A szociokulturális környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére

Tudományos irányító: Végzős hallgató:

Dr. Bura László Lózer (Komlódi) Ana-Enikő

Szatmárnémeti

2009

Tartalom

• Bevezetés• Elméleti megalapozás• Kutatás: cél, hipotézisek, módszerek, eljárások• A minta jellemzői• Az eredmények kiértékelése• Következtetések, összegzés• Szakirodalom• Mellékletek

A témaválasztás indoklása

• A beszédkészség fejlettsége szorosan összefügg az olvasási és írás- készséggel, valamint a tanulási képességgel. • A tanulók beszédkészségének felmérése és fejlesztése minden tanító

elsődleges feladata.• Sok gyermek beszédmegértése nem felel meg életkorának, a társada- lomban alkalmazott nyelvhasználati normákat alacsony szinten isme- ri és használja. • A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi lemaradá- sa élő, valós és sürgető probléma.

„Szavak, csodálatos szavak.

Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet.

Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a

gondolat. Görnyedve hordanak

gondokat. Világokat jelentenek.”Juhász Gyula: Szavak

Elméleti megalapozás

• A gyermeki személyiséget befolyásoló tényezők (Fodor László)• A család• A hátrányos helyzet (N. Kollár Katalin, Papp János, Réger Zita,

Várnagy Elemér- Várnagy Péter) • A nyelv szerepe (Cseresznyési László, Kiss Jenő, Meggyes

Klára)• A szociokulturális környezet szerepe a beszédfejlődésben (B.

Bernstein, Papp Mária- Pléh Csaba)• Az anyanyelvi oktatás fontossága

„ A gyermekéveink úgyszólván egymásba fonódó, Okosan alkalmazott nyelvórákból állanak.”

Kosztolányi Dezső

Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői

• Beszédtechnikai jellemzők• A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői (I. Sz.

Vigotszkij)• A kommunikatív beszéd jellemzői (Büky Béla)• A beszéd nyelvtani jellemzői (Bakonyi Hugó, Nagy József, Sugárné

Kádár Júlia)• Beszédmegértés (Gósy Mária)• Az iskolaérettség nyelvi feltételei• A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek beszédkészségé- nek jellemzői (Kozma Tamás, Sugárné Kádár Júlia)• „Biztos kezdet”- egy példamutató kezdeményezés (Szomor Éva)

A kutatás

A kutatás célja:• azonos életkorú, de eltérő szociokulturális

környezetből érkező tanulók beszédfejlettségének vizsgálata, elemzése.

„Keresem minden gyermek sajátos titkát,és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban,

hogy önmaga lehessen.”Janus Korczak

Hipotézisek

– az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek is lesznek;

– a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a kedvezőbb körülmények között nevelkedő társaik;

– az óvodai oktatásban nem részesülő roma gyermekek beszédfejlettségi szintje lesz a legalacsonyabb.

Eljárások, módszerek• Kutatás helyszíne: Nagykároly, 3-as sz. Általános Iskola.• Kutatás végzésének időpontjai: 2000 és 2008 ősze.

• Anamnézis: pszicho-fiziológiai érés és a szociális háttér tájékoztató adatai.

• Empirikus vizsgálat: a beszédfejlettség szintjének felmérése.

• Vizsgálati forma: egyéni.• Öt feladatlap: a vizsgált képességterület egy-egy

megközelítése. 1. feladat: fonémahallás és artikuláció 2. feladat: szövegértés és reprodukció 3. feladat: általános és relációs szókincs 4. feladat: fogalom-meghatározás 5. feladat: összefüggő beszéd (képleírás)

A minta jellemzői

• 24-24 ép hallású és ép intellektusú első osztályos tanuló• Átlagos életkor: 7,2 év.• A fiúk aránya: 62%.• 4 gyerek kivételével mindannyian 3-4 évig részesültek óvodai okta- tásban.• 27 gyermek tagja más gyermekközösségnek is.• Mindegyik szülő pozitívan értékelte az óvoda és más gyermekközös- ségek hatását.• Testvérek száma: általában 0 és 2 között, egy tanulónak van 8 testvére.

A szülők iskolai végzettsége

Iskolai végzettség 2000 2008 Összesen

Általános iskolát nem fejezte be

5 3 8

Általános iskola 2 2 4

Szakiskola 4 3 7

Középfokú végzettség (érettségi)

6 7 13

Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem)

7 9 16

Könyvellátottság

Végzettség Könyvek száma0 0-20 20-50 50-100 100-300 >300

Általános iskolát nem fejezte be

7 1

Általános iskola 1 3

Szakiskola 6 1

Középfokú végzettség

3 4 3 3

Felsőfokú végzettség

1 4 11

Összesen 8 10 4 5 7 14

A tanulók megoszlása szociokulturális háttér szerinti bontásban

Év Értelmiségi szülők

Átlagos szociális helyzet

Kedvezőtlen szocio-kulturális környezet

Halmozottanhátrányoshelyzet

2000 7 10 3 4

2008 9 10 2 3

Összesen

16 20 5 7

Eredmények

1. A fonémahallás és a hangzóejtés vizsgálata

Hangejtési hibák mennyiségi eltérései

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008

2. A szövegértés vizsgálata

Miért gondolta meg magát Jancsi?

25%33%

80% 85.0%

33%

100.0%90%

100%

HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008

Mesemegértés

Elemzés HH KK   ÁSZ   ÉSZ  

  2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008

A történetet részben érti meg, az összefüggéseket nem észleli (max. 3 helyes válasz)

3

A történetet megérti, az összefüggéseket kevésbé észleli (max. 5 helyes válasz) 1 3 3 1 1

A történetet megérti, az összefüggéseket nagy részben felismeri (max. 7 helyes válasz) 1 5 4

A történetet megérti, az összefüggéseket többségében felismeri (max. 9 helyes válasz) 4 6 2 1

Az egész történetet megérti, az összefüggéseket helyesen felismeri (10 helyes válasz)

8 9

Miért engedte meg az édesapja a cserét?

0% 0%

70%

85.0%

33%

50.0%

80%86%

HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008

3. A reprodukciós képesség vizsgálata

4. a) Az általános szókincs vizsgálata

Általános szókincs

Elemzés HH    KK   ÁSZ ÉSZ  Össz.  2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008  

A gyermek aktív, általános szókincse szegényes (max. 8 kép megnevezése) 4 1 1 6A gyermek aktív, általános szókincse hiányos (max. 12 kép megnevezése) 2 2 2 6A gyermek, aktív, általános szókincse átlagos. (max. 16 kép megnevezése) 7 8 3 2 20A gyermek aktív, általános szókincse árnyalt, gazdag. (mind a 20 kép megnevezése) 3 2 4 7 16

4. b) A relációs szókincs vizsgálata

Elemzés HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008

A relációkat részben ismeri fel (max. 5 helyes válasz).

4 3 2 1

A relációkat többségében felismeri (6-9 helyes válasz).

1 1 8 7 3 4

A relációkat minden esetben felismeri (10 helyes válasz).

2 3 4 5

5. A fogalom-meghatározás vizsgálata

Fogalom-meghatározás -

44%65%

83%94%

50%71%

84%100%

HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008

ElemzésHH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008

Bizonytalan 4 1 1

Biztos a közismert fogalmak esetében 2 2 1

Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében is 1 3 1

Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében is, a fölérendelt fogalmak esetében téveszt

7 6 1

Biztos a kevésbé ismert fogalmak esetében és a fölérendelt fogalmak esetében is

3 6 9

6. Az összefüggő beszéd vizsgálata

0%

20%

40%

60%

80%

100%

HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008

A verbális információs alakzatok előfordulása

A képleírás formális, tartalmi szintje szerinti megoldása

Elemzés HH KK ÁSZ ÉSZ

2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008

Felsorolásszerű rövid tőmondatokat alkot, ezek nem függnek össze egy-mással.

4 1 1

Tőmondatokat és bővitett mondato-kat alkot. A mondatok összefüggnek egymással.

1 1 1

Bővitett és összetett mondatokat al-kot. A mondatok összefüggnek egy-mással.

1 1 1 3 3

Bővitett és összetett mondatokat al-kot. Képes rövidebb, összefüggő tör-ténet, mese alkotására.

5 4 3 3

Kreativan, önállóan képes összefüg-gő, hosszabb történet, mese alkotá-sára. A történetet függetleníti a ké-pen látottaktól.

2 3 4 6

Következtetések, összegzés

• Az eredmények azt tükrözik, hogy jelentős különbségek vannak a vizsgált gyermekcsoportok beszédfejlettségi szintje között.

• Valamennyi hipotézis beigazolódni látszik: az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek egyaránt kimutathatók; az óvodai oktatásban nem részesülő roma tanulók eredményei a leggyengébbek minden vizsgálat esetében.

• A legnagyobb különbségek a szövegértés és reprodukciós képesség vizsgálatánál, a relációs szókincs vizsgálatánál, valamint az összefüggő beszéd vizsgálatánál mutathatók ki.

• A 2008-as mérésben szereplő tanulók általában jobb teljesítményt nyújtottak.

• Az anyanyelvi nevelés minden területét át kellene világítani, és folyamatos méréssel kifejleszteni olyan hatékony módszereket, amelyek hosszú távon segítik elő a szociokulturálisan kedvezőtlen környezetből származó tanulók nyelvi hátrányának kompenzációját.

Köszönöm a figyelmet!