyel próbálják csökkenteni. Mindig tü-relmesen, érvekkel alátámasztva kell az igazságot képviselni. Ha pedig a vendégnek valóban igaza van, haladéktalanul kártéríteni.

5. Erények – lelki, testi egészség

1. Spiritualitás = lelkiség. A Szent Pál-féle „lelki ember” (1. Kor 2,14-15) nem az, aki elfordul az anyagi valóságtól, hanem akiben Isten lelke lakozik. A spiritualitás „tudatos törekvés az emberi élet kiteljesedésére, nem elszigetelten vagy önmagunkba feled-kezve, hanem önmagunk meghaladása által a felismert legfőbb érték felé.” Bevezetőmben mondtam: Isten birtokán munkálkodunk. Így a legfontosabb három isteni erény

- hit (teremtés, honnan jöttem) - remény (Isten országa, hová tartok) - szeretet (megtestesülés, ki vagyok)

Az isteni erények zárójelben történő magyarázatánál az első foga-lom isteni, a második vándorló ember kérdései, önmeghatározása Munkalelkiség: a munkánk legbelső motivációját érinti, segít megérteni, miképpen függ össze a munkák lelkületünkkel és vég-ső célunkkal. Munkaerkölcs: munkakörülményekről és ezeknek alapjául szol-gáló erkölcsi normákról szól. Keresztény felfogásban, megfogal-mazásban az ember azért uralkodik a dolgok felett, hogy végre-hajtsa a Teremtő akaratát, aki mindennek a legfőbb ura. Az isteni akarat abban nyilvánul meg, hogy a világ és javai AZ EMBERI

30

SZÜKSÉGLETEK (és nem egyik, vagy másik, hanem minden ember szükségletének) kielégítését szolgálják. Aquinói Szent Tamás azonosítja a szeretet Isten barátságával, amely „az e világ életben a kegyelem révén kezdődik, de a túlvi-lágban a dicsőség által fog kiteljesedni.” (Summa Theologica, I-II. 65.5, I-II. 23.1) „Minden barátságnak központja valami jó, ami összehozza a ba-rátokat.” (Paul Wadell) Így tehát: Én központúság helyett Istenközpontúság, öntörvényű-ség helyett Isten vezérelt ember legyen a menedzser. A munka keresztény lelkisége Istenhez fűződő barátságunkra épül, hogy munkánkat az emberi nem érdekében végezzük. A ke-resztény lelkiség – Istennel folytatott párbeszédünk – tartósan megváltoztatja szándékainkat, megkérdőjelezi nyilvánvaló önér-dekeinket, s megakadályozza, hogy munkatársainkra eszközként tekintsünk. Munka = kenyérkereset és általa teljesítjük ki önmagunkat, siker Isten minden tevékenységünkben korlátlanul elérhető, azaz bár-milyen munkakörben lehetünk szentek. Vallás=religio=újra egye-síteni, összekötni mindnyájunkat Istennel. Ima minden-nap=állandó kapcsolat Istennel, amely nemcsak a válság, amikor bajban vagyunk, vagy az örömmámor, vagy siker pillanataira szo-rítkozik. Csönd – ima – napi bibliaolvasás – napi elmélkedés – lenyugtatja a felspannolt vállalkozót, menedzsert. A CSÖND gyümölcse az ima. Az IMA gyümölcse a hit. A HIT gyümölcse a szeretet. A SZERETET gyümölcse a szolgálat. A SZOLGÁLAT gyümölcse a béke. (Teréz anya)

2. A keresztény menedzser egészsége Menedzser betegség összefoglaló neve mindazoknak a testi-lelki betegségeknek, és tüneteknek, melyek igen gyakran alakulnak ki

mindazoknál, akik állandó készenléti állapotban, és tartósan nagy feszültségnyomás alatt élnek. A menedzseri munka ma folyama-tos és gyors információgyűjtést, elemzést, tervezést, irányítást és ellenőrzést igényel. Állandó a döntési helyzet és a felelősség. A készenléti állapot nem korlátozódik a hivatalos munkaidőre, a problémák, feladatok újra és újra történő végig gondolása révén állandósul. A szabadidő is bevonódik a munkába, üzleti vacsorák, „kapcsolatépítő” teniszmérkőzések formájában. A hazavitt munka és feszültség, a kevés szabadidő sokszor a családi kapcsolatok la-zulásához, tönkremenéséhez vezet. NOS ITT ÁLLJUNK MEG! „Minden embernek kötelessége vigyázni a saját egészségére, mert ha maga nem vigyáz rá, más nem fog, és betegség révén terhére lesz magának és másnak.” (Madari) Teendők: 1. A család legyen mindig biztonsági bázis, hazamenni

védelem. Bázis csak nyugodt, kiegyensúlyozott lég-körben lehet.

2. Még ha vannak is zaklatottabb idők, feltétlen évente 2X2 hét rekreációt be kell iktatni + lehetőleg napi relaxáció!

3. Megvalósítani életemben a napi félórás CSÖND-et = nélkülözhetetlen a keresztény spiritualitásban, mert előfeltétele a „másikra”, azaz Istenre és más szere-tett személyeimre való figyelésnek.

4. Ne legyen ÉLETÜNK céltalan sodródás egyik él-ménytől a másikig, legyen életünknek egy egységes transzcendens vezérfonala.

5. Bízzuk magunkat a Gondviselésre (Mt. 6,25-34, Lk. 12,22-31)

„Ugyan melyiktek toldhatja meg életkorát csak egy arasznyival is, ha aggodalmaskodik. Ha tehát ilyen kicsinységre is képtelenek vagytok, mit aggódtok a többi miatt.” (Lk. 12,25-26)

31

6.Ha valaki viszont megbetegedett, azonnal menjen or-voshoz és sokat pihenjen.

Felhasznált irodalom: Joseph Höffner: Keresztény társadalmi tanítás Helen J. Alford O.P., Michael J. Naughton: Menedzsment, ha számít a hit Prof. Dr. Claude Kaspar: Turisztikai menedzsment Csányi Vilmos: Társadalom és ember Nyíri Tamás: A keresztény ember küldetése a világban Morris L. Venden: A működő hit Pusztai Bertalan: Szent és profán között Spányi Endre: Helyzetelemzés Luigi Giussani: A keresztények kihívásának eredete Prohászka Lajos: A mai élet erkölcse Dr. Bartha Lajos: Pszichológiai alapfogalmak Gyenis János: Közgazdasági kislexikon Bod Péter Ákos: Közgazdaságtan Dr. Béhm Imre: Vállalkozók megítélése Balásházy Mária: Jogi alaptan Zsinati könyvek (Eger, Vác, Szeged-Csanád) Katona Balázs Ferenc: Szakdolgozat Hankiss Elemér: Egy ország arcai Simon Ferenc: Vezetési ismeretek Vaszari Tamás: Vendéglátás marketing