a tiszai cianidszennyezés
DESCRIPTION
A tiszai cianidszennyezés. Laky Dóra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki kar, V. évfolyam. Tartalom. a cianid ion főbb tulajdonságai alkalmazása az ércfeldolgozásban a gátszakadás a szennyező hatás csökkentése érdekében megtett vízkormányzási intézkedések - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A tiszai cianidszennyezés
Laky Dóra
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki kar, V. évfolyam
Tartalom
• a cianid ion főbb tulajdonságai
• alkalmazása az ércfeldolgozásban
• a gátszakadás
• a szennyező hatás csökkentése érdekében megtett vízkormányzási intézkedések
• ökológiai hatások
A cianid ion• ·C ≡ N• jellegzetesen kesernyés mandulaszagú• mérgező hatású
tüdőbengázcsere
a vér oxigénne
l dúsul
hemoglobinoxigént szállítred. citokróm
(Fe 2+)
citokrómoxidázenzim(Fe 3+)
a sejtekoxigént
vesznek fel
CN -
A cianid ion• ·C ≡ N• jellegzetesen kesernyés mandulaszagú• mérgező hatású
tüdőbengázcsere
a vér oxigénne
l dúsul
hemoglobinoxigént szállítred. citokróm
(Fe 2+)
citokrómoxidázenzim(Fe 3+)
CN -
a sejtek nem
jutnak
oxigénhez!
→ FULLADÁSOS HALÁL
A cianid ion alkalmazása az ércfeldolgozásban
4Au + 8NaCN + 2H2O + O2
4Na[Au(CN)2] + 4NaOH
2Na[Au(CN)2] + Zn Na2[Zn(CN)4] + 2Au
A zagytározó
• a cianid tartalmú folyadék tárolására
• nagy felület (93 hektár)
• gátszakadás
Semlegesítés
Fe(II)SO4 + 2CN– Fe(II)(CN)2 + SO42–
Fe(II)(CN)2 + 4CN– [Fe(II)(CN)6]4–
Fe(III){Fe(III)[Fe(II)(CN)6]}
– Fe(III)4[Fe(II)(CN)6]3
oldhatatlan berlini kék
Fe(III)[Fe(II)(CN)6]
4– {Fe(III) [Fe(II)(CN)6]}–
oldható berlini kék
Semlegesítés 2.
Miért nem alkalmazható a semlegesítés természetes
körülmények között?
• vízmennyiség
• a teljes elkeveredés nem biztosítható
• a folyamat végbemeneteléhez szükséges hőmérséklet nem állt rendelkezésre
• a cianid főként fémekhez kötődve érkezett
A vízkormányzási intézkedések célja
• a cianid koncentráció csökkentése
• a holtágak, mellékágak, hullámterek védelme
Kiskörei tározó
• Felülete: 127 km2
– 93% - tározó– 7% - folyó
• Speciális áramlási viszonyok– a Tisza „átfolyik” a tározón– a medencék, öblözetek kizárhatóak az
áramlásból
Vízállás változások a Tiszán a Kiskörei Vízlépcsőnél - betározás
Betározás
ALVÍZI VÍZÁLLÁS
FELVÍZI VÍZÁLLÁS
Vízállás változások a Tiszán a Kiskörei Vízlépcsőnél – tározó
ürítése
Betározás
ALVÍZI VÍZÁLLÁS
FELVÍZI VÍZÁLLÁS
Higítás
Vízállás változások a Tiszán a Kiskörei Vízlépcsőnél – árhullám
visszafogása
Betározás
ALVÍZI VÍZÁLLÁS
FELVÍZI VÍZÁLLÁS
Higítás
Árhullám
visszafogás
A Kiskörei Tározó helyszínrajza
záró műtárgy
tisztán maradt
szennyezett volt
öblítő csatorna
övzátony, sziget
KISKÖREI TÁROZÓ HELYSZÍNRAJZA
Térkép 13.5
4.9
1.49
Feb 8, 06:00
Feb 7, 16:00
Feb 11, 12:00
2.20
2.90
Feb 10, 12:00
Feb 5, 08:0012.4
32.6
Feb 1, 20:00
Feb 3, 12:00
3.88
kACx
CAD
xx
AUC
t
ACL
)()()(
Transzport elemzések
1 D-s transzportegyenlet
k=0 a cianid nem halmozódott fel az üledékben
kACx
CAD
xx
AUC
t
ACL
)()()(
Transzport elemzések
1 D-s transzportegyenlet
k=0 a cianid nem halmozódott fel az üledékben
Ökológiai hatások
• planktonikus élővilág– „vízzel sodródó”– gyors regenerálódás (szaprobiológiai
vizsgálatok)
• makroszkópikus gerinctelenek– legérzékenyebben reagáló csoportok: rákok– jellegzetes túlélő szervezetek: vízicsigák,
kagylók, szitakötő lárvák, kérészlárvák, tiszavirág
Ökológiai hatások halpusztulás
• az összes halelhullás: 1241 t
• legmagasabb koncentráció: epe, vese, máj, kopoltyú
legalacsonyabb koncentráció: hús
Következtetések
• monitoringrendszer kiépítésének szükségessége (alvízi ország)
• vízkormányzási létesítmények szerepe
• holtágak szerepe
• jogi előírások szigorítása
Fekete