1173

mert ezek segélyével a kifogástalan tűzifa különösen Magyarországon még számotlevő tért biztosithatna magának.

A mig a dél-német birodalom és különösen a Schwarzwald oly példásan feltárt erdőségeinek tüzifaterméke a kőszénnel szemben fenn tudta tartani szerepét s fogyasz­tása elég szép jövedelmet biztosított az erdőgazdaságnak, addig valóban fontos és megfontolandó jelensége hazai viszonyainknak, hogy immár nemcsak az Alföld, de az erdős hegyvidékek környezte városokban is hova-tovább nagyobb tért foglal a kőszén és koaks, a fának és ekként az erdőgazdálkodásnak leghatározottabb hátrányára.

(Vége következik.)

A vadászerdei m. kir. erdööri szakiskola és alsóbb erdészeti szakoktatásunk fejlődése.

I smerte t i : Csemy Győző kir. a lerdőfelügyelő .

A tapaszta la t azt bizonyítja, hogy még a szerényebb kereseti pályáknál is — tar tozzanak azok az őstermeléshez, az iparhoz, a kereskedelemhez vagy más szakhoz — nem nélkülözhető a helyes alapon nyugvó elméleti kiképzés, mely forrását az erre a czélra berendezet t tanfolyamokban vagy szakiskolákban leli.

Igy az erdőgazdaságnak is egyik föfeltétele az, hogy annak az erdőbit tokosnak, a ki erdejében okszerűen kíván ga/dálkodni , a magasabb képzettségű intéző-személyzeten kivül ér telmes, kép­zett, megbízható műszaki (erdőőri) segédszemélyzet álljon rendel­kezésére. Az erdőgazdaság ugyanis külterjesebb lévén más gazda­sági ágazatoknál , a magasabb képzettségű munkaerőnek nagyobb mértékben való a lkalmazása itt a ránylag költségesebb, miért is az alkalmazott intéző tiszti személyzet oly fontos teendők végrehaj­tását kénytelen az alárendelt segédszemélyzetre bizni, melyek teljesítésénél nemcsak gyakorlati ügyességre, de bizonyos fokú önállóságra és szakérte lemre elkerülhetetlenül szükség van.

A segédszemélyzet ilyen i rányban való kiképzésével hazánk

1174

erdőgazdaságában azelöLt nem igen foglalkoztak. Liptóujvárott a kincstári u rada lomban létezett ugyan — ha jól ér tesül tem— már 1801. évben egy az erdööri szakiskolához hasonló tanfolyam, ez azonban 1813-ban megszűnt . Általában azonban az erdészeti segédszolgálatra elég minősítésnek tekintették azt a* gyakorlatot, mely az illető erdőgazdaságban lassankint megszerezhető volt, sokszor meg egyedül a katonaviseltséget, sőt egyes magánuradal ­makban gyakran a jól végzeit cselédszolgálatot is, a mi, sajnos, egyes nagyobb erdőbirtokosnál még mai nap is előfordul.

Az erdészeti alsóbb szakoktatás ál landósítása ügyében később az ötvenes években megindított mozgalomból kifolyólag különösen a nagyobb kincstári uradalmakban nyert bizonyos megszabott számú ifjú mint erdölegény házi iskoláztatást az irodai és külső erdőgazdasági teendőkben. Az alsóbb erdészeti (erdööri) szakok­ta tás rendszeresí tése érdekében végre az 1870-es évek végén országos erdészeti egyesületünk, mely már oly sok hasznos alkotás megteremtésének volt a kezdeményezője, emelt szót. Részben ennek köszönhető, hogy földmüvelésügyi kormányunk az 1879. évi XXXI. t.-cz. végrehajtásának folyományaként az erdészeti segéd­személyzet kiképzéséről oly ha tha tósan gondoskodott . Annak követ­keztében tudniillik, hogy a törvény 37-ik szakasza ér te lmében az állam a közvetetlenebb felügyelete alá rendelt birtokosokat belföldön szakvizsgázott erdööri személyzet a lkalmazására köte­lezte és hogy e törvény 22 ik szakasza megengedi, hogy kisebb kiterjedésű erdőbir tokok kezelése azok őrzésével egyesittessék, a szakszerű erdökezelés igényeinek megfelelő műszaki segéd­személyzet neveléséről gondoskodni kellett.

liyen előzmények után nyilt meg 1883. év őszén Szeged város h a t á r á b a n a királyhalmi, 1885. év őszén Temesvár mellett a vadászerdei , 1887. év október havában a 'g 'orgeny-szenfímrei m. kir. erdőőri szakiskola azzal a mai napig fenálló rendeltetéssel, hogy ugy az állam mint a magánerdöbir tokosok részére olyan erdészet i segédszemélyzetet neveljenek, mely a mellett, hogy az erdőőri szolgálatban teljesen já r tas legyen, az erdőgazdaságban előforduló munkák végzésében is oly ügyességre tegyen szert, hogy azokat nemcsak maga elvégezni, de azok elvégzésére másokat is betani tani , sőt apróbb erdőgazdaságok ügyeit teljesen ellátni képes

1175

legyen. A szakiskolák mellett egy-egy mintaerctőgazdaság létesítése is czélul tüzetett , mely a környezet erdőbirtokosaira szemléltetőleg és oktatólag hasson.

Hogy ezt az utóbbi feladatot — a különösen kedvező viszo­nyok folytán — a vadászerdei szakiskolánál sikerült eddig leg­jobban megoldani, azt a szakiskola e rdőgazdaságára vonatkozó részben foglaltakból fogjuk tapasztalni .

Az oktatás ezekhez képest az erdőőri szakiskolákban gyakor­lati irányú s a fősuly a helyszínén való begyakorlás mellett a munkák értelmes végrehaj tására van fektetve, az elméleti lani tás pedig a nélkülözhetetlen alapismereteket felölelve, magyarázó és a tmutató i rányban halad. Az elméleti oktatás kiegészítéséül s tapaszta la tok szerzése czéljából kellő vezetés és magyarázat mellett időnkint tanulmányi kirándulások tar ta tnak.

Az intézetbe való felvétel a földmüvelésügyi minisztérium részéről történik s a betöltött 17 éves, de még tul nem haladt 35 éves életkorhoz az olvasásban, számításban és í rásban való jár tassághoz, illetve elemi iskola végzéséhez és teljes testi épséghez stb.-hez van kötve. A tanfolyam minden év október havában kez­dődik és a második év végén meglarlolt évzáró vizsgával végződik, melynek sikeres elvégzése és 3/i évi gyakorlati szolgálat kimutatása után a végzett növendék az erre a czélra kijelölt kir. erdőfel­ügyelőségek székhelyén minden év október havában megtar tot t erdööri szakvizsgához bocsáttatik, melynek sikeres letétele és a 24-ik életév betöltése esetén feleskethető, miáltal a teljes törvé­nyes minősítést elérte.*)

A növendékek az említett vizsgán kivül minden év márczius és szeptember havában a kiküldött vizsgáló-bizottság előtt az álta­lános erdészeti ismeretekből, szám- és mér tanból , erdei munkála­tokból, vadászat i ismeretekből, szépírásból (kisebb fogalmazványok készítéséből) rajzolásból, (kisebb tervrajzok, térképek rajzolása) és ujabban a méhészetből , halászatból és gyümölcstenyésztésből is megvizsgáltatnak.

Az intézetben az idő és a munkabeosz tás , egyáltalán az egész

*) Az é r d e k l ő d ő k n e k s z í v e s e n kü ld i m e g b á r m e l y i k s z a k i s k o l a az i sko la s z a b á l y z a t á t , m e l y b ő l a fe lvé te l re , t a n - é s m u n k a r e n d r e s tb . - r e v o n a t k o z ó b ő T e b b fe lv i lágos í tás m e r í t h e t ő .

1176

nevelés teljesen katonai rend szerint történik s a növendékek, kik folytonos felügyelet alatt állanak, mind ;n munka elvégzéséhez vannak szoktatva.

A négy emiitett szakiskola az 1895. év végéig az országos erdei alap terhére tar ta tot t fenn, azóta a fentartási költségek külön czim alat t szerepelnek. Évenkint összesen 88 növendék vétetik fel, nagyobb része az állam költségén. (A saját költségesek éven­kint 300 koronát fizetnek.) Alapításuk óta a szakiskolák szabály­za t ában egyáltalán nem, t ananyagában és tanrendjében pedig csak az a vál tozás történt , hogy a tan í tás keretébe 1900. évben a gyümölcs, 1901. évben a méh és a hal tenyésztés is felvétetett és hogy a szakiskolák az 1898. évben külső erdészeti kísérleti állo­mással lettek kiegészítve.

Az 1901. évben a variászerdei szakiskolái érte lényeges vál tozás, a mennyiben újra épült és ujra is rendeztetet t be.

Ezt a körülményt alsóbb erdészeti szakoktatásunk fejlődése tör ténetében elég fontos és örvendetes eseménynek tartom arra , hogy a vadászerdei iskola történetét , berendezését , az ott ez idő szerint folyó tanítási és különleges gazdálkodási módszer t ismer­tessem abban a reményben, hogy ezáltal én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy szakunknak még szakközönségünk előtt is alig ismert ezen intézete s az egész intézmény iránt az érdeklődést felkeltsem.

A szakiskola rövid története.

A vadászerdei szakiskola az 1885. évtől 1901. évig a Temes­vár mellett elterülő „Vadászerdőben" fenállott történelmi neveze­tességű, ódon, rozzant, de erre az alkalomra 5866 frt költséggel átalakított kastélyban volt elhelyezve. (60. kép.) Ezen kastély múltját illetőleg kevés ada t áll rendelkezésünkre . Annyi bizonyos, hogy az alatt az idő alatt , a mig a „Vadászerdő" katonai kezelés alat t állolt, a kastély a temesvári hadparancsnok vadászkastélyául szolgált. Különleges építkezése a r ra vall, hogy régente is ily czélra szolgálhatott .

Alaprajza ugyanis egy kiterített szarvasbőr körvonalait ábrá­zolta. Az első emeleten — egy nagy kandallóról következtetve — ebédlőterem volt, melyből 4 kisebb szoba nyilt. A földszintről fel a mansard-szobákig titkos csigalépcső vezetett .

1177

60. k é p . A v a d á s z e r d e i e r d ő ő r i s z a k i s k o l a r é g i é p ü l e t e .

leginkább az 1763. és 1800. évben veret tek. Az épület egyik, ugy látszik kiváltott szarufájában, az 1763. szám volt bevésve. Hogy a „vadászerdőt" már régebben is különösen vadászat i czélokra használták, bizonyítja az 1769. évben Bécsben kelt és Khevenhüller Antal Ferencz gróf által aláirt rendelet , mely az iránt intézkedett , hogy ott ezentúl csak az elnöknek (Praesident) , a parancsnoknak (Commandierender) , a t anácsosoknak (Riithe) és bezárólag az ezredeseknek engedtetet t meg a vadászat , miből az is következik, hogy az épületet is tula jdonképen vadászkastélyul használ ták. Voltak ugyan idők, midőn más czélokra is szolgál t ; igy az

Hogy az épületet ki s mikor építette, a r ra nézve megbízható adatokat feltalálni nem sikerült. Az 1885. évben végzett á tala­kítási munkáknál talált tárgyakból s ezüst pénzekből sem lehet biztosan következtetni, mer t talál tak az épület belsejében az a lap-árkolásoknál 1503. évbeli Szűz Mária, továbbá 1541. , 1545., 1554. és 1580-beli, Albert brandenburgi herczeg képével ellátott pénzeket) ugyanazon korabeli Zsigmond lengyel király idejéből származó pénzt, végre különféle 1699—1711. évbeli „polturát" , duariust és sok török ezüstpénzt . A legtöbb ezüstpénz azonban az 1677.-ik és 1694.-ik évből, tehát Lipót császár idejéből való, mig a rézpénzek

1178

1848 — 49-ki szabadságharez idejében Temesvár os t roma a lkalmá­ból Vécsey tábornok hadiszállása, később pedig kórház volt.

Annyi bizonyos, hogy zajosabb eseményeknek is lehetett t anu j a ; legalább erre vall az a számos kartács s ágyúgolyó, puska­alkatrész, ka tonakabát , gomb, kengyelvas s emberi csontváz, mely környékén nagy számban találtatott .

De ezek az idők rég e lmul tak! A harczban elesett hősök porladozó csontjai fö lö t t vidoran tenyész immár az erdő, melyben harczi zaj helyett a kul túra fejlődését b i z to s ió békés gazdálkodás folyik, mig a régi kastély helyén az erdészeti szakoktatásnak modern czélszerüséggel berendeze t t hajléka emelkedik.

A régi épület ugyanis az időnek sokáig nem állhatott ellent s minthogy fentar tása ugy egészségügyi, mint az élet biztonsága szem­pontjából m á r - m á r kifogás alá esett és teljes jó karba helyezése az elérendő czéllal a rányban nem álló költségeket okozott volna, Darányi Ignácz földmivelésügyi minister, ki a tárczájához tartozó minden ágazat i ránt meleg érdeklődést tanusit és annak fejlődését lelkes hazafiassággal elősegíti, a szakiskola buzgó igazgatójának, Török Sándor m- kir. főerdésznek indokolt előterjesztésére a szak­iskolának s az igazgatói laknak újjáépítését s az ebből kifolyólag szükséges átülakitások teljesítését és a felszerelések beszerzését a törvényhozás engedélye alapján elrendelte oly módon, hogy az erre a czélra szükséges pénzösszeg az országos erdei alapból kölcsönképen felvétetett és a szakiskola tanulmányi erdejének évi jövedelméből törlesztetik.

Az építést Gartner Rezső Ferencz temesvár i jó hirnevü építő­mester — a szakiskola által házilag termelt jó minőségű téglának igénybevételével — 1901. évi május hóban kezdte meg s ugyan­azon év október hó elején be is fejezte.

A szakiskolai egy emeletes épület építése 51,800, az igazgatói laké 22,049 koronába s 22 fillérbe került s igy az összes épitési költség 74,649 korona 22 fillért tet t ki.

Az építkezés engedélyezésének kieszközlése és végrehajtása körül nagy érdemeket szereztek Sóltz Gyula országos főerdőmester, ministeri tanácsos és Bartha Gyula m. kir. főerdőtanácsos, kik jóakaró t ámoga tásban részesítet ték a szakiskola érdemes igazgató­jának az intézet fejlesztésére irányuló törekvéseit .

1180

Az intézet berendezése.

A szakiskola jelenleg három főépületből áll, ugy mint az egyemeletes intézeti főépületből, egy magas földszinti, öt szobával s a mellékhelyiségekkel ellátott igazgatói lakból, és az intézeti ebédlőt, vendégszobát , konyhát s a főerdőőr lakását magában foglaló épületből. (61. kép.) Az egyemeletes intézeti épület alag­sorában egy nagy szertárhelyiség, műhely két anyagraktár , vadat eltartó kamra , pincze, fáskamra és gépház van elhelyezve. A föld­szinten erdőtenyésztési és erdőkihasználási eszközökkel diszitett 3 m. széles zár t folyosó, az igazgató és a tanársegéd irodahelyiségei, egy világos s a külső erdészeti kisérleti ál lomás részére szükséges tár­gyakkal u. m. műszerekkel , főző, pároló és csiráztató készülékekkel, rajzoló, mérő s dolgozó asztalokkal felszerelt terem, a kezelési iroda s a kézi szertár, végre két szép tanterem van 20—20, esetleg több növendék részére . Ezekben a tan te rmekben a szükséges asztalokon kivül a gyakorlati e rdőgazdaság s vadászat körébe vágó számos taneszköz van elhelyezve, u. m. iparmütani tárgyak, mag-pergetö és vizfogóminták, a növendékeknek bemuta tandó összes fegyverek és fegyveralkatrészek a hozzátar tozó vadászati szerel­vényekkel, tutaj, csúsztató s úsztató csatornaminták, a szenités folyamatát feltüntető minták, az ehető, gyanús és mérges gombák mintái , az összes honi fanemek famintái, rügyei, levelei, mag ja i ; az erdőgazdaságra nézve fontos rovarok élettanilag összeállított pél­dányai, a gyümölcs termesztésnél használ t eszközök, szerszámok, ide vonatkozó fényképekkel és festményekkel. A vadászat ér thetőbb s szemléleti uion való okta tása czéljából számos kitömött vadat látunk, melyeket a szakiskola legnagyobbrészt az osztrák-magyar áüamvasnt-társaság nagylelkűségének köszönheti . Az emeleten szin­tén egy 3 m. széles zár t folyosó, ruhatár , betegszoba a szükséges ágyakkal s egy szekrényben elhelyezett kézi gyógyszertárral , egy-egy csinosan berendezet t tanársegédi s illetve gyakornoki szoba magánlakásul s végre két világos és tágas hálóterem talált helyei. A hálóteremben a növendékek mindegyikének egy-egy erős s a ruhaneműnek el tar tása czéljából két alsó fiókkal ellátott vaságy van, melyek felett a falon minden 2 növendék szolgálati és vadász­fegyverének, valamint oldalfegyverének és vadásztarisznyájának

1181

elhelyezésére szolgáló tölgy-keretes tábla van. Mindkét hálószoba mellett egy-egy mosdófülke van.

Az épületek Temesvár sz. Jcir. város közönségének hazafias áldozatkészsége folytán villanyvilágítással és vízvezetékkel vannak ellátva. A város ugyanis a kezelésében lévő villany-telepétől a villanyos vezetéket saját költségén, tehát díjmentesen vezette az intézetig s igy az iskola igen csekély költséggel a legtökéletesebb, a legnagyobb t isztaságot biztosító s aránylag olcsó világításhoz jutott.

Ugyancsak Temesvár város közönségének a szakiskola i ránt tanúsított meg nem szűnő érdeklődése s részben anyagi támo­gatása tet te lehetővé, hogy az intézeti főépülettől egyenes irány­ban Temesvár-felé vezető müut kiépüljön.

A szakiskola növénykertje. A 24 kat. holdas növénykertben van elhelyezve a főhomlok­

zattól a telepre vezető főút tengelyére merőleges i rányban az intézeti főépület (61-ik kép), melynek baloldalán az igazgatói lakást, jobb oldalán az élelmező főerdöőr lakását és a hivatalos szálló­szobát magában foglaló épület áll.

Az épületek előterét a növendékek által nevelt és gondozott virágszőnyegek, rózsa- s más virágcsoportok díszítik. •

A növénykert magában foglalja az összes gyakorlati értékkel biró erdei fanemeket, sőt az e vidéken már meghonosul t és hazánk erdőgazdaságában majd később a lkalmazható külföldi fanemek számos faját is, melyek részint nagyobb csoportokban, részint kettesével, hármasával , részint mint fasorok vannak kiültetve.

Az utakat ugy rendezték, hogy mennél hosszabbak legyenek és hogy azokról a facsoportok, melyeket jól müveit pázsit övez, jól megközelíthetők és megtekinthetők legyenek. Szembeötlő a fanemek nagy száma, azok szakszerű kiválasztása, gondos ápolása s a példa­szerű t isz tántar tás .

Különlegessége a kertnek az a fasor, a melyben az összes fanemek két-két példányban és oly sorrendben vannak kiültetve, milyenben azokat a szakiskolai okta tásnál vezérfonalul szolgáló „Erdöőr" czimü tankönyv tárgyalja.

Érdekes látni valót nyújt még a nem szakértőknek is a E R D É S Z E T I L A P O K . 7 8

1182

növénykert i utak mellett fasorként ültetett mintegy 300 fajú, magas , főimagas és törpe gyümölcsfa, továbbá annak hátsó részében az igaz­gató által illetmény kertjében szakavatottsággal és csínnal beren­dezett gyümölcsös, mely két részre van osztva. Az egyik rész a magas fákként nevelendő legkülönbözőbb fajú, jó fajtájú alma. körte, baraczk stb. fákat foglalja magában , mig a másik kisebb rész táblákra van beosztva, melyben a táblákat vassodrony mellett kihúzott cordon alma, körte stb. gyümölcsfák övezik. E mellett a táblák szélein törpe alakban, a sodronyfonatu kerítés mellett pedig pá lmaalakban nevelt finom gyümölcsfák vannak ültetve. Ez a gyümöl­csös is szép például és mintául szolgál a környékbeli lakosságnak és különösen a növendékeknek, kik a gyümölcstenyésztés terén itt és a gyümöcsfa-csemetekertben becses gyakorlati ismereteket szerez­hetnek, melyeket magukkal vive ki az életbe, ott a nép között is terjeszthetik ezen az országra fontos s jövedelmező gazdasági ágnak mivelését. A növényker tben van még elhelyezve a csinos, kis méhes is.

(Vége köve tkez ik . )

Régibb és ujabb faapritó telepek. I r t a : Gabnay Ferencz, m . k i r . főerdész .

A faapritó telepeken a hajtóerőt mindeddig a gőzgép szol­gáltatta, ezt azonban a gáz s a hol ez nincsen, a benzinmotor szorítja ki.

Mert a gőzgép e lőnye : az olcsóság s biztos járás csak ott érvényesül, a hol éjjel-nappal ál landóan üzemben van. A hol azonban a napnak csak egy bizonyos szakában, néha csak néhány órára igénylik, olt a költséges előmelegítés *) még olcsóságát is eltünteti s n e m marad meg más , mint számos h á t r á n y a ; ilyenek az egész berendezés költséges volta és nagy térszükséglete, a magas kürtők emelésének szükségessége, a füst és szénpiszok, a

*) A m í g a k ihű l t k a z á n t a b e n n e levő vízzel s m a g á t az egész gépet 10 C°-ról 100 C ü - r a hev í t ik , m i n d e n k i l o g r a m m s ú l y r a 90 Ca lor ia meleg kell, de a m i g a 100 fokos viz 100 fokos gőzzé válik, m i n d e n k i ló jának m é g további 540 C a l o r i á r a v a n s z ü k s é g e , a gépek a z o n b a n m a g a s n y o m á s ú gőzzel dolgoznak s igy m é g ez s e m elég.