a tatárjárás

5/11/2018 A tatárjárás - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/a-tatarjaras-55a0cea98b91b 1/9

1

A tatárjárás

A tatárjárás a 13-ik századi Magyarország számára egy példátlan horderejű puszt ítást

jelentett,amely az 1241-1242-es éveket felölelő időszak.

A magyarországi pusztítás Európa történelmének egy meghatározó eseménysorozata

volt,ugyanis a tatár seregek az öreg kontinens inváziójára is törekedtek.

A tatárjárás

Vereckétől Muhiig

Az Orosz kapunál amely alatt a Vereckei-hágó értendő ( ma Dél-Nyugat Ukrajna),

1241 március 12-én Tomaj nembeli Dénes nádor seregei létfontosságú vereséget szenvednek

melynek következtében kezdetét veszi a tatárok Kárpát-medencei behatolása.1

Magyarország királya,4-ik Béla csak három nappal később,1241 március 15-én

értesült az országot fenyegető veszélyről.Tudomásul véve a baljóslatú fejleményeket Pestre

siet,hogy mielőbbi segítséget kérjen Babenberg Frigyes osztrák hercegtől.

A tatár ámokfutás azonban további fordulatokat vett.Március 17-én megtörtént Vácelfoglalása valamint Ugrin kalocsai érsek seregének megsemmisítése.Emellett a kialakult

helyzet súlyosságát fokozta egy napvilágot látott gyanú,mely szerint a kunok összejátszanak a

tatárokkal.Ez a feltevés a későbbiekben alaptalannak bizonyul.2

Következményként megindul egy kunok elleni pogrom akik dél irányában fosztogatva

elhagyják az országot.3 Ugyanakkor sor kerül Eger feldúlására is.

Megemlítendő,hogy a tatárjárás nem csupán Magyarország területére

összpontosult,ugyanis a tatár sereg Lengyelország és Moldva területét is érintette.A tatár sereghárom szárnyból állt.Teljes létszáma 150000 főre tehető,de mindössze 60000 fő törhetett be a

Kárpát-medencébe. A fő sereg Batu serege volt amely könyörtelen bánásmódról tett

tanubizonyságot Magyarországon. A jobbszárny Lengyelországra,míg a balszárny Moldvára

korlátozódott.

1Herber Attila,Maros Ida,Moss László,Tisza László,Történelem 3. 1000-1500,Reáltanoda Alapítvány,2007,199-

200.o.2Kristó Gyula,Magyarország története 895-1301,Osiris Kiadó,Budapest,2006,227.o.

3Herber Attila,Maros Ida,Moss László,Tisza László,Történelem 3.1000-1500,Reáltanoda Alapítvány,2007,201.o.



2

A muhi csata

A tatárok visszavonultak a Sajó folyó mögé,míg a magyarok a Sajó jobb partján

állomásoztak amely rossz helyezkedésnek bizonyult.Ez feltűnt Batu kánnak is aki akövetkezőképpen vélekedett : „‟nyáj módjára valamiféle szűk akolba vannak berekesztve.‟‟4

1241 április 11-én kora hajnalban a Sajó nyugati partján Batu és Szübeetej gyűrűjébe

szorul a Magyar sereg.Béla királyt sikerül kimenekíteni,azonban Mátyás esztergomi,Ugrin

kalocsai érsekek,a győri püspök és Tomaj nembeli Dénes nádor életét veszíti a vérfürdőben.

Egyértelműen kijelenthető,hogy ez volt a 250 éves Szent István-i Magyar állam

legsúlyosabb veresége.5

A katonai vereségnek betudható okai a hadvezetési és stratégiai hibák,továbbá a

mulasztások.Szintén hibaként tekintendő a politikai,társadalmi helyzet.A királyi várispánsági

szervezet felbomló félben lévő állapota és a kialakult magánhadseregek gyengesége.

A tatár előrenyomulás és kivonulás

Muhi után Pest bevétele következett három napig tartó nyílzápor után.A tatárok aDuna vonalán álltak és ez rányomta a bélyegét Béla szorult helyzetére aki eközben

Pozsonyban tartózkodott,majd Frigyes osztrák herceg hívására Hainburgba ment.A remélt

segítség elmaradt,helyette zsarolással találta szembe magát.Ezt követően Segesdet érintve

Zágrábba indult.Testvére,Kálmán belehalt a muhi mészárlás során szerzett sebeibe.6

Közben a tatár sereg jobb és balszárnya 1241 március 31-én betört Erdélybe.A

balszárny elfoglalta Radnát,Besztercét,Kolozsvárt és Váradot.A déli szárny

Küküllővárt,Gyulafehérvárt,Szebent és Csanádot,míg a jobbszárny Lengyelországot valamint

Morvaországot vette célba.A Felvidék nem jutott a tatárok kezére.

Béla király a nyomasztó helyzetre való tekintettel segélykéréssel fordult IX.Gergely

pápához és IX.Lajos francia királyhoz,de törekvéseit nem koronázta siker.A pápához intézett

levél,továbbá a követ sem ösztönözte cselekvésre a Vatikánt.IX. Lajos francia király szintén

nem tulajdonított fontosságot a levélnek.Valójában a pápa és Frigyes császár torzsalkodása

volt az oka a Magyarországgal szemben tanusított érdektelenségnek.

4

Kristó Gyula,Magyarország története 895-1301,Osiris Kiadó,Budapest,2006,228.o.5

i.m. u.o.6

i.m. u.o.



3

Időközben megtörténik a tatár berenezkedés az elpusztított területeken.A falvak élére

kihelyezik előljáróikat,adókat vezetnek be,ítélkeznek és a gabonát is betakarítják.7

1242 januárjában a tatárok átkelnek a befagyott Dunán melynek következtében

felégették Budát,elfoglalták Esztergomot.Székesfehérvárnak csak a külvárosát tudják bevenni.

ADunán való átkelés révén kísérletet tesznek Béla király elfogására aki Csázmáról

előbb Spalatóba,majd utána Trauba ment.Trau ostroma egy váratlan fordulat révén elmaradt,a

tervszerű tatár kivonulás következményeként.1241 végén Belső-Ázsiában meghal Ögödej

nagykán amit a tatárok hamar megtudtak,mert nagyon távoli hazájukkal rendszeres lovas

postaszolgálatot tartottak fenn.8 Valószinűsíthetőleg nem csak a trónutódlás kérdése volt az

egyedüli kiváltó ok a hazatérésre vonatkozólag,mivel jellegzetes hadviselési stratégiáról

beszélhetünk a meghódított ország feltérképezését illetően.

A középkori magyar állam soha nem látott mélypontot élt meg amely szükségessé tette

a reformpolitikát.

IV.Béla reformpolitikája

A tatárjárás tudatosította Bélában Magyarország földrajzi fekvését.Európa

védelmezése érdekében a Dunát várakkal erősítette meg. Ő fogalmazta meg először azt a

gondolatot,hogy Magyarország Nyugat-Európa számára a kereszténység védőbástyája :

“nekünk is,egész Európának is üdvösebb lesz,ha a Dunát várakkal erősítjük.Ha ezt a tatárok

egyszer birtokba veszik,nyitva áll a kapu számukra a többi katólikus hitű ország felé,mert

egyrészt itt nincs a keresztények felé útjukat álló tenger,másrészt családjaikat is csodálatosan

sok állatukat alkalmatosabban helyezhetik el itt,mint bárhol.”9

Gyermekei házasságának is rendkívüli figyelmet szentelt,országvédő cél gyanánt.

Az 1241-1242-es katonai kudarc konzekvenciájaként új társadalompolitikába kezd az

ország megújításáért.Ezt nevezzük renovatio regninek.10

IV.Bélát “második honalapítóként” is szokás nevezni.A veszteségek meglehetősen

számottevőek voltak.A népesség 15%-elpusztult,helyenként falvak tűntek el.Érzékeny

veszteség érintette a szántóföldi kultúrát és az állatállományt.Félelmükben az emberek az

7i.m.230.o.

8

Dr.Görög Ferenc, A magyar nemzet története, 1 rész Az őskortól -A mohácsi vészig,Horizont kiadó,105.o. 9 Rubicon,Történelmi magazin,Külön kiadás,Dicsőséges dinasztia,2011\1.62.o.

10Kristó Gyula,Magyarország története 895-1301,Osiris Kiadó,Budapest,2006,232.o.



4

erdők szélein éltek,a fák között bujkálva mertek megjelenni,ahol gyökerekkel és kevés

lisztből,meg összezúzott cserjéből készített kenyeret ettek.11

A kaotikus állapot megszüntetése érdekében Geregye nembeli Pál felszámolta az

útonállókat,összegyűjtötte a népességet,sor került az erdélyi sóbányák megnyitására.1242-ben

kiszorítják II.Frigyest a nyugati végekről.

Hangsúlyt fektetnek az országos telepítési programra,az idegen bevándorlók között

visszatérnek a kunok(néhány tízezer fő). Az 1245-1246-os években az Alföldre telepednek a

jászok,szlávok,németek,románok.Belső migrációról is beszélhetünk.

Szabad telepes falvak jöttek létre királyi birtokon.Ezek voltak a hospesek,melyek

társadalmi jelentéssel bírtak és a szabadságfok maximumát képviselték.12

Új megyék alakultak meg mint például Zolyom,Sáros,Bereg,Ugocsa.Az

erdőispánságok révén 18 új város alapul meg. Jelentősnek bizonyultak a szabad telepes falvak

a magánbirtokokon.

A hadügyi reform

Lehetővé tette,hogy a nagybirtokos magánhadseregének harcosa

legyen.Magánhadseregekre alapozta az ország haderejét.A király rendelkezett a haderő

fölött,a kunok visszacsábítása szintén e célt szolgálta akiktől jelentős létszámú könnyűlovas

haderőre számított.

1247-ben megállapodás köttetik a johannita lovagrenddel várépítés reményében,de

1260- ban szerződésbontás történik a felek között.

Megvalósul a saját família létrehozása,hadi szolgálatot töltenek be a páncélos

fegyveresek. Példának okáért Gréc-hegy 10 páncélost,1244-ben Pest 10 páncélost állított ki.

1243-ban a szepesi lándzsás nemességben minden négy család felszerelt és küldött a

királyi seregbe egy páncélost.A királyi haderő nagyrészét a szerviensek képezték (szabad,kis-

és középbirtokosok) akik függetlenek voltak.

11Dr.Görög Ferenc, A magyar nemzet története, 1.rész Az őskortól-A mohácsi vészig,Horizont Kiadó,105.o.

12Kristó Gyula,Magyarország története 895-1301,Osiris Kiadó,Budapest,2006,232.o.



5

A várépítések

A hadászati reformok új kővárak építését szorgalmazta.A világi nagybirtok 1270-ben

érdekes eloszlási arányt öltött. 100 kővárból 37 volt a királyé,67 vár a nagybirtokosok tulajdonát képezte. Egy nemzettség maximum 3-4 várral rendelkezhetett,a nagybirtokosok 1-2

várral. Problémaként értelmezhető az eredeti rendeltetéstől való eltérés,ugyanis a várak nem

stratégiai fontosságú szerepet töltöttek be,hanem a várúr erejének és tekintélyének volt a

tükre.

Magyarország politikai térképe átrajzolódik,az új várrendszer új határvédelmet is

jelentett egyben. Említésre méltó a megerősített városok szerepe,Zágrábban a telepesek

egybegyűjtése.1247-ben kezdetét veszi a budai vár építése ahol a pesti polgárok telepednek

meg. Szintén ez a jelenség tapasztalható Esztergom és Székesfehérvár eseteiben is a népesség

várba telepítése kapcsán.

A birtokpolitikai reform

A birtokadományozás katonai feltétellel történt,míg a birtokrestaurációs politika a

jogtalanul elfoglalt várföldek visszavételére vonatkozott. Ilyen volt például 1248-ban a

szlavóniai birtokvisszavétel.1254-re a birtokvisszavételi politika országos méretűvé nőtte ki

magát.A birtokrestaurációs politika 1258-g tartott,ezt követően a birtokvisszavétel

összekapcsolódott a nemesi birtokok körülhatárolásával és a várjobbágyok földje elkülönül a

várnép földjétől.13

Az államháztartási reform

IV.Béla elvetette a III.Béla kori állapotokat.Bevezette a regále(királyi) jövedelmet de

nem hagyta figyelmen kivűl a dominális rendszerek jövedelmét sem amely a földesurakat

megillető jövedelem volt.14

Kezdetét veszi a jó minőségű pénz veretése melynek kamatbérletét az esztergomi

érsek ellenőrizte.Új pénzverő kamarák jöttek létre Budán és a Szeméremségben.Évenkénti

pénzbeváltási rendszer lépett életbe.A pénzügy normalizálódása hozzájárult a kereskedelem

13i.m.237.o.

14i.m.237.o.



6

javulásához.1250-re a vámok is rendeződtek,a mennyiség helyét átvette a minőségi

értékvámolás.Az értékesebb áru magasabb vámot vont maga után.A fontos városok országos,a

kisebb városok regionális vámmentességben részesültek.A vásárprivilégium a szabad vásárt is

magába foglalta és a vásárjövedelem a várost illette.Rendkívüli adót csak a királyi család

valamely tagjának házassága esetén vezettek be.

Az 1267.évi dekrétum

A kialakult ellentétes helyzet orvoslására egy 10 cikkelyből álló dekrétumot adtak ki

amelyet “harmadik aranybullaként”is szokás nevezni.15A nemesek tatárjárás utáni

szenvedéseit volt hivatott enyhíteni.Egyben a reformpolitika támadásaként is felfogható a

köznemesség saját chartájaként.Ennek tulajdoníthatóan is kezdetét veszi a nemesi megye,a

nemesség közjogi elismerése.

A magyar krónika röviden szól IV.Béláról:”békeszerető ember

volt,hadakban,csatákban nem volt szerencséje.”16

Uralkodásának második felében kiéleződik ellentéte fiával,Imre herceggel.1270 május

3-án halt meg.

Julianus barát útja

A középkori Európában a latin írásbeliség dominált és az írás-olvasás csak az

egyháziak privilégiuma volt.Belső-Ázsia és a Távol-Kelet ismeretlen volt az európaiak

számára.A honfoglaló magyar társadalom felépítése belső-ázsiai szerkezetű azonban az

őshazár ol csak homályos emlékek maradtak fenn.

A tatárokról az első híreket magyar szerzetesek hozták,akik az országtól keletre lakó

rokon kúnok között terjesztették a kereszténységet.E szerzetesek mind keletebbre hatolva

megtudták,hogy a Volga folyó mellékén még élnek a honfoglaláskor a nemzet testéből

elszakadt és visszamaradott ősmagyarok leszármazottai,akiknek felkeresésére IV.Béla ki is

küldött néhány szerzetest,azzal az utasítással,hogy hívja be őket az új hazába települt

magyarok közé.17

15

i.m.239.o.16

Rubicon,Történelmi magazin,Külön Kiadás,Dicsőséges dinasztia,2011\1.63.o.17

Dr.Görög Ferenc, A magyar nemzet története,1.rész,Az őskortól-A mohácsi vészig,Horizont kiadó,98.o.



7

Elsőként 1233 táján Ottó domonkos szerzetes három barát kíséretében elindultak a

keleti magyarok megkeresésére.Ez az út sikertelennek bizonyult,mivel csak Ottó tért haza

három év elteltével,aki hazatérése után egy hétig élt még és halálos ágyán magyarázza el az

odavezető utat.18

1235 tavaszán IV.Béla útjára bocsátotta Julianust,akinek sikerült megtalálnia a keleten

élő magyarokat.19 Julianus barát Gerhardus és még két szerzetes társaságában elindult.

Julianus barát első útja

Julianus felderitő útját Riccardus domonkos rendi fráter írta le.Politikailag két fontos

hírként említendő a tatárok Németország megtámadási szándéka és,hogy a kelet-európai

népek készek a római kereszténység felvételére.Julianus Konstantinápolyt,Alániát érintve

eljutott a volgai Bolgárországba ahol egy magyar asszonnyal való találkozás után megtalálja

az Etil ma Volga folyó mellett a Nagy Magyarországban rekedt magyarokat.Szintén itt

találkozik egy tatár kövttel,kitől megtudja a tatárok Európa ellenes hadjáratát. 20 1236 június

21-én indult vissza és 1236 december 26-án ért haza ahol beszámolt IV.Bélának.Julianus

1237 januárjában érkezett Rómába.A pápai kúrián a Liber Censumba került jelentése,amely a

legfontosabb pápai akták gyűjteménye.21

Julianus barát második útja

IX.Gergely pápa hívásának eleget téve,Rómából Julianus három szerzetes

társaságában 1237 nyarán Szuzdalba érkezik.Ezt követően Rjazany és Kermán városát érintve

haza indul.Második útjának fontos eleme a pápai legátushoz írott levele a tatárok eredetével

kapcsolatosan.Említést tesz Dzingisz kán harcairól,Ögödej kán seregeinek

portyázásairól.IV.Bélának írt levelében kitér Batu kánra,a tatárok hadviselésére és beszámol

egy orosz pap értesüléseiről a tatárok eredetéről.22

Bár a tatárok kegyetlen pusztítást vittek véghez Magyarországon,Julianus barátnak

elévülhetetlen érdemei vannak abban,hogy elsőként tudatja Európával a tatárok által

fenyegetett veszélyeket.

18Györffy György, Julianus barát és Napkelet fölfedezése,Szépirodalmi könyvkiadó,1986,27.o.

19 Rubicon,Történelmi magazin,Külön kiadás,Dicsőséges dinasztia,2011\1.60.o.

20

Györffy György, Julianus barát és Napkelet fölfedezése,Szépirodalmi könyvkiadó,1986.65-69.o.21

i.m.40.o.22

i.m.71-88.o.



8

Melléklet

IV.Béla király

IV.Béla menekvése

A tatárjárás



9

Felhasznált irodalom

Kristó Gyula, Magyarország története 895-1301,Osiris

Kiadó,Budapest,2006

Györffy Gyögy, Julianus barát és Napkelet

fölfedezése,Szépirodalmi könyvkiadó,1986

Herber Attila,Maros Ida,Moss László,Tisza László,Történelem

3.1000-1500,Reáltanoda Alapítvány,2007

Dr.Görög Ferenc, A magyar nemzet története,1 rész,Az őskortól -A

mohácsi vészig,Horizont kiadó

Rubicon,Történelmi magazin,Külön kiadás,Dicsőséges

dinasztia,2011\1.

Melléklet

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1rj%C3%A1r%C3%A1s




a tatárjárás

Documents