a szarvasi arborétum erdőgazdasági...

4
nalak, felújítási gócok), de ugyanezeket és egyéb előírásokat (kialakítandó állománytípus, a felújítás módja és időtartama, elérendő fafaj összetétel, előírások a felújítás végrehajtására) az erdőrészlet felújítási törzslapján rögzítünk. A törzslap az alábbi fejezeteket tartalmazza: a) üzemtervi kivonat, * b) előírások a felújításra, c) éves tervfeladatok, d) éves tervteljesítések nyilvántartása, e) megjegyzések és f) vázrajz. A vázrajz az üzemtervi térképről 1:2500—1:5000 méretarányban ké- szül, ezen is rögzítjük a térbeli beosztást, felújítási gócokat és a felújítás menetét. A törzslap alkalmas arra, hogy a felújítás egész időtartama alatt az összes munkálatok tervezése és végrehajtása rajta rögzíthető legyen. 9. A z ankét elhatározta az erdősítések terén több eddig nem, vagy csak részlegesen alkalmazott módszer általános bevezetését az erdőgazda- ság területén. Fontosabbak: megszüntetjük az eddig részben alkalmazott tányéros talajelőkészítést és általánosan bevezetjük a padkázást. A padkákat 0,5 m szélesre készítjük, egymástól 2 méter távolságra. A csemetéket 50—60 cm távolságra ültetjük egymástól a padkában. Ezzel a pótlások szükségességét lényegében kiküszöböljük. Fokozatosan áttérünk az ékásós ültetésre. Az ankét ezeken kívül még számos részletkérdéssel foglalkozott, amelyekre itt nem térünk ki. Tudjuk, hogy a tervek csak akkor lesznek hasznosak, ha alapos, kö- rültekintő, nem sablonos munkával készülnek. Elkészítésük nem kis fáradt- ságba kerül. Ezért inkább lassabb ütemben csináljuk, hogy ami elkészül, időtálló legyen. Az a fő törekvésünk, hogy állományfelújítási tevékenységünkben az ötletszerűséget felszámoljuk és bízunk abban, hogy ennek eredményei nem maradnak el. A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentősége MISÁK J B N Ö" arborétuinvezető A Szarvas határában 73 k. holdon elterülő arborétum, az országszerte Pepi- kertnek ismert erdőszerű park több hasznos tanulsággal szolgál az erdőgazdaság részére is. A kert mesterséges eredetű. A 18. század közepén az akkori földesúr Bolza József — maga kezdte meg telepítését néhány fenyőfélével és lomblevelű exotákkal. A későbbiek folyamán meggyorsult a kert betelepítése, különösen Vigyázó Ferenc vácrátóti kertjéből származó anyaggal. De hozattak az akkori divatos osztrák faiskolákból is több dísznövényt, sőt Hollandiából. Belgiumból, Németország- ból is. A zord alföldi éghajlat alatt a telepítések nagyrészt elpusztultak mindaddig, amíg hazai fafajokból szélvédő pasztát nem telepítettek. Ennek védelme alatt az idegen honos növények mér szépen fejlődnek és számos hatalmas példány bizo- nyítja, hogy érdemes, az általában szokottakon kívül, más fafajokkal is foglalkozni az Alföldön is. A kertben a tölgyeket mintegy 20 fajta képviseli. Különösen növekedést mutat a vöröstölgy, a Quercus borealis. Határozottan érdemes volna vele behatóbban fog- lalkozni, mert gyorsabban fejlődik a hazai tölgyeknél és értékes iparifát szolgáltat. A juharokat 40 fajta képviseli. Említésre méltó ezek közül az Acer campestre, a mezed juhar, mert a legjobb fejlődést mutatja a nagyobb fák árnyéka alatt. Talán

Upload: others

Post on 08-Mar-2020

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentőségeerdeszetilapok.oszk.hu/00792/pdf/EL_1956_09_387-390.pdf · de még a nagy szelek sem. Ha egyszer megtelepedett, ott magétól is

nalak, felújí tási gócok), de ugyanezeket és e g y é b e lő í rásoka t (k ia lak í tandó á l lomány t ípus , a felúj í tás mód ja é s i dő t a r t ama , e l é r e n d ő fafaj összetétel , e lő í rások a felúj í tás vég reha j t á sá r a ) az e rdőrész l e t felúj í tási t ö rzs l ap ján rögz í tünk . A tö rzs lap az a l ább i fejezeteket tartalmazza:

a) üzemte rv i kivonat , * b) e lő í rások a fe lú j í tásra ,

c) éves tervfeladatok, d) éves tervteljesítések n y i l v á n t a r t á s a , e) meg jegyzések és f) vázra jz . A váz ra jz az ü z e m t e r v i t é r k é p r ő l 1:2500—1:5000 m é r e t a r á n y b a n k é ­

szül , ezen is rögz í t jük a t é rbe l i beosztás t , felúj í tási gócokat és a fe lúj í tás m e n e t é t .

A tö rzs lap alkalmas arra, hogy a fe lúj í tás egész i d ő t a r t a m a alatt az összes m u n k á l a t o k tervezése és vég reha j t á sa rajta rögz í the tő legyen.

9. A z a n k é t e l h a t á r o z t a az e rdős í t ések terén t ö b b eddig nem, vagy csak rész legesen alkalmazott módsze r á l t a l ános beveze tésé t az e r d ő g a z d a ­ság területén.

Fontosabbak: m e g s z ü n t e t j ü k az eddig r é szben alkalmazott t á n y é r o s ta la je lőkészí tés t és á l t a l ánosan beveze t j ük a padkázás t . A p a d k á k a t 0,5 m szélesre kész í t jük , e g y m á s t ó l 2 m é t e r t ávo l ságra . A c seme téke t 50—60 cm távo lságra ü l t e t j ü k e g y m á s t ó l a p a d k á b a n . Ezze l a pót lások szükségességét l ényegében k iküszöböl jük . Fokozatosan á t t é r ü n k az ékásós ü l t e t é s r e . A z a n k é t ezeken k í v ü l m é g számos rész le tké rdésse l foglalkozott, amelyekre itt nem t é r ü n k k i .

Tudjuk, hogy a tervek csak akkor lesznek hasznosak, ha alapos, k ö ­rü l t ek in tő , nem sablonos m u n k á v a l készü lnek . E lkész í tésük nem kis f á r a d t ­ságba k e r ü l . E z é r t i n k á b b lassabb ü t e m b e n cs inál juk, hogy ami e lkészül , időtá l ló legyen.

A z a fő t ö r e k v é s ü n k , hogy á l lományfe lú j í t ás i t e v é k e n y s é g ü n k b e n az ö t le t szerűsége t fe lszámoljuk és b ízunk abban, hogy ennek e r e d m é n y e i nem maradnak e l .

A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentősége M I S Á K J B N Ö" arborétuinvezető

A S z a r v a s h a t á r á b a n 73 k. h o l d o n e l t e r ü l ő a r b o r é t u m , az o r s z á g s z e r t e Pepi-kertnek i smer t e r d ő s z e r ű p a r k t ö b b hasznos t a n u l s á g g a l s z o l g á l az e r d ő g a z d a s á g r é s z é r e is . A k e r t m e s t e r s é g e s e r e d e t ű . A 18. s z á z a d k ö z e p é n az a k k o r i f ö l d e s ú r — B o l z a J ó z s e f — m a g a kezd te m e g t e l e p í t é s é t n é h á n y f e n y ő f é l é v e l é s l o m b l e v e l ű e x o t á k k a l . A k é s ő b b i e k f o l y a m á n m e g g y o r s u l t a k e r t b e t e l e p í t é s e , k ü l ö n ö s e n V i g y á z ó F e r e n c v á c r á t ó t i k e r t j é b ő l s z á r m a z ó anyagga l . D e hoza t t ak az a k k o r i d iva tos o s z t r á k f a i s k o l á k b ó l is t ö b b d í s z n ö v é n y t , s ő t H o l l a n d i á b ó l . B e l g i u m b ó l , N é m e t o r s z á g ­b ó l i s . A z o r d a l f ö l d i é g h a j l a t a l a t t a t e l e p í t é s e k n a g y r é s z t e l p u s z t u l t a k m i n d a d d i g , a m í g h a z a i f a f a j o k b ó l s z é l v é d ő p a s z t á t n e m t e l e p í t e t t e k . E n n e k v é d e l m e a la t t a z idegen honos n ö v é n y e k m é r s z é p e n f e j l ő d n e k é s s z á m o s h a t a l m a s p é l d á n y b i z o ­n y í t j a , hogy é r d e m e s , az á l t a l á b a n s z o k o t t a k o n k í v ü l , m á s f a f a j o k k a l is f o g l a l k o z n i az A l f ö l d ö n i s .

A k e r t b e n a tölgyeket m i n t e g y 20 fa j ta k é p v i s e l i . K ü l ö n ö s e n j ó n ö v e k e d é s t m u t a t a v ö r ö s t ö l g y , a Quercus borealis. H a t á r o z o t t a n é r d e m e s v o l n a v e l e b e h a t ó b b a n f o g ­l a l k o z n i , m e r t gyor sabban f e j l ő d i k a h a z a i t ö l g y e k n é l é s é r t é k e s i p a r i f á t s z o l g á l t a t . A juharokat 40 fajta k é p v i s e l i . E m l í t é s r e m é l t ó ezek k ö z ü l az Acer campestre, a mezed j uha r , m e r t a l eg jobb f e j l ő d é s t m u t a t j a a n a g y o b b f á k á r n y é k a a la t t . T a l á n

Page 2: A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentőségeerdeszetilapok.oszk.hu/00792/pdf/EL_1956_09_387-390.pdf · de még a nagy szelek sem. Ha egyszer megtelepedett, ott magétól is

ez a fa v o l n a h i v a t v a az a l f ö l d i e r d ő k b e n a m á s o d i k ko ronasz in t k é p z é s é r e . G y ö k é r ­zete ne rn h a t o l n a g y o n m é l y e n . E g y - k é t l e f e l é h a t o l ó g y ö k é r e n k í v ü l i n k á b b k ö z v e t ­l e n ü l a f e l s z í n a la t t , v a g y a l e h u l l o t t a l o m b a n e r e szked ik s z é j j e l é s í g y a felet te n ö v ő f á k n ö v é s é t n e m a k a d á l y o z z a . A h a z a i fa fa jok k ö z ü l igen f i g y e l e m r e m é l t ó a bükknek a v i s e l k e d é s e . A k e r t é s z e t e k b e n neve l t v é r l e v e l ű v á l t o z a t o n k í v ü l i g e n s z é p e n t e n y é ­s z i k a k e r t b e n a k ö z ö n s é g e s b ü k k i s , n a g y o n s z é p s z á m m a l é s e r ő s p é l d á n y o k b a n . H e l y t e l e n e l ő í t é l e t az, hogy az A l f ö l d ö n n e m t e n y é s z i k é s e z é r t n e m is k e l l ü l t e t n i ! A z i t t e n i p é l d á n y o k n e m c s a k s z é p e n f e j l ő d n e k , de j ó , c s í r a k é p e s m a g v a t is t e r emnek , a m i t r endsze resen ö s s z e g y ű j t ü n k ós s z á l l í t u n k a z e r d ő g a z d a s á g n a k . H a -

Török mogyoró (Coryllus colurna)

s o n l ó e r ő s f e j l ő d é s t m u t a t a gyertyán is. A haza i f é l e s é g e k b ő l e n u i t é s t é r d e m e l é s n a g y b a n i t e n y é s z t é s r e a j á n l h a t ó a török-mogyoró — Coryllus colurna —, a k e r t b e n 40—50 é v e s p é l d á n y o k is d í s z l e n e k . V a n o l y a n fa, a m e l y 150 k g magot t e rmet t egy é v b e n . E z t a f á t a z o n b a n n e m a n n y i r a a m a g j á é r t , h a n e m é r t é k e s f á j á é r t é r d e m e s t e n y é s z t e n i . E z s z o l g á l t a t j a az i p a r b a n „ r ó z s a f a " - k é n t i s m e r t é s k ü l f ö l d ö n is e r ő s e n kerese t t anyagot . A z u t ó b b i é v e k b e n i g e n e r ő s ke res le t m u t a t k o z o t t a Maciura Aurantiaca m a g j a i r á n t . E b b ő l a r i t k a f á b ó l is s z á m o s p é l d á n y v a n a k e r t b e n é s s z e r e n c s é s e n l e g n a g y o b b r é s z t n ő n e m ű p é l d á n y , í g y sok m á z s á t t u d u n k g y ű j t e n i ter­m é s é b ő l . É r d e m e s e v v e l a f á v a l f o g l a l k o z n i , m e r t h a n e m n y e s i k fo ly ton , m u t a t ó s f á v á t u d f e j l ő d n i . S z é p s á r g a , s ű r ű s z ö v e t ű f á j a d í s z h o r d ó k g y á r t á s á r a a l k a l m a s .

A k ü l f ö l d i f a fa jok k ö z ü l s z e r e t n é m a f i g y e l m e t f e l h í v n i a Liquidambar styraci-flua-ra, m e r t é r d e k e s e n s z í n e s e d ő l o m b j á v a l i g e n s z é p fa , j ó l t e l e l ő é s e l é g g é k e ­m é n y , s z é p s z ö v e t ű f á t neve l . A C a r i a - f é l e s é g e k b ő l t ö b b fa j ta i s v a n a k e r t b e n , de m a g o t csak a z alba és a tomentosa hoz . E z a f a az A l f ö l d ö n lassan , de nagyon

Page 3: A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentőségeerdeszetilapok.oszk.hu/00792/pdf/EL_1956_09_387-390.pdf · de még a nagy szelek sem. Ha egyszer megtelepedett, ott magétól is

s z é p e n f e j l ő d i k , f á j a k i t ű n ő e n r u g a l m a s . K a r ó g y ö k e r e á t ü l t e t é s n é l e r ő s e n s é r ü l , e z é r t l e h e t ő l e g á l l a n d ó h e l y é r e k e l l v e t n i . S o k tulipánfa — Liriodendron tulpifera — v a n a ke r tben , a k e v é s i d ő s p é l d á n y m a g j a a z o n b a n c s á k n e m k i v é t e l n é l k ü l l é h a . A cse­m e t é k e t e z é r t D u n á n t ú l r ó l s z e r e z z ü k be. A z a l f ö l d i k l í m á t k i t ű n ő e n b í r j a . É r d e m e s vo lna s z é p é s g y o r s a n f e j l ő d ő f á j á é r t nedvesebb h e l y e k f á s í t á s á n á l n a g y o b b m é r ­t é k b e n a l k a l m a z n i . Igen s z é p e n f e j l ő d i k a k e r t b e n a Gymnocladus dioieus é s z a k -a m e r i k a i fa . N e m i g é n y e s , s z ikesebb f ö l d b e n is n ö v e k s z i k , csak persze k i s s é lassab­ban. S ű r ű s z ö v e t ű f á j a n e h é z , n a g y o n s z é p r ó z s a s z í n e r e z e t ű , e z é r t k i t ű n ő b ú t o r -

T ö r p e erdei fenyő (Pinus sylvestris v. compacta nana)

f á t ad . Z á r t á l l o m á n y b a n s z é p , egyenes t ö r z s e t neve l . R e n g e t e g sarjat ereszt, e r r ő l s z a p o r í t j u k , m e r t magot n á l u n k n e m hoz. A diók k ö z ü l e g y e d ü l a Juglans nigra é r d é k e s e r d ő g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l , m e r t j ó t a l a jon , z á r t á l l o m á n y b a n egyenes, s z é p t ö r z s e t n e v e l , a r á n y l a g gyorsan . I g e n é r d e k e s - é s s z é p fa a Diaspyrus virginiana. H a ­z á j a K í n a , J a p á n . E r ő s e n n ö v e k s z i k é s renge teg sar ja t hoz . F á j a h e l y e t t e s í t i a m a ­h a g ó n i t . E d d i g m é g n e m t u d t a m r á v e n n i az e r d é s z e k e t a r r a , hogy soka t ü l t e s s e n e k e b b ő l a r e n d i k í v ü l hasznos f á b ó l , de t a l á n mos t s i k e r ü l ez is . A f i a t a l c s e m e t é k csak v é d e t t h e l y e n i n d u l n a k m e g jó l , de k é s ő b b g y o r s a n és s z é p e n f e j l ő d n e k . A z a r b o r é ­t u m b a n j ó t a l a j o n m á r i g e n s z é p , e r ő s p é l d á n y o k v a n n a k .

A k e r t i g e n hasznos a n n a k m e g í t é l é s é n é l is . hogy m i k é n t v i s e l k e d n e k i t t az A l f ö l d s z í v é b e n a f e n y ő k ?

A fenyők l e g n a g y o b b e l l e n s é g e i t t a szé l . E z é r t , h a m e g f e l e l ő v é d e l m e t t u d u n k b i z t o s í t a n i , a t e l e p í t é s m á r k ö n n y ű m u n k a . M é g a feketefenyő is s zenved a sze lek­től é s a t a v a s z i e r ő s e b b f a g y o k t ó l . A z erdeifenyő s z é l v é d e l e m b e n j ó l f e j l ő d i k a m í g f i a t a l , , de 60—70 é v e s k o r b a n s o r r a k i s z á r a d . V a n egy b o k o r s z e r ű Pinus silvestris v. compacta nana, ez má-r j o b b a n v i s e l k e d i k , ú g y l á t s z i k s z á r a z s á g t ű r ő b b . Sa jnos s z a p o r í t a n i n e m tud juk . V a n a k e r t b e n k é t nagy, 60 é v k ö r ü l i . 25 m m a g a s mam-mutfenyő —i Sequoia gigantea — ez a z o n b a n az A l f ö l d r e n e m a j á n l h a t ó . F i a t a l k o ­r á b a n n a g y o n f a g y é r z é k e n y . A j á n l a t o s v o l n a a z o n b a n a simafenyővel — Pinus siro-bus — b e h a t ó b b a n f o g l a l k o z n i , m e r t ennek v a n a l egnagyobb e l l e n á l l ó k é p e s s é g e . A z a r b o r é t u m b a n i g e n s z é p e n f e j l ő d i k , 22 m é t e r e s f á i n k is v a n n a k . J ó t o b o z t e r m ő , de m a g j a a l i g 30%-os c s í r a k é p e s s é g ű . Igen s z é p e n , s ő t r o h a m o s a n f e j l ő d i k a mo­csárciprus Taxodium distichum — n e m csak a v í z p a r t o n , de az a r b o r é t u m m i n ­den r é s z é n . A z á r a d m á n y o s t e r ü l e t e k e n k ü l ö n ö s e n e r ő s , n a g y p é l d á n y a i n k v a n n a k é s t a l á n az o r s z á g b a n a leg jobb mago t t e r m i k . N e m g y ő z ö m e l é g g é a j á n l a n i m i n d e n e r d é s z s z a k t á r s n a k ezt a n a g y o n s z é p é s hasznos fiát. H a v a n v a l a m i l y e n n y i r k o s , vagy á r v í z j á r t a h e l y ü k , ü l t e s s é k ! S z í v ó s s á g á v a l n e m b í r n a k s e m a v í z . s e m a f agyok ,

Page 4: A szarvasi arborétum erdőgazdasági jelentőségeerdeszetilapok.oszk.hu/00792/pdf/EL_1956_09_387-390.pdf · de még a nagy szelek sem. Ha egyszer megtelepedett, ott magétól is

de m é g a nagy szelek sem. H a egyszer megte lepedet t , ot t m a g é t ó l is ú j u l . H a le ­t ö r i k , v a g y v a l a m i l e r á g j a — ú j r a k i h a j t . U g y a n c s a k j o b b a n fe l k e l l e n e k a r o l n i a vörös cédrus — Juniperus virginiana — t e l e p í t é s é t . É v e k i g s z á l l í t o t t a m m a g o t e b b ő l az e r d ő g a z d a s á g o k n a k , az i d é n sajnos m e g á l l t a r e n d e l é s . N a g y h i b a , hogy s o k a n n incsenek t i s z t á b a n a m a g k i k e l e s z t é s é v e l . C s a k so rokba s z ó r v a s o h a s e m fog az k i k e l n i ! A z é n m ó d s z e r e m m e l m i n d e n é v b e n 95%-os e r e d m é n n y e l k e l 'ki. A thujó­f é l é k b ő l a Thu ja gigantea (plicata) é r d e m e l f i gye lme t . N á l u n k e l é g gyo r san é s s z é ­p e n f e j l ő d i k e r ő s f á k k á . E r d ő s í t é s i c é l r a i g e n a l k a l m a s l enne . A z Abiesek i gen s z é ­pen f e j l ő d n e k a z a r b o r é t u m b a n , e r ő t e l j e s e n n ő n e k é s sok m a g o t hoznak . A luc­fenyőnek — Picea excelsea — s o k v á l f a j a v a n a k e r t b e n . M i n d á l l o m á n y b a n , m i n d e g y e d ü l i á l l á s b a n j ó l f e j l ő d i k . I d ő s p é l d á n y a i i n k a t sa jnos e l v i t t e az 1927-ben f e l l é p e t t lk |éregszú. V é g ü l m é g a tiszafáról — Taxus baccata — s z e r e t n é k n é h á n y s z ó t m o n ­dani. H é t f a j t á b ó l n é h á n y ezer p é l d á n y u n k v a n , az egy é v e s c s e m e t é t ő l az 50—60 é v e s i g . U t ó b b i a k 6—8 m m a g a s a k é s tele v a n n a k igen j ó l c s í r á z ó m a g v a k k a l . T e l ­jesen f a g y á l l ó é s á m y é k t ű r ő . F e j l ő d é s e i g e n l a s s ú , m é g i s é r d e m e s n a g y b a n is ne­v e l n i , m e r t f á j a kereset t , s z é p p i ro s b o g y ó i t p e d i g a m a d a r a k , f á c á n o k szere t ik . N e m m é r g e z ő , csak a l eve l e k á r o s a l o v a k r a , h a t é l e n m á s z ö l d h í j á n be l eha rapnak . E b b e bele is p u s z t u l n a k !

N a g y j á b ó l ez az , a m i t a s z a r v a s i a r b o r é t u m az e r d é s z n e k m o n d . T e r m é s z e t e ­sen i t t a h e l y s z í n e n j obban , e l evenebben t u d n á m b e m u t a t n i az e r d é s z s z a k t á r s a k n a k 36 é v e s g y a k o r l a t o m n a k e r e d m é n y e i t , t apasz ta la ta i t . K í v á n o m egyben m i n d e n er ­d é s z n e k , h o g y s o k á i g lehessen e g y , h e l y b e n , l á t h a s s a a n n a k n ö v e k e d é s é t i s , a m i f á t é l e t é b e n ü l t e t , m e r t h o s s z ú i d ő n á t i g e n soka t lehet a n ö v é n y e k t ő l m e g t a n u l n i , sok tapasz ta la to t lehe t g y ű j t e n i , s azok f e l h a s z n á l á s a s z e b b é é s g a z d a g a b b á tehe t i f á b a n o l y s z e g é n y o r s z á g u n k a t .

Új fűrészek az erdőgazdaságokban A M i n i s z t e r t a n á c s n a k a m ű s z a k i f e j l e s z t é s t á r g y á b a n k i a d o t t h a t á r o z a t a v a l ó r a ­

v á l t á s a é r d e k é b e n a z O r s z á g o s E r d é s z e t i F ő i g a z g a t ó s á g a z e d d i g a l k a l m a z o t t gyenge m i n ő s é g ű f ű r é s z e k he lye t t — n e m z e t k ö z i v i s z o n y l a t b a n i s k i v á l ó —, svéd fűrészeket

Megszakított háromszögfogazatú fűrész

íves egykezi fűrész