a számítógépes kommunikáció mediális...

247

Pólya Tamás

A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól

Hoznak-e újat a (digitális) új médiumok a személyközi kommunikációban?

1. Bevezetés

Az idôszámításunk szerinti 2000-es évek környékén „új mediális”-nak nevezett – tehát a digitális technikán alapuló – mûszaki eszközök fel-használási módjai közül kiemelkedik a kommunikációs funkció.1 A mo-biltelefonos technológiák révén közvetített és az asztali, illetve hordoz-ható számítógépekrôl kezdeményezett internetes (online) személyközi kommunikáció lehetôsége a világ iparilag fejlett országaiban élôk szá-mára manapság természetes adottság. Ennek oka a szükséges elektro-nikus eszközök viszonylagos olcsósága és hordozhatósága, valamint a kábelalapú, illetve drótnélküli kommunikációs hálózatoknak a gyak-ran a teljes országot lefedô nagyfokú elérhetôsége. Kijelenthetjük, hogy Európa nyugati és középsô vidékein a digitális eszközök segítségével folytatott személyközi kommunikáció mindennapos és természetes él-ményünkké vált az idôszámításunk szerinti harmadik évezred elsô év-tizedére.

Az általában vett új mediális – ami másképp: a digitális hardveren és szoftveren alapuló – kommunikációnak az igénybe vehetô techni-kai eszközök és technológiák miatt többféle változata létezik annak megfelelôen, hogy az adott technikai eszközök és szoftverek milyen kommunikációs csatornákat tesznek elérhetôvé a kommunikációs felek számára. Így léteznek olyan eszközök és programok, amelyek az akusz-tikus, vokális-szóbeli csatornát nyitják meg (pl. mobiltelefon-hívás vagy VoIP hangátvitele), egyesek a vizuális csatorna elôre kódolt grafikus je-leit továbbítják (pl. e-mail, chat, azonnali üzenetküldés szövegei), má-

bugé.indb 247 5/20/11 11:09 AM

T

Text Box

Pólya Tamás (2011): A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól. Hoznak-e újat a (digitális) új médiumok a személyközi kommunikációban? In: Martin József - Széchenyi Ágnes (2011): Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére. Budapest: Corvina Kiadó, 247-271.

KLIÓ ÉS A MÉDIAGALAXIS

248

sok a vizuális csatorna nem kódtáblán alapuló rétegét, a hagyományos értelemben vett „képek”-et is (pl. MMS, webkamera), s vannak, amelyek a mondott csatornák kombinációit, kötegeit ajánlják fel használatra (pl. online videokonferencia).

Az angol „computer-mediated communication” kifejezés mintájára „számítógéppel közvetített kommunikáció”-nak nevezhetjük az inter-neten keresztül bonyolított online kommunikációt (a továbbiakban a „CMC” betûszót használom rövidítésként). Körülbelül 2010-ig a CMC a gyakorlatban különválasztható volt a mobiltelefonos kommunikáció-tól, mígnem az internetelérésre (pl. e-mail, böngészés) is alkalmas ún. „okostelefonok” el nem terjedtek. Ezzel beteljesedett, de legalábbis fel-erô sö dött a technikai értelemben vett médiakonvergencia folyamata,2 amelynek lényege, hogy ugyanazok a technikai lehetôségek – hard-verelemek, szoftverek, funkciók – jelennek meg a különbözô digitális platformokon. A médiakonvergencia az egyik leginkább szembetûnô jelenség a digitális kommunikáció világában. A hardverek és funk ciók vándorlása során az eredetileg rögzített helyû használatra tervezett

Elrontott élet – Van olyan számítógépe, amelyiknek nincs memóriája?

bugé.indb 248 5/20/11 11:09 AM

PÓLYA TAMÁS • A SZÁMÍTÓGÉPES KOMMUNIKÁCIÓ MEDIÁLIS SAJÁTOSSÁGAIRÓL

249

számítógépek egyre kisebbé és ezzel hordozhatóvá váltak, s mára az okostelefonok kézben hordozható miniszámítógépekként mûködnek, amelyek képességei technikailag bôven meghaladják például az 1990-es évek elején elérhetô asztali személyi számítógépekét. A mobiltelefo-nok ezzel sajátos CMC platformmá váltak, amelyeken ugyan elsôsorban akusztikus (telefonálás) és rövid írásos (sms) kommunikáció folyik, s csak e tekintetekben érdemelnek külön vizsgálatot. E tanulmányban a mobiltelefon-használat e sajátosságaival külön nem foglalkozom – azo-kat illetôen az érdeklôdô olvasó kitûnô áttekintéseket talál a különbözô magyar3 és angol nyelvû kötetekben.4

A CMC tovább tagolható aszerint, hogy milyen hardveres és szoftveres környezet – az internetes csatlakozás, a számítógép, az interfész, illet-ve a kommunikációs alkalmazás fajtája – teszi lehetôvé a kommuniká-lást. Ezek a technikai körülmények határozzák meg azt is, hogy milyen kommunikációs csatornák érhetôek el az adott elektronikus platformot használó online kommunikátorok számára. A ma átlagosnak mond-ható otthoni és munkahelyi számítógépes környezetek – a szélessávú internetcsatlakozás, a különféle gyártmányú személyi számítógépek és játékkonzolok a különbözô operációs rendszerekkel és kommunikációs programokkal, az interfészként csatolható billentyûzetekkel, monitorok-kal, hangszórókkal, fülhallgatókkal, mikrofonokkal, webkamerákkal – könnyedén elérhetôvé teszik a multimediális kommunikációt, vagyis az akusztikus és vizuális csatornák mindegyikének igénybe vételét. Hogy éppen melyiket és milyen mértékben, azt a konkrét CMC vizsgálatokban mindig figyelembe szükséges venni; jelen írás elsôsorban, de nem kizáró-lagosan a szöveges CMC típusokkal (pl. e-mail, hagyományos chat, azon-nali üzenetküldés) kapcsolatban igyekszik elméleti adalékokkal szolgálni.

2. Determináció, limitáció, facilitáció

A személyközi kommunikáció vizsgálatának egyik fontos szempontja az, hogy az adott médium(ok) milyen mértékben és milyen tekintet(ek)ben segíti(k) elô vagy nehezíti(k) a kommunikációs helyzet létrejöt-tét és a kommunikációs folyamat lezajlását, akár a kommunikátorok gondolkodási folyamataira is kihatva. Vagyis fontos kérdés az, hogy a

bugé.indb 249 5/20/11 11:09 AM


250

különbözô médiumok milyen mértékben determinálják, pontosabban korlátozzák és segítik elô a különféle üzenetek elôállítását.

A talán legismertebb ilyen érdeklôdésû, „ómediális” irányultságú tu-dományos megközelítés a XX. század derekán kapott erôre, amikor a késôbb torontói iskolának nevezett mûhely tagjai, Eric A. Havelock, Ha-rold Innis, Marshall McLuhan, s hozzájuk kapcsolódóan Walter J. Ong az emberiség történetében a szóbeliségbôl az alfabetikus írásbeliségbe, majd a nyomtatás, illetve a rádiózás és televíziózás elektronikus korába történô átlépésnek – azaz a különbözô predigitális médiumok közötti technológiai váltásnak – a gondolkodásra és a kommunikációs gyakor-latra tett hatását vették szemügyre.5

E megközelítés, a technológiai determinizmus elmélete szerint a fo-netikus ábécé, illetve a nyomtatás révén megváltozik a nyelvhez való vi-szony, s ezzel a gondolkodásszervezés, mert kifejlôdik, majd a nyomtatás révén elterjed a lineáris, tagolt, komplex fogalmi-logikai részekkel dol-gozó gondolkodásmód és az individualizált nyelvi befogadás.6 A szóbeli kommunikáció rögzítésének és továbbításának (telefon, gramofon, rádió) lehetôségével a XX. század elsô felében a technológiai változások révén megsokszorozódnak az orális kommunikáció folytatásának lehetôségei, megint elôtérbe kerül ez a fajta kommunikáció, így e kort a másodlagos szóbeliség idôszakaként jellemezhetjük.7 S végül szintén a szóbeliség kultúráját idézô, hasonló horderejû jelenségek játszódnak le az 1970-es évektôl kezdve s az 1990-es évektôl intenzívvé válva, amikor elôször tu-dományos és ipari környezetben, majd pedig otthoni felhasználásra is el-terjednek a személyi számítógépek, majd a 2000-es évekre az internet és az online kommunikációs alkalmazások is. Bár a CMC a mai napig (2011 márciusa) túlnyomórészt írásos formájú, és ôrzi a „régi”, predigitális médiumokból ismert írásbeli nyelvhasználati változatokat például a hi-vatalos elektronikus levelezésben, a betûvetés jellemzôi mellett gyakran mutatja az élôbeszéd sajátosságait is – grammatikai és helyesírási pon-tatlanságokat, kevésbé koherens szövegeket, szójátékokat, rövidítéseket, szlenghasználatot –, s ennyiben írott beszéltnyelviség is jellemzi.8

A digitális kor elemi, minden XXI. századi kommunikáló által megta-pasztalt kommunikációs élményei – nem mellesleg a technológiai deter-minizmus elmélete alapján is megjósolhatóan – a kommunikációtechno-lógiai mobilitás és a személyes tér, az idô, a közösség, a nyilvános és a

bugé.indb 250 5/20/11 11:09 AM


251

privát fogalmainak átalakulása mentén ragadhatóak meg.9 A könnyen hordozható, az egyéni igényekhez igazítható digitális kommunikációs eszközök (notebook, netbook, internetezésre alkalmas mobiltelefon) és az ezeket kiszolgáló drótnélküli adatátviteli technológiák – a GSM (pl. GPRS, 3G, 4G ) és a WLAN (pl. WiFi IEEE 802.11) szabványok – hol tola-kodóbban (telefonálás), hol csendesen (sms, e-mail, chat), de potenciáli-san a nyilvános térbe helyezik át az egyéni beszélôt/hallgatót és privát kommunikációs aktusait.10

A digitális kommunikációs eszközök mindenütt jelenléte és a tetszés szerint akár éjjel-nappal bekapcsolt állapota révén az egyén elérhetôsége maximalizálható, s szinte megszüntethetô a magánszféra saját tere és ideje, akár azonosítható személyként kapcsolódik a kommunikációs hálózatba a felhasználó (pl. a valós nevével egy online közösségi tér-be lépve, vagy a mobiltelefonját használva), akár maszkoltan, kitalált elektronikus név (nick) mögé bújva, a pontos kilétét elrejtve.11 A poten-ciálisan állandó elérhetôség pozitív vonása, hogy a mobiltelefon, illetve a szöveges vagy videochat, esetleg a sûrûn váltott elektronikus levelezés révén a magánszférák könnyebben és gyorsan összekapcsolhatók, így a bensôséges, szoros családi vagy baráti kapcsolatokat a korábbi tech-nológiai lehetôségekhez viszonyítva (pl. papírlevél, vezetékes telefon) könnyebb fenntartani és ápolni.12

Másfelôl viszont az állandó bekapcsoltság és hálózati jelenlét (always-on, always-online) és a hordozhatóság technológiai lehetôségei egyre szûkebbre szabják a magánszféra határait, amennyiben a mobiltelefon-használók körében növelik az elvárást, hogy a hívott fél ténylegesen gyakran vagy szinte mindig elérhetô legyen. Ez az elvárás a vezetékes te-lefonvonalak lassabb kultúrájához képest türelmetlen kommunikátorok-hoz (a másik el nem érése esetén), sôt zaklatáshoz vezethet mind a mo-biltelefonos, mind az internetes kommunikációban (pl. direkt marketin-ges és fizetésre felszólító üzenetküldô szolgáltatásokban). Az elérhetôség zavaróvá válhat olyan egyenlôtlen hivatalos és privát helyzetekben és sajátos távfelügyelet formájában, mint amilyen a fônök-beosztotté vagy a szülô-gyermeké, de az egyenrangú kapcsolatok esetén is, pl. a korábbi magánéleti partner zaklató telefonhívási révén.13

A technológiai determinizmus elméletének általános koncepciójá-val összhangban megállapíthatjuk, hogy a CMC fontos tényezôje 1) az

bugé.indb 251 5/20/11 11:09 AM


252

adott digitális környezet által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornák száma és 2) e csatornák információátviteli képessége, azaz a különféle modalitású információk közvetíthetôségének mértéke eze-ken a csatornákon. Az online kommunikációs alkalmazások a szemtôl szembeni, közvetlen személyközi interakcióhoz képest rendszerint két-féleképpen korlátozzák a kommunikátor lehetôségeit. Vagy eleve kizár-nak bizonyos közvetlen személyközi interakcióban adott csatornatípust, azaz kevesebb csatornát (információátviteli módot) kínálnak a kommu-nikátor számára (pl. amikor csak hang továbbítódik az internetes tele-fonáláskor, pusztán grafikus jelek a csetelés esetén), vagy csak olyan, szegényítô digitális kódolásban továbbítják a kommunikátor akusztikus és vizuális jeleit, amely kódolás jelentôsen csökkenti e szignálok infor-mációs gazdagságát, legalábbis az analóg kódolású csatornakötegnek tekinthetô földi levegôhöz képest.14

Így például a nagyobbrészt szöveges CMC-fajták (pl. azonnali üzenet-küldés, chat, e-mail) csak mérsékelten alkalmasak a nem verbális érzel-mi szignálok és a kontextuális jegyek közvetítésére,15 még ha az emoti-konok fontos és gyakran igénybe vett segédeszközei is az érzelmi álla-potok kommunikációjának.16 Ugyanakkor a vokális csatorna alapvetô fontosságú az érzelmi támogatás szempontjából – legalábbis egy az ezredfordulón készült felmérés szerint az amerikai kommunikálók a családtagjaikkal való érintkezésben és a lelki-érzelmi támogatás nyújtá-sakor nem mondanának le a telefonálásról, ha az alternatíva az elektro-nikus levelezés lenne.17 E preferencia oka vélhetôen összetett, s egyaránt eredeztethetô a mobiltelefonálás által nyújtott 1) elvileg folyamatos elérhetôségbôl (hordozhatóság és állandó bekapcsoltság), 2) a szöveges-hez képest gyorsabb és egyszerûbb kommunikálási lehetôségbôl (beszél-ni könnyebb, mint gépelni), 3) a vokális érzelemkifejezés gazdagságából (a hang érzelmi árnyaltsága, az ôszinteség fokozottabb követhetôsége), és 4) az egyedileg azonosítható vokális jegyek közvetítésébôl, amelyek intenzívebb személyességet és intimitásérzetet keltenek, mint a szöve-ges CMC uniformizált, nem egyedíthetô betûi és emotikonjai.

A csatornák korlátozottságát a kommunikáló a saját javára is fordít-hatja, amikor nem pusztán azért hív fel valakit (mobil)telefonon, és kor-látozza így a kommunikációt kizárólag a vokális csatornára, hogy egy térben tôle távoli ismerôst érjen el, hanem mert a hívott felet nem kedve-

bugé.indb 252 5/20/11 11:09 AM


253

li, s nem szeretne vele személyesen találkozni;18 vagy amikor az interne-ten csetelô a róla alkotandó benyomás konstruálásából ki szeretné zárni a vizuálisan csatornán közvetítôdô információkat, mert elônytelennek, kedvezôtlennek, esetleg illetlennek érzi azokat – például mert nem fé-sülködött vagy borotválkozott meg, lengén öltözött (stb.).19 A kommu-nikációs eszközöknek és technológiáknak a kommunikációt befolyásoló szerepe tehát nemcsak korlátozó, hanem bizonyos kommunikatív ak-tusokat elôsegítô, facilitáló is lehet, s a kommunikálók a mindenkori igényeiknek és motivációiknak megfelelôen használják ki ezeket a kom-munikációs korlátokat és lehetôségeket – hasonlóan ahhoz, ahogyan a médiafogyasztó egyének is igényeiknek megfelelô változatossággal viszonyulnak a tömegkommunikációs eszközökhöz és tartalmakhoz a használat és szükséglet-kielégítés modellje szerint.20

3. A kommunikációs újdonságok

E tanulmány második felében olyan, a személyközi kommunikáció fo-lyamatára releváns tényezôket igyekszem azonosítani, amelyek mentén megvizsgálható, hogy a korábbi, predigitális személyközi kommunikáci-ós formák és használatok továbbélnek vagy megváltoznak-e a számító-géppel közvetített kommunikációban, esetleg a predigitális változatok-hoz képest új kommunikációs formák alakulnak-e ki az online személy-közi interakcióban. Ahogy az internetes nyelvhasználat-kutatás egyik kiemelkedô alakja, Susan C. Herring fogalmaz, a kérdés nem az, hogy a különféle információtechnikai eszközök és az elérhetô kommunikáci-ós technológiák „alakítják-e az emberi kommunikációt, hanem az, hogy milyen körülmények között, milyen módon, és milyen mértékben”.21 Így a fô kérdésünk az lesz, hogy a CMC különbözô válfajai miben hoznak újszerûséget a korábbi kommunikációs lehetôségekhez képest, miben nem, s amennyiben nem nyújtanak többet-jobbat a régi médiumok kom-munikációs lehetôségeinél, akkor miért nem?

Kérdésünk megválaszolásához a tényleges új médiahasználatot szük-séges figyelembe vennünk, s felfedni a régebbi médiumokhoz képest új információátviteli eszközök nyújtotta lehetôségeket, illetve – amennyi-ben teljes körültekintésre törekszünk – azokat a biológiai, technikai és

bugé.indb 253 5/20/11 11:09 AM


254

szociális korlátokat, amelyek a régi és új kommunikációs médiumokra külön-külön vagy egyaránt érvényesek. E felfogásnak világos elôképe a már említett technológiai determinizmus elmélete. Azon belül is Mar-shall McLuhan túláradó elméletfolyamának szilárd alapelve emelkedik ki számunkra érdekesként: mit tudunk meg a számítógéppel közvetí-tett személyközi kommunikációról, ha elfogadjuk a „médium az üze-net” elvét?22 Ahogy fentebb is sugalltam, érdemes az elnagyoltnak tûnô mcluhani megfogalmazás mögött rejlô elgondolást pontosabban meg-ragadnunk, s a médium kényszerítô erôvel meghatározó, determináló szerepe helyett azt feltételeznünk, hogy a kommunikáció mindenkori médiuma inkább csak befolyásolja, alakítja a kommunikáció menetét: nevezetesen korlátozza (limitálja) vagy elôsegíti (facilitálja) bizonyos kommunikációs folyamatok, helyzetek és tartalmak létrejöttét. Így meg-vizsgálhatjuk, hogy az új mediális technológiák miképpen befolyásolják – milyen vonatkozásokban korlátozzák, illetve segítik elô – a személy-közi interakciót.23

E kérdések megvitatásához értékes kiindulópontul szolgálhat az a fo-galmi keret, amelyet Susan C. Herring az online nyelvezet és nyelvhasz-nálat vizsgálatára javasol a számítógéppel közvetített diskurzus elemzé-se (CMDA, computer-mediated discourse analysis) néven. Herring a Dell Hymes híres diskurzusmodelljébôl24 kiindulva két nagy csoportját azo-nosítja az CMC-t befolyásoló tényezôknek: a mediális-technikai és a szi-tuációs-szociális tényezôket.25 E két csoport mellé szükségesnek látszik felvenni a kommunikátorra vonatkozó biológiai korlátok csoportját. Így összességében három vonatkozásban vizsgálódhatunk a számítógéppel közvetített kommunikációt befolyásoló korlátok és lehetôségek iránt: a kommunikáló, a közvetítô technika és a kommunikátor interakciós kör-nyezete tekintetében. Felsorolásszerûen tehát azt mondhatjuk, az alábbi három típusba sorolható tényezôk befolyásolják az online személyközi kommunikáció lefolyását és üzenetformálásait:

i) a kommunikáló biológiai jellemzôi: az emberi faj evolúciós öröksége részeként a kommunikálók testi felépítése és mûködése, perceptu-ális, emocionális és kognitív sajátosságai, s általában biológiai kö-töttségei és korlátai (például a kapcsolattartásra fordítható mentális erôforrásokat vagy idôt illetôen);

bugé.indb 254 5/20/11 11:09 AM


255

ii) a közvetítést végzô technikai körülmények: az online kommuniká-cióhoz szükséges számítógépes hardveres és szoftveres környezet biztosította korlátok és lehetôségek (például az interfészek típusai, kezelhetôsége, a felkínált kommunikációs csatornák kódolása, infor-mációs áteresztô képessége);

iii) a társas interakció elemei és jellemzôi: az a fizikai és szimbolikus tár-sadalmi környezet (a résztvevôk számától az udvariassági és stílus-normákig), amelyben az üzenet és az üzenô megjelenik, és amelynek közegében, illetve amely elvárásokhoz és szokásos gyakorlatokhoz impliciten is viszonyulva a kommunikatív cselekvés lezajlik.

A fenti három tényezôcsoport nem minden tagját lehet élesen elválaszta-ni a más csoportba sorolható tényezôktôl, hiszen egy-egy kommunikatív jelenségnek egyszerre lehetnek és vannak biológiai és technikai és szim-bolikus vonatkozásai, s az adott kommunikációs folyamatot egyszerre formálják a különbözô típusú tényezôk egymással összefüggésben is. Például a szokásos mobiltelefon-billentyûzeten történô sms-pötyögés egyszerre engedelmeskedik biológiai (az emberi kézfej mérete, felépítése) és technikai korlátoknak (egy billentyû több különbözô karaktert kódol, egy billentyû nyomva tartásával egy bizonyos karakterre ugorhatunk).

Ezt az összefonódó, de nem egybeolvadó jelleget csak a jelenleginél terjedelmesebb tanulmányban lehetne illô mélységben megvizsgálni. Itt pusztán arra vállalkozom, hogy számba vegyek az online személyközi kommunikációt befolyásoló néhány tényezôt, és sejtéseket fogalmazzak meg e kommunikáció írásos jellegét és annak lehetséges okait illetôen. Ezek elôtt azonban érdemesnek látszik gyors pillantást vetnünk a szá-mítógéppel közvetített kommunikáció néhány változására a kulcsfon-tosságú 1990-es és 2000-es években.

4. Maradandó és változó jellemzôk

Jóllehet a manapság újnak nevezett médiumok egységét a digitális tech-nikai jellegük adja, de a kategória történeti értelemben heterogén, hi-szen az 1970-es évektôl kezdve „új média” címszó alá sorolva különféle technológiákat, különbözô méretû és számítási kapacitású és különbözô

bugé.indb 255 5/20/11 11:09 AM


256

mértékben felhasználóbarát interfészekkel kiegészített számítógépeket és számítógépes játékkonzolokat találunk. Ezek az eszközök az internet-hez csatlakoztatva a technikai (hardveres és szoftveres) adottságaiknak megfelelôen különbözô mértékben és módokon képesek elôsegíteni, il-letve korlátozni az online személyközi kommunikációt. A CMC technoló-giák alakulásának részletes áttekintésére nincsen módunk, de a fejlôdés maradandó és változó jegyei szempontjából illusztratív áttekintést kínál Susan C. Herring 2004-es tanulmánya, amelyben az 1990-es évek vé-gére és a 2000-es évek elsô felére jellemzô CMC fajtákat és a velük kap-csolatos társadalmi kérdéseket veti össze. Ebben az idôszakban a lakos-sági internethasználat az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is rohamosan terjedt, a számítógéppel közvetített kommunikálás pedig tömegessé és a hétköznapi élet részévé vált – így Herring a digitális sze-mélyközi kommunikáció fejlôdésének egyik legfontosabb szakaszát ve-szi szemügyre. Meglátásait a számítógéppel közvetített kommunikáció technikai változásairól kiegészítem a saját megjegyzéseimmel.

Az online személyközi kommunikáció technikai és technológiai jellemzôi

az 1990-es évek második felében a 2000-es évek közepén

– a CMC túlnyomórészt írásos formájú – a CMC túlnyomórészt még mindig írásos formájú

– a legelterjedtebb online kommuniká-ciós forma valószínûleg az elektroni-kus levél (e-mail)

– az e-mail nem vesztett nép sze rû sé gé-bôl, de mellette közkedveltekké váltak az azonnali üzenetküldô programok (instant messaging programs), az internetes fórumok, a közösségi olda-lak és a közösségi hálózatok (social network sites) kommunikációs formái (szöveges-emotikonos rövid üzenetek, fórum- és üzenôfal-hozzászólások)

– az online kommunikáció ASCII kódo-lású szövegek segítségével történik

– a kommunikációs kliensprogramok és a szélessávú internet-kapcsolat szá-mos nem ASCII grafikus jel (emotikon) használatát és a hangátvitelt is le he tô-vé teszik

bugé.indb 256 5/20/11 11:09 AM


257



– 1995-ben kereskedelmi forgalomba kerül az elsô interneten keresztüli te-lefonálást (VoIP, IP-telefónia) lehetôvé tevô program, a VocalTec cég „Internet Phone” szoftvere– 1999-tôl VoIP segítségével a vezeté-kes és mobiltelefon-vonalakhoz képest tö re dék árakért lehet nemzetközi tele-fonhívásokat folytatni

– 2003-ban két szoftverfejlesztô – a fergetegesen népszerû peer-to-peer fájl-cse ré lô program, a KaZaa alkotói – ki-adja az elsô ingyenes VoIP programot, a szintén igen sikeres Skype-ot (2003); – a Skype elindulásával dinamikusan növekedni kezd a hangátvitelen ala-puló CMC aránya– késôbb az azonnali (szöveges) üze-net küldô programok is felveszik opció-ik közé a hangátvitelt

– népszerû önkifejezési forma lesz a személyes, egyénhez kötôdô honlap

– az egyéni honlapok szerepét kezdik átvenni a blogok– önkifejezési és kapcsolattartási cél-ból elindulnak és egyre népszerûbbé válnak a közösségi oldalak és a társas szolgáltatások (az iWiW 2002-ben, a Facebook 2004-ben indul)

– önkifejezési módként, nem üzleti céllal beindulnak az elsô webkamerás közvetítések (az elsôk között a „jenni-cam” 1996-ban)

– a webkamera használata növekszik ugyan a személyközi kommuniká ció-ban, de nem válik általánossá vagy uralkodóvá– az online mozgóképes tartalmak megmaradnak az üzleti szférában, illetve információs és szórakoztatási célúnak (fizetôs és ingyenes szex- és pornóvideók; mozgóképpel kiegészített ingyenes hírek; a YouTube 2005-tôl)

bugé.indb 257 5/20/11 11:09 AM


258



– e-learning alkalmazásként is köz-ismertté válnak az elsôsorban játék vagy szórakozás célját szolgáló MUD-ok (Multi-User Dungeons, ’több-felhasználós szobarendszerek’), olyan online virtuális világok avagy kaza-matarendszerek, amelyek virtuális „helyiségeit” egy idôben többen is láto-gathatják, ott a szobákról leírást ol-vashatnak, egymással szöveges csetet folytathatnak

– a MUD-ok a feledés homályába me-rülnek– egyre népszerûbbek a tisztán játék célú sokszereplôs online szerepjátékok (MMORPG-k, massively multiplayer on-line role-playing games), amelyek egyre látványosabb és élethûbb 3D grafikával egészülnek ki– a különbözô online játékok típusuk-nak megfelelôen eltérô mértékben kész-tetik kommunikációra a játékosokat (pl. a szerepjátékok és élet szi mu lációk intenzívebb kommunikációt igényel-nek; a sport- és lövöldözôs akciójáté-kok kevesebbet)

5. Az online kommunikáció írásos jellege

Amint a fenti táblázatból is kitûnik, Susan Herring (2004)26 elismeri és fontosnak tartja az interneten keresztüli személyközi kommunikáció eltérô formáinak (e-mail, blog stb.) megkülönböztetését és sajátlagos tu-lajdonságaik vizsgálatát, de – David Crystallel (2006)27 egybehangzóan – hangsúlyozza, hogy az online személyközi interakció domináns for-mái mind az 1990-es évek végén, mind a 2000-es évek közepén az írott nyelvi (szöveges) formák. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez a dominancia jelenleg, 2011-ben is érzékelhetô – s eme állításunknak természetesen nem mond ellent, hogy a felhasználók bizonyos kommu-nikációs tartalmak közvetítésére alkalmasabbnak tartják a mobiltelefon akusztikus csatornáját, mint az írásos online formákat.28

Vizsgálódásunk szempontjából – ti. hogy a különféle digitális médi-umok milyen lehetôségeket kínálva és milyen korlátokat emelve befo-lyásolják az adott médiumot használók kommunikációs választásait – hasznos lenne tisztán látni a szövegalapú CMC uralkodásának okait; ám ezekre nézvést jelenleg csak sejtéseket fogalmazhatunk meg. A ma-

bugé.indb 258 5/20/11 11:09 AM


259

gyarázatként szóba jövô, relevánsnak látszó mediális sajátosságokat az alábbi táblázatban mutatom be.

Az online személyközi kommunikációban uralkodó írásos jelleg lehetséges magyarázata és az írásos jelleget elôsegítô tényezôk

A CMC médium (hardver és/vagy szoftver)

nyújtotta lehetôség

A CMC médium nyújtotta lehetôség

jellemzôi

A predigitális médiu-mok elérhetôvé tet-ték-e a szóban forgó

lehetôséget, s ha igen, milyen mértékben?

– az írásos kommuniká-ciós forma kevésbé tola-kodó, mint a (szinkron) akusztikus forma

– az írásos kommuniká-ció lehetôvé teszi, hogy a fogadó fél határozzon az üzenet befogadási/megválaszolási idejérôl és ütemérôl

– igen, a hangátvitel mellett, s azt megelôzôen igen régóta létezett az írásos kommunikáció

– a vizuális közvetítés korlátozható az elôre kódolt írásos jelekre, kizárva az élô mozgókép-átvitelt a felekrôl

– a digitális számító-gépes környezet egyik újdonsága, hogy csatla-koztatható kamera és a szélessávú internetkap-csolatok révén sokak számára megengedi a mozgókép közvetítését– a feladó az írásos kommunikációval le-mond az élô képfolyam közvetítésérôl (pl. írásos chat vagy azonnali üze-netküldés webkamera nélkül, illetve kikapcsolt webkamerával)

– csak kivételes esetek-ben– a szinkron vagy kvá-zi-szinkron kommuni-kációt is lehetôvé tevô predigitális médiumok jó része kizárja a feladó képének közvetítését a saját korlátozottságának megfelelôen (pl. távíró, telefon, telex)– kivétel: analóg technikán alapuló vi-deokonferencia vagy biztonsági kamera– és hangközvetítô lánc, amelyben az élô moz-gókép-közvetítés csak nagy költséggel és/vagy elôzetes ad hoc hálózat-kiépítés árán valósítható meg

bugé.indb 259 5/20/11 11:09 AM


260





jellemzôi



– az üzenetváltás lehet szinkron és rugalma-san aszinkron (ti. lehet gyorsabb vagy lassabb ütemû is)

– a digitális médiumok egymást keresztezô, illetve egymást sûrûn követô üzenetváltáso-kat is lehetôvé tesznek (pl. a szokásos, tipikus chat), de megengedik a hosszabb idôközök beékelôdését két, egy-máshoz kapcsolódó kom-munikációs aktus közé (pl. tipikus e-mailváltás vagy egyéb számítógé-pes tevékenység közbe-ni, meg-megszakított csetelés, blogposztok kommentálása)– a szélessávú in-ternet révén a szûk aszinkronitással átvitt (sûrûn váltott) üzenetek is tartalmazhatnak nagy adatmennyiséget

– igen, de nem ilyen mértékben: a predigitális médiumok segítségével kisebb adatátvitellel és tipikusan nagyobb idôközökkel lehetett üze-neteket váltani (kivétel: a telefon, de az kizárólag akusztikus jeleket közve-tít, vizuálisakat nem)– a nem elektronikus mé-diumoknál (pl. papírle-vél, csôposta) a kommu-nikálók közötti földrajzi távolsággal érezhetôen nô az üzenetváltás aszinkronitása, s az üzenetváltás viszonylag lassú– az elektronikus predigitális médiumok szinkron és szûken aszinkron üzenetváltást is lehetôvé tesznek (pl. duplex távíró, telefax, fax), de csak korlátozott adatmennyiséggel, és nem a felhasználók szé-les tömegei számára

bugé.indb 260 5/20/11 11:09 AM


261





jellemzôi



– párhuzamos csatorná-kon szimultán üzenetvál-tások megengedése

– a megfelelôen nagy számolási teljesít ményû és gyors internet csat-lakozással ellátott számító gép több kom-munikációs csatornát is képes nyitva tartani, így a felhasználó egy-szerre kommunikálhat a különbözô partnerek-kel (pl. böngészôben több e-mail fiók nyitva, üzenôprogramban több ablak nyitva, különbözô csatolmányok egyidejû fel– és letöltése)– a multitask kommuni-kátor idôkihasználása hatékonyabb lehet a rugalmas aszinkronitás révén (ti. a fogadó félnek több-kevesebb idejébe telik válaszolni, így a feladó ideje felszabadul más üzenetek elküldésére vagy értelmezésére)

– igen, de csak költséges, speciális gépekkel vagy a csatornák többszörö-zésével érhetô el a szi-multán üzenetváltás (pl. kvadruplex távíró, több telefonvonal vagy telefo-nos kapcsolótábla), ami az átlagos otthoni média-használó számára túlsá-gosan drága lett volna

bugé.indb 261 5/20/11 11:09 AM


262





jellemzôi



– a továbbítandó üzenet nagyfokú és könnyû szerkeszthetôsége

– az elküldendô üze-net köztes memóriába, bufferbe kerül, így a továbbítás elôtt könnyen módosítható és revideál-ható, a fogadó fél csak a végleges változatot kapja meg (pl. e-mail, azonnali üzenetek)– ritka kivételt jelent e lehetôség alól az egyes billentyûnyomásokat is továbbító üzenôszoftver (pl. az ICQ chat, vagy az összesen egy évet megélt Google Wave szolgálta-tás)

– nem– a predigitális médi-ában a továbbítandó üzenet javítása és a már elkészített üzenet revideálása lényegesen körülményesebb, a javí-tásához tipikusan elölrôl kell kezdeni az üzenet létrehozását (pl. új levél-papír, új lap az írógépbe), vagy a fogadó fél által is észrevehetô módon szükséges belejavítani a félkész üzenetbe (pl. radírozás, áthúzás, hiba-javító felkenése)

Az összehasonlításból kiviláglik, hogy a digitális médiumok csak rész-ben hoztak újítást a predigitális médiumokhoz képest a közvetett sze-mélyközi kommunikációt illetôen. Elôrelépést, de nem alapvetô újdon-ságot jelentett, hogy a digitális számítógépek tömegesen elérhetôvé tették a gyors, szinkronírásos (alfabetikus) kommunikációt – korábban a távíró és a telex révén ez elérhetô volt, de csak speciális, drága készü-lékekkel és vonalakon. Hasonló a helyzet a párhuzamos kommuniká-lás lehetôségével: predigitálisan is megvalósítható volt, de viszonylag költségesen, ezért elsôsorban üzleti és állami felhasználók éltek vele. A szimultán többcsatornás kommunikálás otthoni használatban csak ké-szülék- és vonaltöbbszörözéssel volt lehetséges, a kezelés szempontjából nehézkesen: a telefon révén az akusztikus csatornán, illetve a telefax révén a nem alfabetikus grafikus csatornán is – az ilyen többcsatornás

bugé.indb 262 5/20/11 11:09 AM


263

eszközrendszert viszont az otthoni felhasználók többsége anyagilag nem engedhette meg magának, s feltehetôen a rendszer összetettsége és bonyolult kezelése miatt nem is igényelte.

A digitális kommunikáció egyértelmûen új vívmánya az elküldendô üzenetnek a küldés elôtti pillanatig történô feltûnésmentes, nyomtalan szerkeszthetôsége. Az üzenet elrejthetô revideálhatósága teljesen új vonás a korábbi analóg kommunikációs formákhoz képest, amelyek üzeneteibôl csak fáradságosan és/vagy a fogadó számára is észlelhetô nyomot hagy-va lehet eltüntetni (vagy eltüntetni próbálni) a nem szándékolt részeket és hibákat. Lényeges, hogy az üzenetek újraszerkeszthetôsége és revide-álhatósága csak az írásos digitális formákban érhetô el, az akusztikus és/vagy vizuális csatornát is kihasználó CMC formákban (pl. VoIP vagy videobeszélgetés) nem. Ez utóbbiak üzenetváltását ugyanis nagyfokú szinkronitás, a lényegében azonnal történô jelközvetítés jellemzi, így a kommunikációs partnereknek nincsen ideje módosítani a nem szándé-kolt üzenetrészeket, az esetleges hibákat. E szempontból nem tekinthetôk kivételnek a videochatekben bekapcsolható keretezô- s torzító funkciók sem, amelyeknél a felhasználó webkamera által felvett képét egy célszoft-ver például mókásan rajzolt szakállal, sipkával, napszemüveggel (stb.) egészíti ki, s a módosított képet közvetíti a partner felé; ezek ugyanis szándékolt és a feladó által nem befolyásolható, az üzenetátadás során folyamatosan és gépileg létrehozott módosítások.

S végül – visszatérve a fenti táblázat elsô sorához – szót kell ejtenünk az írásos kommunikáció egy olyan sajátosságáról, amely mind a digi-tális, mind pedig a predigitális formáiban megjelenik: a kvázi-szinkron kommunikációs módokhoz képesti kevésbé tolakodó, mondhatni tapin-tatosabb jellegérôl. E sajátosság is az írásos kommunikáció aszinkron jellegbôl fakad, és összefügg a revideálhatóság kapcsán is felsejlô kom-munikátori megfontoltsággal és kommunikációs tervezéssel; vizsgá-lata pedig megnyitja az utat a kommunikációt befolyásoló társadalmi kapcsolatok világa felé, ahol a szociális szerepek (interakciós maszkok) fenntartása és kidolgozása az egyén fontos tevékenysége lesz.

Különösen feltûnô ugyanis az írásos online kommunikációban az egyik fontos új mediális technikai vívmányról való lemondás, a moz-gókép-közvetítés (videobeszélgetés) viszonylagos népszerûtlensége. Ma-napság, a webkamerával ellátott laptopok és az egyre terjedô szélessávú

bugé.indb 263 5/20/11 11:09 AM


264

internetkapcsolatok korában a CMC lehet(ne) multimediális – a kommu-nikátorok akár minden online kommunikációs helyzetben engedhetnék továbbítani a webkamerájuk róluk készített felvételeit. Ennek ellenére az írással vagy beszélgetéssel kiegészülô videohívás az online személyközi kommunikációnak körülbelül az ötödét-hetedét teszi csak ki. 2008-as becslések szerint a Skype internetes beszélgetôprogram negyvenmillió fô körüli, nemzetközi felhasználói tábora által kezdeményezett hívások-nak pusztán a 15–25%-a használt videoközvetítést is,29 a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal felmérése pedig 2009-ben 21%-os, 2010-ben pedig 23%-os arányát mutatta ki az alkalmanként webkamerát is bevonó internetes VoIP hívásoknak a nagy-britanniai internetezôk körében (a pusztán hangalapú, illetve képátvitelt is használó online telefonálást nem különböztették meg).30 Bár csak anekdotikus módon, jelen szöveg írójának magyarországi tapasztalatai megerôsítik ezeket a számokat.

Megkockáztatom, a digitális kommunikátorok azért élnek ilyen ritkán a mozgóképátvitel lehetôségével, mert az írásos és/vagy vokális kommu-nikációs mód – a kép kizárásával – megkönnyíti, kevésbé fáradságossá teszi az Erving Goffman dramaturgiai elméletében31 feltételezett szoci-ális maszkok vagy perszónák fenntartását. Feltételezem, a vizuális csa-torna hiánya megkíméli a kommunikátort azoktól az erôfeszítésektôl, amelyeket az adott helyzetben bemutatni kívánt szociális szerepe képi megjelenítése és fenntartása érdekében a nem verbális viselkedés di-menziójában tennie kellene – lényegesen egyszerûbb és kevésbé költsé-ges nem bekapcsolnia a webkamerát, s megmaradnia az írásos, esetleg vokális kommunikációnál.

Ezzel párhuzamosan természetesen feltételezhetjük azt is, hogy mennél kevésbé érez kényszert a kommunikátor a számára költséges kommunikációs alakításra – pl. szûk családon belüli vagy tartós part-nerrel folytatott bensôséges interakció esetén –, annál sûrûbben fogja alkalmazni az információban gazdag, s ebben az értelemben ôszintébb kommunikációs módot, a videotelefonálást.32 Tehát ezekben az esetek-ben sem egyszerûen technológiai determinizmusról, erôs meghatáro-zottságról beszélhetünk, hanem arról, hogy az interakcióba lépô felek a telekommunikációs eszközök kínálta adottságokat, lehetôségeket és korlátokat a mindenkori szándékaiknak és kommunikációs igényüknek megfelelôen igyekeznek kihasználni.

bugé.indb 264 5/20/11 11:09 AM


265

Jegyzetek

1 Nagy tisztelettel és szeretettel ajánlom ezt a tanulmányt s a benne foglalt néhány gondolatot Buzinkay Géza tanár úrnak és kollégámnak hetvenedik születésnap-ján. S megjegyzem, legközelebb tíz év múlva szeretném efféle (médium)elméleti spekulációkkal bosszantani a média történészét!

2 A konvergencia fogalmának lehetséges értelmezéseirôl lásd JENKINS, Henry: Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York Uni-versity Press, 2008.

3 NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommu-nikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002.

4 LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Fran-cisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004; LING, Rich – PEDERSEN, Per E. (szerk.): Mobile Communications. Re-negotiation of the Social Sphere. London: Springer, 2005; GOGGIN, Gerard: Cell Phone Culture: Mobile Technology in Everyday Life. London: Routledge, 2006; GOGGIN, Gerard – HJORT, Larissa (szerk.): Mobile Technologies – From Telecommunications to Media. London: Routledge, 2009.

5 INNIS, Harold: Empire and Communications. Oxford: Clarendon Press, 1950; MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. (ford. Kristó Nagy I.) Budapest: Trezor, 1962/2001; MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964; HAVELOCK, Erick A.: Preface to Plato. Cambridge: Harvard University Press, 1963; HAVELOCK, Erick A.: The Literate Revolution in Greece and its Cultural Consequences. Prince-ton, N.J.: Princeton University Press, 1981; ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982; NYÍRI Kristóf – SZÉCSI Gábor: Szóbeliség és írásbeliség. Kommunikációs technológiák története Homé-rosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998.

6 NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommu-nikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; KONDOR Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobil-közösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóin-tézete, 2002, 139–165.

7 ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982; BENCZIK Vilmos 2002: A hang mágiájától a hang forradalmáig. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 91–107.

bugé.indb 265 5/20/11 11:09 AM


266

8 HERRING, Susan C. 2004: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-mediated communication. New Media & Society, 6.1: 26–36.; BALÁZS Géza 2006: Az internetkorszak kommunikációja. In: BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 25–57.; BÓDI Zoltán: Szimbolikus írásbeliség az internetes kommunikációban. In: BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 195–212.; CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge UP, 2006.

9 NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommu-nikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; KONDOR Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobil-közösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóin-tézete, 2002, 139–165.

10 KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002; NYÍRI Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig. In: Uô. (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Ku-tatóintézete, 2002, 7–16.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004.

11 GREEN, Nicola 2002: A közösség újrameghatározása. Magánszféra és számon-kér hetôség. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 41–54.; KONDOR Zsuzsanna: Va-lóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 139–165.

12 GERGEN, Kenneth J.: Cell phone technology and the realm of absent presence. In: KATZ, James E. – AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002, 227–241.; NYÍRI Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudáskö-zösségekig. In: Uô. (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 7–16.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kauf-mann Publishers, 2004.

13 RAKOW, Lana F. – NAVARRO, Vija 1993: Remote mothering and the parallel shift: women meet the cellular telephone. Critical Studies in Mass Communication 10.2: 144–157; KOPOMAA, Timo 2000: The City in Your Pocket: Birth of the Mobile Information Society. Helsinki: Gaudeamus Kirja; BUDA Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobil-telefon visszaélô, ill. túlhasználatával kapcsolatosan. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kuta-

bugé.indb 266 5/20/11 11:09 AM


267

tóintézete, 2001, 81–91.; DE GOURNAY, Chantal 2002: Pretense of intimacy in France. In: KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002, 193–205.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004.; DEDE Éva 2006: Sza-badság – pórázon. Gyerekek és szüleik kapcsolattartási formái a mobilkorszak-ban. In: BALÁZS Géza–BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 295–317.

14 KIESLER, Sara–SIEGEL, Jane–MCGUIRE, Timothy W. (1984): Social psychological aspects of computer-mediated communication. American Psychologist 39: 1123–1134.; CULNAN, Mary J.–MARKUS, M. Lynne (1987): Information Technologi-es. In JABLIN, Frederick M.–CUMMINGS, Jonathon N.–BUTLER, Brian–KRAUT, Robert 2002: The quality of online social relationships. Communications of the ACM, 45: 103–108.; COY, Wolfgang 2002: Szöveg és hang. A számítástechnika változó szerepe a kommunikációban. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobil megismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 79–89.; az analóg-digitális kódolásról lásd PÓLYA Tamás (szerk. alatt): Az emo-tikonoktól az avatarokig – analóg és digitális kódolás az online személyközi kommunikációban. In: SÁNTHA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár, Sapientia Kiadó.

15 DAFT, Richard L.–LENGEL, Robert H. (1986): Organizational information require-ments, media richness and structural design. Management Science, 32: 554–571.; NIE, Norman H. 2001: Sociability, interpersonal relations, and the internet: Reconciling conflicting findings. The American Behavioral Scientist, 45, 420–435.

16 WALTHER, Joseph B.–D’ADDARIO, Kyle P.: The impacts of emoticons on message interpretation in computer-mediated communication. Social Science Computer Review, 2001, 19: 324–347.; BÓDI Zoltán–VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2006; PÓLYA Tamás (szerk. alatt): Az emotikonoktól az avatarokig – analóg és digitális kódolás az online személyközi kommunikációban. In: SÁNT-HA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár, Sapientia Kiadó.

17 SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2000; vö. GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió, Soziologisches Institut der Universität Zürich, 2004.

18 COX, Eva–LEONARD, Helen: Weaving Community Links: The cost benefits of telephones in maintaining the social fabric through the unpaid work of women. Distaff: Sydney, 1993.

bugé.indb 267 5/20/11 11:09 AM


268

19 BUDA Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélô ill. túlhasználatával kapcsolato-san. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Bu-dapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 81–91.; GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió, Soziologisches Institut der Universität Zürich, 2004, 4. fejezet.

20 KATZ, Elihu–BLUMLER, Jay–GUREVITCH, Michael 1974: A tömegkommunikáció használata az egyének által. (ford. Torma P.) In: ANGELUSZ–TARDOS–TERES-TYÉNI (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyûjtemény. (ford. Be-rényi G. et al.) Budapest: Gondolat, 2007, 210–227.

21 HERRING, Susan C.: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-mediated communication. New Media & Society, 2004, 6.1: 27.

22 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. (ford. Kristó Nagy I.) Budapest: Trezor, 1962/2001; MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964.

23 Vö. MARKUS, M. Lynne 1994: Finding a happy medium: Explaining the negative effects of electronic communication on social life at work. ACM Transactions on Information Systems 12.2: 119–149; HERRING, Susan C. 2007: A Faceted Classification Scheme for Computer-Mediated Discourse. Language@Internet, 4: article 1. Elérhetô: http://www.languageatinternet.de/articles/2007/761.

24 HYMES, Dell 1974: A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. (ford. Csepeli Gy.) In: PLÉH–SÍKLAKI–TERESTYÉNI (szerk.): Nyelv – Kommuniká-ció – Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997, 458–495.

25 HERRING, Susan C. 2007: A Faceted Classification Scheme for Computer-Mediated Discourse. Language@Internet, 4: article 1. Elérhetô: http://www.languageatinternet.de/articles/2007/761.

26 HERRING, Susan C. 2004: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-mediated communication. New Media & Society, 6.1: 26–36.

27 CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge UP, 2006.

28 L. a fentebb említett amerikai vizsgálatot a családtagokkal való kapcsolattartás-ról, SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2000.

29 SKYPE statisztika 2008: Skype usage statistics for voice and video. Elérhetô: http://forum.skype.com/index.php?showtopic=210991.

30 L. OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access. Households and Individuals 2009. Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0809.pdf; OF-FICE FOR NATIONAL STATISTICS 2010: Internet Access 2010. Households and individuals. Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0810.pdf.

bugé.indb 268 5/20/11 11:09 AM


269

31 GOFFMAN, Erving: Az én bemutatása a mindennapi életben. (ford. Berényi G.) Budapest: Pólya Kiadó, 1959/2000.

32 A goffmani dramaturgiai elmélet részletesebb új mediális alkalmazásáról ld. PÓ-LYA Tamás (elôkészületben): Dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediá-lis személyközi kommunikációban. A goffmani dramaturgiai elméletrôl. Elôadás az Új Média Konferencia 2011 – Reális és virtuális terek c. konferencián (Sa-pientia–EMTE, Marosvásárhely). Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/publikaciok/polyapub.html.

Felhasznált irodalom

ANGELUSZ Róbert–TARDOS Róbert–TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Média, nyilvános-ság, közvélemény. Szöveggyûjtemény. (ford. Berényi G. et al.) Budapest: Gondolat, 2007.

BALÁZS Géza–BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006.

BÓDI Zoltán–VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kom-munikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2006.

BUDA Béla 2001: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélô ill. túlhasználatával kapcsolatosan. In: NYÍRI (szerk.) 2001a: 81–91. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_dec_konf/BUDA.pdf

COX, Eva–LEONARD, Helen: Weaving Community Links: The cost benefits of telephones in maintaining the social fabric through the unpaid work of women. Sydney: Distaff, 1993.

CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge Uni-versity Press, 2006.

JABLIN, Frederick M.–CUMMINGS, Jonathon N.–BUTLER, Brian–KRAUT: The quality of online social relationships. Communications of the ACM, 45: 2002.

DAFT, Richard L.–LENGEL, Robert H.: Organizational information requirements, media richness and structural design. Management Science, 32: 1986.

GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió. Zürich: Soziologisches Institut der Universität, 2004. Elérhetô: http://socio.ch/mobile/t_geser1.htm

GOFFMAN, Erving: Az én bemutatása a mindennapi életben. Budapest: Pólya Kiadó, 2000.

GOGGIN, Gerard: Cell Phone Culture: Mobile Technology in Everyday Life. London: Routledge, 2006.

bugé.indb 269 5/20/11 11:09 AM


270

GOGGIN, Gerard–HJORT, Larissa (szerk.): Mobile Technologies – From Telecom mu ni-cations to Media. London: Routledge, 2009.

HAVELOCK, Erick A.: Preface to Plato. Cambridge: Harvard University Press, 1963.HAVELOCK, Erick A.: The Literate Revolution in Greece and its Cultural Consequences.

Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1981.HERRING, Susan: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-

mediated communication. New Media & Society, 6.1: 2004.HERRING, Susan C.: A Faceted Classification Scheme for Computer-Mediated

Dis course. Language@Internet, 4: article 1. 2007. Elérhetô: http://www.languageatinternet.de/articles/2007/761

INNIS, Harold: Empire and Communications. Oxford: Clarendon Press, 1950.JENKINS, Henry: Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York:

New York University Press, 2008.KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication,

Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge University Press, 2002.KIESLER, Sara–SIEGEL, Jane–MCGUIRE, Timothy W.: Social psychological aspects of

computer-mediated communication. American Psychologist 39: 1984.KOPOMAA, Timo: The City in Your Pocket: Birth of the Mobile Information Society.

Helsinki: Gaudeamus Kirja, 2000.LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco,

CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004.LING, Rich – PEDERSEN, Per E. (szerk.): Mobile Communications. Re-negotiation of

the Social Sphere. London: Springer, 2005.MARKUS, M. Lynne: Finding a happy medium: Explaining the negative effects of

electronic communication on social life at work. ACM Transactions on Information Systems 12.2: 1994.

MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. Budapest: Trezor, 2001.

MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964.

NIE, Norman H.: Sociability, interpersonal relations, and the internet: Reconciling conflicting findings. The American Behavioral Scientist, 45: 2001.

NYÍRI Kristóf–SZÉCSI Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Kommunikációs tech-nológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998.

NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_marc/brosura_htm/tartalom.htm

NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Buda-pest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_dec_konf/contents.htm

bugé.indb 270 5/20/11 11:09 AM


271

NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2002_konf/hn3_kot/tart.htm

OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access. Households and Individuals 2009. (2009. augusztus 29.) Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0809.pdf

OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access 2010. Households and indi-viduals. (2010. augusztus 27.) Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0810.pdf

ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982.

PLÉH Csaba–SÍKLAKI István–TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997.

SÁNTHA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár: Sapientia Kiadó. Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/publikaciok/polya2010a_Az_emotikonoktol_az_avatarokig_09_09_18.pdf

PÓLYA Tamás (elôkészületben): Dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediá-lis személyközi kommunikációban. A goffmani dramaturgiai elméletrôl. Elôadás az Új Média Konferencia 2011 – Reális és virtuális terek c. konferencián (Sa-pientia–EMTE, Marosvásárhely). Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/publikaciok/polyapub.html

RAKOW, Lana F.–NAVARRO, Vija: Remote mothering and the parallel shift: women meet the cellular telephone. Critical Studies in Mass Communication 10.2: 1993.

ROBERTS, Karlene H.–PUTNAM, Linda L.–PORTER, Lyman W. (szerk.): Handbook of Organizational Communication: An Interdisciplinary Perspective. Newbury Park, CA: Sage Publications, 1987.

SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2002. Elérhetô: http://web.media.mit.edu/~nitin/ethno/DomesticEthno.pdf

SKYPE statisztika: Skype usage statistics for voice and video, 2008. Elérhetô: http://forum.skype.com/index.php?showtopic=210991

WALTHER, Joseph B.–D’ADDARIO, Kyle P.: The impacts of emoticons on message interpretation in computer-mediated communication. Social Science Computer Review 19: 2001.

bugé.indb 271 5/20/11 11:09 AM

a számítógépes kommunikáció mediális...

Documents