a talajok fizikai tulajdonságai i. szín fizikai féleség (textúra, …andi/talajtan eloadas...
TRANSCRIPT
A talajok fizikai tulajdonságai
I. Szín
Fizikai féleség (textúra, szövet)
Szerkezet
Térfogattömeg
Sőrőség
Pórustérfogat
Kötöttség
A talaj színe – Munsell skála� A HUE megadja, hogy mely
alapszínek keveréke az adott
szín.
� A VALUE a színkeverék
sötétségére vonatkozik
� A CHROMA a színkeverék
telítettségére vonatkozik
(tompa szürkétıl - a telített
színig)
� Pl. a 10YR6/3 a jellemzı lösz
szín, a 10YR3/2 a jellemzı
mezıségi A szín.
HUE 10YR
A talaj szemcseösszetétele
� A talaj szilárd fázisában a különbözı
nagyságú ásványi szemcsék mennyisége ill.
aránya döntıen befolyásolja a talaj fizikai és
kémiai tulajdonságait.
� A szemcsék méret szerinti csoportosítására
több javaslat született. Legelfogadottabb a
Nemzetközi Talajtani Társaság által is
használt Atterberg-féle osztályozás.
Szemcseméret osztályok
Földesrész
Szemcseösszetétel meghatározása� Mechanikai elemeknek azokat az elemi szemcséket
nevezzük, melyeket anyagi sajátságaik
megváltoztatása nélkül már nem tudunk tovább
bontani.
� Mechanikai összetétel v. textúra: A mértékadó
szemcsefrakciók tömeg%-ban kifejezett
mennyisége.
� Elvi alapja: Stokes törvény. (Az ülepítéses
vizsgálatok alapja, hogy nyugvó folyadékban a
különbözı mérető és sőrőségő szilárd részecskék
ülepedési sebessége különbözı.)
(Stef. Tk. 135. oldal)
Mechanikai összetétel vizsgálata
ülepítéses módszerrel
� Fizikai féleség
(textúra, szövet)
� Agyag %
� Por %
� Homok %
A fizikai talajféleség (textúra) meghatározása
háromszög diagrammal
Pl.
10 % homok
35 % agyag
55 % por
0,002-0,05 mm<0,002 mm
0,05-2 mm
Szemcseösszetételi görbe típusok
agyag iszap kızetliszt finom-homok
aprószemőhomok
középszemőhomok durva homok murva kavics
A kutatófúrás helye:
a = honmok, kavics e = iszap, agyagb = durva-, középszemő homok f = agyagc = középszemő homok g = agyagmárgad = közép-, finomszemő homok
SZEMCSEÖSSZETÉTELI GÖRBE
100 %
95
90
85
80
75
70
65
60
55
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0 %
0 %
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90
95
100 %
Az
absc
issá
n le
olva
sott
szem
csen
agy
ságn
ál k
iseb
b sz
emcs
ékm
enny
iség
e az
egé
sz a
nyag
súl
yszá
zalé
káb
an
szemcseátmérı (mm)
2 3 4 5 6 78 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 78 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9
0-001 0 - 01 0 - 1 1 - 0 10 100 mm
0-001 0 - 01 0 - 1 1 - 0 10 100 mm
g f e d c b a
a rétegekjelzése ésmélysége
52 ábra Szemcseösszetételi görbetípusok (E. Schultze és H. Muhs nyomán)
Talajszerkezet kialakulása
Elsıdleges halmazok ~ koagulumok (talaj koll.
részei koagulumokká állnak össze)
Másodlagos halmazok ~ mikroaggregátumok: a
talaj vázrészeit a kolloid rendszerek
összetapasztják (iszapolási eljárások)
Harmadlagos halmazok ~ aggregátumok: fizikai
hatásokra (gyökerek, fagyhatás, talajmővelı
eszközök)
Talajszerkezet
• Talajszerkezet kialakulásakor az elemi szemcsék szerkezeti elemekké állnak össze.
• A mechanikai összetétellel ellentétben a talajszerkezet : változó talajtulajdonság (porosodás, tömörödés).
• A 0,002 mm nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát, az ennél kisebb mérető részecskék pedig a vázrészek összeragasztásában vesznek részt.
Morfológiai szerkezet
Szerkezet nélküli talaj:
� egyedi szerkezet: elemi szemcsék lazán
illeszkednek (homok talajok, gleccser hordalék)
� törési szerkezet: a talaj csak nagyobb nyomásra
esik szét a törés által meghat. elemekre –> csak
talajtörmelék (tömıdött talajok esetén)
Szerkezetes talaj:
� Morfológiai szerkezet: szerkezeti egységek alakja,
fejlettsége alapján
� Agronómiai szerkezet: különbözı nagyságú
aggregátumok egymáshoz viszonyított aránya
alapján
Morfológiai szerkezet típusai I.
morzsás szemcsés diós
hasábos oszlopos lemezes
Morfológiai szerkezet típusai II.
morzsás szemcsés
diós hasábos
Morfológiai szerkezet típusai III.
Oszlopos szerkezet (pl. szolonyec „B” szintje
Agronómiai szerkezet
� 10 mm < :rög
� 10 – 0,25 mm: morzsa
� 0,25 mm >: por.
� Legelınyösebb: 1 –3 mm közötti morzsás szerkezet.
� A jó szerkezető talajokban az 1 mm-nél nagyobb morzsák dominálnak, a leromlott szerkezetőekben pedig magasabb a por ill. a rög frakció aránya.
Pórusviszonyok a talajban
� Pórus: A szerkezeti elemek és az elemi
szemcsék közti tér.
� Pórustérfogat ~ porozitás (P): egységnyi
térfogatban a szilárd részek által be nem
töltött tér (térfogat százalékban).
� P= (1-Ts/Fs) *100, (ahol Ts: talaj térfogat
tömege, Fs: talaj sőrősége).
� Porozitás a talajban 25 – 70 % között
változik, optimális ha a P 50 – 60 %.
Láptalajok esetében a P>70%.
� Térfogattömeg: Egységnyi térfogatú,
bolygatatlan talaj tömege (g/cm3 ).
� Talajok jellemzı Ts értéke: 1,1-1,6 g/cm3.
� Talaj sőrősége: Egységnyi térfogatú,
teljesen tömörített talaj tömege (g/cm3).
� (Talajok átlagos sőrősége (Fs): 2,65
g/cm3).
Sekera: fontos a különbözı mérető
hézagok aránya
� 30 µm< pórusok: a talaj levegızését
biztosítják
� 3 – 30 µm: talaj vízgazd., vízvezetés, víztartó
kép.
� 3 µm > :mikroflóra megtelepedése
� Kedvezõ: 1: 1: 1 arány!