A szüret motívuma az elégikus irodalomban

1. A szüret a falu életében

• Az Alföldön Szent Mihály, a Dunántúlon Terézia napján kezdik (szept29, okt15)

• Régen: szünetel a törvénykezés, a katonákat is hazaengedik ha mód van rá

• Eszközök: kacor, sajtár, puttony, prés• Szüreti felvonulás, szüreti bál: bíró, bíróné,

csőszlányok, csőszlegények• Utána már a hideg napok jönnek, a szőlősorok

siralmas képet mutatnak (kifosztottság)• Bor: jómód, öröm, jókedv – az adott év

értékének kifejezője

2. A szüret mint jelkép

• Az ősz metonímiája (időbeli érintkezés)• Az elmúlás, a természet halála• Számvetés, az élet összegzése• Az élet értelme: teremtettem-e valamit, megérte-e• Görög színház, dionüszia, évzárásnak is tekintik• A kereszténység szimbóluma is, szőlőmunkások• Petőfinál a földgolyó olyan mint egy szőlőszem:

sok idő kell, amíg beérik• A Himnuszban Tokaj szőlővesszeje a gazdagság

jele

3. Berzsenyi versében

• A közelítő tél: hervad a park, a patakvölgy, majd:„A hegy boltozatin néma homály borong

Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd,

Itt nemrég az öröm víg dala harsogott

S most minden szomorú, kiholt”

• Szinesztézia: néma homály (hallás és látás)• Ellentét: víg dal – szomorú kihaltság

( a szüretelők dala – a néptelen szőlőhegy csendje)• Viszatér a zárlatban is:„Itthágy szép tavaszom…

Még alig ízlelé nektárját ajakam”

4. Hová kötődik az ihletforrás?

• Élete első felében a Nyugat-Dunántúl vulkanikus szőlőhegyei közt élt: Kemenesalja, Ság hegy

• 1804-től Somogyban, Niklán, itt is szőlője volt a szőlőhegyen

• A közelítő tél című verse itt, Niklán született• Értéke, hogy egyszerre képszerű, konkrét és

ugyanakkor jelképes• Eredeti címe „Az ősz” volt, Kazinczy módosította• Klasszicista felépítés: piktúra majd szentencia

(az ősz konkrét képei majd az elmúlás elvont gondolata)

A Ság hegy az Észak-Dunántúl vulkanikus hegye

A Berzsenyi-présház Kemenessömjénben

A Berzsenyi-ház Niklán